Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Luxemburg

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekmény sértettjei a bűncselekményt bejelenthetik (panaszt tehetnek):

  • a luxemburgi rendőrségnél;
  • az érintett területen illetékességgel rendelkező ügyésznél.

Bárki bejelentheti a bűncselekményt, ám ha a sértettek az eljárásban magánfélként kívánnak részt venni, személyesen vagy ügyvédjük révén kell panaszt tenniük.

A sértettek az elkövetővel szemben a rendőrbíróság vagy a kerületi bíróság büntetőjogi kollégiuma előtt magánvádas eljárást is kezdeményezhetnek.

A panaszt Luxemburg hivatalos nyelveinek egyikén, azaz luxemburgiul, franciául vagy németül, kell benyújtani. Az e három nyelv egyikét sem beszélő sértetteknek joga van tolmács ingyenes igénybe vételére. A panaszt lehetőleg írásban kell előterjeszteni, különleges formára tekintet nélkül, és tartalmaznia kell:

  • a panaszos vezetéknevét, utónevét, születési helyét és idejét, foglalkozását és lakóhelyét;
  • az elszenvedett kár bekövetkezését előidéző eseményt;
  • a kár jellegét.

A határidő, amely alatt a sértett köteles a panaszt benyújtani, különösen a bűncselekmény elévülési idejétől függ. A határidő egytől tíz évig terjedhet.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A sértettet a következőkhöz való jog illeti meg:

  • az ügyük lezárásáról és annak okairól való automatikus tájékoztatás;
  • kérelemre tájékoztatás arról, hogy ügyükben bírósági vizsgálat van folyamatban;
  • kérelemre tájékoztatás a büntetőeljárás állásáról;
  • az ügyészség általi automatikus tájékoztatás az ügyükben tartott tárgyalás időpontjáról;
  • kérelemre tájékoztatás a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.

Azt követően, hogy a panasz vagy a vád kézhezvételétől számított 18 hónapon belül a panaszt az ügyészhez benyújtották, az ügyész tájékoztatni fogja a sértettet a vizsgálatok alapján hozott intézkedésekről, beleértve, adott esetben, az ügy lezárásáról és az alapul szolgáló okról.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés abban az esetben történő biztosítása érdekében, amikor a sértettek nem rendelkeznek elegendő forrásokkal, különös tekintettel a garantált minimumbérre, a sértettek jogosultak érdekeik védelme érdekében teljes térítésmentes jogi támogatásra. Ezt a támogatást az ügyvédi kamara tanácsa biztosítja, ha a sértett ezt kéri, és:

  • luxemburgi állampolgár,
  • olyan külföldi állampolgár, akinek az országban való letelepedését engedélyezték,
  • az Európai Unió (EU) tagállamának állampolgára;
  • költségmentesség tekintetében nemzetközi megállapodás alapján luxemburgi állampolgárnak tekintendő külföldi állampolgár.

A pénzügyi források megállapításához a teljes bruttó jövedelmet és vagyont, valamint az egy háztartásban élő személyek bevételeit kell figyelembe venni. A korlátozott források esetén felül a sértettek költségmentességben részesülhetnek akkor is, ha a szociális, családi vagy anyagi helyzettel kapcsolatos komoly indokok támasztják alá a jogosultságot.

A költségmentességre vonatkozó kérelmet a központi szociális segítségnyújtási szolgálatnál rendelkezésre álló kérdőív (http://www.guichet.public.lu/citoyens/fr/organismes/service-central-assistance-sociale/index.html) felhasználásával kell a sértett aláírásával ellátva a területileg illetékes ügyvédi kamara (Diekirch vagy Luxembourg) elnökéhez benyújtani.

A kitöltendő kérdőív különösen az alábbiakat tartalmazza:

  • a sértett személyazonosító adatait (vezetéknevét, utónevét, születési helyét és idejét, foglalkozását, lakóhelyét, családi állapotát, állampolgárságát);
  • azon per jellegét, amely tekintetében a költségmentességet kérik;
  • a sértett családi állapotát.
  • a sértett pénzügyi körülményeit.

A sértettek megadhatják a költségmentesség keretében megbízni kívánt ügyvéd(ek) nevét is, vagy adott esetben a már részükre kirendelt ügyvéd nevét is megadhatják.

A sértettek kérelméhez csatolandó dokumentumok:

  • személyazonosító okmány másolata;
  • a sértettekre és velük közös háztartásban élők tekintetébena Közös Szociális Biztonsági Központnál történő nyilvántartásba vételről szóló bejegyzés (Centre Commun de la Sécurité Sociale – CCSS);
  • az érintett személy és a háztartás minden egyes tagja tekintetében: munkabérjegyzék (vagy CCSS bevételi igazolás), garantált minimálbér; munkanélküli segély vagy nyugdíj vagy az utolsó három hónapot fedező más bevételek, a bruttó összegeket megadva (banki igazolás nem szükséges);
  • nullás igazolás az Országos Szolidaritási Alaptól (Fonds national de solidarité) a háztartás minden egyes tagja tekintetében, ha a háztartás nem kap juttatást az alaptól;
  • ha a háztartás tartásdíjat kap vagy fizet, a kifizetett vagy kapott összeget megállapító irat (például az utolsó három hónapra vonatkozó banki igazolások);
  • a luxemburgi adóhatóság (Administration des contributions directes) által kibocsátott, ingatlan tulajdonjogának meglétére vagy hiányára vonatkozó igazolás;
  • adott esetben a külföldön található ingatlan tulajdonjogát igazoló dokumentumok;
  • ingó vagyonra (készpénz, megtakarítások, részvények, kötvények stb.) vonatkozó bizonyíték;
  • ha a háztartás bérlő, a bérleti szerződés másolata és a bérleti díj megfizetésének utolsó három hónapra vonatkozó igazolása;
  • ha a háztartás jelzálogot törleszt; a havi összeg fizetésének igazolása;
  • ingatlanból és ingó vagyonból származó jövedelemre vonatkozó bizonyíték;
  • az adott ügyre vonatkozó iratok.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Azt követően, hogy a források elégtelenségét megvizsgálták, a költségmentesség megítéléséről vagy elutasításáról a kamara elnöke vagy az elnök által e célra kijelölt tagja értesít, ha a költségmentességet megítélték, postai levélbenha a költségmentességet elutasították, ajánlott levélben. Az elnök kijelöli a sértett által szabadon választott ügyvédet, vagy, ha nem választott ügyvédet vagy az elnök szerint választása nem megfelelő, a kirendelt ügyvédet.

A közjegyzőket és a végrehajtókat az üggyel foglalkozó bíróság a költségmentesség keretében hivatalból jelöli ki.

Ha a költségmentességet az eljárás során megítélik, akkor a sértett felmerült költségeit meg fogják téríteni.

Meg nem térített költségek

Ha a sértett költségmentességben részesül, és költségek megfizetésére kötelezik, azokat az állam viseli.

A büntetőügyekben a költségmentesség nem fedezi az elítélt személlyel szemben felmerült költségeket, illetve kiszabott bírságokat.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Ha az ügyet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne, az erről szóló tájékoztatás tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek alapján a sértettek magánvádas eljárást indíthatnak vagy polgári jogi igényt érvényesíthetnek.

Ha a bűncselekmény esetén kiszabott szankciók büntetőjogi vagy javító jellegűek, a tájékoztatás arra vonatkozó információt is tartalmaz, hogy a sértettek az fő államügyészhez fordulhatnak, aki jogosult az államügyészt vádemelésre utasítani.

Ha a bírósági tanács (Chambre du conseil) úgy dönt, hogy a büntetőügyet nem utalja olyan bíróság elé, amely az állítólagos elkövető bűnösségéről döntene, a sértettek a fellebbviteli bíróság bírósági tanácsához fellebbezhetnek. A sértettek jogosultak e tanácshoz beadványokat és észrevételek benyújtani.

Ha a bírósági tanács úgy dönt, hogy ténybeli és nem jogi indokok alapján nem folytatja az eljárást, a sértettek ebben az esetben is kártérítés érdekében fordulhatnak polgári jogi bírósághoz.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Ahogy a vizsgálat/nyomozás során is, a sértettek külön jogállás betöltése nélkül vagy magánfélként részt vehetnek az eljárásban.

A sértettek részt vehetnek a nyilvános és a zárt tárgyalásokon, de csak akkor, ha tanúként idézték meg őket. A sértettek tanúként idézhetők a szóbeli beadvány megtételéhez. Ennek érdekében írásbeli idézést kapnak az ügyésztől, és kötelesek válaszolni a bíróság és az ellenérdekű fél ügyvédje által feltett kérdésekre. A tárgyaláson a sértettek a tárgyalóterem végében ülnek annak elkerülése érdekében, hogy a vádlottal közvetlen kapcsolatba kerüljenek.

A magánfelek írásbeli idézést kapnak a szóbeli beadványokhoz. Jogosultak részt venni a nyilvános és zárt tárgyalásokon, és beadványaik benyújtása érdekében kötelesek megjelenni. Elviekben a tanúk meghallgatását követően avatkozhatnak be. Ezen felül polgári jogi igényeik valamennyi vonatkozása kapcsán kifejthetik álláspontjukat, és a tényállással kapcsolatban vallomást tehetnek.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

Ön az igazságszolgáltatási rendszerben a sértett hivatalos szerepét tölti be, külön jogállás nélkül. A sértettek jogosultak az eljáráshoz magánfélként csatlakozni.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértett jogosult különösen:

  • az általa értett nyelv használatára, vagy egyéb esetben a rendőrséghez benyújtott panasz esetében tolmács igénybevételére;
  • a panaszról és a panasz alátámasztására benyújtott iratokról ingyenesen készített másolatra;
  • átvételi elismervényre az általa értett nyelven, amely tartalmazza az ügyszámot és a panaszai benyújtásának időpontját és helyét annak érdekében, hogy tudomást szerezzen az ügyészhez benyújtott panaszai kézhezvételéről;
  • segítheti vagy képviselheti ügyvéd,
  • az ügye lezárásáról és annak okairól való automatikus tájékoztatásra;
  • kérelemre tájékoztatják arról, hogy ügyében bírósági vizsgálat van folyamatban;
  • kérelemre tájékoztatják a büntetőeljárás állásáról;
  • az ügyészség általi automatikus tájékoztatásra az ügyében tartott tárgyalás időpontjáról;
  • kérelemre tájékoztatják a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.
  • ideiglenes határozatot indítványozhat az ideiglenes intézkedések iránti kérelmeket elbíráló bírónál, feltéve, hogy a másik fél felelősségének fennállása nem vonható komolyan kétségbe;

A magánfelek jogosultak további az alábbiakra:

  • kártalanítás vádlottól való követelése;
  • a vizsgálóbíró által elrendelt nyomozásban való részvétel;
  • a vizsgálóbírónál további vizsgálatok elrendelésének kérelmezése;
  • a bírói tanács előtt lévő polgári jogi igényeikre hatással levő bizonyos vizsgálatokkal szembeni jogorvoslat;
  • akaratuk ellenére nem hallgathatók ki;
  • szükség esetében a vádlottal való szembesítés;
  • az ügyirathoz és a vizsgálóbíró irodájához való hozzáférés a vádlott első kihallgatását követően, és jogi segítséget igénylő vizsgálatot megelőző napon;
  • a nyomozás befejezését követően az ügyirat másolatának vizsgálóbírótól való kérelmezése;
  • szakértői vélemény, tanúkihallgatás vagy lefoglalt tárgyak visszaszolgáltatásának kérése;
  • a bűncselekmény helyszínén lefolytatott szemlén való részvétel.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A tanúk részt vehetnek a tárgyalásokon, és eskü alatt tanúvallomást tehetnek a bírónak az általa ismert tényekről. A tanúk kötelesek mind a bíróság, mind az ellenérdekű fél ügyvédje által feltett kérdésekre válaszolni.

A magánfelek a polgári jogi igényeik valamennyi vonatkozása kapcsán kifejthetik álláspontjukat, és a tényállással kapcsolatban vallomást tehetnek; a magánfél ügyvédje kérdéseket tehet fel a védelem szakértőihez, valamint tanúihoz.

Elviekben minden bizonyítékot elfogadnak, feltéve, hogy az elismerés indokolt és tapasztalatból megállapítható, hogy ez alapján a bíró döntést tud hozni. A bizonyíték bemutatható, feltéve, hogy a felek a bizonyíték kapcsán véleményt cserélhetnek, és arról vitázhatnak.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

A sértett a következőkkel kapcsolatban fog tájékoztatást kapni:

  • kérelemre: a büntetőeljárás állásáról;
  • automatikusan: az ügyében tartott tárgyalás időpontjáról;
  • kérelemre: a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletről.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A panasz rendőrséghez való benyújtása esetében a panaszosok a panaszról ingyenes másolatot kapnak azonnal, vagy a panasz benyújtásától számított egy hónapon belül. A panaszosok külön eljárási intézkedések megtételét indítványozhatják az ügyüket elbíráló bíróságtól.

Ha a panaszosok magánfélként csatlakoztak az eljáráshoz, jogosultak az ügyirathoz a vizsgálóbíró irodájában való hozzáférésre a vádlott első kihallgatását követően és a jogi segítséget igénylő vizsgálatokat megelőző napon;

Az eljárás befejezésekor a vizsgálóbíró tájékoztatja az ügyészt az ügyiratokról. Magánfélként legalább nyolc nappal az ügy bírói tanács által megvizsgálását megelőzően jogosult az iratokba betekinteni.

A magánfelek és jogos érdeküket igazoló személyek jogosultak az ügy iratairól a tárgyalás kitűzött napját megelőző ésszerű határidőn belül másolatot kapni, kivéve a lefoglalt iratról és dokumentumról. Ennek érdekében az ügyészhez kell fordulniuk.

Utolsó frissítés: 08/11/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit