You will be considered a victim of crime if you have suffered as the result of an offence which carries a penalty under criminal law; for example, if you suffer injury or your property is lost due to damage or theft. As a victim of crime, you have certain legal rights both during and after criminal proceedings. You may also receive various forms of assistance and support and receive compensation or damages arising from the offence.

In Poland, criminal proceedings consist of a preliminary investigation and court proceedings. Preliminary investigations are undertaken before court proceedings. Their purpose is to determine the facts of the offence committed and identify the perpetrators. The police and the prosecution service gather evidence. If the evidence they gather is sufficient, the perpetrators will be charged. If not, the case will be dropped. The prosecution service’s indictment will be examined by the court.

During the trial, the court examines the evidence gathered to establish whether the accused is guilty. If the accused is found guilty as charged, he or she will be subject to the penalty provided for by law. If not, he or she will be cleared of all charges.

Click on the links below to find the information that you need:

1 - My rights as a victim of crime

2 - Reporting a crime and my rights during the investigation or trial

3 - My rights after trial

4 - Compensation

5 - My rights to support and assistance

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A sértettet a bűncselekmény bejelentését követő első meghallgatás előtt írásban értesíteni kell a jogairól. Ezt megelőzően a hatóság tájékoztathatja a sértettet az adott helyzetben hasznosnak minősülő jogairól.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

A nem uniós polgárok jogait az uniós polgárok jogaihoz hasonlóan védik, kivéve az egyes bűncselekmények sértettjeinek nyújtott állami kártalanítás tekintetében – erre a kártalanításra kizárólag az uniós polgárok jogosultak.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Az első meghallgatás előtt a sértettet írásban tájékoztatni kell az alapvető jogairól, ideértve az előzetes eljárásban való jogállását, az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy kérelmezheti-e bizonyos intézkedések meghozatalát (pl. tanúk meghallgatása), képviselő igénybevételét – ideértve a bíróság által kijelölt képviselőt – az ügy közvetítésre utalásához való jogot, az iratokba való betekintést, az eljárást megszüntető határozattal szembeni fellebbezést, a károk terhelt általi megtérítésének lehetőségét és az állami kártalanítást, a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést, a rendelkezésre álló védelmi és segítségnyújtási intézkedéseket, az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap (Fundusz Pomocy Pokrzywdzonym oraz Pomocy Postpenitencjarnej) által finanszírozott segítségnyújtáshoz való hozzáférést, az európai védelmi határozat kibocsátásának lehetőségét, az áldozatoknak segítséget nyújtó szervezeteket, valamint az eljárással kapcsolatban felmerült költségek megtérítését.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Azokban az eljárásokban, amelyekben lengyelül nem beszélő sértett vesz részt, fordító nyújt segítséget. A sértettől származó vagy neki címzett leveleket le kell fordítani. A sértettnek nem kell viselnie a fordítás költségeit.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A bűncselekmények gyermekkorú sértettjeit szüleik vagy a gondozásukért felelős személyek képviselik. A segítségre szoruló személyek (pl. az idősek) tekintetében jogaikat a gondozásukért felelős személy is gyakorolhatja. A szülőknek és a gyámoknak meg kell győződniük arról, hogy a gondozásukban álló sértettek a követelményeknek megfelelően részt vesznek az eljárásokban és, amennyiben kétséges, hogy a gondozott személyek tisztában vannak-e az eljárás jelentőségével, erről értesíthetik az eljáró hatóságot.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Lengyelországban az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap gyűjti össze többek között a bűncselekmények sértettjeinek és közeli hozzátartozóiknak nyújtott segítséghez szükséges pénzügyi forrásokat. Az alapot az igazságügyi miniszter kezeli, aki az áldozatsegítésre szakosodott, verseny alapján kiválasztott nem állami szervezeteknek nyújt támogatásokat. Az alap által finanszírozott segély a jogi, mentális és anyagi segítségnyújtásra terjed ki.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az eljárást lefolytató hatóság köteles az első meghallgatás előtt értesíteni a sértettet, hogy az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott segítségnyújtást vehet igénybe.

Hogyan védik a magánéletemet?

Az elkövető nem ismerheti meg a sértett lakóhelyére és munkahelyére vonatkozó adatokat.

A tanúk – illetve, főszabály szerint minden sértett – tekintetében az ügyész vagy a bíróság különösen indokolt esetben elrendelheti e személyek személyes adatainak és az azonosításukra alkalmazott egyéb jellemzőknek a visszatartását. Erre az e személy vagy közeli hozzátartozója életére, egészségére, szabadságára vagy jelentős értékű tulajdonára irányuló, észszerű aggályok esetén van lehetőség.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozatsegítő szolgálathoz való hozzáférés nem függ a bűncselekmény bejelentésétől. A segítségnyújtást igénybe venni kívánó személynek csak azt kell bizonyítania, hogy vele szemben bűncselekményt követtek el.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Az életükre vagy egészségükre vonatkozó fenyegetés esetén a sértett és közeli hozzátartozói a következőkre jogosultak:

• eljárás során való védelem;
• fizikai védelem;
• lakhelyváltoztatással kapcsolatos segítségnyújtás.

Ki nyújthat nekem védelmet?

A védelmet a megyében illetékes rendőrfőnök nyújtja.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A védelem és segítség nyújtására, valamint a védelem és segítség nyújtásának fenntartására irányuló szükséget ellenőrző vizsgálatot a megyében illetékes rendőrfőnök végzi el.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Az eljáró hatóság köteles úgy lefolytatni a sértett részvételével folyó eljárást, hogy az ne járjon negatív következményekkel. Mindig közbe kell lépni olyan helyzetekben, amelyekben a sértett nem kapja meg a neki kijáró tiszteletet vagy amelyben a sértett nem érzi biztonságban magát.

A nemi erőszakra és ahhoz hasonló bűncselekményekre vonatkozó esetekben a sértettet az elkövető jelenléte nélkül, erre kijelölt szobában kell meghallgatni.

A tárgyalás során az eljáró bíró felszólíthatja a terheltet, hogy a sértett vallomástétele idejére hagyja el a termet.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

Amennyiben a sértettnek segítségnyújtásra van szüksége, mert pl. életkora vagy egészségi állapota miatt nem képes a tárgyaláson aktívan részt venni, a jogait a gondozásáért felelős személy gyakorolhatja.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

A bűncselekmények kiskorú sértettjeinek jogait azok törvényes képviselői vagy a gondozásukért felelős személyek gyakorolják. Amennyiben a bűncselekményt a szülők követték el, a kiskorút a tárgyaláson ügygondnok képviseli.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Amennyiben a sértett elhunyt, közeli hozzátartozói vehetnek részt helyette az eljárásban. E személyeket megilleti a sértetti jogálláshoz kapcsolódó valamennyi jog.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A sértettek közeli hozzátartozói az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott jogi, mentális és anyagi segítségnyújtásra jogosultak. Az e személyek életét vagy egészségét fenyegető legsúlyosabb esetekben számukra védelmet és segítséget is lehet nyújtani (eljárás során való védelem, fizikai védelem, lakhelyváltoztatással kapcsolatos segítségnyújtás).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Az ügyet az előzetes szakaszban vagy a bírósági eljárás során a sértett és a terhelt hozzájárulásával közvetítő elé lehet utalni. A közvetítést a közvetítő részrehajlás nélkül, bizalmasan folytatja le. A közvetítés során a sértett előadhatja álláspontját, vagyis megjelölheti, hogy mit vár az elkövetőtől. A közvetítés nem szünteti meg a büntetőeljárást, de annak eredményét mind az ügyész, mind a bíróság figyelembe veszi.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A bűncselekmények áldozatainak jogait meghatározó rendelkezéseket a büntető eljárásjogi törvény (Kodeks postępowania karnego), a büntető törvénykönyv (Kodeks karny), a büntetésvégrehajtási törvény (Kodeks karny wykonawczy), az egyes bűncselekmények áldozatait megillető állami kártalanításról szóló, 2005. július 7-i törvény (ustawa z dnia 7 lipca 2005 r. o państwowej kompensacie przysługującej ofiarom niektórych czynów zabronionych, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 2016. évi Jogi Közlöny, 325.), az áldozatok és tanúk védelméről és a számukra nyújtott segítségről szóló, 2014. november 28-i törvény (ustawa z dnia 28 listopada 2014 r. o ochronie i pomocy dla pokrzywdzonego i świadka, 2015. évi Jogi Közlöny, 21.), az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alapról szóló, 2015. szeptember 29-i rendelet (rozporządzenie z dnia 29 września 2015 r. w sprawie Funduszu Pomocy Pokrzywdzonym oraz Pomocy Postpenitencjarnej, 2019. évi Jogi Közlöny, 683.), valamint a felek esetük indokolatlan késlekedés nélküli, az ügyész által lefolytatott vagy felügyelt előzetes eljárásban vagy bírósági eljárásban történő kivizsgálására vonatkozó jogával kapcsolatos panaszokról szóló, 2004. június 17-i törvény (ustawa z dnia 17 czerwca 2004 r. o skardze na naruszenie prawa strony do rozpoznania sprawy w postępowaniu przygotowawczym prowadzonym lub nadzorowanym przez prokuratora i postępowaniu sądowym bez nieuzasadnionej zwłoki, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 2018. évi Jogi Közlöny, 75., módosított változat) tartalmazza.

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményeket írásban vagy szóban, az ügyész hivatalánál vagy a rendőrségen kell bejelenteni. A bűncselekmények írásbeli bejelentése történhet személyesen vagy postai úton (illetve e-mailben).

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A bűncselekményt bejelentő személyt hat héten belül értesíteni kell a nyomozás megindításáról. Amennyiben e személyt nem értesítik, panaszt nyújthat be az ügyésznél.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Az előzetes eljárásokban és a bírósági eljárásokban az áldozatokat hivatalos képviselők – ügyvédek vagy jogtanácsosok – segíthetik. Az áldozatok maguk is kijelölhetik a képviselőiket vagy – amennyiben a pénzügyi helyzetük ezt nem teszi lehetővé – kérelmezhetik, hogy a bíróság jelöljön ki számukra képviselőt. Ebből a célból az áldozatnak a bírósághoz vagy az ügyészhez kell benyújtania egy levelet, amelyben bizonyítja, hogy nem képes a képviselő költségeinek megfizetésére.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Amennyiben a sértett az eljárásban kizárólag tanúként vesz részt, jogosult utazási, szállási és tartózkodási költségeinek, valamint az elmaradt bevételeinek megtérítésére.

Amennyiben a sértett pótmagánvádlóként vagy magánvádlóként jár el, jogosult az indokolt költségei megtérítésére, ideértve a képviselő kijelölésével kapcsolatos költségeket is.

A költségtérítés érdekében kérelmet, illetve, amennyiben lehetséges a felmerült költségeket igazoló dokumentumokat kell benyújtani.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

A sértettek fellebbezhetnek az előzetes eljárásra irányuló kérelmet elutasító és az előzetes eljárást megszüntető határozatokkal szemben. A fellebbezés menetére vonatkozó információ e határozatokban található.

Részt vehetek a tárgyaláson?

A sértettek külön nyilatkozat benyújtása nélkül, félként vehetnek részt az előzetes eljárásban.

A közvádas eljárásokban a sértett akkor járhat el félként (pótmagánvádlóként), ha az erre irányuló szándékát tartalmazó nyilatkozatot nyújt be.

A magvádas ügyekben a sértett magánvádlóként félnek minősül.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: sértett, tanú, magánfél, magánvádló?

A sértettek a bűncselekménnyel érintett személyek.

A sértett az előkészítő eljárásban a jogszabály erejénél fogva félnek minősül.

A közvádas eljárásokban a sértettek eljárhatnak félként, amennyiben e mellett döntenek, ez esetben pótmagánvádlónak minősülnek.

A magvádas ügyekben a sértett magánvádlónak minősül.

Függetlenül attól, hogy félnek minősülnek-e, a sértetteket gyakorlatilag minden esetben meghallgatják tanúként.

A büntetőeljárások jelenleg nem teszik lehetővé a sértettek számára, hogy magánfélként járjanak el.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértettek érdekeik védelme céljából akkor is részt vehetnek a bírósági eljárásban, ha nem járnak el félként. A sértettek részt vehetnek a tárgyaláson és az eljárás feltételes megszüntetésére, a tárgyalás nélküli ítélethozatalra, valamint a tárgyalás alperes mentális állapota miatti okból való megszüntetésére vonatkozó üléseken, illetve olyan esetekben, amelyekben az alperes mentális állapota miatt védelmi intézkedésekre van szükség. A tárgyalás során a sértett kifogással élhet a terhelt bizonyításfelvétel lefolytatása nélküli ítélethozatalra irányuló kérelmével szemben és kérelmezheti, hogy a terheltet szólítsák fel a károk kijavítására vagy kártérítés fizetésére.

Amennyiben a büntetőeljárást feltételesen szüntetik meg, a sértett kérheti annak újrafelvételét.

Amennyiben úgy dönt, hogy a bíróság előtt félként jár el, a sértett a következő eljárási cselekményeket végezheti el: bizonyításra irányuló kérelmek benyújtása, a tanúkhoz és a szakértőkhöz intézett kérdések feltétele, álláspontjának előadása, pl. annak ismertetése, hogy milyen határozatot vár a bíróságtól. A sértettek emellett fellebbezhetnek az ítéletekkel szemben.

A tanúként beidézett sértetteknek meg kell jelenniük a bíróságon és vallomást kell tenniük. Az indokolatlan távolmaradás büntetendő.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A sértettek akkor nyújthatnak be bizonyításra irányuló kérelmeket, ha másodlagos- vagy magánvádlóként járnak el.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

Az első tárgyalást megelőzően a sértetteket írásban értesíteni kell az előzetes eljárásban fennálló fél jogállásukról, valamint az ebből eredő jogaikról.

A sértetteket írásban értesíteni kell a bírósághoz benyújtott vádiratról, valamint azon bírósági tárgyalások és ülések időpontjáról és helyéről, amelyeken részt vehetnek.

Amennyiben a bíróság kártérítést rendel el, kézbesíti az ítélet másolatát a sértettnek.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Az előzetes eljárások során a sértettek az eljárást lefolytató hatóság hozzájárulásával betekinthetnek az iratokba.

A bírósági eljárásokban a sértettek akkor tekinthetnek be az iratokba, ha magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként járnak el. Amennyiben a sértett nem e minőségében jár el, az iratokat a bíróság elnöke hozzájárulásával lehet számára elérhetővé tenni.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A sértett akkor fellebbezhet a közvádas eljárásban hozott ítélettel szemben, ha pótmagánvádlóként járt el.

Amennyiben az elkövetővel szembeni büntetőeljárást feltételesen felfüggesztették és a bíróság ítéletet hozott, a sértett akkor is fellebbezhet ezzel szemben, ha nem járt el pótmagánvádlóként.

A magánvádas eljárásokban a sértettek fellebbezhetnek az ítéletekkel szemben, mivel ez esetekben ők járnak el vádlóként.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Amennyiben kötelezik az elkövetőt, hogy térítse meg a károkat, a bíróság az ítélet másolatát megküldi a sértettnek. Amennyiben a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt elkövető nem téríti meg a károkat, a sértett kérheti az ítélet végrehajtását.

Amennyiben az elkövetővel szembeni büntetőeljárást ideiglenesen felfüggesztik, a sértett jogosult részt venni az eljárás újrafelvételére irányuló meghallgatáson.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Az eljárást követően, amennyiben a sértett vagy közeli hozzátartozója életét vagy egészségét veszélyeztető kockázat áll fenn, e személyek védelemre és segítségnyújtásra jogosultak. A védelmet és a segítséget mindaddig kell nyújtani, míg a kockázat fennáll.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A bíróság az ítéletben szereplő információkról tájékoztatja a sértettet – az elkövető tekintetében milyen büntetés kirendelésére került sor, a büntetés hossza és esetleges feltételes felfüggesztése, valamint, hogy az elkövetőnek milyen kötelezettségeknek (ideértve a károk megtérítését is) kell eleget tennie.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A sértettek kérhetik, hogy az elkövető börtönből való szabadulása esetén erről őket értesítsék. Ez esetben értesítik a sértettet, amikor az elkövető a büntetése letöltését követően szabadul a börtönből, ha az elkövető a büntetését elektronikus felügyelet alatt töltheti le, vagy börtönből szökése esetén, illetve arról, ha ideiglenesen vagy feltételesen szabadságra bocsájtják vagy szabadlábra helyezik.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

A sértettek nem vesznek részt a feltételes szabadlábra helyezésre vonatkozó meghallgatásokon és nem fellebbezhetnek az ott hozott határozatokkal szemben.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A bűncselekmények sértettjei a következő módokon követelhetnek kártérítést az elkövetőtől:

1. polgári bíróság előtt keresetet nyújthatnak be az elkövetővel szemben; a polgári eljárások feltétele a bírósági illeték megfizetése; polgári eljárást a vádirat benyújtásától függetlenül lehet indítani, de azokat a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet meghozataláig fel lehet függeszteni; amennyiben a sértett megnyeri a pert, a végrehajtást a végrehajtási hatóság, vagyis a bírósági végrehajtó (komornik) végzi el;
2. a büntetőeljárásban a sértett kérheti a terhelttel szemben kompenzációs intézkedés (środek kompensacyjny) meghozatalát – ez olyan kötelezettség, amely alapján a terhelt köteles megtéríteni a károkat vagy köteles kompenzációt nyújtani; ehelyett a bíróság elrendelheti a kiegészítő károk (nawiązka) megfizetését; a sértett kérelmének csak akkor tesznek eleget, ha az elkövetőt elítélik;
3. ha az elkövetőt elítélik és felfüggesztett szabadságvesztés büntetést állapítanak meg, a bíróság elrendelheti, hogy térítse meg a bűncselekménnyel okozott károkat;
4. amennyiben az eljárást feltételesen felfüggesztik, a bíróság elrendeli, hogy az elkövető részben vagy egészben térítse meg a károkat.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

1. Amennyiben a bíróság kötelezi az elkövetőt a károk megtérítésére és az elkövető ennek önként nem tesz eleget, a sértett bírósági végrehajtó által lefolytatott végrehajtási eljárást indíthat.
2. Amennyiben a bíróság az elkövetőt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéli vagy a vele szemben folyó eljárást feltételesen felfüggeszti és az elkövető nem téríti meg a károkat, intézkedéseket lehet hozni az ítélet végrehajtása vagy az eljárás folytatása érdekében. Ezen intézkedések, különösen a börtönbüntetés valós veszélye, általában ösztönzi az elkövetőket, akik sikertelen végrehajtás esetén is valahogyan megtalálják a sértett követelésének kielégítésére szolgáló forrásokat. Az ilyen intézkedések meghozatalához elegendő, ha a sértett értesíti a bíróságot vagy a pártfogó felügyelőt (kurator sądowy), hogy az elkövető nem teljesítette a kötelezettségeit.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Amennyiben az elkövető nem téríti meg a károkat, a sértett nem részesül az államtól származó kifizetésben.

A sértett az Áldozatsegítő és büntetés-végrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott és a bűncselekmények áldozatainak támogatására szakosodott szervezetek által nyújtott sürgősségi segélyt vehet igénybe.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A legsúlyosabb bűncselekmények sértettjei és legközelebbi hozzátartozóik a Pénzügyminisztérium által fizetett különös juttatásokra jogosultak. Ez a Lengyelország vagy más uniós tagállamok területén lakóhellyel rendelkező olyan személyekre vonatkozik, akik hét napot meghaladó súlyos sérüléseket vagy egészségkárosodást szenvedtek, illetve azon személyek közeli hozzátartozóira, akik a bűncselekmény következtében elhunytak.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Akkor is jogosult kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A kártérítésre jogosult sértett biztosítékot igényelhet, vagyis az ügy lezárása előtt egyszeri kifizetésben részesülhet. Ezt az összeget a kezelések, gyógyulás vagy temetés részleges fedezésére lehet felhasználni.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A bűncselekmények áldozatait és azok legközelebbi hozzátartozóit olyan nem kormányzati szervek segítik, akik e célból támogatásban részesülnek az Áldozatsegítő és büntetés-végrehajtást követő segítségnyújtási alaptól. A támogatásokat a pénzügyminiszter nyújtja.

Az áldozatokat az első nyilatkozatuk megtételét megelőzően értesíteni kell, hogy igénybe vehetik e segítséget.

A Pénzügyminisztérium https://www.ms.gov.pl/pl/dzialalnosc/pokrzywdzeni-przestepstwem/pomoc-osobom-pokrzywdzonym-przestepstwem-oraz-osobom-im-najblizszym---lista-podmiotow-i-organizacji/ weboldalán, a „Działalność/Pomoc pokrzywdzonym/Pomoc pokrzywdzonym przestępstwem oraz osobom im najbliższym – lista podmiotów i organizacji” pontban (lengyel nyelven) megtalálható azoknak a szervezeteknek a listája, akik az áldozatoknak és azok legközelebbi hozzátartozóinak segítséget nyújtanak és arra vonatkozó információ, hogy a segélyek mire terjednek ki.

Áldozatsegítő forróvonal

Jelenleg nem üzemel országos áldozatsegítő segélyvonal Lengyelországban. Létezik azonban a családon belüli erőszak áldozatait segítő segélyvonal.

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

A hatóságok informálják az áldozatokat arról, hogy hol kaphatnak segítséget.  Az áldozatok egyes csoportjai életkorukra vagy pénzügyi helyzetükre tekintettel ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosultak. A bűncselekmények áldozatai az általános szabályok szerint jogosultak egészségügyi ellátásra.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

Az Áldozatsegítő és büntetés-végrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott nem kormányzati szervek az áldozatoknak jogi, mentális és pénzügyi támogatást nyújtanak, pl. étel-utalványokat, az élelmezés és ruházkodás költségeinek viseléséhez nyújtott támogatást, fehérneműt, lábbelit, takarító és tisztálkodási szereket, ideiglenes szállást, oktatást és képzést, a lakóhelyek bűncselekmények áldozatainak szükségleteihez való igazítását elősegítő eszközöket vagy útiköltségeket.

A támogatás másik fajtája a tolmácsok, ideértve a jelnyelvi tolmácsok szolgáltatásainak fedezése.

Az egészségügyi ellátás magában foglalja az ellátás költségeit, valamint a bűncselekmény által az egészségben okozott károk kezeléséhez szükséges eszközöket.