Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben.

Az erre felhatalmazott személyek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek az első fokú ítélettel szemben.

Fellebbezést bármelyik peres fél, a védőügyvéd és a sértett fél nyújthat be.

A sértett fél fellebbezhet a bíróság büntetőeljárás költségeiről vagy kártérítési keresetről döntő ítéletével szemben. Amennyiben azonban az ügyész átvette a vádat a magánvádlóként eljáró sértett féltől, ez utóbbi személy bármilyen, az ítéletek megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben és követelheti a korábbi helyzet visszaállítását.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Az áldozatok és a tanúk a büntető (vagy szabálysértési) eljárás ítélethozatalt megelőző bármely szakaszában tájékoztatásért és támogatásért fordulhatnak a megyei bíróságok meghatározott osztályaihoz.

Amennyiben az áldozat vagy a tanú az ítélet meghozatalát követően fordul az ilyen áldozat- és tanúsegítő osztályhoz, az osztály ellátja a hatáskörébe tartozó minden információval, és e személyeket az áldozatok és tanúk igényeire szakosodott egyéb szervekhez és szolgálatokhoz irányítja.

Az Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata szolgál az áldozatnak, a sértett feleknek vagy családjuknak az elkövető börtönből való szabadságra bocsátására (automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátására) vonatkozó információval. Ezt az információt meg kell osztani a súlyos bűncselekmények – például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények – áldozataival és az azok következtében sértett féllé váló személyekkel.

Kivételes esetben, ha a szolgálat véleménye szerint az elhúzódó családon belüli erőszak vagy a nőkkel szembeni erőszak áldozatának összehangolt kiegészítő segítségre van szüksége, a szolgálat értesíti a családon belüli erőszak és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért és azzal szembeni küzdelemért felelős megyei csoport koordinátorát az áldozat meghallgatásáról és az őt érintő problémákról, valamint felkéri a megyei csoportot a megfelelő intézkedések meghozatalára. Amennyiben indokolt, ezt az információt az illetékes rendőrséghez és az illetékes szociális ellátási központhoz is el lehet juttatni, ha a (gyermek/felnőtt korú) áldozat nem jogképes, vagy az illetékes pártfogó felügyelethez, ha az elkövetőt feltételesen bocsátották szabadságra és rendszeresen köteles a pártfogó felügyeletnek jelentést tenni.

Kivételes esetben, ha szolgálat a (fentiekben felsorolt bűncselekményektől eltérő bűncselekmények) áldozatától beszerzett információk alapján megalkotott véleménye szerint az áldozatnak kétségtelenül sürgős kiegészítő segítségre és védelemre van szüksége, az áldozat hozzájárulásával az illetékes rendőrségi egységet is felkérheti az intézkedés meghozatalára.

Áldozatsegítést emellett civil társadalmi szervezetek is nyújtanak, közvetlenül a bűncselekmény elkövetését követően, a büntetőeljárás során, valamint a tárgyalást követően – vagyis a jogerős ítélet meghozatalát követően – is. A civil társadalmi szervezetek által nyújtott támogatás és segítség azok hatáskörétől függ.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással ellátott végzést kézbesítik a vádlónak, a terheltnek és ügyvédjének, a sértett félnek (ha ez utóbbi jogosult a fellebbezésre), annak a félnek, akinek tulajdonát a végzéssel lefoglalják, valamint annak a jogi személynek, amelynek bevételét le kell foglalni.

Annak a sértett félnek, aki nem jogosult fellebbezni, a végzést és a korábbi helyzet visszaállításának követelésére irányuló jogára vonatkozó információt a jogszabályban meghatározottak szerint kell kézbesíteni. A jogerős végzést a sértett félnek kérelemre kézbesítik.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az áldozat az erre irányuló kérése alapján késedelem nélküli tájékoztatásra jogosult a rendőrségtől az elkövető őrizetének vagy fogvatartásának megszűnése esetén, kivéve, ha e tájékoztatás veszélyt jelentene az elkövetőre nézve. Az áldozatot emellett értesíteni kell a védelmében meghozott intézkedésekről, ha ilyen intézkedéseket rendeltek el.

A büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönök nem értesítik az áldozat- és tanúsegítő szolgálatot a megszökött rabokról, hanem kizárólag a rendőrséget tájékoztatják az elkövető szökéséről; e szabályok módosítása azonban a közeljövőben várható.

Az áldozatok az erre irányuló kérelmük alapján haladéktalanul tájékoztatásra jogosultak az elkövető őrizetből vagy letartóztatásból való szabadon bocsátásáról és a börtönből való szökéséről vagy szabadon bocsátásáról, valamint az áldozat biztonsága érdekében meghozott intézkedésekről.

A súlyos bűncselekmények – pl. az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények és a háborús bűncselekmények – áldozatait értesíteni kell az elkövető automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátásáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az erőszakos bűncselekmény áldozata által tett bármely nyilatkozatot és az áldozatra vonatkozó minden egyéb fontos információt figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy az elkövető részesülhet-e a hétvégék büntetés-végrehajtási intézeten vagy börtönön kívül való eltöltésére vonatkozó kedvezményben. Az áldozat által tett nyilatkozatok a feltételes szabadságra bocsátási ügyirat részét képezik. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé az áldozat számára, hogy részt vegyen a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshozatalban és/vagy, hogy e döntéssel szemben fellebbezzen.