Defendants (criminal proceedings)

Vengrija

The following factsheets explain what happens when a person is suspected of or accused of a crime which is dealt with by a trial in court. For information on minor offences like road traffic offences - which are usually dealt with by a fixed penalty like a fine – go to Factsheet 5. If you are the victim of a crime, you can find full information about your rights here.

Turinį pateikė
Vengrija

The stages of the criminal process

The investigation: during this phase, the prosecutor explores all the evidence surrounding the crime and decides whether to file charges. As part of this, the prosecutor attempts to establish the identity of the person who committed the crime and to locate all the evidence.

The prosecution phase: during this phase, based on the evidence collected, the prosecutor decides whether further investigation is necessary, or he files charges. The prosecutor may also decide to terminate the case.

The court of first instance: the court carries out the procedure of taking evidence (it hears witnesses, conducts witness confrontations etc.), then decides whether the accused is guilty of the criminal acts. If yes, it decides on a punishment, or applies some other measure (a lighter sanction).

The appeal: both the defence and the prosecution may appeal the decision of the court of first instance. It is the appeal court that decides about the appeal: it may hear or change the first instance decision, or – where ordering a new procedure – may annul the first instance decision.

The court of third instance: If the accused is acquitted at the court of first instance but is sentenced at the appeal court, or vice versa, a further appeal is possible at the court of third instance.

Information about the above stages of the criminal procedure and about your rights can be found in the factsheets. This information is not a substitute for legal advice and is intended for guidance only.

Role of the European Commission

Please note that the European Commission has no role in criminal proceedings in Member States and cannot assist you if you would like to seek a legal remedy. Information is provided in these factsheets about how to complain and to whom.

Click on the links below to find the information that you need

1 – Getting legal advice

2 – My rights during the investigation of a crime

  • Taking of evidence
  • Coercive measures and other restrictions of rights
  • The introduction of documents

3 – My rights during the trial

4 – My rights after the trial

5 – Road traffic offences

Related links

Legal regulation search

The Criminal Procedures Law

The Police

The Prosecutors’ Offices

The Courts

Last update: 07/04/2017

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.

1 - Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy megfelelő jogi tanácsadásban részesüljön, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az alábbiakban arról tájékozódhat, hogy mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre. Emellett az ismertetők arról is útmutatást nyújtanak, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha Ön nem tudja őket megfizetni.

Ha Ön ellen büntetőeljárás folyik, minden esetben joga van az ügyvédi képviselethez. Ha nem tudja megfizetni az ügyvédet, bizonyos jövedelmi szint alatt joga van ahhoz, hogy az Önnel szemben eljáró hatóság (rendőrség, ügyészség, bíróság) államilag fizetett ügyvédet rendeljen ki az Ön számára.

Bizonyos esetekben a védelem kötelező (lásd a Mikor kell ügyvéddel rendelkeznem? című részt). Ha ilyenkor Ön nem bíz meg ügyvédet, akkor a hatóság az Ön számára védőt rendel ki, akinek díját és költségeit az állam viseli. Ha azonban a bíróság Önt bűnösnek találja, Önnek meg kell térítenie az ügyvédi költségeket.

Ugyanez a helyzet, ha azért rendelnek ki Önnek védőt a hatóságok, mert úgy látják, hogy arra az Ön érdekében van szükség (például nagyon bonyolult az ügy). Ön is kérheti védő kirendelését, de ezt a hatóságok nem kötelesek teljesíteni.

Ügyvédkeresés

A budapesti ügyvédek névsorát és elérhetőségét megtalálja a A link új ablakot nyit megBudapesti Ügyvédi Kamara honlapján, a vidéki ügyvédek névsorát pedig a A link új ablakot nyit megMagyar Ügyvédi Kamara honlapján.

Ha Önt fogva tartják, és ismer ügyvédet, a rendőrségtől kérheti, hogy értesítsék őt. Ha nem ismer ügyvédet, kérheti védő kirendelését. Arra is van lehetőség, hogy az Ön védelmére közeli hozzátartozója hatalmazzon meg ügyvédet.

Az ügyvédi díj megfizetése

Az ügyvéd díjazása eltér az Ön által meghatalmazott, illetve a bíróság által kirendelt védő esetében.

A jogszabályok nem határozzák meg az ügyvédek díjazását, az ügyvédi megbízási díjról szabadon állapodhat meg az ügyfél és az ügyvéd. A védők sokszor nem óradíjban állapítják meg a díjazásukat, hanem a büntetőeljárás egyes szakaszaihoz kapcsolódóan (nyomozás, elsőfokú eljárás, másodfokú eljárás) kérnek egy meghatározott pénzösszeget.

A bíróság által kirendelt védők díját törvény határozza meg; ez lényegesen alacsonyabb a piaci körülmények között felszámított díjnál.

Ha Ön jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt a büntetőeljárás költségeit előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt igazolta, vádemelés előtt az ügyésztől, utána a bíróságtól kérelmezheti személyes költségmentesség engedélyezését a jogszabályban szereplő nyomtatványon.

A költségmentesség engedélyezése esetén a védő díját és költségeit akkor sem kell megfizetnie, ha Önt bűnösnek találja a bíróság.

Ilyen mentességben akkor részesülhet, ha jövedelme a jogszabályban megszabott összeghatár alatt van, és Ön az otthonán, valamint a létfenntartáshoz szükséges tárgyakon és berendezésen kívül egyéb vagyontárgyakkal nem rendelkezik.

Mikor kell ügyvéddel rendelkeznem?

Bizonyos esetekben akkor is ügyvéddel kell rendelkeznie a bírósági eljárás során, ha Ön ezt nem akarja.

Milyen esetekben kötelező a védelem a nyomozás során?

A nyomozás során a védő részvétele kötelező, ha

  • a gyanúsításban szereplő bűncselekmény miatt ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést lehet kiszabni;
  • Önt fogva tartják;
  • Ön süket, néma, vak vagy kóros elmeállapotú;
  • a magyar nyelvet, illetve az eljárás nyelvét nem ismeri;
  • egyéb okból nem képes személyesen védekezni;
  • Ön kiskorú.

Milyen esetekben kötelező a védelem a bírósági tárgyalás során?

A fent felsorolt esetek mellett védő részvétele kötelező a tárgyaláson,

  • ha az ügyben első fokon nem a helyi, hanem a megyei bíróság jár el;
  • ha pótmagánvádló lép fel;
  • ha az ügyész a tárgyaláson részt vesz, és Ön – bár korábban nem rendelkezett védővel – most védő kirendelését kéri.

Milyen egyéb esetekben kötelező a védelem?

A bíróság vagy más hatóság védőt rendelhet ki, ha ezt az Ön érdekében szükségesnek tartja.

A védelem bizonyos különleges eljárásokban, pl. a távollévő terhelttel szemben lefolytatott eljárásban is kötelező.

Leválthatom a bíróság által a részemre kirendelt ügyvédet?

Ön indokolt esetben kérheti a bíróságtól másik védő kirendelését, azonban a bíróság nem köteles a kérelmet teljesíteni.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megRendelet a személyes költségmentesség alkalmazásáról

Utolsó frissítés: 07/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

2 - Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően

Hogyan indul a nyomozás és ki nyomoz?

A nyomozást a nyomozó hatóság valakinek a feljelentése, vagy a saját tevékenysége során tudomására jutott adatok alapján indítja.

A nyomozást a nyomozó hatóság (általában a rendőrség) vagy az ügyész végzi, az adott bűncselekménytől függően. Az ügyész azokat a nyomozásokat is felügyeli, amelyeket nem ő folytat. Ha a nyomozó hatóság a nyomozás során nem szünteti meg az eljárást (pl. azért, mert úgy ítéli meg, hogy nem történt bűncselekmény), megküldi az ügyet az ügyésznek. Az ügyész megvizsgálja az ügyet, és vizsgálata alapján visszaküldi további nyomozásra, megszünteti az eljárást, vagy vádat emel.

Mik a nyomozás (bírósági szakaszt megelőző eljárás) fő elemei?

Bizonyítás

A nyomozás során a nyomozó hatóság igyekszik felderíteni a bűncselekmény körülményeit, megállapítani az elkövető személyét, és felkutatni a bizonyítékokat. Ennek érdekében a nyomozó hatóság kihallgathatja Önt mint gyanúsítottat, a tanúkat, szakértői véleményt szerezhet be stb.

Kényszerintézkedések és egyéb jogkorlátozások

A kényszerintézkedések olyan, az Ön mint gyanúsított jogait korlátozó intézkedések, amelyek célja, hogy a büntetőeljárás sikerét biztosítsák. Kényszerintézkedés például az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás vagy a házkutatás.

Ebben a részben talál tájékoztatást az egyéb jogkorlátozásokról is (pl. ujjlenyomatvétel).

Iratismertetés

A nyomozás befejezése után a nyomozó hatóság bemutatja a védőnek a teljes nyomozati anyagot. Ön mint gyanúsított és védője ekkor ismerheti meg az esetleges vádemelés alapjául szolgáló valamennyi iratot és bizonyítékot.

Jogaim a nyomozás során

Az Önt a nyomozás különböző szakaszai során megillető jogokkal kapcsolatos további információkért kattintson az alábbi linkekre:

Bizonyítás (1)

Mi az eljárási szakasz célja?

Az eljárási szakasz célja a bűncselekmény körülményeinek felderítése, az elkövető azonosítása és a bizonyítékok összegyűjtése. A nyomozást a nyomozó hatóság (általában a rendőrség) vagy az ügyész végzi különböző bizonyítási eljárások lefolytatásával (a gyanúsított és a tanúk kihallgatása, szakvélemény beszerzése, szembesítés stb.). A nyomozást két hónap alatt be kell fejezni, de ez a határidő indokolt esetben meghosszabbítható az első kihallgatástól számított legfeljebb két évig.

Milyen tájékoztatást kapok?

A legelső kihallgatás elején a kihallgatást végző személynek tájékoztatnia kell Önt a kihallgatás jellegéről, és röviden össze kell foglalnia, hogy Önt milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. Emellett közölniük kell Önnel, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv mely rendelkezéseibe ütközik az a cselekmény, amellyel Önt gyanúsítják. Nem kell azonban közölniük Önnel azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján gyanúsítják.

Valamennyi olyan bizonyítási eljárás során, ahol Ön jelen van, Önt figyelmeztetni kell a legfontosabb jogaira (pl. hallgatáshoz való jog). Ezt a figyelmeztetést, valamint az Ön arra vonatkozó döntését, hogy tesz-e vallomást vagy sem, szó szerint jegyzőkönyvbe kell venni. Ha ez elmarad, akkor az Ön vallomását bizonyítékként nem lehet felhasználni.

Biztosítanak nekem tolmácsot, ha nem beszélek magyarul? Lefordítják a büntetőeljárás iratait?

Ha Ön nem ismeri a magyar nyelvet, tolmácsot kell alkalmazni a büntetőeljárás minden szakaszában. Használhatja az anyanyelvét, vagy egy Ön által ismert más nyelvet.

A tolmácsolás költségeit az állam viseli, abban az esetben is, ha a bíróság végül Önt elítéli. Az állam nem biztosít azonban ingyenesen tolmácsot a védőjével való konzultációhoz.

Az eljáró hatóságnak minden esetben meg kell kérdeznie Önt arról, hogy érti-e a tolmácsot, és az erről szóló nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell venni.

A fordítási költségeket az állam csak bizonyos korlátok között állja. Csak azoknak a dokumentumoknak a fordítási költségeit viseli, amelyek Ön részére történő kézbesítését a jogszabályok előírják a hatóságok számára (pl. a vádirat vagy az ítélet egy példánya esetében).

Más dokumentumok (pl. az eljárási cselekményekről készült jegyzőkönyvek) lefordításának költségeit az eljáró hatóság nem viseli. Ha Ön szeretné azokat a saját anyanyelvén elolvasni, akkor Önnek kell megfizetnie lefordításuk díját.

Ki fognak hallgatni? Köteles vagyok vallomást tenni az ügyben?

Ön a kihallgatása során nem köteles vallomást tenni. A vallomástételt, vagy az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás alatt bármikor megtagadhatja. Ön nem kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Az eljárás akkor is folytatódik, ha Ön megtagadja a vallomástételt. Ha Ön egy bűncselekménnyel kapcsolatban a vallomástételt megtagadja, azzal kapcsolatban Önhöz további kérdések nem intézhetők, és abban az ügyben Ön a többi gyanúsítottal/vádlottal vagy a tanúkkal nem szembesíthető. Akkor is tehet fel kérdéseket, tehet észrevételeket és indítványokat, ha a vallomástételt megtagadta.

Bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta.

Vallomásában nem kell igazat mondania, de mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

Mikor beszélhetek ügyvéddel?

Az első kihallgatás előtt figyelmeztetniük kell Önt, hogy védőt bízhat meg, vagy védő kirendelését kérheti. Ha védő részvétele kötelező (például Önt fogva tartják), és három napon belül nem hatalmaz meg védőt, a hatóság rendel ki Önnek egyet. Ha Ön rögtön a figyelmeztetéskor kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, a hatóság nyomban védőt rendel ki. Akkor is kérhet kirendelést, ha nem tud ügyvédet megfizetni (további információért lásd: A link új ablakot nyit megJogi tanácsadás igénybevétele).

Mindez nem jelenti azt, hogy Önt csak védő jelenlétében lehet kihallgatni. Ha kéri, hogy értesítsék védőjét a kihallgatásról, a hatóság – faxon, elektronikus úton, vagy ha ez nem lehetséges, telefonon – értesíti a védőt. Ha az Ön védőjét értesítették a kihallgatásról, de ő bármilyen okból nem jelenik meg, a kihallgatás a távollétében is megtartható. Szintén megtartható a kihallgatás, ha az értesített kirendelt védő nem jelenik meg.

Az állam nem biztosít ingyenesen tolmácsot a védőjével való konzultációhoz. Ha nincs olyan nyelv, amelyen védőjével kommunikálni tudna, Önnek kell a tolmácsot megfizetnie. A hatóságok általában engedik, hogy a kihallgatáshoz kirendelt tolmács a kihallgatás előtt az Ön és védője közötti konzultációhoz tolmácsoljon.

Megváltozhat a gyanúsítás tartalma a nyomozás során?

Ha az Ön elleni gyanú megváltozik, vagyis más bűncselekmény elkövetésével (is) gyanúsítják, mint amire az eredeti gyanú vonatkozott, azt a soron következő kihallgatás kezdetekor közölniük kell Önnel.

Tájékoztatnak az ellenem szóló bizonyítékokról?

A nyomozás végéig nem közölnek Önnel minden bizonyítékot, a vádemelés alapjául szolgáló összes iratot csak az iratismertetéskor ismerheti meg.

Vallhatom bűnösnek magam a vád tárgyát képező összes vagy bizonyos cselekményekben a tárgyalást megelőzően?

Önnek van rá lehetősége, hogy bűnösnek vallja magát a nyomozás során. Ilyen esetben elképzelhető, hogy Ön elkerüli a büntetést, az eljárás rövidebb, büntetése pedig kevésbé szigorú lesz, ez azonban nem biztos.

Ha Ön a nyomozás során beismerő vallomást tesz, elképzelhető, hogy a bíróság alternatív eljárásban dönt az ügyben.

Bíróság elé állítás: Ha

  • olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely legfeljebb nyolcévi szabadságvesztéssel büntethető,
  • az ügy egyszerű,
  • a bizonyítékok rendelkezésre állnak,
  • Önt tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte,

akkor az ügyész Önt a beismeréstől számított 30 napon belül bíróság elé állítja. Ehhez nem kell az Ön hozzájárulása.

Lemondás a tárgyalásról

A nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indított eljárásban Önnek lehetősége van rá, hogy beismerő vallomást tegyen és lemondjon a tárgyalásról.

A tárgyalásról lemondás során az ügyész és Ön között írásbeli megállapodás jön létre, amely tartalmazza az Ön által beismert bűncselekmény leírását, a törvény szerinti minősítését, valamint az ügyésznek és Önnek a nyilatkozatát arról, hogy milyen nemű és tartamú büntetést vesznek tudomásul. A bíróság ilyen esetben is meghallgatja Önt, de nem folytat le bizonyítást (pl. nem hallgat meg tanúkat).

Tárgyalás mellőzése: Ha

  • olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő,
  • a tényállás egyszerű,
  • Ön a bűncselekmény elkövetését beismerte,

a bíróság tárgyalás tartása nélkül viszonylag enyhe büntetést (legfeljebb egy év felfüggesztett szabadságvesztést) szab ki. Ha Ön nem ért egyet a bíróság döntésével, kérheti tárgyalás tartását.

Tevékeny megbánás

Bizonyos kisebb súlyú ügyekben (ha Önt személy elleni, közlekedési vagy vagyon elleni vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetésével gyanúsítják) Ön nem büntethető, amennyiben közvetítői eljárásban vesz részt.

Önnek a vádemelésig be kell ismernie a cselekmény elkövetését, és a sértett által elfogadott módon jóvá kell tennie az okozott sérelmet.

Ha Ön ellen öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt folyik büntetőeljárás és a fenti feltételeknek megfelel, a bíróság korlátlanul enyhítheti az Ön büntetését.

A közvetítői eljárás az Ön vagy a sértett indítványára és mindkettőjük önkéntes hozzájárulásával alkalmazható. Ez esetben azonban az ügyésznek kell közvetítői eljárásra utalnia az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági eljárás mellőzhető.

Indítványozhatom bizonyítékok beszerzését?

Ön és a védője jogosult rá, hogy bizonyítékok beszerzését (pl. tanúk meghallgatását) indítványozza. Indítványáról az eljáró hatóság dönt. Ha a hatóság elutasítja az indítványt, Ön panasszal élhet (lásd lent), de nem tudja kikényszeríteni a bizonyíték beszerzését.

Jelen lehetek az eljárási cselekményeknél?

A nyomozás során Ön és a védője jelen lehet a szakértők meghallgatásánál, és néhány egyéb eljárásnál (pl. személy vagy tárgy felismerése). Védője jelen lehet az Ön kihallgatásán, a védelem által indítványozott tanú kihallgatásán, valamint az ilyen tanú részvételével tartott szembesítésen. A nyomozás alatt azonban sem Ön, sem a védője nem lehet jelen azokon a tanúkihallgatásokon, amelyeket nem Önök indítványoztak.

Élhetek jogorvoslattal a nyomozás során?

A hatóság Önre vonatkozó határozata, intézkedése, vagy intézkedésének elmulasztása ellen nyolc napon belül panasszal élhet. Az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyészhez, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyészhez kell benyújtani. A panasz elbírálásáról Önt értesíteni kell. E határozat ellen további jogorvoslatra általában nincs lehetőség.

Beszereznek információkat az előéletemről?

Önt kihallgatása elején megkérdezik korábbi büntetéseiről, de a magyar hatóságok általában nem szereznek be ilyen információt a külföldi nyilvántartásokból.

Felvehetem a kapcsolatot hazám nagykövetségével?

Ha Önt fogva tartják, joga van felvenni a kapcsolatot országa konzuli képviselőjével, és vele ellenőrzés nélkül érintkezni. A konzuli képviselő védőt hatalmazhat meg Önnek, és jelen lehet az Ön kihallgatásán.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Ha Ön nem áll előzetes letartóztatás, házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt, elhagyhatja az országot, de az eljárási cselekményeken meg kell jelennie.

Jelen kell lennem a nyomozás során akkor is, ha egy másik országból származom?

Önnek akkor is személyesen részt kell vennie a nyomozási cselekményeken, ha más országból származik, kivéve, ha Önnek engedélyezték biztosíték letételét.

Ha Ön külföldön él és nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel gyanúsítják/vádolják, a vádirat benyújtásáig az ügyésztől, azt követően a bíróságtól kérheti biztosíték letétbe helyezésének engedélyezését (kivéve, ha a bűncselekmény halált okozott).

Ha Önnek engedélyezik a biztosíték letétbe helyezését, akkor az ügyész vagy a bíróság által meghatározott összeg befizetése esetén az eljárás az Ön távollétében lefolytatható, tehát Önnek nem kell megjelennie sem a nyomozás, sem a bírósági tárgyalás során. Önnek csak akkor kell visszatérnie Magyarországra, ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Erre a kérelmében kötelezettséget kell vállalnia.

Ha a bíróság Önt bűnösnek mondja ki, a biztosíték az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll.

Ha Önt a bíróság felmenti, Önnek a biztosíték összege visszajár. Szintén visszajár az összeg, ha Önt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és Ön a büntetést letölti.

Arra a magyar jog nem ad lehetőséget, hogy Ön videókapcsolaton keresztül vegyen részt a magyarországi büntetőeljárásban.

Visszaküldhetnek az anyaországomba?

Lehetőség van az Ön elleni eljárás átadására, ha a magyar hatóságok a sértett érdekeit is mérlegelve célszerűnek látják, hogy az eljárást más ország hatóságai folytassák le. Ilyen esetben a bíróság elrendelheti az Ön letartóztatását a büntetőeljárás átadása céljából.

Mi történik, ha ezért a cselekményért egy másik tagállamban már elítéltek?

Van rá lehetőség, hogy a magyar bíróság elismerje a külföldi bíróság ítéletének érvényét, ha a külföldi eljárás és a kiszabott büntetés nem ellentétes a magyar jogrenddel.

Ugyanazért a cselekményért kétszer nem lehet eljárni Önnel szemben. Ha a magyar bíróság az ítélet érvényét nem ismeri el, Ön ellen ismét lefolytatható eljárás, de ilyenkor a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes fogva tartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

Kényszerintézkedések és egyéb jogkorlátozások (2)

Vesznek tőlem ujjlenyomatot, DNS-, vagy egyéb mintát?

Ha Önt olyan bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, amely ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, ujj-és tenyérnyomatot fognak Önről venni.

Számos más, öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény esetén is sor kerül erre (pl. súlyos testi sértés, vesztegetés, kábítószerrel visszaélés, közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, lopás vagy csalás).

 

DNS mintát csak akkor vesznek Öntől, ha Önt súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják (pl. ha a lehetséges büntetés legalább ötévi szabadságvesztés, továbbá bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény vagy fegyveres elkövetés esetén).

Megmotozhatnak?

A nyomozás során Önt megmotozhatják, vagyis ruházatát és testét átvizsgálhatják bizonyíték vagy egyéb tárgy megtalálása céljából. A motozás során az Ön járműve, csomagja és más tárgya is átvizsgálható. A motozást csak Önnel azonos nemű személy végezheti, és a motozásnál csak Önnel azonos nemű személy lehet jelen (kivéve a motozásnál közreműködő orvost). A motozásnál jelen lehet az Ön által megnevezett személy is.

Végezhetnek nálam házkutatást a nyomozás során?

Házkutatásra sor kerülhet a nyomozás során, és azt rendszerint az Ön jelenlétében kell elvégezni. Ha a házkutatáson Ön, védője vagy egyéb megbízott képviselője nincs jelen, az eljáró hatóság az Ön érdekeinek megfelelő védelmét ellátó személyt rendel ki erre a célra.

Fogva tarthatnak?

Ha Ön bűncselekményt követett el, szabadságát a hatóságok elvonhatják. Tettenérés esetén, vagy ha Ön bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, Önt a rendőrség legfeljebb 12 órára előállíthatja.

Ha valamely bűncselekmény gyanúja Ön ellen úgy megerősödik, hogy Önből gyanúsított lesz, és megalapozottan feltehető, hogy Önt a bíróság előzetes letartóztatásba fogja helyezni, Ön legfeljebb 72 órára őrizetbe vehető.

Az Ön előzetes letartóztatását a bíróság (az őrizet legfeljebb 72 órás időtartamának elteltét követően) akkor rendelheti el, ha Önt szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel gyanúsítják, és korábban megszökött, vagy szabadlábon hagyása esetén a szökésétől, bűnismétléstől, vagy attól kell tartani, hogy (pl. a tanúk befolyásolásával) veszélyeztetné az eljárás sikerét.

Az előzetes letartóztatásról a nyomozás során a nyomozási bíró, a nyomozás befejezése után pedig az ügyben eljáró bíró határoz. A döntés ellen lehet fellebbezni.

Az előzetes letartóztatást meghatározott időközönként felülvizsgálják. Ön vagy védője kérheti a letartóztatás megszüntetését a nyomozási bírótól vagy az ügyben eljáró bírótól.

Mik az előzetes letartóztatás alternatívái?

A bíró dönthet enyhébb szabadságkorlátozásról is. Házi őrizet esetén a bíróság által kijelölt területet (az Ön otthonát és az ahhoz tartozó bekerített helyet) Ön csak a bíróság határozatában meghatározott célból (pl. gyógykezelés céljából) hagyhatja el.

A lakhelyelhagyási tilalom esetén Ön a meghatározott területet vagy körzetet (pl. várost) engedély nélkül nem hagyhatja el.

Van lehetőség óvadék fizetésére?

Ha Önt csak szökésveszély miatt helyezték előzetes letartóztatásba, Ön vagy védője kezdeményezheti óvadék letételét. Ha a bíróság szerint így biztosítható az Ön megjelenése az eljárásban, megállapítja az óvadékot.

Az óvadék elvész, ha a bíróság azért rendeli el az Ön előzetes letartóztatását, mert Ön idézés ellenére nem jelenik meg. Ha más előzetes letartóztatási ok is fennáll (pl. bűnismétlés veszélye), nincs helye óvadéknak.

Kapcsolatba léphetek családtaggal vagy baráttal?

Az előállítás alatt az Ön részére biztosítani kell, hogy egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a nyomozást. Ha Ön nem tudja családtagját értesíteni, az értesítést a rendőrségnek kell megtennie.

Az őrizetbe vétel tényéről és a fogva tartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell az Ön által megjelölt személyt.

Az előzetes letartóztatás idején Ön jogosult a hozzátartozójával személyesen vagy írásban ellenőrzés mellett érintkezni, kivéve ha ezt az ügyész vagy a bíró megtiltja. Más személlyel akkor érintkezhet, ha az ügyész vagy a bíró engedélyezi.

Igénybe vehetek orvosi ellátást?

Az őrizet és az előzetes letartóztatás ideje alatt Ön jogosult orvosi ellátásra, amelyről a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás köteles gondoskodni, általában saját egészségügyi szolgálatán keresztül. Ha olyan ellátásra van szüksége, amelyet csak civil intézet tud biztosítani, Önt kötelesek kiszállítani, és megfelelő őrzéséről gondoskodni.

Iratismertetés (3)

Milyen bizonyítékokat ismerhetek meg a nyomozás alatt?

Ön a nyomozás alatt csak korlátozottan ismerheti meg az iratokat és a bizonyítékokat. Ön és védője megismerheti azoknak a nyomozási cselekményeknek a jegyzőkönyveit, amelyeken jelen lehet, abban az esetben is, ha ténylegesen nem volt jelen. Emellett a szakvéleményeket is megtekinthetik. Az egyéb iratokat a nyomozás során csak akkor tekinthetik meg, ha az a nyomozási intézkedések célját nem veszélyezteti. Erről a nyomozó hatóság dönt. Ön és védője jogosult ingyen másolatra azokból az iratokból, amelyeket megtekinthet.

Mikor ismerhetem meg az összes bizonyítékot?

A nyomozás elvégzése után Ön és védője megtekintheti az esetleges vádemelés alapjául szolgáló valamennyi iratot (bizonyos kivételektől eltekintve, pl. védett tanú személyazonossága). A nyomozás befejezésétől kezdve gyakorlatilag teljes körűen hozzáférhet az iratokhoz. Önnek ingyenes másolat jár valamennyi iratból.

Az iratok megismerését követően Ön vagy védője a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, továbbá egyéb indítványokat és észrevételeket tehet. Az indítványokról a nyomozást végző szerv dönt.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megRendelet a nyomozás részletes szabályairól

Utolsó frissítés: 07/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

3 - Jogaim a bíróság előtt

Hol tartják a tárgyalást?

Az ügyet első fokon rendszerint az a helyi bíróság tárgyalja, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. A súlyosabb ügyeket (pl. emberölés) a megyei bíróság tárgyalja. A bírósági tárgyalás nyilvános. A tárgyalásról csak kivételes esetekben (pl. kiskorú résztvevő esetén vagy valamely tanú védelmében) zárható ki a nyilvánosság. Az ügyben általában egy hivatásos bíró, vagy egy hivatásos bíró és két ülnök dönt.

Megváltoztatható a vád a tárgyalás során?

A vád megváltoztatható a bírósági tárgyalás folyamán, de csak akkor, ha a vádiratban szereplő tényekkel összefüggésben új tények merülnek fel. A vádiratban szereplő cselekménytől teljesen független bűncselekményre nem terjeszthető ki az eljárás. Változtatás esetében Ön vagy védője indítványozhatja a bírósági tárgyalás elnapolását.

Ha Ön a bírósági tárgyalás folyamán a vádpontok némelyikében vagy mindegyikében bűnösnek vallja magát, ez az eljárás menetét nem befolyásolja, de csökkentheti az Önnel szemben kiszabott büntetést.

Mik a jogaim a tárgyalás során?

Önnek a bírósági tárgyaláson végig jelen kell lennie, az az Ön távollétében nem tartható meg, kivéve, ha Ön a kézbesített idézés ellenére nem jelent meg. Ilyenkor a tárgyalást az Ön távollétében is meg lehet tartani, de az eljárást nem lehet befejezni. A bíróság ilyenkor elővezetteti Önt. Ennek sikertelensége esetén a bíróság elfogatóparancsot ad ki Ön ellen.

A bírósági tárgyaláson Önnek akkor is részt kell vennie, ha másik országban lakik, kivéve, ha engedélyezték Önnek biztosíték letétbe helyezését.

Joga van tolmácsot igénybe venni.

Ha kötelező a védelem, rendelkeznie kell ügyvéddel. Ha nem bíz meg ügyvédet, kirendelnek egyet Önnek.

A bírósági tárgyaláson Önnek joga van vallomást és észrevételeket tenni, de egyikre sem köteles.

Mik a jogaim az ellenem felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban?

Kétségbe vonhatja az Ön ellen felhozott bizonyítékokat. Jogosult arra, hogy a védelmére szolgáló bizonyítékokat előadja, és észrevételeket tegyen az Ön ellen felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban. Ön és védője kérdéseket tehet fel valamennyi tanúnak, és kétségbe vonhatja állításaikat.

Ön és védője benyújthat bizonyítékokat, és indítványozhatja bizonyítékok beszerzését (pl. szakvélemény beszerzése, új tanúk meghallgatása). Ennek engedélyezése kérdésében a bíróság dönt. Ha a bíróság elutasítja az indítványt (pl. nem hallgatja meg a tanút), ez ellen Ön nem fellebbezhet külön, hanem az ítélet elleni fellebbezésben támadhatja meg ezt a határozatot.

Alkalmazhatok-e magánnyomozót, hogy gyűjtsön bizonyítékot a számomra?

Ön vagy védője is megbízhat magánnyomozót.

Figyelembe veszik a bűnügyi nyilvántartási adataimra vonatkozó információkat?

Az ítéletnek tartalmaznia kell az Ön korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat. Ezeket a büntetés kiszabásánál a bíróság figyelembe veszi, ideértve a más tagállamban született korábbi ítéleteket is. Azonban a magyar hatóságok nem kötelesek külföldi nyilvántartásokból adatokat lekérni. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárás során kiderül, hogy Önnel szemben korábban már született hasonló ítélet.

Mi történik a tárgyalás végén?

A bíróság háromféle döntést hozhat a büntetőeljárás végén: Önt elítéli, felmenti (ha az Ön bűnössége nem állapítható meg), vagy az eljárást megszünteti (ha például a bűncselekmény elévült, vagy azt egy másik bíróság már elbírálta).

Ha a bíróság elítéli Önt, akkor

  • büntetést szab ki (lásd lentebb);
  • Önt próbára bocsátja vagy megrovásban részesíti (lásd lentebb);
  • vagy mellőzi a büntetés kiszabását (bizonyos esetekben a magyar Büntető Törvénykönyv lehetőséget biztosít erre, pl. egyes bűncselekmények esetében, ha az elkövető az általa okozott veszélyt önként elhárítja).

Milyen büntetések szabhatók ki?

A büntetés rendszerint szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

A magyar Büntető Törvénykönyv minden szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény esetében meghatározza a szabadságvesztés legrövidebb és leghosszabb időtartamát. A legrövidebb szabadságvesztés-büntetés 2 hónap, a leghosszabb 20 év lehet. A legsúlyosabb bűncselekmények életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetők. A bíróság a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztheti. Ha a próbaidő sikeresen eltelik, a büntetés nem hajtható végre.

Ha Önt közérdekű munkára ítélik, köteles az ítéletben meghatározott munkát díjazás nélkül, hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapján vagy a szabadidejében elvégezni. A közérdekű munka minimuma 42 óra, maximuma 300 óra.

A pénzbüntetés minimuma 75 000 forint, maximuma 108 000 000 forint. Pénzbüntetés esetén is van lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére.

A bíróság a bűncselekmény jellegétől függően – egymással párhuzamosan vagy külön-külön – mellékbüntetéseket is kiszabhat, így például eltilthatja Önt a járművezetéstől, foglalkozásának gyakorlásától, továbbá legfeljebb tíz évre kiutasíthatja az országból. Elrendelheti továbbá az Ön vagyonának teljes vagy részleges elkobzását.

Milyen egyéb szankciókat alkalmazhat a bíróság?

A fenti büntetések mellett egyéb szankciókat is alkalmazhat a bíróság. Ha Önt bűnösnek találják, de nem szabnak ki büntetést Önnel szemben, megrovásban részesíthetik (ez egyfajta hivatalos figyelmeztetés) vagy próbára bocsáthatják (ilyenkor a bíróság a büntetés kiszabását halasztja el – legfeljebb 3 év – próbaidőre). Ha a próbaidő alatt Ön súlyos jogsértést követ el, a bíróság a próbára bocsátást megszünteti, és Önnel szemben büntetést szab ki.

Mi a sértett szerepe a tárgyalás során?

A sértett jogosult arra, hogy a tárgyaláson jelen legyen, és az őt érintő iratokat megismerje. A sértett indítványokat és észrevételeket tehet. Ha a nyomozás vádemelés nélkül ér véget, vagy ha az ügyész ejti a vádat, a sértett meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, azaz átveheti az ügyész szerepét, és képviselheti a vádat a bíróság előtt.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA magyar büntetőeljárási törvény

Utolsó frissítés: 07/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

4 - Jogaim a bírósági határozathozatalt követően

Fellebbezhetek az elsőfokú bíróság ítélete ellen?

Az ítélet kihirdetése után az elsőfokú bíróságnak meg kell kérdeznie Önt, hogy kíván-e fellebbezni. Ön elfogadhatja a döntést, fellebbezhet, vagy háromnapos határidőt kérhet annak megfontolására, hogy kíván-e fellebbezni.

A fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. A szóbeli fellebbezés utóbb írásban indokolható. Ha Ön az ítélethirdetéskor nincs jelen, Önnek kézbesítik az ítéletet, és Ön a kézhezvételtől számított nyolc napon belül fellebbezhet. Fellebbezni ténybeli és jogi okból is lehet.

A fellebbezésben olyan új tényt állíthat és olyan új bizonyítékokra hivatkozhat, amelyről az ítélethirdetés után szerzett tudomást. Olyan bizonyítást is indítványozhat, amelyet az elsőfokú bíróság mellőzött.

Mi történik, ha fellebbezek?

A másodfokú bíróság megvizsgálja, hogy az ítélet az ügy tényállására tekintettel megalapozott és jogilag helyes-e, és hogy az elsőfokú eljárás jogszerű volt-e.

A bíróság a fellebbezésről tárgyaláson vagy nyilvános ülésen (lásd alább) dönt. Önnek lehetősége van személyesen megjelenni a fellebbviteli bíróság előtt, kivéve, ha a bíróság tanácsülésen (csak a bírák jelenlétében) dönt. Ez ritkán történik, jellemzően olyan esetben, amikor Önre mint vádlottra kedvező döntés születhet (pl. felmentés vagy az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása eljárási szabálysértés miatt).

A fellebbezési tárgyalást az ügy iratainak a fellebbviteli bírósághoz történő beérkezésétől számított 60 napon belül kell kitűzni.

Nincs különbség a fellebbezés elintézésében, ha Ön előzetes letartóztatásban van a fellebbezéskor. Bár elvileg ilyenkor az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ez a gyakorlatban nem mindig valósul meg.

Mi történik a fellebbviteli bíróság előtt?

A fellebbviteli bíróság előtt bizonyításnak csak akkor van helye, ha az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy ha a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti.

Ha bizonyítást nem kell felvenni, akkor nyilvános ülést tartanak. A tárgyaláson és a nyilvános ülésen ugyanazok a szabályok érvényesülnek, Önnek ugyanazok a jogai, mint az elsőfokú bírósági eljárásban. Az egyedüli különbség az, hogy mind a nyilvános ülés, mind a tárgyalás megtartható az Ön távollétében, ha idézésre nem jelenik meg.

A fellebbviteli bíróság többféle döntést hozhat. Az elsőfokú ítéletet helyben hagyhatja, ha azt nem kell hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni. A fellebbviteli bíróság csak akkor változtathatja meg az elsőfokú bíróság ítéletét, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazott jogszabályt, vagy ha a fellebbviteli bíróság megállapítása szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan és ez a hiba a fellebbviteli bíróság előtt lefolytatott bizonyítás segítségével kiküszöbölhető.

A bíróság hatályon kívül is helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét. Ilyenkor megszünteti az eljárást vagy új eljárásra kötelezi az elsőfokú bíróságot (pl. súlyos eljárási szabálysértés vagy nagyfokú megalapozatlanság esetén).

Fontos tudnia, hogy az Ön eredeti büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha az Ön terhére fellebbezést jelentettek be (pl. az ügyész). Tehát Ön nem kerülhet rosszabb helyzetbe az Ön javára bejelentett fellebbezés eredményeként.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a fellebbezés sikertelen, a másodfokú bíróság helybenhagyja az elsőfokú döntést. Ha sikeres, a bíróság megváltoztatja a döntést (Önt felmenti, vagy enyhíti a büntetését), vagy hatályon kívül helyezi azt és az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

A másodfokú bíróság döntése jogerős, az ellen további fellebbezésnek nincs helye, kivéve ha Önt az elsőfokú bíróság felmentette, de a másodfokú bíróság elítélte. Ilyenkor Ön fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz. Az ügyész is fellebbezhet a harmadfokú bírósághoz, ha pl. Önt első fokon elítélték, de a másodfokú bíróság felmentette.

Perújításnak akkor lehet helye, ha új tény, bizonyíték merül fel az ügyben, a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálatra pedig súlyos jogi hiba esetén kerülhet sor.

Nem jár Önnek automatikusan kártalanítás, ha a fellebbezés sikeres és Önt felmentik. Ebben az esetben kártérítést követelhet az Önt elítélő bíróságtól. Önnek bizonyítania kell, hogy a bíróság jogellenesen járt el. Ha Ön a büntetőeljárás során előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben volt, és utóbb felmentették, Önnek kártalanítás jár. Ilyenkor is pert kell indítania, de ilyenkor csak a kárának összegét kell bizonyítania, a bírósági eljárás jogellenességét nem.

A jogerős felmentését követően nem lehet nyoma semmilyen nyilvántartásban annak a ténynek, hogy Ön ellen korábban büntetőeljárás folyt.

Ha elítélnek, bíróság elé állíthatnak újra ugyanazon bűncselekmény miatt?

Ugyanazon bűncselekmény miatt senkit nem lehet még egyszer bíróság elé állítani.

Egy másik tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalást követően?

Ha Ön nem magyar állampolgár és másik uniós tagállamból származik, kiutasítható Magyarország területéről, ha olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítélik el, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő.

Ha Ön legalább tíz éve tartózkodik jogszerűen az országban, fiatalkorú vagy a családja Magyarországon él, a kiutasítása csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén rendelhető el. A kiutasítás a legsúlyosabb bűncselekmények esetén lehet végleges, rendszerint azonban legfeljebb 10 évre szól. A döntés ellen az általános szabályok szerint lehet fellebbezni.

A vádakra/elítélésre vonatkozó információk

A A link új ablakot nyit megKözigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága több esetben nyilvántarthatja adatait, pl. ha Ön ellen büntetőeljárás van folyamatban, ha kényszerintézkedést alkalmaztak Önnel szemben vagy ha elítélték.

Ez büntetőügyekben az Ön hozzájárulása nélkül megtehető, és nem is kap külön tájékoztatást arról, hogy az adatokat nyilvántartásba veszik. Az adatok tárolásának ideje (általában legalább 3, legfeljebb 12 év) az elkövetett cselekmény jellegétől és az Önre kiszabott büntetéstől függ. Ha Önnek az adatai kezelése ellen kifogása van, a Bűnügyi Nyilvántartó Hatósághoz fordulhat írásban panasszal, vagy kérheti az adatvédelmi ombudsman közbenjárását is.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA magyar büntetőeljárási törvény

A link új ablakot nyit megBűnügyi nyilvántartási törvény

Utolsó frissítés: 07/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

5 - Közúti közlekedési jogsértések

Kisebb közúti közlekedési jogsértések

A kisebb közúti közlekedési jogsértések szankcionálásának rendszere igen összetett Magyarországon.

Ha a gyorshajtásról fényképfelvétel készült, a rendőrség legfeljebb 300 000 forint összegű bírságot szab ki Önre. A bírságról szóló értesítésnek 60 napon belül meg kell érkeznie Önhöz, különben a hatóság nem jogosult a bírság behajtására. Ha Önt bírság megfizetésére kötelezték, akkor a jövőben Önre már nem szabhatnak ki további pénzbírságot ugyanazért a jogsértésért.

Az egyéb közúti közlekedési jogsértéseket rendszerint szabálysértési eljárás keretében bírálják el (általában a rendőrség), de bizonyos jogsértések (pl. tiltott helyen parkolás) esetében a közterület-felügyelők is jogosultak helyszíni bírság kiszabására.

Milyen büntetések szabhatók ki?

A közúti közlekedés szabályainak megsértéséért pénzbírság szabható ki. A bírság maximális összegét (amely jelenleg 100 000 forint) jogszabály határozza meg.

Ha Ön a pénzbírságot nem fizeti meg, és az Öntől nem hajtható be, a pénzbírság közérdekű munkára vagy legfeljebb 60 napi elzárásra változtatható át. A legtöbb közlekedési jogsértés esetében a rendőrség 1 hónaptól 12 hónapig terjedő járművezetéstől eltiltást is alkalmazhat.

Mik az eljárás fő jellemzői?

A legtöbb közúti közlekedési jogsértésnél a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek maximuma 20 000 forint. Ha Ön a helyszíni bírság összegét tudomásul veszi, a bírságolás ellen később nincs helye jogorvoslatnak. Ha Ön a bírságot tudomásul veszi, Ön kap egy készpénz-átutalási megbízást, és a bírságot harminc napon belül be kell fizetnie; egyes rendőrségi autókban helyszíni bankkártyás fizetésre is lehetőség van.

Ha Ön a bírságot nem veszi tudomásul, Önt a rendőr feljelenti, és rendes szabálysértési eljárást fognak lefolytatni Ön ellen.

Az eljárásban a rendőrségnek kötelessége tisztázni, hogy mi történt. Ezt számos különböző módon teheti (pl. tanúkat hallgathat meg, szakvéleményt szerezhet be stb.). Önnek az eljárás során joga van az eljárás résztvevőihez kérdést intézni, észrevételeket, indítványokat tenni. Ön az ügy iratait bármikor megtekintheti, azokról másolatot készíthet. Ön az eljárásban történő képviselet céljából ügyvédet is fogadhat, és tolmács szolgáltatásait is ingyenesen veheti igénybe.

Ha a rendőrség vizsgálata alapján megállapítja, hogy Ön szabálysértést követett el, határozatában Önt figyelmezteti, vagy bírságot szab ki Önre, esetleg eltiltja a járművezetéstől. A rendőrség határozata ellen Ön kifogással élhet, amelyet a helyi bíróság bírál el. A bíróság a rendőrség határozatát hatályban tartja, ha az Ön kifogása alaptalan, vagy megváltoztatja, ha az érintett közigazgatási hatóság helytelenül alkalmazta valamelyik jogszabályt.

Ha Ön nem ért egyet a bíróság döntésével, kérheti tárgyalás tartását. Ebben az esetben a bíróság köteles tárgyalást tartani, amelyen Ön részt vehet. Ha Ön szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a tárgyalás az Ön távollétében is megtartható. A bíróság tárgyaláson hozott határozata ellen nincs további jogorvoslat.

Az ilyen szabálysértési eljárást a többi tagállam állampolgárai ellen is lefolytatják?

Igen, a jogsegélyeljárás alkalmazható a többi tagállam állampolgárai ellen. Ennek keretében a magyar hatóságoknak lehetőségük van rá, hogy az Ön államának hatóságait felkérjék az Ön meghallgatására, okiratok megküldésére vagy az Ön hatósági nyilvántartásban szereplő személyes adatainak átadására.

Arra is lehetőség van, hogy a magyar hatóságok felkérjék az Ön államát az Önre kiszabott bírság behajtására. Ez akkor lehetséges, ha Ön a bírságot önként nem fizette meg, és annak összege meghaladja a 70 eurót.

Megjelennek ezek a jogsértések a bűnügyi nyilvántartásban?

A szabálysértések egy elkülönült nyilvántartásban, a szabálysértési nyilvántartásban jelennek meg. A rendőrség, az ügyészség és a bíróság adatokat igényelhet a nyilvántartásból, így ezek az információk büntetőeljárásban is felhasználhatók. Ugyanolyan vagy hasonló szabálysértés ismételt elkövetése esetén a szabálysértés szankciójának kiszabásánál szintén figyelembe veszik ezeket az adatokat.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzabálysértési törvény

A link új ablakot nyit megSzabálysértési rendelet

A link új ablakot nyit megTörvény a szabálysértési jogsegélyről

Utolsó frissítés: 07/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.