Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Bűncselekmény miatt az illetékes ügyészségnél lehet feljelentést tenni írásban, szóban vagy más módon.

Ha szóban tesz feljelentést a bűncselekmény miatt, akkor figyelmeztetik a hamis panasz benyújtásának következményeire. Szóban tett feljelentés esetén írásbeli jegyzőkönyvet vesznek fel, míg a telefonon vagy más telekommunikációs eszköz útján tett feljelentést lehetőség szerint elektronikus úton rögzítik, és arról formális feljegyzést készítenek.

A bűncselekmény miatt feljelentéssel élő áldozatok írásbeli visszaigazolást kapnak, amely tartalmazza a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény alapadatait. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik a hatóságok által használt nyelvet, a bűncselekmény miatt saját nyelvükön is tehetnek feljelentést, és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli mind az illetékes hatóság, mind pedig az áldozat nyelvét. A hatóságok által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy térítésmentesen az általuk ismert nyelvre fordítsák le a visszaigazolást.

Ha büntető feljelentést a bírósághoz, a rendőrséghez vagy nem a megfelelő ügyészséghez nyújtják be, ott átveszik azt és haladéktalanul továbbítják az illetékes ügyészséghez.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ügyészség haladéktalanul nyilvántartásba veszi a feljelentést.

Amennyiben az ügyész csak híradásból értesült a bűncselekmény elkövetéséről vagy csak az áldozattól kap erre vonatkozó bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, nyilvántartásba veszi azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, így az ügyész nem tudja azonosítani a feljelentés tárgyát képező bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények között nyilvántartásba veszi és felkéri a feljelentőt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Ha a büntető feljelentést tevő személy nem szolgál további információval, az ügyész erről hivatalos feljegyzést készít. A további információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék nyilvántartásba büntető feljelentésként.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a panasz vagy büntető feljelentés benyújtását követően az áldozat vagy a sértett fél a panasszal/feljelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelemmel fordulhat az ügyészhez. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válaszadás akadályozná az eljárást. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás eredményére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai a meghallgatásukat megelőzően jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségeit az állam viseli.

A gyermekkorú áldozatok valamennyi fent említett joggal rendelkeznek, emellett az állam által fizetett képviselőre is jogosultak .

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények azon áldozatai, akik a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérelmük miatt kártérítést kérnek, térítésmentesen vehetik igénybe.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Elsődleges jogi segítségnyújtás bármely jogi ügyben nyújtható, feltéve, hogy:

• a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
• a kérelmező különleges jogszabályi rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
• a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
• a kérelmező gazdasági helyzete következtében a hivatásos jogi segítségnyújtás megfizetése a saját vagy családtagjainak megélhetését veszélyeztetné.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

A másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásokban tett beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint az ügyvédi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtás biztosítható, ha:

1. az eljárás összetett;
2. a kérelmező nem képes a saját képviseletének ellátására;
3. a kérelmező gazdasági helyzete következtében a hivatásos jogi segítségnyújtás megfizetése a saját vagy családtagjainak megélhetését veszélyeztetné;
4. a perindítás nem komolytalan;
5. a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el szándékosan helytelen információ szolgáltatása miatt; valamint
6. a kérelmező különleges jogszabályi rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó különleges jogszabály szerint tartásra jogosult, vagy
4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgárháborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság az ítéletében/végzésében kimondja, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1–5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit és díjait jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az állam viseli.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították, a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a bűncselekmény hivatalból történő üldözése vagy valamely feljelentett személy tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájékoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ezt a bíróságnak kell megtennie, ha az határozatot hoz az eljárás megszüntetéséről amiatt, hogy az ügyész más ügyekben ejtette a vádat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E törvény alapján a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

• az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
• kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló indítványok benyújtása;
• jogi képviselet;
• tények előterjesztése és bizonyítékok szolgáltatása;
• a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvétel;
• az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
• e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
• tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• fellebbezés;
• a korábbi helyzet visszaállításának követelése;
• tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, sértett fél vagy magánfél?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében testi vagy pszichológiai sérüléseket, vagyoni károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos sérelmét szenvedték el. A bűncselekmény áldozata lehet még azon személy házastársa, partnere, élettársa, nem formális élettársa és leszármazója/leszármazói, akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt, illetve ezek hiányában azon személy felmenője/felmenői vagy testvére(i), akinek halála a bűncselekmény közvetlen következménye volt. Szintén a bűncselekmény áldozatának minősül az elhunyt által törvényesen eltartott bármely személy.

Sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, amelyet a bűncselekmény következtében sérelem ért és a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás feleinek vagy az abban résztvevő személyeknek a jogállása nem e személyek kívánságától, hanem a személy büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki lehet a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

• a bűncselekmények áldozatait támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
• a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatait segítő testületektől, szervezetektől és intézményektől;
• megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
• méltóságának védelme a tanúként történő meghallgatása során;
• a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
• bizalmas személy általi támogatás minden általa tett lépés során;
• minimális orvosi eljárásban való részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
• a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
• az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
• az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
• a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
• a jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

• az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
• kártérítés és ideiglenes intézkedés kérése;
• jogi képviselet;
• tények előterjesztése és bizonyítékok szolgáltatása;
• a bizonyításfelvételi tárgyaláson való részvétel;
• az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
• az ügy irataihoz való hozzáférés kérelmezése a jogszabályokkal összhangban;
• tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• fellebbezés;
• a korábbi helyzet visszaállításának követelése;
• tájékoztatás a büntetőeljárás eredményéről.

Az áldozatok e törvény szerinti jogai mellett a gyermekkorú áldozatok a következő jogokkal rendelkeznek:

1. térítésmentesen biztosított képviselő,
2. a személyes adataik védelme,
3. zárt eljárás. (A büntetőeljárásról szóló törvény 44. cikkének (1) bekezdése)

Az e törvény 43. cikkében hivatkozott áldozati jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatai a következő jogokkal rendelkeznek:

1. a meghallgatás előtti térítésmentes konzultáció,
2. térítésmentes képviselő,
3. azonos nemű személy általi meghallgatás a rendőrségen vagy az ügyészségen, ismételt meghallgatás esetén pedig lehetőség szerint ugyanez a személy végezze a meghallgatást,
4. nem köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek nem a bűncselekményre, hanem az áldozat magánéletére vonatkoznak,
5. kérheti, hogy audiovizuális eszközök útján hallgassák meg (a törvény 292. cikkének (4) bekezdése),
6. a személyes adatok védelme,
7. zárt eljárás lefolytatása. (A büntetőeljárásról szóló törvény 44. cikkének (4) bekezdése)

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyészség és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett kötelesek a sértett felet a jogszabály szerinti bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik feltehetően a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A sértett fél, a felperesként eljáró sértett fél és a magánvádló tanúként meghallgathatható.

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

E törvény alapján a sértett fél jogosult:

1. tényekre felhívni a figyelmet és bizonyítékot szolgáltatni;
2. részt venni a bizonyítási tárgyaláson;
3. az eljárásban való részvételre, a bizonyításfelvételi eljárásban való részvételre és záró nyilatkozat megtételére (a büntetőeljárásról szóló törvény 51. cikkének (1) bekezdése).

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a vádat ellátó áldozatot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt.

A kizárólag az állami hatóságok számára fenntartott jogok kivételével a magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt. A magánvádlóra ugyanazok az eljárási rendelkezések vonatkoznak, mint a sértett félre és a felperesre.

A tárgyaláson a vezető bíró felhívja a feleket arra, hogy határozzák meg a fő tárgyaláson előterjesztendő bizonyítékokat. Mindegyik fél észrevételeket tehet a másik fél beadványaira.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény megállapítása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

• tájékoztatáskérés az ügyésztől a feljelentése alapján hozott intézkedésről, és panasszal élhet a felettes ügyésznél;
• tájékoztatás arról, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
• a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.