Victims' rights - by country

Magyarország

Tartalomszolgáltató:
Magyarország

You will be considered a victim of crime if you are wronged by an act that is a crime under Hungarian law, for example if you suffer an injury or your property is damaged or stolen. As the victim of a crime, you have various rights under Hungarian law, before, during and after court proceedings (the trial). You can request information on your rights and obligations in criminal proceedings from the investigating authority, the public prosecutor or the court, depending on the stage of proceedings.

Hungary criminal proceedings begin with an investigation. The investigation is usually performed by the police, under the supervision of the public prosecutor. Once the investigation is completed, either the public prosecutor will decide to bring charges and the case will go to court, or the case will be closed at the investigation stage, due to insufficient evidence or because criminal liability is precluded or no longer applies.

If the case reaches court, the court will examine the evidence gathered and decide whether the accused is guilty or not. In Hungarian criminal proceedings (except for some forms of proceedings) the court can also take evidence directly in a public hearing, so you may be summoned to the court hearing and examined as a witness. If found guilty, the accused will be convicted and sentenced. If found not guilty, the accused will be acquitted.

Click on the links below to find the information that you need:

1 - My rights as a victim of crime

2 - Reporting a crime and my rights during the investigation or trial

3 - My rights after trial

4 - Compensation

5 - My rights to support and assistance

Last update: 05/07/2018

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.
Member States in charge of the management of national content pages are in the process of updating some of the content on this website in the light of the withdrawal of the United Kingdom from the European Union. If the site contains content that does not yet reflect the withdrawal of the United Kingdom, it is unintentional and will be addressed.

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (páldául rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A büntetőeljárásról szóló törvény előírja, hogy a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság minden eljárási cselekmény előtt tájékozassa a cselekménnyel érintett személyt a jogairól és a kötelezettségeiről.

A feljelentést az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell írásban vagy szóban megtenni. A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, aki azt a nyomozó hatóságnak küldi meg. A bűncselekmény feljelentésére a törvény nem ír elő formai kötöttséget, azt jelenleg levélben, postai úton, e-mailen vagy személyesen is meg lehet tenni.

A büntetőeljárás nyelve a magyar, de a magyar nyelvet nem ismerő sértett is használhatja anyanyelvét vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvet. A sértett nemzetiségi nyelvét még akkor is használhatja a büntetőeljárásban, ha a magyar nyelvet ismeri. A fordítási és tolmácsolás költségek nem terhelik a sértettet, aki sem annak előlegezésére, sem a viselésére nem kötelezhető.

Az áldozatsegítő szolgálat támogatására jogosult a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha e személy: magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, vagy az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult.

Az állam az áldozat számára, szükségleteinek felmérését követően, azokhoz igazodóan szolgáltatást nyújt, amelyek a következők lehetnek: érdekérvényesítés elősegítése, azonnali pénzügyi segély, áldozati státusz igazolása, tanúgondozás, védett szálláshely biztosítása. A jogszabályban meghatározott feltételek esetén a sértett jogosult továbbá állami kárenyhítésre is.

Emellett a sértett személyi védelme rendelhető el, ha a sértett sérelmére azért helyeznek kilátásba, vagy követnek el személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó bűncselekményt, hogy a büntetőeljárási részvételét, a büntetőeljárás során jogai érvényesítését vagy kötelezettségei teljesítését akadályozzák, illetve meghiúsítsák, avagy ilyen bűncselekmény valószínűsíthető. A kérelmet az eljárást folytató bíróságnál, ügyésznél, illetőleg nyomozó hatóságnál lehet előterjeszteni vagy jegyzőkönyvbe mondani.

A személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki.

A személyi védelem különösen rendszeres járőrszolgálattal, technikai eszközzel, folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével, védőruházat biztosításával, őrszemélyzettel, illetve - ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet - őrszemélyzettel biztosított, ami a személyi védelem elrendelésére vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el.

Ha a kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárásban részt vevő, a hatósággal együttműködő, fenyegetett helyzetben levő sértett védelme személyi védelemmel nem biztosítható, ezért különleges óvintézkedések biztosítása szükséges, a sértett további feltételek esetén a különleges óvintézkedéseket biztosító tanúvédelmi programban is részt vehet.

A sértett meghatározott esetekben pártfogó ügyvédi képviseletre, és pótmagánvádlóként személyes költségmentességre jogosult. Ezek feltétele, főszabály szerint, hogy a sértett erre rászoruljon, vagyis – figyelembe véve a vele egy háztartásban elő személyek jövedelmét is – havi nettó jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2017-ben ez 28 500 Ft) és nincs olyan vagyona, amivel a jogi szolgáltatás költségét fedezni tudná.

A sértett a bűncselekményből eredő kárának megtérítésére a büntetőeljárás bármely szakában polgári jogi igénybejelentéssel élhet a terhelttel szemben. A sértett a polgári jogi igénye biztosítására indítványozhatja a terhelt vagyonának zár alá vételét, amit a bíróság rendel el, ha alaposan tartani lehet attól, hogy a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják. A bíróság a polgári jogi igényről az ítéletben dönt, annak helyt ad vagy azt elutasítja. Ezzel szemben a bíróság egyéb törvényes útra utasítja a polgári jogi igényt, ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy ha az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja.

A sértettnek joga van arra, hogy meghatározott feltételek esetén a terhelttel közvetítői eljárásban vegyen részt. A közvetítői eljárás nem folytatható le a sértett hozzájárulása nélkül, de a sértett hozzájárulása esetén sem automatikus, hanem számos más feltételtől függ.

A sértett és képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása bűnügyi költség, ahogy a sértett tanúként való megjelenésével felmerült költség is. Míg előbbit az állam nem előlegezi, utóbbit a hatóságok az eljárási cselekményt követően megtérítik. A bűnügyi költség viselésére akkor kötelezik a terheltet, ha a felelősségét megállapítják.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

A büntetőeljárási törvény a magyar joghatóságba tartozó eljárásokban a jogvédelmet állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül biztosítja. Az áldozatsegítő szolgálat szolgáltatásait az Európai Unió bármely tagállama állampolgárainak a magyar állampolgárokkal egyezően nyújtja.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

A feljelentést követően a sértettet akkor kell külön tájékoztatni a nyomozás elrendeléséről, ha a feljelentést nem ő maga tette. Ezzel együtt az eljárási törvény meghatároz olyan helyzeteket és döntéseket, amiről a sértettet tájékoztatni kell.

A sértett jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,  az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról, az ideiglenes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről, a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

A sértettet különösen a következő döntésekről kell tájékoztatni: a szakértő kirendelése, a nyomozás felfüggesztése, a nyomozás befejezése, a nyomozás megszüntetése, a vádemelés, a vádemelés részbeni mellőzése, a vád elejtése és minden olyan határozat meghozatala, amely a sértettre nézve közvetlen rendelkezést tartalmaz, továbbá az ügydöntő határozat meghozatala.

A sértettet értesíteni kell mindazon eljárási cselekmény helyéről és idejéről, ahol a részvétele megengedett. Ilyen a nyomozás során a szakértő meghallgatása, a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, továbbá a bírósági eljárás során a tárgyalás és a nyilvános ülés.

A sértett a nyomozás során megismerheti, és díj fizetése ellenében másolatot kaphat a szakvéleményről, olyan nyomozási cselekményen készült iratról, amelyeknél jelenlétüket a törvény lehetővé teszi, más iratról pedig akkor, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti. A nyomozás befejezésétől a sértett valamennyi, az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratot megismerhet.

A sértett a nyomozás során minden olyan határozattal szemben jogorvoslattal, panasszal élhet, amely rá közvetlen rendelkezést tartalmaz. Panasszal élhet többek között a feljelentést elutasító határozat, a nyomozást felfüggesztő vagy a nyomozást megszüntető határozattal szemben.

A feljelentés elutasítása, a nyomozás megszüntetése vagy a vádemelés részbeni mellőzése egyes eseteiben, ha a sértett panasza nem vezet eredményre, ezt követően meghatározott határidőn belül a sértett pótmagánvádlóként léphet fel. A sértett akkor is pótmagánvádlóként léphet fel, ha az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, illetve a vád képviseletét magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként nem vette át. A pótmagánvádlóként fellépő sértett jogi képviselője útján a bírósághoz vádindítványt nyújthat be, így maga emel vádat a terhelttel szemben.

A bírósági szakban a sértett az érdemi döntéssel szemben nem, csak annak polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezésével szemben jelenthet be fellebbezést. A bírósági szakban a sértett akkor léphet fel pótmagánvádlóként, ha az ügyész a vádat elejtette.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatósághoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárás nyelve a magyar, de a magyar nyelv nem tudása miatt Önt nem érheti hátrány. A büntetőeljárásban Ön mind szóban, mind írásban használhatja az anyanyelvét, regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy az Ön által ismertként megjelölt más nyelvet. Ezekben az esetekben Ön tolmács igénybevételére és az Önnek szóló hivatalos iratok lefordítására ingyenesen jogosult.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A hatóságnak törekednie kell arra, hogy az Önnel történő írásbeli és szóbeli kommunikáció során egyszerű és közérthető módon fogalmazzon. A jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést érthető módon, az Ön állapotára, személyes jellemzőire figyelemmel kell megfogalmazni. A hatóság a szóbeli kommunikáció során továbbá köteles meggyőződni arról, hogy az elmondottakat Ön megértette-e, ennek hiányában a tájékoztatást, illetve a figyelmeztetést megmagyarázza. Ha Ön gyermek vagy fogyatékos, akkor a hatóság az Önnel folytatott kommunikáció során köteles fokozott körültekintéssel eljárni. Ha Ön hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos, kérheti jelnyelvi tolmács közreműködését, vagy a kihallgatása helyett írásban is nyilatkozatot tehet.

Sértetteket segítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget a sértetteknek?

Állami szinten az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás feladatait a fővárosi és a tizenkilenc megyei kormányhivatal látja el. Ha Ön bűncselekmény áldozata, az Ön részére a kormányhivatalok ingyenesen személyre szabott segítséget nyújtanak, ennek keretében

  • felvilágosítás adnak az Ön jogairól, lehetőségeiről;
  • érzelmi támogatást nyújtanak Önnek;
  • gyakorlati segítséget nyújtanak Önnek, egyszerűbb ügyekben jogi tanácsot adnak;
  • igazolják az Ön áldozati státuszát;
  • a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül beadott kérelem alapján azonnali pénzügyi segélyt is adhatnak Önnek.

A jogi segítségnyújtás keretében a kormányhivatalok az egyszerűbb megítélésű ügyekben ingyenes jogi tanácsot nyújtanak az Ön számára és ha Ön anyagilag rászoruló, a büntetőeljáráson kívül jogi segítő általi jogi szolgáltatásokat (pl. okiratszerkesztés), a büntetőeljárásban pártfogó ügyvédi képviseletet biztosíthatnak Önnek.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok elérhetőségét a A link új ablakot nyit meghttp://www.kormanyhivatal.hu/ honlapon találja, az áldozatsegítésről és a jogi segítségnyújtásról a A link új ablakot nyit meghttps://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/aldozatsegito-szolgalat és a A link új ablakot nyit meghttp://igazsagugyihivatal.gov.hu/jogi-segitsegnyujtas honlapokon talál bővebb tájékoztatót.

Az állami szervezetek mellett Ön számos civil szervezethez is fordulhat, ha bűncselekmény áldozatává vált, például

  • a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület az Európai Áldozatvédő Szervezet tagjaként anyagi, jogi, pszichikai és egyéb formában támogatást ad, valamint segítséget nyújt a bűncselekmények – főleg a szociális helyzetük miatt rászoruló – áldozatainak és hozzátartozóiknak (A link új ablakot nyit meghttp://fehergyuru.eu/),
  • az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat segítséget nyújt a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodik az elhelyezésükről (A link új ablakot nyit meghttp://bantalmazas.hu/),
  • az ESZTER Alapítvány és Ambulancia a bántalmazott és traumatizált állapotban lévő gyermekek és felnőttek számára ingyenes lélektani kezelést és rehabilitálást végez, továbbá jogi informálást és jogi tanácsadást nyújt (A link új ablakot nyit meghttp://eszteralapitvany.hu/),
  • a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület a családon belüli és párkapcsolati erőszak felnőtt és gyermek áldozatai számára ingyenesen hívható segélyvonalat működtet és személyesen is jogi segítséget, valamint pszichológiai és szociális tanácsadást nyújt (A link új ablakot nyit meghttp://nane.hu/).

A rendőrség automatikusan a sértetteket segítő szolgálatokhoz irányít?

Ha Ön bűncselekmény sértettjeként a rendőrséghez fordul, akkor a rendőrségtől Ön megkapja az illetékes áldozatsegítő szolgálat írásbeli tájékoztatóját, felhívják az Ön figyelmét az áldozatsegítés lehetőségeire és arra, hogy az ezek igénybevételéhez szükséges igazolást a rendőrség az Ön kérésére kiállítja és azt vagy Önnek átadja, vagy az illetékes áldozatsegítő szolgálatnak küldi meg.

Hogyan védik a magánéletemet?

A büntetőeljárásban az Ön személyiségi jogait és a kegyeleti jogot tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy az Ön magánéletére vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. Ön e célból – ha tanúkénti kihallgatása szükséges – kérheti, hogy a büntetőeljárás során személyi adatait zártan kezeljék, amelyeket ettől kezdve csak az eljáró hatóság ismerhet meg.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném a sértetteknek nyújtott segítséget?

Az állam által nyújtott áldozatsegítés igénybevételének nem általános feltétele, hogy Ön a sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt feljelentést tegyen, azonban a pénzbeli vonzattal járó támogatásokban (kárenyhítés, azonnali pénzügyi segély) Ön kizárólag akkor részesülhet, ha írásbeli igazolás áll rendelkezésre a büntetőeljárás megindulásáról.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Ön személyes védelemben a büntetőeljárás megindulása után részesülhet. Ha a büntetőeljárásban való részvétele miatt Ön fenyegetett helyzetben van, akkor az eljáró hatóságnál kérheti, hogy Önt mint sértettet vagy tanút, továbbá családtagjait, illetve hozzátartozóit részesítsék személyi védelemben. A személyi védelmet az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság kezdeményezheti és arról a személyi védelmet biztosító rendőrség dönt.

Ha Önt tanúkén kell kihallgatni kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményére, akkor Ön különösen védetté nyilvánítható, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá, ha Ön vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága – az Ön személyének felfedése esetén – a büntetőeljárásban részvételével összefüggésben súlyos fenyegetettségnek lenne kitéve.

A tanú különösen védetté nyilvánításáról a nyomozási bíró dönt, amelyet az ügyészség indítványozhat, így a védelem e módját az ügyészségen kell kezdeményeznie. Ha Önt különösen védett tanúvá nyilvánítják, akkor a nyomozási bíró hallgatja ki és Ön a tárgyalásra nem idézhető, mind személyét, mind személyes adatait és tartózkodási helyét zártan kezelik, azok a terhelt és védője számára nem lesznek megismerhetők.

Ön a különleges Védelmi Program keretében is részesülhet védelemben. Ha Ön részt vesz a Védelmi Programban, akkor kizárólag a védelmet ellátó szerv útján lehet Önt idézni, értesíteni az eljárási cselekményekről, illetve Önnek iratot kézbesíteni, és tartózkodási helyéül a védelmet ellátó szerv címét jelölik meg. Az Önről adatokat tartalmazó iratokról másolat még a hivatalos szerveknek is csak akkor adható, ha azt a védelmet ellátó szerv engedélyezte. Ön ebben az esetben megtagadhatja a vallomást az új személyazonosságára, illetve tartózkodási helyére utaló adatok vonatkozásában.

Ha az Ön sérelmére szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követtek el, indítványozhatja továbbá azt is, hogy a bíróság kötelezze a terheltet arra, hogy tíztől hatvan napig terjedő időre Öntől tartsa távol magát.

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre? Ki nyújthat nekem védelmet?

A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan vizsgálja, hogy sértettként Ön a személyiségét és életviszonyait jellemző tényekre és körülményekre, a bűncselekmény jellegére vagy az elkövetés körülményeire tekintettel olyan különleges bánásmódot igénylő személy-e, akiről megállapítható, hogy a büntetőeljárásban sajátos szükségletekkel rendelkezik. Ebben az esetben alapvetően az eljárást folytató bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság rendelkezhet az Ön védelmét szolgáló intézkedésekről azzal, hogy a 7. pontban ismertetett személyi védelmet és a Védelmi Programot a rendőrség biztosítja, míg a távoltartást a bíróság rendelheti el.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

Igen, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság alapvető feladata annak biztosítása, hogy az elkövető újabb bűncselekményt ne követhessen el. E cél a büntetőeljárásban egyrészt a terhelt személyét és jellemzőit a középpontba helyező, a terhelt személyi szabadságát elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedések, pl. távoltartás, lakhelyelhagyási tilalom útján, másrészt az Ön, mint sértett érdekeinek fokozott figyelembe vételén alapuló, a sértett kíméletét és védelmét biztosító intézkedések útján valósul meg.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

Igen, a büntetőeljárásban az Ön, mint sértett részvételével zajló eljárási cselekményt a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak is úgy kell előkészítenie és végrehajtania, hogy annak megismétlésére indokolatlanul ne kerüljön sor és annak során Ön a terhelttel szükségtelenül ne találkozzon. Ennek érdekében például – az Ön kérelmére vagy hivatalból is – mellőzni lehet az Ön szembesítést a terhelttel, az Ön kihallgatása idejére el lehet távolíttatni a vádlottat a tárgyalóteremből, de a bíróság Önt telekommunikációs eszközök alkalmazásával –akár az Ön arcvonásai és hangjának torzításával – is kihallgathatja.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

Ha a személyiségét és életviszonyait jellemző tényekre és körülményekre, a bűncselekmény jellegére vagy az elkövetés körülményeire tekintettel Ön különleges bánásmódot igényel, akkor a büntetőeljárást az Ön lehető legnagyobb kíméletével kell lefolytatni és az Önt érintő eljárási cselekményeket – az eljárás érdekeit is figyelembe véve – az Ön kíméletével, lehetőség szerint az Ön igényeinek a figyelembevételével kell előkészíteni és végrehajtani.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által, 1989. november 20-án elfogadott, a Gyermek Jogairól szóló Egyezménnyel összhangban a magyar jogrendszer azt a személyt tekinti gyermeknek, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

A gyermekkorú sértetteket érintő büntetőeljárásokban eljáró hatóságokkal és igazságügyi szervekkel szemben általános követelmény, hogy biztosítsák a nemzetközi egyezményekben lefektetett gyermek jogok maradéktalan érvényesülését, így különösen azt az elvet, hogy a gyermeket érintő döntéseikben elsősorban „a gyermek mindenekfelett álló érdekét” vegyék figyelembe.

A büntetőeljárás során a gyermekkorú sértettek a felnőtt korúakhoz képest többlet jogosítványokkal rendelkeznek, és további védelemben részesülnek. Ha a sértett a büntetőeljárás megindulásakor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, akkor erre irányuló külön kérelem nélkül is „különleges bánásmódot igénylő sértettnek” kell tekinteni.

A különleges bánásmódot igénylő sértettet érintő általános szabály, hogy az eljárási cselekményeket a sértett lehető legnagyobb kíméletével és igényeinek a figyelembevételével kell előkészíteni és végrehajtani.

A 18. életévét be nem töltött sértettet a felnőttekhez képest további speciális jogok illetik meg:

  1. Soron kívül kell lefolytatni a büntetőeljárást a sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény miatt, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt, a gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény miatt vagy más személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a gyermek érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja. Különösen indokolt a soron kívüli eljárás, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él.
  2. A vele folytatott írásbeli és szóbeli kommunikációban fokozott körültekintéssel kell eljárni. Az életkorának és érettségének megfelelő módon kell tájékoztatni jogairól és kötelezettségeiről, szükség esetén külön magyarázatot, felvilágosítást kell adni részére.
  3. Az eljárási cselekményre szóló idézéséről a gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy gondoskodjon a megjelenéséről.
  4. A tanúkihallgatásán a törvényes képviselője, támogatója, gondozója jelen lehet. A tanú kísérőjét is megilleti a tanúknak járó költségtérítés.
  5. Vallomása műszeres vallomás ellenőrzéssel (poligráf) nem vizsgálható.
  6. Ha a törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget, jogait a törvényes képviselője útján is gyakorolhatja.
  7. Elrendelhető a tárgyalás zárt célú távközlő hálózat (videokonferencia) útján történő lefolytatása. Ebben az esetben a sértett egy elkülönített helyiségben tartózkodik, a tárgyalás helyszínén jelenlévőkkel, a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító rendszeren (videokonferencia) kommunikálhat.
  8. A bíróság hivatalból, vagy kérelemre kizárhatja a nyilvánosságot a tárgyalásról az eljárásban részt vevő gyermek védelme érdekében.
  9. Ha a nyomozás során az ügyész a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, vagy a hozzátartozó sérelmére elkövetett személy elleni bűncselekmény miatt folytatott eljárásban különleges bánásmódot igénylő sértettet kíván tanúként kihallgatni, akkor a sértettet csak vele azonos nemű személy hallgathatja ki, feltéve hogy ezt a sértett kéri és az eljárás érdekeit nem sérti.

A 14. életévét be nem töltött sértettet az előzőeken túl további speciális jogok illetik meg:

  1. A tanúkihallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. Szembesítésen csak abban az esetben kell részt vennie, ha az nem kelt félelmet benne.
  2. Tanúkihallgatására a gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés és értesítés tényét a törvényes képviselőjével is közölni kell.
  3. A vádirat benyújtása előtt a gyermeket a nyomozási bíró hallgatja ki, ha megalapozottan feltehető, hogy a nyilvános tárgyaláson történő kihallgatása károsan befolyásolná a fejlődését. A tanú nyomozási bíró általi kihallgatását a törvényes képviselő, a gondozó és a tanú érdekében eljáró ügyvéd az ügyésznél kezdeményezheti. Ha a törvényi feltételek fennállnak, az ügyész indítványozza a gyermek ilyen módon történő kihallgatását. A nyomozási bíró által tartott ülésen a terhelt és a védő nem lehet jelen.
  4. A tanúkihallgatás helyszíne egy speciálisan kialakított gyermekmeghallgató szoba. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. A kihallgatás zárt célú távközlési hálózat (videokonferencia) útján is megtartható.
  5. A 14. életévét be nem töltött tanú kihallgatását kép, vagy hang felvevővel kell rögzíteni. A 14. életévét betöltött gyermek esetben erre a költségek előlegezése mellett van lehetőség.
  6. A nyilvános tárgyalásra a gyermek nem idézhető, ha a vádemelés előtt a nyomozási bíró kihallgatta.
  7. Ha a vádemelés előtt a nyomozási bíró nem hallgatta ki, de a tanúkihallgatása utóbb szükségessé válik, akkor a bíróság tárgyaláson kívül hallgathatja meg. Abban az esetben, ha a gyermek a tárgyalás időpontjában betöltötte a tizennegyedik életévét, a bíróság különösen indokolt esetben a tárgyaláson is meghallgathatja. A vádlott és a védő értesítése mindkét esetben mellőzhető.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Ha a sértett a büntetőeljárás előtt (vagy annak következtében) meghalt helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa, testvére, törvényes képviselője, vagy jogszabály, illetve szerződés alapján a sértett által eltartott személy léphet és gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat.

Több fellépésre jogosult személy esetén az érintettek kijelölhetik maguk közül a sértetti jogokat gyakorló személyt. Megegyezés hiányában az a személy gyakorolhatja a sértett jogait, aki az eljárásban elsőként fellépett.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A sértett – ha a törvény nem ír elő személyes közreműködési kötelezettséget – a jogait a képviselője útján is gyakorolhatja. Képviselőként meghatalmazás alapján ügyvéd, vagy nagykorú hozzátartozó járhat el.

Ha a feljelentő a feljelentést szóban teszi, meghallgatásán támogatása érdekében - ideértve a nyelvi segítséget is - jelen lehet egy általa megjelölt nagykorú személy, feltéve hogy e személy jelenléte az eljárás érdekeit nem sérti.

Azoknál a nyomozási cselekményeknél, amelyeknél a sértett jelenléte kötelező, vagy amelyeknél jelen lehet, a sértett mellett képviselője, támogatója és - ha ez az eljárás érdekeit nem sérti - egy általa megjelölt nagykorú személy is jelen lehet. Az előbbi szabály irányadó a sértett meghallgatására, és tanúkihallgatására is.

A pótmagánvádló halála esetén helyébe - harminc napon belül - egyenesági rokona, házastársa, élettársa, testvére, törvényes képviselője vagy jogszabály, illetve szerződés alapján a pótmagánvádló által eltartott személy léphet.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

A közvetítői eljárás (mediáció) elsődleges célja az, hogy a terhelt olyan módon tegye jóvá a bűncselekmény következményeit, amely a sértett számára is elfogadható. A közvetítői eljárásban ezért arra kell törekedni, hogy a terhelt és a sértett között megfelelő megállapodás szülessen a jóvátételt illetően.

Amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek az ügyész, vagy ha az ügy már a bíróság előtt folyik, a bíró az eljárást legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja.

A büntetőeljárás az alábbi feltételek együttes teljesülése mellett utalható közvetítői eljárásra:

  • a terhelt, vagy a sértett indítványozza, vagy ahhoz önkéntesen hozzájárult;
  • a büntetőeljárás legfeljebb olyan ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult, amelynek a tárgya az élet, testi épség, vagy egészség elleni, az emberi méltóság és más alapvető jog elleni, közlekedési, vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdon elleni bűncselekmény miatt indult;
  • az eredményes közvetítői eljárás után a büntető törvénykönyv alapján a büntetőeljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye;
  • a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, emellett vállalja és képes arra, hogy a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett számára elfogadható módon és mértékben jóvátegye;
  • a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára, a terhelt személyes körülményeire tekintettel mellőzhető a bírósági eljárás lefolytatása, illetve alappal feltehető, hogy a bíróság a terhelt által teljesített jóvátételt a büntetés kiszabása körében értékelné.

A sértett az eljárás bármely szakaszában indítványozhatja, az ügy közvetítői eljárásra utalását. Az adott ügy azonban csak egy alkalommal utalható közvetítői eljárásra, ezért, ha a közvetítői eljárás bármely okból eredménytelenül fejeződik be, annak ismételt lefolytatására nincs lehetőség.

A közvetítői eljárás szakszerű lefolytatásáért egy az állam alkalmazásában álló és külön erre a feladatra kiképzett közvetítő (mediátor) felel. A közvetítői eljárásban a sértettnek lehetősége van arra, hogy kizárólag a közvetítő jelenlétében találkozzon a terhelttel, erre tekintettel a közvetítő személye megfelelő garanciát jelent a sértett személyi biztonságának szavatolására.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

  • 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról;
  • 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről;
  • 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről;
  • 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről;
  • 2003. évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról;
  • 2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról;
  • 2006. évi CXXIII. törvény a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről;
  • 64/2015. (XII. 12.) BM rendelet a rendőrség áldozatsegítő feladatairól;
  • 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól;
  • 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól;
  • 25/2016. (XII. 23.) IM rendelet a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról;
  • 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet a tanúk költségtérítéséről;
  • 21/2003. (VI. 24.) IM-BM-PM együttes rendelet a bűnügyi költségek előlegezéséről;
  • 2/2013. (I. 31.) ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól.
Utolsó frissítés: 27/02/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

Bűncselekmény miatt feljelentést bárki tehet.

A feljelentést rendszerint az ügyésznél vagy a nyomozó hatóságnál kell megtenni:

  • személyesen (szóban vagy írásban) – A szóban tett feljelentést a hatóság képviselője jegyzőkönyvbe foglalja, és információkat kér Öntől az elkövetett bűncselekmény tényállási elemeire, az elkövetés körülményeire, az elkövető személyére és az esetlegesen az Ön birtokában lévő bizonyítási eszközökre vonatkozóan.
  • telefonon – A rendőrség egy „Telefontanú” elnevezésű ingyenes zöld számot is üzemeltet, amelynek segítségével a bűncselekmények szemtanúi és áldozatai névtelenül tehetnek bejelentést. A 80555111 ingyenes zöld számon a nap 24 órájában fogadják a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai a bejelentéseket. További információk a Magyar Rendőrség hivatalos honlapján, a A link új ablakot nyit meghttp://www.police.hu/ oldalon találhatóak.
  • bármilyen más kapcsolattartási módon, technikai eszköz segítségével, beleértve az uniós segélyhívó számot is: 112

A feljelentést más hatóság és a bíróság is elfogadhatja, de köteles azt a nyomozó hatóságnak megküldeni. Ha a feljelentés azonnali intézkedést kíván, azt el kell fogadni.

A feljelentést nyomban nyilvántartásba kell venni.

A feljelentés névtelenül is megtehető, vagyis nem kötelező megadni a személyazonosításra szolgáló adatokat vagy elérhetőségeit. A feljelentésnek tartalmaznia kell a bűncselekmény részleteit. Nincs olyan külön formanyomtatvány, aminek a kitöltését a hatóságok megkövetelnék a feljelentés megtételéhez.

A feljelentés megtételére nincs kifejezett határidő, de a hatóságok el fogják utasítani a feljelentést, ha azt egy meghatározott időtartam eltelte után teszi meg. Ez az időtartam (az ún. elévülési idő) általában az adott bűncselekmény esetében maximálisan kiszabható büntetés tartamának megfelelő idő, de legalább 5 év.

Bizonyos bűncselekmények esetén magánindítvánnyal élhet, ami olyan nyilatkozat, amelyben Ön kifejezetten kéri az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását, amit attól a naptól számított harminc napon belül tehet meg, hogy tudomására jutott az elkövető kiléte.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

A nyomozás elrendeléséről értesítik a feljelentőt, illetve ha a feljelentést nem a sértett tette, de a személye ismert, a sértettet is.

A feljelentés elutasításáról értesíteni kell a feljelentőt és azt is, aki magánindítványt terjesztett elő.

A bíróság dönt és értesíti Önt az alábbiakról:

  • a pótmagánvádlóként való fellépésre irányuló vádindítvány elutasításáról,
  • magánvádlóként megtett feljelentés alapján elrendelt nyomozás eredménytelen voltára tekintettel az eljárás megszüntetéséről.

A nyomozás során a rendőrség és az ügyészség a következőkről adhat Önnek információt:

  • nyomozási cselekmények,
  • szakértő kirendelése az ügyben,
  • távoltartás elrendelése a gyanúsítottal szemben.

A bűncselekmény sértettjeként számos olyan jogosultsággal rendelkezik, amelyekkel élve az ügy állásáról tájékozódhat, informálódhat:

  • jelen lehet – bár ezeken az Ön jelenléte nem kötelező – a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, e nyomozási cselekményekről értesíteni kell Önt, az értesítés azonban mellőzhető, ha ezt a nyomozási cselekmény sürgőssége indokolja, az értesítést pedig mellőzni kell, ha az eljárásban részt vevő személy védelme más módon nem biztosítható,
  • megtekintheti az olyan eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvet, amelyen Ön jelen lehet, az egyéb iratokat pedig csak akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti,
  • azoknál a nyomozási cselekményeknél, amelyeknél az Ön jelenléte kötelező vagy jelen lehet, Ön mellett képviselője, támogatója és – ha ez az eljárás érdekeit nem sérti - egy Ön által megjelölt nagykorú személy is jelen lehet; az Ön tanúkénti kihallgatásánál az Ön érdekében eljáró ügyvéd mellett –ha ez az eljárás érdekeit nem sérti - az Ön által megjelölt nagykorú személy is jelen lehet,
  • jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az Önt érintő bűncselekménnyel összefüggésben:
    • az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,
    • a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,
    • az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,
    • az ideiglenes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,
    • kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról,
    • javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról,
  • Ön másolatot kaphat a szakvéleményről, valamint az olyan eljárási cselekményekről készült iratokról, amelyeknél a törvény szerint jelen lehet; az egyéb iratról pedig csak akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti és csak miután tanúként kihallgatták; a nyomozás befejezése után pedig kérelmére az ügyészség vagy a nyomozó hatóság másolatot ad ki az eljárás során keletkezett iratokról,
  • a nyomozás befejezését követően megtekintheti az ügy iratait, majd azokhoz indítványt terjeszthet elő és észrevételt tehet.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Igen.

Az állam a büntetőeljárásokban a jogi segítségnyújtás keretében az alábbi támogatásokat nyújtja:

  • a pótmagánvádló részére személyes költségmentességet,
  • a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló részére pártfogó ügyvédi képviseletet biztosít.

E támogatásokra Ön akkor jogosult, ha a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározottak szerint rászorultnak minősül, azonban a pártfogó ügyvédi képviselet joga csak azt a rászorult sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére.

A támogatás iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, a kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.

A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsülésig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz.

A mennyiben a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi önnek a jogi segítség igénybevételét, egy erre szolgáló névjegyzékből választhat magának jogi segítőt.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Igen.

Ha Ön az eljárásban sértettként, magánvádlóként, pótmagánvádlóként vagy magánfélként vesz részt, Ön és képviselője részére a következő költségek térítendők meg:

  • útiköltség és szállásköltség,
  • az Ön által felkért szakértő által készített olyan szakvélemény költsége, amelynek elkészítéséhez az ügyészség vagy a bíróság hozzájárult,
  • az eljárás egészének gyorsírással, illetve kép- vagy hangfelvevővel vagy egyéb berendezéssel történő rögzítésének költsége,
  • az ügy iratai egy másolatának költsége,
  • kapcsolattartási költségek (telefon, fax, postai költségek, egyéb),
  • a képviselő munkadíja.

Az Ön és képviselője készkiadásait, illetve a képviselő munkadíját Önnek kell megelőlegeznie, az eljárásban betöltött szerepétől függetlenül.

Azokat a költségeket, amelyek az eljárásban tanúként való megjelenésével kapcsolatban (útiköltség, szállásköltség, ellátási költség, költségtérítés a munkából kiesett időre) merültek fel, kérelmére megtérítik.

Útiköltség: a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költség.

Szállásköltség: ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizető vendéglátó szálláshely költségét kell megtéríteni.

Ellátási költség: a tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha a tanú a szállásköltség megtérítésére jogosult vagy lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja.

Költségtérítés a munkából kiesett időre: azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre – ideértve az utazással eltöltött időt is – óránként a nyugdíjminimum 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés illeti meg.

A szakértői vizsgálaton megjelent tanú a költségeire vonatkozó igazolásokat a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság vagy bíróság részére küldi meg, akik a költségtérítést a szakvélemény beérkezését követően állapítják meg.

Amennyiben ön magánfélként polgári jogi igényt érvényesít, az Ön és képviselője készkiadásainak, valamint a képviselője díjának megfizetésére a bíróság a vádlottat akkor kötelezi, ha az Ön által érvényesített polgári jogi igénynek helyt ad. Részbeni helyt adás esetén a költség arányos részének megfizetésére kell kötelezni a vádlottat.

Amennyiben Ön pótmagánvádlóként lép fel, az Ön és képviselője készkiadásának, valamint a képviselő díjának megfizetésére a bíróság a vádlottat akkor kötelezi, ha a vádat a pótmagánvádló képviseli és a bíróság a vádlott bűnösségét megállapítja.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

A sértett a törvényben meghatározott esetben panasszal élhet, ha a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség elutasította a feljelentést, vagy megszüntette a nyomozást. A feljelentés elutasítása esetén, a sértett azonban csak abban az esetben kérheti a nyomozás elrendelését, ha maga tette a feljelentést.

A panasz bejelentésére a feljelentés elutasító, illetve a nyomozás megszüntető határozat közlésétől számított nyolc napon belül van lehetőség. Ha a határozatot hozó nyomozó hatóság, vagy ügyészség a panasznak nem ad helyt, köteles azt felterjeszteni az elbírálásra jogosult ügyésznek. A jogorvoslatot elbíráló ügyész döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

Részt vehetek a tárgyaláson?

A bíróság a vádirat kézbesítése után tűzi ki a tárgyalás határnapját, egyúttal gondoskodik a tárgyalás megtartásának előkészítéséről, az idézésekről és értesítésekről. Idézést azok kapnak, akiknek a megjelenése a tárgyaláson kötelező, értesítést pedig azok, akiknek a jelenlétét a tárgyaláson a törvény lehetővé teszi.

A tárgyaláson folytatandó bizonyítás sorrendjéről a bíróság határoz. A bizonyítás a terhelt kihallgatásával kezdődik, a tanúk közül rendszerint a sértettet kell először kihallgatni. A tanú kihallgatása alatt a még ki nem hallgatott tanúk nem lehetnek jelen, ettől a szabálytól azonban a bíróság a sértett esetében eltérhet. A sértett jogi képviselője a tárgyalás egészén jelen lehet, így a sértett a jogi képviselője útján tájékozódhat a távollétében lezajlott bizonyításról.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

A büntetőeljárásban a sértett négyféle eljárásjogi pozícióban vehet részt, amelyek a következők:

  • tanú: az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet;
  • magánfél: aki a terhelttel szemben polgári jogi igényt (leggyakrabban kárigényt), érvényesít;
  • magánvádló: aki a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén maga képviseli a vádat;
  • pótmagánvádló: aki a törvényben meghatározott esetekben az egyébként közvádra üldözendő bűncselekmények esetén elláthatja a vád képviseletét.

Ha a bizonyítás érdekében szükséges a sértett a törvényben meghatározott esetekben és módon köteles a tanúvallomást tenni, vagy más módon közreműködni a bizonyításban. Ezzel szemben a magánfélként, magánvádlóként, valamint pótmagánvádlóként történő fellépés kizárólag a sértett döntésén múlik.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A sértett a büntetőeljárás valamennyi szakaszában jogosult arra, hogy:

  1. az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, ha a törvény másképp nem rendelkezik,
  2. az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen,
  3. a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon,
  4. a törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen
  5. a kérelmére értesítsék az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben az előzetes letartóztatásban lévő, a szabadságvesztést töltő, vagy kényszergyógykezelés alatt álló terhelt szabadulásáról, vagy szökéséről.

Ha a nyomozó hatóság, az ügyészség, vagy a bíróság a bizonyítás érdekében szükségesnek tartja a kihallgatását, akkor a sértett a törvényben meghatározott esetekben és módon köteles a büntetőeljárásban közreműködni. Ez elsősorban tanúvallomás tételi kötelezettséget jelent, amely alól azok az esetek képeznek kivételt, amikor a sértett egyáltalán nem hallgatható ki tanúként (pl: ügyvédi titok, egyházi személyként tudomására jutott titok), illetve azok az esetek, amikor a sértett megtagadhatja a tanúvallomást (pl: a terhelt hozzátartozója, illetve aki magát, vagy hozzátartozóját vádolná a bűncselekmény elkövetésével).

A sértett magánfélként is részt vehet az eljárásban, és már a feljelentés megtételekor jelezheti, hogy polgári jogi igényt (jellemzően kárigényt) kíván érvényesíteni. A polgári jogi igény érvényesítése illetékmentes. Ez esetben a bíróság egy eljárásban bírálja el a terhelt büntetőjogi felelősségének kérdését és a magánfél polgári jogi igény iránti igényét, amely a magánfél számára azzal az előnnyel jár, hogy nem kell külön polgári pert indítania. A büntetőeljárás során a magánfél indítványozhatja a terhelt vagyonának zár alá vételét, ha alaposan lehet attól tartani, hogy a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítanák.

A sértett a törvényben meghatározott bűncselekmények (könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés) esetén magánvádlóként léphet fel. A megjelölt bűncselekmények esetében a sértettnek attól a naptól számított harminc napon belül meg kell megtenni a feljelentést, amelyen a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. A feljelentésben meg kell jelölnie a cselekmény bizonyítékait és kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy kéri az elkövető megbüntetését.

A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni. A bíróság nyomozást rendel el, ha az elkövető személye, személyes adatai, tartózkodási helye ismeretlen, vagy bizonyítási eszköz felkutatása szükséges. Ha az ismeretlen elkövető kiléte a nyomozás során sem volt megállapítható, a bíróság az eljárást megszünteti.

A bíróság személyes meghallgatást tűz ki, amelyen megkísérli a sértett és a feljelentett személy kibékítését. Ha a békítés eredményes a bíróság megszünteti az eljárást, ellenkező esetben az eljárás nyilvános tárgyaláson folytatódik.

Az eljárás megszüntetését eredményezi, ha a sértett visszavonja a feljelentését, vagy ejti a vádat. Hasonló következménnyel jár az is, ha a sértettet a személyes meghallgatáson, vagy a tárgyaláson nem jelenik meg és magát előzetesen nem menti ki, illetve azért nem volt idézhető, mert a lakcímváltozását nem jelentette be.

A magánvádlót a vád képviseletével járó jogok teljes körűen megilletik, amely magában foglalja az eljárás során gyakorolható jogokat és a bíróság határozataival szembeni jogorvoslat jogát is.

A nyomozás során biztosított jogorvoslati lehetőség kimerítése után egyes esetekben lehetőség van arra, hogy a sértett pótmagánvádlóként lépjen fel, és az ügyet maga vigye a bíróság elé. A pótmagánvádlóként történő fellépésre többek között akkor van lehetőség, ha a feljelentés elutasítására, vagy a nyomozás megszüntetésére azzal az indokkal került sor, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, vagy valamely a büntető törvényben szereplő büntethetőséget kizáró ok (pl: kényszer és fenyegetés, tévedés, jogos védelmi helyzet, vagy el nem hárítható vészhelyzet) állt fenn. Ha az adott ügyben a törvény alapján lehetőség van a pótmagánvádlóként történő fellépésre erről a panaszt elbíráló ügyész a határozatában külön tájékoztatást ad a sértett részére.

Ha a feljelentés elutasítása, vagy a nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszát elutasítják, a sértettnek lehetősége van arra, hogy a vele szemben elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse. A pótmagánvádlóként fellépő sértett a panasz elutasításától számított hatvan napon belül az első fokon eljáró ügyészségen nyújthatja be a bíróságnak szóló vádindítványt. A pótmagánvádló jogi (ügyvédi) képviselete kötelező. A vádindítvány elfogadhatóságáról a bíróság dönt.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A sértett jogosult arra, hogy a büntetőeljárás során meghallgassák. A sértett a törvényben meghatározottak szerint nem csak köteles, de saját elhatározása szerint jogosult is a bizonyításban közreműködni. A sértett tanúvallomást tehet és más módon (pl: okirati bizonyítékot ad át a hatóság részére) is szolgáltathat bizonyítékot. A sértett az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet. A bírósági eljárásban a tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni.

Az ügyész vádbeszéde után a sértett felszólalhat és nyilatkozhat arról, hogy kívánja-e a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását és megbüntetését. A magánfél nyilatkozhat az általa érvényesíteni kívánt polgári jogi igénnyel kapcsolatban.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

A bírósági tárgyalás előtt a tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében bírósági tanúgondozóhoz fordulhat. A bírósági tanúgondozó a bíróság olyan ügyintézője, aki a tanú részére felvilágosítást ad a tanúvallomás megtétele, az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése érdekében. A tanúgondozás nem terjed ki az ügyről való tájékoztatásra, és nem járhat a tanú befolyásolásával.

A bírósági eljárásban a sértett jogosult arra, hogy jogairól és kötelezettségeiről és az ügyről felvilágosítást kapjon, valamint – ha a törvény másképp nem rendelkezik - arra, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratba betekintsen és erről a nyomozás befejezését követően másolatot kapjon.

A sértettet tájékoztatni kell a vádemelésről és közölni kell vele az őt érintő határozatokat, valamint a bíróság ügydöntő határozatát.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A sértett jogosult arra, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratba betekintsen és erről a nyomozás befejezését követően bármikor másolatot kapjon.

A sértett irat betekintési jogát a bíróságnak olyan módon kell biztosítania, hogy a mások magánéletre vonatkozó adatok szükségtelenül ne kerüljenek nyilvánosságra. Az irat másolat kiadása azonban csak az emberi méltóságra, az érintettek személyiségi jogaira, és kegyeleti jogára tekintettel korlátozható.

Utolsó frissítés: 27/02/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A sértett akkor fellebbezhet az ítélet ellen, ha egyben pótmagánvádló, magánvádló, vagy magánfél, illetve ha az ítélet rendelkezést tartalmaz rá. A magánfél a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen jelenthet be fellebbezést. Ha az ítélet egyéb rendelkezést tartalmaz a sértettre vonatkozóan, a sértett a rá vonatkozó e rendelkezés ellen fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Ha az elsőfokú, illetve a másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentettek be, a sértett jelen lehet a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság által tartott tárgyaláson és nyilvános ülésen, megismerheti az eljárás során keletkezett iratokat, indítványokat és észrevételeket tehet, a perbeszédek körében az ügyész után felszólalhat.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Ennek a kérdésnek a megválaszolása az áldozatsegítés tekintetében az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi és Magánjogi jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság, illetve az Igazságügyi Módszertani Irányításért Felelős Helyettes Államtitkárság, az áldozatvédelem tekintetében a Belügyminisztérium feladatkörébe tartozik.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A sértett részére a bíróságnak kézbesíteni kell az ítéletet, amelyből értesül az ítélet tartalmáról, nevezetesen a vádlottal szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés neméről, illetve fajtájáról, mértékéről, illetve tartamáról is.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A sértett, illetve a sértett halála esetén a sértett jogait gyakorló személy jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben

a) az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről,

b) a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt feltételesen vagy véglegesen történő szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról,

c) az elzárásra ítélt szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, illetve az elzárás végrehajtásának félbeszakításáról,

d) az ideiglenes kényszergyógykezelt elbocsátásáról vagy szökéséről,

e) a kényszergyógykezelt elbocsátásáról, engedély nélküli eltávozásáról, illetve adaptációs szabadságra bocsátásáról, valamint

f) javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú ideiglenes vagy végleges elbocsátásáról, a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról, illetve a javítóintézeti nevelés félbeszakításáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

A végrehajtandó szabadságvesztés kitöltésének utolsó napját a büntetés-végrehajtási intézet állapítja meg és intézkedik az elítélt szabadításáról. Ha a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt feltételes szabadságra bocsátása tárgyában előterjesztést tesz, a büntetés-végrehajtási bíró meghallgatást tart, amelyről a sértett nem kap értesítést és azon nem is vehet részt. A feltételes szabadságra bocsátás tárgyában a sértett nyilatkozatot nem tehet, a bírósági határozat ellen fellebbezéssel nem élhet.

Utolsó frissítés: 27/02/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

4 - Kártérítés

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

Elsősorban a büntetőeljárás keretein belül a sértett a vád tárgyává tett cselekménnyel kapcsolatosan keletkezett kárigényét, mint magánfél érvényesítheti. Ilyenkor a polgári jogi igény érvényesítése érdekében folyó eljárást a büntetőeljárás keretein belül adhéziós eljárásnak nevezzük. Polgári jogi igényt egyéb törvényes úton is lehet érvényesíteni. A jogérvényesítést nem zárja ki, ha a sértett magánfélként nem lép fel. A sértett helyett a polgári eljárás szabályai által előírt feltételek megléte esetén az ügyész is érvényesítheti a polgári jogi igényt.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A bíróság által megállapított kötelezettség teljesítésének lejártát követő 30 napon belül végrehajtás kezdeményezhető. Erre vonatkozóan a bíróság végrehajtási lapot állít ki a büntetőügyben hozott határozat polgári jogi igénnyel kapcsolatos része alapján.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Nincs arra mód, hogy az állam előleget folyósítson az Ön számára. Abban az esetben viszont, ha szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el Ön ellen és ennek következményeként fizikailag megsérült, egészsége megkárosodott, állami kárenyhítésben részesülhet. Az állam által megítélt kárenyhítési támogatás független a polgári jogi igénytől, de amennyiben a kára időközben más forrásból (pl. bírósági úton, biztosítótól) a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül megtérül, Önt az állam visszatérítésre kötelezi.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

Abban az esetben jogosult állami kárenyhítésre, ha Ön ellen olyan szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, amelynek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott.

Ön akkor is jogosulttá válhat állami kárenyhítésre, ha ilyen sértett közeli hozzátartozója, eltartottja, vagy az elhunyt temettetéséről gondoskodott.

Állami kárenyhítésben csak - jövedelmi viszonya vagy más, a törvényben meghatározott feltétel alapján - rászoruló áldozat részesülhet.

Az állami kárenyhítés iránti kérelmét bármelyik áldozatsegítő szolgálatnál (járási és fővárosi kerületi hivatalnál) benyújthatja. A kérelem elbírálásakor a hatóság vizsgálni fogja a kár összegének a bűncselekménnyel való ok okozati összefüggését.

A kárenyhítési kérelmet alapesetben a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni, maximális összege 2017-ben 1.599.105 forint.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Ha a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetve a vádlott felmentésére a törvényben felsorolt büntethetőséget kizáró okok miatt került sor (nevezetesen: gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa), akkor Ön jogosult az állami kárenyhítésre.

Az állam által megítélt kárenyhítési támogatás független a polgári jogi igénytől, de amennyiben a kára időközben más forrásból (pl. bírósági úton, biztosítótól) a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül megtérül, Önt az állam visszatérítésre kötelezi.

Amennyiben nem a büntetőeljárás keretében érvényesíti polgári jogi igényét, akkor a büntetőjogi felelősség és a kártérítés kérdése elválik egymástól, vagyis a két eljárás eredményeként különböző tartalmú bírói döntések születhetnek.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Bűncselekmény vagy szabálysértés áldozataként Ön azonnali pénzügyi segély kifizetésére válhat jogosulttá a bűncselekmény vagy a szabálysértés következtében nagyon rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása céljából. Kérelmét az áldozatsegítő szolgálatnál (járási vagy fővárosi kerületi hivatalnál) kell előterjesztenie, a támogatás igénybevételének feltétele a rendőrségen tett feljelentés. Az azonnali pénzügyi segély méltányossági döntés, és a rászorultság vizsgálata nélkül adható az áldozatoknak. Ugyanakkor az eljárás során vizsgálni kell azt, hogy az áldozatnak a bűncselekmény következtében kialakult személyes körülményei indokolják-e ezt a fajta anyagi támogatást. Az azonnali pénzügyi segély nem kártérítés, célja nem a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése vagy enyhítése. Élelmezésre, lakhatásra, utazásra, ruházatra, gyógyászati, valamint rendkívüli kegyeleti kiadásokra adható. Az azonnali pénzügyi segély összegét az áldozatnak az őt ért cselekmény következtében kialakult helyzete, valamint az határozza meg, hogy milyen hosszú ideig nem tudja önerőből megoldani anyagi problémáit. A segély legmagasabb összege 2017-ben 106.607,-Ft.

Utolsó frissítés: 27/02/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Ha Ön bűncselekmény áldozatává vált, bejelentést tehet a legközelebbi rendőrkapitányságon, illetve a 107-es vagy a 112-es segélyhívószámon.

Az állami Áldozatsegítő Szolgálat, illetve Jogi Segítségnyújtó Szolgálat munkatársai az Önhöz legközelebbi járási, illetve fővárosi kerületi kormányhivatalban nyújtanak segítséget. A belföldről a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonal (+36-80-225-225) munkatársai telefonon nyújtanak Önnek azonnali segítséget.

A hozzátartozók közötti, párkapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, illetve a prostitúció és az emberkereskedelem áldozatai számára specifikusan nyújt segítséget az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT, a A link új ablakot nyit meghttp://www.ncsszi.hu/kriziskezelo) +36-80-205-520-as telefonszámon.

A sértetteket segítő forróvonal

  • Rendőrség: 107
  • Általános segélyhívó: 112
  • Telefontanú: +36-80-555-111 (névtelenül tehet bejelentést bűncselekménnyel kapcsolatban)
  • Áldozatsegítő Vonal: + 36-80-225-225 (belföldről éjjel nappal ingyenesen hívható)
  • Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat +36-80-205-520
  • Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület:
    • +36-80-505-101 (segélyvonal bántalmazott nőknek és gyerekeknek, hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 18-22 között ingyenesen hívható mobilról is)
    • +36-40-603-006 (szexuális erőszak áldozatainak, pénteken 10-14 között helyi tarifával hívható)
  • Patent Egyesület: 06-70-25-25-254 (szerdánként 16-18 között hívható ingyenes jogsegélyszolgálat a bántalmazó kapcsolatban élő nők számára, létfontosságú jogi és pszichológiai kérdésekben)

A sértetteknek nyújtott segítség ingyenes?

Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesen vehetők igénybe. Ha Ön nem beszéli a magyar nyelvet vagy kommunikációjának akadályozottsága miatt jelnyelvi tolmács igénybevételére van szükség, a fordítás és a tolmácsolás költségét az állam átvállalja.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az Áldozatsegítő Szolgálat

  • felvilágosítást ad jogairól, kötelezettségeiről, lehetőségeiről
  • tájékoztatást nyújt az Önt megillető szociális, egészségügyi és biztosítási ellátásokról
  • azonnali pénzügyi segélyt adhat (a bűncselekmény elkövetésétől számított 5 napon belül)
  • érzelmi támogatást nyújt (szükség esetén pszichológiai segítségnyújtást biztosít)
  • egyszerűbb ügyekben jogi tanácsod ad és gyakorlati segítséget biztosít
  • igazolja az áldozati státuszát
  • személy elleni erőszakos bűncselekmények súlyos sérültjei és halálos áldozataik hozzátartozói mindezeken túl állami kárenyhítést is igényelhetnek

Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat

  • azonnali segítséget nyújt a bántalmazás miatt kialakult válsághelyzetben krízisbe került állampolgárok (elsősorban nők és gyermekek) részére
  • rászorultság esetén, egyeztetés alapján, titkos menedékhelyen történő azonnali elhelyezésben is segíteni tud. Erre krízisotthonokban kerül sor, ahol az elhelyezés 30 napra szól, de indokolt esetben, maximum további 30 nappal meghosszabbítható. Az ellátás díjtalan, a gondozás során a krízisotthon szakemberei segítenek a probléma hosszabb távú, biztonságos megoldásában, továbbá kapcsolatot tartanak az illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozójával.

Jogi Segítségnyújtó Szolgálat

  • egyszerű megítélésű ügyekben jogi tanácsot ad,
  • a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén pedig
  1. ingyenesen vagy kedvező feltételek mellett peren kívüli jogi szolgáltatás (tanácsadás, okiratszerkesztés) igénybevételét,
  2. peres eljárásokban, valamint a büntetőeljárás bírósági szakot megelőző (nyomozó hatóság, illetve ügyész előtti) szakaszában pártfogó ügyvédi képviseletet igénybevételét biztosítja. Pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének engedélyezése esetén a tényleges jogi szolgáltatást a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal szerződésben álló ügyvédek, ügyvédi irodák nyújtják.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

Ön – elsősorban -  az alábbi civil szervezetektől számíthat támogatásra:

Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület:

  • személyes gondoskodás a bűncselekményt követően
  • díjtalan jogsegélyszolgálat
  • díjtalan mediáció
  • díjtalan pszichológusi segítségnyújtás
  • a szorult helyzetben lévőknek indokolt esetben anyagi támogatás (rendőrségi feljelentéshez kötött)
  • segítségnyújtás a hatóságoknál történő eljárásban
  • más szervezetek illetve intézmények által nyújtott támogatás közvetítése

Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület:

  • tájékoztatás
  • krízishelyzetben levőknek azonnali gyakorlati segítség (pl. anyaotthoni elhelyezés, a hatóságok értesítése, tanácsadás a teendőkről és lehetőségekről
  • csoportfoglalkozás
  • jogi segítségnyújtás (ha szükséges jogi tanácsadás útján)

Eszter Alapítvány Ambulancia:

  • pszichológiai ellátás
  • jogsegélyszolgálat

Patent Egyesület:

  • tájékoztatás, tanácsadás
  • háttér konzultáció biztosítása pszichológussal vagy szociális munkással
  • jogi segítséget nyújt bántalmazott nőknek, valamint a nemi alapú erőszak és diszkrimináció áldozatainak nyújt segítséget.

Névtelen Utak Alapítvány:

  • biztonságos szállás
  • rehabilitáció
  • reintegráció
Utolsó frissítés: 27/02/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.