You are regarded as a victim of crime if you have suffered damage or your legal interests, as protected by criminal law, may have been harmed in other respects, e.g. if you have been injured or your property has been damaged or stolen and this act constitutes a crime under Austrian law. As a victim of crime, the law guarantees that you benefit from certain individual rights before, during and after the court proceedings.

In Austria, criminal proceedings begin as soon as the criminal police (Kriminalpolizei) or public prosecutor’s office (Staatsanwaltschaft) start investigations in response to an initial suspicion. Once these investigations have been concluded, the public prosecutor may decide to close the proceedings, order alternative measures to conventional criminal proceedings or bring charges before a court. Certain crimes (crimes subject to private prosecution – Privatanklagedelikte) are only prosecuted at the request of the victim, who in this case has to bring charges himself/herself. No investigation is conducted in such cases.

During the trial, the court will hold a hearing and examine the evidence. Depending on the seriousness of the crime, cases will be heard by

• a single judge or
• a panel of judges (Schöffensenat) consisting, depending on the crime in question, of one or two professional judges and two lay judges, who will decide on the defendant’s guilt and the level of the penalty imposed or
• a jury court (Geschworenengericht), consisting of three professional judges and eight lay judges (jurors). The jurors decide on the defendant’s guilt, while the decision on the level of the penalty is taken jointly by the jurors and the three professional judges.

As a victim you can play a very important part in these criminal proceedings and also benefit from various rights. You can participate as a victim without a specific legal status or become a civil claimant, subsidiary prosecutor or private prosecutor and benefit from additional rights and possibilities.

Click on the following links to find the information you are looking for:

1 - My rights as a victim of crime

2 - Reporting a crime and my rights during the investigation or trial

3 - My rights after trial

4 - Compensation

5 - My rights to support and assistance

Milyen tájékoztatást kapok a hatóságtól (például a rendőrségtől vagy az ügyészségtől) a bűncselekmény megtörténte után, de még azelőtt, hogy feljelentést tennék miatta?

A bűncselekményre vonatkozó feljelentése előtt tájékozódhat a jogairól a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (Bundesministerium für Justiz) honlapjáról (itt) és az áldozatsegítő segélyvonalon (Opfernotruf) vagy az áldozatsegítő segélyvonal honlapjáról (0800 112 112 vagy itt).

Bűncselekmény áldozataként Ön jogosult arra, hogy a hatóságoktól tájékoztatást kapjon a jogairól. Főszabály szerint ezt a tájékoztatást a nyomozás megkezdésekor kell közölni. Amennyiben Ön jogosult az áldozatsegítő szolgálattól áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételére, erről az első meghallgatást megelőzően tájékoztatják. A tárgyalásra szóló idézés információt tartalmaz ezekről a támogatási szolgáltatásokról, és tartalmazza a releváns áldozatsegítő szervezetek címét is. Tájékoztatják továbbá arról a jogáról is, hogy bizalmi kísérőt vehet igénybe.

Ha szexuális bűncselekmény áldozata vagy kiskorú, vagy ha a biztonsági rendőrségről szóló törvény (Sicherheitspolizeigesetz – SPG) 38a. szakaszának (1) bekezdésével összhangban távoltartási végzés bocsátható ki annak érdekében, hogy megvédjék Önt az erőszakos cselekményektől, akkor Ön különösen veszélyeztetett áldozatnak minősül. Ez azt jelenti, hogy Önt további jogok illetik meg; így különösen tájékoztatni kell Önt a meghallgatás és a tanúvallomás előtt arról, hogy:

• a nyomozás során lehetőség szerint Önnel azonos nemű személy hallgatja meg Önt;
• a nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatása alatt jogosult arra, hogy lehetőség szerint azonos nemű személy tolmácsolását kérje;
• megtagadhatja a válaszadást a bűncselekmény részleteivel kapcsolatos kérdésekre, pl. nemi erkölcs elleni bűncselekmény esetén, amennyiben ezeket indokolatlannak tartja. Előfordulhat azonban, hogy válaszolnia kell ezekre a kérdésekre, amennyiben az eljárás tárgyára tekintettel vallomása különös jelentőséggel bír;
• joga van ahhoz, hogy a nyomozás és a tárgyalás során tapintatosan hallgassák meg;
• kérheti a nyilvánosság tárgyalásról való kizárását;
• tájékoztatást kaphat arról, ha a tettes megszökik, ha ismételten elfogják, vagy ha az őrizetét megszüntetik;
• a tárgyalás során bizalmi kísérőt vehet igénybe.

További információ az áldozatsegítő szervezetek azon kiadványaiban található, amelyet a rendőrség bocsát rendelkezésre. Biztos lehet benne, hogy szóban tájékoztatást fog kapni a jogairól.

Nem abban az uniós országban lakom, ahol a bűncselekmény történt (uniós és nem uniós polgárok). Hogyan védik a jogaimat?

A bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv gondoskodik arról, hogy az áldozatok valamennyi uniós tagállamban azonos jogokat élvezzenek. Ezeket a jogokat az áldozat állampolgárságától függetlenül alkalmazni kell.

A feljelentés megkönnyítése érdekében azokban az esetekben, amelyekben a bűncselekményt egy másik uniós tagállamban követték el, a bűncselekménnyel kapcsolatban az áldozat tartózkodási helye szerinti országban tett feljelentéseket az ügyészség továbbítja a másik tagállam illetékes hatóságának.

Emellett a büntetőeljárás során Ön jogosult ingyenes fordítási szolgáltatás igénybevételére is.

Ha feljelentést teszek egy bűncselekmény miatt, milyen tájékoztatást fogok kapni?

Bűncselekmény áldozataként Önt haladéktalanul tájékoztatni kell a jogairól. Ez a tájékoztatás az alábbiakat tartalmazza:

• jogai a büntetőeljárásban;
• az áldozatsegítő szolgálatok kapcsolattartási adatait és az általuk nyújtott szolgáltatásokat;
• a bűncselekmény elkövetőjétől kártérítés igénylésének lehetőségét;
• annak lehetőségét, hogy az államtól kártérítést kérjen.

Amennyiben Ön jogosult az áldozatsegítő szolgálattól áldozatsegítő szolgáltatások igénybevételére, erről az első meghallgatást megelőzően tájékoztatják. A tárgyalásra szóló idézés információt tartalmaz ezekről a támogatási szolgáltatásokról, és tartalmazza a releváns áldozatsegítő szervezetek címét is. Tájékoztatják továbbá arról a jogáról is, hogy bizalmi kísérőt vehet igénybe. További információ az áldozatsegítő szolgálatok azon kiadványain és szórólapjain található, amelyet a rendőrség bocsát rendelkezésre. Biztos lehet benne, hogy szóban tájékoztatást fog kapni a jogairól.

Ha megsértették a nemi integritását, vagy ha kiskorú, illetve ha a biztonsági rendőrségről szóló törvény 38a. szakaszának (1) bekezdésével összhangban távoltartási végzés bocsátható ki annak érdekében, hogy megvédjék Önt az erőszakos cselekményektől, Ön jogosult arra, hogy a meghallgatás és a tanúvallomás megtétele előtt tájékoztatást kapjon a következő jogokról:

• joga van arra, hogy lehetőség szerint Önnel azonos nemű személy hallgassa meg Önt a nyomozás során;
• a nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatása alatt jogosult arra, hogy lehetőség szerint azonos nemű személy tolmácsolását kérje;
• megtagadhatja a válaszadást a nemi erkölcs elleni bűncselekmény részleteivel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, például, amennyiben ezeket indokolatlannak tartja. Előfordulhat azonban, hogy válaszolnia kell ezekre a kérdésekre, amennyiben az eljárás tárgyára tekintettel vallomása különös jelentőséggel bír;
• joga van ahhoz, hogy a nyomozás és a tárgyalás során tapintatosan hallgassák meg;
• kérheti a nyilvánosság tárgyalásról történő kizárását;
• tájékoztatást kaphat arról, ha az elkövető megszökik, ha ismételten elfogják, vagy ha szabadon bocsátják az előzetes letartóztatásból;
• a tárgyalás során bizalmi kísérőt vehet igénybe.

Miután feljelentést tett, arról írásbeli visszaigazolást kap. Ez tartalmaz egy hivatkozási számot. Amennyiben Ön felhívja az illetékes rendőrkapitányságot, és erre a számra hivatkozik, beszélhet az ügyben eljáró rendőrrel. Emellett a rendőrségi hivatkozási számot arra is használhatja, hogy kapcsolatba lépjen az ügyet kezelő ügyésszel.

Az ügyészség tájékoztatást nyújt az eljárás fontos fejleményeiről. Például értesítést kap arról, ha a hatóság úgy dönt, hogy nem folytatja tovább az eljárást, és a hagyományos büntetőeljáráshoz képest alternatív intézkedés elrendelését mérlegeli. Jogosult továbbá az ügyiratok áttanulmányozására.

A bíróság tájékoztatja Önt a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, amennyiben Ön korábban ezt kérte, vagy ha Ön az eljárásba magánfélként csatlakozott.

Ha szándékos bűncselekmény következtében erőszaknak vagy fenyegetésnek volt kitéve, megsértették a nemi integritását, ilyen bűncselekmény során kihasználták a személyes függőségét, vagy ha Ön különösen veszélyeztetett, a hatóságok automatikusan tájékoztatják arról, ha az elkövető megszökik, ha ismét elfogják, vagy ha szabadon bocsátják őt az előzetes letartóztatásból. Egyéb esetekben az ilyen fejleményekről kérelemre kaphat tájékoztatást. A rendőrség vagy az ügyészség által nyújtott tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szabadon bocsátás vonatkozó okait, valamint azt, hogy az elkövető miért jogosult az őrizet alternatívájaként enyhébb intézkedésekre.

Kérelemre Önt azonnal tájékoztatják arról, ha az elkövető megszökik vagy a börtönből szabadon bocsátják, valamint az első alkalommal, amikor az elkövetőnek engedélyezik a felügyelet nélküli távozást. Emellett Önt arról is értesítik, amikor a szökött elkövetőt elfogják. Amennyiben a szabadon bocsátás időpontjában az áldozatot védelemben részesítő feltételeket határoznak meg az elkövetőre nézve, ezekről Önt szintén tájékoztatják.

Jogosult vagyok-e ingyenes tolmácsolásra vagy fordításra (amikor a rendőrséghez vagy egyéb hatóságokhoz fordulok, vagy a nyomozás és a bírósági eljárás során)?

Amennyiben Ön nem beszél kellő szinten németül, ingyenes tolmácsolási szolgáltatásokra jogosult. Ezeket a szolgáltatásokat a meghallgatás vagy a tárgyalás során veheti igénybe. Emellett az ügyirat fontos részeinek írásbeli lefordítására is jogosult (a panasz írásbeli visszaigazolása, a nyomozás lezárására vonatkozó megállapodás és ennek indokai, az ítélet végrehajtása és a büntetővégzés).

A fordítási támogatást is magában foglaló áldozatsegítő szolgáltatást a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium finanszírozza.

Hogyan gondoskodik arról a hatóság, hogy megértsem őket, és hogy ők is megértsenek engem (amennyiben gyermek vagyok; amennyiben fogyatékos vagyok)?

A jogi utasításokat mindig érthetően kell nyújtani, illetve a kihallgatásokat mindig érthetően kell lefolytatni. A hatóságnak ezért az utasításait és kérdéseit az áldozat szükségleteihez és képességeihez kell szabnia. Az utasítások elhangzását követően megkérdezik Öntől, hogy mindent megértett-e.

Amennyiben Ön nem beszél kellő szinten németül, ingyenes tolmácsolási szolgáltatásokra jogosult. Ezeket a szolgáltatásokat a meghallgatás vagy a tárgyalás során veheti igénybe. Emellett az ügyirat fontos részeinek írásbeli lefordítására is jogosult (a panasz írásbeli visszaigazolása, a nyomozás lezárására vonatkozó megállapodás és ennek indokai, az ítélet végrehajtása és a büntetővégzés).

A siket vagy néma áldozatok segítése érdekében jelnyelvi tolmácsnak kell jelen lennie. Szükség esetén Ön jogosult írásban vagy más megfelelő módon is kommunikálni.

Valamennyi fogyatékosságot figyelembe kell venni annak vizsgálatakor, hogy az áldozat különös bánásmódot igénylő személynek tekintendő-e, amely egy különös jogosultságokkal járó jogállás. Az ilyen fogyatékosság kompenzálható a költségmentességre való jogosultság révén.

Áldozatsegítő szolgálatok

Ki nyújt segítséget az áldozatoknak?

Ön kapcsolatba léphet áldozatsegítő szervezetekkel. Léteznek meghatározott szervezetek a családon belüli erőszak és a kéretlen követés áldozatai, az emberkereskedelem áldozatai és a fiatalkorú áldozatok részére. Annak érdekében, hogy az áldozatokat segítsék a megfelelő szervezettel való kapcsolatfelvételben, a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott, éjjel-nappal ingyenes támogatást nyújtó Áldozatsegítő Segélyvonal (0800 112 112 és http://www.opfer-notruf.at/) működik.

Bizonyos áldozatok pszichoszociális és jogi áldozatsegítő szolgáltatásokra jogosultak.

Ha Ön kapcsolati erőszak vagy zaklatás áldozata, olyan szakosodott szervezetek nyújtanak Önnek támogatást, mint a kapcsolati erőszakkal szembeni intervenciós központ (Interventionsstelle gegen Gewalt in der Familie) vagy az erőszakkal szemben védelmet biztosító központok (Gewaltschutzzentren). Ha a rendőrség távoltartási végzést adott ki, ezt az információt továbbítják a kapcsolati erőszakkal szembeni helyi intervenciós központnak vagy az erőszakkal szemben védelmet biztosító valamely helyi központnak. E szervezetek alkalmazottai kapcsolatba lépnek Önnel és támogatást nyújtanak, ami magában foglalja egy védelmi terv elkészítését és jogi segítség nyújtását (különösen ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztését), valamint pszichoszociális segítséget.

Emellett Ön közvetlenül is kapcsolatba léphet az intervenciós központtal vagy az erőszak elleni védelemmel foglalkozó valamely központtal. Nem kell várnia a rendőrség intézkedéséig, vagy amíg Ön feljelentést tesz a bűncselekmény miatt.

A rendőrség automatikusan az áldozatsegítő szolgálatokhoz irányít?

Ha Ön kapcsolati erőszak vagy zaklatás áldozata, olyan szakosodott szervezetek nyújtanak Önnek támogatást, mint a kapcsolati erőszakkal foglalkozó intervenciós központ vagy az erőszakkal szemben védelmet biztosító központok. Ha a rendőrség távoltartási végzést adott ki, ezt az információt továbbítják a kapcsolati erőszakkal szembeni helyi intervenciós központnak vagy az erőszakkal szemben védelmet biztosító valamely helyi központnak. E szervezetek alkalmazottai kapcsolatba lépnek Önnel és támogatást nyújtanak, ami magában foglalja egy védelmi terv elkészítését és jogi segítség nyújtását (különösen ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjesztését), valamint pszichoszociális segítséget.

Minden más esetben, kérjük, Ön lépjen kapcsolatba az érintett áldozattámogató szervezettel.

Hogyan védik a magánéletemet?

Áldozatként Ön több olyan jogosultsággal rendelkezik, amely biztosítja, hogy a magánélete a lehető legteljesebb mértékben védelemben részesüljön a bírósági eljárás főszabály szerint nyilvános jellege ellenére.

Például joga van ahhoz, hogy kézbesítés céljára olyan címet adjon meg, amely eltér az Ön tényleges lakóhelyének címétől. A bíróságnak emellett azt is biztosítania kell, hogy az Ön tanúként feltárt személyes körülményei ne kerüljenek nyilvánosságra.

Tilos az akták tartalmának közzététele, televíziós vagy rádiós felvételek vagy adások készítése, videók rögzítése vagy fényképek készítése a meghallgatás során.

Amennyiben az az áldozatok és a tanúk magánéletének védelme érdekében szükséges, a nyilvánosság kizárható a tárgyalásról.

Amennyiben Ön nemi erkölcs elleni bűncselekmény áldozata, joga van megtagadni a válaszadást az eset meghatározott részleteivel kapcsolatos kérdésekre, kivéve ha a kérdéses részletek alapvetőek az eljárás szempontjából. Kivételes esetekben névtelenül is vallomást tehet, ha személyazonosságának felfedése súlyos veszélybe sodorná az Ön vagy mások életét, egészségét, testi épségét vagy szabadságát. A bíróság előtti vallomástétel során a tanúk akár meg is változtathatják a megjelenésüket annak érdekében, hogy felismerhetetlenné tegyük magukat (azzal a feltétellel, hogy továbbra is láthatók maradnak arckifejezéseik).

Feljelentést kell-e tennem a bűncselekmény miatt, mielőtt igénybe vehetném az áldozatoknak nyújtott segítséget?

Önnek nem kell feljelentést tennie a bűncselekmény miatt annak érdekében, hogy áldozatsegítő szolgáltatást vegyen igénybe. Mindez azt jelenti, hogy már azelőtt kapcsolatba léphet áldozattámogató szervezettel, mielőtt a bűncselekményt bejelentette volna. Ez a szervezet szükség esetén segíthet Önnek a feljelentés megtétele során.

Az Áldozatsegítő Segélyvonal (0800 112 112) szolgáltatásai a bűncselekmény feljelentésétől függetlenül elérhetőek.

Személyes védelem, ha veszélyben vagyok

Milyen típusú védelem áll rendelkezésre?

Különböző típusú tanúvédelmek léteznek, amelyek különböző szintű védelmet nyújt attól függően, hogy a tanú milyen veszélynek van kitéve. A biztonsági rendőrség által nyújtott tanúvédelem például olyan megelőző és védelmi elemeket tartalmaz, mint a fokozott járőrözés, a tanú őrzése vagy a tanú tanúvédelmi létesítményben történő elhelyezése. A legátfogóbb formájú védelem a tanúvédelmi programban való részvétel.

Ki nyújthat nekem védelmet?

A biztonsági hatóságok felelősek a tanúk és áldozatok személyes védelmének biztosításáért.

Az áldozatsegítő szervezetektől támogatás és tanácsadás áll rendelkezésre. Léteznek meghatározott szervezetek a családon belüli erőszak és a kéretlen követés áldozatai, az emberkereskedelem áldozatai és a fiatalkorú áldozatok részére. Annak érdekében, hogy az áldozatokat segítsék a megfelelő szervezettel való kapcsolatfelvételben, a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott, éjjel-nappal ingyenes támogatást nyújtó Áldozatsegítő Segélyvonal (0800 112 112 és http://www.opfer-notruf.at/) működik.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy az elkövető újra bántani fog?

Amennyiben az eljárás során új körülmények merülnek fel (pl. az áldozattámogató szervezettől kapott tájékoztatás alapján), az ügyésznek vagy a bíróságnak dokumentálnia kell az új értékelést, és ténylegesen biztosítania kell Önnek a különösen veszélyeztetett jogállással együtt járó jogosultságokat.

Vizsgálni fogja-e valaki az ügyemben, hogy ki vagyok-e téve a büntető igazságszolgáltatási rendszer által okozott további sérelemnek (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)?

A bűnügyi rendőrség, az ügyészség és a bíróság köteles megfelelően figyelembe venni az áldozatok jogait, érdekeit és kiszolgáltatottságát. A büntetőeljárásban részt vevő valamennyi hatóságnak tiszteletben kell tartania az áldozatok személyi méltóságát a folyamat során, és az áldozatok magánélet védelméhez fűződő érdekeit. Az áldozatok érdekeinek védelmére vonatkozó általános kötelezettség magában foglalja az áldozatokra a büntetőeljárás következtében ható káros hatások elkerülését is. Ezt az áldozat különleges jogai – például a tapintatos meghallgatásra vagy a nyilvánosság tárgyalásról való kizárására való jog – révén, valamint az áldozat fényképei vagy személyes adatai közzétételének tilalmával is biztosítják.

Milyen jogok illetik meg a különösen veszélyeztetett áldozatokat?

A szexuális bűncselekmények áldozatai, a kiskorú áldozatok, valamint azok az áldozatok, akiknek a védelme érdekében a biztonsági rendőrségről szóló törvény 38a. szakaszának (1) bekezdésével összhangban távoltartási végzés adható ki, különösen veszélyeztetettnek minősülnek.

Bármely más áldozatot az életkora, pszichológiai állapota, egészsége, valamint a bűncselekmény jellege és egyedi körülményei alapján illethet meg ez a jogállás.

A valamennyi áldozatot megillető jogosultságokon túlmenően a különösen veszélyeztetett áldozatoknak továbbá joguk van ahhoz, hogy lehetőség szerint velük azonos nemű személy hallgassa meg őket a nyomozás során. Ezenkívül a nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatásuk alatt jogosultak arra, hogy a tolmácsolási szolgáltatásokat lehetőség szerint azonos nemű személy nyújtsa. Megtagadhatják a válaszadást a bűncselekmény részleteivel kapcsolatos kérdésekre, amennyiben ezeket a részleteket indokolatlanak tartják, illetve megtagadhatják a különösen személyes jellegű körülményekkel kapcsolatos kérdésekre való válaszadást. A nyomozás és a tárgyalás során a különösen veszélyeztetett áldozatokat kérésükre tapintatosan hallgatják meg. Kérheti a nyilvánosság tárgyalásról történő kizárását. A különösen veszélyeztetett áldozatok a tárgyalás során minden esetben bizalmi kísérőt vehetnek igénybe.

Ha aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy ténybeli vagy jogi okból nem lehet egy tanút meghallgatni a tárgyaláson, a bíróság köteles az ügyész kérésére meghallgatást szervezni egy meghallgatást a tanú kikérdezése érdekében. Ebből a célból a fogvatartás és bírósági védelem ügyében illetékes bíró hallgatja meg a tanúkat a nyomozás során az eljárás feleinek és az ő képviselőiknek a részvételével (egy külön helyszínen), és technikai eszközöket használ a kép- és hangátvitel érdekében. Adott esetben szakértő kérhető fel a tanúk meghallgatására. Gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint az áldozat ne találkozzon a vádlottal vagy az eljárásban részt vevő más felekkel. A kikérdezést magában foglaló meghallgatást követően a tárgyaláson további meghallgatás helyett bemutatható a rögzített videófelvétel. A nyomozási eljárásban végzett ilyen védett tanúmeghallgatás a bírósági eljárásban is alkalmazható.

A bírósági eljárásban a bíróság kivételesen úgy rendelkezhet, hogy a tanúk meghallgatása alatt a vádlottnak el kell hagynia a tárgyalótermet – például tanúvédelmi okokból –, azzal, hogy a vádlottat később mindenről tájékoztatni kell, ami a távollétében történt, különösen az elhangzott nyilatkozatokról.

Ha az elkövetőt szabadon bocsátják, vagy ismételten elfogják, vagy ha az elkövető megszökik az őrizetből vagy az előzetes letartóztatásból, a különösen veszélyeztetett áldozatokat erről azonnal tájékoztatni kell. Kérésre tájékoztatást kell adni arról is, ha az elkövető megszökik vagy a börtönből szabadon bocsátják, valamint arról, amikor az elkövetőnek első alkalommal engedélyezik a felügyelet nélküli távozást.

Kiskorú vagyok. Vannak különleges jogaim?

A kiskorú áldozatok minden esetben különösen veszélyeztetettek.

A nyomozás során megilleti őket az a jog, hogy lehetőség szerint velük azonos nemű személy hallgassa meg őket. Ezenkívül a nyomozás és a tárgyalás során történő meghallgatásuk alatt jogosultak arra, hogy a tolmácsolási szolgáltatásokat lehetőség szerint azonos nemű személy nyújtsa. Megtagadhatják a válaszadást a bűncselekmény részleteivel kapcsolatos kérdésekre, amennyiben ezeket a részleteket indokolatlanak tartják, illetve megtagadhatják a különösen személyes jellegű körülményekkel kapcsolatos kérdésekre való válaszadást. A nyomozás és a tárgyalás során a különösen veszélyeztetett áldozatokat kérésükre tapintatosan hallgatják meg. Azokat a kiskorúakat, akiknek megsérthették a szexuális integritását, minden esetben tapintatosan kell meghallgatni. Kérheti a nyilvánosság tárgyalásról történő kizárását. A tárgyalás során bizalmi kísérőt vehet igénybe.

Ha az elkövetőt szabadon bocsátják, vagy ismételten elfogják, vagy ha az elkövető megszökik az őrizetből vagy az előzetes letartóztatásból, a különösen veszélyeztetett áldozatokat erről azonnal tájékoztatni kell. Kérésre tájékoztatást kell adni arról is, ha az elkövető megszökik vagy a börtönből szabadon bocsátják, valamint arról, amikor az elkövetőnek első alkalommal engedélyezik a felügyelet nélküli távozást.

A családtagom bűncselekmény következtében életét vesztette – milyen jogok illetnek meg?

Amennyiben házastársa vagy bejegyzett élettársa, élettársa, közvetlen felmenője vagy leszármazója, testvére vagy más eltartott személy bűncselekmény következtében életét veszti, Ön pszichoszociális és jogi áldozattámogató szolgáltatásokra jogosult. Ez akkor is alkalmazandó, ha valamilyen más hozzátartozója hunyt el bűncselekmény következtében, és Ön tanúja volt a bűncselekménynek.

Amennyiben házastársa vagy bejegyzett élettársa, élettársa, közvetlen felmenője vagy leszármazója, testvére vagy más eltartott személy bűncselekmény következtében életét veszti, Ön pszichoszociális és jogi áldozattámogató szolgáltatásokra jogosult. Ez akkor is alkalmazandó, ha valamilyen más hozzátartozója hunyt el bűncselekmény következtében, és Ön tanúja volt a bűncselekménynek.

Amennyiben olyan személy hunyt el ilyen bűncselekmény következtében, akivel Ön törvény alapján eltartotti viszonyban állt, az áldozatok kártalanításáról szóló törvény alapján Ön jogosult lehet támogatásra. Az ilyen támogatás iránti kérelmekről a Szociális Ügyek és a Fogyatékossággal Élő Személyek Szövetségi Hivatala (Bundesamt für Soziales und Behindertenwesen) dönt.

A családtagom bűncselekmény áldozata lett – milyen jogok illetnek meg?

Azokban az esetekben, ahol gyermekek vagy serdülők testi és/vagy szexuális integritása lehet érintett, a gondviselőik szintén segítségben részesülnek a büntetőeljárásokban.

Igénybe vehetek-e közvetítői szolgáltatásokat? Milyen feltételek mellett? A közvetítés során biztonságban leszek?

A rendőrségnek, az ügyészségnek vagy a bírónak figyelembe kell vennie az Ön érdekeit, és tájékoztatnia kell Önt az eljárás menetéről, ami magában foglalja a hagyományos büntetőeljárásokhoz képest alternatív intézkedéseket, amelyeket kisebb és közepes súlyú bűncselekmények esetén rendelnek el. Ha az ügyész ilyen alternatív intézkedések elrendelését mérlegeli, fel kell kínálnia Önnek a véleményezés lehetőségét, amennyiben ez szükséges az Ön jogainak és érdekeinek védelme érdekében, különös tekintettel a kártérítéshez való jogára.

Az ügyész arra kérheti az érintett szervezetek képzett közvetítőit, hogy közvetítéssel támogassák az elkövetőket és az áldozatokat. A közvetítés csak az Ön hozzájárulásával kezdődhet meg, kivéve, ha a közvetítés elutasításának indokai elfogadhatatlanok a büntetőeljárás keretében. Ha az elkövető 18 évesnél fiatalabb, nincs szükség az Ön hozzájárulására.

Kívánsága szerint részt vehet a közvetítési folyamatban. Az Ön érdekeit tiszteletben tartják. Amennyiben érdekeinek – különösen kártérítéshez való jogának – védelméhez szükséges, felszólíthatják, hogy tegyen nyilatkozatot.

A közvetítés során bizalmi kísérőt vehet igénybe. A lehető legkorábban tájékoztatni kell Önt a jogairól és a megfelelő áldozatsegítő szervezetről.

Hol találom a jogaimat szabályozó törvényt?

A büntetőeljárás során az áldozatok jogait a büntetőeljárásról szóló törvény (Strafprozessordnung (StPO)) szabályozza. Az StPO és valamennyi más törvény térítésmentesen elérhető az Osztrák Köztársaság Jogi Információs Rendszerében.

Hogyan tehetek feljelentést egy bűncselekmény miatt?

Ha bűncselekmény áldozatává vált, bármely rendőrségen vagy ügyészségen feljelentést tehet.

Feljelentését megteheti szóban vagy írásban, és a feljelentést alá kell írnia. A feljelentést harmadik fél is megteheti. Bár nem kötelező, tanácsos a feljelentésben feltüntetnie valamennyi személyes adatát, ideértve azt a lakcímet, amelyen kapcsolatba lehet lépni Önnel, valamint a bűncselekményt feljelentő harmadik fél személyes adatait is.

Emellett ajánlott a feljelentéshez csatolni minden olyan bizonyítékot és információt, amellyel Ön a gyanúsítottról rendelkezik. Mindez meg fogja könnyíteni a nyomozást.

A rendőrség (általában számítógéppel támogatott) hivatalos formanyomtatványt használ az Ön adatainak rögzítésére. Ettől a ponttól kezdve a bűncselekményre vonatkozó feljelentése az ügyiratok részévé válik.

Bűncselekmény miatt bármelyik rendőrségen vagy közvetlenül az ügyészségen tehet feljelentést.

A feljelentést német nyelven vagy a hivatalos regionális nyelvek egyikén kell benyújtani.

Amennyiben Ön nem beszél megfelelő szinten németül vagy más hivatalos nyelven, tolmács segítségét igényelheti.

Bizonyos bűncselekmények (például erőszakos bűncselekmények vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények) esetében jogosult arra, hogy a bűncselekmény feljelentése során áldozatsegítő szervezet segítse Önt.

Nincs konkrét határidő meghatározva a bűncselekmény feljelentésére. A törvényben meghatározott időtartam után azonban a rendőrség, az ügyészség vagy a bíróság megtagadhatja az ügy vizsgálatát. Ez az időtartam (elévülési időt) a bűncselekmény típusától függ.

A hatóságok kötelesek megkezdeni a nyomozást, amennyiben egy állítólagos bűncselekményről információ jut tudomásukra (kivétel: a magánindítványra üldözendő bűncselekmények).

Hogyan tudhatom meg, hogy mi történik az ügyben?

Miután feljelentést tett, arról írásbeli visszaigazolást kap. Ez tartalmaz egy hivatkozási számot. Amennyiben később kapcsolatba lép az illetékes rendőrkapitánysággal és erre a számra hivatkozik, beszélhet az ügyben eljáró rendőrrel.

Ha Ön a feljelentést írásban nyújtja be a rendőrségnek vagy az ügyésznek, hivatkozási számot kell kérnie. Az áldozatsegítő szervezetek segítenek megtalálni a megfelelő hivatkozási számot.

Bűncselekmény áldozataként Ön jogosult az ügyiratok áttanulmányozására. A hozzáférés csak akkor tagadható meg vagy korlátozható, amennyiben az akta áttanulmányozása veszélyezteti a nyomozást vagy az Ön tanúként történő vallomástételét befolyásolhatja.

Az ügyészség tájékoztatást nyújt az eljárás fontos fejleményeiről. Például értesítést kap arról, ha a hatóság úgy dönt, hogy nem folytatja tovább az eljárást, felfüggeszti a nyomozást, vagy a hagyományos büntetőeljáráshoz képest alternatív intézkedés elrendelését mérlegeli.

Jogosult vagyok-e jogi segítségnyújtásra (a nyomozás vagy a bírósági eljárás során)? Milyen feltételek mellett?

Ügyvéd, az áldozatvédelmi szervezet tagja vagy más megfelelő személy támogathatja és képviselheti Önt a bűnüldöző szervekkel való kapcsolata során.

Amennyiben Önt jogi segítségnyújtás illeti meg, az áldozatsegítő szervezet szakértőjével együttműködésben ingyenesen eljáró ügyvéd támogatja Önt a jogainak az eljárás során történő érvényesítése érdekében. Az alábbi esetekben pszichoszociális és jogi segítségnyújtás is rendelkezésre áll:

• olyan személyek esetében, akik szándékos bűncselekmény következtében erőszaknak vagy veszélyes fenyegetésnek voltak kitéve, akiknek megsértették a nemi integritását vagy az önrendelkezési jogát, vagy akiknek ilyen bűncselekmény elkövetése során kihasználták a személyes függőségét;
• ha Ön olyan személy közeli hozzátartozója, aki feltehetően bűncselekmény következtében vesztette életét, vagy ha Ön hozzátartozóként tanúja volt a bűncselekménynek;
• a terrorista bűncselekmények áldozatai esetében;
• az „online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények” áldozatai esetében. E bűncselekmények közé tartozik a zaklatás, távközlési vagy informatikai rendszer útján történő folyamatos zaklatás („cybermobbing”) és a felbujtás. Ezenkívül idetartozik például a rágalmazás, az adott személy olyan bűncselekménnyel történő megvádolása, amelyekkel kapcsolatban a vádakat már megalapozatlanként elutasították, valamint a sértegetés és a becsületsértés, ha bizonyos okok alapján feltételezhető, hogy az adott cselekményt távközlési eszközökkel vagy valamely informatikai rendszer felhasználásával követték el;
• olyan kiskorúak esetében, akik a társadalmi környezetükben elkövetett erőszakos cselekmények (családon belüli erőszak, gyermekek elleni erőszak) tanúi voltak.

A segítségnyújtásnak védelemben kell részesítenie az áldozat jogait, és azt az áldozatsegítő szervezetnek kell garantálnia. Azok a 14 éven aluli áldozatok, akiknek megsértették a szexuális integritását, minden esetben pszichoszociális támogatásban részesülnek.

Amennyiben nem jogosult áldozatsegítő szolgáltatásokra, a bíróságtól költségmentességet kérhet, ha az eljáráshoz magánfélként csatlakozott. Amennyiben a bíróság megítélése szerint jogi képviseletre van szükség (különösen az ezt követő polgári per elkerülése érdekében), és az Ön jövedelme nem elégséges ahhoz, hogy a megélhetésének veszélyeztetése nélkül jogi képviselőt vegyen igénybe, a kérelmet jóváhagyják.

Visszaigényelhetem-e felmerülő költségeimet (melyek a nyomozásban/a bírósági eljárásban való részvétel miatt merültek fel)? Milyen feltételek mellett?

Az ügyészséghez, a bírósághoz, vagy a meghallgatás helyszínére történő oda- és visszaút utazási költségeit meg kell téríteni, valamit költségtérítést kell fizetni a kiesett időért, amennyiben Ön ennek eredményeképpen anyagi veszteséget szenvedett. Amennyiben Ön tanú, és szállásköltsége merül fel, valamint meghatározott helyszínen reggelit, ebédet és vacsorát kell fogyasztania, tartózkodásának költségeit meghatározott összegig megtérítik. A költségtérítés iránti igényét 14 napon belül kell benyújtania.

Fellebbezhetek-e, ha az ügyemet lezárják, mielőtt az bíróság elé kerülne?

Amennyiben az ügyész megszünteti az eljárást, Önt erről tájékoztatni kell. Ezt követően 14 nap áll a rendelkezésére arra, hogy tájékoztatást kérjen az ügyésztől a határozat indokairól. Kérheti továbbá az eljárás folytatását, amennyiben:

• megsértettek egy jogszabályt, vagy azt helytelenül alkalmazták;
• jelentős kétségek merültek fel az eljárást megszüntető határozat alapjául szolgáló tények pontosságát illetően; vagy
• új tényeket vagy bizonyítékokat nyújtanak be a folytatás alátámasztása érdekében.

A kérelmet az azt követő 14 napon belül kell benyújtania, hogy tájékoztatták Önt az ügyész eljárást megszüntető határozatáról vagy annak indokairól. Ha az említett határidőn belül nem kapott tájékoztatást, a határidő a határozat meghozatalától számított 3 hónapra meghosszabbodik. Az eljárás folytatására irányuló kérelmet az ügyésznek címezve kell előterjeszteni.

Amennyiben az ügyész megítélése szerint a kérelem megalapozott, folytatja az eljárást. Egyéb esetben az ügyésznek írásbeli választ kell adnia a kérelemre, és azt az ügyiratokkal együtt azon bíróság elé kell terjesztenie, amely dönteni fog az Ön kérelméről. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a kérelmet, az ügyésznek folytatnia kell az eljárást. Egyébként a kérelmet visszautasítják.

Amennyiben az ügyész a hagyományos büntetőeljáráshoz képest alternatív intézkedéseket rendel el, Ön a döntését nem fellebbezheti meg.

Amennyiben vádat emeltek, és az ügyész ezt követően lezárja az ügyet, bizonyos körülmények mellett Önnek joga van ahhoz, hogy pótmagánvádlóként fenntartsa a vádat. Ebben az esetben Önnek addigra már magánfélként csatlakoznia kellett az eljáráshoz. Ezt követően a vád fenntartására vonatkozó nyilatkozat megtételével szerzi meg a pótmagánvádló jogállását.

Részt vehetek a tárgyaláson?

Áldozatként joga van részt vennie a tárgyaláson. Csak akkor idézik be a bíróság előtti megjelenésre, ha tanúként vallomást kell tennie. Az áldozat csak akkor köteles a megjelenésre szóló idézésnek eleget tenni, ha tanúként idézik.

Amennyiben Ön áldozatsegítő szolgáltatást vesz igénybe, az e szolgáltatásokat nyújtó áldozatsegítő szolgálatot tájékoztatni kell a meghallgatások időpontjairól.

Amennyiben Ön a nyomozás során kihallgatás keretében tett vallomást, csak abban az esetben tájékoztatják a tárgyalás időpontjáról, amennyiben Ön azt kéri. Amennyiben Ön magánfél, pótmagánvádló vagy magánvádló, megfelelően értesítik a meghallgatás meghatározott időpontjairól. Tekintet nélkül arra, hogy a tárgyalás nyilvános-e, áldozatként Ön jogosult azon részt venni és bizalmi kísérőt – ügyvédet, valamely áldozatsegítő szervezet munkatársát vagy más személyt – igénybe venni. Önt megilleti az a jog, hogy kérdéseket tegyen fel a terheltnek, a tanúknak, a szakértőknek, illetve az a jog, hogy kártérítésre való jogosultságával kapcsolatban meghallgassák.

Amennyiben Ön magánfél, dönthet úgy, hogy nem jelenik meg a meghallgatáson. Amennyiben azonban magánvádló, és nem jelenik meg a meghallgatáson, a bíróság azzal a megdönthetetlen vélelemmel él, hogy Önnek az elítéléshez fűződő érdeke elenyészett, és le fogja zárni az ügyet.

Amennyiben Ön nem beszél németül (vagy más hivatalos nyelven), joga van tolmács ingyenes igénybevételére a tárgyalás során.

Mi a hivatalos szerepem az igazságszolgáltatási rendszerben? Például a következőknek minősülök-e, vagy lehetek-e: áldozat, tanú, magánfél, magánvádló?

Ön akkor minősül áldozatnak, ha megfelel a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A következő személy rendelkezik áldozati jogállással:

• azok a személyek, akik szándékos bűncselekmény következtében erőszaknak vagy fenyegetésnek voltak kitéve, akiknek megsértették a nemi integritását vagy az önrendelkezési jogát, vagy akiknek ilyen bűncselekmény elkövetése során kihasználták a személyes függőségét;
• a bűncselekmény következtében elhunyt személy házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, első fokú rokona, testvére és az általa eltartott más személyek, továbbá más olyan hozzátartozói, akik a bűncselekmény tanúi voltak; és
• bármely más olyan személy, aki bűncselekmény következtében kárt szenvedett, vagy akinek a büntetőjog által védett jogos érdekei más tekintetben sérültek.

Ön tanú, amennyiben a büntetőeljárásban releváns észrevételeket tett. Ennek tényét a rendőrség vagy az ügyész a nyomozás során állapítja meg. A tárgyalás során ezt a döntést a bíróság hozza meg.

Az Ön belátására van bízva, hogy kíván-e az eljáráshoz magánfélként csatlakozni.

Az ugyancsak az Ön döntése, hogy a vádak ejtését követően folytatja-e magánvádlóként az eljárást.

Milyen jogok és kötelezettségek vonatkoznak rám ebben a szerepben?

Az eljárás során valamennyi hatóságnak tiszteletben kell tartania az Ön emberi méltóságát áldozatként, valamint a magánélete védelméhez fűződő érdekét. Körültekintő figyelmet kell fordítani az Ön jogaira, érdekeire és különleges védelmi igényeire. Minden áldozatot haladéktalanul tájékoztatni kell a jogairól, valamint a részére biztosítható segítségnyújtásról és kártalanításról.

A bűncselekmény feljelentésére vonatkozó igazolást a hatóság az Ön kérelmére adja ki.

Minden áldozatnak joga van képviseletre és tanácsadásra. Ezt ügyvéd, áldozatsegítő szervezet vagy más megfelelő képviselő nyújthatja. Amennyiben Ön jogosult áldozattámogatási szolgáltatásokra, az Önnek jogi támogatást nyújtó személy fogja Önt az eljárás során képviselni.

Ha nem felel meg a jogi segítségnyújtás feltételeinek, azonban magánfélként ügyvédi képviseletet kíván igénybe venni, bizonyos feltételek mellett költségmentességet kérelmezhet.

Tanúként mentesül a vallomástételi kötelezettség alól, amennyiben ezzel hozzátartozóját vádolná bűncselekmény elkövetésével. Ezt a jogát elveszíti, ha nagykorú, és magánfélként a büntetőeljárás keretében kártérítést követel.

Lehetőség van arra, hogy megtagadja az egyedi kérdések megválaszolását:

• ha a válasz megalázó lenne, illetve Önt vagy egy családtagját közvetlen és jelentős pénzügyi veszteség kockázatának tenné ki;
• amennyiben a válasz Önnek vagy más személynek a legszemélyesebb szférájába tartozik;
• amennyiben Ön a nemi erkölcs elleni bűncselekmény részleteire vonatkozó kérdést indokolatlannak tartja.

Köteles azonban ezekre válaszolni, amennyiben az eljárás tárgyára tekintettel vallomása különös jelentőséggel bír.

Amennyiben más személyek is jelen vannak a meghallgatás során, figyelni kell arra, hogy az Ön személyes adatait ne tegyék hozzáférhetővé. Önnek nem kell közzétennie otthoni lakcímét. Ehelyett megadhat egy másik címet, amelyen a hatóságok kapcsolatba léphetnek Önnel.

Ön jogosult arra, hogy áttanulmányozza az ügyiratokat, amennyiben ezek az Ön érdekeire vonatkoznak. Emellett díj fizetése ellenében másolatot kérhet az ügyiratokból. Ha költségmentességben részesítették, vagy ha a kért másolatok szakértők, közjogi szervezetek, szolgálatok és intézmények megállapításait és véleményeit tartalmazzák, a másolatokat térítésmentesen kell biztosítani.

Ha az elkövetőt szabadon bocsátják az őrizetből vagy az előzetes letartóztatásból, akkor erről Önt tájékoztatni kell, ha szándékos bűncselekmény következtében erőszaknak vagy fenyegetésnek volt kitéve, ha megsértették a szexuális integritását vagy az önrendelkezését, ha ilyen bűncselekmény elkövetése során kihasználták a személyes függőségét, vagy ha Ön veszélyeztetett áldozat. Amennyiben Ön más típusú bűncselekmény áldozata, kérelmet kell előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy szeretne tájékoztatás kérni az elkövető szabadon bocsátásával kapcsolatban.

Önt tájékoztatni kell az eljárás megszüntetéséről és folytatásáról, valamint az ügyészi nyomozás bármely megszüntetéséről. Amennyiben a hagyományos büntetőeljáráshoz képest alternatív intézkedést foganatosítását mérlegelik, Önnek átfogó tájékoztatást kell kapnia a jogairól. Bizonyos körülmények fennállása esetén Ön kérheti az eljárás folytatását, amennyiben azt az ügyész megszüntette.

Amennyiben Ön nem beszél megfelelő szinten németül, illetve süket vagy néma, fordítási/tolmácsolási támogatásra jogosult. Joga van továbbá részt venni a meghallgatásokon, a bizonyítási kísérleteken és a tárgyaláson, amelyek során Ön jogosult kérdések feltételére és indítványok előterjesztésére.

Tehetek-e nyilatkozatot vagy tanúvallomást a tárgyalás során? Milyen feltételek mellett?

Áldozatként Ön jogosult arra, hogy vallomása keretében, illetve a meghallgatáson vagy tárgyaláson való egyéb részvétele során nyilatkozatokat tegyen. Például nyilatkozhat arról, hogy az eljáráshoz magánfélként csatlakozik, és hogy szeretne kártalanítást kapni. Ezenkívül kérdéseket tehet fel a terheltnek, a tanúknak és a szakértőknek.

Emellett Ön jogosult bizonyíték előterjesztésére, amennyiben meghallgatásra vagy tárgyalásra idézik.

Ha Ön egyben tanú is, köteles eleget tenni az idézésnek, és köteles a valóságnak megfelelő, teljes körű tájékoztatást adni.

Milyen tájékoztatást fogok kapni a bírósági eljárás során?

A tárgyalás alatt meghallgatása kezdetén tájékoztatást kap a jogairól.

Ön szabadon eldöntheti, hogy a teljes tárgyaláson részt kíván-e venni.

Az ítéletet a tárgyalás végén hirdetik ki. Az ítélet tartalmáról úgy szerezhet tudomást, hogy a tárgyalás végéig jelen van, vagy megtekinti a bírósági ügyiratokat.

Amennyiben Ön az eljáráshoz magánfélként csatlakozott, a bíróság köteles az Ön követeléséről is határozatában dönteni. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy Ön kártérítésre jogosult, határozatát a polgári jog szerint végrehajtható határozatnak kell tekinteni, és Ön szövetségi kormánytól előleget kérhet a kártérítésből. Ennek azonban az a feltétele, hogy az elítélt személy (szabadságvesztéssel járó) büntetés következtében nem képes azonnal eleget tenni a fizetési kötelezettségének.

A bíróság emellett elrendelheti, hogy a terhelt birtokában lévő olyan dolog, amely az áldozat tulajdona visszakerüljön az áldozathoz.

Betekinthetek-e majd a bírósági iratokba?

Ön jogosult az ügyiratok áttanulmányozására. A hozzáférés csak akkor tagadható meg vagy korlátozható, amennyiben az akta áttanulmányozása veszélyezteti a nyomozást vagy az Ön tanúként történő vallomástételét befolyásolhatja.

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A magánfélnek (1), pótmagánvádlónak (2) vagy magánvádlónak (3) általában joga van az ítélet ellen fellebbezni.

Kétféle jogorvoslat áll rendelkezésre: a semmisségi kérelem (Nichtigkeitsbeschwerde) az eljárás és az ítélet jogszerűségére vonatkozik, a fellebbezés (Berufung) pedig a polgári jogi igényről hozott ítéletet támadja. Magánvádlóként fellebbezhet a büntetés mértékével szemben is. Felmentés esetén a magánfeleket és a pótmagánvádlókat a polgári bíróságok elé irányítják kártalanítási igényeik benyújtása érdekében.

Magánfélként, pótmagánvádlóként és magánvádlóként Ön a következő esetben jogosult az ítélet ellen semmisségi kérelmet előterjeszteni:

• ha a polgári jogi igényét a terhelt felmentése miatt polgári bíróság elé terjesztették, és nyilvánvaló, hogy az Ön által a tárgyalás során előterjesztett indítvány megtagadása hátrányosan befolyásolta a bíróságnak az Ön polgári jogi igényére vonatkozó ítéletét.

Magánfélként vagy pótmagánvádlóként jogában áll fellebbezést benyújtani, ha:

• az elmarasztaló ítélet következtében a bíróság polgári bíróság elé terjesztette az Ön követeléseit, noha azokról büntetőbíróság is dönthetett volna, mivel megalapozottak és indokoltak voltak.

A kerületi bíróság (Bezirksgericht) és a regionális bíróság (Landesgericht) egyesbírója előtt a polgári jogi igényekre vonatkozó ítélet ellen a magánfelek és a pótmagánvádlók nemcsak akkor fellebbezhetnek, amikor e kérelmeket teljes egészében a polgári bíróságok elé terjesztik, hanem akkor is, ha valamely megítélt igény mértékét szeretnék vitatni.

Ha Ön az ügyben magánvádló jogállással rendelkezik, akkor ugyanazon fellebbezési jogok illetik meg, mint az ügyészt. Ha a terheltet felmentik, semmisségi kérelmet nyújthat be. A kerületi bíróság előtti eljárásban és a regionális bíróságon működő egyesbíró előtt a terhelt bűnösségének kérdésére irányuló fellebbezés benyújtásával vitathatja az ítéletben megállapított tényeket. Ha a terheltet elítélik, fellebbezhet, ha nem ért egyet a büntetéssel, vagy ha polgári követeléseit a polgári bíróságok elé terjesztik. Amennyiben Ön a bíróság ítéletének kihirdetésekor nem volt jelen a tárgyaláson, meg kell vizsgálnia az ügyiratokat annak érdekében, hogy megtudja, elítélték-e a terheltet vagy sem. Az ítéletnek indokolást kell tartalmaznia, és azt a bírónak 4 héten belül alá kell írnia. Amennyiben Ön a tárgyaláson magánfélként, pótmagánvádlóként, vagy magánvádlóként vett részt, és az ítélet kihirdetésétől számított 3 napon belül fellebbezést, vagy semmisségi kérelmet nyújt be, meg kell kapnia az ítélet másolatát. Fellebbezésének vagy semmisségi kérelmének előterjesztésével egyidejűleg költségmentesség iránti kérelmet nyújthat be. Szükség esetén ez magában foglalja az ingyenes fordítási támogatást. A költségmentességet a bíróság akkor ítéli meg, ha jogi képviseletre van szükség és megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem elegendő a jövedelme annak megfizetéséhez.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Minden áldozat kérheti, hogy tájékoztassák arról, amikor az elkövetőnek első alkalommal engedélyezik a felügyelet nélküli távozást, ha az elkövető megszökik és újra letartóztatják, ha az elkövetőt szabadlábra fogják helyezni vagy szabadlábra helyezték, illetve bármely előírt feltételről a feltételes szabadlábra helyezés esetén.

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények és a szexuális indíttatású erőszak áldozatait az elektronikus nyomkövető jóváhagyása előtt meg kell hallgatni abban az esetben, ha ők értesítést kértek az elkövető börtönből való szabadulásáról. Az ilyen áldozatokat arról is értesíteni kell, hogy az elektronikus nyomkövetést jóváhagyták. Az áldozatok áldozatsegítő szolgáltatásokra jogosultak e jogok érvényesítésének elősegítése érdekében.

Ellenkező esetben Ön nem kap semmilyen más információt a hatóságtól az ítélet jogerőre emelkedése után. Azonban Önnek továbbra is joga van megvizsgálni a bírósági iratokat, ha az érinti az érdekeit.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A bírósági eljárás után jogosult arra, hogy értékelő megbeszélést folytasson az Ön részére áldozatsegítő szolgáltatást nyújtó szervezettel.

A bűncselekmények azon áldozatai, akik büntetőeljárás alatt pszichoszociális támogatásban részesültek, továbbra is jogosultak ilyen támogatásra a későbbi polgári eljárások során. Mindez a büntetőeljárás tárgyával azonos polgári eljárás tárgyától, valamint attól függ, hogy az áldozat eljárási jogainak védelme érdekében szükség van-e a támogatásra. A támogatást nyújtó áldozatsegítő szervezet vizsgálja meg, hogy teljesülnek-e ezek a feltételek. Az áldozat költségmentességet kérhet annak érdekében, hogy a polgári perben ügyvédi képviseletet kapjon. Ez a támogatás legkésőbb a polgári eljárás befejezéséig adható.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Az eljárás kimeneteléről és a kiszabott büntetésről értesülhet a tárgyalóteremben maradva a szóbeli ítélet kihirdetéséig, vagy később, a bírósági irat áttekintése útján.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Kérelemre Önt azonnal tájékoztatják arról, ha az elkövető megszökik vagy őt a börtönből szabadon bocsátják, valamint arról, amikor az elkövetőnek első alkalommal engedélyezik, hogy felügyelet nélkül elhagyja a fogvatartást. Emellett Önt arról is értesítik, amikor a szökött elkövetőt elfogják. Amennyiben a szabadon bocsátás időpontjában az áldozatot védelemben részesítő feltételeket határoznak meg az elkövetőre nézve, ezekről Önt szintén tájékoztatják.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az áldozat csak kivételes esetekben vesz részt a szabadon bocsátást elrendelő határozatok során. Csak a nemi erkölcs elleni bűncselekmények és a szexuális indíttatású erőszak áldozatait kell meghallgatni az elektronikus nyomkövetés jóváhagyása előtt abban az esetben, ha ők értesítést kértek az elkövető börtönből való szabadulásáról vagy szökéséről.

1. Magánfél

Magánféllé váláshoz nyilatkozatot kell benyújtania. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a benyújtott igény pontos számszerűsítését a bűncselekmény által okozott veszteség vagy az elszenvedett sérelem miatti kártalanítás érdekében. A vizsgálat során a nyilatkozatot a rendőrségnek vagy az ügyésznek kell címezni. A nyilatkozatot írásban vagy szóban lehet megtenni. A tárgyalás alatt a nyilatkozatot azelőtt kell benyújtani, mielőtt minden bizonyítékot összegyűjtenének. Ez egyben az utolsó időpont, ameddig a követelést számszerűsíteni kell.

Magánfélként az áldozatot megillető jogokon túl az alábbi jogokkal rendelkezik:

• a bűncselekmény elkövetőjének elítélésére vagy a kártérítési igény indoklására szolgáló bizonyítékok összegyűjtésére való joggal; a tárgyalásra történő idézés jogával; a bíróság ügyet megszüntető határozatával szembeni fellebbezés jogával; a jogorvoslati kérelem benyújtásának jogával a polgári jogi igények alapján.

2. Pótmagánvádló

Ahhoz, hogy Ön pótmagánvádlóvá váljék, magánfélnek kell lennie vagy magánféllé kell válnia, és nyilatkoznia kell a pótvádról. Ha az elkövető kiskorú, pótvádnak nincs helye.

Pótmagánvádlóvá Ön nyilatkozat benyújtásával válhat. Ha az ügyész ejti a vádat a tárgyalás során, Önnek haladéktalanul be kell nyújtania ezt a nyilatkozatot, amennyiben Önt megfelelő formában idézték. Amennyiben Ön az idézésnek nem tett eleget, vagy nem nyilatkozik a pótvádról, az elkövetőt felmentik.

Ha az ügyész a bírósági tárgyaláson kívül ejti a vádat, vagy ha Ön nem idézték magánfélként, a bíróságnak tájékoztatnia kell erről a fejleményről. Ez esetben 1 hónap áll rendelkezésére a pótvád bejelentésére.

Ha Ön folytatja a vádat az ügyész helyett, utóbbi bármikor hozzáférhet a bírósági eljárással kapcsolatos információkhoz és dönthet úgy, hogy ismét átveszi a vád képviseletét. Ebben az esetben magánfélként továbbra is részt vesz a bírósági eljárásban.

3. Magánvádló

Néhány kisebb súlyú bűncselekmény esetén nem az ügyész, hanem maga az áldozat jár el vádlóként. Ha Ön ilyen bűncselekmény áldozata, akkor a büntetőeljárás csak abban az esetben indul meg, ha magánvádat terjeszt elő a bíróság előtt. Ezzel megszerzi a magánvádló jogállását.

Ebben az esetben főszabály szerint nem kerül sor nyomozásra, azonban bizonyos online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények áldozatai az elkövető felderítésére irányuló nyomozati intézkedéseket kérelmezhetnek a bíróságtól (e bűncselekmények közé tartozik a rágalmazás, az érintett személy olyan bűncselekménnyel vagy becsületsértéssel történő megvádolása, amely esetében már ejtették a vádakat, amennyiben ezeket a bűncselekményeket távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján követték el). A kérelemnek meg kell felelnie a bizonyítási indítványra vonatkozó követelményeknek.

Magánvádlóként Önnek kell bizonyítania az összes olyan tényt, amely elengedhetetlen a bűnösség megállapításához. Ha a vádlottat felmentik, Önnek kell viselnie az eljárás költségeit. Ez alól kivételt képeznek az online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények áldozatai: ha a távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján elkövetett rágalmazásra, az érintett személy már elutasított vádakhoz kapcsolódó bűncselekmény elkövetésével történő, távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján való megvádolására vagy az ilyen módon elkövetett becsületsértésre vonatkozó büntetőeljárásban nem kerül sor a bűnösség megállapítására, az elkövető felderítése iránti kérelmet benyújtó magánvádló vagy áldozat csak akkor köteles megtéríteni a költségeket, ha szándékosan hamis vád alapján indította meg az eljárást. Ez a költségtérítési kötelezettség alóli mentesség azonban csak az eljárási költségekre vonatkozik. Ha az eljárásban nem kerül sor a bűnösség megállapítására, a magánvádló köteles megtéríteni a vádlott alap- és fellebbezési eljárásban felmerülő, védekezéssel kapcsolatos költségeit.

Az online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények áldozataira vonatkozó költségszabályok 2023. december 31-ig érvényesek, és felülvizsgálat tárgyát képezik.

4. Áldozatsegítő szolgálatok

Bizonyos személyek pszichoszociális és jogi áldozatsegítő szolgáltatásokra jogosultak. Ez a jog az alábbi esetekben áll fenn:

• olyan személyek esetében, akik szándékos bűncselekmény következtében erőszaknak vagy fenyegetésnek voltak kitéve, akiknek megsértették a nemi integritását és az önrendelkezési jogát, vagy akiknek ilyen bűncselekmény elkövetése során kihasználták a személyes függőségét;
• ha egy személy halálát bűncselekmény okozta, és Ön az adott személy közeli hozzátartozója, vagy ha az adott személy hozzátartozója, és tanúja volt a cselekménynek;
• a terrorista bűncselekmények áldozatai esetében;
• az „online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények” áldozatai esetében. Ezek közé tartozik a tartós üldözés, a távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján történő folyamatos zaklatás („cybermobbing”) és a felbujtás. Ezenkívül olyan bűncselekmények is idetartoznak, mint a rágalmazás, az érintett személy olyan bűncselekménnyel, sértegetéssel vagy becsületsértéssel történő megvádolása, amely esetében már ejtették a vádakat, amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy a bűncselekményt távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján követték el;
• olyan kiskorúak esetében, akik a társadalmi környezetükben erőszakos cselekmények (családon belüli erőszak, gyermekek elleni erőszak) tanúi voltak.

Az áldozatok jogainak védelme érdekében szükség van az áldozatok támogatására, és azt az áldozatsegítő intézménynek kell biztosítania. Az áldozatsegítő pszichoszociális szolgáltatásokat mindig külön kérelem nélkül kell nyújtani azon áldozatok számára, akiknek a szexuális integritása sérült, vagy ha az áldozat 14 év alatti.

A pszichoszociális eljárási segítségnyújtás az érintetteknek az eljárásra és az eljárással járó érzelmi stresszre való felkészítését, valamint a rendőrségi és bírósági meghallgatásokkal kapcsolatos segítségnyújtást, a jogi segítségnyújtás pedig a jogi tanácsadást és az ügyvédi képviselet biztosítását foglalja magában. A jogi segítséget nyújtók arra is jogosultak, hogy a büntetőeljárásban kártalanítási igényt érvényesítsenek (a magánfél jogai).

Az áldozatsegítő szolgáltatásokat meghatározott áldozatsegítő szervezetek biztosítják (pl. gyermekvédelmi központok, tanácsadó központok vagy intervenciós központok). Ezek a szervezetek bízzák meg a jogi segítséget nyújtó ügyvédeket és/vagy személyzetük biztosítja a pszichoszociális segítségnyújtást. A személyzet tagjai szociális munkások, pszichológusok vagy olyan hasonló szakemberek, akik a büntetőeljárások területén – kötelező – kiegészítő jogi képzéssel rendelkeznek.

Az áldozatsegítő szolgáltatásokat a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium finanszírozza.

Milyen eljárásban lehet az elkövetővel szembeni kártérítési igényeket érvényesíteni? (például bírósági eljárás, polgári jogi igény, adhéziós eljárás)

Pénzügyi követelések (például a nem vagyoni károkért követelt kártérítés, kezelési költségek) érvényesítése érdekében az áldozatok

• polgári jogi igényt terjeszthetnek elő az elkövetővel szemben
• vagy magánfélként csatlakozhatnak a vádlott ellen folyó büntetőeljárásához.

Ahhoz, hogy egy büntetőeljárásban magánfélként érvényesítse a követelését, nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben számszerűsítenie kell a bűncselekménnyel okozott káron vagy az elszenvedett sérelmen alapuló kártérítési igényét, és igazolnia kell az arra való jogosultságát (a kártérítés jogalapját és mértékét). További feltétel, hogy a terheltet elítéljék az okozott kárért.

Önnek a büntetőeljáráshoz magánfélként a lehető leghamarabb csatlakoznia kell (ideális esetben a bűncselekmény rendőrségen történő feljelentésekor). Miután az illetékes bíróságnál vádat emeltek, a nyilatkozatot az illetékes ügyészségen is jegyzőkönyvbe lehet vetetni, vagy azt formális előírások nélkül írásban is be lehet nyújtani. A tárgyalás során a nyilatkozatot legkésőbb a bizonyítékok összegyűjtése előtt kell benyújtani. Ez egyben az utolsó időpont, ameddig a követelést számszerűsíteni kell.

A bíróság elrendelte, hogy az elkövető fizessen számomra kártérítést/kártalanítást. Hogyan érhetem el, hogy az elkövető tényleg fizessen?

Ha az elítélt nem teljesíti a megítélt összeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, akkor a jogosult – vagyis az áldozat, akinek a kártérítést megítélték – a bíróság segítségével végrehajtási intézkedéseket kezdeményezhet. Ennek érdekében írásbeli vagy szóbeli kérelmet (végrehajtás iránti kérelmet [Exekutionsantrag]) kell benyújtani az illetékes körzeti bírósághoz. Önnek 30 év áll rendelkezésre a jogerős bírósági ítéletében megállapított kártérítési igény érvényesítésére. Ezen időszak elteltével a követelés elévül.

Ha az elítélt vagyonát lefoglalták, az áldozatok kérelmezhetik, hogy a részükre megítélt kártérítést az állam által lefoglalt vagyonból rendezzék.

Ha az elkövető nem fizet, folyósíthat-e az állam előleget számomra? Milyen feltételek mellett?

Előlegfizetésnek csak akkor van helye, ha a fizetést a büntetés letöltése akadályozta meg. Ez az eset áll fenn például abban az esetben, ha az elkövető szabadságvesztés kiszabása miatt nem képes jövedelemszerzésre, vagy a pénzbírság következtében nem rendelkezik forrásokkal. Az előlegre való jogosultság feltétele, hogy a magánfél jogerős bírósági ítéletében kártérítést kapjon halál, testi sérülés, egészségkárosodás vagy pénzügyi veszteség miatt. Bizonyos esetekben az előlegfizetés lehetősége kizárt (például ha más állami kifizetésre vonatkozó jogosultság áll fenn, vagy ha a kár dulakodásban való részvétel vagy súlyos gondatlanság miatt következett be).

Az előlegfizetés iránti kérelmet az illetékes büntetőbírósághoz kell benyújtani.

Jogosult vagyok-e állami kártalanításra?

A bűncselekmények áldozatai akkor részesülhetnek pénzügyi kártérítésben az államtól, ha

• betegség vagy utókezelés stb. miatt képtelenné váltak foglalkozásuk folytatására, és ennek következtében jövedelemkiesést szenvedtek el
• pszichoterápiában, válságkezelésben vagy más kezelésben kellett részt venniük egészségi állapotuk javítása érdekében
• ortopédiai kezelésekre van szükség
• megsérült a szemüvegük, vagy a műfogsoruk
• rehabilitációra van szükség
• gondozásra szorulnak (ebben az esetben gondozási támogatás fizethető)
• vakok (ebben az esetben a vak személyeknek nyújtott támogatás fizethető).

2009. május 31. óta azok az áldozatok, akik súlyos testi sérülést szenvedtek, az elszenvedett nem vagyoni károkért átalányösszegű kártérítésben részesülhetnek.

A bűncselekmény áldozatait túlélő eltartottak

• a tartás elvesztése miatt kártérítésre jogosultak (ha az áldozat elhunyt, és házastársa és/vagy gyermekei elvesztették a megélhetési költségeik fedezéséhez szükséges pénzügyi támogatást)
• terápiás (pl. pszichoterápia) és ortopédiai ellátásra jogosultak
• egy meghatározott legmagasabb összegig a temetési költségek fedezésére jogosultak.

Jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövetőt nem ítélték el?

Ha az elkövetőt nem ítélik el, az áldozatot a polgári bíróságokhoz irányítják, ahol az áldozat kártérítési keresetet indíthat.

Jogosult vagyok-e sürgősségi kifizetésre, amíg a kártérítési keresetemet elbíráló határozatra várok?

Nem.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

5 - Támogatásra és segítségnyújtásra vonatkozó jogaim

Bűncselekmény áldozata vagyok. Kihez fordulhatok támogatásért és segítségért?

A büntetőeljárási törvénykönyv StPO (Strafprozessordnung) 66. §-a (2) bekezdése értelmében a Szövetségi Alkotmányügyi, Reformügyi, Deregulációs és Igazságügyi Minisztérium (Bundesministerium für Verfassung, Reformen, Deregulierung und Justiz) olyan megfelelő és elismert szervezetekkel kötött szerződéseket, amelyek azt követően, hogy igazolják a jogszabályi feltételeknek való megfelelést, segítséget nyújtanak az áldozatoknak. E szervezetek adatai a következő linkre kattintva érhetők el, szövetségi államonként (Land) rendezve: Áldozatsegítő szervezetek

Áldozatsegítő forróvonal

Szövetségi Szociális Jóléti Hivatal (Sozialministeriumservice): 0043 158831 és általános áldozatsegítő segélyvonal: 0800 112 112 (vagy az Európai áldozatsegítő segélyvonal: 116 006)

Az áldozatoknak nyújtott segítség ingyenes?

Igen.

Milyen típusú támogatásra számíthatok az állami szolgálatoktól vagy hatóságoktól?

A bűncselekmények áldozatai kártérítést kapnak az áldozatok kártalanításáról szóló törvény (Verbrechensopfergesetz (VOG)) rendelkezései szerint; Szövetségi Közlöny (BGBl.) 288/1972. sz.

A VOG szerint az eljárás minden (osztrák és külföldi állampolgár) kérelmező esetében azonos. Ez egy olyan közigazgatási eljárás, amely során a hatóságnak meg kell határozni a releváns tényeket, és döntést kell hozni a kért támogatásról. A kérelmező köteles együttműködni az eljárás alatt, és köteles megadni a szükséges információkat (ideértve a kár megállapításához szükséges információkat is).

A VOG szerinti kérelmeket a Szövetségi Szociális Jóléti Hivatalnál kell benyújtani, amely dönt is ezekről.

Milyen típusú támogatásra számíthatok a civil szervezetektől?

Az alábbi személyek jogosultak pszichoszociális és jogi áldozatsegítő szolgáltatásokra:

• erőszakos, valamint nemi erkölcs elleni bűncselekmények vagy veszélyes fenyegetések áldozatai, illetve olyan áldozatok, akiknek ilyen szándékos bűncselekmény során kihasználhatták a személyes függőségét;
• házastárs, élettárs, közeli hozzátartozók, testvérek és a bűncselekmény következtében elhunyt áldozat más eltartottjai, és más olyan hozzátartozó, aki hozzátartozója halálának tanúja volt;
• terrorcselekmények áldozatai.

Kérésre az áldozatok – személyes részvételük lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – pszichoszociális és jogi segítségnyújtásban részesülnek, feltéve, hogy ez eljárási jogaik védelméhez szükséges. Maguk az áldozatsegítő szervezetek felelősek annak megítéléséért, hogy az ilyen segítség „szükséges-e”. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények 14 évesnél fiatalabb áldozatai mindig jogosultak pszichoszociális segítségnyújtásra.

Pszichoszociális segítségnyújtás

A pszichoszociális segítségnyújtás keretében az áldozatokat felkészítik az eljárás okozta pszichológiai stresszre, segítséget kapnak tapasztalataik (félelmük, kétségbeesésük, gyászuk vagy haragjuk) kezeléséhez, valamint a nyomozás vagy tárgyalás részeként lefolytatott meghallgatásokra is elkísérik őket.

Jogi segítségnyújtás

A jogi támogatás célja az áldozatok büntetőeljárás keretében történő jogérvényesítésben való segítése. Mindez különösen hasznosnak és szükségesnek bizonyul, ha konkrét körülmények miatt aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az áldozat jogait az eljárás során nem fogják kellőképpen tiszteletben tartani. Ha az áldozat a bűncselekmény miatt kárt, vagy hátrányt szenvedett, az ügyvéd az áldozat nevében kártérítést (pl. a nem vagyoni kárért) követelhet (amennyiben az áldozat magánfélként lép fel).