Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

Elsősorban a rendőrségen kell bejelenteni a bűncselekményt. Az erre vonatkozó információt itt találja: bűncselekmény bejelentése

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Amennyiben Ön bűncselekmény áldozata, jogosult a rendőrségtől a következő információk beszerzésére és az azokra vonatkozó indoklások magyarázatára a következő eseményektől számított 5 munkanapon belül:

• a gyanúsított letartóztatása;
• a gyanúsított kihallgatása;
• a gyanúsított vádemelés nélküli szabadon engedése;
• a gyanúsított rendőrségi óvadék ellenében való szabadlábra helyezése, vagy ha a rendőrségi óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés feltételeit megváltoztatják vagy eltörlik.

Jogosult a rendőrségtől a következő információk beszerzésére azok rendőrség általi megszerzésétől számított 5 munkanapon belül:

• az első bírósági tárgyalás időpontja és helye;
• amennyiben a gyanúsítottat rendőrségi óvadék ellenében szabadon engedik, hogy a tárgyaláson megjelenjen, az óvadék feltételeit és a feltételekben bekövetkező változásokat.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A sértettek és a tanúk nem felei a büntetőeljárásnak, ennek megfelelően pedig Anglia és Wales területén nem jogosultak költségmentességre.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A büntetőeljárás lefolytatásáért felelős szolgálatoknak rendelkezniük kell olyan szabályokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy megtéríthessék a sértettek bírósági vallomástétel következtében felmerülő költségeit.

A tanúk költségtérítésére vonatkozó további szabályokat olvashat itt

és itt

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Amennyiben elégedetlen a rendőrség vagy a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat eljárás megszüntetésére vonatkozó döntésével, a nemzeti rendőrfőnöki tanács (NPCC) és a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat sértettek felülvizsgálatra vonatkozó jogaival kapcsolatos programja szerint jogosult a határozat felülvizsgálatának kérelmezésére.

A Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat 2013. június 5-én indította el sértettek felülvizsgálatra vonatkozó jogaival kapcsolatos programját. Anglia és Wales területén a rendőrség 2015. április 1-jén fogadta el a sértettek felülvizsgálatra vonatkozó jogaival kapcsolatos programot. A program feljogosítja a bűncselekmények sértettjeit, hogy a rendőrség vagy a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat eljárás lefolytatásának mellőzéséről rendelkező vagy a büntetőeljárást egyébként megszüntető határozatának felülvizsgálatát kérelmezze.

Amennyiben olyan határozatot kézbesítenek Önnek, amely az NPCC vagy a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat programja szerint felülvizsgálatra jogosítja, az értesítésben jogosult megfelelő információkhoz jutni ahhoz, hogy eldönthesse, hogy kívánja-e a felülvizsgálatot.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Amennyiben az eseményre vonatkozó ismeretei vannak, felkérhetik Önt, hogy a vád vagy a védelem oldalán tanúskodjon a bíróságon.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

A bűncselekmények sértettjeire vonatkozó gyakorlati kódex (a továbbiakban: a sértettekre vonatkozó kódex) szerint a „sértett”:

• olyan természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen eredményeként kárt szenvedett, ideértve a fizikai, mentális vagy érzelmi károkat és a vagyoni hátrányokat.
• a bűncselekmény közvetlen eredményeként életét vesztő személy közeli hozzátartozója (lásd a szójegyzéket).

Amennyiben az eseményre vonatkozó ismeretei vannak, felkérhetik Önt, hogy a vád vagy a védelem oldalán tanúskodjon a bíróságon. Amennyiben ismeri az eljárásban résztvevő valamely személyt, előfordulhat, hogy felkérik, hogy tegyen tanúvallomást, általában a védelem oldalán, a személy személyiségére vonatkozóan. A vallomása minden esetben alapvető fontosságú lehet a terhelt elítélése vagy felmentése tekintetében.

A magánvádra vonatkozó jogot a jogsértések eljárás alá vonásáról szóló 1985. évi törvény (POA) 6. cikkének (1) bekezdése biztosítja. Érvényesülnek azonban bizonyos korlátok:

• A koronaügyész az 1985. évi POA 6. cikkének (2) bekezdése szerint jogosult a magánvád átvételére;
• egyes esetekben a magánvádlónak ki kell kérnie a legfőbb ügyész vagy a koronaügyész hozzájárulását, mielőtt megkezdődhetne az eljárás.

További információt itt találhat.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmények áldozatainak gyakorlati kódexe határozza meg a sértettek jogait. Ezt itt találja.

Amennyiben szemtanúja volt egy bűncselekménynek, de nem sértett, az e kódexben szereplők helyett a tanúkra vonatkozó charta szerinti szolgáltatásokat veheti igénybe. Ezt itt találja.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

Amennyiben az eseményre vonatkozó ismeretei vannak, felkérhetik Önt, hogy a vád vagy a védelem oldalán tanúskodjon a bíróságon. Amennyiben ismeri az eljárásban résztvevő valamely személyt, előfordulhat, hogy felkérik, hogy tegyen tanúvallomást, általában a védelem oldalán, a személy személyiségére vonatkozóan.

Amennyiben Ön bűncselekmény sértettje, a sértetti nyilatkozat (VPS) lehetőséget nyújt az Ön számára, hogy saját szavaival leírja, hogy a bűncselekmény milyen hatással volt Önre, amely hatás lehet fizikai, érzelmi, pénzügyi vagy bármilyen más formájú. Ez eltér a tanúk eseményt leíró - a látottakat és halottakat tartalmazó - nyilatkozatától.

A VPS által Önnek is lehetősége van véleménye előadására a büntetőeljárásban. Nem adhatja elő azonban a gyanúsítottat megillető büntetésre vonatkozó álláspontját, mivel erről a bíróság dönt.

A bűncselekményre vonatkozó információkat tartalmazó tanúvallomás rendőrség előtti megtételekor jogosult a sértetti nyilatkozat tételére.

Amennyiben a vádlottat elítélik, jogosult annak eldöntésére, hogy kívánja-e, hogy sértetti nyilatkozatát a bíróságon felolvassák vagy (ha azt felvették) lejátsszák. Emellett jogosult annak eldöntésére, hogy kívánja-e sértetti nyilatkozatát személyesen felolvasni vagy azt szeretné, hogy azt valaki más (például családtag vagy a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat tanácsadója) olvassa fel. Mielőtt eldönti, hogy kívánja-e, hogy sértetti nyilatkozatát a bíróságon felolvassák vagy lejátsszák, megkapja a lehetséges következményekre vonatkozó tájékoztatást, ideértve azt is, hogy sértetti nyilatkozatáról beszámolhat a média. Emellett a bíróságon a védelem a sértetti nyilatkozatára vonatkozó kérdéseket is feltehet Önnek.

Amennyiben kívánja, hogy sértetti nyilatkozatát a bíróságon felolvassák vagy lejátsszák, a bíróság - az Ön érdekeinek figyelembevételével - dönthet arról, hogy ennek eleget tesz-e és, hogy a sértetti nyilatkozata mely részeit olvassák fel vagy játsszák le, illetve ki olvashatja azt el. A legtöbb esetben a sértetti nyilatkozata egy részét vagy egészét felolvassák vagy lejátsszák, kivéve, ha a bíróság úgy dönt, hogy indokolt ennek elmaradása. A bíróság döntéséről Önt értesítik.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bíróági eljárás során?

A következőkre jogosult:

• az óvadéktárgyalások eredményeire vonatkozó tájékoztatás (minden releváns óvadékra vonatkozó feltétel és az e feltételekben bekövetkező minden releváns változás) 5 munkanapon belül, indoklással. Amennyiben a legsúlyosabb bűncselekmények sértettje, folyamatos célpontja, kiszolgáltatott helyzetben van vagy megfélemlítik, 1 munkanapon belül jogosult ennek az információnak a megszerzésére;
• az ügyben lefolytatott bármely büntetőbírósági tárgyalás időpontjára, helyére és eredményére vonatkozó, a tanúvédelmi egység által nyújtott tájékoztatás. Ezt az információt a tanúvédelmi egység bíróságtól származó tudomására jutásától számított 1 munkanapon kell megszereznie;
• tájékoztatás arra vonatkozóan, ha a gyanúsítottal szemben elfogatóparancsot bocsátottak ki és a tárgyalás eredményéről, ha a gyanúsítottat újból elfogják. Amennyiben a gyanúsítottat az elfogatóparancs kibocsátását követően újból elfogják, a személyt hamarosan bíróság elé állítják. Ezt az információt a tanúvédelmi egység bíróságtól származó tudomására jutásától számított 5 munkanapon kell megszereznie;
• azokban az esetekben, ha a gyanúsított nem vallja magát bűnösnek, a szükségleteinek a tanúvédelmi egységgel való egyeztetése és - indokolt esetben - a megfelelő támogatói csoporthoz vagy ügynökséghez való irányítás;

amennyiben Ön a tárgyaláson tanúként szerepel, a következőkre jogosult:

• érdeklődni a bírósági személyzettől arra vonatkozóan, hogy jogosult-e a bíróság épületébe a gyanúsítottól, valamint annak családjától és barátaitól eltérő bejáraton belépni;
• ha a körülmények lehetővé teszik, találkozni a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat tanácsadójával vagy képviselőjével és a bírósági eljárásra vonatkozó kérdéseit neki feltenni. Amennyiben lehetséges, megjelölik, hogy mennyi ideig kell várakoznia mielőtt vallomást tehet;
• amennyiben lehetséges, magyarázatot kapni a Koronahivatal és Államügyészi Szolgálat tanácsadójától vagy képviselőjétől arra vonatkozóan, hogy késik-e az eljárás a konkrét napon és várhatóan mennyi ideig kell várakoznia;
• a gyanúsítottól, valamint annak családjától és barátaitól eltérő helyiségben várakozni és helyet foglalni - a bíróság ezt minden lehetséges helyzetben biztosítja;
• amennyiben azokat elrendelte a bíróság, az előkészített speciális intézkedésekre;
• a bíróságon kapcsolattartó kirendelésére az Ön számára annak érdekében, hogy megtudja, hogy mi történik az éppen tárgyalt ügyben.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A bírósági iratokba való betekintést a polgári perrendtartás 5. része szabályozza. A legfontosabb szabályok valószínűleg az 5.4C és az 5.4D. pontokban találhatóak. Ezeket itt találja.