Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Victims' rights - by country

Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Victims of crime have a number of rights in pre-trial and criminal proceedings, with particular protection being afforded to children and victims of crimes against sexual freedom and human trafficking

A victim of a crime has the right to:

  • information that the police, the investigator, the state attorney's office (državno odvjetništvo) and the court have a duty to provide;
  • effective psychological and other expert assistance and support from bodies, organisations and institutions that support victims of crime;
  • participate in criminal proceedings as the injured party,
  • be informed by the state attorney (državni odvjetnik) regarding action taken on the basis of the victim’s report, and to file a complaint to a senior state attorney (viši državni odvjetnik);
  • state-funded specialist counselling if he/she suffers very severe psychosomatic damage or very serious consequences of the crime;
  • file an associated action for damages;
  • compensation in accordance with a separate law if he/she has suffered grievous bodily harm or serious deterioration of health as a result of violent crime.

A victim of a crime against sexual freedom or a crime of human trafficking has the following rights in addition to those mentioned above:

  • to speak with a counsellor prior to being interviewed, with the cost being met by the budget;
  • state-funded legal aid;
  • to be interviewed by a person of the same sex at the police station or state attorney's office;
  • to have a person of trust present during the interview;
  • to refuse to answer unnecessary questions relating to his/her personal life;
  • to ask to be interviewed via an audio-visual device;
  • confidentiality of personal data;
  • to demand the exclusion of the public from the hearing;
  • to be informed of these rights by the court, state attorney and the police before the first interview.

If a child is the victim of crime, he/she has the following rights in addition to those mentioned above:

  • state-funded legal aid;
  • to be accompanied by a person of trust when participating in procedures;
  • confidentiality of personal data;
  • to be interviewed in his/her home or another specially equipped location instead of a court;
  • the exclusion of the public;
  • for the questioning to be conducted without the judge or parties present in the same room with the child, through audio-video devices operated by a professional assistant;
  • for particular care to be taken during the interview so that the child’s mental health is not adversely affected.

Children are all persons under the age of 18 years.

Child witnesses and victims are to be examined by the investigating judge at the evidentiary hearing, and a child witness is to be subpoenaed through his/her parents or guardians.

Private prosecution

When a crime is reported, the state attorney will prosecute ex officio in most cases.

A private prosecution may be brought in the case of crimes for which criminal proceedings are launched on the basis of a private prosecution. The private prosecution must be brought within three months of the date when the authorised natural or legal person learned of the crime and the offender.

Associated action for damages

A victim of crime is also an injured party and is entitled to file an associated action for damages before the court.

Such an action may include the following claims:

  • compensation for damages, which can be tangible or intangible (pain suffered, fear);
  • return of belongings — if the injured party can prove that he/she was the owner or lawful holder;
  • annulment of a specific transaction — if the crime resulted in a property transaction (if the defendant forced the victim to conclude a contract).

An associated action for damages may be filed in criminal proceedings or in separate civil proceedings against the defendant. If the action is filed during criminal proceedings, a prerequisite for its acceptance is that the court finds the defendant guilty.

That is not a prerequisite for the success of an action in civil proceedings.

Rights of injured parties during an investigation and in criminal proceedings

During an investigation the victims of a crime, as private prosecutors and injured parties, are entitled to present facts and move to introduce evidence that is material for ascertaining the crime, identifying the offender(s) and establishing their claims in the associated action for damages.

A victim who takes part in criminal proceedings as an injured party has the right to:

  • use his/her own language, including deaf and deafblind sign language, and to the assistance of an interpreter if he/she does not understand or use Croatian, or to the assistance of a translator or sign language interpreter if he/she is deaf or deafblind;
  • use his/her own language;
  • file an associated action for damages and motions for temporary injunctions;
  • a representative;
  • present facts and move to introduce evidence;
  • attend the evidentiary hearing;
  • attend the proceedings, take part in the evidentiary proceedings and make a closing statement;
  • access the case file;
  • ask to be informed by the state attorney in respect of action taken on the basis of his/her report and file a complaint to a senior state attorney;
  • appeal;
  • file a motion to prosecute and bring a private prosecution;
  • receive notice of the rejection of a criminal charge or of the decision of the state attorney not to prosecute;
  • prosecute instead of the state attorney;
  • seek restoration of the previous situation;
  • receive notice of the outcome of the criminal proceedings.

The state attorney’s office and the court are obliged to examine, both before, and at each stage of, the criminal proceedings, whether there is any possibility of the accused making amends to the injured party for the damage caused by the crime. They are also obliged to inform the injured party of certain rights laid down by law (the injured party’s right to use his/her own language, the right to file an associated action for damages, etc.).

Right to financial compensation

The Act on Financial Compensation for Victims of Crime (Zakon o novčanoj naknadi žrtvama kaznenih djela) (Narodne Novine (NN; Official Gazette of the Republic of Croatia) Nos 80/08 and 27/11) lays down a right to financial compensation for victims of crime involving violence committed with intent in Croatia, or for their relatives under the conditions set out in that Act.

It establishes a right to financial compensation for victims of violent crime committed with intent and specifies the prerequisites and procedure for exercising the right to compensation, the bodies that take decisions and participate in the decision-making process on the right to compensation and the bodies and procedure in cross-border cases.

Victims of violent crime committed with intent have a right to financial compensation from the national budget.

The police, the state attorney's office and the courts are required to provide information on the right to compensation, supply the necessary application forms and, at the victim’s request, give general guidance and information on how to fill out an application and on the supporting documents that are required.

Applications for financial compensation must be submitted to the Ministry of Justice on the form which can be downloaded from the Ministry’s website.

Application form for financial compensation for victims of crime_hr  PDF (223 Kb) hr

Applications must be submitted within six months of the date on which the crime was committed. If there are legitimate reasons why a victim was unable to submit such an application within the deadline, he/she must do so within three months of the date on which those reasons cease to exist, and in any event within three years of the date on which the crime was committed.

If the victim is a minor or a person who has been stripped of contractual capacity and his/her legal representative did not submit an application within six months of the date on which the crime was committed, the period of six months starts to run from the person‘s eighteenth birthday or from the day on which criminal proceedings are launched after the victim has reached the age of majority or from the day when the person’s contractual capacity is restored.

Persons entitled to financial compensation:

  • victims of crime involving violence who are citizens of the Republic of Croatia, citizens of a Member State of the European Union or permanently resident in the European Union, and if the crime was committed in Croatia;
  • a victim who has suffered grievous bodily harm or whose health has deteriorated as a result of the crime (such a person is entitled to compensation for the costs of treatment, provided that it is not covered by mandatory health insurance, up to the amount of health insurance in the Republic of Croatia, and compensation for loss of earnings up to the amount of HRK 35 000);
  • a person who is a close relative of the deceased victim (spouse or partner, child, parent, adoptive parent, adopted child, step-parent, step-child, same-sex partner, grandparent and grandchild if they belonged to the same household as the victim) (such a person is entitled to compensation of up to HRK 70 000 for the loss of statutory maintenance);
  • in the event of the death of a victim, the person who paid the funeral expenses is entitled to compensation of up to HRK 5 000;
  • if a crime is reported to or filed by the police or the public prosecutor's office within six months from the date on which it was committed, regardless of whether or not the offender is known.

When the amount of compensation is established, account is taken of the victim’s conduct during and after the crime or his/her contribution to the causing of the damage and to the extent of the damage, whether the person is an immediate victim and whether he/she reported the crime to the competent authorities and when. In addition, an assessment is made of the victim’s cooperation with the police and the competent authorities in order to bring the offender to justice, account being taken of whether the immediate victim helped to cause the damage or exacerbated the damage; in any of these cases the compensation to which the victim is entitled will be reduced accordingly. An application for compensation will be refused, or the amount reduced, if the victim is found to be involved in organised crime or a criminal organisation. Compensation may also be refused, or the amount reduced, if the granting of full compensation would be contrary to the principle of fairness, morality and public policy.

Notice of offender's release

When a defendant is sentenced to imprisonment, the Independent Service for Victim and Witness Support at the Ministry of Justice will inform the victim of the prisoner's release date (unconditional release and release on probation).

Statutory obligation to inform victims of prisoner release

In accordance with the provisions of the Act Amending the Execution of Prison Sentences Act (Zakon o izmjenama i dopunama Zakona o izvršenju kazne zatvora), the Independent Service for Victim and Witness Support at the Ministry of Justice is required to inform the victim, injured party or his/her family about the release of a prisoner.

Victims are notified of the release of a prisoner in cases of crimes against sexual freedom and sexual morality, life and limb or crimes involving violence.

The information mentioned above is provided to a victim, injured party or his/her family, irrespective of whether the prisoner is being released unconditionally or on probation.

Moreover, when a decision is being taken on the advisability of allowing a prisoner to leave prison for his/her place of permanent or temporary residence, penitentiaries/prisons may require the probation service to establish the attitude of the victim or the victim’s family to the crime that was committed. The Independent Service for Victim and Witness Support draws up reports for the probation service on the basis of its discussions with the victim.

Support for witnesses and victims

Support for victims and witnesses in the Republic of Croatia is coordinated by the Independent Service for Victim and Witness Support (Samostalna služba za podršku žrtvama i svjedocima) at the Ministry of Justice.

Victims and witnesses can obtain support and information on their rights and on procedures from the Victim and Witness Support Department of a court.

Such departments have been set up at seven county courts (županijski sudovi), namely in Zagreb, Zadar, Osijek, Vukovar, Split, Sisak and Rijeka. The departments provide victims (and witnesses) and persons accompanying them with emotional support, practical information and information on rights. Support is also provided by departments of competent municipal and misdemeanour courts (općinski and prekršajni sudovi).

Victims can also obtain information about their rights and the types of assistance available to them by calling the free phone number 116 006 of the National Call Centre for Victims of Crimes and Misdemeanours (see the website of the National Call Centre).

The Ministry of Justice also provides victims and witnesses with support and information about their rights, and inquiries may be sent via email to: zrtve.i.svjedoci@pravosudje.hr or to the website of the Croatian Ministry of Justice: https://pravosudje.gov.hr/

Support for victims and witnesses in cross-border cases

The Independent Service for Support to Victims and Witnesses, which has been set up at the Ministry of Justice, provides support and information to both witnesses and victims who are summoned through international legal assistance (including witnesses of war crimes).

Information letters are sent to witnesses who are summoned to give testimony at courts in the Republic of Croatia, or to Croatian witnesses who are summoned to appear before foreign courts.

Witnesses of war crimes are provided with physical protection, where necessary, and assistance for preparing their journey and their appearance before the competent judicial body (in the case of witnesses and other parties who are summoned for questioning in criminal proceedings relating to war crimes before competent judicial bodies in the Republic of Croatia, or outside Croatia when such support relates to a request for international legal assistance).

Click on the links below to find the information that you need

1 - My rights as a victim of crime

2 - Reporting a crime and my rights during the investigation or trial

3 - My rights after trial

4 - Compensation

5 - My rights to support and assistance

Last update: 04/07/2018

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.
Member States in charge of the management of national content pages are in the process of updating some of the content on this website in the light of the withdrawal of the United Kingdom from the European Union. If the site contains content that does not yet reflect the withdrawal of the United Kingdom, it is unintentional and will be addressed.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1 - Jogaim bűncselekmény sértettjeként

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például rendőrség, ügyészség) a bűncselekmény megtörténte után még azelőtt, hogy bejelenteném a bűncselekményt?

A büntető eljárásjogi törvény nem szabályozza, hogy minek kell szerepelnie az áldozatnak a bűncselekmény elkövetését követően, de annak bejelentése előtt megadott tájékoztatásban. Mindenki jogosult kapcsolatba lépni az ügyészséggel, ahol lehetőség van a bűncselekmények bejelentésére, nyilatkozatok megtételére, illetve az ügyész hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozó beadvány benyújtására. A hivatallal kapcsolatba lépő személyt fel kell világosítani, hogy hogyan jelentheti be a bűncselekményt és tájékoztatni kell a jogairól és kötelezettségeiről.

A rendőrök kötelesek a hivatalból üldözött bűncselekményekre vonatkozó jegyzőkönyvek felvételére.

Emellett mindenki jogosult megfelelő rendőri védelemre, ha e védelemnek észszerű okai vannak.

A hét megyei bíróság által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok érzelmi támogatással és a jogaikra vonatkozó tájékoztatással látják el az áldozatokat, a tanúkat és e személyek családját (ideértve a technikai és a gyakorlati segítséget is). A tájékoztatást és a támogatást az eljárás minden szakaszában igénybe lehet venni. Az áldozat akkor is részesül a tájékoztatásban és a segítségben, ha nem jelenti be a bűncselekményt. Ezen osztályok emellett az áldozatok és a tanúk szükségleteitől függően különös civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

Nem abban az EU-országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

Állampolgárságtól függetlenül az áldozatok és a magánfelek jogait szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni, mivel a horvát büntetőjog vonatkozik minden olyan személyre, aki Horvátország határain belül követ el bűncselekményt. Az eljárás felei és az eljárásban résztvevő személyek jogosultak anyanyelvük használatára.

A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok a büntető eljárásjogi törvény és a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint kötelesek a bűncselekmények áldozatainak az e jogszabályokban meghatározott jogaikra vonatkozó tájékoztatást nyújtani. Ennek megfelelően az ügyészség és a bíróságok kötelesek mind a büntetőeljárást megelőzően, mind a büntetőeljárás során vizsgálni annak lehetőségét, hogy a terhelt kártérítést nyújtson a magánfélnek minden olyan veszteség/kár tekintetében, amelyeket a jogsértés következtében szenvedett el, valamint kötelesek szóban az áldozat által értett nyelven, illetve írásban horvátul vagy angolul értesíteni a magánfelet az anyanyelvhasználatra és tulajdonjogi követelés érvényesítésére (kártérítésre) vonatkozó jogáról. Az ügyészség és a bíróságok emellett kötelesek az áldozatot kérelmére általános tudnivalókkal és tájékoztatással ellátni arra vonatkozóan, hogy hogyan érvényesítheti követelését és mely iratokat kell mellékelnie. Az áldozatok kártérítési jogaira vonatkozó tájékoztatók a kártérítési keresetre vonatkozó nyomtatványhoz hasonlóan horvát és angol nyelven érhetők el. E dokumentumok horvát és angol verzióját a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapjáról töltheti le.

Minden bűncselekményt bejelentő személy tájékoztatásban részesül a rendőrségtől a jogaira vonatkozóan. Az áldozat szóbeli tájékoztatását követően a rendőr átadja az áldozat jogaira vonatkozó írásbeli tájékoztatót és megoszt minden, az áldozatok védelmére és támogatására irányuló szolgálattal kapcsolatos információt. Ez utóbbi magában foglalja az ingyenes áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is.

A horvát nyelvi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező személyek számára a rendőrségen más nyelven is elérhető a jogokra vonatkozó tájékoztató.

A bűncselekmények és kihágások áldozatainak országos telefonközpontjában (116-006) dolgozó önkéntesek érzelmi támogatást, a jogokra vonatkozó tájékoztatás és gyakorlati segítséget biztosítanak. Emellett az áldozatokat az illetékes szolgálatokhoz és szervetekhez irányíthatják annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok megkapnak minden további információt, támogatást és segítséget. A segélyvonal hétköznap reggel 8 és este 8 között érhető el és az dolgozók horvát és angol nyelven fogadják a hívásokat.

Ha bejelentek egy bűncselekményt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

a) Az áldozat és a magánfél a vádemeléstől vagy a bűncselekmény bejelentésétől számított két hónapon belül jogosult tájékoztatást kérni az ügyészségtől a vád/jelentés kapcsán meghozott intézkedések tekintetében. E személyeket az ügyészség észszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérelemtől számított harminc napon belül értesíti a meghozott intézkedésekről, kivéve, ha a kérelem hátráltatja az eljárás hatékonyságát. Az ilyen információk visszatartásáról szóló határozatot közölni kell a kérelmet benyújtó áldozattal vagy magánféllel.

b) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást:

  • amennyiben a bűncselekmény, amellyel a személyt vádolják nem hivatalból üldözött bűncselekmény;
  • amennyiben a körülmények felmentik a terheltet a bűnösség alól, kivéve, ha a jogellenes cselekményt mentális beszámíthatatlanság állapotában követték el;
  • amennyiben a bűncselekmény elévült vagy, ha a bűncselekményre közkegyelem vagy amnesztia vonatkozik vagy, ha egyéb körülmények meggátolják a büntetőeljárás lefolytatását; valamint
  • amennyiben nincs arra utaló bizonyíték, hogy a terhelt követte el a bűncselekményt.

A nyomozás felfüggesztéséről szóló határozatot meg kell küldeni a magánfélnek és a terheltnek, akit, ha őrizetbe vagy fogságba vettek, azonnal szabadon kell engedni. A határozat mellett a magánfelet a büntető eljárásjogi törvény 55. cikke szerint tájékoztatni kell, hogy ő maga hogyan folytathatja a büntetőeljárást.

c) A bejelentés vizsgálatát és a ügyészség információs rendszerében folytatott ellenőrzést követően az ügyész indokolt határozattal elutasítja a bejelentést, ha a bejelentésből kitűnik, hogy:

  • a bűncselekmény nem hivatalból üldözendő bűncselekmény;
  • a bűncselekmény elévült vagy a bűncselekményre közkegyelem vagy amnesztia vonatkozik vagy a bűncselekmény tekintetében bíróság már jogerős döntést hozott vagy egyéb körülmények meggátolják a büntetőeljárás lefolytatását;
  • a körülmények kizárják a felelősségrevonhatóságot;
  • nincsenek észszerű kétségek a tekintetben, hogy a terhelt követte el a bejelentett bűncselekményt; vagy
  • a bejelentésre vonatkozó információ értelmében a bejelentés nem hiteles.

Az ügyész bejelentés elutasítására vonatkozó határozatával szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A büntető eljárásjogi törvény ellenkező rendelkezésének hiányában az ügyész nyolc napon belül értesíti az áldozatot a bejelentés elutasításáról szóló határozatáról és azt megindokolja. Az ügyész ezen túl tájékoztatja az áldozatot, hogy ő maga hogyan folytathatja a büntetőeljárást. Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a bejelentést tevő személyt és a terheltet a bejelentés elutasítására vonatkozó határozatáról, ha ezt bármelyik fél kérelmezi.

Amennyiben az ügyész a bejelentésből nem tudja megítélni a vád hitelességét, vagy ha a bejelentésre vonatkozó információk alapján nincs elegendő ok a nyomozás megindítására vagy a bizonyításfelvételre vonatkozó határozat meghozatalához, az ügyész maga folytat le vizsgálatokat, vagy erre a rendőrséget szólítja fel.

d) Az őrizetért felelős tisztségviselő haladéktalanul szabadon engedi a letartóztatott vagy elfogott személyt:

  • amennyiben erre az ügyész felszólítja;
  • amennyiben a letartóztatott személyt az elévülési időn belül nem hallgatják ki; vagy
  • amennyiben az őrizetet megszüntetik.

e) Az ügyész írásban beidézi a tanút vagy szakértőt, hogy nyújtson segítséget a bizonyításfelvétel során. Az idézést az ügyész utasításai alapján a nyomozó is megküldheti. A bíróság beidézi a tanút vagy szakértőt, hogy a tárgyaláson tegyen vallomást vagy a bíróság előtt jelenjen meg. Az illetékes hatóság előre meghatározza a bizonyítékok felvételének helyét és idejét. A beidézett személyt figyelmeztetni kell távolmaradásának következményeire.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

A büntetőeljárásban magánfélként résztvevő áldozat jogosult:

  • az anyanyelve használatára, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a magánfél siket vagy siketvak.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozást lefolytató bíró hallgatja meg a 14 év alatti gyermekkorú áldozatokat. A meghallgatás során a bíró és a felek nem lehetnek jelen a gyermekkel egy teremben, a meghallgatást szakképzett asszisztens által működtetett audio-videó eszköz segítségével kell lefolytatni. A meghallgatás pszichológus, nevelési szakember vagy más szakképzett személy segítségével folytatható le. A meghallgatáson emellett a szülő vagy a gyám is részt vesz, kivéve, ha részvétele a nyomozás vagy a gyermek érdekeivel ellentétes. A felek szakértőn keresztül, a nyomozást lefolytató bíró hozzájárulásával tehetnek fel kérdéseket a gyermekkorú áldozatnak. A meghallgatást audio-videó eszköz segítségével fel kell venni és a felvételt le kell zárni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. A gyermekkorú tanút kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, amelyet ugyanilyen módon kell lefolytatni.

Külön jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában a nyomozást lefolytató bíró hallgatja meg a 14 és 18 év közötti gyermekkorú áldozatokat. A gyermekkel – különösen, ha ő a bűncselekmény áldozata – kiemelt figyelemmel kell bánni annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat nem hat hátrányosan a gyermek pszichéjére. Különös lépéseket kell tenni a gyermek védelme érdekében.

Azt a tanút, aki idős kora, betegsége vagy fogyatékossága következtében nem tud eleget tenni az idézésnek, saját lakóhelyén vagy más helyen is meg lehet hallgatni. E tanúkat szakértő által működtetett audio-videó eszköz segítségével is meg lehet hallgatni. Amennyiben azt a tanú körülményei indokolják, a vizsgálatot olyan módon is le lehet folytatni, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy anélkül tegyenek fel számára kérdéseket, hogy vele egy teremben tartózkodnának. Amennyiben indokolt, a meghallgatást audio-videó eszköz segítségével fel kell venni és a felvételt le kell zárni és csatolni kell a jegyzőkönyvhöz. E vizsgálati eljárást kell alkalmazni, ha azt a szexuális bűncselekmény, emberkereskedelem vagy családon belüli erőszak tanúként eljáró áldozata kérelmezi. A tanúkat kizárólag kivételes körülmények esetén lehet második meghallgatásra beidézni, ha az a bíróság szükségesnek ítéli.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

A hét megyei bíróság (zágrábi, eszéki, spliti, rijekai, sziszeki, zadari és vukovári) által létrehozott áldozat- és tanúsegítő osztályok segítséget nyújtanak az e bíróságok és az e városok helyi bíróságai előtt vallomást tevő áldozatok és tanúk számára. Ezen osztályok emellett segítséget nyújtanak a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok előtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetekben és az áldozatok és a tanúk szükségleteitől függően különös civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez is irányíthatják e személyeket.

A tájékoztatást és a segítséget telefonon, illetve az áldozat/tanú bíróság épületébe való belépésekor lehet igénybe venni. A tájékoztatás történhet e-mailben is.

További információt a horvát Igazságügyi Minisztérium honlapján talál:

A link új ablakot nyit meghttps://pravosudje.gov.hr/o-ministarstvu/djelokrug-6366/iz-pravosudnog-sustava-6372/podrska-zrtvama-i-svjedocima/6156

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Az áldozat szóbeli tájékoztatása során a rendőrség átadja az áldozat jogaira vonatkozó írásbeli tájékoztatót és megoszt minden, az áldozatok támogatására irányuló szolgálattal kapcsolatos információt. Ez utóbbi magában foglalja az ingyenes áldozatsegítő segélyvonal telefonszámát is. A jogokról való tájékoztatásról szóló ismertetőben a következő szervezetek elérhetőségei is szerepelnek:

  • az illetékes áldozat- és tanúsegítő osztály;
  • a megfelelő megye civil társadalmi szervezetei;
  • a bűncselekmények és szabálysértések áldozatainak nemzeti segélyhívó központja (116-006).

Hogyan védik a magánéletemet?

Az illetékes hatóságok kizárólag a jogszabályban meghatározott célból, a büntető eljárásjogi törvényben meghatározott feladataik ellátása során gyűjthetnek személyes adatokat.

A személyes adatokat kizárólag a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben lehet feldolgozni és e feldolgozás kizárólag abból a célból történhet, amilyen célból az információt begyűjtötték. Az ilyen információ további feldolgozása lehetséges, kivéve, ha ez ellentétes az adatok begyűjtésének céljával és feltéve, hogy az illetékes szervek jogosultak az adatok jogszabályban meghatározott más célú feldolgozására, valamint a további feldolgozás e másik célhoz szükséges és azzal arányos.

A személyek egészségére és szexuális életére vonatkozó személyes adatokat kizárólag kivételes esetben lehet feldolgozni, ha az ötéves börtönbüntetéssel vagy annál szigorúbban büntetendő bűncselekményt más módon nem lehetséges leleplezni vagy büntetőeljárás alá vonni, illetve, ha ennek hiányában a leleplezés/büntetőeljárás alá vonás aránytalanul nagy nehézséggel járna.

A faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy filozófiai meggyőződésre, illetve szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatokat nem lehet feldolgozni.

A büntetőeljárás céljából begyűjtött személyes adatokat különös jogszabály szerint csak akkor lehet továbbítani kormányzati szerveknek és más jogi személyeknek, ha az ügyészség vagy a bíróság véleménye szerint erre jogszabályban meghatározott célból szükség van. Amennyiben ilyen adatok továbbítására kerül sor, a megfelelő jogi személyek figyelmét fel kell hívni az azon személy adatainak megvédésére vonatkozó kötelezettségükre, akire az információ vonatkozik.

A szabályozásoknak megfelelően a személyes adatokat más büntetőeljárásokban, más olyan eljárásokban, amelyek a Horvátországban elkövetett büntetendő tevékenységekhez kapcsolódnak, nemzetközi büntetőbíráskodásban nyújtott segítségre vonatkozó eljárásokban, illetve nemzetközi rendőrségi együttműködés során fel lehet használni.

Be kell-e jelentenem a bűncselekményt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Az áldozat akkor is részesül a megfelelő bíróság áldozat- és tanúsegítő osztálya vagy civil társadalmi szervezet által nyújtott tájékoztatásban és segítségben, ha nem jelenti be a bűncselekményt.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

A rendőrség feladatairól és hatásköréről szóló törvény 99. cikke szerint a rendőrség – különös jogszabályban meghatározott ellenkező rendelkezés hiányában és az ilyen rendelkezésekre nyitva álló ésszerű határidőn belül – biztosítja a sértett és minden más olyan személy megfelelő védelmét, akik a büntetőeljárásban információval szolgáltak vagy információval szolgálhatnak, illetve az ilyen személyekhez közel álló személyek védelmét, ha e személyeket vagy a hozzájuk közelálló személyeket az elkövető vagy a büntetőeljárásban részt vevő más személy miatt veszély fenyegeti. A rendőrség által biztosított védelem 24 órás fizikai védelmet jelent.

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

A szabálysértési törvény 130. cikke szerint a rendőrség ideiglenesen, maximum nyolc napig elővigyázatossági intézkedést hozhat az olyan személyekkel szemben, akikről jogosan feltételezhető, hogy ők követték el a jogsértést. A gyakorlatban ezt általában olyan intézkedéseket jelent, amelyek megtiltják a gyanúsított számára bizonyos helyek vagy területek látogatását (kitiltás az áldozat otthonából), bizonyos személyek felkeresését, illetve a bizonyos személyekkel való kapcsolat fenntartását vagy felvételét. A rendőrség nyolc napon belül vádat emel az illetékes szabálysértési bíróságnál, amely ezt követően dönt arról, hogy a meghozott elővigyázatossági intézkedést felfüggeszti vagy meghosszabbítja. Emellett a szabálysértési eljárás során a bíróság a családon belüli erőszakról (és azzal szembeni védelemről) szóló törvény szerint az elkövetővel szemben a következő intézkedéseket hozhatja:

  1. kötelező pszichoszociális kezelés;
  2. az elkövetőt a családon belüli erőszak áldozatának megközelítésétől és zaklatásától eltiltó intézkedés;
  3. a közös otthonból való kitiltás;
  4. a droghasználat elleni kötelező kezelés.

A szabálysértési törvény szerint a bíróság emellett egyéb védelmi vagy elővigyázatossági intézkedéseket is alkalmazhat, amelyek célja annak megelőzése, hogy a gyanúsított zaklassa az áldozatot.

Ezen túl a büntető eljárásjogi törvény szerint a bíróság és az ügyész – ahelyett, hogy a terheltet vizsgálati őrizetbe helyezné – egy vagy több elővigyázatossági intézkedést rendelhet el, ideértve az elkövető meghatározott hely vagy terület látogatásától, meghatározott személy megközelítésétől, meghatározott személlyel való kapcsolat felvételétől vagy fenntartásától való eltiltását, illetve az olyan intézkedéseket, amelyek meggátolják, hogy az elkövető zaklassa az áldozatot vagy más személyt, illetve az áldozat otthonából való kitiltást.

Ki nyújthat nekem védelmet?

Az áldozat a rendőrségtől szerezheti be a jogaira vonatkozó tájékoztatást, ideértve a védelemhez való jógára, a rendelkezésre álló védelem típusaira és a rendőrség által az áldozat védelmében hozható intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

A nyomozás befejeztét és a megfelelő iratok illetékes büntető igazságszolgáltatási hatóságokhoz való benyújtását követően a rendőrség már nem vizsgálja tovább az áldozat szükségleteit, kivéve az elrendelt védelmi vagy elővigyázatossági intézkedések végrehajtása tekintetében. Amennyiben új körülményekre vonatkozó bejelentés érkezik, amelyek arra utalnak, hogy az elkövető újabb veszélyt jelent, a rendőrség az értékelése és az ügyben fennálló tények alapján további intézkedéseket hoz az áldozat védelme érdekében.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárási törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és a büntetőeljárásban érvényesülő státuszát. Az áldozat megvizsgálását megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság értékeli az áldozat bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel kapcsolatban fennálló helyzetét. Az áldozat helyzetének értékelése kiterjed annak felmérésére is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különös védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (különös kihallgatási módszerek az áldozat tekintetében, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különös védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét és különös védelmi intézkedéseket kell elrendelni. Az áldozat helyzetének értékelése különös tekintettel van az áldozat személyes jellemzőire, a jogsértés típusára és természetére, valamint a jogsértés elkövetésének körülményeire. Különös figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik a súlyos jogsértés következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett jogsértések áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűzött kapcsolata őket különösen veszélyeztetetté teszi.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett sértetteket?

A büntető igazságszolgáltatási rendszer (a nyomozás és a bírósági eljárás során) olyan módon működik, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint tiszteletben tartsa az áldozat jogait és a büntetőeljárásban érvényesülő státuszát. Az áldozat megvizsgálását megelőzően a nyomozást lefolytató bűnüldöző hatóság a bűncselekmények áldozatainak támogatást és segítséget nyújtó testületekkel, szervezetekkel és intézményekkel együttműködésben értékeli az áldozat helyzetét. Az áldozat helyzetének értékelése kiterjed annak felmérésére is, hogy az áldozat érdekében szükséges-e különös védelmi intézkedések alkalmazása. Amennyiben erre szükség van, a bűnüldöző hatóság meghatározza az alkalmazandó védelmi intézkedéseket (különös kihallgatási módszerek az áldozat tekintetében, kommunikációs technológiák alkalmazása az áldozat és az elkövető közötti vizuális kapcsolat elkerülése érdekében, illetve jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések). Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, vélelmezni kell a különös védelmi intézkedések alkalmazásának szükségességét, és különös védelmi intézkedéseket kell elrendelni. Az áldozat helyzetének értékelése különös tekintettel van az áldozat személyes jellemzőire, a jogsértés típusára és természetére, valamint a jogsértés elkövetésének körülményeire. Különös figyelmet kell fordítani azokra az áldozatokra, akik a súlyos jogsértés következtében jelentős károkat szenvedtek, az áldozat egyes személyes jellemzői miatt elkövetett jogsértések áldozataira, illetve az olyan áldozatokra, akiknek az elkövetőhöz fűződő kapcsolata őket különösen veszélyeztetetté teszi.

Kiskorú vagyok – vannak-e speciális jogaim?

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, az áldozat általános jogai mellett a következő kiegészítő jogok is megilletik:

  1. egy jóváhagyott személy általi képviselethez való jog, amely képviselet költségeit kormányzati költségvetésből kell finanszírozni;
  2. a személyes adatainak bizalmas kezeléséhez való jog;
  3. a nyilvánosság kizárásához való jog.

Gyermeknek minősül minden 18 év alatti személy.

A gyermekkorú tanút vagy áldozatot a vizsgálóbíró hallgatja meg a tárgyaláson és az idézést a szülőjének vagy gyámjának kell megküldeni.

A családtagom bűncselekmény következtében elhunyt – milyen jogok illetnek meg?

A bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény szerint, ha a bűncselekmény közvetlen áldozata az erőszakos bűncselekmény következtében meghal, a közvetett áldozat(a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt) a bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvényben meghatározott pénzügyi hozzájárulásra jogosult.

Az elhunyt (közvetlen) áldozat által eltartott közvetett áldozat a törvényes tartás elvesztése következtében maximum 70 000 HRK-ra, továbbá – amennyiben a temetés általános költségeit ő állta – ezek fedezésére maximum 5 000 HRK-ra jogosult.

Bármely személy, akinek a családtagja bűncselekmény áldozataként életét vesztette, magánfélként jogosult a büntetőeljárásban részt venni és kártérítést követelni (büntető vagy polgári eljárásban).

A családtagom bűncselekmény sértettje volt – milyen jogok illetnek meg?

A közvetett áldozat lehet a közvetlen áldozat házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, nevelt gyermeke, nevelőszülője, mostohaanyja, mostohaapja, mostohagyermeke, illetve az a személy, akivel a közvetlen áldozat azonos nemű kapcsolatban élt.

Közvetett áldozatnak minősülnek emellett a nagyszülők és az unoka, ha az egyikük a közvetlen áldozat, feltéve, hogy e három személy hosszabb ideig közös háztartásban élt és a nagyszülők látták el a szülők feladatait.
Az élettársi kapcsolatot és az azonos nemű kapcsolatot a horvát szabályozás szerint kell értelmezni.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata életét vesztette, a közvetett áldozatok kártérítésre jogosultak (a törvényes tartás elvesztésére és az általános temetési költségekre tekintettel).

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételekkel? A közvetítés során biztonságban leszek?

Horvátországban a kiskorú és fiatal felnőtt elkövetők tekintetében a büntetőeljárást megelőzően a sértett-áldozat közvetítő modell érvényesül. E modell a feltételes mérlegelési rendszer része. A modell a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény kiskorú és fiatal felnőtt elkövetők azon különös kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit valósítja meg, amelyek szerint részt kell venniük a közvetítéssel lefolytatott peren kívüli egyezség megkötésének megkísérlésében. Ennek megfelelően, ha a kiskorú elkövető eleget tesz e kötelezettségének, nem állítják bíróság elé.

2013 óta Horvátországban összesen 60 közvetítő jár el, akik egyéves programban, 170 órás képzés keretében szerzik meg szaktudásukat (amely előadásokból, feladatokból, szerepjátékból, gyakorlati mentorálási feladatokból és felügyeletből áll). A közvetítők az egyedüli szakértők Horvátországban, akik jogosultak helyreállító igazságszolgáltatás lefolytatására büntetőügyekben, és e személyek a horvát Szociálpolitikai és Ifjúsági Minisztériumtól, a peren kívüli megegyezési egyesülettől és az UNICEF-től kapják meg a tanúsítványaikat.

Ennek következtében minden horvát megyeszékhely saját peren kívüli megállapodási szolgálatot működtet.

Hol találom a jogaimról szóló jogszabályt?

A link új ablakot nyit megA büntetőeljárásról szóló törvény
A link új ablakot nyit megA bűncselekmények áldozatairól (pénzügyi kártérítésről) szóló törvény

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

2 - Bűncselekmény bejelentése és jogaim nyomozás vagy bírósági eljárás során

Hogyan jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményeket az illetékes ügyészi hivatalhoz benyújtott írásbeli, szóbeli vagy más formában tett büntető feljelentés segítségével lehet bejelenteni.

A büntető feljelentést szóban benyújtó személyeket figyelmeztetni kell a hamis bejelentés tételének következményeire. A szóbeli feljelentéseket rögzíteni kell. A telefonon vagy más kommunikációs eszköz segítségével benyújtott feljelentéseket – amennyiben lehetséges – rögzíteni kell és azokról hivatalos feljegyzést kell készíteni.

A feljelentés benyújtása során az áldozatnak át kell adni a feljelentés felvételére vonatkozó elismervényt, amely tartalmazza a bűncselekményre vonatkozó alapvető részleteket. Azok az áldozatok, akik nem beszélik vagy nem értik az illetékes hatóság által használt nyelvet, a bűncselekményt a saját nyelvükön is bejelenthetik és számukra tolmácsot vagy más olyan személyt kell biztosítani, aki érti és beszéli a hivatalos nyelvet és az áldozat nyelvét. Az illetékes hatóság által használt nyelvet nem értő vagy beszélő áldozatok kérhetik, hogy a hatóság költségén az általuk használt nyelvre fordítsák le az elismervényt.

A bíróságokhoz, rendőrséghez, ügyészi hivatalhoz érkező, illetékességi területükön kívül eső büntető feljelentéseket azonnal továbbítani kell az illetékes ügyészi hivatalhoz.

Az ügyész – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a büntető feljelentés beérkezésekor felveszi azt a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Amennyiben az ügyész csak hírből értesült a bűncselekményről vagy csak az áldozat nyújtott be hozzá címzett bejelentést, hivatalos feljegyzést készít, rögzíti azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában és a jogszabályban meghatározott módon jár el.

Amennyiben a büntető feljelentés nem tartalmazza a bűncselekmény részleteit, vagyis az ügyész nem tudja beazonosítani a bejelentett bűncselekményt, azt az egyéb bűncselekmények nyilvántartásában rögzíti és felkéri a bejelentő személyt, hogy 15 napon belül szolgáljon további információval.

Amennyiben a bejelentő személy nem tesz eleget a kiegészítő információkra irányuló kérésnek, az ügyész ezt hivatalos feljegyzésben rögzíti. A kiegészítő információ benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követően az ügyész ezt nyolc napon belül jelenti a felettes ügyésznek. A felettes ügyész elrendelheti, hogy a büntető feljelentést vegyék fel a büntető feljelentések nyilvántartásába.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Két hónappal a büntető feljelentés benyújtását vagy a bűncselekményt bejelentését követően az áldozat vagy a sértett fél a feljelentéssel/bejelentéssel kapcsolatban megtett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatási kérelmet küldhet az ügyésznek. Az ügyésznek erre észszerű határidőn, de legkésőbb az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell válaszolnia, kivéve, ha a válasz hátrányosan hatna az eljárásra. Amennyiben az ügyész a tájékoztatás megtagadása mellett dönt, erről értesítenie kell az áldozatot/sértett felet.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat jogosult az eljárás végkimenetelére vonatkozó tájékoztatásra.

Jogosult vagyok-e költségmentességre (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

A fent említett jogok mellett a szexuális bűncselekmények valamint az emberkereskedelem áldozatai jogi tanácsadóval való ingyenes konzultációra jogosultak és számukra a meghallgatásukat megelőzően képviselő jelölhető ki. A tanácsadó/képviselő költségei az államot terhelik.

A gyermekkorú áldozatok mindegyik fent említett joggal rendelkeznek, emellett jogosultak meghatalmazott képviselőre, amelynek költségeit az állam viseli.

A bűncselekmények áldozatai elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra jogosultak. E segítséget az erőszakos bűncselekmények áldozatai az eljárás során ingyenesen vehetik igénybe annak érdekében, hogy kártérítésben részesülhessenek a bűncselekmény áldozataként elszenvedett sérüléseikért/kárukért.

Az ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló törvény határozza meg az elsődleges és másodlagos jogi segítségnyújtásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás az általános jogi tájékoztatást, a jogi tanácsadást, a hatóságokhoz, az Emberi Jogok Európai Bíróságához és a nemzetközi egyezmények és belső eljárási szabályzatok szerint a nemzetközi szervezetekhez címzett beadványokat, a hatóságok előtt folyó eljárásokban való képviseletet, valamint a peren kívüli megegyezés során való jogi segítségnyújtást foglalja magában.

Az elsődleges jogi segítségnyújtás minden esetben igénybe vehető:

  • ha a kérelmező nem rendelkezik a jogai érvényesítéséhez szükséges ismeretekkel vagy képességekkel;
  • ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban;
  • ha a benyújtott kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan;
  • ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását.

Az elsődleges jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek közvetlenül kell felvenniük a kapcsolatot az elsődleges jogi segítségnyújtást nyújtó szolgáltatóval.

másodlagos jogi segítségnyújtás a jogi tanácsadásra, a munkavállaló munkáltatóval szembeni jogainak védelmére irányuló eljárásokban való beadányokra, a bírósági eljárásokban való beadványokra, a bírósági eljárásban való képviseletre, a jogviták egyezséggel történő rendezése során nyújtott jogi segítségre, valamint a jogi költségek és bírósági illetékek alóli mentességre terjed ki.

Másodlagos jogi segítségnyújtásban a következő esetben részesülhet a személy:

  1. ha az eljárás összetett;
  2. ha a kérelmező képtelen saját képviseletére;
  3. ha a kérelmező gazdasági helyzetet következtében a jogi segítségnyújtás költségei veszélyeztetnék az ő vagy háztartása tagjának létfenntartását;
  4. ha a per nem túlzó;
  5. ha a kérelmező kérelmét az elmúlt hat hónapban nem utasították el helytelen információ szolgáltatására hivatkozva; valamint
  6. ha a kérelmező különös rendelkezések alapján nem részesült jogi segítségnyújtásban.

A másodlagos jogi segítségnyújtást a kérelmező gazdasági helyzetének előzetes értékelése nélkül kell jóváhagyni, ha a kérelmező:

  1. tartási eljárásban résztvevő gyermek;
  2. erőszakos bűncselekmény olyan áldozata, aki a bűncselekmény következtében elszenvedett sérüléseiért/káráért követel kártérítést;
  3. a társadalombiztosítási jogra vonatkozó külön szabályozás szerint tartásra jogosult; vagy
  4. a horvát függetlenségi háború veteránjainak és e személyek családtagjainak jogairól szóló törvény és a katonai és polgári háborús veteránok védelméről szóló törvény alapján életjáradékra jogosult.

A másodlagos jogi segítségnyújtást kérelmező személyeknek a kérelmeiket az illetékes hatósághoz az erre kijelölt nyomtatványon kell benyújtaniuk.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

A bűnösnek talált terhelteket a bíróság kötelezi a perköltségek megfizetésére, kivéve, ha részleges vagy teljes költségmentességre jogosultak.

Amennyiben a büntetőeljárást felfüggesztik, a bíróság felmenti a terheltet vagy ejtik a vádakat, a bíróság határozatában/ítéletében szerepelnie kell, hogy a büntetőeljárás e törvény 145. cikke (2) bekezdésének 1-5. pontjai szerinti költségeit, a terhelt elkerülhetetlen költségeit, valamint a védelem oldalán eljáró ügyvéd elkerülhetetlen költségeit a kártérítést jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában az államnak kell megfizetnie.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Azok az áldozatok, akiknek büntető feljelentését elutasították a büntetőeljárást maguk is megindíthatják.

Amennyiben az ügyész úgy véli, hogy a hivatalból üldözendő vagy valamely személy által bejelentett bűncselekmény tekintetében az eljárás lefolytatása nem megalapozott, erről nyolc napon belül értesítenie kell az áldozatot és tájákoztatnia kell, hogy a büntetőeljárást maga is megindíthatja. Ugyanilyen módon kell eljárni a bíróságnak is, ha azért szünteti meg az eljárást, mert az ügyész más esetekben ejtette a vádakat.

Részt vehetek a tárgyaláson?

E jogszabály szerint a büntetőeljárásban a sértett fél a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevételére, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére, ha a magánfél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • e törvény 184. cikkének (2) bekezdése szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például, sértett, tanú, magánfél vagy magánvádló vagyok-e, vagy dönthetek-e úgy, hogy az vagyok?

A bűncselekmények áldozatai olyan természetes személyek, akik a bűncselekmény következtében fizikai vagy pszichológiai sérüléseket, anyagi károkat, illetve az alapvető jogaik és szabadságaik súlyos megsértését szenvedték el. A bűncselekmény következtében életét vesztett személye házastársa, partnere, élettársa, informális élettársa, leszármazója/leszármazói vagy ezek hiányában felmenője/felmenői vagy testvére(i), valamint az elhunyt személy által eltartott személy(ek) szintén e bűncselekmény áldozatának minősülnek.

A sértett fél a bűncselekmény áldozata vagy olyan jogi személy, akit a bűncselekmény következtében kár ért és, aki a büntetőeljárásban sértett félként vesz részt.

Az eljárás felei vagy abban résztvevő személyek státusza nem e személyek kívánságától, hanem a személy konkrét büntetőügyben betöltött szerepétől függ. A jogszabályokban meghatározott feltételek mellett bárki eljárhat a fenti szerepek bármelyikében; a választásuk az általuk sértett félként vagy a bűncselekmény áldozataként gyakorolni kívánt jogokra terjed ki.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

A bűncselekmény áldozata a következőkre jogosult:

  • a bűncselekmények áldozatainak szóló támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
  • a jogszabály rendelkezéseivel összhangban hatékony pszichológiai és egyéb szakértői segítség és támogatás a bűncselekmény áldozatainak segítséget nyújtó testületektől, szervezetektől és intézményektől;
  • megfélemlítéssel és megtorlással szembeni védelem;
  • méltóságának védelme a tanúként való vallomástétel során;
  • a büntető feljelentés benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül való meghallgatás, és ezt követően kizárólag a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges mértékben való kihallgatás;
  • bizalmas személy általi támogatás minden általa tett intézkedés során;
  • minimális orvosi eljárásban részvétel, amelyek csak akkor alkalmazhatók, ha elkerülhetetlenek a büntetőeljárás lefolytatásához;
  • a büntetőeljárás megindítására irányuló kereset vagy a büntető törvénykönyv szerinti magánvád benyújtása, a büntetőeljárásban sértett félként való részvétel, a büntető feljelentés elutasításáról (a törvény 206. cikkének (3) bekezdése) és az ügyész arra vonatkozó döntéséről való értesítés, hogy nem hoz intézkedést, valamint a büntetőeljárás ügyész nélkül történő megindítása;
  • az ügyész által a feljelentése alapján hozott intézkedésekről való tájékoztatás (a törvény 206a. cikke), valamint panasz felettes ügyészhez való benyújtása (e törvény 206b. cikke);
  • az elkövető őrizetből vagy fogságból való szabadon engedésére, az elkövető börtönből való szökésére vagy szabadon engedésére, valamint az áldozat védelmében hozott intézkedésekre vonatkozó, indokolatlan késedelem nélküli tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • a büntetőeljárást megszüntető jogerős határozatokra vonatkozó tájékoztatás kérelmezése és tájékoztatás beszerzése;
  • jogszabályban meghatározott egyéb jogok.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • az anyanyelve használata, ideértve a jelnyelvet is, valamint tolmács igénybevétele, ha nem érti vagy beszéli a horvát nyelvet, illetve jelnyelvi tolmács igénybevétele, ha a sértett fél siket vagy siketvak;
  • kapcsolódó kártérítési kereset és ideiglenes intézkedésekre irányuló kérelmek benyújtása;
  • képviselet;
  • tények bemutatása és bizonyítékok benyújtása;
  • a bizonyíték felvételére vonatkozó tárgyaláson való részvétel;
  • az eljárásban való részvétel, a bizonyításfelvételben való részvétel és a záró nyilatkozat megtétele;
  • a jogszabály szerint az ügy irataiba való betekintés kérelmezése;
  • a büntető feljelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • fellebbezés;
  • a korábbi helyzet visszállításának követelése;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

A fenti jogok mellett a szexuális bűncselekmények és az emberkereskedelem áldozatait a 12. pontban meghatározott jogok is megilletik.

Amennyiben a bűncselekmény áldozata gyermek, e gyermeket a bűncselekmények áldozatainak fenti jogai mellett a 13. pontban meghatározott további jogok is megilletik.

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

Az ügyész és a bíróság a büntetőeljárást megelőzően és annak során bármikor köteles megfontolni azt a lehetőséget, hogy a terhelttel megtéríttetheti a sértett félnek a bűncselekménnyel okozott veszteségeket. Emellett a jogszabály szerint kötelesek a sértett felet bizonyos jogokról tájékoztatni (pl. a sértett fél anyanyelv használatára vonatkozó joga, a kapcsolódó kártérítési kereset benyújtásának joga, stb.).

Azokat a személyeket, akik a bűncselekményre, az elkövetőre vagy egyéb fontos körülményekre vonatkozó információval rendelkeznek tanúként be lehet idézni.

A következő személyeket fel lehet szólítani, hogy tanúskodjanak: a sértett fél, a bűnvádlóként eljáró sértett fél és a magánvádló.

A magánvádlót ugyanazok a jogok illetik meg, mint az ügyészt, kivéve a kizárólag állami tisztviselők számára fenntartott jogokat.

Tehetek-e nyilatkozatot, vagy szolgáltathatok-e bizonyítékot a bírósági eljárás során? Milyen feltételek mellett?

A büntetőeljárásban sértett félként eljáró személy ilyen jogait a 25. pont tartalmazza.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A nyomozási szakaszban a bűncselekmények magánvádlóként vagy sértett félként eljáró áldozatai felhívhatják a figyelmet egyes tényekre és benyújthatnak olyan bizonyítékokat, amelyek alapvető fontosságúak a bűncselekmény meghatározása, az elkövető(k) személyazonosságának megállapítása és a kapcsolódó kártérítési keresetben szereplő követelések alátámasztása tekintetében.

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat a következőkre jogosult:

  • a bejelentése alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatás kérelmezése az ügyésztől és panasz benyújtása a felettes ügyésznek;
  • tájékoztatás, hogy a büntető feljelentést elutasították vagy az ügyész úgy döntött, hogy nem hoz intézkedést;
  • a büntetőeljárás eredményéről való tájékoztatás.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat betekinthet az ügy irataiba.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

3 - Jogaim a bírósági eljárást követően

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben.

Az erre felhatalmazott személyek az ítélet másolatának kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek az első fokú ítélettel szemben.

Fellebbezést bármelyik peres fél, a védőügyvéd és a sértett fél nyújthat be.

A sértett fél fellebbezhet a bíróság büntetőeljárás költségeiről vagy kártérítési keresetről döntő ítéletével szemben. Amennyiben azonban az ügyész átvette a vádat a magánvádlóként eljáró sértett féltől, ez utóbbi személy bármilyen, az ítéletek megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

A büntetőeljárásban sértett félként résztvevő áldozat fellebbezhet az ítélettel szemben és követelheti a korábbi helyzet visszaállítását.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

Az áldozatok és a tanúk a büntető (vagy szabálysértési) eljárás ítélethozatalt megelőző bármely szakaszában tájékoztatásért és támogatásért fordulhatnak a megyei bíróságok meghatározott osztályaihoz.

Amennyiben az áldozat vagy a tanú az ítélet meghozatalát követően fordul az ilyen áldozat- és tanúsegítő osztályhoz, az osztály ellátja a hatáskörébe tartozó minden információval, és e személyeket az áldozatok és tanúk szükségleteire specializálódott egyéb szervekhez és szolgálatokhoz irányítja.

Az Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata szolgál az áldozatnak, a sértett feleknek vagy családjuknak az elkövető börtönből való szabadságra bocsátására (automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátására) vonatkozó információval. Ezt az információt meg kell osztani a súlyos bűncselekmények – például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények vagy a háborús bűncselekmények – áldozataival és az azok következtében sértett féllé váló személyekkel.

Kivételes esetben, ha a független szolgálat véleménye szerint az elhúzódó családon belüli erőszak vagy nőkkel szembeni erőszak áldozatának összehangolt kiegészítő segítségre van szüksége, a szolgálat értesíti a családon belüli erőszak és nőkkel szembeni erőszak megelőzéséért és azzal szembeni küzdelemért felelős megyei csoport koordinátorát az áldozattal lefolytatott meghallgatásról és az őt érintő problémákról, és felkéri a megyei csoportot, hogy hozzák meg a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben indokolt, ezt az információt az illetékes rendőrséghez és az illetékes szociális ellátási központhoz is el lehet juttatni, ha a (gyermek/felnőtt korú) áldozat nem jogképes, vagy az illetékes pártfogó felügyelethez, ha az elkövetőt feltételesen bocsátották szabadságra és rendszeresen köteles a pártfogó felügyeletnek jelentést tenni.

Kivételes esetben, ha a független szolgálat a (fentiekben felsorolt bűncselekményektől eltérő bűncselekmények) áldozatától beszerzett információk alapján megalkotott véleménye szerint az áldozatnak sürgős kiegészítő segítségre és védelemre van szüksége, az áldozat hozzájárulásával az illetékes rendőrséget is felkérheti intézkedés meghozatalára.

Áldozatsegítést emellett civil társadalmi szervezetek is nyújtanak, közvetlenül a bűncselekmény elkövetését követően, a büntetőeljárás során, valamint a tárgyalást követően – vagyis a jogerős ítélet meghozatalát követően – is. A civil társadalmi szervezetek által nyújtott támogatás és segítség azok hatáskörétől függ.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatással ellátott ítéletet kézbesítik a vádlónak, a terheltnek és ügyvédjének, a sértett félnek (ha ez utóbbi jogosult a fellebbezésre), annak a félnek, akinek tulajdonát az ítélettel lefoglalják, valamint annak a jogi személynek, amelynek bevételét le kell foglalni.

Annak a sértett félnek, aki nem jogosult fellebbezni, az ítéletet és a korábbi helyzet visszaállításának követelésére irányuló jogára vonatkozó információt a jogszabályban meghatározottak szerint kell kézbesíteni. A jogerős ítéletet a sértett félnek kérelemre kézbesítik.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

A büntető eljárásjogi törvény szerint az áldozat késedelem nélkül jogosult a rendőrségtől való tájékoztatásra az elkövető őrizetének vagy fogvatartásának megszűnéséről, kivéve, ha e tájékoztatás veszélyt jelent az elkövetőre nézve. Az áldozatot emellett értesíteni kell a védelmében meghozott intézkedésekről, ha ilyen intézkedéseket rendeltek el.

A büntetés-végrehajtási intézetek és a börtönök nem értesítik a független áldozat- és tanúsegítő szolgálatot a megszökött rabokról, hanem kizárólag a rendőrséget tájékoztatják az elkövető szökéséről; a jogszabályt azonban hamarosan módosítják.

Az áldozatok kérelemre jogosultak az elkövető őrizetből vagy fogvatartásból való szabadságra bocsátására és a börtönből való szökésére, valamint az áldozat biztonsága érdekében meghozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásra.

A súlyos bűncselekmények – pl. az élet és a testi épség elleni bűncselekmények, a szexuális bűncselekmények, az erőszakos bűncselekmények és a háborús bűncselekmények – áldozatait értesíteni kell az elkövető automatikus vagy feltételes szabadságra bocsátásáról.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az erőszakos bűncselekmény áldozata által tett bármely nyilatkozatot és az áldozattól származó minden egyéb fontos információt figyelembe kell venni annak eldöntése során, hogy az elkövető részesülhet-e a hétvégék büntetés-végrehajtási intézeten vagy börtönön kívül való eltöltésére vonatkozó kedvezményben. Az áldozat által tett nyilatkozatok a feltételes szabadságra bocsátási ügyirat részét képezik. A hatályos szabályozás azonban nem teszi lehetővé az áldozat számára, hogy részt vegyen a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshozatalban és/vagy, hogy e döntéssel szemben fellebbezzen.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

4 - Kártérítés

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

A különös szabályozás szerint a minimum öt éves börtönbüntetéssel büntethető bűncselekmények olyan áldozatai, akik súlyos pszichofizikai traumát szenvedtek vagy, akikre a bűncselekmény súlyos hatással volt, a büntetőeljárásban való vallomástételt vagy a kártérítési kereset benyújtását megelőzően tanácsadásra jogosultak; a tanácsadó díját az állam viseli.

Büntetőeljárásban kártérítési keresetet az ilyen követelések polgári eljárásban való érvényesítésére jogosult személyek nyújthatnak be.

A bűncselekmények kártérítési keresetet benyújtó áldozatainak jelezniük kell, hogy részesültek-e kártérítésben vagy benyújtottak-e kártérítési keresetet.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

A kártérítési keresetre vonatkozó határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását követően a sértett fél kérheti az első fokú határozatot hozó bíróságtól, hogy adják át neki a határozat hitelesített másolatát, végrehajthatóságának feltüntetése mellett.

Amennyiben a határozat nem jelöli meg, hogy annak mennyi időn belül kell eleget tenni, a határozat által megállapított kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell teljesíteni. E határidőt követően a kötelezettségek teljesítése végrehajtás útján kikényszeríthető.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

A szándékos bűncselekmény áldozatának külön jogszabály szerint az állami költségvetés terhére is nyújtható kártalanítás. Amennyiben az áldozat kártérítési követelésének helyt adnak, a kártérítés összege a megítélt összegtől függ; a kártérítési keresetről döntő bíróság ugyanezt az intézkedést hozza meg, ha az áldozat az állami költségvetés terhére már kártalanításban részesült.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A 2013. július 1-je után Horvátországban elkövetett szándékos erőszakos bűncselekmények áldozatai akkor jogosultak kártalanításra:

  • ha Horvátország vagy más uniós tagállam állampolgárai vagy lakói;
  • ha őket a bűncselekmény következtében súlyos testi sértés érte vagy az egészségük súlyosan megromlott;
  • ha a bűncselekményt – függetlenül attól, hogy annak elkövetője ismert-e – az elkövetéstől számított hat hónapon belül bejelentik a rendőrségen vagy az ügyészségen;
  • ha kérelmüket hivatalos nyomtatványon, a szükséges iratokkal együtt benyújtották (a nyomtatvány beszerezhető bármely rendőrségen, ügyészségen, illetve helyi vagy megyei bíróságon; emellett megtalálható online is az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az ügyészség, valamint a helyi és megyei bíróságok honlapján).

Az áldozat az alábbiak tekintetében jogosult kártalanításra:

  • a nemzeti felső összeghatárok szerint meghatározott orvosi ellátási költségek; e kártalanításra csak akkor kerül sor, ha az áldozatot nem lehet egészségbiztosítás keretében kártalanítani;
  • a kieső jövedelem maximum 35 000 HRK-ig.

Jogosult vagyok-e kártalanításra, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Az áldozat számára akkor is megítélhető a kártalanítás, ha az elkövető ismeretlen vagy, ha nem indul büntetőeljárás.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

A horvát jog szerint nincs lehetőség sürgősségi kifizetésekre.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Bűncselekmény áldozata vagyok, kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

Áldozatsegítő forróvonal

A bűncselekmények és csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) érzelmi támogatást nyújt, az áldozatok jogaira vonatkozó információval, és arra vonatkozó iránymutatással szolgál, hogy mely szervek és szervezetek nyújthatnak az áldozatok számára további információt, segítséget és támogatást.

A telefonos vonal ingyenes szolgáltatás,

amely hétköznap 8.00 és 20.00 között érhető el horvát és angol nyelven.

A bűncselekmények és csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak szóló országos segélyvonal (116-006) általános támogató szolgáltatás.

További információt itt találhat: A link új ablakot nyit meghttp://pzs.hr/

Egyéb erre szakosodott civil társadalmi szervezetek is nyújthatnak telefonos támogatást és segítséget az egyes bűncselekmények áldozatainak és a gyermekeknek. További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján találja.

Az országos pszichológiai és jogi támogatást nyújtó szervezetek listája:

116 006

A bűncselekmények és csekélyebb súlyú bűncselekmények áldozatainak szóló országos segélyvonal

Hétköznap 8.00–20.00

116 000

Eltűnt gyermekek országos segélyvonala

Eltűnt és bántalmazott gyermekek központja

24/7

116 111

Hrabri telefon gyermekek segélyvonala

Hétköznap 9.00–20.00

0800 0800

Hrabri telefon szülők segélyvonala

Hétköznap 9.00–20.00

0800 77 99

Emberkereskedelemmel kapcsolatos segélyhívószám

Minden nap 10.00–18.00

0800 55 44

Az erőszak női áldozatainak tanácsadó központja

Zágrábi női menhely

Hétköznap 11.00–17.00

0800 655 222

A bűncselekmények női és gyermek áldozatainak segélyhívószáma

Ženska pomoć sada női segélyvonal

24/7

0800 200 144

B.a.B.e. ingyenes jogi segítségnyújtás a családon belüli erőszak áldozatainak

Hétköznap 9.00–15.00

01 6119 444

Szexuális erőszak áldozatainak támogató központja

Ženska soba szexuális jogok központja

Hétköznap 10.00–17.00

01 48 28 888

Pszichológiai segítségnyújtás

TESA pszichológiai segítségnyújtó központ

Hétköznap 10.00–22.00

01 48 33 888

Kék szám

Hétköznap 9.00–21.00

01 4811 320

Ingyenes jogi segítségnyújtás

A jogi egyetem jogklinikája

Hétköznap 10.00–12.00, szerda és csütörtök 17.00–19.00

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

Az áldozat- és tanúsegítő osztályok a következőket nyújtják:

  1. érzelmi támogatás;
  2. jogokra vonatkozó információ;
  3. az áldozatoknak, tanúknak és hozzátartozóiknak szóló technikai és gyakorlati információk;
  4. az áldozat/tanú szükségleteitől függően különös civil társadalmi intézményekhez és szervezetekhez való irányítás.

A megyei bíróságok áldozat- és tanúsegítő osztályai a következőket nyújtják:

ÁLDOZAT- ÉS TANÚSEGÍTŐ OSZTÁLYOK

Eszéki megyei bíróság

Cím:

Europska avenija 7, 31 000 Osijek, Horvátország

Tel.:

031 228 500

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima@zsos.pravosudje.hr

Rijekai megyei bíróság

Cím:

Žrtava fašizma 7, 51000 Rijeka, Horvátország

Tel.:

051 355 645

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-ri@pravosudje.hr

Sziszeki megyei bíróság

Cím:

Trg Ljudevita Posavskog 5, 44000 Sisak, Horvátország

Tel.:

044 524 419

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-sk@zssk.pravosudje.hr

Spliti megyei bírósága

Cím:

Gundulićeva 29a, 21000 Split, Horvátország

Tel.:

021 387 543

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-st@pravosudje.hr

Vukovári megyei bíróság

Cím:

Županijska 33, 32000 Vukovar, Horvátország

Tel.:

032 452 529

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima-vu@pravosudje.hr

Zadari megyei bíróság

Cím:

Borelli 9, 23 000 Zadar, Horvátország

Tel.:

023 203 640

E-mail:

A link új ablakot nyit megpodrska-svjedocima@pravosudje.hr

Zágrábi megyei bíróság

Cím:

Trg N.Š. Zrinskog 5, 10 000 Zagreb, Horvátország

Tel.:

01 4801 062

A horvát Igazságügyi Minisztérium független áldozat- és tanúsegítő szolgálata az áldozat- és tanúsegítő szolgálatra vonatkozó különös információk mellett tájékoztatással szolgál a jogokra vonatkozóan és érzelmi támogatást is nyújt . A támogatásban azok az áldozatok és tanúk is részesülhetnek, akiket nemzetközi jogi segítségnyújtási módszerek segítségével kérnek fel bizonyítékok benyújtására, illetve az e módszerek segítségével bizonyíték benyújtására felkért horvát áldozatok és tanúk is. A független szolgálat az elérhetőségeket tartalmazó tájékoztató leveleket küld az áldozatoknak és a tanúknak és értesíti őket az elkövető börtönből való (automatikus vagy feltételes) szabadságra bocsátásáról. Emellett a független szolgálat felel a bűncselekmények áldozatainak nyújtott pénzügyi kártalanítás összegének meghatározásáért.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

A szervezet típusától és hatáskörétől függően, különböző segítség és támogatás állhat rendelkezésére: pszichológiai, érzelmi, jogi, gyakorlati, lakhatással, orvosi ellátással, biztonsággal és a bíróság előtti nyilatkozatokkal kapcsolatos segítség.

További információt és e szervezetek megyék szerinti listáját az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján találja.

Folyamatban van tizenkét pártfogó felügyeleti iroda létrehozatala Horvátországban. Ezek célja a büntetőjogi szankciók végrehajtása emberi dimenziójának megteremtése, az elkövetők társadalomba való hatékonyabb integrációjának biztosítása, valamint az áldozatok, sértett felek és e személyek családjainak való segítség nyújtása.

A nemzeti pártfogó felügyelet közreműködik az elkövetők börtönből való szabadulást követő közösségbe való visszailleszkedésében. Ennek keretében segítséget nyújt e személyek számára a lakóhely- és munkahelykeresésben, valamint felkészíti őket, az áldozato(ka)t, sértett(ek)et és családjukat/családjaikat az elkövető szabadságra bocsátására. A felügyelet emellett gondoskodik az áldozatoknak, sértett feleknek, valamint az áldozatok és az elkövetők családjainak nyújtott pszichológiai segítségről is.

Amennyiben a szabadulni készülő elkövetőt szexuális bűncselekmény, az élet és a testi épség elleni bűncselekmény vagy erőszakos bűncselekmény miatt tartják fogva, a pártfogó felügyelet köteles megfelelő módon, késlekedés nélkül értesíteni az áldozato(ka)t, a sértett fele(ke)t és családjukat/családjaikat.

Az egyes pártfogó felügyeletek, valamint az Igazságügyi Minisztérium pártfogó felügyeleti osztályának elérhetőségeit A link új ablakot nyit megitt találja.

Victims of crime can contact the police by email A link új ablakot nyit megpolicija@mup.hr or prevencija@mup.hr, or by dialling 192 (24/7) or +385 1 3788 111.

Utolsó frissítés: 08/10/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.