Az áldozatok jogai az egyes tagállamokban

Austria

Content provided by:
Austria

Fellebbezhetek az ítélet ellen?

A magánfélnek (1), pótmagánvádlónak (2) vagy magánvádlónak (3) általában joga van az ítélet ellen fellebbezni.

Kétféle jogorvoslat áll rendelkezésre: a semmisségi kérelem (Nichtigkeitsbeschwerde) az eljárás és az ítélet jogszerűségére vonatkozik, a fellebbezés (Berufung) pedig a polgári jogi igényről hozott ítéletet támadja. Magánvádlóként fellebbezhet a büntetés mértékével szemben is. Felmentés esetén a magánfeleket és a pótmagánvádlókat a polgári bíróságok elé irányítják kártalanítási igényeik benyújtása érdekében.

Magánfélként, pótmagánvádlóként és magánvádlóként Ön a következő esetben jogosult az ítélet ellen semmisségi kérelmet előterjeszteni:

  • ha a polgári jogi igényét a terhelt felmentése miatt polgári bíróság elé terjesztették, és nyilvánvaló, hogy az Ön által a tárgyalás során előterjesztett indítvány megtagadása hátrányosan befolyásolta a bíróságnak az Ön polgári jogi igényére vonatkozó ítéletét.

Magánfélként vagy pótmagánvádlóként jogában áll fellebbezést benyújtani, ha:

  • az elmarasztaló ítélet következtében a bíróság polgári bíróság elé terjesztette az Ön követeléseit, noha azokról büntetőbíróság is dönthetett volna, mivel megalapozottak és indokoltak voltak.

A kerületi bíróság (Bezirksgericht) és a regionális bíróság (Landesgericht) egyesbírója előtt a polgári jogi igényekre vonatkozó ítélet ellen a magánfelek és a pótmagánvádlók nemcsak akkor fellebbezhetnek, amikor e kérelmeket teljes egészében a polgári bíróságok elé terjesztik, hanem akkor is, ha valamely megítélt igény mértékét szeretnék vitatni.

Ha Ön az ügyben magánvádló jogállással rendelkezik, akkor ugyanazon fellebbezési jogok illetik meg, mint az ügyészt. Ha a terheltet felmentik, semmisségi kérelmet nyújthat be. A kerületi bíróság előtti eljárásban és a regionális bíróságon működő egyesbíró előtt a terhelt bűnösségének kérdésére irányuló fellebbezés benyújtásával vitathatja az ítéletben megállapított tényeket. Ha a terheltet elítélik, fellebbezhet, ha nem ért egyet a büntetéssel, vagy ha polgári követeléseit a polgári bíróságok elé terjesztik. Amennyiben Ön a bíróság ítéletének kihirdetésekor nem volt jelen a tárgyaláson, meg kell vizsgálnia az ügyiratokat annak érdekében, hogy megtudja, elítélték-e a terheltet vagy sem. Az ítéletnek indokolást kell tartalmaznia, és azt a bírónak 4 héten belül alá kell írnia. Amennyiben Ön a tárgyaláson magánfélként, pótmagánvádlóként, vagy magánvádlóként vett részt, és az ítélet kihirdetésétől számított 3 napon belül fellebbezést, vagy semmisségi kérelmet nyújt be, meg kell kapnia az ítélet másolatát. Fellebbezésének vagy semmisségi kérelmének előterjesztésével egyidejűleg költségmentesség iránti kérelmet nyújthat be. Szükség esetén ez magában foglalja az ingyenes fordítási támogatást. A költségmentességet a bíróság akkor ítéli meg, ha jogi képviseletre van szükség és megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem elegendő a jövedelme annak megfizetéséhez.

Milyen jogok illetnek meg az ítélethozatal után?

Minden áldozat kérheti, hogy tájékoztassák arról, amikor az elkövetőnek első alkalommal engedélyezik a felügyelet nélküli távozást, ha az elkövető megszökik és újra letartóztatják, ha az elkövetőt szabadlábra fogják helyezni vagy szabadlábra helyezték, illetve bármely előírt feltételről a feltételes szabadlábra helyezés esetén.

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények és a szexuális indíttatású erőszak áldozatait az elektronikus nyomkövető jóváhagyása előtt meg kell hallgatni abban az esetben, ha ők értesítést kértek az elkövető börtönből való szabadulásáról. Az ilyen áldozatokat arról is értesíteni kell, hogy az elektronikus nyomkövetést jóváhagyták. Az áldozatok áldozatsegítő szolgáltatásokra jogosultak e jogok érvényesítésének elősegítése érdekében.

Ellenkező esetben Ön nem kap semmilyen más információt a hatóságtól az ítélet jogerőre emelkedése után. Azonban Önnek továbbra is joga van megvizsgálni a bírósági iratokat, ha az érinti az érdekeit.

Jogosult vagyok-e segítségre illetve védelemre a bírósági eljárás után? Mennyi ideig?

A bírósági eljárás után jogosult arra, hogy értékelő megbeszélést folytasson az Ön részére áldozatsegítő szolgáltatást nyújtó szervezettel.

A bűncselekmények azon áldozatai, akik büntetőeljárás alatt pszichoszociális támogatásban részesültek, továbbra is jogosultak ilyen támogatásra a későbbi polgári eljárások során. Mindez a büntetőeljárás tárgyával azonos polgári eljárás tárgyától, valamint attól függ, hogy az áldozat eljárási jogainak védelme érdekében szükség van-e a támogatásra. A támogatást nyújtó áldozatsegítő szervezet vizsgálja meg, hogy teljesülnek-e ezek a feltételek. Az áldozat költségmentességet kérhet annak érdekében, hogy a polgári perben ügyvédi képviseletet kapjon. Ez a támogatás legkésőbb a polgári eljárás befejezéséig adható.

Milyen tájékoztatást kapok, ha az elkövetőt elítélik?

Az eljárás kimeneteléről és a kiszabott büntetésről értesülhet a tárgyalóteremben maradva a szóbeli ítélet kihirdetéséig, vagy később, a bírósági irat áttekintése útján.

Kapok-e arról tájékoztatást, ha az elkövetőt szabadon bocsátják (beleértve a korai vagy feltételes szabadságra bocsátást), vagy megszökik a börtönből?

Kérelemre Önt azonnal tájékoztatják arról, ha az elkövető megszökik vagy őt a börtönből szabadon bocsátják, valamint arról, amikor az elkövetőnek első alkalommal engedélyezik, hogy felügyelet nélkül elhagyja a fogvatartást. Emellett Önt arról is értesítik, amikor a szökött elkövetőt elfogják. Amennyiben a szabadon bocsátás időpontjában az áldozatot védelemben részesítő feltételeket határoznak meg az elkövetőre nézve, ezekről Önt szintén tájékoztatják.

Részt veszek-e majd a szabadlábra helyezéssel vagy a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntések meghozatalában? Tehetek-e például nyilatkozatot, vagy nyújthatok-e be fellebbezést?

Az áldozat csak kivételes esetekben vesz részt a szabadon bocsátást elrendelő határozatok során. Csak a nemi erkölcs elleni bűncselekmények és a szexuális indíttatású erőszak áldozatait kell meghallgatni az elektronikus nyomkövetés jóváhagyása előtt abban az esetben, ha ők értesítést kértek az elkövető börtönből való szabadulásáról vagy szökéséről.

1. Magánfél

Magánféllé váláshoz nyilatkozatot kell benyújtania. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a benyújtott igény pontos számszerűsítését a bűncselekmény által okozott veszteség vagy az elszenvedett sérelem miatti kártalanítás érdekében. A vizsgálat során a nyilatkozatot a rendőrségnek vagy az ügyésznek kell címezni. A nyilatkozatot írásban vagy szóban lehet megtenni. A tárgyalás alatt a nyilatkozatot azelőtt kell benyújtani, mielőtt minden bizonyítékot összegyűjtenének. Ez egyben az utolsó időpont, ameddig a követelést számszerűsíteni kell.

Magánfélként az áldozatot megillető jogokon túl az alábbi jogokkal rendelkezik:

  • a bűncselekmény elkövetőjének elítélésére vagy a kártérítési igény indoklására szolgáló bizonyítékok összegyűjtésére való joggal; a tárgyalásra történő idézés jogával; a bíróság ügyet megszüntető határozatával szembeni fellebbezés jogával; a jogorvoslati kérelem benyújtásának jogával a polgári jogi igények alapján.

2. Pótmagánvádló

Ahhoz, hogy Ön pótmagánvádlóvá váljék, magánfélnek kell lennie vagy magánféllé kell válnia, és nyilatkoznia kell a pótvádról. Ha az elkövető kiskorú, pótvádnak nincs helye.

Pótmagánvádlóvá Ön nyilatkozat benyújtásával válhat. Ha az ügyész ejti a vádat a tárgyalás során, Önnek haladéktalanul be kell nyújtania ezt a nyilatkozatot, amennyiben Önt megfelelő formában idézték. Amennyiben Ön az idézésnek nem tett eleget, vagy nem nyilatkozik a pótvádról, az elkövetőt felmentik.

Ha az ügyész a bírósági tárgyaláson kívül ejti a vádat, vagy ha Ön nem idézték magánfélként, a bíróságnak tájékoztatnia kell erről a fejleményről. Ez esetben 1 hónap áll rendelkezésére a pótvád bejelentésére.

Ha Ön folytatja a vádat az ügyész helyett, utóbbi bármikor hozzáférhet a bírósági eljárással kapcsolatos információkhoz és dönthet úgy, hogy ismét átveszi a vád képviseletét. Ebben az esetben magánfélként továbbra is részt vesz a bírósági eljárásban.

3. Magánvádló

Néhány kisebb súlyú bűncselekmény esetén nem az ügyész, hanem maga az áldozat jár el vádlóként. Ha Ön ilyen bűncselekmény áldozata, akkor a büntetőeljárás csak abban az esetben indul meg, ha magánvádat terjeszt elő a bíróság előtt. Ezzel megszerzi a magánvádló jogállását.

Ebben az esetben főszabály szerint nem kerül sor nyomozásra, azonban bizonyos online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények áldozatai az elkövető felderítésére irányuló nyomozati intézkedéseket kérelmezhetnek a bíróságtól (e bűncselekmények közé tartozik a rágalmazás, az érintett személy olyan bűncselekménnyel vagy becsületsértéssel történő megvádolása, amely esetében már ejtették a vádakat, amennyiben ezeket a bűncselekményeket távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján követték el). A kérelemnek meg kell felelnie a bizonyítási indítványra vonatkozó követelményeknek.

Magánvádlóként Önnek kell bizonyítania az összes olyan tényt, amely elengedhetetlen a bűnösség megállapításához. Ha a vádlottat felmentik, Önnek kell viselnie az eljárás költségeit. Ez alól kivételt képeznek az online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények áldozatai: ha a távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján elkövetett rágalmazásra, az érintett személy már elutasított vádakhoz kapcsolódó bűncselekmény elkövetésével történő, távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján való megvádolására vagy az ilyen módon elkövetett becsületsértésre vonatkozó büntetőeljárásban nem kerül sor a bűnösség megállapítására, az elkövető felderítése iránti kérelmet benyújtó magánvádló vagy áldozat csak akkor köteles megtéríteni a költségeket, ha szándékosan hamis vád alapján indította meg az eljárást. Ez a költségtérítési kötelezettség alóli mentesség azonban csak az eljárási költségekre vonatkozik. Ha az eljárásban nem kerül sor a bűnösség megállapítására, a magánvádló köteles megtéríteni a vádlott alap- és fellebbezési eljárásban felmerülő, védekezéssel kapcsolatos költségeit.

Az online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények áldozataira vonatkozó költségszabályok 2023. december 31-ig érvényesek, és felülvizsgálat tárgyát képezik.

4. Áldozatsegítő szolgálatok

Bizonyos személyek pszichoszociális és jogi áldozatsegítő szolgáltatásokra jogosultak. Ez a jog az alábbi esetekben áll fenn:

  • olyan személyek esetében, akik szándékos bűncselekmény következtében erőszaknak vagy fenyegetésnek voltak kitéve, akiknek megsértették a nemi integritását és az önrendelkezési jogát, vagy akiknek ilyen bűncselekmény elkövetése során kihasználták a személyes függőségét;
  • ha egy személy halálát bűncselekmény okozta, és Ön az adott személy közeli hozzátartozója, vagy ha az adott személy hozzátartozója, és tanúja volt a cselekménynek;
  • a terrorista bűncselekmények áldozatai esetében;
  • az „online megvalósított gyűlölet-bűncselekmények” áldozatai esetében. Ezek közé tartozik a tartós üldözés, a távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján történő folyamatos zaklatás („cybermobbing”) és a felbujtás. Ezenkívül olyan bűncselekmények is idetartoznak, mint a rágalmazás, az érintett személy olyan bűncselekménnyel, sértegetéssel vagy becsületsértéssel történő megvádolása, amely esetében már ejtették a vádakat, amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy a bűncselekményt távközlési eszköz vagy számítástechnikai rendszer útján követték el;
  • olyan kiskorúak esetében, akik a társadalmi környezetükben erőszakos cselekmények (családon belüli erőszak, gyermekek elleni erőszak) tanúi voltak.

Az áldozatok jogainak védelme érdekében szükség van az áldozatok támogatására, és azt az áldozatsegítő intézménynek kell biztosítania. Az áldozatsegítő pszichoszociális szolgáltatásokat mindig külön kérelem nélkül kell nyújtani azon áldozatok számára, akiknek a szexuális integritása sérült, vagy ha az áldozat 14 év alatti.

A pszichoszociális eljárási segítségnyújtás az érintetteknek az eljárásra és az eljárással járó érzelmi stresszre való felkészítését, valamint a rendőrségi és bírósági meghallgatásokkal kapcsolatos segítségnyújtást, a jogi segítségnyújtás pedig a jogi tanácsadást és az ügyvédi képviselet biztosítását foglalja magában. A jogi segítséget nyújtók arra is jogosultak, hogy a büntetőeljárásban kártalanítási igényt érvényesítsenek (a magánfél jogai).

Az áldozatsegítő szolgáltatásokat meghatározott áldozatsegítő szervezetek biztosítják (pl. gyermekvédelmi központok, tanácsadó központok vagy intervenciós központok). Ezek a szervezetek bízzák meg a jogi segítséget nyújtó ügyvédeket és/vagy személyzetük biztosítja a pszichoszociális segítségnyújtást. A személyzet tagjai szociális munkások, pszichológusok vagy olyan hasonló szakemberek, akik a büntetőeljárások területén – kötelező – kiegészítő jogi képzéssel rendelkeznek.

Az áldozatsegítő szolgáltatásokat a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium finanszírozza.

Utolsó frissítés: 03/02/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.