Defendants (criminal proceedings)

Svédország

These factsheets explain what happens when a person is suspected of or accused of a crime which is dealt with by a trial in court. For information on minor offences like road traffic offences, which are usually dealt with by a fixed penalty like a fine, go to Factsheet 5. If you are the victim of a crime, you can find full information about your rights here.

Tartalomszolgáltató:
Svédország

Summary of the criminal process

The following is a summary of the normal stages in the criminal process.

  • A crime is reported to the police;
  • The criminal investigation (preliminary investigation) is carried out by the police; in the case of more serious crimes the investigation is led by the prosecutor;
  • There is a possibility in the majority of cases of getting a public defence counsel;
  • In the case of more serious or repeated crimes the prosecutor may ask the court for you to be held in detention. A special detention hearing will then take place;
  • The prosecutor brings a prosecution in the district court;
  • The district court holds a trial (main hearing) to examine whether it is proven that you have committed the crime and, if so, to decide on sanctions etc;
  • If an appeal is lodged by any of the parties, the Court of Appeal examines whether the district court’s judgment should be confirmed or changed;
  • In a few cases the judgment can also be reviewed by the Supreme Court;
  • The judgment becomes legally enforceable, that is to say final, and the sentence will be enforced if there has been a conviction.

Details about all of these stages in the process and about your rights can be found in the factsheets. This information is not a substitute for legal advice and is intended to be for guidance only. If you need assistance, always check with a lawyer or other expert to establish what applies in your particular situation.

Role of the European Commission

Please note that the European Commission has no role in criminal proceedings in Member States and cannot assist you if you have a complaint. Information is provided in these factsheets about how to complain and to whom.

Click on the links below to find the information that you need

1 – Getting legal advice

2 – My rights during the investigation of a crime

  • questioning
  • arrest
  • detention
  • continuing police investigation
  • preparation of the case by the defence
  • prosecution

3 – My rights during the trial

4 – My rights after the trial

5 – Road traffic offences

Related links

Swedish Courts

Swedish Prosecution Authority

Swedish Bar Association

Crime Victim Compensation and Support Authority

Swedish Prison and Probation Service

Last update: 12/11/2015

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Ezek az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy Ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha Ön nem tudja ezeket megfizetni.

Az Ön kirendelt védőhöz való joga

Ha a bíróság elrendeli az Ön előzetes letartóztatását, azonnal kirendelt védőt jelölnek ki önnek. Másfelől viszont, ha nem helyezik előzetes letartóztatásba, nem kaphat kirendelt védőt a büntetőeljárás megkezdéséig. Minden esetben joga van azonban kérni, hogy jelöljenek ki Önnek kirendelt védőt, ha olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyért a kiszabható minimális büntetés 6 havi szabadságvesztés. Más esetekben is jogosult lehet kirendelt védőre.

Ügyvédkeresés

Ha egy meghatározott ügyvédet szeretne, rendszerint joga van kérni, hogy ezt a személyt jelöljék ki az Ön kirendelt védőjének. Egyéb esetben a körzeti bíróság jelöl ki önnek kirendelt védőt. Az utóbbi esetben, ezt a személyt azok közül az ügyvédek közül jelölik ki, akik rendszeresen vállalnak kirendelt védői feladatokat az adott körzeti bíróságon. Minden körzeti bíróság rendelkezik azon helyi ügyvédek listájával, akik általában vállalnak kirendelt védői munkát.

Kereshet büntetőügyekben eljáró ügyvédeket a A link új ablakot nyit megSvéd Ügyvédi Kamara honlapján is.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Ha kirendelt védőt jelölnek ki Önnek, az állam fizeti az ügyvédi költségeket. Ha bűnösnek találják abban a bűncselekményben, amellyel gyanúsítják, akkor a pénzügyi körülményeitől függően lehetséges, hogy egészben vagy részben vissza kell fizetnie e költségeket. Erről a bíróság határoz.

Ha olyan ügyvédet szeretne, aki az ország egy másik részében folytatja a tevékenységét, nem ott, ahol a bíróság található, előfordulhat, hogy Önnek kell fizetnie az ügyvéd útiköltségét és utazási idejét.

Választhat magán védőügyvédet is. Ha így tesz, a teljes költséget saját magának kell állnia. Ha azonban felmentik, egészben vagy részben megtéríthetik Önnek ezt a költséget.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSvéd Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megNemzeti Jogi Segítségnyújtási Hatóság

Utolsó frissítés: 12/11/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata svéd nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül

Bármilyen bűnügyi nyomozás megkezdésének előfeltétele, hogy a rendőrség vagy az ügyész bűncselekményről értesüljön. A bűnügyi nyomozás célja annak tisztázása, hogy elkövettek-e bűncselekményt, és ha igen, mely személy vagy személyek gyanúsíthatók a bűncselekménnyel.

Ha súlyosabb bűncselekményről van szó, és van gyanúsított, a nyomozást ügyész vezeti. Egyéb esetben a rendőrség vezeti a nyomozást.

Melyek a bűnügyi nyomozás szakaszai?

Kihallgatás

Először azokat a személyeket hallgatják ki, akikről feltételezhető, hogy olyan információkkal rendelkeznek, amelyek hasznosak lehetnek a nyomozáshoz. E személyek közé tartozhat a bűncselekmény sértettje, a bűncselekmény gyanúsítottja, ha van ilyen, vagy a tanúk. A bűncselekmény gyanúsítottja a kihallgatáskor lehet őrizetben vagy szabadlábon.

Többféle mintát is vehetnek, és átadhatják azokat más hatóságoknak elemzésre. Minden kihallgatást a rendőrség végez, csak kivételes esetekben az ügyész jelenlétében. Ha nem beszéli a nyelvet, rendelkezésére kell hogy álljon tolmács. Ha ésszerű gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy valaki bűncselekményt követett el, ezt a személyt tájékoztatni kell a gyanúról, amikor kihallgatják.

Őrizetbe vétel

Ha az ügyész úgy véli, hogy kellően megalapozott a gyanúja, határozhat úgy, hogy őrizetbe kell venni Önt. Ebben az esetben fenn kell állnia annak a veszélynek is, hogy amennyiben Ön szabadlábon marad, akkor akadályozhatja a nyomozást, további bűncselekményeket követhet el vagy eltűnhet. Az ügyésznek ezután egy meghatározott időn belül szabadon kell bocsátania Önt, vagy kérnie kell a körzeti bíróságtól az előzetes letartóztatása elrendelését.

Előzetes letartóztatás

Ha súlyosabb bűncselekménnyel gyanúsítják, és fennállnak az előzetes letartóztatásának speciális okai is, az ügyész kérheti a körzeti bíróságtól az Ön előzetes letartóztatásának elrendelését. Az előzetes letartóztatással kapcsolatos meghallgatást az Ön őrizetbe vételétől számított négy napon belül meg kell tartani. Ezen a meghallgatáson a körzeti bíróság megfontolja, hogy Önnek előzetes letartóztatásban kell-e maradnia vagy szabadon bocsátják. Ha előzetes letartóztatásba helyezik, az ezt elrendelő határozatot előre meghatározott időközönként felül kell vizsgálni.

A rendőrségi nyomozás folytatása

Függetlenül attól, hogy előzetes letartóztatásba helyezik-e, folytatódik a nyomozás annak tisztázása érdekében, hogy kellően alapos-e a gyanú ahhoz, hogy vádat emeljenek Ön ellen. A nyomozást a lehető leggyorsabban kell elvégezni, különösen, ha Önt előzetes letartóztatásban tartják. Ha a nyomozásnak hosszabb időn át kell folynia, több előzetes letartóztatási meghallgatás is tartható. A nyomozás befejezése után a rendőrség ismerteti a nyomozást az ügyésszel, valamint a gyanúsítottal és a gyanúsított védőjével. Önnek és a védőjének joga van kérni, hogy bármivel, amit Önök fontosnak tekintenek, egészítsék ki a nyomozást, mielőtt az ügyész határoz arról, hogy vádat emelnek-e Ön ellen.

Az ügy védelem általi előkészítése

Ön és az ügyvédje jogosultak arra, hogy előterjesszék a saját bizonyítékaikat, hogy azokat felhasználják a tárgyaláson. Jogosultak arra is, hogy találkozzanak a bírósági tárgyalásra való felkészülés céljából.

Vádemelés

Ha az ügyész úgy véli, hogy elegendő bizonyítéka van Ön ellen ahhoz, hogy megállapítsák az Ön büntetőjogi felelősségét, akkor vádat kell emelnie Ön ellen. A vádaknak egyértelművé kell tenniük, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják, és hogy mit tett Ön, ami bűncselekmény. Egyértelművé kell tenniük azt is, hogy az ügyész milyen Ön ellen szóló bizonyítékokat fog bemutatni.

Az Önt az eljárás különböző szakaszai során megillető jogokra vonatkozó további információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

Kihallgatás (1)

Miért akarhat kihallgatni a rendőrség?

A kihallgatás célja annak tisztázása, hogy elkövettek-e bűncselekményt, és ha igen, Ön szolgálhat-e információkkal. Ez attól függetlenül így van, hogy Ön tanú, egy bűncselekmény sértettje vagy egy bűncselekmény gyanúsítottja.

Ki van jelen a kihallgatáson?

Önt a rendőrség hallgatja ki. A kihallgatást egy vagy több rendőrtiszt folytathatja le. Az ügyész rendszerint nincs jelen a kihallgatáson. Ha olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely miatt jogosult ügyvédre, kérheti, hogy nevezzenek ki Önnek ügyvédet és az ügyvéd legyen jelen a kihallgatáson.

Ha nem beszéli a nyelvet, jogosult arra is, hogy tolmácsa legyen. A tolmács költségeit a rendőrség fizeti. Általában várnia kell, amíg meg nem jelenik az ügyvédje és rendelkezésére nem áll egy tolmács, mielőtt válaszol a kérdésekre. Az ügyész vagy a rendőrség határoz arról, hogy ki más jogosult jelen lenni a kihallgatáson.

Mi történik a kihallgatáson?

A kihallgatás megkezdésekor a rendőrség közli Önnel, hogy gyanúsítottként vagy más okból hallgatják-e ki. A jogait nem olvassák fel Önnek. Joga van ahhoz is, hogy hallgasson, és ahhoz is, hogy beszéljen a kihallgatás során. Minden, amit elmond, felhasználható Ön ellen. A kihallgatást szalagra rögzíthetik, vagy lejegyezhetik az Ön által elmondottak összefoglalásával.

Milyen szerepet játszik az ügyvéd a kihallgatáson?

A kihallgatáson az ügyvéd szerepe az, hogy rendelkezésre álljon azért, hogy megválaszolja az Ön kérdéseit, és hogy garantálja, hogy a kihallgatást helyesen folytatják le. Az ügyvéd nem jogosult beavatkozni a kihallgatásba, ha azt helyesen végzik. Jogosult lehet azonban arra, hogy kérdéseket tegyen fel önnek.

Van bármi, ami tilos a kihallgatás során?

A rendőrség a kihallgatáson nem használhat olyan információkat, amelyekről ismert, hogy helytelenek, és nem tehet ígéreteket vagy helyezhet kilátásba előnyöket azért, hogy Ön beismerő vallomást tegyen. Nem lehet a gyanúsítottat fenyegetni, nyomás alá helyezni vagy szándékosan kifárasztani sem. A kihallgatott személy jogosult a szokásos étkezésekre és a szükséges pihenésre is.

Mennyi ideig tarthatnak fogva kihallgatás céljából?

Ha nem vették őrizetbe, rendszerint nem tarthatják fogva kihallgatás céljából hat óránál tovább. Kivételes esetekben kötelezhetik arra, hogy maradjon további hat órára. Ezután joga van távozni, kivéve, ha őrizetbe veszik. A gyermekekre különleges szabályok vonatkoznak.

Hogyan ér véget a kihallgatás?

A kihallgatás azzal ér véget, hogy felkínálják Önnek a lehetőséget, hogy meghallgassa a felvételt vagy a rendőrségi feljegyzések felolvasását. Ezután megkérdezik, hogy a leírtak helyes képet nyújtanak-e arról, amit Ön elmondott a kihallgatás során.

Mi történik a kihallgatás után?

A kihallgatás után a rendőrség beszámol a nyomozást vezető ügyésznek vagy rendőrtisztnek arról, hogy mi derült ki. Kevésbé súlyos bűncselekmény esetén az ügyésznek csak azt követően számolnak be, hogy lezárult a nyomozás. Ha olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amely előzetes letartóztatást eredményezhet, az ügyésznek gyakran minden kihallgatási alkalom után jelentést küldenek. Az ügyész ezután eldönti, hogy Önt őrizetbe veszik vagy szabadon bocsátják.

Őrizetbe vétel (2)

Mikor vehetnek őrizetbe?

Ha indokolt az előzetes letartóztatása, őrizetbe vehetik, amíg a bíróság megfontolja az előzetes letartóztatás kérdését. Azt, hogy mi szükséges ahhoz, hogy előzetes letartóztatásban tartsák, az Előzetes letartóztatás (3) rész fejti ki. Őrizetbe vehetik akkor is, ha nem állnak fenn teljes mértékben az előzetes letartóztatás okai, amennyiben ésszerű alappal feltételezhető, hogy Ön követte el a bűncselekményt, és nagyon fontosnak tartják, hogy Önt a nyomozás lefolytatásáig előzetes letartóztatásba helyezzék.

Ki bocsátja ki az őrizetbe vételt elrendelő parancsot?

Az ügyész határoz arról, hogy őrizetbe veszik-e Önt vagy sem. A parancsból egyértelműen ki kell derülnie, hogy milyen bűncselekménnyel gyanúsítják Önt, és miért veszik őrizetbe. Ha az ügyész nem vonja vissza az őrizetbe vételi parancsot, akkor legkésőbb a parancs kibocsátása utáni harmadik napon déli tizenkét órakor az Ön előzetes letartóztatása iránti kérelmet kell benyújtania a körzeti bírósághoz. Ellenkező esetben el kell rendelnie az Ön szabadon bocsátását. A körzeti bíróságnak késedelem nélkül, de legkésőbb négy nappal az Ön őrizetbe vétele vagy az őrizetbe vételi parancs végrehajtása után előzetes letartóztatási meghallgatást kell tartania.

Ki vehet őrizetbe?

Ha indokolt az őrizetbe vétele, egy rendőrtiszt sürgős esetekben őrizetbe vételi parancs nélkül is elfoghatja. Ha tetten érik egy szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény elkövetése vagy egy ilyen bűncselekmény helyszínéről való menekülés közben, Önt bárki elfoghatja. Ugyanez érvényes, ha bűncselekmény miatt körözik. Az Önt elfogó személy azonban a lehető leggyorsabban át kell hogy adja Önt egy rendőrtisztnek.

Találkozhatok ügyvéddel?

Ha őrizetbe vették, joga van kérni, hogy nevezzenek ki Önnek kirendelt védőt. Ezt a körzeti bíróság teszi meg az ügyész kérésére.

Mi történik, amíg őrizetben vagyok?

Amíg őrizetben van, a rendőrségnek joga van ahhoz, hogy további kihallgatásnak vesse alá. Ekkor ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a korábbi kihallgatásokon.

Milyen jogaim vannak, amíg őrizetben vagyok?

Amíg őrizetben van, az ügyész határozhat úgy, hogy nem engedélyezik Önnek, hogy kapcsolatba lépjen bárkivel, akivel szeretne. Ha orvosra van szüksége vagy kapcsolatba kell lépnie az országa nagykövetségével vagy konzulátusával, a rendőrségnek kötelessége eljárni közvetítőként ennek érdekében. Mindig jogosult arra is, hogy kapcsolatba lépjen az ügyvédjével és négyszemközt találkozzon vele. Az őrizetbe vétel időtartama alatt rendszerint rendőrségi cellában tartják.

Előzetes letartóztatás (3)

Mikor kérelmezhetik az előzetes letartóztatásomat?

Ha megalapozottan gyanúsítják olyan bűncselekménnyel, amely egy évi vagy annál hosszabb szabadságvesztéssel büntethető, kérelmezhetik az előzetes letartóztatásba helyezését. Fenn kell hogy álljon azonban annak a kockázata is, hogy Ön

  • megszökik vagy kibújik a tárgyalás vagy a büntetés letöltése alól, vagy
  • amíg szabadlábon van, eltüntet bizonyítékokat vagy más módon akadályozza az ügy nyomozását, vagy
  • további bűncselekményeket követ el.

Ha a bűncselekményért kiszabható legenyhébb büntetés két évi szabadságvesztés, általában előzetes letartóztatásba helyezik, kivéve, ha egyértelmű, hogy ez nem indokolt.

A bűncselekmény súlyától függetlenül a bíróság elrendelheti az Ön előzetes letartóztatását, ha Ön ismeretlen és nem hajlandó megadni a nevét és lakcímét, vagy ha okkal feltételezhető, hogy hamis információkat adott meg. Előzetes letartóztatásba helyezhetik akkor is, ha nem rendelkezik svédországi lakóhellyel, és fennáll a kockázata annak, hogy az ország elhagyásával elmenekül a tárgyalás vagy a büntetés letöltése elől.

Egyes esetekben előzetes letartóztatásba helyezhetik akkor is, ha csak „ésszerű alappal” gyanúsítható egy bűncselekménnyel. Ez alacsonyabb szintű gyanú, mint ha „megalapozottan” gyanúsítanák.

Ha okkal feltételezhető, hogy a büntetés csak pénzbüntetés lesz, nem helyezhetik előzetes letartóztatásba.

Lehetnek olyanok a személyes körülményeim, hogy azok miatt nem helyeznek előzetes letartóztatásba?

A bíróságnak mérlegelnie kell az előzetes letartóztatás szükségességét és azt, hogy mit jelent az előzetes letartóztatás az Ön számára. Ha az előzetes letartóztatás következményei túlzott beavatkozást vagy kárt jelentenének Önnek, nem tarthatják előzetes letartóztatásban. Ez a kérdés akkor lehet releváns, ha például hosszú időt vesz igénybe a nyomozás.

Mi történik, ha 18 éven aluli vagyok?

Különös szabályok vonatkoznak a 15 és 18 év közötti fiatalokra. Ezek a szabályok azt jelentik, hogy több kell ahhoz, hogy őket előzetes letartóztatásban tartsák. Vagy a bűncselekménynek kell nagyon súlyosnak lennie, vagy más nagyon fontos indok szükséges ahhoz, hogy előzetes letartóztatásba helyezzék őket.

Jogom van ahhoz, hogy beszéljek egy ügyvéddel, és hogy legyen tolmácsom az előzetes letartóztatási meghallgatáson?

Ön személyesen megjelenik a körzeti bíróságon tartott előzetes letartóztatási meghallgatáson, együtt a kirendelt védőjével, aki ügyvéd. Ha kérelmezték az előzetes letartóztatását, mindig jogosult arra, hogy kirendelt védője legyen. Ha tolmácsra van szüksége, a tolmács is részt vesz a meghallgatáson, és mindent lefordít, ami elhangzik.

Mi történik az előzetes letartóztatási meghallgatáson?

A meghallgatáson az ügyész elmondja, mivel gyanúsítják Önt. Önnek is joga van felszólalni a saját érdekében. Az ügyész, az Ön ügyvédje és a bíró mind jogosultak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel Önnek. Ön saját maga dönti el, hogy kíván-e válaszolni a kérdésekre vagy sem. Rendszerint sem a bűncselekmény sértettjét, sem a tanúkat nem kérdezik ki az előzetes letartóztatási meghallgatáson. De felolvashatják azt, amit Ön a rendőrség általi kihallgatáson elmondott. Az ügyész ismertetheti az igazságügyi szakértői vagy orvosi vizsgálatok eredményét is.

Az előzetes letartóztatás elrendelése

Az eljárás után a körzeti bíróság visszavonul, hogy megfontolja, előzetes letartóztatásban kell-e tartani Önt. A körzeti bíróság ezután az Ön jelenlétében hirdeti ki a határozatát. Ha nem helyezik előzetes letartóztatásba, Önnek joga van ahhoz, hogy azonnal távozzon. Ha előzetes letartóztatásban tartják, a bíróság ugyanekkor határoz arról a legkésőbbi időpontról, ameddig az ügyésznek meg kell indítania a bírósági eljárást. A körzeti bíróság általában úgy határoz, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított két héten belül vádat kell emelni. Amíg arra vár, hogy megtartsák a fő tárgyalást a körzeti bíróságon, fogva tartják.

Mi történik, ha nem fejeződik be a nyomozás a körzeti bíróság által meghatározott időpontig?

Ha Ön még mindig gyanúsított, amikor letelik a körzeti bíróság által az eljárás megindítására megszabott határidő, és ennek ellenére a nyomozás még nem fejeződött be, az ügyész hosszabb időt kérhet a vádemeléshez. Újabb meghallgatásra lehet szükség annak vizsgálatához, hogy Önt továbbra is előzetes letartóztatásban kell-e tartani. Ezeket az új meghallgatásokat gyakran videokonferencia útján tartják meg, ami azt jelenti, hogy azon Ön a fogva tartási helyéről vesz részt az ügyvédje társaságában, az ügyész a saját irodájából vesz részt, a bíró pedig a körzeti bírósági tárgyalóteremben foglal helyet.

Mi történik, ha alacsonyabb szintű gyanú miatt tartanak előzetes letartóztatásban?

Ha „ésszerű alappal” tartják előzetes letartóztatásban egy bűncselekmény gyanúsítottjaként, az ügyésznek egy héten belül további bizonyítékokat kell bemutatnia Ön ellen, hogy a gyanú megerősödjön és elérje az „alapos” szintet. Ellenkező esetben szabadon kell bocsátani Önt.

Mi történik európai elfogatóparancs esetén?

Ha egy másik tagállamban európai elfogatóparancsot bocsátanak ki, ezt a kérést megvizsgálhatja egy bíróság abban az országban, ahol Ön tartózkodik. A bíróság ezután eldönti, hogy ki kell-e adni Önt annak az országnak, amely ezt kérte. Ön ezeken a meghallgatásokon is jogosult arra, hogy beszéljen egy ügyvéddel és legyen tolmácsa. Mielőtt sor kerül ezekre a meghallgatásokra, az ügyész határozhat úgy, hogy Önt őrizetbe kell venni, a bíróság pedig határozhat úgy, hogy előzetes letartóztatásban kell tartani, amíg lehetővé nem válik a kiadatása. A bíróság nem mérlegeli az Ön bűnösségének kérdését, csak azt, hogy teljesülnek-e a kiadatás formai követelményei.

Mennyiben korlátozhatják azt a jogomat, hogy kapcsolatot tartsak más személyekkel?

Amikor az előzetes letartóztatásáról határoz, a körzeti bíróság eldönti azt is, hogy az ügyésznek joga legyen-e korlátozni az Ön külvilággal való kapcsolatát, azaz az újságolvasást és a televíziózást, valamint a barátokkal és a családjával való kapcsolattartást. Ugyanez vonatkozik a többi fogvatartottal való érintkezési lehetőségeire is. Az ügyész határoz e korlátozások mértékéről. Ön azonban jogosult bármikor kapcsolatba lépni az ügyvédjével vagy az országa nagykövetségével.

Jogosult vagyok arra, hogy leveleket küldjek és fogadjak?

Joga van ahhoz, hogy leveleket írjon bárkinek, akinek szeretne, de minden Ön által küldött és Önnek címzett levelet elolvas az ügyész. Ha a levelek tartalmaznak bármit a gyanú szerinti bűncselekménnyel kapcsolatban, akkor vagy nem továbbítják a levelet a címzettnek, vagy olvashatatlanná teszik a szöveg érintett részeit. Az ügyvédjével való levelezését soha nem olvassa el senki más, bármit tartalmaznak is a levelek.

Fellebbezhetek az előzetes letartóztatás elrendelése ellen?

Ha nem ért egyet azzal, hogy előzetes letartóztatásba helyezték, a fellebbviteli bírósághoz fellebbezhet az előzetes letartóztatás elrendelése ellen. A fellebbviteli bíróság ezután tárgyalás tartása nélkül tanulmányozza a körzeti bíróságtól kapott iratokat, és megfontolja, hogy előzetes letartóztatásban kell-e tartani Önt. A fellebbviteli bíróság határozata ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni, de különleges indokok szükségesek ahhoz, hogy ott megtárgyalják az Ön fellebbezését.

Történhet bármi, ami a szabadon bocsátásomat eredményezi?

Ha már nem indokolt az előzetes letartóztatásban tartása, az ügyésznek el kell rendelnie az előzetes letartóztatás megszüntetését. Erre azért kerülhet sor, mert meggyengültek az Ön elleni bizonyítékok, vagy lehetséges, hogy már nem állnak fenn az Ön előzetes letartóztatásban tartásának speciális okai, például mert már nem gondolják úgy, hogy akadályozhatja a nyomozást. Ha a bíróság egy új előzetes letartóztatási meghallgatáson úgy határoz, hogy már nem indokolt az Ön előzetes letartóztatása, a bíróságnak el kell rendelnie az azonnali szabadon bocsátását.

Szabadlábra helyezhetnek óvadék ellenében?

Svédországban nem lehetséges az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés.

A rendőrségi nyomozás folytatása (4)

A rendőrség csak ellenem szóló bizonyítékokat gyűjt?

A nyomozása lefolytatása során a rendőrség köteles mind Ön mellett, mind Ön ellen szóló bizonyítékokat gyűjteni. Ha szeretné, hogy a rendőrség hallgasson meg bizonyos személyeket, beszélje ezt meg az ügyvédjével, mielőtt továbbítják a kérelmet a rendőrségnek.

Jogosult a rendőrség átkutatásokat végezni, DNS-mintákat, ujjlenyomatokat venni stb.?

A rendőrség, amennyiben rendelkezik egy ügyész által kiadott paranccsal, jogosult átkutatni az Ön otthonát, munkahelyét, autóját vagy a nyomozás szempontjából releváns bármely más helyet. Ez csak akkor van így, ha Önt szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménnyel gyanúsítják. Elrendelhető motozás lefolytatása, fizikai vizsgálat végzése és DNS-minták vétele is. Egyes esetekben szükség lehet arra, hogy orvos vizsgálja meg Önt, hogy vannak-e sérülések az Ön testén, és ezek kapcsolódhatnak-e ahhoz a bűncselekményhez, amelynek elkövetésével gyanúsítják. Ha őrizetbe vették vagy előzetes letartóztatásban van, kötelező, hogy ujjlenyomatot vegyenek Öntől és lefényképezzék.

Jogosult vagyok arra, hogy tanulmányozzam a rendőrségi nyomozati anyagot?

A folyamatban lévő nyomozása során a rendőrség összeállít egy anyagot, amely az ügyész arra vonatkozó határozatának alapjául szolgál, hogy vádat kell-e emelni Ön ellen vagy sem. Mielőtt az ügyész meghozza ezt a döntést, Önnek joga van tolmács vagy fordító segítségével tanulmányozni a teljes nyomozati anyagot. Általában nincs elegendő idő arra, hogy lefordítsák a nyomozati anyagot az Ön nyelvére, de Ön jogosult arra, hogy megismerje a tartalmát úgy, hogy egy tolmács felolvassa Önnek azt. Az ügyvédje is jogosult tanulmányozni a nyomozati anyagot.

Mi történik, ha a nyomozás során megváltozik a gyanú?

Az Ön elleni gyanú megváltozhat a nyomozás során. Ez azt jelenti, hogy bűncselekményre vonatkozó további gyanúk merülhetnek fel, míg más gyanúk megalapozatlannak vagy nehezen bizonyíthatónak bizonyulhatnak. Ezenkívül történhetnek változások azt illetően is, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják. A rendőrség köteles tájékoztatni Önt a gyanúk terén bekövetkezett minden ilyen változásról.

Az ügy védelem általi előkészítése (5)

Jogosult vagyok arra, hogy a rendőrségi nyomozás kiegészítését kérjem?

Ön és az ügyvédje jogosult kérelmezni, hogy a rendőrség további, Önök által fontosnak tartott kérdésekre is kiterjessze a nyomozást. Ez vonatkozik mind különféle személyek kihallgatására, mind írásbeli információkra vagy szakértők általi vizsgálatokra.

Nagyon fontos, hogy gondosan áttekintse a teljes nyomozati anyagot, hogy az ügyésznek bemutatott, a határozathozatal alapját képező anyag a lehető legteljesebb legyen. Bár a nyomozás kiegészíthető a vádemelés után is, az Ön saját szempontjából célszerűbb lehet megpróbálni elérni azt, hogy az ügyész zárja le a nyomozást, hogy ne emeljenek vádat Ön ellen.

Folytathat az ügyvédem saját nyomozást?

Ön és az ügyvédje is jogosult arra, hogy saját nyomozást végezzen. A probléma azonban az, hogy általában korlátozott idő áll rendelkezésre e nyomozás elvégzésére, különösen, ha Önt előzetes letartóztatásban tartják. Ezenkívül az ügyvédjének általában nehéz kifizettetnie a bírósággal a saját nyomozásait. De nincs jogi akadálya annak, hogy saját nyomozást folytassanak.

Vádemelés (6)

Az ügyész milyen körülmények között emelhet vádat?

Ha az ügyész úgy véli, hogy el tudja érni, hogy megállapítsák az Ön büntetőjogi felelősségét, akkor jogosult vádat emelni Ön ellen. Ekkor idézési kérelmet nyújt be a körzeti bírósághoz, amely tartalmazza a bűncselekményt, amelynek elkövetésével Önt gyanúsítják, azt, hogy miért Önt gyanúsítják a bűncselekménnyel, valamint azt, hogy az ügyész milyen bizonyítékokat mutat be.

Mikor kell vádat emelni?

Ha előzetes letartóztatásban van, az ügyésznek a bíróság által meghatározott határidőn belül vádat kell emelnie. Ellenkező esetben a bíróság visszavonja az előzetes letartóztatás elrendelését.

Ha Ön nincs előzetes letartóztatásban, az ügyésznek a bűncselekmény elévülése előtt kell vádat emelnie. A bűncselekmények elévülési ideje legalább két év. Minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb az elévülési ideje. Bizonyos nagyon súlyos bűncselekmények, mint például az emberölés ügyében folytatott eljárásra vonatkozóan jelenleg nincs elévülési idő.

Mikor tárgyalja meg az ügyet a körzeti bíróság?

Ha vádat emeltek, a körzeti bíróság tárgyalásra idézi Önt és másokat, akiket ki fognak hallgatni. Ha előzetes letartóztatásban tartják, a tárgyalást a lehető leghamarabb megtartják, de legkésőbb két héttel a vádemelés időpontja után.

Különleges határidők vonatkoznak a 18 éven aluli fiatalokra. A fő tárgyalást rendszerint a vádemeléstől számított két héten belül tartják meg.

Van alternatívája a vádemelésnek?

Ha a bűncselekmény nem túl súlyos, és Ön bűnösnek vallja magát, vádemelés helyett gyorsított eljárásban pénzbüntetést szabhatnak ki. Ezt az ügyész rendeli el, és ő határozza meg az Ön által fizetendő pénzbüntetés mértékét. Ha beismeri a bűnösségét és megfizeti a pénzbüntetést, nem kerül sor tárgyalásra. A gyorsított eljárásban kiszabott pénzbüntetés ellen nem fellebbezhet. A büntetőjogi felelősséget megállapító határozatok nyilvántartásában feljegyzik, hogy Ön elfogadta a gyorsított eljárásban kiszabott pénzbüntetést.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSvéd bíróságok

A link új ablakot nyit megSvéd Ügyészség

Utolsó frissítés: 12/11/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata svéd nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

3. Jogaim a tárgyalási szakban

Hol tartják a tárgyalást, és ki jogosult jelen lenni rajta?

A tárgyalást rendszerint azon a körzeti bíróságon tartják, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt elkövették. A tárgyalás nyilvános, kivéve bizonyos szexuális bűncselekmények, fiatal gyanúsított vagy nemzetbiztonság elleni bűncselekmények esetén. A tárgyalás egésze vagy egyes részei megtarthatók a nyilvánosság kizárásával bizonyos egyéb esetekben is. Aki megzavarja a tárgyalást vagy befolyásolja a tanúkat, eltávolítható a tárgyalóteremből.

Ki dönt az ügyben?

A bíróság rendszerint egy elnöklő bíróból áll, aki jogász, valamint három ülnökből. Az ülnökök nem képzett jogászok, őket a körzeti bíróság illetékességi területén működő önkormányzat képviselőtestületének hivatala jelöli ki. Emellett jelen van egy bírósági jegyzőkönyvvezető titkár is. A körzeti bírósági tisztviselők ülnek az egyik asztalnál, az ügyész egy másik asztalnál, Ön és a védője pedig egy harmadiknál. A tanúk, ha vannak, külön asztalnál foglalnak helyet.

Mi történik, ha új információk merülnek fel a tárgyalási szakban?

Ha új körülmények merülnek fel a tárgyalás során, az ügyész módosíthatja a vádiratot. Ha Ön bűnösnek vallja magát bizonyos vádpontokban, ez azt jelentheti, hogy az ügyésznek nem kell annyira részletes bizonyítékokat bemutatnia Ön ellen az adott vádpontokban. Arra azonban nincs lehetőség, hogy Ön egyezkedjen az ügyésszel annak érdekében, hogy enyhébb büntetést kapjon, ha bűnösnek vallja magát.

Jelen kell lennem a tárgyaláson?

Kevésbé súlyos bűncselekmények esetén, ha beismeri a bűnösségét, az ügy eldönthető az Ön távollétében is. Főszabályként azonban személyesen jelen kell lennie. Ha nem jelenik meg a tárgyaláson, a bíróság bírság megfizetésére ítélheti, vagy elrendelheti, hogy a rendőrség állítsa elő. A bírság egy előre meghatározott pénzösszeg, amelyet meg kell fizetnie.

Lehet tolmácsom?

Ha nem ért svédül, jogosult arra, hogy rendelkezésére álljon egy tolmács, aki lefordít mindent, ami elhangzik a tárgyaláson. Ha erre kerül sor, fontos, hogy jóval a tárgyalás előtt közölje a körzeti bírósággal, hogy tolmácsra van szüksége. A tolmács általában jelen van a tárgyalóteremben, de rendelkezésre állhat telefonos tolmácsolás is.

Lehet ügyvédem? Kötelező, hogy legyen ügyvédem?

Nem kötelessége ügyvédet választani, joga van ellátni a saját védelmét. Ha jogosult kirendelt védőre, és nem emelt kifogást a kijelölés ellen, a bíróság kijelöl egy ügyvédet, aki az Ön kirendelt védőjeként jár el. Ha egy meghatározott ügyvédet szeretne, erről előre tájékoztatnia kell a bíróságot. Ha nem elégedett az ügyvédjével, bizonyos feltételekkel lehetőség nyílhat arra, hogy lecserélje a kirendelt védőjét.

Felszólalhatok a tárgyaláson? Mi történik, ha nem teszem?

A vádlottnak mindig joga van felszólalni a tárgyaláson. Másfelől viszont nem köteles beszélni. Ügyenként eltérő, hogy a beszéd vagy a hallgatás az előnyösebb. A vádlott nem tesz esküt és nincs igazmondási kötelezettsége. Ha Ön nem mond igazat, és az ügyész vagy a bíróság rájön erre, akkor ez befolyásolhatja az Ön által elmondott minden egyéb dolog hitelességét is.

Mi történik a bizonyítékokkal kapcsolatban?

Mielőtt megkezdődik a tárgyalás, Ön jogosult tanulmányozni az ügyész bizonyítékait. Azokat a tanúkat, akiket kihallgatnak a tárgyaláson, ki kell hallgatni a bűncselekmény nyomozása során is, a vallomásukat pedig teljes egészében idézni kell a rendőrségi nyomozati anyagban. Ön az ügyvédje útján jogosult kérdéseket feltenni a vád tanúinak, és jogosult megkérdőjelezni az általuk szolgáltatott információkat.

Joga van saját bizonyítékokat előterjeszteni, ha ezt kívánja. Ez vonatkozik mind a tanúkra, mind az iratokra stb. Az Ön tanúit is ki kell hogy hallgassa a rendőrség a bűncselekmény nyomozása során. Ha korábban nem hallgatták ki őket, az ügyész kérheti, hogy először a rendőrség hallgassa ki őket, ami azt jelenti, hogy a tárgyalást elnapolhatják, és másik napon tarthatják meg. Az ügyvédje először a védelem tanúit kérdezi ki, de mind az ügyész, mind a bíróság jogosult kérdéseket feltenni a tanúknak.

A bíróságnak joga van ahhoz, hogy elutasítsa azokat a bizonyítékokat, amelyek nem kapcsolódnak az ügyhöz. Az arra vonatkozó bizonyítékoknak, hogy Ön tisztességes ember, vagy a jellemére vonatkozó egyéb bizonyítékoknak általában nincs vagy csak nagyon kicsi bizonyítási értéke van.

Hogyan kezdődik a tárgyalás?

A tárgyalás azzal kezdődik, hogy az ügyész felolvassa a vádakat, amelyekben állítása szerint Ön bűnös. Ezután a sértett ügyvédje előterjeszti az esetleges kártérítési igényt. Az Ön ügyvédje közli a bírósággal, hogy ön bűnösnek vallja-e magát a vád szerinti bűncselekményben, és hogy mit felel a kártérítési igényre.

Ezután az ügyész ismerteti kicsit részletesebben, hogy véleménye szerint mi történt, és áttekinti az esetleges írásbeli bizonyítékokat. Ezt követően az Ön ügyvédje adhatja elő az álláspontját a történtekről és tekintheti át az írásbeli bizonyítékokat.

Hogyan hallgatnak ki engem és a bűncselekmény sértettjét?

Ha van jelen sértett (sérelmet szenvedett fél), ezután őt hallgatják ki. Ezt a kihallgatást az ügyész kezdi el, de a sértett ügyvédje, az Ön ügyvédje és a bíróság mind tehetnek fel kérdéseket a sértettnek. Miután véget ér a sértett kihallgatása, Ön szólalhat fel. Joga van ahhoz, hogy saját szavaival nyilatkozzon, ha szeretne, mielőtt az ügyész elkezdene kérdéseket feltenni Önnek. Kérdezheti Önt a saját ügyvédje, a sértett ügyvédje és a bíróság is.

Hogyan hallgatják ki a tanúkat?

Miután befejeződik az Ön kihallgatása, sor kerül a tanúk kihallgatására. Először a vád tanúit hallgatják ki, őket követik a védelem tanúi. Az ügyész, az ügyvédek és a bíróság mind jogosultak kérdéseket feltenni a tanúknak. Minden kihallgatásról – a sértett, az Ön és a tanúk kihallgatásáról – készül hang- és képfelvétel.

A személyes körülményeim vizsgálata

A bizonyítékok vizsgálata után az Ön személyes körülményeinek vizsgálata következik. Ez az Ön pénzügyi helyzetének, lakáshelyzetének, családi helyzetének, esetleges káros szenvedélyeinek és a büntetőjogi felelősségét megállapító korábbi svédországi vagy más országbeli határozatoknak a vizsgálatát jelenti. Ezt annak felderítése érdekében végzik el, hogy az Ön esetében lehetséges határokon belül milyen büntetés a legmegfelelőbb.

Hogyan végződik a tárgyalás?

A tárgyalás azzal ér véget, hogy az ügyész, a sértett vagy a sértett ügyvédje és végül az Ön ügyvédje perbeszédet tart. Mind az ügyész, mind az ügyvédek érveket adnak elő arra vonatkozóan, hogy a bíróságnak hogyan kellene ítélnie az ügyben, és milyen büntetést kell kiszabni Önre, ha elítélik.

Mikor és hogyan értesülök arról, hogy hogyan határozott a bíróság?

A bíróság vagy még ugyanazon a napon ítéletet hirdethet rövid tanácskozás után, vagy körülbelül egy hét elteltével közölheti az ítéletét. Az ítélethirdetés azt jelenti, hogy a bíróság az Ön jelenlétében felolvassa az ítélet összefoglalását. Ha az ítéletet nem a tárgyalás napján közlik, Önnek nem kell megjelennie, és az ítéletet megküldik Önnek és az ügyvédjének. Az ítéletet mindig írásba foglalják.

Milyen szankciókat szabhatnak ki?

Szabadságvesztés – 14 napnál nem rövidebb és 18 évnél nem hosszabb határozott időre szóló vagy életfogytig tartó. A hat hónapot meghaladó szabadságvesztés-büntetéseket intézményben kell letölteni. A rövidebb szabadságvesztés-büntetések bizonyos feltételekkel letölthetők elektronikus nyomkövetés útján is.

Pártfogó felügyelet – meghatározott ideig, rendszerint egy évig tartó figyelemmel kísérés, amelyet két évi próbaidő követ. Ez kombinálható pénzbüntetéssel, legfeljebb három havi szabadságvesztéssel, közérdekű munkával és/vagy káros szenvedély vagy betegség miatti kezeléssel.

Feltételes büntetés – kevesebb mint két évi próbaidő. A feltételes büntetést rendszerint kombinálják pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával.

Pénzbüntetés – vagy meghatározott, rögzített összegű pénzbüntetés, vagy egy jövedelemfüggő pénzbüntetés, amely a bűncselekmény súlyához és az Ön napi jövedelmének szintjéhez kapcsolódik. A minimális rögzített összegű pénzbüntetés 200 svéd korona (körülbelül 20 EUR), a minimális jövedelemfüggő pénzbüntetés pedig 30 napi, naponként 50 svéd koronás pénzbüntetés (körülbelül 150 EUR).

Közérdekű munka – pártfogó felügyelettel vagy feltételes büntetéssel összekapcsolva. Ez meghatározott óraszámot jelent, 40 és 240 óra között, amelyben Ön ingyenes munkát végez a szabadidejében.

Különleges kezelés – a káros szenvedéllyel élőket ítélhetik a függőségük kezelésére, a súlyos mentális zavaroktól szenvedőket pedig ítélhetik igazságügyi pszichiátriai ellátásra.

Fiatalok számára más szankciók is megfelelők lehetnek: fiatalkorú munka és fiatalkorú ellátás.

Utolsó frissítés: 12/11/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

Fellebbezhetek a körzeti bíróság ítélete ellen?

Mind az ügyész, mind az, akinek megállapították a büntetőjogi felelősségét, fellebbezhet a körzeti bíróság ítélete ellen. Vannak azonban kivételek, ha a szankció csak pénzbüntetés, vagy – az ügyész szemszögéből – ha kevésbé súlyos bűncselekmények alól mentették fel Önt. Ezekben az esetekben speciális engedély szükséges ahhoz, hogy a fellebbviteli bíróság megtárgyalja a fellebbezést.

Milyen változtatásokat kérhetek a körzeti bíróság ítéletével kapcsolatban?

Fellebbezhet felmentésért vagy enyhébb büntetésért. Nem kell részletes magyarázatot adnia arra, hogy miért fellebbez, de egyes esetekben előnyére szolgálhat, ha ezt teszi.

Mi történik a körzeti bíróságon felvett bizonyítással?

Amikor fellebbezést nyújt be, nyilatkoznia kell arról, hogy mit szeretne, milyen bizonyítékokat tanulmányozzon a fellebbviteli bíróság. Jogosult arra is, hogy új bizonyítékokat mutasson be a fellebbviteli bíróságon. Visszajátsszák a körzeti bíróságon meghallgatott személyek kihallgatásának hang- és képfelvételét. Őket ezért főszabály szerint nem hallgatják ki újra a fellebbviteli bíróságon. Ez az Ön kihallgatására is érvényes. Csak kivételes esetekben lehet kiegészítő kérdéseket feltenni a fellebbviteli bíróságon.

Milyen határidő vonatkozik a fellebbezésekre?

A fellebbezést a körzeti bírósági ítélet dátumától számított három héten belül kell benyújtani. Ha ezen a határidőn belül fellebbezett, az ügyésznek egy hete van eldönteni, hogy ő is kíván-e fellebbezni.

Mikor tárgyalják meg a fellebbezést?

Ha előzetes letartóztatásban van, amikor fellebbez, a fellebbviteli bíróságnak a körzeti bírósági ítélet dátumától számított nyolc héten belül meg kell kezdenie a tárgyalást. Egyéb esetben arra számíthat, hogy három és tizenkét hónap közötti idő telik el, mire a fellebbviteli bíróság megtárgyalja a fellebbezést.

Mi történik a fellebbezési tárgyaláson?

A fellebbviteli bíróságon a fő tárgyalás nagyjából ugyanazt az eljárást követi, mint a körzeti bíróságon. A legfőbb különbség az, hogy nem hallgatják ki ismét Önt és azokat, akiket már kihallgattak, ehelyett a körzeti bírósági felvételt nézik és hallgatják meg.

Kiszabhat rám szigorúbb büntetést a fellebbviteli bíróság?

Ha csak Ön fellebbez, a fellebbviteli bíróság nem szabhat ki súlyosabb büntetést, mint a körzeti bíróság. Ha az ügyész is fellebbezett, a fellebbviteli bíróság ítélete lehet enyhébb vagy súlyosabb is.

Mi történik, ha nem érek el sikert a fellebbviteli bíróságon?

Ha nem ér el sikert a fellebbviteli bíróságon, lehetőség van a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezni. De fellebbezési engedély szükséges ahhoz, hogy a Legfelsőbb Bíróság megtárgyalja az ügyet, ami azt jelenti, hogy különleges indok kell az ügye elbírálásához.

Jogosult vagyok kártalanításra, ha felmentenek?

Ha felmentik, és senki nem fellebbez az ítélet ellen, jogosult kártalanításra az őrizetben és előzetes letartóztatásban töltött időért. A kártalanítás a kiesett jövedelemre és magára a szabadság elvesztésére terjed ki. A kártalanítási igényét az Igazságügyi Kancellár Hivatala vizsgálja meg. Ha nem fosztották meg a szabadságától, nem kap semmilyen kártalanítást a saját bizonyítékai költségén stb. túl.

Nyilvántartják valahogyan az ítéletet?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet rögzítik többek között a bűnügyi nyilvántartásban. Hogy mennyi ideig marad ott a bejegyzés, az attól függ, milyen büntetést szabtak ki önre. Ha felmentették, a bejegyzést törlik. Ön nem befolyásolhatja a nyilvántartást. A nyilvántartáshoz Ön, valamint bizonyos svédországi és más tagállamokbeli igazságügyi hatóságok férhetnek hozzá.

Mikor emelkedik jogerőre a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet akkor emelkedik jogerőre, amikor letelik a fellebbezésre nyitva álló határidő, vagy amikor a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési engedély megtagadásával vagy ítélethozatallal lezárja az ügyet. Vannak bizonyos lehetőségek arra is, hogy a fellebbezési határidő letelte előtt elfogadja az ítéletet és ebből következően megkezdje a büntetés letöltését.

Eljárás alá vonhatnak ismét az ítélet jogerőre emelkedése után?

Ha egy bíróság már eljárás alá vonta egy bűncselekményért, nem vonhatja ismét eljárás alá, csak nagyon különleges körülmények között. Erre körülbelül évente egyszer kerül sor. Főszabályként ez alkalmazandó azokra a bűncselekményekre is, amelyek miatt egy másik tagállamban folyt eljárás Ön ellen.

Engedélyezhetik, hogy a saját országomban töltsem le a büntetésemet?

Lehetősége nyílhat arra, hogy a saját országában töltse le a büntetését, ha kívánja. A A link új ablakot nyit megfogva tartással és feltételes szabadságra bocsátással foglalkozó svéd szolgálathoz kell kérelmet benyújtania. Egyéb esetben a büntetést Svédországban kell letölteni.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Kancellár Hivatala

A link új ablakot nyit megFogva tartással és feltételes szabadságra bocsátással foglalkozó svéd szolgálat

Utolsó frissítés: 12/11/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata svéd nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

5. Kisebb jogsértések

Mi a közúti közlekedési jogsértések szokásos büntetése?

Ha kisebb közúti közlekedési jogsértés elkövetésével vádolják, a szokásos büntetés bírság. Ha a rendőrség megállította a helyszínen, és Ön elismeri a jogsértést, átadhatnak önnek egy nyomtatványt a bírság kiszabásáról.

Mi történik, ha tagadom a jogsértést?

Ha tagadja, hogy jogsértést követett el, a rendőrség bűnügyi nyomozása után az ügyet átadják egy ügyésznek, hogy határozzon arról, vádat emel-e. Ezután, ha büntetőeljárást indítanak, körzeti bírósági tárgyalásra kerül sor. Ezekben az ügyekben Ön általában nem jogosult arra, hogy kirendelt védője legyen. Jogosult viszont arra, hogy saját költségére ügyvédet fogadjon, és hogy legyen tolmácsa, ha nem beszéli a nyelvet.

Mi történik súlyosabb közúti közlekedési jogsértések esetén?

Ha súlyosabb közúti közlekedési jogsértéssel gyanúsítják, például súlyos ittas vezetéssel (több mint 100 milligramm per milliliter), a szokásos büntetés legalább egy havi szabadságvesztés. Ha az ügyész úgy véli, hogy bizonyítani tudja az Ön bűnösségét, az ügyet mindig bíróságra viszik. Ekkor Ön jogosult lehet kirendelt védőre.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSvéd Rendőrség

Utolsó frissítés: 12/11/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.