Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A sértett akkor fellebbezhet az ítélet ellen, ha egyben pótmagánvádló, magánvádló, vagy magánfél, illetve ha az ítélet rendelkezést tartalmaz rá. A magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen jelenthet be fellebbezést. Ha az ítélet egyéb rendelkezést tartalmaz a sértettre vonatkozóan, a sértett a rá vonatkozó e rendelkezés ellen fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Ha az elsőfokú, illetve a másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be, a sértett jelen lehet a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság által tartott tárgyaláson és nyilvános ülésen, megismerheti az eljárás során keletkezett iratokat, indítványokat és észrevételeket tehet, a perbeszédek körében az ügyész után felszólalhat.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Ennek a kérdésnek a megválaszolása az áldozatsegítés tekintetében az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság, illetve az Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság, az áldozatvédelem tekintetében a Belügyminisztérium feladatkörébe tartozik.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A sértett részére a bíróságnak kézbesíteni kell az ítéletet, amelyből értesül az ítélet tartalmáról, nevezetesen a vádlottal szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés neméről, illetve fajtájáról, mértékéről, illetve tartamáról is.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A sértett, illetve a sértett halála esetén a sértett jogait gyakorló személy jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben

a) az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,

b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,

c) az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,

d) az ideiglenes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,

e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint

f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

A végrehajtandó szabadságvesztés kitöltésének utolsó napját a büntetés-végrehajtási intézet állapítja meg és intézkedik az elítélt szabadításáról. Ha a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt feltételes szabadságra bocsátása tárgyában előterjesztést tesz, a büntetés-végrehajtási bíró meghallgatást tart, amelyről a sértett nem kap értesítést és azon nem is vehet részt. A feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a sértett nyilatkozatot nem tehet, a bírósági határozat ellen fellebbezéssel nem élhet.