Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Luxemburg

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

Legtöbb esetben a bíróság feladata az elkövetővel szembeni eljárás lefolytatása, amely bíróság a terhelt bűnösségének megállapítása esetében megállapítja a sértettnek vesztesége jóvátétele miatt megítélt kártérítés és kamatok összegét.

Ahhoz, hogy a bíróság dönteni tudjon a kártérítésről, feltétlenül szükséges, hogy a sértettek polgári jogi igényük benyújtásával csatlakozzanak a büntetőeljáráshoz. A sértettek a nyomozás során bármikor benyújthatják polgári jogi igényüket. A sértettek nem kötelesek a tárgyaláson megjelenni. A sértetteket ügyvéd képviselheti, és a sértettek beadványaikat a tárgyalást megelőzően írásban is benyújthatják.

Ha a sértettek polgári jogi igényüket nem nyújtják be, vagy kérelmeket nem nyújtanak be, a bíróság hivatalból nem tud a sértettek részére kártérítést és kamatokat megítélni.

A büntetőeljárás során polgári jogi igényt be nem nyújtó sértettek nem vesztik el a kártérítéshez való jogukat.

Ugyanis a sértettek az elkövetővel szemben a polgári bíróságok előtt is benyújthatnak keresetet, feltéve, hogy a polgári jogi elévülési időn belül teszik ezt meg, és igazolják, hogy a szóban forgó tényállás polgári jogot sért.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A büntetőbíróság feladata a sértettek által elszenvedett kár összegszerűsítése, de nem foglalkozik a megítélt kártérítés és kamat behajtásával.

A jogerős ítélet meghozatalát követően a sértettek feladata, hogy lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy e kártérítést az elkövető részükre kifizesse.

Leggyakrabban az ügyvédek gondoskodnak a kártérítés és a kamat behajtásáról, elsőként békés úton az elítélt személy ügyvédjével való kapcsolatfelvétel vagy a végrehajtó ítélet végrehajtása érdekében történő megkeresése révén.

Ha az ítéletet hozó bíróság kártérítési kötelezettséget maga után vonó felfüggesztett büntetést szab ki, az ítéletek végrehajtásáért felelős legfőbb ügyész fogja megvizsgálni, hogy az elítélt személyek eleget tesznek-e kötelezettségüknek.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Az eljárás során a bíróság például szakértői vélemény eredményétől függően időközi kifizetést rendelhet el. Ha az elkövető megtagadja ezen összeg kifizetését, vagy arra nem képes, az Igazságügyi Minisztérium igazolt szükség esetén közbeléphet.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A bűncselekménnyel okozott testi sérülés egyes áldozatainak nyújtott kárenyhítésről szóló, 1984. március 12-i módosított törvény a bűncselekmények egyes sértettjeit az államkincstárt terhelő kártalanításra jogosítja fel. Ez a sértettek tekintetében fontos intézkedés azokban az esetekben, amikor:

a támadás elkövetőjét nem azonosították; az erőszakos cselekmény elkövetőjét, bár azonosították, még nem találták meg; az elkövető fizetésképtelen.

E jog érvényesítéséhez a sértetteknek az Igazságügyi Minisztériumhoz kell fordulniuk, amely hat hónapon belül határozatot hoz a kártalanítási kérelmekről. A követeléseket franciául, németül vagy luxemburgi nyelven kell megfogalmazni, és azoknak tartalmazniuk kell a cselekmények időpontját, helyét és pontos jellegét. A tényekre és a sértett által elszenvedett kárra vonatkozó okirati bizonyítékot a követelés alátámasztásaként csatolni kell e levélhez.

A kártalanításhoz való jog bizonyos feltételektől függ, amelyeknek a sértettnek meg kell felelnie:

A sértetteknek állandó vagy szokásos tartózkodási hellyel kell a Luxemburgi Nagyhercegségben rendelkezniük, vagy az Európai Unió, illetve az Európa Tanács tagállama állampolgárának kell lenniük. Ezen felül a bűncselekmény elkövetésének időpontjában a sértettek jogosan kell a Luxemburgi Nagyhercegség területén tartózkodniuk, vagy a büntető törvénykönyv 382. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott bűncselekmény [emberkereskedelem] áldozatainak kell lenniük.

Az elszenvedett kárt szándékos bűncselekményeknek minősülő cselekményeknek kellett okozniuk.

A kárnak testi sérülésnek, nem pusztán anyagi jellegűnek kell lennie (amely például egy egyszerű lopás esetében kizárja a kártérítést).

A kárnak az életkörülmények súlyos romlását kell eredményeznie, amelynek oka lehet bevételkiesés vagy -csökkenés, rendkívüli költségek vagy kiadások növekedése vagy szakmai tevékenység gyakorlására való képtelenség, az iskolai oktatásból való egyéves kiesés, testi, illetve szellemi sérülés vagy erkölcsi, illetve esztétikai kár. A büntető törvénykönyv 372–376. cikke szerint a bűncselekmények sértettjei mentesülnek a fizikai vagy mentális károsodás bizonyítása alól, amely fennállása vélelmezett.

Az állam csak abban az esetben fizet kártalanítást, ha a sértett nem tud bármely egyéb módon hatékony és elégséges kártérítést kapni (pl. az elkövetőtől, a társadalombiztosítástól vagy személyes biztosítási fedezet alapján).

Fontos tudni, hogy a kártalanítás a sértettek szóban forgó időszak alatti magatartása vagy az elkövetővel való kapcsolata alapján megtagadható vagy csökkenthető.

Ha az állam kártalanítja a sértetteket, akkor is érvényesíthetik polgári jogi igényüket, és további összegeket követelhetnek az elkövetőtől, ha úgy ítélik meg, hogy a kártalanítás nem elégséges. Ebben az esetben a sértettek kötelesek a bíróságot az esettől függően tájékoztatni arról, hogy az államhoz kártalanításra irányuló követelést nyújtottak be, vagy, hogy az államtól ilyen jellegű kártalanítást kaptak.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

A sértettek kártalanításra jogosultak, ha az elkövetőt nem ítélték el, feltéve, hogy bűncselekmények áldozatai, és a támadás elkövetőjét nem azonosították, vagy ha az erőszakos cselekmény elkövetőjét, bár azonosították, még nem találták meg, vagy az elkövető fizetésképtelen.

Ha nem indult eljárás, és így a bíróság nem állapított meg kártalanítást, az Igazságügyi Minisztérium fix összeget ítélhet meg és/vagy a sértett részére megítélendő kártalanítás összegének megállapítása érdekében saját költségen szakértői véleményt rendelhet meg.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Kellően igazolt igény esetében az igazságügyi miniszter kifizetést rendelhet el, amíg a kérelem vizsgálata folyamatban van.

Utolsó frissítés: 08/11/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit