A bűncselekmény sértettjei a bűncselekményt bejelenthetik (panaszt tehetnek):
Bárki bejelentheti a bűncselekményt, ám ha a sértettek az eljárásban magánfélként kívánnak részt venni, személyesen vagy ügyvédjük révén kell panaszt tenniük.
A sértettek az elkövetővel szemben a rendőrbíróság vagy a kerületi bíróság büntetőjogi kollégiuma előtt magánvádas eljárást is kezdeményezhetnek.
A panaszt Luxemburg hivatalos nyelveinek egyikén, azaz luxemburgiul, franciául vagy németül, kell benyújtani. Az e három nyelv egyikét sem beszélő sértetteknek joga van tolmács ingyenes igénybe vételére. A panaszt lehetőleg írásban kell előterjeszteni, különleges formára tekintet nélkül, és tartalmaznia kell:
A határidő, amely alatt a sértett köteles a panaszt benyújtani, különösen a bűncselekmény elévülési idejétől függ. A határidő egytől tíz évig terjedhet.
A sértettet a következőkhöz való jog illeti meg:
Azt követően, hogy a panasz vagy a vád kézhezvételétől számított 18 hónapon belül a panaszt az ügyészhez benyújtották, az ügyész tájékoztatni fogja a sértettet a vizsgálatok alapján hozott intézkedésekről, beleértve, adott esetben, az ügy lezárásáról és az alapul szolgáló okról.
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés abban az esetben történő biztosítása érdekében, amikor a sértettek nem rendelkeznek elegendő forrásokkal, különös tekintettel a garantált minimumbérre, a sértettek jogosultak érdekeik védelme érdekében teljes térítésmentes jogi támogatásra. Ezt a támogatást az ügyvédi kamara tanácsa biztosítja, ha a sértett ezt kéri, és:
A pénzügyi források megállapításához a teljes bruttó jövedelmet és vagyont, valamint az egy háztartásban élő személyek bevételeit kell figyelembe venni. A korlátozott források esetén felül a sértettek költségmentességben részesülhetnek akkor is, ha a szociális, családi vagy anyagi helyzettel kapcsolatos komoly indokok támasztják alá a jogosultságot.
A költségmentességre vonatkozó kérelmet a központi szociális segítségnyújtási szolgálatnál rendelkezésre álló kérdőív (http://www.guichet.public.lu/citoyens/fr/organismes/service-central-assistance-sociale/index.html) felhasználásával kell a sértett aláírásával ellátva a területileg illetékes ügyvédi kamara (Diekirch vagy Luxembourg) elnökéhez benyújtani.
A kitöltendő kérdőív különösen az alábbiakat tartalmazza:
A sértettek megadhatják a költségmentesség keretében megbízni kívánt ügyvéd(ek) nevét is, vagy adott esetben a már részükre kirendelt ügyvéd nevét is megadhatják.
A sértettek kérelméhez csatolandó dokumentumok:
Azt követően, hogy a források elégtelenségét megvizsgálták, a költségmentesség megítéléséről vagy elutasításáról a kamara elnöke vagy az elnök által e célra kijelölt tagja értesít, ha a költségmentességet megítélték, postai levélben, ha a költségmentességet elutasították, ajánlott levélben. Az elnök kijelöli a sértett által szabadon választott ügyvédet, vagy, ha nem választott ügyvédet vagy az elnök szerint választása nem megfelelő, a kirendelt ügyvédet.
A közjegyzőket és a végrehajtókat az üggyel foglalkozó bíróság a költségmentesség keretében hivatalból jelöli ki.
Ha a költségmentességet az eljárás során megítélik, akkor a sértett felmerült költségeit meg fogják téríteni.
Meg nem térített költségek
Ha a sértett költségmentességben részesül, és költségek megfizetésére kötelezik, azokat az állam viseli.
A büntetőügyekben a költségmentesség nem fedezi az elítélt személlyel szemben felmerült költségeket, illetve kiszabott bírságokat.
Ha az ügyet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne, az erről szóló tájékoztatás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján a sértettek magánvádas eljárást indíthatnak vagy polgári jogi igényt érvényesíthetnek.
Ha a bűncselekmény esetén kiszabott szankciók büntetőjogi vagy javító jellegűek, a tájékoztatás arra vonatkozó információt is tartalmaz, hogy a sértettek az fő államügyészhez fordulhatnak, aki jogosult az államügyészt vádemelésre utasítani.
Ha a bírósági tanács (Chambre du conseil) úgy dönt, hogy a büntetőügyet nem utalja olyan bíróság elé, amely az állítólagos elkövető bűnösségéről döntene, a sértettek a fellebbviteli bíróság bírósági tanácsához fellebbezhetnek. A sértettek jogosultak e tanácshoz beadványokat és észrevételek benyújtani.
Ha a bírósági tanács úgy dönt, hogy ténybeli és nem jogi indokok alapján nem folytatja az eljárást, a sértettek ebben az esetben is kártérítés érdekében fordulhatnak polgári jogi bírósághoz.
Ahogy a vizsgálat/nyomozás során is, a sértettek külön jogállás betöltése nélkül vagy magánfélként részt vehetnek az eljárásban.
A sértettek részt vehetnek a nyilvános és a zárt tárgyalásokon, de csak akkor, ha tanúként idézték meg őket. A sértettek tanúként idézhetők a szóbeli beadvány megtételéhez. Ennek érdekében írásbeli idézést kapnak az ügyésztől, és kötelesek válaszolni a bíróság és az ellenérdekű fél ügyvédje által feltett kérdésekre. A tárgyaláson a sértettek a tárgyalóterem végében ülnek annak elkerülése érdekében, hogy a vádlottal közvetlen kapcsolatba kerüljenek.
A magánfelek írásbeli idézést kapnak a szóbeli beadványokhoz. Jogosultak részt venni a nyilvános és zárt tárgyalásokon, és beadványaik benyújtása érdekében kötelesek megjelenni. Elviekben a tanúk meghallgatását követően avatkozhatnak be. Ezen felül polgári jogi igényeik valamennyi vonatkozása kapcsán kifejthetik álláspontjukat, és a tényállással kapcsolatban vallomást tehetnek.
Ön az igazságszolgáltatási rendszerben a sértett hivatalos szerepét tölti be, külön jogállás nélkül. A sértettek jogosultak az eljáráshoz magánfélként csatlakozni.
A sértett jogosult különösen:
A magánfelek jogosultak további az alábbiakra:
A tanúk részt vehetnek a tárgyalásokon, és eskü alatt tanúvallomást tehetnek a bírónak az általa ismert tényekről. A tanúk kötelesek mind a bíróság, mind az ellenérdekű fél ügyvédje által feltett kérdésekre válaszolni.
A magánfelek a polgári jogi igényeik valamennyi vonatkozása kapcsán kifejthetik álláspontjukat, és a tényállással kapcsolatban vallomást tehetnek; a magánfél ügyvédje kérdéseket tehet fel a védelem szakértőihez, valamint tanúihoz.
Elviekben minden bizonyítékot elfogadnak, feltéve, hogy az elismerés indokolt és tapasztalatból megállapítható, hogy ez alapján a bíró döntést tud hozni. A bizonyíték bemutatható, feltéve, hogy a felek a bizonyíték kapcsán véleményt cserélhetnek, és arról vitázhatnak.
A sértett a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:
A panasz rendőrséghez való benyújtása esetében a panaszosok a panaszról ingyenes másolatot kapnak azonnal, vagy a panasz benyújtásától számított egy hónapon belül. A panaszosok külön eljárási intézkedések megtételét indítványozhatják az ügyüket elbíráló bíróságtól.
Ha a panaszosok magánfélként csatlakoztak az eljáráshoz, jogosultak az ügyirathoz a vizsgálóbíró irodájában való hozzáférésre a vádlott első kihallgatását követően és a jogi segítséget igénylő vizsgálatokat megelőző napon;
Az eljárás befejezésekor a vizsgálóbíró tájékoztatja az ügyészt az ügyiratokról. Magánfélként legalább nyolc nappal az ügy bírói tanács által megvizsgálását megelőzően jogosult az iratokba betekinteni.
A magánfelek és jogos érdeküket igazoló személyek jogosultak az ügy iratairól a tárgyalás kitűzött napját megelőző ésszerű határidőn belül másolatot kapni, kivéve a lefoglalt iratról és dokumentumról. Ennek érdekében az ügyészhez kell fordulniuk.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.