Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

Ha a bűncselekményt nem jelenti be, és nem hozza az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a csendőrség tudomására, nem fog tájékoztatást kapni, mivel a hatóságoknak nem lesz tudomásuk a bűncselekményről.

Ha a bűncselekményt (sértettként tett panaszától eltérő) bármely módon az igazságügyi hatóságok, a rendőrség vagy a csendőrség tudomására hozza, beidézik, hogy számoljon be az elszenvedett kárról és a bűncselekmény körülményeiről, és ekkor tájékoztatást fog kapni a jogairól.

Ha a bűncselekményt maga jelenti be a rendőrségnek, a csendőrségnek vagy az igazságügyi hatóságoknak, a tények bejelentését követően szintén meg fogják hallgatni, és tájékoztatni fogják a jogairól.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Ha francia állampolgár, akkor bármely franciaországi rendőrségen vagy csendőrörsön tehet panaszt. Panaszát Franciaországban bírálják el, ha a francia hatóságok rendelkeznek hatáskörrel, vagy az ügyet a francia hatóságok elé utalják annak az államnak a hatóságai, amelyben a bűncselekményt elkövették.

Ha külföldi állampolgárként Franciaországban elkövetett bűncselekmény sértettje, bármely franciaországi rendőrségen vagy csendőrőrsön tehet panaszt. A panasz meghallgatása vagy benyújtása során igénybe veheti tolmács segítségét. Az eredményről megfelelő módon fog tájékoztatást kapni, és jogai a francia állampolgárok jogaival azonos védelembe fognak részesülni, mivel a törvény állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül azonos szabályokat határoz meg a sértettek tájékoztatására és jogainak védelmére.

Ha európai uniós tagállam vagy Franciaországgal nemzetközi megállapodást aláíró állam állampolgára, akkor költségmentességre jogosult.

Végezetül, azok a sértettek, akik kerítés vagy emberkereskedelem miatt nyújtottak be panaszt, vagy tanúskodtak valakivel szemben, jogosultak munkavégzésre jogosító franciaországi ideiglenes tartózkodási engedélyre, kivéve, ha jelenlétük veszélyezteti a közrendet.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Amikor bejelent egy bűncselekményt, elkérik az elérhetőségeit annak érdekében, hogy a nyomozás során elérhető legyen. A jogairól és azok gyakorlásának módjáról szintén tájékoztatást kap.

A sértett nyomozás lefolytatásáról való tájékoztatása

Az Önt érintő nyomozás állásáról tájékoztatást kérhet a rendőrségtől, a csendőrségtől, az ügyészségtől vagy a vizsgálóbírótól (ha az ügyet elé utalták).

Egyes bűncselekmények esetében, ha magánfél, az eljárás állásáról minden hatodik hónapban tájékoztatást kap a vizsgálóbírótól.

A sértett nyomozás eredményéről való tájékoztatása

Ha nyomozás véget ér, tájékoztatást kap a meghozott döntésről, ami lehet: megszüntetés, büntetőeljárás alá vonás alternatívája, a terhelt bíróság elé idézése. Ha tárgyalásra kerül sor, tájékoztatást kap a gyanúsított ellen felhozott vádakról, valamint a tárgyalás időpontjáról és helyéről.

Sértett tájékoztatása, ha az ügyet vizsgálóbíró elé utalják

Ha bírósági vizsgálat indul, az ügyész a nyomozás jogát átadja a vizsgálóbírónak. A vizsgálóbírónak tájékoztatni kell Önt arról, hogy bírósági vizsgálat indult, hogy Ön jogosult magánfél lenni, és arról, hogy jogait milyen módon tudja gyakorolni. Amennyiben kiskorú, e tájékoztatást törvényes képviselője részére adják meg.

A sértett részére adott tájékoztatásban a vizsgálóbíró arról is tájékoztatja, hogy amennyiben Ön magánfél, jogosult szabadon választott vagy az Ön kérelmére az ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéd segítségét igénybe venni, megállapítva, hogy a költségeket Ön viseli, kivéve, ha költségmentességben részesülhet (lásd a feltételeket) vagy jogvédelmi biztosítással rendelkezik.

A sértett gyanúsított körülményeiről való tájékoztatása

Nem feltétlenül kap tájékoztatást arról, hogy az állítólagos elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezték vagy kiengedték a börtönből.

Másrészt, minden esetben tájékoztatást kap az előzetes letartóztatás állítólagos elkövető bírósági felügyeletével történő megszüntetéséről, ha az Ön védelme érdekében távolságtartási végzést hoztak.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Ha nem beszél vagy ért franciául eléggé, az a rendőrség vagy csendőrőrs, ahol a bűncselekmény bejelentette, tolmács szolgáltatásait veszi igénybe. A tolmács jelen van a meghallgatásai, valamint az ügyvéddel tartott megbeszélései, illetve a bírósági eljárás során.

A nyomozás során kérheti az ügyet elbíráló bírótól az akta lényeges részeinek lefordítását. E fordítás ingyenesen vehető igénybe, ha fontos iratokra vonatkozik, azonban ki kell fizetni, ha egyéb iratokra vonatkozik.

A sértett jogaira vonatkozó egyes iratokat már lefordították a leggyakoribb nyelvekre, és így azokat a rendőrség vagy a csendőrség átadja Önnek.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Amennyiben kommunikációját korlátozó fogyatékosságban szenved, a nyomozó tisztek vagy a bíró által kért tolmács fogja segíteni. A tolmács Önnel tart a tárgyalások, az ügyvéddel folytatott megbeszélések és a bírósági eljárás során.

Amennyiben nem tud olvasni, az iratokat felolvassák Önnek.

Amennyiben kiskorú, a tárgyalást az Ön korának és érettségi fokának megfelelően, különlegesen képzett meghallgatást végző személyek közreműködésével, esetenként pszichológus részvételével folytatják le. Amikor csak lehetséges, ha több mint egy meghallgatás szükséges, ugyanaz a nyomozó fogja Önt kikérdezni.

Egyes rendőrségeken a gyermekbarát környezet megteremtése és kevésbé formális meghallgatás érdekében külön helyiségek állnak rendelkezésre.

A meghallgatás során minden esetében kérheti, hogy azon egy Ön által választott felnőtt is részt vegyen.

Végezetül, ha a nyomozás súlyos bűncselekményekre vonatkozik, különösen szexuális jellegű bűncselekmények esetében, meghallgatását filmre vagy legalább hangrögzítőre veszik.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Áldozatoknak az áldozatsegítő egyesületek segítenek. Ezen egyesületek célja, hogy tanácsot, társadalmi és jogi segítséget vagy pszichológiai támogatást adjanak a bűncselekmények áldozatainak, akár részt vesznek a büntetőeljárásban, akár nem.

Az egyesületek a folyamatban lévő eljárásokkal érintett áldozatok segítése és támogatása érdekében áldozatsegítő irodákat működtetnek a regionális bíróságok mellett.

Ezen kívül szakegyesületek bizonyos bűncselekmény (például kapcsolati erőszak) áldozatainak tudnak megfelelő támogatást nyújtani.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Megfelelő módon tájékoztatást kap azon jogáról, hogy igénybe veheti hatóságok részét képező szolgálat vagy áldozatsegítő egyesület segítségét, és meg fogja kapni e szolgálat, illetve egyesület elérhetőségét. A törvény nem írja elő a rendőrség vagy a csendőrség számára, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjen az áldozatsegítő egyesületekkel, de ha szociális segítők (szociális munkások vagy pszichológusok) a helyszínen tartózkodnak, akár mert erre megkérték őket, vagy mert ügyeletben vannak, segítséget nyújtanak az eljárással kapcsolatban.

Mindegyik közbiztonsági igazgatóság foglalkoztat tartományi áldozatsegítő munkatársat. E tisztviselők feladata az egyesületekkel való kapcsolattartás, az áldozatok fogadásának javítása, az áldozatok számára hasznos információk központosítása, és a büntetőeljárásnak a nyomozás állásáról való tájékoztatás érdekében történő nyomon követése.

Mindegyik tartományi csendőrség foglalkoztat „megelőzéssel foglalkozó/partneri/kapcsolattartó” áldozatsegítő munkatársat.

Amikor X ellen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt panaszt tesznek, a rendőrtiszt automatikusan átadja a panaszosnak az áldozatsegítéssel kapcsolatos formanyomtatványt annak érdekében, hogy tájékoztassa őt arról, hogy mivel foglalkozik az áldozatsegítő és közvetítő nemzeti intézet (NAVEM), és átadja az áldozatsegítő egyesületek vagy szociális szolgálatok elérhetőségét.

Ezt követően az ügyész a bűncselekmény sértettjét közvetlenül az áldozatsegítő egyesülethez irányítja.

Nagyszámú embert érintő baleset (tömegbaleset vagy terrorcselekmény) esetében az áldozatsegítő egyesületek hozzáférhetnek az áldozatok listájához, és közvetlenül kapcsolatba léphetnek velük.

Hogyan védik a magánéletemet?

A nyomozás során az ügyész hozzájárulásával joga van ahhoz, hogy ne adja meg a magáncímét, és hogy címként a csendőrőrs vagy a rendőrség vagy – annak kifejezett hozzájárulásával – harmadik fél címét adhassa meg.

Végezetül, zárt tárgyalást is kérhet, amit a bírák nem tagadhatnak meg, ha Ön nemi erőszak, kínzás vagy szexuális erőszakkal társuló erőszakos cselekmények áldozata. Egyéb esetekben a tárgyalás csak akkor zárt, ha Ön vagy másik magánfél nem tiltakozik ellene.

A médiában semmilyen esetben adható ki a személyazonossága, kivéve, ha ahhoz hozzájárult.

Ezen felül az áldozatsegítő egyesületek által nyújtott szolgáltatások, és az általuk gyűjtött adatok teljesen bizalmasak.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Nem szükséges panaszt tenni ahhoz, igénybe vehesse az áldozatsegítő egyesületek segítségét.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Ha kapcsolati erőszak érte, a bántalmazó kötelezhető a családi otthon elhagyására, bizonyos helyektől távol tartható, vagy orvosi, illetve pszichológiai kezelés alá vonható.

Ha (volt) házastársa vagy (volt) élettársa bántalmazta, és ha súlyosan megfenyegették, az ügyész védelmi berendezés (SOS telefon) biztosítását rendelheti el. A kapcsolati erőszak áldozata a családjogi bíróságtól kérheti távoltartási végzés meghozatalát is, amely bizonyos korlátozásokat határoz meg az elkövetővel szemben, ha alapos okkal feltehető, hogy az állítólagos erőszakot elkövették, és az áldozat veszélynek van kitéve.

A bíróság bármely kapcsolat megakadályozása érdekében tett lépésekkel, például előzetes őrizet, bírósági felügyelet elrendelésével vagy más bírósági természetű korlátozással megvédheti Önt és családját az állítólagos elkövető lehetséges fenyegetéseivel vagy az általa kifejtett nyomásgyakorlással szemben.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat védelme az igazságügyi hatóság feladata, amely bizonyos, például a kapcsolatfelvétel megtagadására vagy a meghatározott helyek, mint például az áldozat otthona megközelítésének tilalmára vonatkozó döntések meghozatalakor figyelembe veszi az áldozatot érintő kockázatokat és az áldozat szükségleteit. E tilalmakat elrendelő határozatokat továbbítják a rendőrségekre és a csendőrőrsökre, amelyek ezután kötelesek biztosítani azok betartását. Ha a vádlott vagy elítélt megsérti a tilalmat, letartóztatható, mivel a tilalom megsértése börtönbüntetés vagy új bűncselekménnyel való megvádolás alapjául szolgálhat.

Ha külön védelmi berendezést (SOS telefont) bocsátottak rendelkezésére, könnyen kapcsolatba léphet az ügyfélszolgálattal, amely haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőrséget vagy csendőrőrsöt, amelyek mozgósíthatók, és segítséget nyújthatnak, ha veszélyben van.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

Az Önt kihallgató rendőrtiszt feladata a helyzetének és védelmi igényeinek személyes vizsgálatához szükséges előzetes információk begyűjtése. A rendőrtiszt továbbítja az információkat az eljárás lefolytató igazságügyi hatóságnak, amelyik, ha szükségesnek tartja, dönt az áldozatsegítő egyesület által elvégzendő alapos vizsgálat elrendeléséről. E személyre szabott vizsgálat egyik célja az elkövető általi megfélemlítés vagy megtorlás kockázatának meghatározása.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A fentiekben leírt vizsgálat arra is irányul, hogy meghatározza a büntetőeljárásban való részvétele miatti másodlagos sértetté válás kockázatát.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A különösen veszélyeztetett sértettek értékelést és támogatást kapnak az áldozatsegítő egyesülettől.

Ezen felül a sértett igényeitől függően számos védelmi intézkedést biztosítanak, mint például:

• a meghallgatások és egészségügyi vizsgálatok számának a nyomozás érdekében feltétlenül szükséges számra való korlátozása;
• szexuális vagy nemi alapú erőszak esetében azonos nemű vizsgáló általi kihallgatás lehetősége;
• megfelelő helyszínen, képzett vizsgálók által történő kihallgatás, és amennyiben lehetséges, minden egyes kihallgatást ugyanaz a vizsgáló végzi.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

A kiskorú sértettet nemcsak a felnőttel azonos jogok illetik meg, hanem korából adódóan különleges jogokkal is rendelkezik. Ezért, ha a szülők (vagy a jogi képviselők) nem tudják a kiskorú érdekeinek védelmét biztosítani, az igazságügyi hatóság ideiglenes gondnokot (a gyermek rokonát vagy erre feljogosított személyt) jelöl ki, aki köteles a kiskorút képviselni, és jogait gyakorolni.

A gyermek érdekeinek védelmére automatikusan ügyvédet rendelnek ki, aki köteles jelen lenni a kiskorú valamennyi kihallgatásánál.

Bizonyos bűncselekmények, különösen a szexuális jellegűek esetében, a kiskorú személy a nyomozati szakaszban egészségügyi és pszichológiai vizsgálatoknak vethető alá annak értékelése érdekében, hogy milyen jellegű és mértékű traumát szenvedett el, és annak megállapítása érdekében, hogy a gyermeknek szüksége van-e megfelelő kezelésre vagy ellátásra. A bizonyos bűncselekmények, különösen szexuális jellegű bűncselekmények áldozatául esett kiskorú személy kihallgatását többszöri kihallgatásának elkerülése érdekében filmre kell venni.

És végezetül, minden egyes kihallgatáson, az elszenvedett bűncselekmény jellegétől függetlenül, a kiskorú az általa választott személlyel (közeli családtag, jogi képviselő, orvos vagy pszichológus) együtt vesz részt.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

Az a személy, aki nem bűncselekmény közvetlen sértettje, minden további nélkül lehet közvetett sértett, és ebben az esetben őt bizonyos jogok illetik meg.

Az a közvetett sértett, aki úgy érzi, hogy kár érte, még ha az a kár nem vagyoni kár, magánfélként léphet fel a nyomozati szakaszban, vagy akkor, ha az ügy vizsgálóbíró elé kerül, vagy a tárgyaláson, ha az állítólagos elkövetőt bíróság elé állítják.

Másrészről, a bűncselekmény közvetlen sértettjétől eltérően, a közvetett sértettet nem feltétlenül idézik vagy tájékoztatják a tárgyalásról, ha nem nyújtott be előzetesen erre vonatkozó kérelmet.

Végezetül, a sértettnek meg kell határoznia az elszenvedett kár jellegét annak érdekében, hogy a bíró meg tudja állapítani, hogy e sértettet megilleti-e, vagyis megalapozott-e a magánfél jogállása.

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

Az a személy, aki nem bűncselekmény közvetlen sértettje, minden további nélkül lehet közvetett sértett, és ebben az esetben őt bizonyos jogok illetik meg.

Az a közvetett sértett, aki úgy érzi, hogy kár érte, még ha az a kár nem vagyoni kár, magánfélként léphet fel a nyomozati szakaszban, vagy akkor, ha az ügy vizsgálóbíró elé kerül, vagy a tárgyaláson, ha az állítólagos elkövetőt bíróság elé állítják.

Másrészről, a bűncselekmény közvetlen sértettjétől eltérően, a közvetett sértettet nem feltétlenül idézik vagy tájékoztatják a tárgyalásról, ha nem nyújtott be előzetesen erre vonatkozó kérelmet.

Végezetül, a sértettnek meg kell határoznia az elszenvedett kár jellegét annak érdekében, hogy a bíró meg tudja állapítani, hogy e sértettet megilleti-e, vagyis megalapozott-e a magánfél jogállása.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

A közvetítés olyan bírósági intézkedés, amelynek végrehajtására akkor kerül sor, ha valószínű a sértettnek okozott kár megtérítése, a bűncselekményből eredő rendzavarás megszüntetése, vagy ha az valószínűleg hozzájárul az elkövető rehabilitációhoz.

A közvetítésről az ügyész a sértett hozzájárulásával vagy a sértett kérelmére határoz.

Ha az erőszakot a sértett házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa vagy volt élettársa követte el, a közvetítésre csak akkor kerül sor, ha a sértett ahhoz kifejezetten hozzájárult. Ebben az esetben az erőszak elkövetője figyelmeztetésben is részesül.

Ha a sértett házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa vagy volt élettársa a közvetítés után újból erőszakot követ el, közvetítés már nem vehető igénybe.

A közvetítés során, amellyel nyomozótiszt, az ügyész által kirendelt személy vagy közvetítő is megbízható, a végrehajtás elvéhez és módjaihoz hozzájáruló sértett biztonságának garantálása mellett a sértett kapcsolatba lép az elkövetővel. A sértett akarata ellenére nem szembesíthető az elkövetővel, és semmi esetre sem hagyható vele négyszemközt.

Ezen felül, ezen intézkedés nem alkalmazható, ha úgy tűnik, hogy az elkövető és a sértett kapcsolatba lépése a sértettet veszélynek fogja kitenni.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

Valamennyi francia jogszabály elérhető a honlapon. A sértettek jogait a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv, pontosabban annak 10-2.–10-05., valamint D1-2.–D1-12. cikkei tartalmazzák.