Alapjogok

Magyarország

Tartalomszolgáltató:
Magyarország

I. Nemzeti bíróságok

I.1. Bíróságok

I.2. Az Alkotmánybíróság

II. Nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsman

II.1. Az Alapvető Jogok Biztosa

II.2. Szakosodott emberi jogi szervek

II.2.1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

II.2.2. Egyenlő Bánásmód Hatóság

II.2.3. Független Rendészeti Panasztestület

III. Egyéb

III.1. A magyar ügyészség

III.2. Áldozatsegítés

III.3. Jogi segítségnyújtás



I. Nemzeti bíróságok

I. 1. Bíróságok

1. Feladata

Magyarország Alaptörvénye szerint a bíróságok feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban való ítélkezés, továbbá a közigazgatási határozatok és az önkormányzati rendeletek törvényességéről való döntés, valamint a helyi önkormányzatok törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságra telepíthet.

Az Alaptörvény rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket. Nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet.

2. Szervezete

Az igazságszolgáltatás feladatát Magyarországon a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, a járásbíróságok, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el.

Az egyes bírósági szintek közt nincs alá- és fölérendeltségi viszony, a hierarchiában felsőbb szinten álló bíróságoknak nincs utasítási jogkörük az alsóbb szinten lévőkkel szemben, a bírák a döntéseiket a törvényeknek és a meggyőződésüknek megfelelően hozzák.

Járásbíróságok

A legtöbb üggyel első fokon, a járásbíróságok szintjén találkozhatunk. 111 járásbíróságon folyik az ítélkezés ma Magyarországon. A budapesti illetékességű járásbíróságok elnevezése „kerületi bíróság”. Budapesten a 23 kerületben összesen 6 egyesített kerületi bíróság működik. A járásbíróságok első fokon járnak el, az elnök vezeti őket.

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Az országban 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik, amelyek kizárólag a nevükből adódó speciális jellegű ügyekben járnak el első fokon. Elsődleges feladatuk a közigazgatási határozatok felülvizsgálata és a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyek elbírálása.

Törvényszékek

A törvényszékek első és másodfokú bíróságként járnak el. A törvényszékekre két módon kerülhet az ügy. Az egyik mód az, hogy az első fokon (tehát a járásbíróságon vagy közigazgatási és munkaügyi bíróságon) hozott ítélettel szemben fellebbezést nyújt be valamelyik érdekelt fél. Vannak azonban olyan ügyek, amelyek a törvényszéken indulnak, amelyek ebben az esetben elsőfokú bíróságként járnak el. Az eljárási törvények (polgári perrendtartás, büntetőeljárásról szóló törvény) határozzák meg ezeknek az ügyeknek a körét, például azon az alapon, hogy nagy összeg a per tárgya, speciális az ügy vagy nagyon súlyos bűncselekményről van szó. Az elnök vezetése mellett a törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek.

Ítélőtáblák

Az 5 ítélőtábla a törvényszékek és a Kúria közötti szintet jelenti, létrehozataluk célja a korábbi Legfelsőbb Bíróság tehermentesítése volt. A törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket az ítélőtáblák bírálják el. Harmadfokon jár el az ítélőtábla azokban a büntetőügyekben, amelyekben másodfokon a törvényszék járt el. Az elnök vezetésével működő ítélőtáblán tanácsok, büntető, valamint polgári kollégiumok működnek.

Kúria

A bírósági hierarchia csúcsán helyezkedik el a Kúria, melyet az elnök vezet. A legfontosabb feladata az egységes és következetes bírói gyakorlat kialakítása. Ezt a feladatát ún. jogegységi határozatok meghozatalával látja el. Ezek a határozatok elvi jellegű iránymutatásokkal szolgálnak, és a bíróságokra nézve kötelező erővel bírnak.

A Kúria

  • elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,
  • elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
  • a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,
  • joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,
  • elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé,
  • dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,
  • dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

A Kúrián ítélkező, jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.

Országos Bírósági Hivatal és az Országos BÍrói Tanács

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete irányító hatásköreit, felügyeli az ítélőtáblák, törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenységét. A bírák által választott, kizárólag bírákból álló Országos Bírói Tanács (OBT) független szervként a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában.

3. Elérhetőségek

Országos Bírósági Hivatal
Cím: 1055 Budapest, Szalay u. 16.
Postacím: 1363 Budapest Pf.: 24.

Telefon: +36 (1) 354 41 00
Fax: +36 (1) 312-4453

E-mail: obh@obh.birosag.hu
A bíróságok honlapja

I.2. Az Alkotmánybíróság

1. Feladata

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.

Az Alkotmánybíróságot 1989-ben hozta létre az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság funkciójára, rendeltetésére vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény rögzíti, a szervezeti és eljárási szabályok fő vonalait pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza. Az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Ügyrend állapítja meg.

2. Szervezete

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület. Tagjait az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával, a megbízatás tizenkét évre szól. Alkotmánybíró lehet, aki kiemelkedő tudású elméleti jogász, vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés választja az alkotmánybírók közül, alkotmánybírói mandátumának idejére.

Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésen, öttagú tanácsban vagy egyesbíróként hozza. A teljes ülés dönt a törvények alkotmányosságáról és más jelentősebb ügyekben.

A szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatokat az Alkotmánybíróság hivatala látja el. A hivatalt a főtitkár vezeti, akit az elnök javaslatára a teljes ülés választ meg.

3. Hatáskörei

Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata

A törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt – az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – küldje meg az Alkotmánybíróságnak alkotmányossági kontrollra.

Emellett a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt – ha azt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja – aláírás helyett köteles megküldeni az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az Alaptörvénnyel. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvény alaptörvény-ellenességét, a törvény nem hirdethető ki.

Az alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)

2012 óta ilyen eljárást a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezhet.

Ha a vizsgálat eredményeképp az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességét állapítja meg, megsemmisíti azt.

Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

Ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, melynek alaptörvény-ellenességét észleli, a bíró, eljárását felfüggesztve, köteles kezdeményezni az alkotmánybírósági vizsgálatot. Bírói kezdeményezésre indult ügyben az Alkotmánybíróság megállapíthatja a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, illetve a konkrét ügyben – vagy akár általánosan – kizárhatja annak alkalmazhatóságát.

Az alkotmányjogi panasz

Az alkotmányjogi panasz az alapjogvédelem egyik legfontosabb eszköze. Elsősorban akkor van rá lehetőség, ha az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított alapvető jogát bírósági döntéshozatal során sértették meg. A jogsérelem bekövetkezhet az ügyben folytatott bírósági eljárásban az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán, illetve magának az ügy érdemében hozott döntésnek vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek az alaptörvény-ellenessége miatt. Kivételesen akkor is lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha az indítványozót az ügyében bírósági döntés nélkül érte közvetlen alapjogsérelem. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált jogszabály vagy bírói ítélet alaptörvény-ellenességét, megsemmisíti azt.

A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény lehetőséget ad annak vizsgálatára is, hogy megfelel-e egy magyar jogszabály valamely nemzetközi szerződés rendelkezéseinek. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az ügyben alkalmazni rendelt jogszabály tekintetében a bíró kezdeményezheti.

Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését, a jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisítheti, illetőleg felhívhatja a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.

További hatáskörök

Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány indítványára az Alkotmánybíróság valamely konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi az Alaptörvény rendelkezését, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

Bárki indítványozhatja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát.

A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét, ha alaptörvény-ellenesen működik, az Országgyűlés feloszlathatja. Ezt megelőzően a kormány kezdeményezésére az Alkotmánybíróság elvi véleményt nyilvánít az ügyben.

Az Alkotmánybíróság folytatja le a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására irányuló eljárást, ha az Országgyűlés erre vonatkozó indítványt terjeszt elő.

Az Alkotmánybíróság dönthet az állami szervek, továbbá az állami és önkormányzati szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében.

Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapíthatja a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását, ebben az esetben felhívja a mulasztást elkövető szervet feladatának teljesítésére.

4. Elérhetőségek

Cím: 1015 Budapest, Donáti u. 35–45.
Postacím: 1535 Budapest, Pf. 773.

Telefon: +36 (1) 488 31 00

Az Alkotmánybíróság honlapja
Facebook-oldal

II. Nemzeti emberi jogi intézmények, ombudsman

II.1. Az Alapvető Jogok Biztosa (Az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi intézménye)

1. Az Alapvető Jogok Biztosánka intézménye

Magyarország Alaptörvényével összhangban az Országgyűlés elfogadta az alapvető jogok biztosára vonatkozó törvényt is, amellyel új, egységes ombudsmani rendszer született.

Az alapvető jogok biztosa kizárólag a Parlamentnek felelős. Az ombudsman az eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg. Az ombudsmant a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja, munkájáról évente beszámol az Országgyűlésnek.

Az alapvető jogok biztosa egyszer újraválasztható. Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény értelmében az alapvető jogok biztosa mellett két helyettes működik: a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettes, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettes. Az Országgyűlés által választott biztos tesz javaslatot a helyettesek személyére, akiket szintén az Országgyűlés választ meg.

2. Az Alapvető Jogok Biztosának eljárása, intézkedései

Az ombudsman legfőbb feladata, hogy az alapjogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Az ombudsman a célszerűnek tartott intézkedést – a hatáskörét szabályozó törvény keretei között – maga választja ki, melyek a következők lehetnek:

  • ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslására,
  • kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását,
  • indítványozhatja az Alkotmánybíróság eljárását,
  • kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát,
  • a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyészség fellépését,
  • az illetékes szervnél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, ha szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, bűncselekmény észlelése esetén pedig köteles kezdeményezni,
  • javasolhatja a jogalkotásra vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnél a jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását,
  • végső intézkedésként az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjesztheti.

Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az alapvető jogok biztosa, illetve helyettesei figyelemmel kísérik a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését.

Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a bíróság, valamint – az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével – az ügyészség tevékenységét.

A biztos nem járhat el, ha

  • a panaszolt ügyben született jogerős közigazgatási határozat közlésétől számítva több mint egy év telt el,
  • az eljárás 1989. október 23-a előtt indult,
  • a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult vagy már jogerős bírósági határozat született,
  • a beadványt benyújtó személy a kilétét nem fedte fel, és annak hiányában a vizsgálat nem folytatható le.

Az alapvető jogok biztosához fordulása miatt senkit sem érhet hátrány.

A panasz benyújtásának módja:

  • elektronikusan: www.ajbh.hu honlap „Ügyet szeretnék indítani” menüpontjának használatával, illetve a honlapon található „Intelligens űrlap” segítségével.
  • e-mailben: panasz@ajbh.hu
  • a Hivatal ügyfélszolgálatán (Budapest V. ker., Nádor u. 22.) személyesen, előzetes bejelentkezés alapján
  • postai úton: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1387 Budapest Pf. 40.

A beadvány és a biztos eljárása illetékmentes. A kérelemhez célszerű csatolni az ügyben eddig keletkezett és az elbíráláshoz szükséges iratok másolatát.

3. Közérdekű bejelentés

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján közérdekű bejelentést 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés benyújtásának módja:

  • elektronikus úton, a védett elektronikus rendszeren keresztül (https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) vagy
  • a Hivatal ügyfélszolgálatán (Budapest V. ker., Nádor u. 22.) személyesen, előzetes bejelentkezés alapján.

4. OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus

A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének (Optional Protocol to the Convention Against Torture – OPCAT) nemzeti megelőző mechanizmusaként Magyarországon 2015. január 1-jétől személyesen vagy munkatársai közreműködésével az alapvető jogok biztosa jár el. A nemzeti megelőző mechanizmus feladatai:

  • a fogvatartási helyek preventív és bejelentésre történő látogatása
    • interjúzás a fogvatartottakkal
    • dokumentáció tanulmányozása
  • visszajelzések küldése
  • konzultáció a hatóságokkal
  • ajánlások megfogalmazása
  • jelentések készítése

5. Elérhetőségek

Cím: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
Postai cím: 1387 Budapest Pf. 40.

Telefon: (+36-1) 475-7100
Fax: (+36-1) 269-1615

E-mail: panasz@ajbh.hu
Honlap: http://www.ajbh.hu/hu

II.2. Szakosodott emberi jogi szervek

II.2.1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

1. Feladata és szervezete

A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogok az alkotmányos alapjogok körébe tartoznak, hiszen a magyar Alaptörvény VI. cikke kimondja:

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Az 1995-2011 között működő adatvédelmi ombudsman helyett a jogalkotó létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), mely 2012. január 1-jétől kibővült hatósági eszközökkel (így például adatvédelmi bírság kiszabásával) is segíti az információs jogok érvényesülését.

A jogok lényegi tartalmáról, az adatkezelők kötelezettségeiről, a NAIH szervezetéről és eljárásáról az Infotörvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) szabályai rendelkeznek, de az egyes adatkezelések részletes előírásai a vonatkozó egyéb jogszabályokban (például rendőrségi törvény, közoktatási törvény, stb.) lelhetők fel. Az Infotörvény 1. §-ában megfogalmazottak szerint a törvény célja a természetes személyek magánszférájának védelme és a közügyek átláthatóságának biztosítása.

A NAIH független, autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 9 évre és szervezetileg főosztályokra tagolódik.

2. Hatáskörei

A Hatóság fő feladata, hogy (online, írásban vagy személyesen is benyújtható) bejelentések, panaszok alapján adatvédelmi és információszabadság ügyekben vizsgálatot és hivatalból (amennyiben a lehetséges jogsértés sok embert érint vagy nagy érdeksérelmet, kárt idézhet elő) adatvédelmi hatósági eljárást folytasson le.

Emellett hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytathat, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértések ügyében bírósághoz fordulhat, perbe beavatkozhat, valamint adatvédelmi nyilvántartást vezet.

Szintén hatáskörébe tartozik a vonatkozó jogszabályok véleményezése, az uniós közös adatvédelmi testületekben Magyarország képviselete és az adatkezelő kérelmére – külön fizetendő ellenérték fejében – adatvédelmi audit lefolytatása is.

3. Elérhetőségek

Cím: 1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.
Postai cím: 1530 Budapest, Pf.: 5.

Telefon: (+36-1) 391-1400

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Honlap: http://www.naih.hu

II.2.2. Egyenlő Bánásmód Hatóság

1. Feladata és szervezete

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján Magyarországon az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzi, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel. A hatóság autonóm államigazgatási szerv, független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg. A hatóságot a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök által kilenc évre kinevezett elnök vezeti.

A hatóság elsődleges feladata és fő tevékenysége a diszkriminációs ügyekben hozzá érkező panaszok, bejelentések kivizsgálása. A hatóság munkáját az országos lefedettségű egyenlőbánásmód-referensi hálózat segíti.

A törvény értelmében az minősül az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének (diszkriminációnak), ha valaki valamely valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt részesül hátrányos megkülönböztetésben. A törvény meghatározza ezeknek a védett tulajdonságoknak a körét.

A törvény értelmében védett tulajdonságnak tekintendő valakinek a

  1. neme,
  2. faji hovatartozása,
  3. bőrszíne,
  4. nemzetisége,
  5. nemzetiséghez való tartozása,
  6. anyanyelve,
  7. fogyatékossága,
  8. egészségi állapota,
  9. vallási vagy világnézeti meggyőződése,
  10. politikai vagy más véleménye,
  11. családi állapota,
  12. anyasága (terhessége) vagy apasága,
  13. szexuális irányultsága,
  14. nemi identitása,
  15. életkora,
  16. társadalmi származása,
  17. vagyoni helyzete,
  18. foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
  19. érdekképviselethez való tartozása,
  20. egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője.

A hatóság jogértelmezése szerint a felsorolásban utolsóként szereplő egyéb helyzet, tulajdonság körében a törvényi felsorolásban nem szereplő, de azokhoz jellegében hasonló tulajdonságok, jellemzők vehetőek figyelembe védett tulajdonságként.

A hatóság tehát a törvény által igen széles körben meghatározott védett tulajdonságokkal rendelkező személyeket, csoportokat ért sérelmek kivizsgálásával foglalkozik. Jellemzően a jogsérelmet szenvedett személy vagy személyek kérelmére jár el, de lehetőség van arra is, hogy a hatóság előtt civil vagy érdekképviseleti szervezet kezdeményezzen eljárást valamely védett tulajdonsággal rendelkező csoportot érő, vagy fenyegető jogsérelem felmerülése esetén. A hatóság a magyar állammal, a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, ezek szerveivel, a hatósági jogkört gyakorló szervezetekkel, a Magyar Honvédséggel és a rendvédelmi szervekkel szemben hivatalból is eljárhat. A hatósági vizsgálatok legjellemzőbb területei a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, az áruk forgalmazása és a szolgáltatások igénybevétele.

2. Hatáskörei

A hatóság közigazgatási eljárás keretében folytatja le vizsgálatát. Az eljárásban különleges bizonyítási szabályok érvényesülnek. A jogsérelmet szenvedett félnek (a kérelmezőnek) valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte és a jogsértéskor – ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett a törvényben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. Amennyiben a kérelmező eleget tett valószínűsítési kötelezettségének, úgy a másik félnek (az eljárás alá vontnak) kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

A hatóság a döntése meghozatala előtt minden esetben megkísérli a felek között egyezség létrehozását, és amennyiben ez eredményre vezet, úgy az egyezséget jóváhagyja. Amennyiben a felek nem kötnek egyezséget, úgy a hatóság a lefolytatott vizsgálata alapján az ügy érdemében döntést hoz. Amennyiben a hatóság megállapítja az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, szankcióként elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét, ötvenezertől hatmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki és külön törvényben meghatározott további jogkövetkezményt alkalmazhat. A hatóság határozata ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a hatóság döntését a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vizsgálhatja felül közigazgatási per keretében.

A hatóságnak a konkrét diszkriminációs ügyek kivizsgálásán túl számos más, a törvény által megállapított feladata is van. Ezek közé tartozik például az érintettek számára történő tájékoztatás- és segítségnyújtás az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez, az egyenlő bánásmódot érintő jogszabálytervezetek véleményezése, az egyenlő bánásmódot érintő jogi szabályozásra vonatkozó javaslattétel, a közvélemény és az Országgyűlés tájékoztatása az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről, együttműködés a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel, stb.

A hatóság tagja az Egyenlő Bánásmóddal Foglalkozó Szervezetek Európai Hálózatának (European Network of Equality Bodies – Equinet), ami Európa 33 országából több mint 40 olyan tagszervezetet fog össze, amelyek nemzeti egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületekként működnek a saját országukban. A hatóság munkatársai részt vesznek az Equinet tematikus munkacsoportjainak munkájában, illetve a szervezet által évente több alkalommal megrendezett képzéseken és szemináriumokon annak érdekében, hogy az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos nemzetközi jogfejlődés legújabb eredményeiről tájékozódjanak, illetve tapasztalatot cseréljenek a hatóságéhoz hasonló feladatokat ellátó európai szervezetek képviselőivel.

Nemzetközi kapcsolatai keretében a hatóság rendszeresen részt vesz az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (European Union Agency for Fundamental Rights - FRA) illetve az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága (European Commission against Racism and Intolerance – ECRI) rendezvényein és tematikus projektjeiben.

A hatósággal kapcsolatban részletes tájékoztatás található a hatóság honlapján.

3. Elérhetőségek

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B

telefonszáma: (+36-1) 795-2975
fax-száma: (+36-1) 795-0760

honlapja: http://www.egyenlobanasmod.hu

II.2.3. Független Rendészeti Panasztestület

1. Feladatai és szervezete

2008-ban az Országgyűlés úgy döntött, hogy létrehozza a Független Rendészeti Panasztestületet (továbbiakban: Testület), azzal a céllal, hogy a rendőrségi eljárások elleni panaszra egy külön intézmény jöjjön létre. Ez az intézmény az Országgyűlés által 6 éves időtartamra megválasztott tagokból áll, akik jogi végzettségűek, eljárásuk során senkitől nem kötelesek utasítást elfogadni és az eljárási rendjük alapjait a törvény biztosítja.

A Testület munkájának fő jogi hátterét a Rendőrségről szóló törvény szabályozza. A Testület célja a Rendőrség hatáskörébe tartozott panaszeljárások kivizsgálása immár az alá-fölérendeltségi viszonyoktól függetlenül, alapjogvédelmi szempontból. A Testület tehát nem általánosságban, elvontan vizsgálja felül a Rendőrség működését, hanem konkrét panaszok alapján, egyedi ügyekben.

2. Hatásköre és eljárása

Ki, mikor és hogyan nyújthat be panaszindítványt?

Állampolgárságtól függetlenül minden személy:

  • akit rendőri intézkedés alá vontak, vagy akit a rendőri intézkedés érint
  • vagy akinek érdekében a szükséges rendőri intézkedést elmulasztották,
  • vagy akivel szemben a Rendőrség kényszerítő eszközt alkalmazott és úgy érzi, hogy emiatt alapvető jogai gyakorlásában korlátozták, emberi jogait megsértették,

az intézkedéstől, az intézkedés elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, – vagy ha az később jutott az érintett tudomására, akkor a tudomásszerzéstől – számított 20 napon belül személyesen, meghatalmazottja vagy jogi képviselője útján (kiskorú vagy cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselője) - postai úton (ebben az esetben a panaszosnak sajátkezű aláírásával kell ellátni a panaszbeadványt), telefaxon vagy e-mailen a Testület honlapján keresztül, illetve a Testület ügyfélfogadási idejében személyesen (előzetes telefonon történő bejelentkezés után) panaszt tehet.

Ha a panaszost a panasz határidőben történő előterjesztésében objektív akadály gátolta, akkor 6 hónapon belül lehetősége van a késedelem kimentésére, amennyiben ezt az akadályt (pl. tartós kórházi kezelés) beadványában igazolja.

Az, aki a húsz napos határidőt már elmulasztotta, de harminc nap még nem telt el a történtek (vagy a tudomásszerzés) óta, az még határidőben panasszal fordulhat annak a rendőrségi szervnek a vezetőjéhez (rendőrkapitányhoz vagy főkapitányhoz), amelynek beosztottjai vele szemben a sérelmezett intézkedést foganatosították. Ez esetben a rendőrkapitányság vezetője folytatja le a panaszeljárást.

Mit vizsgál a Testület?

  • a rendőri feladatok és utasítások teljesítésének kötelezettsége, azok megsértése vagy annak elmulasztása (különösen: intézkedési kötelezettség, arányosság, azonosíthatóság, segítségnyújtási kötelezettség, stb.),
  • a rendőri intézkedés vagy annak elmulasztása, illetőleg törvényessége (különösen: igazoltatás, ruházat- csomag- jármű-átvizsgálás, elfogás, előállítás, idegenrendészeti intézkedés, intézkedés magánlakásban, közlekedésrendészeti intézkedés, stb.),
  • a kényszerítő eszköz alkalmazása és törvényessége (különösen: testi kényszer, bilincs, vegyi eszköz, sokkoló, rendőrbot, útzár, lőfegyverhasználat, csapaterő alkalmazása, tömegoszlatás, stb.)

Mikor nem tud a Testület eljárást indítani, érdemi vizsgálatot folytatni?

Jogszabályi felhatalmazás hiányában nem rendelkezik hatáskörrel, ezért nem jogosult a Testület:

  • általános észrevételeket, jobbító szándékú vagy éppen kritikus hangvételű megjegyzéseket, közérdekű bejelentéseket elbírálni;
  • szabálysértéseket kivizsgálni, a kiszabott szabálysértési és közigazgatási bírságot csökkenteni, eltörölni;
  • büntetőeljárás keretében foganatosított cselekmények törvényességét elbírálni;
  • kártérítést megítélni;
  • az intézkedő rendőrök büntetőjogi, szabálysértési vagy fegyelmi felelősségét megállapítani
  • szabálysértési vagy büntetőeljárásban született határozatok jogszerűségét felülvizsgálni.

Továbbá ha egy folyamatban lévő más – pl. büntető vagy szabálysértési – eljárás kapcsán történik kifogásolható rendőri cselekmény, ebben a folyamatban lévő eljárásban kell a panaszosnak élnie a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekkel, és érvényt szereznie kifogásainak, kivéve, ha a panaszos az eljárási cselekmény foganatosításának módját (pl. a tanúkihallgatás során alkalmazott hangnem, a házkutatás foganatosításának a módja) kifogásolta, ez esetben ugyanis a Testület is jogosult vizsgálatot lefolytatni.

Mit kell tudni az eljárással kapcsolatban?

A panaszos az ügyének kivizsgálása érdekében választása szerint vagy a sérelmezett intézkedést foganatosító rendőrségi szerv vezetőjéhez, vagy a Testülethez fordulhat. A panaszos tehát dönthet arról, hogy a panaszát a Rendőrség szervezetén belüli szerv (az intézkedést foganatosító szerv vezetője), vagy ezen kívül egy független szerv (a Testület) vizsgálja-e meg. Ez a rendelkezés egyben azt is hivatott szolgálni, hogy a két eljárás egymástól elkülönülhessen, és egyszerre csak az egyik lehessen folyamatban – mégpedig az, amelyiket a panaszos választotta.

A Testület továbbá jogosult a Rendőrségnél előterjesztett valamennyi panaszügyben tájékozódni, amennyiben olyan ügyet észlel, amelyben eljárásának feltételei fennállnak, erről a panaszost, illetve az eljáró rendőri szervet értesíti. A panaszos az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti, hogy panaszát a rendőri szerv a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. Az eljáró rendőri szerv a Testülettől kapott értesítés kézhezvételekor köteles az eljárását felfüggeszteni. Ezt az áttételt a panaszos maga is kezdeményezheti a rendőrségi panaszeljárás során egészen a jogerős közigazgatási határozat meghozataláig, és amennyiben az átvétel feltételei fennállnak, a továbbiakban a Testület eljárásával folytatódik a panaszügye.

A Testület előtt érdemi eljárás célja azt kideríteni, hogy a panaszbeadványban leírt rendőri intézkedések szabályszerűek, szükségesek, indokoltak és arányosak voltak-e, illetve megsértették-e a panaszos valamely alapvető jogát.

Ha a vizsgálat során megállapítható a panaszos alapvető jogainak a sérelme, akkor a Testületnek abban a kérdésben is állást kell foglalnia, hogy az ügy összes körülményeit tekintve ez a sérelem milyen súlyú. Ha a Testület arra a következtetésre jut, hogy:

  • nem történt alapjogsérelem (pl. mert jogszerűen korlátozták a panaszos alapvető jogait), vagy
  • a rendelkezésre álló iratok miatt az előadások közötti ellentmondás feloldhatatlansága folytán az alapjogsérelem nem állapítható meg, vagy
  • történt ugyan alapjogsérelem, de csak csekély súlyú,

akkor a Testület az állásfoglalását megküldi az illetékes rendőrségi szerv vezetőjének, aki a Rendőrségre irányadó hatósági szabályok alapján – a Testület állásfoglalásában kifejtett jogi álláspontra figyelemmel – meghozza a panaszeljárásban a határozatát. Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai szerint élhet a panaszos jogorvoslattal, a határozat elleni bírói felülvizsgálat lehetőségét is beleértve. A panasz előterjesztője előzetesen tiltakozhat az ellen, hogy a panaszeljárást a Testület áttegye az illetékes rendőrségi szervhez, ha például azt feltételezné, hogy ott vele szemben elfogultak, vagy félne az emiatti esetleges következményektől. Ez esetben viszont a Testület kénytelen az eljárást megszüntetni, hiszen a panaszos tiltakozása miatt azt nem lesz kihez áttenni.

Amennyiben a Testület súlyos alapjogsértést állapít meg, akkor állásfoglalását megküldi – az érintett szervtől függően – az országos rendőrfőkapitánynak, belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, aki ezt követően a rá irányadó szabályok alapján – a Testület állásfoglalásában kifejtett jogi álláspontra figyelemmel – meghozza a panaszeljárásban a határozatát. Ha az eljáró szerv határozatban eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni. Természetesen az így született rendőrségi határozat ellen is jogorvoslattal lehet élni a bíróság előtt. Ezen bírósági eljárásban a Testület állásfoglalása felhasználható.

A Testület eljárására vonatkozó további részletszabályok megtalálhatóak a Testület honlapján elérhető Eljárási Szabályzatban.

3. Elérhetőségek

Levelezési cím: H-1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19.

Telefon: +36-1/441-6501
Fax: +36-1/441-6502

E-mail: info@repate.hu
Honlap: https://www.repate.hu/index.php?lang=hu

III. Egyéb

I II.1. A magyar ügyészség

1. Az ügyészség szervezete

Magyarország ügyészsége független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

Az ügyészi szervezetet az Országgyűlés által az ügyészek közül 9 évre választott, – ezért közjogilag a Parlamentnek felelős – legfőbb ügyész vezeti és irányítja, aki működéséről évente köteles beszámolni.

Magyarország ügyészi szervei a következők:

  1. a Legfőbb Ügyészség,
  2. a fellebbviteli főügyészségek,
  3. a főügyészségek,
  4. a járási ügyészségek.

Az ügyészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló főügyészség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.

A Legfőbb Ügyészség irányítása alá 5 fellebbviteli főügyészség és 21 (a fővárosi és 19 megyei, valamint a központi nyomozó) főügyészség tartozik. A főügyészségek szervezete – a Központi Nyomozó Főügyészség kivételével – alapvetően a büntetőjogi, illetőleg a közjogi tevékenység alapján tagozódik.

A fővárosi és a megyei főügyészségek irányítása alá tartozó járási és járási szintű ügyészségek azokban az ügyekben járnak el, amelyeket jogszabály vagy legfőbb ügyészi utasítás nem utal más ügyészi szerv hatáskörébe, illetőleg ellátják az ügyészségi nyomozásokkal kapcsolatos feladatokat.

Az ügyészi szervezethez tartozik – de nem ügyészi szerv – az ügyészség tudományos és kutató intézménye, az Országos Kriminológiai Intézet, amely a bűnözés kutatása, a kriminológia, a kriminalisztika és a büntető- jogtudományok elméletének és gyakorlatának fejlesztése céljából működik.

2 Az ügyészség fő feladatai

A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

A legfőbb ügyész és az ügyészség

  1. törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  2. képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
  3. felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
  4. a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

Az ügyészség

  1. büntetőeljárási törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);
  2. felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze (nyomozás feletti felügyelet);
  3. törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
  4. közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetőeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat;
  5. törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és azt korlátozó eljárási kényszerintézkedések, az utógondozás, valamint a bűnügyi, a szabálysértési, a körözési nyilvántartás és a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisainak végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, továbbá közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában;
  6. közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres, valamint nemperes eljárásaiban);
  7. elősegíti, hogy a hatósági jogkört gyakorló, illetve bíróságon kívüli jogvitát intéző szervek a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák;
  8. kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak által és sérelmükre elkövetett bűncselekmények üldözésére, a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési és büntetőeljárás különös szabályainak betartására; törvényben meghatározott esetekben közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljárást kezdeményez a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében;
  9. ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben rá háruló feladatokat;
  10. teljesíti Magyarországnak az Eurojustban való részvételével kapcsolatos feladatokat;
  11. ellátja a tevékenysége körében okozott jogsértések és károk megtérítése miatt indított perekben való képviseletet.

Az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség.

Az ügyészségnek az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. Az ügyész ezeket a hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával, valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja.

3. Elérhetőségek

Legfőbb ügyész: Dr. Polt Péter
Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.
Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.

Telefonszám: +36-1354-5500

E-mail: info@mku.hu
Honlap: http://mklu.hu

III.2. Áldozatsegítés

Az Áldozatsegítő Szolgálat elsősorban azon áldozatoknak nyújt segítséget, akik bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi, pszichikai (lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást) vagy vagyoni kárt szenvedtek. Az állam az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan szolgáltatást nyújt.

1. Az eljárás

Áldozatsegítő szolgálatként a fővárosi (megyei) kormányhivatalok áldozatsegítésért felelős szervezeti egységei (a továbbiakban: áldozatsegítő szolgálat) járnak el. Az áldozat érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat, azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál (PDF) előterjesztheti.

Az azonnali pénzügyi segély, az áldozati státusz igazolása és a kárenyhítés iránti kérelmet formanyomtatvány (Kérelemnyomtatvány, Kérelem áldozati státusz igazolásá iránt) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt.

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek.

Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni, a kárenyhítési kérelmet – a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényben foglalt kivételekkel – a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.

Az ügyfél az áldozatsegítő szolgálat minden határozata ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az Igazságügyi Hivatalnak címezve, de az áldozatsegítő szolgálatnál terjeszthet elő.

2. A szolgáltatások

A törvény alapján a szolgáltatások az alábbiak:

  • érdekérvényesítés elősegítése: az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, így tájékoztatja büntető-, illetve szabálysértési eljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, az egészségügyi, egészségbiztosítási, szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételének feltételeiről, ennek keretében tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget és minden egyéb gyakorlati támogatást nyújt;
  • azonnali pénzügyi segély: folyamatban lévő büntetőeljárás esetén, lakhatás, ruházkodás, utazás és élelmezés céljára, gyógyászati költségekre, valamint kegyeleti kiadásokra nyújtható a törvényben meghatározott összegben, ha a bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes;
  • áldozati státusz igazolása: folyamatban lévő büntetőeljárás esetén, az áldozatsegítő szolgálat a rendőrségi iratok alapján hatósági bizonyítványban igazolja az áldozati státuszt az ügyfél számára, aki azt hatósági és egyéb eljárásokban használhatja fel, pl. okmányok kiállítása, jogi segítségnyújtás igénybevétele, stb. során;
  • tanúgondozás: a bírósági tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében bírósági tanúgondozóhoz fordulhat, aki a bíróság olyan ügyintézője, aki a tanú részére külön jogszabályban meghatározott módon felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele, az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében;
  • védett szálláshely biztosítása: az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra, büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít;
  • állami kárenyhítés: a személy elleni erőszakos bűncselekmény súlyos sérültje, illetve halálos áldozata hozzátartozói igényelhetik, a törvényben meghatározott rászorultság esetén, egy összegben vagy havi járadékként.

3. Elérhetőségek

Éjjel-nappal működő, magyarországi hálózatokból díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonal:

+36 (1) 80 225 225

Áldozatsegítő szolgálatok

Az áldozatsegítéssel kapcsolatban további, részletesebb információ.

III.3. Jogi segítségnyújtás

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) fő célkitűzése az, hogy a szociálisan rászorulók számára – meghatározott körben és formában – jogaik érvényesítéséhez, jogvitáik megoldásához szakszerű jogi segítséget nyújtson.

1. Az eljárás

Jogi segítségnyújtás iránti kérelmet formanyomtatvány (http://igazsagugyihivatal.gov.hu/dokumentumok-jogi-segitsegnyujtas) kitöltésével és aláírásával, a szükséges mellékletek csatolásával lehet benyújtani az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában értesítési címe, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal jogi segítségnyújtási feladatokat ellátó szervezeti egységénél (a továbbiakban: területi hivatal) személyesen vagy postai úton (Jogi Segítségnyújtás - elérhetőségek). A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes.

Az ügyfél a területi hivatal által kiadott (jogerős) engedélyező határozattal veheti igénybe mindazon jogi segítők (ügyvédek, ügyvédi irodák, társadalmi szervezetek) szolgáltatását, akik az Igazságügyi Hivatal által vezetett jogi segítői névjegyzékében (http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/nepugyvedje/nevjegyzek) szerepelnek.

Az ügyfél a Szolgálat minden határozata ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az Igazságügyi Hivatalnak címezve, de a területi hivatalnál terjeszthet elő.

2. A jogi segítségnyújtás alapvető formái

A.) Peren kívüli támogatás

  • ha jogvita eldöntése érdekében bírósági eljárás megindítására még nem került sor,
  • tanácsadás és/vagy okiratszerkesztés,
  • az ügyfél képviseletére nem jogosít, a jogi segítő az ügyfél nevében és helyett nem járhat el.

B.) Peres támogatás

  • ha per már folyamatban van bíróság előtt,
  • pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása,
  • a bűncselekmény, szabálysértés elkövetőjének nem biztosítható,
  • a sértett részére a pártfogó ügyvédi képviselet már a büntetőeljárás nyomozási és ügyészségi szakaszában is biztosítható.

C.) A Szolgálat egyszerű megítélésű ügyekben rövid, szóbeli tanácsot ad az ügyfél rászorultságának vizsgálata nélkül.

3. A rászorultsági feltételek

A.) Polgári peres és nemperes eljárásban:

  • az állam viseli a jogi segítő/pártfogó ügyvéd díját vagy az állam 1 évre megelőlegezi a jogi szolgáltatás díját az ügyfél jogszabályban meghatározott jövedelmi és vagyoni helyzete alapján,
  • az állam megelőlegezi a jogi szolgáltatás díját azon ügyfél esetében, akiről az Áldozatsegítő Szolgálat külön eljárásban megállapította, hogy bűncselekmény áldozata és megfelel a jogszabályban meghatározott, jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó feltételeknek.

B.) Büntetőeljárásban:

  • az állam 1 évre megelőlegezi a jogi segítő/pártfogó ügyvéd díját az ügyfél jogszabályban meghatározott jövedelmi és vagyoni helyzete alapján,
  • az állam megelőlegezi a jogi szolgáltatás díját azon ügyfél esetében, akiről az Áldozatsegítő Szolgálat külön eljárásban megállapította, hogy bűncselekmény áldozata és megfelel a jogszabályban meghatározott, jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó feltételeknek.

C.) Közös szabályok:

Az ügyfél és a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmét az ügyfélnek a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott módon, okiratokkal kell igazolnia.

A törvényben meghatározott ügyekben nem lehet támogatást nyújtani, ilyen például szerződés készítése, kivéve ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyi vonatkozásában fennállnak annak a feltételei, a vámügyek, stb.

4. Elérhetőségek

Területi hivatalok:

A jogi segítségnyújtással kapcsolatban további, részletesebb információ.

Utolsó frissítés: 30/03/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.