Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Svédország

Tartalomszolgáltató:
Svédország

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményt a rendőrségnek a 114 14 (Svédországon kívül a +46 77 114 14 00) telefonszám felhívásával vagy a rendőrségen személyesen jelentheti be. A betöréses lopást, a fizetési kártyával elkövetett csalást, a lopást és tulajdon elvesztését (az útlevél és a nemzeti személyazonosító igazolvány kivételével) bejelentheti továbbá az interneten keresztül is. Amennyiben védett a személyazonossága, ne jelentsen be bűncselekményt az interneten keresztül. Vészhelyzet vagy éppen folyamatban lévő bűncselekmény esetén hívja a 112-n elérhető SOS segélyszámot. Az e-jelentés linkje

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Amennyiben rendőrségi feljelentést tesz, az ügyét ügyszámmal látják el és tájékoztatják Önt azokról az elérhetőségekről, amelyek segítségével az ügyére vonatkozó információhoz juthat. Ellenkező esetben a rendőrségtől kérhet tájékoztatást az ügy állásával kapcsolatban a helyi rendőrség felhívásával, a nekik küldött e-mail üzenettel vagy az Önhöz legközelebb eső rendőrség felkeresésével. Amennyiben az ügyében eljáró rendőrtiszttel kíván beszélni, a rendőrség 114 14-es belföldi telefonszámát hívhatja. A központi számon átirányítják Önt az ügyében eljáró rendőrtiszthez.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Egyes bűncselekménytípusok áldozatai saját jogi képviselőre jogosultak, e személyt „a sértett fél tanácsadójának” (målsägandebiträde) nevezik. Ez alkalmazandó különösen a szexuális bűncselekményekre és a családon belüli erőszakra, illetve az olyan bűncselekményekre, amelyek tekintetében különös szükségletek állnak fenn. Képviselőt leghamarabb az (előzetes) nyomozás megindításakor lehet kijelölni, és Ön számára a segítségnyújtás ingyenes. Amennyiben úgy véli, hogy jogi képviselőre van szüksége, erről a lehető leghamarabb értesítenie kell az ügyészt (åklagare) vagy az előzetes nyomozást lefolytató rendőrtisztet. Emellett közvetlenül a járásbírósághoz (tingsrätt) is benyújthatja a kérelmét. A járásbíróság dönti el, hogy Ön jogosult-e képviseletre és kijelöli Ön számára a képviselőt. Ön is tehet javaslatot arra, hogy ki legyen a képviselő. A képviselő – aki általában jogász – feladata az Ön érdekeinek védelme, valamint az előzetes nyomozás és tárgyalás során támogatás és segítség nyújtása. A képviselőt titoktartási kötelezettség terheli, és segít Önnek álláspontja előadásában és a kártérítési kereset benyújtásában. E feladat a bírósági eljárás lezárásával megszűnik, „a sértett fél tanácsadója” nem segít a kártérítési, illetve más kártalanítási igény érvényesítésében.

Amennyiben a gyámot (általában a szülőt) gyanúsítják a gyermekkel szemben elkövetett bűncselekmény elkövetésével, a gyermek számára különös képviselő jelölhető ki. Ugyanez alkalmazandó abban az esetben, ha a bűncselekménnyel gyanúsított személy a gyám közeli hozzátartozója. A képviselő védi a gyermek jogait az előzetes nyomozás és a tárgyalás során. Különös képviselőként jogász, ügyvédi iroda tanácsosa vagy más személy jelölhető ki. Emellett olyan tudásbeli, tapasztalati, valamint személyes jellemzőkre is szükség van, amelyek e személyt különösen megfelelővé teszik a feladatok ellátására.

A háztartási biztosítások magukba foglalják a jogvédelmet. Ez többek között azt jelenti, hogy a biztosító megtérítheti a jogi költségeit, ha a büntetőeljárásban nem rendeződik a kártérítési igénye. A biztosítás általában tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint Ön köteles megfizetni a költségek meghatározott hányadát (az önrészt). További információkat a biztosítójától szerezhet be.

A költségmentességről szóló svéd törvény (Rättshjälpslagen) szerint minden ügytípusban igénybe vehet jogi tanácsadást. A tanácsadás vonatkozhat például a kártérítési keresetre, amennyiben az ügyész nem nyújt segítséget, illetve a biztosítóval való tárgyalásokra. Emellett felveheti a kapcsolatot olyan ügyvédi irodával, amely a költségmentességről szóló törvény értelmében jogi tanácsadást végez. Az ügyvéddel meghatározott díjazás mellett két óra maximális időtartamig egyeztethet. A szolgáltatás díja körülbelül 1 600 SEK óránként. Pénzügyi helyzetétől függően a díj alacsonyabb is lehet.

Amennyiben nem rendelkezik jogvédelmi biztosítással és ügyét nem lehet a kapott jogi tanácsadás segítségével rendezni, szükségleteinek értékelése függvényében kérhet költségmentességet. Ez esetben az állam fizeti meg a képviselet költségeinek egy részét. Emellett az útiköltségeihez, a szállásához, a bizonyíték bemutatásához és az egyéb költségeihez való hozzájárulásban is részesülhet. A költségmentességre irányuló kérelem benyújtásában az ügyvéd, a bíróság vagy a nemzeti jogi segítségnyújtó hatóság (Rättshjälpsmyndighet) adhat tanácsot.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Amennyiben Önt a rendőrség vagy az ügyész beidézi, jogosult a meghallgatáson megjelenés költségeinek megtérítésére. Ezek lehetnek útiköltségek, a szállás költségei, az elmaradt jövedelem vagy más pénzügyi veszteségek megtérítése. Az elmaradt jövedelem megtérítése azonban csak meghatározott összegig terjedhet. E fajta visszatérítés érdekében vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel.

Amennyiben Önt a rendőrség vagy az ügyész beidézi, jogosult a meghallgatáson megjelenés költségeinek megtérítésére. Bizonyos esetekben a bíróság elnöke a kihallgatása végeztével megkérdezheti Öntől, hogy kíván-e bármilyen kártérítési igényt érvényesíteni. A kifizetéseket azonban rendszerint a bírósági titkárság intézi a tárgyalást követően. Ekkor kérheti költségei megtérítését és itt tudja meg azt is, hogy mekkora összegre jogosult. A kifizetéseket közvetlenül a titkárságon teljesítik. A túlzottan magas költségeket korlátozni lehet; további információt a bíróságtól szerezhet be.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Amennyiben az ügyét lezárták és Ön nem elégedett a döntéssel, kérheti, hogy az ügyet az ügyész vizsgálja meg. Vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel, akik az Ön kérelmére továbbítják az ügyét az ügyésznek. Amennyiben nem ért egyet az ügyész által hozott döntéssel, a legközelebbi felettes ügyésztől kérheti az eljárás megismétlését (överprövning).

Részt vehetek a tárgyaláson?

Igen, általában szükséges a tárgyaláson való részvétele, mivel az ügy eldöntéséhez a bíróságnak szüksége van az Ön által bemutatott bizonyítékra.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A svéd jog szerint Ön az előzetes nyomozás és a tárgyalás során sértett félnek (målsägande) minősül. Addig nem minősül félnek az ügyben, amíg az ügyész meg nem indította az eljárást. Az ügyben akkor minősül félnek, ha:

  • az ügyész megindította az eljárást;
  • kártérítési igényt kíván érvényesíteni; és/vagy
  • részt vesz a bűnvádban.

A tárgyalás során bármikor segítséget nyújthat a bűnvádhoz; ebben az esetben az ügyészéhez hasonló eljárási pozícióval fog rendelkezni és például benyújthatja a saját bizonyítékait a bíróságnak. Önnek azonban semmit nem kell bizonyítania a bűncselekménnyel kapcsolatban.

Saját kezdeményezésére is beterjeszthet vádakat, illetve benyújthat egyes konkrét vádakat is, ha az ügyész az általános vádat ejtette vagy visszavonta. Ez esetben bizonyítania kell a bíróságon, hogy bűncselekmény elkövetése történt.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Amennyiben Ön nem vesz részt félként az ügyben, értesítik Önt a tárgyalás időpontjáról. Erre az értesítésre azonban csak akkor kerül sor, ha Ön ezt az előzetes nyomozás során kérte. Amennyiben Ön az ügyben félként vesz részt, akkor is jogosult jelen lenni a tárgyaláson, ha az nem nyilvános.

Amennyiben az ügyészség kérte az Ön meghallgatását vagy kártérítési igényt érvényesít, Önt beidézik a bíróságra. Az Önnek szóló idézésben szerepel a kötelező megjelenés időpontja és a bíróságtól való távolmaradás megengedett indokai. Amennyiben Ön beteg vagy a bíróságon más elfogadható okból nem tud megjelenni, az eljárást megelőzően a lehető leghamarabb értesítenie kell erről a bíróságot. Ez esetben a bíróság értékeli, hogy szükséges-e az Ön jelenléte. Amennyiben jogos indok nélkül marad távol, pénzbírsággal sújthatják.

A tárgyalás során jogosult kártérítési igényeinek érvényesítésére. Ez a jog akkor illeti meg, ha Ön sértett fél. Az ügyész és a vádlott (vagy annak ügyvédje) továbbá kérdéseket tesz fel Önnek. Ön nem köteles esküt tenni. Amennyiben az ügyben félként vesz részt, Ön vagy képviselője kérdéseket tehet fel a vádlottnak, a tanúknak és a szakértőknek. A tárgyalás végén lehetősége van emellett álláspontja összefoglalásának előadására.

Amennyiben Önt a rendőrség vagy az ügyész beidézi, jogosult a meghallgatáson megjelenés költségeinek megtérítésére. A megtérítendő költségek az útiköltségek és a szállás költségei, valamint (napi 700 SEK-ig) az elmaradt jövedelem.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Igen, az ügyész valószínűleg kérni fogja az Ön meghallgatását a tárgyalás során. A sértett fél azonban nem minősül tanúnak. Ennek megfelelően Ön nem köteles esküt tenni. Amennyiben Ön az ügyben félként vesz részt, jogosult a tárgyalás során vallomást tenni.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Amennyiben az ügyben félként vesz részt, több módon is jogosult a bírósági eljárásról és az ügyben történtekről való tájékoztatásra. Ennek svéd elnevezése „partsinsyn”. Amennyiben sértett fél, de az eljárásban nem vesz részt félként, nem rendelkezik ezzel az eljárás fejleményeire vonatkozó tájékoztatásra irányuló joggal.

A rendőrség által lefolytatott előzetes nyomozás során megkérdezik Öntől, hogy kér-e értesítést az ügyben hozott ítéletről. Amennyiben az eljárásban félként vett részt, a bíróság megküldi Önnek az ítéletet. Amennyiben az eljárásban nem vett részt félként, az ítéletet akkor küldik meg Önnek, ha ezt kérte.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Amennyiben az ügyben félként vesz részt, több módon is jogosult a bírósági eljárásról és az ügyben történtekről való tájékoztatásra. Ennek svéd elnevezése „partsinsyn”, és célja a fél tájékoztatása annak érdekében, hogy kereset vagy eljárás formájában érvényesíthesse jogait. Ennek segítségével kérelemre vagy a bíróság kezdeményezésére betekinthet például az ügyre vonatkozó iratokba vagy egyéb anyagokba. A bíróságot emellett „tájékoztatási kötelezettség” is terheli, amely szerint a bíróság köteles saját hatáskörében biztosítani, hogy a fél betekinthet az ügyben a féltől eltérő személyek által benyújtott iratokba vagy egyéb nyomozási anyagokba. A fél emellett a bíróságnak címzett megjegyzést is fűzhet ezen anyagokhoz.

Amennyiben sértett fél, de az eljárásban nem vesz részt félként, nem rendelkezik ezzel az eljárás fejleményeire vonatkozó tájékoztatásra irányuló joggal.

Utolsó frissítés: 06/10/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.