Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A hatályos jogszabályok lehetővé teszik bárki számára, aki áldozatnak tartja magát, hogy:

• kérje az ügyben eljáró vizsgálóbírónál a kártérítést érvényesítő magánfélként való fellépést (constitution de partie civile);
• ideiglenes intézkedést (action en référé) kezdeményezzen, vagy polgári bíróságoknál kérje a jogvita érdemi elbírálását (action devant le juge civil au fond).

1) Számos módja van annak, hogy hogyan lehet polgári jogi igényt büntetőbíróságok előtt érvényesíteni:

–            magánvádas eljárásra (action) akkor kerül sor, amikor az ügyész nem indítja meg a közvádas eljárást (a magánvádas eljárás a közvádas eljárás megindításával azonos joghatást vált ki).

Két mód lehetséges:

• közvetlen idézés (citation directe) csekély (contraventions) vagy közepes (délits) súlyú bűncselekmény esetében;
• a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés kérelmezése (közepes súlyú és súlyos bűncselekmények [crimes]) esetében.

–            beavatkozás (intervention), ha közvádas eljárás indult.

-            a büntetőeljárásban magánfélként való fellépés kérelmezése.

A sértett az eljárásban magánfélként való fellépését a tárgyaláson, vagy a büntetőbíróság elnöklő bírájának címzett tértivevényes levélben, faxon küldött kérelem elküldésével kérheti kijelentve, hogy a sértett kártérítést követelő magánfélként kíván az eljárásban fellépni, és megjelölve a követelt kártérítés összegét. Erre ügyvéd közreműködésével is sor kerülhet.

2) A polgári bíróságokhoz a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint polgári kereset nyújtható be.

Ha a sértett polgári bíróságoknál nyújt be kártérítés iránti keresetet, akkor büntetőeljárásban nem léphet fel. Ha azonban a sértett kéri, hogy magánfélként léphessen fel a büntetőeljárásban, ez nem akadályozza meg, hogy igényét polgári bíróság előtt is érvényesítse.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Ha a sértettnek nehézséget okoz a kártérítés értékének behajtása, akkor végrehajtó (huissier de justice) megkeresésével polgári végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A kérelmet postán kell az elítélt személy állandó lakóhelye (domicile) szerinti, ha pedig az elítélt személy börtönben van, a börtön helye szerinti regionális bíróság (tribunal de grande instance) elnökének elküldeni. A lefoglalás a következőkre terjedhet ki:

– az elítélt személy fennmaradó és rendelkezésre álló fizetésének része;

– az elítélt személy bankszámláján található pénzösszeg;

– az elítélt személy bizonyos vagyontárgyai.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Ha az elítélt személy önként nem fizet kártérítést a sértettnek, a sértett az ügyben a bűncselekmények sértettjeit kártérítés behajtásában segítő szolgálathoz (Service d’Aide au Recouvrement des Victimes d’Infractions – SARVI) fordulhat. A sértettnek elengedő igazolni, hogy részére jogerős (további jogorvoslati kérelemmel nem támadható) büntetőítélet kártérítést ítélt meg.

A felelős személy helyébe lépve a SARVI 1 000 euróig megtéríti a sértett kárát; ezen összeg felett legfeljebb 3 000 euró összegig 30 % előleget fizet. Az előleg megfizetése után a SARVI a különbözetet esedékességkor és akkor fizeti meg, ha behajtja a pénzt az elítélt személytől.

A SARVI megkeresésekor a sértettnek a behajtásban való segítségnyújtásra vonatkozó kérelem-formanyomtatványt (formulaire de demande d’aide au recouvrement) kell a regionális bíróságtól (például a bíróság egyedüli nyilvántartó hivatalától [guichet unique de greffe]), a sértettel való kapcsolattartásra kijelölt bíró hivatalától (greffe du juge délégué aux victimes) vagy az áldozatsegítő hivataltól (bureau d’aide aux victimes), a jogi központból (maison de la justice et du droit), jogi információs pontból (point d’accès au droit)vagy a városházból beszerezni, amely intézmények vállalják továbbá a kitöltött nyomtatvány SARVI-nak való továbbítását is.

A SARVI-hoz a kérelmet a kártérítést megítélő ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított legfeljebb két hónapon, de nem több mint egy éven belül kell benyújtani.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A terrorcselekmények és más bűncselekmények áldozatait kártalanító alap (Fonds de garantie des victimes d’actes de terrorisme et d’autres infractions – FGTI) a terrorcselekmények áldozatait külön eljárás alapján kártalanítja. Az FGTI szintén kártalanítja:

– a nemi erőszak, szexuális zaklatás, lopás, csalás, hűtlen kezelés, zsarolás vagy vagyontárgy rongálásának vagy megsemmisítésének sértettjeit;

– a tartós fogyatékosságot vagy teljes munkaképtelenséget okozó bűncselekmény sértettjeit;

– az emberölés áldozatainak rokonait.

Annak érdekében, hogy az alap kártalanítást fizessen, a meghatározott feltételeknek megfelelő sértettnek közvetlenül kell a kérelmet a kérelmező állandó lakhelye vagy a bűncselekményt elbíráló büntetőbíróság helye szerinti regionális bíróság bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottsága (CIVI) részére benyújtania.

A kérelmet a bizottsághoz a bűncselekmény időpontjától számított három éven belül kell benyújtani. E határidő az utolsó büntetőítélet időpontjától számított egy évvel meghosszabbítható.

Ha a bűncselekményt Franciaországban követték el, a következő személyeknek nyújtható kártalanítás:

– francia állampolgárok;

– európai uniós tagállam állampolgárai.

Ha a bűncselekmény elkövetésére külföldön került sor, csak francia állampolgárok kaphatnak kártalanítást.

1) Súlyos személyi sérülés esetében:

A sértett a személyi sérülésből eredő kárért teljes kártalanításban részesülhet, ha a bűncselekmény következménye halál, csonkítás, tartós fogyatékosság vagy egy hónapos vagy annál hosszabb idejű teljes munkaképtelenség, vagy ha a bűncselekmény nemi erőszak, szexuális zaklatás vagy emberkereskedelem volt.

A bizottság figyelembe fogja venni a szociális intézmények, egészségbiztosítási társaságok, biztosítótársaságok stb. által fizetett juttatásokat. Ruhában és vagyonban keletkezett kárt nem térítenek meg.

2) Kisebb személyi sérülések és lopásból, csalásból, hűtlen kezelésből, zsarolásból vagy vagyontárgy rongálásából vagy megsemmisítéséből eredő anyagi kár esetében:

Ha a sértett kevesebb mint egy hónapos teljes munkaképtelenséget eredményező személyi sérülést szenvedett, vagy e bűncselekmények egyikének eredményeképpen vagyoni kár érte, a rendelkezésre álló kártalanításra szigorú szabályok és egy felső határ vonatkozik.

Az ilyen kártalanításra való jogosultsághoz a sértettnek a következő kiegészítő feltételeknek kell megfelelnie:

– a sértett forrásai nem haladhatják meg a részleges költségmentességre megállapított felső határ másfélszeresét (családi kiadások esetében kiegészítve);

– a sértett az elszenvedett kárért nem tudott a biztosítótársaságtól, szociális intézménytől vagy más esetleg felelős szervtől hatékony és megfelelő kártalanítást kapni;

– kizárólag anyagi kár esetében a sértett a bűncselekmény következtében súlyos anyagi vagy pszichológiai helyzetbe került.

Ha ezek a feltételek teljesültek, a sértett legfeljebb 4 500 euró összegű kártalanításban részesülhet.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Ha a vádlottat nem ítélik el, az Önt ért veszteség megtérítése iránti kártérítési pert indíthat a polgári bíróságon. Igazolnia kell, hogy az elkövető felelős az Önt ért kárért.

A bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság (CIVI) előtti eljárás a büntetőeljárásoktól független eljárás, és a sértett akkor is benyújthat kérelmet a bizottsághoz, ha a büntetőbíróság nem hozott ítéletet vagy határozatot, és akkor is, ha a vádlottat felmentik.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A bűncselekmények sértettjei számára nyújtott kárenyhítéssel foglalkozó bizottság előtt eljárásban időközi kifizetést kérelmezhet, ha a kártérítési jogát nem vitatták, és ha az Önt ért kár nem határozható meg véglegesen, mivel nem tudja kiszámolni a teljes összeget, vagy mert a szociális jóléti intézmények nem közölték Önnel, hogy milyen összeget térítenek meg. A bizottság elnökének saját döntése alapján az időközi kifizetésre akkor is jogosult lehet, ha nem felel meg ezeknek a feltételeknek.