Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Belgium

Tartalomszolgáltató:
Belgium

Hogyan és hol jelenthetek be bűncselekményt?

Hogyan követhetem nyomon a hatóságok munkáját, miután bejelentettem a bűncselekményt?

Hogyan vehetek részt a bűncselekmény nyomozásában?

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

Kaphatok jogi segítséget?

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A bűncselekmény nyomozása során milyen szolgáltatást és támogatást vehetek igénybe?

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

Hogyan folytatódik az ügyem a nyomozás lezárása után?

Fellebbezhetek, ha az ügyemet úgy zárják le, hogy nem került bíróság elé?

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

További információk

Hogyan és hol jelenthetek be bűncselekményt?

A bűncselekményt bejelentheti a helyi rendőrségen, lehetőség szerint a bűncselekmény elkövetése szerinti helyen. Vészhelyzet esetén a 112-es telefonszám hívásával bármikor kapcsolatba léphet a rendőrséggel. Amennyiben nincs vészhelyzet, forduljon a legközelebbi rendőrséghez. A rendőrségek címei a helyi rendőrség honlapján találhatók, holland és francia nyelven.

Amennyiben Ön belga állampolgár vagy Belgiumban rendelkezik lakóhellyel (pl. huzamos tartózkodási engedélyt állítottak ki az Ön számára Belgiumban) , egyes csekély súlyú bűncselekményeket (például rongálás, bolti lopás és kerékpárlopás) interneten keresztül is bejelenthet holland, francia vagy német nyelven. Ezenfelül bárki – így a turisták is – bejelentést tehet az internettel kapcsolatos bűncselekményekről az interneten egy erre a célra szolgáló weboldalon holland, francia, német és angol nyelven.

Néhány bűncselekmény esetében csak akkor indítható büntetőeljárás, ha a sértett panaszt tesz (pl.: rágalmazás, jó hírnév megsértése és becsületsértés).

Nem köteles azonnal bejelenteni a bűncselekményt, de az Ön érdekében áll, hogy megtegye, és így a rendőrség a lehető leghamarabb részletes információkhoz juthasson a tényállásról és a bűncselekmény körülményeiről, valamint az Ön által elszenvedett bármely károsodásról vagy sérülésről. Szem előtt kell tartania továbbá, hogy bizonyos idő elteltével a hatóságoknak már nem áll módjukban büntetőeljárást indítani. Ezt az elévülési időt a törvény határozza meg, és a bűncselekménytől függően hat hónaptól tizenöt évig terjed.

A rendőrség meghallgatja Önt és hivatalos jegyzőkönyvet vesz fel. A meghallgatás során számos jogosultsággal rendelkezik, amelyek akkor is megilletik Önt, ha a későbbiekben másik nyilatkozatot tesz. Akár sértettként, akár tanúként hallgatják meg, a meghallgatást megelőzően rendőr tájékoztatja a következőkről:

  • kérheti, hogy valamennyi kérdést és választ az Ön saját szavaival vegyenek jegyzőkönyvbe;
  • kérheti meghatározott nyomozati lépés elvégzését vagy meghatározott személy kihallgatását;
  • vallomását bizonyítékként használhatják fel a bíróság előtt;
  • térítésmenetes másolatot kérhet a meghallgatásról készült jegyzőkönyvről. A másolatot a meghallgatás végén kell kérnie. Legtöbb esetben azonnal megkapja a másolatot.

Amennyiben az eljárás lefolytatásának nyelvétől eltérő nyelvet beszél, a rendőrség hivatásos tolmácsot biztosít Önnek, kivéve, ha a rendőr le tudja írni az Ön nyelvén a nyilatkozatát vagy arra kéri Önt, hogy saját nyelvén írja le azt.

Az Ön nyilatkozatát belefoglalják a hivatalos jegyzőkönyvbe, amely a következő információkat tartalmazhatja:

  • az Ön neve, címe, telefonszáma és bármely e-mailcím:
  • a bűncselekmény részletei – ki volt érintett a bűncselekményben, hol, mikor és mi történt, milyen következménnyel járt Önre nézve;
  • bármely tanú elérhetőségei;
  • a résztvevő személyek leírása, beleértve a magasságot, testfelépítést és ruházatot. Nagyon hasznosak továbbá az életkorra, a haj színére és formájára, az akcentusra, továbbá az olyan megkülönböztető jelekre vonatkozó információk, mint a szemölcsök, sebhelyek, tetoválások vagy anyajegyek;
  • bármely Önt ért sérülés (orvos igazolást állíthat ki az Ön számára, amelyet akár több nappal az eredeti bejelentést követően is átadhat a rendőrségnek); azt is kérheti orvosától, hogy nyilvánítsa Önt munkaképtelennek;
  • bármely, az Ön vagyontárgyát ért (fizikai) károsodás (hasznos fényképet készíteni valamennyi kárról).

Nyilatkozatában azt is jelezheti, ha bármilyen gyakorlati, szociális, pszichológiai vagy jogi segítségre van szüksége.

A dokumentumok fénymásolatát kell átadnia a rendőrségnek, mivel a későbbiekben szüksége lehet az eredeti dokumentumokra, például, ha kapcsolatba lép a biztosítótársaságával.

Ha Ön szexuális erőszak sértettje, meghallgatására lehetőség szerint a szükséges magánéletvédelmet biztosító, különleges helyiségben kerül sor.

A rendőrség a legtöbb esetben megküldi a hivatalos jegyzőkönyvet (proces-verbaal/procès-verbal) az ügyészségnek (parket/parquet). Az ügyész dönt arról, hogy a rendőrség indítson-e nyomozást vagy sem. A nyomozást az ügyész (procureur des Konings/procureur du Roi) (bűnügyi nyomozás (opsporingsonderzoek/enquête pénale)), illetve bonyolultabb ügyekben, vagy amikor nagyobb beavatkozással járó intézkedésekre, például házkutatásra van szükség, a vizsgálóbíró folytatja le (bírósági vizsgálat (gerechtelijk onderzoek/instruction judiciaire)). Egyes ügyekben a rendőrség úgy dönthet, hogy hivatalból folytat nyomozást, és a teljes aktát megküldi az ügyészségnek további intézkedés céljából (rendőrségi nyomozás (ambtshalve politioneel onderzoek/enquête policière d'office)). Több kisebb súlyú bűncselekmény esetében (például kerékpárlopáskor) a rendőrség a körülményektől függően (pl. ha nincs nyoma az elkövetőnek) egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvet (vereenvoudigd proces-verbaal (VPV)/procès-verbal simplifié)) vesz fel. Ez az egyszerűsített jegyzőkönyv a rendőrőrsön marad, és nem továbbítják az ügyészség számára. A felvett, egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvek listáját havonta továbbítják az ügyésznek, aki így megismeri az Ön ügyét. Ha bármely olyan új információ bukkan fel, amely hatással lehet az ügyre (például, ha azonosítják a bűncselekmény elkövetőjét) a hivatalos jegyzőkönyvet továbbítják az ügyészségre, és a rendőrség megfelelően tájékoztatja Önt erről.

Hogyan követhetem nyomon a hatóságok munkáját, miután bejelentettem a bűncselekményt?

A bűncselekmény bejelentését követően a bejelentését visszaigazoló dokumentumot kap kézhez. E dokumentum tartalmazza az Ön ügyének hivatkozási számát, annak a rendőrtisztnek a nevét, aki segítséget nyújtott Önnek, valamint az ügyészség elérhetőségeit (kivel léphet kapcsolatba annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje az ügyét).

Az említett dokumentum egyértelműen tájékoztatja Önt arról, hogy a bejelentését rendes hivatalos jegyzőkönyvként, rendőrségi nyomozásként vagy egyszerűsített hivatalos jegyzőkönyvként kezelik.

Hogyan vehetek részt a bűncselekmény nyomozásában?

Büntetőeljárás esetén, ha nem tett további lépéseket azon felül, hogy bejelentést tett a rendőrségnek, az ügyészség kizárólag a bírósági tárgyalás dátumáról, időpontjáról és helyéről fogja Önt tájékoztatni.

Ha tájékoztatást kíván kapni az Ön bejelentése tekintetben tett bármely további intézkedésről, törvényes joga van arra, hogy károsult félként (benadeelde persoon/personne lésée) nyilvántartásba vegyék. Személyesen vagy ügyvéd közreműködésével a rendőrőrsön, illetve az ügyészség titkárságának küldött ajánlott levélben nyilatkozatot nyújthat be a hivatalos jegyzőkönyvet felvevő rendőrtiszt vagy az ügyészség titkársága számára arról, hogy Ön károsult fél. A bejelentést visszaigazoló dokumentummal együtt kézhez kap majd egy formanyomtatványt is, amely e nyilatkozat megtételére szolgál.

Károsult félként írásbeli tájékoztatást fog kapni az ügyészség által hozott határozatokról (például az ügy lezárásra vonatkozó határozatról és ennek indokairól, vagy a bírósági vizsgálat megindítására vonatkozó határozatról), valamint a vizsgáló bíróság előtti bármely meghallgatás időpontjáról. Joga van továbbá ahhoz, hogy csatoljon az aktához bármely dokumentumot, amit szükségesnek lát. Ezenfelül joga van betekintést kérni az aktába, és a fénymásolatot kérni arról.

Ha kártérítési igényt akar benyújtani, vagy további jogokat kíván szerezni, igényét a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 (burgerlijke partij/partie civile) kell benyújtania. Az eljárás bármelyik szakaszában benyújthatja az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatot, személyesen vagy ügyvédje útján. Magánfélként betekintést kérhet az ügy aktájába, és fénymásolatot kaphat arról, kérheti további nyomozati lépések megtételét, kártérítést igényelhet, jogorvoslati kérelmet nyújthat be a megkapott határozatokkal szemben, továbbá konzultálnak Önnel és tájékoztatják az elkövető szabadságvesztés büntetését illetően.

A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként vagy károsult félként joga van ügyvédi képviselethez a hatóságokkal történő kapcsolatfelvétel során. A nyomozások titkosak Belgiumban, és Ön nem lehet jelen a nyomozás során (pl. a gyanúsított kihallgatásakor), kivéve a bűncselekmény rekonstruálása céljából tartott helyszíni szemlét, amely esetben a magánfél jelen lehet.

Ön nem köteles bizonyítani sem a bűncselekmény megtörténtét, sem az elkövető bűnösségét.

A büntetőeljárás ezen szakaszában nincs lehetőség az Ön veszteségének vagy kárának megtérítésére.

Miután a hivatalos jegyzőkönyvet továbbították az ügyészségnek, és megkezdődött a büntetőeljárás, Ön már nem állíthatja le a büntetőeljárást. Ez abban az esetben is igaz, ha a bűncselekmény esetében csak a sértett bejelentése esetén folytatható büntetőeljárás, mint például a rágalmazás esetében.

Tanúként milyen jogokkal rendelkezem?

A nyomozás során nagy valószínűséggel tanúként (getuige/témoin) fogják meghallgatni.

Ha tanúként veszélyben érzi magát (valamint családtagjait és hozzátartozóit) bizonyos körülmények között igénybe veheti az alábbi tanúvédelmi intézkedéseket:

  • a megelőző intézkedésekre vonatkozó tanácsadás, és azok végrehajtásának elősegítése;
  • megelőző rendőri járőrszolgálat;
  • beérkező és kimenő telefonhívások rögzítése;
  • titkos telefonszám vagy segélyhívásokra szolgáló mobiltelefon, valamint az Ön gépjárműve számára védett rendszámtábla biztosítása;
  • fizikai védelem; valamint
  • legfeljebb 45 napig tartó elköltöztetés.

Rendkívül különleges esetekben, például amennyiben Ön bűnszervezett által elkövetett bűncselekmény, vagy rendkívül súlyos bűncselekmény, például kiskorú elrablása vagy gyilkosság sértettje vagy tanúja, és a fentiekben felsorolt intézkedések nem elegendőek a biztonságának garantálásához, különleges védelmi intézkedések hozhatók. Ezek az alábbiak:

  • 45 napot meghaladó elköltöztetés; valamint
  • személyazonosság megváltoztatása.

Ön ellentételezést kérhet azokért az utazási- és szállásköltségekért, amelyek annak érdekében merültek fel, hogy tanúvallomást tegyen a nyomozás keretében. A tanúk félnapi kártalanításra is jogosultak a munkából való kiesés miatt. Ezeket a költségeket az állami költségvetés viseli, de bűnösségének megállapítása esetén az elkövető köteles megtéríteni azt.

Amennyiben védelmi intézkedést biztosítanak Önnek, vagy nem tartózkodik az országban, video- vagy telefonkonferencia segítségével is kihallgathatják Önt.

Kiskorú vagyok. Vannak további jogaim?

Amennyiben 18 év alatti személy és bűncselekmény sértettje, Ön a következő további jogokkal rendelkezik a kihallgatás során:

  • elkísérheti a választása szerinti felnőtt; valamint
  • egy alkalmas helyiségben hallgatják ki.

A többszöri kihallgatás elkerülése érdekében vallomását hang- vagy videofelvételen rögzíthetik. Amennyiben 12 év alatti személy, a kihallgatását videóra rögzíthetik; erről előzetesen tájékoztatni kell Önt. Amennyiben 12 évnél idősebb személy, kihallgatását csak akkor rögzíthetik videóra, ha Ön engedélyt ad erre. Ezeket a kihallgatásokat különlegesen felszerelt helyiségekben tartják.

Amennyiben szexuális zaklatás, prostitúció vagy pornográfia áldozatává vált, 18. életévének elérését megelőzően nem kezdődik meg az elévülési idő, amelynek leteltét követően az ügyben nem indítható büntetőeljárás.

Amennyiben bűncselekmény sértettje és kiskorú, a rendőrség elküldi a bántalmazott gyermekekre szakosodott központba is.

Védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában való nyilvánosságra hozatalával szemben, vagyis a tilos olyan fényképek, rajzok és egyéb anyagok közzététele vagy terjesztése, amelyek felfedhetik a személyazonosságát.

A bűncselekmény nyomozása során milyen tájékoztatást kaphatok a rendőrségtől vagy az áldozatokat segítő szervezetektől?

A rendőrség a következőkről ad felvilágosítást Önnek:

  • azon szolgálatokról és szervezetekről, amelyekhez támogatásért fordulhat;
  • a bejelentésének megtétele után következő eljárásokról;
  • a kártérítéshez szükséges követelményekről.

Ezt a tájékoztatást szórólapok segítségével vagy szóban kapja meg. A szórólapok a három hivatalos nyelven érhetők el (hollandul; franciául és németül). A szóbeli tájékoztatást általában más nyelven is biztosíthatják (például angolul).

Fontos tudni, hogy kizárólag akkor kap majd folyamatos tájékoztatást ügyének egyes fejleményeiről, ha károsult félként nyilvántartásba vették vagy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 igényt nyújtott be. Az említett fejlemények a következők:

  • az ügyész határozata az Ön ügyének lezárásáról és e határozat indoka;
  • az ügyész határozata ügyének nyomozási bíró elé terjesztéséről a bírósági nyomozás megindítása érdekében;
  • az ügyész határozata arról, hogy peren kívüli megállapodást vagy közvetítést javasol az elkövetőnek; valamint
  • az ügy bíróság elé kerülésének időpontja.
  • Ezenfelül károsult félként vagy magánfélként joga van betekintést kérni az aktába, és a fénymásolatot kérni arról. Ez a kérést az ügyészséghez vagy a nyomozás folyamán a nyomozási bíróhoz kell intézni.

Másolatokat készíthet az iratokról, de minden másolatért fizetnie kell (másolatonként körülbelül 0,25– 0,50 eurót). Ha azonban az ügyében a büntető ítélőtábla (hof van assisen/cour d'assises) jár el, a másolat ingyenes.

Kaphatok jogi segítséget?

Kezdeti útmutatásért az az érintettekkel közvetlenül érintkező jogi segélyszolgálathoz (juridische eerstelijnsbijstand/aide juridique de première ligne) fordulhat, amelynek a jogászai egyes napokon meghatározott időpontokban ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak. Szükség esetén szakosított szolgálathoz vagy szervezethez fordulhat. A bírósági épületekben, a békebíróságokon (vredegerecht/justice de paix), igazságügyi központokban és egyes önkormányzati hatóságoknál konzultációkat szerveznek. Minden bírósági körzetben található igazságügyi központ (justitiehuis/maison de justice) elérhetőségeik francia és holland nyelven állnak rendelkezésre), illetve az egyik áldozatokat támogató szolgálathoz is fordulhat.

Részletes jogi tanácsadás, segítségnyújtás és képviselet érdekében ügyvéd szolgáltatásait kell igénybe vennie. Ez jövedelmétől függően teljes egészében vagy részlegesen költségmentes lehet, a másodlagos jogi segítségnyújtási rendszer (juridische tweedelijnsbijstand/aide juridique de deuxième ligne) közreműködésével. A különleges helyzetben lévő személyek több kategóriája, így a kiskorúak és a szellemi fogyatékkal élő személyek, minden esetben jogosultak ingyenes jogi képviseletre.

Másodlagos jogi segítségnyújtásért a Költségmentességi Hivatalhoz bureau voor juridische bijstand/bureau d’aide juridique) (részletek franciául és hollandul) kell fordulnia, amely minden bírósági épületben megtalálható. Be kell nyújtani az azt igazoló dokumentációt, hogy a különleges kategóriák egyikébe tartozik, vagy alacsony nettó jövedelemmel rendelkezik. A Hivatal két héten belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a kérelmét, és megküldi-e Önnek kirendelt védőjének elérhetőségeit. Kérhet saját maga által választott ügyvédet is, amennyiben hajlandó a másodlagos jogi segítségnyújtási keretében dolgozni. Ha az ügyvéd belegyezik ebbe, az Ön nevében kapcsolatba lép a Hivatallal, hogy az Ön kérelmének jóváhagyását kérje.

Ha szerény pénzügyi lehetőségekkel rendelkezik, bizonyos körülmények között kérheti, hogy a költségmentességi (rechtsbijstand/assistance judiciaire) szabályozás alapján mentesítsék több eljárási költség (pl. a bírósági végrehajtó költségei, valamint a bizonyítékok katalógusából készített másolatok költsége) alól. Ennek igénybevételéhez kérelmet kell benyújtania az ügyet tárgyaló büntetőbíróság Költségmentességi Hivatalához. Ha Ön már büntetőeljárásban részt vevő magánfél, ezzel a kérelemmel – írásban vagy szóban – az ügyet tárgyaló büntetőbírósághoz fordulhat.

Ajánlatos továbbá, hogy alaposan ellenőrizze biztosítási kötvényeit annak megállapítása céljából, hogy rendelkezik-e jogvédelmi biztosítással. Lépjen kapcsolatba biztosítás-közvetítőjével.

Hogyan védenek meg, ha veszélyben vagyok?

A rendőrség általános biztonsági intézkedések meghozatala révén gondoskodik közvetlen biztonságáról. Ha veszélyben érzi magát, az Ön által tett vagy megtenni szándékozott tanúvallomás miatt, valamint készen áll arra, hogy tanúvallomását megerősítse a bíróságon, a Tanúvédelmi Bizottság (Getuigenbeschermingscommissie/ Commission de protection des témoins) további védelmet nyújthat az Ön számára. Ha az ügyész (a bűnügyi nyomozás során) vagy a nyomozási bíró (a bírósági nyomozás során) úgy véli, hogy szüksége van ezekre a védelmi intézkedésekre, kérelmet küld a Tanúvédelmi Bizottságnak.

Ha ön nemi erőszak vagy szemérem elleni erőszak áldozata, védelmet fog kapni személyazonosságának a médiában történő nyilvánosságra hozatalával szemben is. Bűncselekménynek minősül olyan fényképek, rajzok vagy egyéb dokumentumok közzététele vagy terjesztése, amelyekből fény derülhet a személyazonosságára.

Amennyiben családon belüli erőszak áldozata és fél hazamenni, a rendőrség biztonságos tartózkodási helyet biztosít Önnek (és gyermekeinek).

Megkérheti továbbá a rendőrtisztet, hogy adatait ne tüntesse fel a hivatalos jegyzőkönyvben, azonban szem előtt kell tartania, hogy a rendőrség kérés esetén köteles megadni ezeket az adatokat az ügyészségnek.

A nyomozási bíró (a rendőrség ebben a kérdésben nem rendelkezik jogosultságokkal) kizárólag akkor biztosíthat részleges vagy teljes névtelenséget az Ön számára, amennyiben a tanúvallomás eredményeként Ön, vagy egy Önnel kapcsolatban álló személy rendkívül veszélyes helyzetbe kerülhet. A nyomozási bíró gyakran hoz olyan döntést, hogy hivatalból biztosít névtelenséget, azonban ezt Ön is kérelmezheti. Ha a nyomozási bíró elutasítja a kérelmét, a döntés ellen nem fellebbezhet.

A részleges névtelenség azt jelenti, hogy a kihallgatásáról készült hivatalos jegyzőkönyvben nem fedik fel a személyazonosságát. Erre bűnügyi nyomozás és bírósági nyomozás esetében is mód van.

A teljes névtelenség azt jelenti, hogy a teljes büntetőeljárás során titokban tartják a személyazonosságát; teljes névtelenség kizárólag akkor biztosítható, ha:

  • a nyomozási bíró bírósági nyomozást folytat;
  • a részleges névtelenség biztosítása nem elegendő a védelméhez;
  • úgy véli, hogy tanúvallomás esetén veszélybe sodorja magát és hozzátartozóit, és ez indokolhatja, hogy nem tesz tanúvallomást; valamint
  • a bűncselekmény bűnszervezetet érint vagy súlyos bűncselekménynek minősül (például kiskorú elrablása, vagy emberölés).

A bűncselekmény nyomozása során milyen szolgáltatást és támogatást vehetek igénybe?

A rendőrség és az igazságügyi hatóságok valamennyi alkalmazottja köteles Önt ellátni a szükséges tájékoztatással, valamint – megfelelő esetben – elküldeni Önt a szakosított szolgálatokhoz. Különféle szakosított szolgálatok kínálnak segítségnyújtást az áldozatok számára. Ön a büntetőeljárás folyamán, és még azt követően is igényelheti a következő szolgáltatásokat:

  • A rendőrség kezdetben fogadja Önt, gyakorlati tanácsokat, információkat ad, elkészíti a hivatalos jegyzőkönyveket és jelentéseket a megfelelő szervek számára. Amennyiben az eljáró rendőr nem tud megfelelő támogatást nyújtani Önnek (például sürgősségi helyzet vagy nagyon súlyos helyzet esetén), a rendőrség áldozatokra szakosodott szolgálata (politionele slachtofferbejegening/assistance policière aux victimes) veszi át ezt a szerepet és nyújtja Önnek a szükséges támogatást.
  • Az igazságügyi központok áldozatokat fogadó hivatalai (slachtofferonthaal/accueil des victimes) szakosított tájékoztatást adhatnak az ügyéről. Minden bírósági körzetben található igazságügyi központ (elérhetőségeik franciául és hollandul állnak rendelkezésre). Ez a hivatal a jogi eljárások teljes egésze folyamán elláthatja Önt a szükséges támogatással és segítséggel. Ha szükséges, az áldozatokat fogadó hivatal munkatársai – a problémától függően – továbbküldik Önt még szakosítottabb szolgálatokhoz. Az áldozatokat fogadó hivatal munkatársai támogatást nyújthatnak Önnek az eljárások érzelmileg nehezen feldolgozható pillanataiban, továbbá segítséget nyújthatnak az ügyiratába való betekintéshez, támogathatják a bírósági tárgyalás folyamán, és segítséget nyújthatnak az okirati bizonyítékok visszaküldéséhez, valamint támogathatják a bűncselekmény rekonstrukciója folyamán. Emellett segítséget nyújthatnak a büntetés alkalmazása tekintetében felhasználandó sértetti nyilatkozat elkészítéséhez.
  • Az áldozatokat támogató szolgálatok (diensten slachtofferhulp/services d'assistance aux victimes) további támogatást nyújtanak a bűncselekmény következményeinek feldolgozásához: érzelmi és pszichoszociális támogatást valamint tájékoztatást (az Önt megillető jogokról, az elszenvedett károk megtérítéséről, és a jogi segítségnyújtás hozzáférhetőségéről), és segítségnyújtást a különböző intézményekkel való kapcsolattartáshoz (pl. biztosítótársaságok, a rendőrség, az igazságügyi hatóságok, ügyvédek, kórházak, stb.). Általában a rendőrség vagy a bírósági asszisztensek küldik el Önt ezekhez a szolgálatokhoz, de maga is felveheti velük a kapcsolatot.

E szolgálatok igénybevétele ingyenes és teljesen önkéntes.

Ha Ön emberkereskedelem áldozata, különböző magán szakosított szervezetek biztosíthatnak támogatást. E szervezetek munkájának összehangolását és együttműködésüket a Belga Esélyegyenlőségi és Rasszizmusellenes Központ (Centrum voor Gelijkheid van Kansen en voor Racismebestrijding/Centre pour l’Egalité des chances et la lutte contre le racisme ) irányítja. Ha az emberkereskedelem áldozataként védelmet biztosítanak az Ön számára, jogosulttá válik a tartózkodással és a munkavállalási engedélyekkel kapcsolatos, néhány különleges szabály igénybevételére.

Orvosi segítséget igénybe vehet, de ezért fizetnie kell, ha nem rendelkezik érvényes egészségbiztosítással (bár ezeket a költségeket belefoglalhatja a kártérítési igényébe). A 27 uniós tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai igénybe vehetik az európai egészségbiztosítási kártyát.

Van lehetőség egyezséget/megállapodást kötni vagy közvetítői eljárást kezdeményezni az elkövető és köztem?

A közvetítésre a büntetőeljárás valamennyi szakaszában lehetőség van: a rendőrségi szakaszban (rendőrségi szintű közvetítés); az önkormányzatok szintjén (a közigazgatási bírságokkal kapcsolatos mediáció); az ügyész szintjén, mielőtt dönt a vádról (büntetőjogi közvetítői eljárás), és miután az ügyész elrendeli a vádemelést (jóvátételi közvetítői eljárás). A jóvátételi közvetítői eljárásra a büntetés-végrehajtás során és azt követően s lehetőség van.

Közvetítői eljárásra a bűncselekmények minden fajtája esetében sor kerülhet. Az ügyésznek, a nyomozási bírónak és az ítélkező bírónak tájékoztatniuk kell Önt a közvetítői eljárás lehetőségeiről. Ön is kezdeményezhet közvetítői eljárást.

Rendőrségi szintű közvetítői eljárást (politionele schadebemiddeling/médiation policière) kisebb súlyú bűncselekmények (pl. graffitik, kisebb értékű lopások és garázdaság) esetében kínálnak, a tulajdoni kár rendezése érdekében. Erre a típusú közvetítői eljárásra Leuven, Mechelen és Brüsszel rendőrségi körzetében van lehetőség. A közvetítői eljárásra azt megelőzően kerül sor, hogy a hivatalos jegyzőkönyvet megküldik az ügyészségnek. Az ügyészt értesítik a közvetítői eljárás eredményeiről, és ha megállapodás születik, az ügyet rendszerint lezárják.

A közigazgatási bírság kiszabását megelőző, közigazgatási bírságokkal3 összefüggő közvetítői eljárás. Kötelező a lefolytatása, amennyiben az elkövető nem töltötte be a16. életévét. A közvetítői eljárást – amelynek elsődleges célja az okozott kár megtérítése – a helyi közigazgatási tisztviselők folytatják le.

A büntetőügyekben zajló közvetítői eljárásra (bemiddeling in strafzaken/médiation pénale) az ügyész tehet javaslatot, amennyiben úgy véli, hogy a bűncselekmény legfeljebb két évi szabadságvesztéssel büntethető. Az ilyen típusú közvetítői eljárást az elkövető elleni vádemelés előtt folytatják le, az igazságügyi központ munkatársainak közreműködésével. Bűncselekmény áldozataként a kárának megtérítésére irányuló közvetítői eljárás áll leginkább az érdekében. Az ügyész javasolhatja egy vagy több kiegészítő intézkedés meghozatalát az elkövető tekintetében (pszichológia kezelés vagy gyógykezelés, képzés, vagy szolgáltatás-nyújtás). Ha a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás születik az elkövető és az áldozat között, és az elkövető eleget tett a meghatározott kiegészítő intézkedéseknek, akkor elejtik a vádat (vagyis az ügyész többé nem terjesztheti az ügyet a bíróság elé). Ha az elkövető nem teljesíti a feltételeket, az ügyet a bíróság elé utalhatják. Az ilyen típusú közvetítői eljáráshoz szükség van az Ön együttműködésére, és ha nem egyezik bele abba, hogy együttműködjön, akkor az ügyet visszaküldik az ügyésznek, aki új döntést hoz arról, hogy vádat emel-e vagy sem.

A jóvátételi közvetítői eljárás (herstelbemiddeling/médiation réparatrice) a büntetőeljárástól független zajlik, és nem helyettesíti azt. Ezért továbbra is az igazságügyi hatóságok felelnek a büntetőeljárással, az ítélkezéssel és a büntetés-végrehajtással kapcsolatos döntésekért. Ez azonban nem akadályozza, hogy Ön az eljárás bármelyik szakaszában – vagyis mielőtt az ügyet a bíróság elé terjesztik, az ügy bírósági tárgyalása során, vagy miután a bíró meghozta az ítéletet – közvetítői eljárást kezdeményezzen. A büntetőügyben közvetlenül érintett bármely személy igényelhet közvetítői eljárást. Tehát nem csupán az áldozat vagy az elkövető kérhet közvetítést, hanem például egy élettársa, családtag vagy hozzátartozó is. A jóvátételi közvetítői eljárást két nem kormányzati szervezet, az ország flamand régiójában a Suggnomè, a vallon régiójában pedig a Médiante folytatja le. Minden bírósági körzetben van helyi szekciójuk. A jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként elért megállapodás titkos, és csak mindkét fél hozzájárulásával továbbítják a bíróságnak. A bírósági ítéletben említést kell tenni a jóvátételi közvetítői eljárásról, azonban az elért megállapodást nem kell figyelembe venni.

A közvetítői eljárás a fiatalkorúak ügyeiben is rendelkezésre áll, továbbá a jóvátételi közvetítésre mód van mindkét szinten az ügyészségen és a fiatalkorúak bíróságán egyaránt. Kizárólag a fiatalkorúak bírósága rendelhet el jóvátételi konferenciát (herstelgericht groepsoverleg (hergo)/concertation restauratrice en groupe). A bírónak előnyben kell részesítenie a közvetítési intézkedéseket (a kiskorú elkövető elítélésével szemben), valamint tájékoztatni kell az ellentétben álló feleket erről a lehetőségről. Ha a jóvátételi közvetítői eljárás eredményeként megállapodás jön létre a sértett és az elkövető között, a bírónak főszabály szerint jóvá kell hagynia a megállapodást. A bíró nem változtathat a megállapodás tartalmán, de megtagadhatja annak elismerését, ha a tartalma egyértelműen veszélyezteti a közbiztonságot. A közvetítést és a jóvátételi konferenciákat a fiatalkorúak segítése terén tevékenykedő helyi, nem kormányzati szervezetek szervezik.

Hogyan folytatódik az ügyem a nyomozás lezárása után?

A nyomozás végén meghozott határozat különböző attól függően, hogy bírósági nyomozásról vagy bűnügyi nyomozásról van szó.

A bűnügyi nyomozás során az ügyész dönthet arról, hogy:

  • lezárja az ügyet;
  • peren kívüli megállapodást (minnelijke schikking/résolution à l’aimable) javasol az elkövetőnek – ha az elkövető elfogadja a javaslatot és megtéríti az Ön kárát, az ügyet lezárják;
  • büntetőügyekben zajló közvetítői eljárást (bemiddeling in strafzaken/médiation dans les affaires pénales) javasol;
  • bíróság elé terjeszti az ügyet.

Károsult félként vagy büntetőeljárásban részt vevő magánfélként tájékoztatást fog kapni az ügyész határozatáról.

Ha bírósági nyomozásra kerül sor, a nyomozási bírónak továbbítani kell az aktát a bíróság tárgyalás‑előkészítő kollégiumához (raadkamer/chambre du conseil). A tárgyalás‑előkészítő kollégium meghallgatásai zártkörűek: a sajtó és a nyilvánosság nem lehet jelen. Ön és jogi képviselője jelen lehet, azonban a barátai és a családja nem vehetnek részt. A tárgyalás‑előkészítő kollégium dönthet arról, hogy:

  • lezárja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy nincsen elegendő bizonyíték a vádlottal szemben, illetve hogy nem követtek el bűncselekményt;
  • tárgyalásra utalja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy elegendő bizonyíték van a vádlott bíróság elé állításához;
  • szakosodott elmegyógyintézetbe utalja az elkövetőt, ha elmebetegségben vagy olyan súlyos értelmi fogyatékosságban szenved, ami a cselekvőképességét kizárja; ilyen esetben a vádlott nyilvános meghallgatást kérhet;
  • felfüggeszti a büntetés végrehajtását: a tárgyalás‑előkészítő kollégium kizárólag akkor dönthet a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, amennyiben az elkövetőt korábban nem ítélték el hat hónapnál hosszabb szabadságvesztés büntetésre, öt évnél hosszabb próbaidőt állapít meg, amelynek során az elkövetőnek számos feltételt kell teljesítenie; ha a próbaidő folyamán ismét bűncselekményt követ el vagy nem teljesíti a feltételeket, a bíróság dönthet az ügy újraindításáról.

Ha a tárgyalás‑előkészítő kollégium úgy dönt, hogy elmegyógyintézetbe utalja a gyanúsítottat vagy felfüggeszti a büntetés végrehajtását, határozata egyenértékűnek tekintendő a büntetőbíróság teljes ítéletével, és a kollégium az Ön polgári jogi kártérítési igényéről is határoz.

Károsult félként vagy büntetőeljárásban részt vevő magánfélként tájékoztatást fog kapni a tárgyalás időpontjáról. Ha büntetőbíróság elé utalják az ügyét, szintén tájékoztatást fog kapni a tárgyalás időpontjáról.

Fellebbezhetek, ha az ügyemet úgy zárták le, hogy nem került bíróság elé?

Nem nyújthat be fellebbezést az ügyész ügyet lezáró döntése ellen. Az ügy tényállásától és körülményeitől, valamint lezárásának indokától függően, továbbra is lehetősége lehet kártérítést igényelni a büntetőbíróságokon (a polgári bíróságokon előtti eljárásoktól függetlenül):

  • Ha a cselekmény szabálysértés (contravention/overtreding) vagy vétség (délit/wanbedrijf), lehetőség van az elkövetőnek közvetlenül a bíróság elé idézésére. Ennek érdekében fel kell kérnie kell a bírósági végrehajtót, hogy kézbesítse az idézését az elkövetőnek.
  • Emellett feljelentést tehet a nyomozási bírónál, és igényt terjeszthet elő a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1; ezután a bíró köteles megindítani a bírósági nyomozást. Ennek érdekében Önnek kifejezetten nyilatkoznia kell a nyomozási bírónak arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként igényt terjeszt elő. Ezt szóban és írásban is megteheti. A nyomozási bíró hivatalos jegyzőkönyvet készt, amelyben megerősíti, hogy magánfélként vesz részt az eljárásban. Tudnia kell, hogy ilyen esetben a nyomozási bíró kötelezheti, hogy adjon biztosítékot az eljárás költségeinek fedezésére. E biztosíték összegét a bíró határozza meg. Tisztában kell lennie továbbá azzal, hogy a tárgyalás‑előkészítő kollégium a nyomozás végén még mindig dönthet úgy, hogy nem utalja tárgyalásra az ügyet, például ha nincsen elegendő bizonyíték a vádlottal szemben. A tárgyaláson meg kell erősíteni az eljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállását.

Ha az elkövető kiskorú, nem idézheti közvetlenül a bíróság elé, és a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként feljelentést sem nyújthat be.

A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként1 megfellebbezheti a tárgyalás‑előkészítő kollégium határozatait – így a vádlottal szembeni büntetőeljárás elutasítását – a fellebbviteli bíróság vádtanácsánál (Kamer van inbeschuldigingstelling/Chambre des mises en accusation). A vádtanács határozatával szemben nem nyújthat be fellebbezést, és azt követően Ön sem idézheti bíróság elé az elkövetőt.

Ha a tárgyalás‑előkészítő kollégium kártérítésre vonatkozó határozatot hoz (amennyiben az elkövetőt elmegyógyintézetbe utalja vagy felfüggeszti a büntetés végrehajtását), a megítélt kártérítés tekintetében fellebbezést nyújthat be, a büntetőítélettel szemben azonban nem. Tizenöt napon belül kell fellebbeznie (vagy három napon belül, ha az elkövető előzetes‑ letartóztatásban van) a bíróság hivatalánál. Ez esetben a fellebbviteli bíróság vádtanácsa bírálja el a kártérítés iránti igényét.

Ha bármilyen okból nem vett részt a büntetőeljárásban, igényét a polgári bíróságokon érvényesítheti. Ez a lehetőség akkor is a rendelkezésére áll, ha az ügyészség úgy dönt, hogy nem emel vádat. Polgári jogi igényét a polgári bíróság elé terjesztheti, a kárt okozó személy idézésével, kivéve ha valamennyi fél önként hajlandó megjelenni a bíróságon. Amennyiben egy biztosító is érintett (például közlekedési balesetet követően) a biztosítót is idézheti. A polgári bíróságokon zajló eljárás alapvetően különbözik a büntetőeljárástól. Ha a polgári bíróság (burgerlijke rechtbank/tribunal civil) elé kívánja terjeszteni az igényét ( például, ha nem vett részt a büntetőeljárásban vagy ha az ügyét lezárták) készen kell állni annak bizonyítására, hogy felróható cselekményt követtek el. Ha büntetőeljárás van folyamatban, a polgári bíróság a büntetőbíróság ítéletének meghozataláig felfüggeszti az előtti folyamatban lévő eljárást. A polgári bíróságot a büntetőbíróság megállapításai kötik. A polgári bíróságok előtti igényérvényesítés szintén költségekkel jár.

Külföldi vagyok. Hogyan védik meg a jogaimat és az érdekeimet?

Külföldiként a fentiekben kifejtett valamennyi jog megilleti Önt. Bizonyos kiegészítő jogosultságokkal is rendelkezik, amelyek megkönnyítik részvételét a büntetőeljárásban.

Joga van térítésmentesen tolmácsot kérni, ha nem beszéli a helyi hivatalos nyelvet. Ön is írásba foglalhatja a tanúvallomását (vagy megkérheti a rendőrtisztet, hogy az Ön anyanyelvén írja le a tanúvallomását). Ha külföldön tartózkodik, az ügyész vagy a nyomozási bíró video- vagy telefonos konferenciahívás segítségével is kikérdezheti.

Ha menedékkérő, automatikusan megilleti az a jog, hogy térítésmentes védő kirendelését kérje a másodlagos jogi segítségnyújtási rendszer keretében.

További információk:

  • Az Alkotmány – hollandul és franciául
  • A bíróságokról szóló törvény – hollandul és franciául
  • A büntető eljárásjogi törvény – hollandul és franciául
  • A rendőrségről szóló 1992. augusztus 5-i törvény – hollandul és franciául
  • Az állami kártalanításról szóló 1985. augusztus 1-i törvény – hollandul és franciául
  • Az ítélet felfüggesztéséről, a büntetés alkalmazásának elhalasztásáról és a próbára bocsátásáról szóló 1964. június 29-i törvény hollandul
  • A két szinten strukturált, integrált rendőrségen belül a sértettekkel szemben tanúsítandó bánásmódról szóló 2007. május 4-i GPI 58. sz. körlevél – hollandul
  • Az egységes panaszbejelentő nyomtatvány használatáról, az e nyomtatványok rendőrség általi átadására vonatkozó útmutatásról és a COL 8/2005. sz. körlevél módosításáról szóló COL 5/2009. sz. ügyészi kollégiumi körlevél, 2012. december 20-i módosított változat.
  • Az emberkereskedelem és/vagy az embercsempészet súlyos formáinak sértettjeivel kapcsolatos átfogó együttműködésről szóló, 2008. szeptember 26-i körlevél – hollandul
  • A 2012. november 12-i COL 16/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele a sértetteknek az ügyészségek és bíróságok általi fogadásáról
  • A 2012. november 12-i COL 17/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele az elhunytakkal való tiszteletteljes bánásmódról, az elhalálozás bejelentéséről, a tiszteletteljes ‑elbúcsúztatásról, valamint a bűncselekmény helyszínének megtisztításáról azokban az esetekben, amelyeknél az igazságügyi hatóságok is érintettek.
  • A 2012. decemberi COL 18/2012 körlevél – Az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és az ügyészi kollégium közös körlevele a lakóhelyről való ideiglenes kitiltásról családon belüli erőszak esetén
  • A részben vagy teljesen térítésmentes ‑másodlagos jogi segítségnyújtás és a költségmentesség feltételeiről szóló, 2003. december 18-i királyi rendelet – hollandul
  • Az emberkereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelemről szóló 2004. május 16-i királyi rendelet – hollandul
  • Az igazságügyi minisztérium igazságügyi központokat igazgató főosztályának szervezetéről szóló 1999. június 13-i királyi rendelet – hollandul és franciául
  • A büntetőügyek jogi költségeire vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1950. december 28-i királyi rendelet
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam és a flamand közösség közötti, 1998. április 7-i együttműködési megállapodás – hollandul
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, a flamand közösség, a francia közösség, a francia közösség bizottsága, valamint a közösségek vegyes bizottsága közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul és franciául
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, a francia közösség, valamint a vallon régió közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul és franciául
  • Az áldozatsegítésről szóló, a belga állam, valamint a német nyelvi közösség közötti, 2009. június 5-i jegyzőkönyvi megállapodás – hollandul, franciául és németül
1. A büntetőeljárásban részt vevő magánfél

Ön a büntetőeljárás folyamán bármikor polgári jogi igényt terjeszthet a büntetőbíróság elé, még akkor is, ha nem tett rendőrségi feljelentést. A sértetteket megillető általános jogok mellett, a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként betöltött jogállásából adódóan az alábbi jogok is megilletik:

kártérítést követelhet;
a bíróság meghallgathatja;
az eljárás végén megtéríthetik a költségeit; valamint
tolmácsot igényelhet a bírósági eljárás folyamán;
ha a polgári keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak ítélik, egyes jogosultságok anélkül is megilletik a büntetőeljárás folyamán, hogy kérelmet kellene benyújtania az iránt, hogy a bíróság a büntetések végrehajtása céljából ismerje el Önt sértettként.
Kifejezett nyilatkozata útján nyilvántartásba vettetheti magát a büntetőeljárásban részt vevő magánfélként, ha az ügyészség már megindította az eljárást. Ezt a nyomozás és a és a bírósági eljárás folyamán bármely szakaszban megteheti, a fellebbviteli szakaszban azonban már nincs rá lehetősége. Ha a bűncselekmény szabálysértés (contravention/overtreding) vagy vétség (délit/wanbedrijf), polgári jogi igényt nyújthat be a nyomozási bíróhoz, aki köteles büntetőeljárást indítani. Tartsa szem előtt, hogy a nyomozás végén a tárgyalás-előkészítő kollégium továbbra is dönthet úgy, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az állítólagos elkövető bíróság elé állításához.
Ha kártérítést kíván kapni, bizonyítana kell az elszenvedett kárt. A bíróság értékelni fogja, hogy a kérelme elfogadható-e, és helyt ad neki vagy elutasítja azt.
A büntetőeljárásban részt vevő magánfélként jogosult arra, hogy a fellebbviteli bíróság vádtanácsa elé terjessze az ügyet, ha a bűnügyi nyomozás annak megkezdését követő egy évvel még mindig folyamatban van. Ez a lehetőség közvetett ellenőrzést biztosít Önnek a nyomozás előrehaladása felett.
2. Az emberkereskedelem áldozatainak védelme
Belgium az 1990-es évek eleje óta tartózkodási jogállással kapcsolatos rendszert kínál az emberkereskedelem áldozatainak. Az áldozatok alábbi kategóriái jogosultak az „emberkereskedelem áldozata” jogállásra:
az emberkereskedelem áldozatai (vagyis a szexuális kizsákmányolás különböző formái, a kolduláshoz kapcsolódó kizsákmányolás, a gazdasági kizsákmányolás, szerveltávolítás, kikényszerített bűncselekmények céljából elkövetett emberkereskedelem);
az embercsempészet (vagyis az illegális bevándorlás segítése nyereségszerzés céljából), amennyiben súlyosító körülmények állnak fenn. Az erőszak áldozatává vált vagy életveszélyben lévő sértettek jogosultak erre a jogállásra.
Ha elismerik Önt az emberkereskedelem áldozatként a tartózkodás és a munkavállalási engedélyek tekintetében különös szabályozás vonatkozik Önre, ha:
megszakítja kapcsolatát a gyanúsítottakkal;
elfogadja az emberkereskedelem sértettjeivel való foglalkozásra és támogatásukra szakosodott elismert szervezet kötelező felügyeletét;
együttműködik az igazságügyi hatóságokkal azáltal, hogy tanúvallomást tesz és panaszt nyújt be.
3. Közigazgatási bírságok
A közigazgatási bírságokat a helyi hatóságok szabják ki, és azok nem büntetőjogi szankciók. A helyi hatóságok jogosultak közigazgatási szankciókkal (pénzbírságok, épületek vagy helyiségek bezárása, illetve engedélyek felfüggesztése) sújtani egyes kisebb súlyú bűncselekményeket és szabálysértéseket. Az önkormányzat szabályozásának megsértése, a garázdaság egyes formái stb. esetén szabhatja ki ezeket a szankciókat. Az eljárás nem függ közvetlenül az ügyésztől.
Utolsó frissítés: 16/12/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit