Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy feljelentést tennék a bűncselekmény miatt?

A bűncselekmények áldozatainak támogatása és az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás biztosítása érdekében a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (BMJV) közzétett egy tájékoztatót a bűncselekmények áldozatai számára, valamint egy áldozatoknak szóló kézikönyvet, és létrehozta a http://www.hilfe-info.de/ platformot.

A bűncselekmények áldozatainak szóló tájékoztató több mint 25 nyelven elérhető a BMJV honlapján és a „hilfe-info.de” platformon. Röviden tájékoztatást nyújt az áldozatsegítő szervezetek megtalálásának módjáról, a bűncselekmények miatti feljelentések megtételéről, a büntetőeljárásokkal kapcsolatos információk megszerzéséről, a vallomástételről, valamint a költségekről, a jogi képviseletről és a kártérítésről.

Az áldozatok kézikönyve (Opferfibel) részletesebben ismerteti a sértettek büntetőeljárással kapcsolatos jogait, valamint levélmintákat és elérhetőségeket is tartalmaz.

Az igénybe vehető pszichoszociális segítségnyújtásról további információ található egy külön tájékoztatóban, amely szintén elérhető az interneten, német és angol nyelven.

A legfontosabb információkhoz való online hozzáférés biztosítása érdekében a BMJV létrehozott egy országos áldozatvédelmi platformot. A segítségnyújtásra és a tanácsadásra, valamint a kártérítésre és a büntetőeljárások lefolytatására vonatkozó információk a http://www.hilfe-info.de/ oldalon érhetők el. A tanácsadó központok keresője azt is közli az áldozatokkal, hogy hol juthatnak gyorsan telefonos, online vagy személyes segítséghez az adott területen.

A „Hilfe-Info.de” konkrét tájékoztatást nyújt például azoknak a személyeknek, akik a személyes környezetükben bekövetkező erőszak, illetve szexuális erőszak, kiberbűnözés vagy terrorcselekmények áldozatává váltak. Bemutatja a kapcsolattartókat, például a németországi terrorcselekmények áldozataival és azok hozzátartozóival foglalkozó szövetségi kormánybiztost, Edgar Frankét.

A súgó lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan és közvetlenül megtalálják a megfelelő támogató szolgálatokat. A segítség különböző formáit video- és audiointerjúk, valamint szemléltető videók ismertetik.

Nem abban az uniós tagállamban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Bármely német rendőrségen vagy ügyészségen feljelentést tehet a bűncselekmény miatt. Az ügyészség ezt követően megvizsgálja, hogy lehetséges-e Németországban büntetőeljárást indítani. Ha nem ez a helyzet, vagy egyéb okból nem lehetséges Németországban büntetőeljárást indítani, az ügyészség továbbítja az ügyet azon másik uniós tagállam illetékes bűnüldöző hatóságához, amelyben a bűncselekményt elkövették.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Kap egy írásbeli igazolást a feljelentésről, amely röviden összefoglalja az elkövetés helyére és idejére, valamint a feljelentés tárgyát képező bűncselekményre vonatkozó nyilatkozatát.

Ha a feljelentés során kéri, értesítést kap a nyomozás lezárásáról, a tárgyalás helyéről és időpontjáról, a vádlottal szemben felhozott vádakról és a bírósági eljárás eredményéről.

Ezenkívül a bűncselekmény áldozataként Ön kérelemre tájékoztatást kap arról, hogy az elítéltet utasították-e arra, hogy ne lépjen kapcsolatba Önnel, illetve hogy ne találkozzon Önnel.

Arról is értesítést kaphat, ha a vádlott(ak)at vagy az elítélt(ek)et letartóztatták vagy őrizetbe vették, illetve szabadon bocsátották, ha enyhítettek a fogva tartásuk feltételein, illetve ha első ízben engedélyezték számukra a börtönből való eltávozást, feltéve, hogy igazolja, hogy ehhez jogos érdeke fűződik, vagy a pótmagánvádlóként történő csatlakozásával kapcsolatos eljárás során már ennek megfelelő nyilatkozatot tett. A fogva tartás feltételeinek további enyhítéséről, illetve a további eltávozásokról akkor kap értesítést, ha ahhoz jogos érdeke fűződik, és ha az elítéltnek nincs semmilyen elsőbbséget élvező érdeke.

Akkor is értesítik, ha az elítélt megszökött az őrizetből. Ebben az esetben az Ön védelme érdekében meghozott intézkedésekről is tájékoztatást kap.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha egy bűncselekmény miatt feljelentést tesz, megkapja az ahhoz szükséges segítséget, hogy a feljelentést az Ön által ismert nyelven tehesse meg, anélkül, hogy emiatt bármilyen költsége keletkezne. A feljelentésről kérelemre írásbeli igazolást kap a saját nyelvén.

A nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatása alatt szükség esetén ingyenesen tolmácsot biztosítanak Önnek, valamint abban az esetben is, ha pótmagánvádlóként aktívan részt vesz az eljárásban.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A gyermekeket speciális képzettséggel rendelkező tapasztalt kérdezők hallgatják meg. A felnőttek által gyermek vagy fiatalkorú ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó eljárásokkal (ifjúságvédelmi ügyekkel) a fiatalkorúak rendszeréhez tartozó bírók és ügyészek foglalkoznak, akik megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek a fiatalkorúak oktatása és nevelése terén.

A hallási fogyatékkal élő vagy beszédhibás személyek kérhetik a kommunikáció szóbeli, írásbeli vagy a bíróság által kirendelt segítő (például jelnyelvi tolmács) igénybevételével történő lefolytatását. A bíróság köteles gondoskodni a szóbeli és az írásbeli kommunikációhoz szükséges megfelelő technikai eszközökről.

A vak vagy gyengénlátó személyek az írásbeli beadványokat és egyéb iratokat olyan formában is benyújthatják a bírósághoz, amelyet képesek elolvasni, ideértve különösen a Braille-írást. Kérelmükre a bírósági eljárással kapcsolatos előadásaikat és egyéb irataikat rendszerint valamilyen számukra hozzáférhető formátumban kell elérhetővé tenni, és anélkül kell hozzáférést biztosítani számukra az ügy irataihoz, hogy emiatt bármilyen további költségük keletkezne.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A büntetőeljárás során Ön a bűncselekmény áldozataként ügyvédi segítséget kaphat – például egy tanúkat segítő ügyvédtől – a tanúvallomásával kapcsolatban, illetve az eljáráshoz történő csatlakozásra jogosult pótmagánvádlóként is, már azt megelőzően is, hogy közölné a csatlakozási szándékát. Képviseletében eljárhat egy, a sértetteknek történő tanácsadásra szakosodott ügyvéd, illetve a meghallgatásra elkísérheti Önt valaki, akiben megbízik, kivéve, ha az veszélyeztetné a nyomozás célját.

A jogi segítségnyújtáson kívül pszichoszociális segítségnyújtás is rendelkezésre áll a tárgyalás előtt, alatt és után is, melyet a bíróság térítésmentesen biztosít a szexuális és az erőszakos bűncselekmények gyermekkorú áldozatainak, valamint a súlyos erőszakos és szexuális bűncselekmények különösen veszélyeztetett felnőtt áldozatainak. További információért lásd a pszichoszociális segítségnyújtásról szóló tájékoztatót.

A Németországi Szövetségi Köztársaságban a szövetségi tartományok (Länder) felelnek az áldozatok általános támogatásáért. Számos tartomány már kijelölte az áldozatok képviselőit, vagy egyablakos ügyintézési pontokat hozott létre az erőszakos cselekmények áldozatai számára. Ezek a személyek és szervek saját hatáskörükben járnak el, a meghatározott feladatkörüknek megfelelően. Az áldozatok képviselőiről, az áldozatsegítő és a tanácsadó szolgálatokról, valamint a segítségnyújtás rendelkezésre álló formáiról további információk érhetők el a http://www.hilfe-info.de/ oldalon és „A támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim” című tájékoztatóban.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

A rendőrség tájékoztatja Önt arról, hogy jogosult-e áldozatsegítő szolgáltatásokra, amelyek a tanácsadástól kezdve a védett szálláshelyeken át a terápiáig terjednek.

Ön szabadon eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni ezeket a szolgáltatásokat. A továbbutalás nem automatikus.

Hogyan védik a magánéletemet?

Személyes adatai és az Önre vonatkozó információk csak az Ön kérelmére és kifejezett hozzájárulásával kerülnek megosztásra az áldozatsegítő szervezetekkel.

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem, az áldozatsegítő szolgálatok attól függetlenül nyújtanak támogatást, hogy feljelentést tett-e.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre? Ki nyújthat nekem védelmet?

Ha a büntetőeljárás során tett tanúvallomása miatt veszélybe kerül, több különböző módon részesülhet védelemben:

Ilyen esetekben a büntetőeljárási törvénykönyv lehetővé teszi a személyes adatok teljes vagy részleges bizalmas kezelését.

Főszabályként Ön a vallomástételkor a személyazonosságával és a lakcímével kapcsolatos összes adatot köteles megadni.

Ha világos és kézzelfogható jele van annak, hogy lakóhelyének közlése veszélyeztethetné az Ön vagy más személyek jogait, például azért, mert jogosan aggódik amiatt, hogy zaklatás éri, vagy megalapozottan feltételezhető, hogy a cím megadása Önre vagy másokra nézve hátrányos hatással járna – például megakadályozná vagy befolyásolná Önt a valóságnak megfelelő nyilatkozat megtételében –, nem kell feltüntetnie a lakóhelyét. Ebben az esetben más olyan címet is megadhat, amelyen keresztül elérhető, és ahová a hatóságok levelet (például bírósági idézést) küldhetnek Önnek; megadhatja például egy ügyvéd vagy valamely áldozatsegítő szervezet címét. Ha élete, testi épsége vagy szabadsága veszélyben van, előfordulhat, hogy a személyazonosságát is teljes mértékben titokban tarthatja. A valós lakcímére vagy személyazonosságára vonatkozó dokumentumokat az ügyész az ügy irataitól elkülönítve tárolja mindaddig, amíg a veszély meg nem szűnik.

Emellett a következő esetekben a rendőrség által biztosított tanúvédelem is elérhető:

• ha tanúvallomást tesz az eljárás során, és
• a nyilatkozata nélkülözhetetlen;
• élete, testi épsége, egészsége, szabadsága vagy fontosabb vagyontárgyai veszélyben vannak;
• elfogadja az áldozatvédelmi intézkedéseket; valamint
• az intézkedéseket az Ön helyzetéhez igazítják;

Ilyen esetben Ön és a hozzátartozói, valamint közeli családtagjai szükség esetén áldozatvédelmi programban vehetnek részt. Ez a program kifejezetten magában foglalja annak lehetőségét, hogy a személyazonosságát ideiglenesen megváltoztassák.

Ha Ön kapcsolati erőszak áldozata, kérelmezheti az illetékes családjogi bíróságtól, hogy biztosítsa Önnek a közös családi otthon kizárólagos jövőbeli használatát, az elkövetőnek pedig tiltsa meg, hogy kapcsolatba lépjen vagy találkozzon Önnel. A bírósági határozatot megelőző első intézkedésként a rendőrség eltávolíthatja az elkövetőt a családi otthonból, vagy letartóztathatja őt. Ha a családon belüli erőszak áldozata gyermek, a szülőnek a rendőrségen kívül a gyermekjóléti hivatalt (Jugendamt) is meg kell keresnie, amely a gyermekekkel kapcsolatos segítségnyújtás és védelmi intézkedések tekintetében elsődleges kapcsolattartó pontként funkcionál.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A védelmi intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg veszély áll fenn. Ha új vagy jelentősebb veszélyre utaló jelek válnak ismertté, a rendőrség meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárás során a rendőrség, az ügyész és a bíróság mindvégig köteles figyelembe venni azon tanúk egyéni veszélyeztetettségét, akik egyúttal sértettek is.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A veszélyeztetett áldozatok védelme érdekében különösen a következő intézkedéseket kell meghozni:

• Ha fennáll annak közvetlen veszélye, hogy a tanú legfőbb érdekei a nyomozás és a tárgyalás során súlyos sérelmet szenvednek, a tanút video- vagy hangkapcsolat segítségével kell meghallgatni annak érdekében, hogy ne kelljen a vádlottal egy helyiségben tartózkodnia.
• A nyilvánosság kizárható a tárgyalóteremből, ha olyan körülményekről van szó, amelyek a sértett magánéletével kapcsolatosak.
• Becsületsértő kérdések vagy egy adott személy magánéletére vonatkozó kérdések csak akkor engedélyezhetők, ha azokra feltétlenül szükség van.

Kiskorú vagyok. Vannak különleges jogaim?

Ha Ön 18 évesnél fiatalabb, a jog úgy rendelkezik, hogy csak bíró kérdezheti ki, és a meghallgatásról lehetőség szerint video- vagy hangfelvételt kell készíteni. Ha Ön szexuális vagy erőszakos bűncselekmény áldozata, a felvétel bemutatható a tárgyaláson, és bizonyítékként felhasználható, melynek következtében akár az is előfordulhat, hogy nem kell megjelennie a bíróságon, és nem kell Önt ismételten meghallgatni a tárgyalási szakaszban.

Az ügyész köteles gondoskodni a szóban forgó nyomozások gyorsított lefolytatásáról.

Önnek mint kiskorú tanúnak az ügy fő tárgyalásán nem tehet fel kérdéseket az eljárásban részt vevő összes fél. Kizárólag a bírói tanács elnöke tehet fel kérdéseket. Ha az ügyésznek vagy a védelemnek kérdései vannak Önhöz, azokat rendszerint a bíróságon keresztül kell feltenniük.

Egy családtagom bűncselekmény következtében életét vesztette. Milyen jogokkal rendelkezem?

Az elhunytak közeli hozzátartozói pótmagánvádlóként járhatnak el a büntetőeljárás során, és ezzel összefüggésben jogi segítségre jogosultak.

Ezenkívül pszichoszociális segítségnyújtás formájában nyújtott támogatásra is jogosultak.

Ha a hozzátartozó erőszakos bűncselekmény következtében vesztette életét, az áldozatoknak nyújtott kártérítésről szóló törvény alapján kártérítés jár (lásd a kártérítésről és az áldozatoknak nyújtott kártérítésről szóló részt is).

Egy családtagom bűncselekmény áldozatává vált. Milyen jogokkal rendelkezem?

A hozzátartozók szintén élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy szakosított tanácsadó testületektől kérjenek információt és tanácsot.

A szülők térítésmentesen és név nélkül is tanácsot kérhetnek a 0800 1110550-es számon elérhető, szülők részére fenntartott segélyvonalon.

Ha valamely hozzátartozója tanúvallomást tesz, és Ön nem szerepel tanúként az adott eljárásban, elkísérheti a hozzátartozóját a meghallgatásra, és annak során támogathatja őt.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételek mellett? A közvetítés során biztonságban leszek?

Az Ön és a vádlott között létrejött megállapodás alapján Németországban közvetítői eljárásra, azaz „helyreállító igazságszolgáltatásra” (Täter-Opfer-Ausgleich) van lehetőség. Az ügyész és a bíróság az eljárás valamennyi szakaszában köteles vizsgálni a vádlott és a bűncselekmény áldozata közötti egyezség lehetőségét, és a megfelelő esetekben kötelesek elősegíteni az egyezség megkötését. Az elkövetők vagy az áldozatok azonban maguk is jogosultak közvetlenül megkeresni egy helyreállító igazságszolgáltatással foglalkozó szervezetet. Maga a helyreállító igazságszolgáltatási eljárás a büntetőeljáráson kívül megy végbe, gyakran speciálisan képzett közvetítők részvételével. Először általában külön megbeszélést tartanak a felekkel az együttműködési hajlandóságuk és a kártérítéssel kapcsolatos elképzeléseik megismerése céljából. A helyreállító igazságszolgáltatás alapvető feltétele, hogy mindkét oldal hajlandó legyen együttműködni. Ezenkívül az eljárás során a vádlottnak bizonyos mértékben vállalnia kell a felelősséget az elkövetett jogellenes cselekményért. A helyreállító igazságszolgáltatás keretében gyakran kerül sor pénzfizetésben vagy egyéb jóvátételben történő megállapodásra.

Továbbá bizonyos bűncselekmények – például a magánlaksértés, a rágalmazás, a levéltitok megsértése és a testi sértés – esetében a magánvádas eljárás megindításának előfeltétele a tartományi választottbíróság előtt korábban lefolytatott közvetítői eljárás.

Hol találom a jogaimat szabályozó törvényt?

Az alábbi (nem kimerítő jellegű) felsorolás a fontosabb büntetőjogi, polgári jogi és eljárásjogi törvényeket tartalmazza. A hivatkozások a jogszabályok szövegére mutatnak:

• A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv (Strafprozessordnung – StPO) – németül és angolul
• A bíróságok szervezetéről szóló törvény (Gerichtsverfassungsgesetz – GVG) – németül
• A büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch – StGB) – németül és angolul
• Az áldozatok védelmének összehangolásáról szóló törvény (Zeugenschutzharmonisierungsgesetz – ZSHG) – németül
• Az erőszakkal szembeni védelemről szóló törvény (Gewaltschutzgesetz) – németül
• A polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch) – németül és angolul
• A tartózkodási jogról szóló törvény (Aufenthaltsgesetz) – németül
• A fiatalkorúak bíróságairól szóló törvény (Jugendgerichtsgesetz) – németül és angolul
• A bírósági juttatásokról szóló törvény (Justizvergütungs- und -Entschädigungsgesetz) – németül
• A polgári eljárásról szóló törvénykönyv (Zivilprozessordnung) – németül
• Az áldozatok kártérítéséről szóló törvény (Opferentschädigungsgesetz) – németül és angolul