Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A sértettet a bűncselekmény bejelentését követő első meghallgatás előtt írásban értesíteni kell a jogairól. Ezt megelőzően a hatóság tájékoztathatja a sértettet az adott helyzetben hasznosnak minősülő jogairól.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

A nem uniós polgárok jogait az uniós polgárok jogaihoz hasonlóan védik, kivéve az egyes bűncselekmények sértettjeinek nyújtott állami kártalanítás tekintetében – erre a kártalanításra kizárólag az uniós polgárok jogosultak.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Az első meghallgatás előtt a sértettet írásban tájékoztatni kell az alapvető jogairól, ideértve az előzetes eljárásban való jogállását, az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy kérelmezheti-e bizonyos intézkedések meghozatalát (pl. tanúk meghallgatása), képviselő igénybevételét – ideértve a bíróság által kijelölt képviselőt – az ügy közvetítésre utalásához való jogot, az iratokba való betekintést, az eljárást megszüntető határozattal szembeni fellebbezést, a károk terhelt általi megtérítésének lehetőségét és az állami kártalanítást, a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést, a rendelkezésre álló védelmi és segítségnyújtási intézkedéseket, az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap (Fundusz Pomocy Pokrzywdzonym oraz Pomocy Postpenitencjarnej) által finanszírozott segítségnyújtáshoz való hozzáférést, az európai védelmi határozat kibocsátásának lehetőségét, az áldozatoknak segítséget nyújtó szervezeteket, valamint az eljárással kapcsolatban felmerült költségek megtérítését.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Azokban az eljárásokban, amelyekben lengyelül nem beszélő sértett vesz részt, fordító nyújt segítséget. A sértettől származó vagy neki címzett leveleket le kell fordítani. A sértettnek nem kell viselnie a fordítás költségeit.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A bűncselekmények gyermekkorú sértettjeit szüleik vagy a gondozásukért felelős személyek képviselik. A segítségre szoruló személyek (pl. az idősek) tekintetében jogaikat a gondozásukért felelős személy is gyakorolhatja. A szülőknek és a gyámoknak meg kell győződniük arról, hogy a gondozásukban álló sértettek a követelményeknek megfelelően részt vesznek az eljárásokban és, amennyiben kétséges, hogy a gondozott személyek tisztában vannak-e az eljárás jelentőségével, erről értesíthetik az eljáró hatóságot.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Lengyelországban az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap gyűjti össze többek között a bűncselekmények sértettjeinek és közeli hozzátartozóiknak nyújtott segítséghez szükséges pénzügyi forrásokat. Az alapot az igazságügyi miniszter kezeli, aki az áldozatsegítésre szakosodott, verseny alapján kiválasztott nem állami szervezeteknek nyújt támogatásokat. Az alap által finanszírozott segély a jogi, mentális és anyagi segítségnyújtásra terjed ki.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az eljárást lefolytató hatóság köteles az első meghallgatás előtt értesíteni a sértettet, hogy az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott segítségnyújtást vehet igénybe.

Hogyan védik a magánéletemet?

Az elkövető nem ismerheti meg a sértett lakóhelyére és munkahelyére vonatkozó adatokat.

A tanúk – illetve, főszabály szerint minden sértett – tekintetében az ügyész vagy a bíróság különösen indokolt esetben elrendelheti e személyek személyes adatainak és az azonosításukra alkalmazott egyéb jellemzőknek a visszatartását. Erre az e személy vagy közeli hozzátartozója életére, egészségére, szabadságára vagy jelentős értékű tulajdonára irányuló, észszerű aggályok esetén van lehetőség.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozatsegítő szolgálathoz való hozzáférés nem függ a bűncselekmény bejelentésétől. A segítségnyújtást igénybe venni kívánó személynek csak azt kell bizonyítania, hogy vele szemben bűncselekményt követtek el.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Az életükre vagy egészségükre vonatkozó fenyegetés esetén a sértett és közeli hozzátartozói a következőkre jogosultak:

• eljárás során való védelem;
• fizikai védelem;
• lakhelyváltoztatással kapcsolatos segítségnyújtás.

Ki nyújthat nekem védelmet?

A védelmet a megyében illetékes rendőrfőnök nyújtja.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A védelem és segítség nyújtására, valamint a védelem és segítség nyújtásának fenntartására irányuló szükséget ellenőrző vizsgálatot a megyében illetékes rendőrfőnök végzi el.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Az eljáró hatóság köteles úgy lefolytatni a sértett részvételével folyó eljárást, hogy az ne járjon negatív következményekkel. Mindig közbe kell lépni olyan helyzetekben, amelyekben a sértett nem kapja meg a neki kijáró tiszteletet vagy amelyben a sértett nem érzi biztonságban magát.

A nemi erőszakra és ahhoz hasonló bűncselekményekre vonatkozó esetekben a sértettet az elkövető jelenléte nélkül, erre kijelölt szobában kell meghallgatni.

A tárgyalás során az eljáró bíró felszólíthatja a terheltet, hogy a sértett vallomástétele idejére hagyja el a termet.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

Amennyiben a sértettnek segítségnyújtásra van szüksége, mert pl. életkora vagy egészségi állapota miatt nem képes a tárgyaláson aktívan részt venni, a jogait a gondozásáért felelős személy gyakorolhatja.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

A bűncselekmények kiskorú sértettjeinek jogait azok törvényes képviselői vagy a gondozásukért felelős személyek gyakorolják. Amennyiben a bűncselekményt a szülők követték el, a kiskorút a tárgyaláson ügygondnok képviseli.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Amennyiben a sértett elhunyt, közeli hozzátartozói vehetnek részt helyette az eljárásban. E személyeket megilleti a sértetti jogálláshoz kapcsolódó valamennyi jog.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A sértettek közeli hozzátartozói az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alap által finanszírozott jogi, mentális és anyagi segítségnyújtásra jogosultak. Az e személyek életét vagy egészségét fenyegető legsúlyosabb esetekben számukra védelmet és segítséget is lehet nyújtani (eljárás során való védelem, fizikai védelem, lakhelyváltoztatással kapcsolatos segítségnyújtás).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Az ügyet az előzetes szakaszban vagy a bírósági eljárás során a sértett és a terhelt hozzájárulásával közvetítő elé lehet utalni. A közvetítést a közvetítő részrehajlás nélkül, bizalmasan folytatja le. A közvetítés során a sértett előadhatja álláspontját, vagyis megjelölheti, hogy mit vár az elkövetőtől. A közvetítés nem szünteti meg a büntetőeljárást, de annak eredményét mind az ügyész, mind a bíróság figyelembe veszi.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A bűncselekmények áldozatainak jogait meghatározó rendelkezéseket a büntető eljárásjogi törvény (Kodeks postępowania karnego), a büntető törvénykönyv (Kodeks karny), a büntetésvégrehajtási törvény (Kodeks karny wykonawczy), az egyes bűncselekmények áldozatait megillető állami kártalanításról szóló, 2005. július 7-i törvény (ustawa z dnia 7 lipca 2005 r. o państwowej kompensacie przysługującej ofiarom niektórych czynów zabronionych, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 2016. évi Jogi Közlöny, 325.), az áldozatok és tanúk védelméről és a számukra nyújtott segítségről szóló, 2014. november 28-i törvény (ustawa z dnia 28 listopada 2014 r. o ochronie i pomocy dla pokrzywdzonego i świadka, 2015. évi Jogi Közlöny, 21.), az Áldozatsegítő és büntetésvégrehajtást követő segítségnyújtási alapról szóló, 2015. szeptember 29-i rendelet (rozporządzenie z dnia 29 września 2015 r. w sprawie Funduszu Pomocy Pokrzywdzonym oraz Pomocy Postpenitencjarnej, 2019. évi Jogi Közlöny, 683.), valamint a felek esetük indokolatlan késlekedés nélküli, az ügyész által lefolytatott vagy felügyelt előzetes eljárásban vagy bírósági eljárásban történő kivizsgálására vonatkozó jogával kapcsolatos panaszokról szóló, 2004. június 17-i törvény (ustawa z dnia 17 czerwca 2004 r. o skardze na naruszenie prawa strony do rozpoznania sprawy w postępowaniu przygotowawczym prowadzonym lub nadzorowanym przez prokuratora i postępowaniu sądowym bez nieuzasadnionej zwłoki, egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 2018. évi Jogi Közlöny, 75., módosított változat) tartalmazza.