Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Vádlottak (büntetőeljárás)

Luxemburg

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A vizsgálatok és a bűnügyi nyomozás célja az, hogy elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban bizonyítékokat gyűjtsön, és eldöntse, hogy egy vagy több gyanúsított követte-e el az adott bűncselekményt.

Az államügyész előzetes nyomozást indít, amelyet átad a rendőrségnek. A rendőrség kikérdezi a lehetséges elkövetőket, bizonyítékokat gyűjt és jelentést készít az esetről.

A vizsgálatok befejezése után az államügyész eldönti, hogy további lépések nélkül zárja-e le az ügyet, vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja a terheltet.

Bűntett vagy összetettebb vétségek esetében az államügyész vizsgálóbírót jelöl ki, aki összegyűjti és leellenőrzi a terhelt mellett és ellen szóló tényeket és körülményeket. A bíró megvádol minden olyan terheltet, aki vélhetően szerepet játszhatott az ügyben. A bíró személyesen vagy a rendőrség útján házkutatást végezhet, tulajdont foglalhat le vagy más intézkedéseket hajthat végre. Dönthet a terheltek őrizetbe vételéről is.

Nyomozás esetén, legalábbis büntetőügyekben, a bíró számol be az ügyről az államügyésznek. Az utóbbi eldönti, hogy további lépések nélkül lezárja-e le az ügyet, vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja a terheltet. A körzeti bíróság Bírói Tanácsa eldönti, hogy egyetért-e az államügyész beadványaival vagy sem.

Jogaim a vizsgálat és a nyomozás során

A rendőrségi kihallgatás/előzetes vizsgálatok (1)

Mi történik az előzetes vizsgálatok során?

A sértett panaszát vagy a rendőrség bűntettről vagy vétségről szóló jelentését követően az államügyész levezeti az előzetes vizsgálatokat, és megpróbálja kideríteni, ki követte el a cselekményt. Átadhatja az ügyet egy vizsgálóbírónak, hogy információkat gyűjtsön a büntetendő cselekményről. Bűntettek esetében kötelező bevonni a vizsgálóbírót az eljárásba. Bármilyen tanút meg lehet hallgatni. Behívhatják önt is, hogy elmagyarázza az államügyésznek, a rendőrségnek vagy a vizsgálóbírónak, hogy milyen esetleges szerepe van az ügyben.

Mit jelent az, hogy megvádolnak?

A vizsgálatok és a nyomozás során önt megillető jogok érvénybe lépnek, ha a vizsgálóbíró vádlottnak minősíti önt, azaz azzal vádolják, hogy büntetendő cselekményt követett el. Azonban mindaddig ártatlannak tekintik, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik, és azt bíróság el nem fogadja.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Joga van tájékoztatást kapni a vád jellegéről és indokáról, például azokról a cselekményekről, amelyekkel vádolják önt, valamint a jogalapról. Ez a tájékoztatáshoz való jog lehetővé teszi önnek, hogy a lehető legjobb módon készíthesse elő a védelmét. A rendőrtiszt vagy vizsgálóbíró által adható tájékoztatásnak érthetőnek és átfogónak kell lennie.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli az igazságügyi hatóságok (rendőrség vagy vizsgálóbíró) előtt használt nyelvet, akkor tolmácsot rendelnek ki önnek. A tolmács lefordítja az elhangzott kérdéseket és a kérdésekre adott válaszokat.

Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot) (2)

Mi történik tettenérés esetén?

Tettenérés esetén, azaz ha a büntetendő cselekmény éppen csak megtörtént, a rendőrség azonnal őrizetbe veheti önt, ha azzal gyanúsítják, hogy ön követte el. A rendőrség legfeljebb 24 órán át tarthatja fogva. Lefoglalhatják azokat a tárgyakat, amelyeket esetleg a büntetendő cselekmény elkövetéséhez használhattak. Ujjlenyomatot vehetnek öntől, és le is fényképezhetik önt. Akár DNS-mintát is vehetnek öntől. Ezután vizsgálóbíró elé állítják.

Mikor és hogyan léphetek kapcsolatba ügyvéddel?

Ha olyan bűntett vagy vétség miatt tartja fogva a rendőrség, amelynek elkövetésekor tetten érték, vagy ha kihallgatja a vizsgálóbíró, akkor a rendőrtiszteknek vagy a vizsgálóbírónak kötelessége tájékoztatni önt arról, hogy jogosult ügyvédi segítségre, és lehetővé teszik önnek, hogy kapcsolatba léphessen az ügyvéddel, hogy segíteni tudjon önnek. Erről a kikérdezés megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében, írásban tájékoztatják önt egy ön által beszélt nyelven.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

A rendőrségnek átvételi elismervény ellenében, írásban, egy ön által beszélt nyelven tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van értesíteni egy választása szerinti személyt, és telefonhívást engedélyeznek önnek. Az értesítendő személy az ön családtagja vagy barátja lehet, kivéve ha ez ellentétes a nyomozás érdekeivel.

Kapcsolatba léphetek orvossal, ha szükségem van rá?

Elfogása után írásos átvételi elismervény ellenében egy ön által beszélt nyelven tájékoztatják arról, hogy jogosult késedelem nélküli orvosi vizsgálatra. A saját kezdeményezésére vagy családtagjainak kérésére az államügyész is kinevezhet orvost, hogy vizsgálja meg önt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Egy választása szerinti személlyel léphet kapcsolatba, aki lehet az országának nagykövetsége is.

Megmotozhatnak?

Ha az őrizetben tartása során azt gyanítják, hogy olyan tárgyakat rejteget, amelyek hasznosak az igazság kiderítéséhez vagy veszélyesek lehetnek önre vagy bárki másra, akkor megmotozhatja egy önnel azonos nemű személy.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat, autómat stb.?

Az előzetes vizsgálatok részeként csak akkor kutathatják át a tulajdonát, ha ehhez ön kifejezett, kézzel írt hozzájárulását adta. Tettenérés esetén nincs szükség erre a beleegyezésre, és az átkutatás bármelyik napszakban elvégezhető. Átkutathatják az autóját is, ha arra utaló jelek vannak, hogy ön bűntettet vagy vétséget követett el.

A nyomozás folyamán a tulajdonának átkutatása csak reggel fél hét és este nyolc óra között végezhető el. Kaphat másolatot a lefoglalt iratairól és kérheti, hogy a lefoglalt tulajdonát adják vissza önnek. Az állam visszaadja önnek a tulajdonát, ha nincs szükség rá az igazság kinyomozásához vagy az érintett felek jogainak védelméhez, és ha a visszaadás se személyekre, se tulajdonra nézve nem jelent veszélyt. A tulajdon visszaadása megtagadható, ha az elkobzást jogszabály írja elő.

Kérnek tőlem DNS-mintát, digitális ujjlenyomatot vagy testnedveket?

Az államügyész vagy a vizsgálóbíró rendelkezésére és az ön előzetes írásbeli beleegyezésével egy rendőrtiszt sejtmintákat vehet öntől az összehasonlítást szolgáló DNS-profil megállapítása céljából.

Kényszeríthetik a sejtminták levételének eltűrésére, ha úgy tűnik, közvetlen összefüggés van az ön személye és a szóban forgó cselekmények megvalósítása között, és ha ezeket a cselekményeket legalább kétévi szabadságvesztéssel fogják büntetni.

Vérminta adására nem kényszeríthetik.

Az államügyész elrendelheti, hogy vegyenek digitális ujjlenyomatokat, ha úgy tűnik, hogy ön olyan bűntettben vagy vétségben érintett, amelynek során tettenérés történt, vagy az előzetes nyomozás során derült rá fény. Ezeket az ujjlenyomatokat a rendőrség később bűncselekmények megelőzésére, felkutatására és felderítésére használhatja fel.

Ha a digitális ujjlenyomatok abszolút elengedhetetlenek az ön személyazonosságának igazolásához, akkor megkérhetik, hogy adjon ujjlenyomatot olyan bűntett vagy vétség nyomozásának részeként, ahol tettenérés történt, illetve előzetes nyomozás vagy kikérdezés során, vagy bírósági hatóság által az államügyész vagy vizsgálóbíró felhatalmazásával kibocsátott átkutatási parancs végrehajtása során. Ezeket az ujjlenyomatokat a rendőrség később bűncselekmények megelőzésére, felkutatására és felderítésére használhatja fel, kivéve ha ön nem alanya rendőrségi nyomozásnak vagy végrehajtási intézkedésnek.

Hogyan érheti el a vizsgálóbíró, hogy ön megjelenjen a kihallgatáson?

Ha ön szabadlábon van, a vizsgálóbíró levél útján, azaz idézéssel rendelheti be kihallgatásra. Egyszerűen felszólítja önt, hogy jelenjen meg a megadott napon és időben a vizsgálóbíró általi kihallgatáson.

Ha a vizsgálóbíró úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy ön megszökik, bizonyíték tűnik el vagy ön nem jelenik meg a kért időben, akkor parancsot adhat ki a rendőrségnek az ön előállítására. Bűntett esetében vélelmezik a szökés veszélyét, ha a cselekmény a jog szerint bűncselekményként büntetendő.

Elfogatóparancsot lehet kérni, ha a terhelt szökésben van vagy külföldön él, valamint ha az ellene szóló bizonyítékok miatt szabadságvesztés vár rá.

Ha más országból származom, jelen kell lennem a nyomozás során? Részt vehetek videokapcsolat útján is?

Jelen kell lennie a meghallgatáson. A jog nem teszi lehetővé, hogy videokapcsolat útján vegyen részt.

A vizsgálóbíró általi kihallgatás és a fogva tartás (3)

Mi a vizsgálóbíró általi kihallgatás célja?

A vizsgálóbíró igazolja az ön személyazonosságát, és tájékoztatja önt az eljárás addigi eredményeiről. Ezután elmondja önnek, most hivatalosan is azzal vádolják, hogy büntetendő cselekményt követett el, és kikérdezi önt az állítólagos cselekményekről (vagy az ön terhére felróható cselekményekről.)

Milyen jogok illetik meg a vizsgálóbíró általi kihallgatás során?

Önnek joga van ahhoz, hogy tájékoztassák minden terhére rótt cselekményről és a tettenéréshez kapcsolódó eljárás vagy az előzetes nyomozás során tett lépésekről.

A vizsgálóbírónak tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van ahhoz, hogy a választása szerinti ügyvéd segítse. Erről a kihallgatás megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében, írásban kell tájékoztatnia önt egy ön által beszélt nyelven. Ha ön nem választ, a vizsgálóbíró köteles kirendelt védőt kijelölni önnek, ha ön igényli.

Csak az ügyvédje jelenlétében hallgathatják ki, kivéve ha erről kifejezetten lemond.

Jogosult arra, hogy megjelenjen, de megtagadja a válaszadást. Tájékoztatni kell önt erről a jogról.

Mindig jogosult arra, hogy visszavonja korábbi kijelentéseit; a beismerés csak akkor használható fel ön ellen, ha azt szabad akaratából és önkéntesen tette.

Joga van ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel a tanúknak.

Az első kihallgatás végéig nem jogosult arra, hogy kommunikáljon az ügyvédjével. A bíró indokolt határozattal legfeljebb 10 napra megtilthatja, hogy ön (írásban) kommunikáljon a rokonaival/barátaival.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

A vizsgálóbírónak tolmácsot kell alkalmaznia a kihallgatás során, aki minden kérdést és választ lefordít, valamint a visszaolvasás során lefordítja önnek a vallomását.

Visszaküldhetnek a származási országomba?

Nem, kivéve ha a származási országának a hatóságai ugyanazon cselekményért körözik, és a luxemburgi hatóságok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyomozásra vagy vizsgálatokra az ön országában kerüljön sor; egyéb esetben kényszerítik, hogy Luxemburgban maradjon, szükség esetén börtönben.

Gyűjtenek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A gyakorlatban a rendőri hatóságok a nyomozásuk részeként ellenőrzik az ön hátterét, így a büntetett előéletét is.

Tájékoztatnak arról, hogy mely tanúk tettek vallomást a vád mellett, és tájékoztatnak az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Azon joga részeként, hogy – rendszerint az ügyvédje útján – betekinthet az ügyiratokba, megtudhatja, mely tanúk tettek vallomást a vád mellett, és hogy milyen egyéb bizonyítékok állnak rendelkezésre ön ellen. Az első kihallgatás után férhet hozzá az ügye irataihoz. Bármikor megkérheti továbbá a vizsgálóbírót, hogy engedélyezze, hogy ön megtekintse az aktájában szereplő bizonyítékokat.

Szabadon bocsátanak vagy fogva tartanak?

A vádemelés és a kihallgatása után a vizsgálóbíró szabadon bocsáthatja önt. Letartóztatási parancs kibocsátásával előzetes letartóztatásba is helyezheti. Ezt követően a rendőrség büntetés-végrehajtási intézetbe viszi. A vizsgálóbíró megtilthatja, hogy kommunikáljon a külvilággal, amennyiben ez szükséges a nyomozáshoz. Ha ezt a tilalmat megszüntetik, akkor felhívhatja telefonon a rokonait/barátait a büntetés-végrehajtási intézetből, amennyiben betartja az intézet szigorú szabályait.

Az eljárás során bármikor kérheti, hogy ideiglenesen bocsássák szabadon. A szabadon bocsátást óvadék letételéhez köthetik, és szükséges hozzá, hogy legyen luxemburgi tartózkodási helye.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Általában véve megengedett, hogy elhagyja az országot a nyomozás során, kivéve ha fogva tartják. Ha azonban kihágás miatt ítélik szabadságvesztésre, vagy súlyosabb büntetést kap (ha ön Luxemburgban él, akkor legalább kétévi szabadságvesztésre ítélhetik), a vizsgálóbíró vagy a Bírói Tanács elrendelhet bírói felülvizsgálatot, amelynek részét képezi, hogy ön nem lépheti át a vizsgálóbíró által megállapított területi határokat.

Már folyt eljárás ellenem az adott bűncselekmény miatt egy másik tagállamban. Mi fog történni?

Csak egyszer büntethetik meg egy adott bűncselekményért, de a kettős eljárás továbbra is lehetséges, ha egyik országban sem született még jogerős ítélet. Ha egy adott tagállamban már van nyomozás folyamatban, akkor kiadhatják önt a nyomozást végző országnak, hogy ott folytassák le a tárgyalást és ott hozzanak ítéletet, ne pedig Luxemburgban.

A Bírói Tanács általi meghallgatás a szabadon bocsátásáról való döntés érdekében (4)

Ha fogva tartanak, hogyan és kitől kérhetem, hogy bocsássanak ideiglenesen szabadon?

Mindig kérheti a szabadon bocsátását, azaz bármikor a nyomozás során, és nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy hányszor adhat be kérelmet. A kérelem formáját tekintve egyszerű kérelem, és a bírósági Bírói Tanácsnak kell benyújtani.

Ha ideiglenesen tartják előzetes letartóztatásban, akkor a személyzetnek benyújtott egyszerű írásbeli kérelemmel is kérheti, hogy helyezzék ideiglenesen szabadlábra.

Milyen eljárást indítanak, és mennyi időt vesz igénybe?

A kérelmét sürgősséggel tárgyalják meg, legfeljebb három nappal az ideiglenes szabadon bocsátásra vonatkozó kérelem benyújtását követően. Mint vádlott meg kell hallgatni önt és adott esetben az ügyvédjét is. A körzeti bírósági Bírói Tanács a vizsgálóbíró írott és indokolt véleménye alapján hoz döntést.

Szabadon bocsáthatnak ideiglenesen pénzösszeg (óvadék) kifizetése ellenében?

Igen, a törvénykönyv rendelkezik az óvadék feltételeiről. A bíróság egy általa megfelelőnek ítélt összeg megfizetése ellenében ideiglenesen szabadon bocsáthatja önt. Ez az összeg a biztosíték arra, hogy ön ismét megjelenik majd a vizsgálóbíró és a bíróság előtt, és garanciát jelent a büntetés letöltésére, a bírságokra és a bírósági költségekre.

Felügyelet alatt állok, ha ideiglenesen szabadon bocsátanak?

A szabadon bocsátásának feltétele lehet az, hogy ön bírósági felügyelet alatt álljon. A hatóságok bizonyos kötelezettségeket róhatnak önre, többek között hogy ne találkozzon bizonyos személyekkel, vagy ne utazzon el.

Van fellebbezési lehetőség a bíróság határozatai ellen?

Ha szabadon bocsátják, az államügyész a határozat meghozatalától számított egy napon belül fellebbezhet a határozat ellen. Ebben az esetben ön a Fellebbviteli Bíróság döntéséig letartóztatásban marad.

A bíróságnak az ön szabadon bocsátását elutasító határozata ellen mindig benyújthat fellebbezést a Fellebbviteli Bírósághoz.

Az ügy államügyész/vizsgálóbíró általi vizsgálata és a védelemhez kapcsolódó jogok (5)

Mit tehet a vizsgálóbíró?

A vizsgálóbíró több különféle eszközt vehet igénybe a nyomozás során ahhoz, hogy megállapítsa az elkövetett büntetendő cselekmény alapjául szolgáló valós tényeket.

A bíró például szervezhet átkutatást, meghallgathat tanúkat, intézkedhet szembesítésekről, elrendelhet szakértői vizsgálatot, telefonlehallgatást vagy telefonos nyomon követést, és akár titkos műveletet is.

Benyújthatok fellebbezést a nyomozási eljárás részét képező irat ellen?

Joga van ahhoz, hogy megkérje a körzeti bírósági Bírói Tanácsot, hogy érvénytelenítse a nyomozási eljárás részét képező iratot.

Ezt a kérelmet a nyomozás során kell benyújtani, öt nappal azután, hogy tudomást szerzett az iratról. Ha nem nyújtja be az érvénytelenítési kérelmet a nyomozás során, akkor a továbbiakban a tárgyalási eljárás alatt már nincs lehetősége ezt kérni.

Milyen egyéb fellebbezéseket nyújthatok be?

Az ilyen érvénytelenítési eseteken kívül jogosult arra is, hogy a nyomozás során jogszabály által biztosított jogosultság vagy jog teljesítését, illetve gyakorlását kérje. Ha a kérésére nem reagálnak vagy elutasítják, akkor ezt később másik bíróság előtt kifogásolhatja, arra hivatkozva, hogy az eljárás nem méltányos.

Mire kérhetem meg a vizsgálóbírót?

Az ügyvédje útján megkérheti a vizsgálóbírót arra, hogy olyan intézkedésekről rendelkezzen, amelyek célja az ön ártatlanságának a bizonyítása. Így például kérhet átkutatást, új meghallgatást, azt, hogy bizonyos tanúkat meghallgassanak az ön védelmében, hogy szervezzenek szembesítést, vagy kezdeményezzenek szakértői vizsgálatot.

Benyújthat a bírónak bármilyen olyan iratot, amely az ön ártatlanságát bizonyítja, vagy kérelmezheti, hogy szüntessék meg az iratok, tulajdon vagy bankszámlák bírói lefoglalását.

A nyomozás lezárására és a bíróság elé bocsátásra vonatkozó eljárás (6)

Mi történik, amikor befejeződik a nyomozás?

A vizsgálóbíró nyomozást lezáró végzést bocsát ki. A vizsgálóbíró úgy véli, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság, és hogy a megvádolt elkövetők ügyében tárgyalásra kerüljön sor.

Milyen jogok illetik meg önt a nyomozást lezáró végzést követően?

Az iratokat a vizsgálóbíró esetleges véleményével együtt legalább nyolc nappal az előtt az ön és az ügyvédje rendelkezésére bocsátják, hogy a körzeti bírósági Bírói Tanács a megállapodás szerint megvizsgálná az aktát. Ön jogosult megtekinteni a nyomozási eljárásból származó összes információt.

Joga van észrevételeket tenni, a gyakorlatban az ügyvédje útján, mielőtt a Bírói Tanács meghozná a határozatát, amely vagy megszünteti (bizonyíték hiányában ejtik a vádakat) vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja az ügyet (hogy ítélkezzenek a vádlottakról).

Ön jogosult fellebbezni a vizsgálóbíró és a Bírói Tanács említett határozatai ellen: a vizsgálóbíró végzése vagy a körzeti bírósági Bírói Tanács határozata ellen nyújthat be fellebbezést. Fellebbezését a Fellebbviteli Bíróság Bírói Tanácsa elé terjesztik.

Vallhatom magam bűnösnek a meghallgatás előtt egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban?

Luxemburgban jelenleg nincs eljárás a bűnösség elismerésére.

Megváltoztathatók a vádak a meghallgatás előtt?

Megváltoztathatók a vádak a meghallgatás előtt, a vizsgálatok vagy nyomozás előrehaladása során feltárt tények függvényében.

Kapcsolódó linkek

Büntető törvénykönyv

Büntetőeljárási törvénykönyv

Utolsó frissítés: 05/04/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit