Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Horvátország

Tartalomszolgáltató:
Horvátország

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményeket az illetékes ügyészi hivatalhoz benyújtott írásbeli, szóbeli vagy más formában tett büntető feljelentés segítségével lehet bejelenteni.

A büntető feljelentést szóban benyújtó személyeket figyelmeztetni kell a hamis bejelentés tételének következményeire. A szóbeli feljelentéseket rögzíteni kell. A telefonon vagy más kommunikációs eszköz segítségével benyújtott feljelentéseket – amennyiben lehetséges – rögzíteni kell és azokról hivatalos feljegyzést kell készíteni.

A feljelentés benyújtása során az áldozatnak át kell adni a feljelentés felvételére vonatkozó elismervényt, amely tartalmazza a bűncselekményre vonatkozó alapvető részleteket. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik az illetékes hatóság által használt nyelvet, a bűncselekményt a saját nyelvükön is bejelenthetik és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli a hivatalos nyelvet és az áldozat nyelvét. Az illetékes hatóság által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy a hatóság költségén az általuk használt nyelvre fordítsák le az elismervényt.

A bíróságokhoz, rendőrséghez, ügyészi hivatalhoz érkező, illetékességi területükön kívül eső büntető feljelentéseket azonnal továbbítani kell az illetékes ügyészi hivatalhoz.

Az ügyész – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a büntető feljelentés beérkezésekor felveszi azt a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Amennyiben az ügyész csak hírből értesült a bűncselekményről vagy csak az áldozat nyújtott be hozzá címzett bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, rögzíti azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, vagyis az ügyész nem tudja beazonosítani a bejelentett bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában rögzíti és felkéri a bejelentő személyt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Amennyiben a bejelentő személy nem tesz eleget a kiegészítő információkra irányuló kérésnek, az ügyész ezt hivatalos feljegyzésben rögzíti. A kiegészítő információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék fel a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a büntető feljelentés benyújtását vagy a bűncselekményt bejelentését követően az áldozat vagy a sértett fél a feljelentéssel/bejelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelmet küldhet az ügyésznek. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válasz hátrányosan hatna az eljárásra. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás végkimenetelére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra a meghallgatásukat megelőzően képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségei az államot terhelik.

A gyermekkorú áldozatok mindegyik fent említett joggal rendelkeznek, emellett jogosultak meghatalmazott képviselőre, amelynek költségeit az állam viseli.

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények áldozatai az eljárás során ingyenesen vehetik igénybe annak érdekében, hogy kártérítésben részesülhessenek a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérüléseikért/kárukért.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás minden esetben igénybe vehető:

  • ha a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
  • ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
  • ha a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
  • ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban való beadányokra, a bírósági eljárásokban való beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint a jogi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtásban a következő esetben részesülhet a személy:

  1. ha az eljárás összetett;
  2. ha a kérelmező képtelen saját képviseletére;
  3. ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását;
  4. ha a per nem túlzó;
  5. ha a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el helytelen információ szolgáltatására hivatkozva; valamint
  6. ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

  1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
  2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
  3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó külön szabályozás szerint tartásra jogosult; vagy
  4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgári háborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság határozatában/ítéletében szerepelnie kell, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1-5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit a kártérítést jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az államnak kell megfizetnie.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a hivatalból üldözendő vagy valamely személy által bejelentett bűncselekmény tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájákoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ugyanilyen módon kell eljárni a bíróságnak is, ha azért szünteti meg az eljárást, mert az ügyész más esetekben ejtette a vádakat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E jogszabály szerint a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a magánfél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében fizikai vagy pszichológiai sérüléseket, anyagi károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos megsértését szenvedték el. A bűncselekmény következtében életét vesztett személye házastársa, partnere, élettársa, informális élettársa, leszármazója/leszármazói vagy ezek hiányában felmenője/felmenői vagy testvére(i), valamint az elhunyt személy által eltartott személy(ek) szintén e bűncselekmény áldozatának minősülnek.

A sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, akit a bűncselekmény következtében kár ért és, aki a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás felei vagy abban résztvevő személyek státusza nem e személyek kívánságától, hanem a személy konkrét büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki eljárhat a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

  • a bűncselekmények áldozatainak szóló támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  • a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatainak segítséget nyújtó testületektől, szervezetektől és intézményektől;
  • megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
  • méltóságának védelme a tanúként való vallomástétel során;
  • a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
  • bizalmas személy általi támogatás minden általa tett intézkedés során;
  • minimális orvosi eljárásban részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
  • a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
  • az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
  • az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • a jogszabály szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

A fenti jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatait a 12. pontban meghatározott jogok is megilletik.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, e gyermeket a bűncselekmények áldozatainak fenti jogai mellett a 13. pontban meghatározott további jogok is megilletik.

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyész és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett a jogszabály szerint kötelesek a sértett felet bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A következő személyeket fel lehet szólítani, hogy tanúskodjanak: a sértett fél, a bűnvádlóként eljáró sértett fél és a magánvádló.

A magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt, kivéve a kizárólag állami tisztviselők számára fenntartott jogokat.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A büntetőeljárásban sértett félként eljáró személy ilyen jogait a 25. pont tartalmazza.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • a bejelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • tájékoztatás, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit