Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Defendants (criminal proceedings)

Luxemburg

These information sheets explain what happens when someone is suspected or accused of an offence which is dealt with by means of a hearing before a court. For information on minor offences such as breaches of the Highway Code which are normally punishable by a fixed penalty such as a fine, see information sheet 5. If you are the victim of a crime, you will find full information about your rights here.

Tartalomszolgáltató:
Luxemburg
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Summary of criminal proceedings

Below is a summary of the normal stages in criminal proceedings

  • The proceedings start with an offence being reported, a complaint being filed by a victim or a report of a crime or offence being made by the police
  • a preliminary investigation is ordered by the State Public Prosecutor
  • the police question suspects and may hold them for up to a maximum of 24 hours
  • if the State Public Prosecutor appoints an investigating judge, he decides whether to charge you, i.e. whether to officially accuse you of having committed an offence and then question you
  • the judge may have you arrested by the police and imprisoned: you have the right to ask the district Judges’ Council Chamber for your provisional release
  • the investigating judge investigates the incriminating and exculpatory aspects of the case
  • once he has finished, the investigating judge hands the file to the Prosecutor who recommends that you are either discharged (case closed without further action) or sent for trial before a court. You have the right to appeal against being committed for trial
  • you appear at the court hearings charged with criminal offences
  • a judgement acquits you or finds you guilty
  • you have the right to appeal and to be re-tried by the Court of Appeal

You will find details of all these stages in the proceedings and about your rights in the information sheets. This information cannot take the place of consulting a lawyer and is only intended for guidance purposes.

The role of the European Commission

Please note that the European Commission does not play any part in criminal proceedings within Member States and is unable to help you if you wish to make a complaint. These information sheets tell you how you can complain and to whom.

Click on the links below to find the information you need.

1 – Consulting a lawyer

2 –  My rights during the enquiries

  • Questioning/preliminary investigation by the police
  • Arrest (including European arrest warrant)
  • Questioning by the investigating judge and being remanded in custody
  • Hearing by the Judges’ Council Chamber to decide whether to release you
  • Investigation of the case by the State Public Prosecutor / investigating judge and defence rights
  • Procedure for closing the investigations and committal for trial

3 – My rights during the trial

4 – My rights after the trial

5 – Breaches of the highway code and other minor offences

Last update: 05/04/2016

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független ügyvédi tanácsadásban részesüljön, ha bármilyen módon érintett büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy hogyan segíti önt az ügyvéd. Ez az általános ismertető bemutatja, hogyan találjon ügyvédet, és hogyan fedezik az ügyvédi díjakat, ha ön nem képes megtéríteni őket.

Hogyan találjon ügyvédet

Minden körülmények között joga van ahhoz, hogy minden ügyben ügyvéd segítse. Felkérheti a választása szerinti ügyvédet, vagy kapcsolatba léphet a A link új ablakot nyit megLuxembourgi Ügyvédi Kamarával, hogy önnek tetsző ügyvédet válasszon az ügyvédek jegyzékéből.

Ha nem választ ügyvédet, vagy ha az ügyvédi kamara elnöke (Bâtonnier de l’Ordre des Avocats) nem tartja megfelelőnek a választását, akkor az elnök feladata az ügyvéd kijelölése. Az ügyvéd köteles elfogadni a neki adott utasítást, kivéve ha nem képes annak végrehajtására, vagy ha összeférhetetlenség áll fenn.

Ha önt fogva tartották, az eljárás kezdetén megkérheti a vizsgálóbírót, hogy gondoskodjon arról, hogy kirendelt ügyvéd vagy az ön választása szerinti ügyvéd segítse önt.

Hogyan térítse meg az ügyvédi költségeket

Az ügyvédek állapítják meg a saját díjazásukat. Ha ön nem rendelkezik elegendő jövedelemmel ahhoz, hogy ügyvédet fogadjon, a bíróságok igazságügyi információs szolgálatától kérhet költségmentességet.

Igazságügyi információs szolgálat Luxembourgban, Diekirchben és Esch-sur-Alzette-ben található:

  • Luxembourg: Cité Judiciaire, Bâtiment CR, L-2080, Luxembourg, Tel.: 22 18 46
  • Diekirch: Aler Kiirch, B.P.66 L-9201 Diekirch, Tel.: 80 23 15
  • Esch-sur-Alzette: place de la Résistance, L-4002 Esch/Alzette, Tel.: 54 15 52

Jövedelme akkor nem minősül elegendőnek, ha nem állnak rendelkezésére a törvény által garantált minimumot meghaladó pénzügyi eszközök.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium – Költségmentesség

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium – Jogi segítség

Utolsó frissítés: 05/04/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

2. Jogaim a vizsgálatok és a nyomozás során, valamint az ügy bíróság elé utalása előtt

Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A vizsgálatok és a bűnügyi nyomozás célja az, hogy elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban bizonyítékokat gyűjtsön, és eldöntse, hogy egy vagy több gyanúsított követte-e el az adott bűncselekményt.

Az államügyész előzetes nyomozást indít, amelyet átad a rendőrségnek. A rendőrség kikérdezi a lehetséges elkövetőket, bizonyítékokat gyűjt és jelentést készít az esetről.

A vizsgálatok befejezése után az államügyész eldönti, hogy további lépések nélkül zárja-e le az ügyet, vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja a terheltet.

Bűntett vagy összetettebb vétségek esetében az államügyész vizsgálóbírót jelöl ki, aki összegyűjti és leellenőrzi a terhelt mellett és ellen szóló tényeket és körülményeket. A bíró megvádol minden olyan terheltet, aki vélhetően szerepet játszhatott az ügyben. A bíró személyesen vagy a rendőrség útján házkutatást végezhet, tulajdont foglalhat le vagy más intézkedéseket hajthat végre. Dönthet a terheltek őrizetbe vételéről is.

Nyomozás esetén, legalábbis büntetőügyekben, a bíró számol be az ügyről az államügyésznek. Az utóbbi eldönti, hogy további lépések nélkül lezárja-e le az ügyet, vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja a terheltet. A körzeti bíróság Bírói Tanácsa eldönti, hogy egyetért-e az államügyész beadványaival vagy sem.

Jogaim a vizsgálat és a nyomozás során

A rendőrségi kihallgatás/előzetes vizsgálatok (1)

Mi történik az előzetes vizsgálatok során?

A sértett panaszát vagy a rendőrség bűntettről vagy vétségről szóló jelentését követően az államügyész levezeti az előzetes vizsgálatokat, és megpróbálja kideríteni, ki követte el a cselekményt. Átadhatja az ügyet egy vizsgálóbírónak, hogy információkat gyűjtsön a büntetendő cselekményről. Bűntettek esetében kötelező bevonni a vizsgálóbírót az eljárásba. Bármilyen tanút meg lehet hallgatni. Behívhatják önt is, hogy elmagyarázza az államügyésznek, a rendőrségnek vagy a vizsgálóbírónak, hogy milyen esetleges szerepe van az ügyben.

Mit jelent az, hogy megvádolnak?

A vizsgálatok és a nyomozás során önt megillető jogok érvénybe lépnek, ha a vizsgálóbíró vádlottnak minősíti önt, azaz azzal vádolják, hogy büntetendő cselekményt követett el. Azonban mindaddig ártatlannak tekintik, amíg a bűnössége be nem bizonyosodik, és azt bíróság el nem fogadja.

Milyen tájékoztatást kapok arról, hogy mi történik?

Joga van tájékoztatást kapni a vád jellegéről és indokáról, például azokról a cselekményekről, amelyekkel vádolják önt, valamint a jogalapról. Ez a tájékoztatáshoz való jog lehetővé teszi önnek, hogy a lehető legjobb módon készíthesse elő a védelmét. A rendőrtiszt vagy vizsgálóbíró által adható tájékoztatásnak érthetőnek és átfogónak kell lennie.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli az igazságügyi hatóságok (rendőrség vagy vizsgálóbíró) előtt használt nyelvet, akkor tolmácsot rendelnek ki önnek. A tolmács lefordítja az elhangzott kérdéseket és a kérdésekre adott válaszokat.

Őrizetbe vétel (ideértve az európai elfogatóparancsot) (2)

Mi történik tettenérés esetén?

Tettenérés esetén, azaz ha a büntetendő cselekmény éppen csak megtörtént, a rendőrség azonnal őrizetbe veheti önt, ha azzal gyanúsítják, hogy ön követte el. A rendőrség legfeljebb 24 órán át tarthatja fogva. Lefoglalhatják azokat a tárgyakat, amelyeket esetleg a büntetendő cselekmény elkövetéséhez használhattak. Ujjlenyomatot vehetnek öntől, és le is fényképezhetik önt. Akár DNS-mintát is vehetnek öntől. Ezután vizsgálóbíró elé állítják.

Mikor és hogyan léphetek kapcsolatba ügyvéddel?

Ha olyan bűntett vagy vétség miatt tartja fogva a rendőrség, amelynek elkövetésekor tetten érték, vagy ha kihallgatja a vizsgálóbíró, akkor a rendőrtiszteknek vagy a vizsgálóbírónak kötelessége tájékoztatni önt arról, hogy jogosult ügyvédi segítségre, és lehetővé teszik önnek, hogy kapcsolatba léphessen az ügyvéddel, hogy segíteni tudjon önnek. Erről a kikérdezés megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében, írásban tájékoztatják önt egy ön által beszélt nyelven.

Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?

A rendőrségnek átvételi elismervény ellenében, írásban, egy ön által beszélt nyelven tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van értesíteni egy választása szerinti személyt, és telefonhívást engedélyeznek önnek. Az értesítendő személy az ön családtagja vagy barátja lehet, kivéve ha ez ellentétes a nyomozás érdekeivel.

Kapcsolatba léphetek orvossal, ha szükségem van rá?

Elfogása után írásos átvételi elismervény ellenében egy ön által beszélt nyelven tájékoztatják arról, hogy jogosult késedelem nélküli orvosi vizsgálatra. A saját kezdeményezésére vagy családtagjainak kérésére az államügyész is kinevezhet orvost, hogy vizsgálja meg önt.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Egy választása szerinti személlyel léphet kapcsolatba, aki lehet az országának nagykövetsége is.

Megmotozhatnak?

Ha az őrizetben tartása során azt gyanítják, hogy olyan tárgyakat rejteget, amelyek hasznosak az igazság kiderítéséhez vagy veszélyesek lehetnek önre vagy bárki másra, akkor megmotozhatja egy önnel azonos nemű személy.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat, autómat stb.?

Az előzetes vizsgálatok részeként csak akkor kutathatják át a tulajdonát, ha ehhez ön kifejezett, kézzel írt hozzájárulását adta. Tettenérés esetén nincs szükség erre a beleegyezésre, és az átkutatás bármelyik napszakban elvégezhető. Átkutathatják az autóját is, ha arra utaló jelek vannak, hogy ön bűntettet vagy vétséget követett el.

A nyomozás folyamán a tulajdonának átkutatása csak reggel fél hét és este nyolc óra között végezhető el. Kaphat másolatot a lefoglalt iratairól és kérheti, hogy a lefoglalt tulajdonát adják vissza önnek. Az állam visszaadja önnek a tulajdonát, ha nincs szükség rá az igazság kinyomozásához vagy az érintett felek jogainak védelméhez, és ha a visszaadás se személyekre, se tulajdonra nézve nem jelent veszélyt. A tulajdon visszaadása megtagadható, ha az elkobzást jogszabály írja elő.

Kérnek tőlem DNS-mintát, digitális ujjlenyomatot vagy testnedveket?

Az államügyész vagy a vizsgálóbíró rendelkezésére és az ön előzetes írásbeli beleegyezésével egy rendőrtiszt sejtmintákat vehet öntől az összehasonlítást szolgáló DNS-profil megállapítása céljából.

Kényszeríthetik a sejtminták levételének eltűrésére, ha úgy tűnik, közvetlen összefüggés van az ön személye és a szóban forgó cselekmények megvalósítása között, és ha ezeket a cselekményeket legalább kétévi szabadságvesztéssel fogják büntetni.

Vérminta adására nem kényszeríthetik.

Az államügyész elrendelheti, hogy vegyenek digitális ujjlenyomatokat, ha úgy tűnik, hogy ön olyan bűntettben vagy vétségben érintett, amelynek során tettenérés történt, vagy az előzetes nyomozás során derült rá fény. Ezeket az ujjlenyomatokat a rendőrség később bűncselekmények megelőzésére, felkutatására és felderítésére használhatja fel.

Ha a digitális ujjlenyomatok abszolút elengedhetetlenek az ön személyazonosságának igazolásához, akkor megkérhetik, hogy adjon ujjlenyomatot olyan bűntett vagy vétség nyomozásának részeként, ahol tettenérés történt, illetve előzetes nyomozás vagy kikérdezés során, vagy bírósági hatóság által az államügyész vagy vizsgálóbíró felhatalmazásával kibocsátott átkutatási parancs végrehajtása során. Ezeket az ujjlenyomatokat a rendőrség később bűncselekmények megelőzésére, felkutatására és felderítésére használhatja fel, kivéve ha ön nem alanya rendőrségi nyomozásnak vagy végrehajtási intézkedésnek.

Hogyan érheti el a vizsgálóbíró, hogy ön megjelenjen a kihallgatáson?

Ha ön szabadlábon van, a vizsgálóbíró levél útján, azaz idézéssel rendelheti be kihallgatásra. Egyszerűen felszólítja önt, hogy jelenjen meg a megadott napon és időben a vizsgálóbíró általi kihallgatáson.

Ha a vizsgálóbíró úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy ön megszökik, bizonyíték tűnik el vagy ön nem jelenik meg a kért időben, akkor parancsot adhat ki a rendőrségnek az ön előállítására. Bűntett esetében vélelmezik a szökés veszélyét, ha a cselekmény a jog szerint bűncselekményként büntetendő.

Elfogatóparancsot lehet kérni, ha a terhelt szökésben van vagy külföldön él, valamint ha az ellene szóló bizonyítékok miatt szabadságvesztés vár rá.

Ha más országból származom, jelen kell lennem a nyomozás során? Részt vehetek videokapcsolat útján is?

Jelen kell lennie a meghallgatáson. A jog nem teszi lehetővé, hogy videokapcsolat útján vegyen részt.

A vizsgálóbíró általi kihallgatás és a fogva tartás (3)

Mi a vizsgálóbíró általi kihallgatás célja?

A vizsgálóbíró igazolja az ön személyazonosságát, és tájékoztatja önt az eljárás addigi eredményeiről. Ezután elmondja önnek, most hivatalosan is azzal vádolják, hogy büntetendő cselekményt követett el, és kikérdezi önt az állítólagos cselekményekről (vagy az ön terhére felróható cselekményekről.)

Milyen jogok illetik meg a vizsgálóbíró általi kihallgatás során?

Önnek joga van ahhoz, hogy tájékoztassák minden terhére rótt cselekményről és a tettenéréshez kapcsolódó eljárás vagy az előzetes nyomozás során tett lépésekről.

A vizsgálóbírónak tájékoztatnia kell önt arról, hogy joga van ahhoz, hogy a választása szerinti ügyvéd segítse. Erről a kihallgatás megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében, írásban kell tájékoztatnia önt egy ön által beszélt nyelven. Ha ön nem választ, a vizsgálóbíró köteles kirendelt védőt kijelölni önnek, ha ön igényli.

Csak az ügyvédje jelenlétében hallgathatják ki, kivéve ha erről kifejezetten lemond.

Jogosult arra, hogy megjelenjen, de megtagadja a válaszadást. Tájékoztatni kell önt erről a jogról.

Mindig jogosult arra, hogy visszavonja korábbi kijelentéseit; a beismerés csak akkor használható fel ön ellen, ha azt szabad akaratából és önkéntesen tette.

Joga van ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel a tanúknak.

Az első kihallgatás végéig nem jogosult arra, hogy kommunikáljon az ügyvédjével. A bíró indokolt határozattal legfeljebb 10 napra megtilthatja, hogy ön (írásban) kommunikáljon a rokonaival/barátaival.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

A vizsgálóbírónak tolmácsot kell alkalmaznia a kihallgatás során, aki minden kérdést és választ lefordít, valamint a visszaolvasás során lefordítja önnek a vallomását.

Visszaküldhetnek a származási országomba?

Nem, kivéve ha a származási országának a hatóságai ugyanazon cselekményért körözik, és a luxemburgi hatóságok hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyomozásra vagy vizsgálatokra az ön országában kerüljön sor; egyéb esetben kényszerítik, hogy Luxemburgban maradjon, szükség esetén börtönben.

Gyűjtenek adatokat a bűnügyi előéletemről?

A gyakorlatban a rendőri hatóságok a nyomozásuk részeként ellenőrzik az ön hátterét, így a büntetett előéletét is.

Tájékoztatnak arról, hogy mely tanúk tettek vallomást a vád mellett, és tájékoztatnak az ellenem szóló egyéb bizonyítékokról?

Azon joga részeként, hogy – rendszerint az ügyvédje útján – betekinthet az ügyiratokba, megtudhatja, mely tanúk tettek vallomást a vád mellett, és hogy milyen egyéb bizonyítékok állnak rendelkezésre ön ellen. Az első kihallgatás után férhet hozzá az ügye irataihoz. Bármikor megkérheti továbbá a vizsgálóbírót, hogy engedélyezze, hogy ön megtekintse az aktájában szereplő bizonyítékokat.

Szabadon bocsátanak vagy fogva tartanak?

A vádemelés és a kihallgatása után a vizsgálóbíró szabadon bocsáthatja önt. Letartóztatási parancs kibocsátásával előzetes letartóztatásba is helyezheti. Ezt követően a rendőrség büntetés-végrehajtási intézetbe viszi. A vizsgálóbíró megtilthatja, hogy kommunikáljon a külvilággal, amennyiben ez szükséges a nyomozáshoz. Ha ezt a tilalmat megszüntetik, akkor felhívhatja telefonon a rokonait/barátait a büntetés-végrehajtási intézetből, amennyiben betartja az intézet szigorú szabályait.

Az eljárás során bármikor kérheti, hogy ideiglenesen bocsássák szabadon. A szabadon bocsátást óvadék letételéhez köthetik, és szükséges hozzá, hogy legyen luxemburgi tartózkodási helye.

Elhagyhatom az országot a nyomozás során?

Általában véve megengedett, hogy elhagyja az országot a nyomozás során, kivéve ha fogva tartják. Ha azonban kihágás miatt ítélik szabadságvesztésre, vagy súlyosabb büntetést kap (ha ön Luxemburgban él, akkor legalább kétévi szabadságvesztésre ítélhetik), a vizsgálóbíró vagy a Bírói Tanács elrendelhet bírói felülvizsgálatot, amelynek részét képezi, hogy ön nem lépheti át a vizsgálóbíró által megállapított területi határokat.

Már folyt eljárás ellenem az adott bűncselekmény miatt egy másik tagállamban. Mi fog történni?

Csak egyszer büntethetik meg egy adott bűncselekményért, de a kettős eljárás továbbra is lehetséges, ha egyik országban sem született még jogerős ítélet. Ha egy adott tagállamban már van nyomozás folyamatban, akkor kiadhatják önt a nyomozást végző országnak, hogy ott folytassák le a tárgyalást és ott hozzanak ítéletet, ne pedig Luxemburgban.

A Bírói Tanács általi meghallgatás a szabadon bocsátásáról való döntés érdekében (4)

Ha fogva tartanak, hogyan és kitől kérhetem, hogy bocsássanak ideiglenesen szabadon?

Mindig kérheti a szabadon bocsátását, azaz bármikor a nyomozás során, és nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy hányszor adhat be kérelmet. A kérelem formáját tekintve egyszerű kérelem, és a bírósági Bírói Tanácsnak kell benyújtani.

Ha ideiglenesen tartják előzetes letartóztatásban, akkor a személyzetnek benyújtott egyszerű írásbeli kérelemmel is kérheti, hogy helyezzék ideiglenesen szabadlábra.

Milyen eljárást indítanak, és mennyi időt vesz igénybe?

A kérelmét sürgősséggel tárgyalják meg, legfeljebb három nappal az ideiglenes szabadon bocsátásra vonatkozó kérelem benyújtását követően. Mint vádlott meg kell hallgatni önt és adott esetben az ügyvédjét is. A körzeti bírósági Bírói Tanács a vizsgálóbíró írott és indokolt véleménye alapján hoz döntést.

Szabadon bocsáthatnak ideiglenesen pénzösszeg (óvadék) kifizetése ellenében?

Igen, a törvénykönyv rendelkezik az óvadék feltételeiről. A bíróság egy általa megfelelőnek ítélt összeg megfizetése ellenében ideiglenesen szabadon bocsáthatja önt. Ez az összeg a biztosíték arra, hogy ön ismét megjelenik majd a vizsgálóbíró és a bíróság előtt, és garanciát jelent a büntetés letöltésére, a bírságokra és a bírósági költségekre.

Felügyelet alatt állok, ha ideiglenesen szabadon bocsátanak?

A szabadon bocsátásának feltétele lehet az, hogy ön bírósági felügyelet alatt álljon. A hatóságok bizonyos kötelezettségeket róhatnak önre, többek között hogy ne találkozzon bizonyos személyekkel, vagy ne utazzon el.

Van fellebbezési lehetőség a bíróság határozatai ellen?

Ha szabadon bocsátják, az államügyész a határozat meghozatalától számított egy napon belül fellebbezhet a határozat ellen. Ebben az esetben ön a Fellebbviteli Bíróság döntéséig letartóztatásban marad.

A bíróságnak az ön szabadon bocsátását elutasító határozata ellen mindig benyújthat fellebbezést a Fellebbviteli Bírósághoz.

Az ügy államügyész/vizsgálóbíró általi vizsgálata és a védelemhez kapcsolódó jogok (5)

Mit tehet a vizsgálóbíró?

A vizsgálóbíró több különféle eszközt vehet igénybe a nyomozás során ahhoz, hogy megállapítsa az elkövetett büntetendő cselekmény alapjául szolgáló valós tényeket.

A bíró például szervezhet átkutatást, meghallgathat tanúkat, intézkedhet szembesítésekről, elrendelhet szakértői vizsgálatot, telefonlehallgatást vagy telefonos nyomon követést, és akár titkos műveletet is.

Benyújthatok fellebbezést a nyomozási eljárás részét képező irat ellen?

Joga van ahhoz, hogy megkérje a körzeti bírósági Bírói Tanácsot, hogy érvénytelenítse a nyomozási eljárás részét képező iratot.

Ezt a kérelmet a nyomozás során kell benyújtani, öt nappal azután, hogy tudomást szerzett az iratról. Ha nem nyújtja be az érvénytelenítési kérelmet a nyomozás során, akkor a továbbiakban a tárgyalási eljárás alatt már nincs lehetősége ezt kérni.

Milyen egyéb fellebbezéseket nyújthatok be?

Az ilyen érvénytelenítési eseteken kívül jogosult arra is, hogy a nyomozás során jogszabály által biztosított jogosultság vagy jog teljesítését, illetve gyakorlását kérje. Ha a kérésére nem reagálnak vagy elutasítják, akkor ezt később másik bíróság előtt kifogásolhatja, arra hivatkozva, hogy az eljárás nem méltányos.

Mire kérhetem meg a vizsgálóbírót?

Az ügyvédje útján megkérheti a vizsgálóbírót arra, hogy olyan intézkedésekről rendelkezzen, amelyek célja az ön ártatlanságának a bizonyítása. Így például kérhet átkutatást, új meghallgatást, azt, hogy bizonyos tanúkat meghallgassanak az ön védelmében, hogy szervezzenek szembesítést, vagy kezdeményezzenek szakértői vizsgálatot.

Benyújthat a bírónak bármilyen olyan iratot, amely az ön ártatlanságát bizonyítja, vagy kérelmezheti, hogy szüntessék meg az iratok, tulajdon vagy bankszámlák bírói lefoglalását.

A nyomozás lezárására és a bíróság elé bocsátásra vonatkozó eljárás (6)

Mi történik, amikor befejeződik a nyomozás?

A vizsgálóbíró nyomozást lezáró végzést bocsát ki. A vizsgálóbíró úgy véli, hogy mindent elkövetett annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság, és hogy a megvádolt elkövetők ügyében tárgyalásra kerüljön sor.

Milyen jogok illetik meg önt a nyomozást lezáró végzést követően?

Az iratokat a vizsgálóbíró esetleges véleményével együtt legalább nyolc nappal az előtt az ön és az ügyvédje rendelkezésére bocsátják, hogy a körzeti bírósági Bírói Tanács a megállapodás szerint megvizsgálná az aktát. Ön jogosult megtekinteni a nyomozási eljárásból származó összes információt.

Joga van észrevételeket tenni, a gyakorlatban az ügyvédje útján, mielőtt a Bírói Tanács meghozná a határozatát, amely vagy megszünteti (bizonyíték hiányában ejtik a vádakat) vagy bíróság előtti tárgyalásra bocsátja az ügyet (hogy ítélkezzenek a vádlottakról).

Ön jogosult fellebbezni a vizsgálóbíró és a Bírói Tanács említett határozatai ellen: a vizsgálóbíró végzése vagy a körzeti bírósági Bírói Tanács határozata ellen nyújthat be fellebbezést. Fellebbezését a Fellebbviteli Bíróság Bírói Tanácsa elé terjesztik.

Vallhatom magam bűnösnek a meghallgatás előtt egyes vádpontokban vagy valamennyi vádpontban?

Luxemburgban jelenleg nincs eljárás a bűnösség elismerésére.

Megváltoztathatók a vádak a meghallgatás előtt?

Megváltoztathatók a vádak a meghallgatás előtt, a vizsgálatok vagy nyomozás előrehaladása során feltárt tények függvényében.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv

Utolsó frissítés: 05/04/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

3. Jogaim az eljárás során

Milyen hatáskörrel rendelkeznek az egyes bíróságok?

A büntetendő cselekményeknek három fajtája létezik, mindegyiket másik bíróság tárgyalja:

  • kihágás = a rendőrbíróság előtt (egy bíró);
  • vétség = a körzeti bíróság büntetőtanácsa előtt (három bíró, kivéve a közlekedési szabályszegések esetét, mert ebben az esetben egy bíró);
  • bűntett = a körzeti bíróság büntetőtanácsa előtt (három bíró) tárgyalják.

A bíróság zárt tárgyalást rendelhet el az ügyben, például ha a sértett gyermek.

Milyen mértékben változtathatók meg a vádak az eljárás során?

Az alapelv az, hogy a megadott jogi minősítés ideiglenes, és az ügyet tárgyaló bíróságnak nem kell fenntartania.

Ahhoz, hogy megváltoztassák a vádakat, az ügy alapjául szolgáló tényeknek ugyanazoknak kell lenniük.

Mi történik, ha az eljárás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

Nem vallhatja magát bűnösnek, de beismerheti büntetendő cselekmény elkövetését. A bíró figyelmen kívül hagyhatja az olyan beismerést, amelyet gyanúsnak vél. A beismerés azonban enyhítő körülménynek számíthat.

Milyen jogai vannak az eljárás során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Sor kerülhet a tárgyalásra a távollétemben?

Meg kell jelennie a bíróságon, hacsak – például orvosi igazolással – nem igazolja távollétét. Ebben az esetben a tárgyalás elhalasztható. Az ügyvédjét is utasíthatja arra, hogy képviselje önt, kivéve ha a bíróság megköveteli, hogy ön legyen jelen. Bűntettek esetében személyesen kell megjelennie.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek a tárgyaláson videokapcsolat útján is? El kell fogadnom ezt a lehetőséget?

A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy más tagállamban élő személy videokapcsolat útján vehessen részt a tárgyaláson.

Végig jelen kell lennem a teljes tárgyalási szakaszban?

Igen, mivel a bíró bármikor dönthet úgy, hogy kérdéseket kíván feltenni önnek.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem értem a bíróság nyelvét?

Az a jog, hogy ingyenesen igénybe vehető tolmács segítse önt, ha nem érti vagy nem beszéli a meghallgatáson használt nyelvet, az emberi jogok európai egyezménye által garantált alapjog. Az akta részét képező iratokat azonban nem fordítják le.

Szükségem van ügyvédre? Fogadhatok ügyvédet? Lecserélhetem az ügyvédemet?

Joga van ahhoz, hogy önmagát védje vagy választása szerinti védőügyvéd segítségét vegye igénybe, ha pedig nem engedheti meg magának, hogy védőügyvédet fogadjon, akkor ahhoz, hogy kirendelt védő segítse (költségmentesség). Bármikor lecserélheti az ügyvédet.

Felszólalhatok a tárgyaláson? Kötelező felszólalnom a tárgyaláson? Van hallgatáshoz való jogom, hogy ne kelljen önmagam ellen vallani?

Joga van ahhoz, hogy minden váddal kapcsolatban felszólaljon. Joga van ahhoz is, hogy hallgasson az ön elleni vádakkal kapcsolatban.

Mi a következménye annak, ha nem mondok igazat az eljárás során?

Ha nem mond igazat az eljárás során, súlyosabb büntetést kockáztat.

Megtámadhatom az ellenem benyújtott bizonyítékokat? Hogyan és miért tehetem meg ezt?

Bármilyen módon megtámadhatja az ön ellen benyújtott bizonyítékokat, például tanúk, iratok, érvek vagy szakértők útján.

Milyen fajta bizonyítékot nyújthatok be a védelmemben?

A bíróságnak minden fajta bizonyítékot figyelembe kell vennie.

Milyen feltételekkel nyújthatok be bizonyítékot?

Bizonyítékot két feltétellel lehet benyújtani: megfelelő módon került bele az ügy aktájába, és a feleknek volt lehetőségük nyilvános meghallgatáson egyeztetni róla.

Igénybe vehetek magánnyomozót, hogy mellettem szóló bizonyítékokat gyűjtsön? Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Nem tilos magánnyomozót igénybe venni bizonyítékok megszerzéséhez, de a magánnyomozónak teljes mértékben jogszerűen kell eljárnia.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket más tanúknak az ügyben? Megkérdőjelezhetjük, amit mondanak?

A tanúk kikérdezésének joga egyike az európai emberi jogi egyezmény 6. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, védelemmel kapcsolatos jogoknak. A védelem hívhat saját maga mellett szóló tanúkat, és ugyanúgy kikérdezheti őket, mint az ön ellen valló tanúkat.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

A büntetett előéletére vonatkozó adatok között szereplő esetleges korábbi elmarasztaló ítéleteket a bíróság megkapja a tárgyalás során.

Figyelembe veszik a más tagállamban született korábbi elmarasztaló ítéleteket?

A visszaesés szempontjából nem. A büntetés felfüggesztésének feltételei szempontjából igen.

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek az eljárásnak?

Önt teljes mértékben vagy részlegesen is felmenthetik, de bűnösnek is nyilváníthatják. A büntetés attól függ, milyen büntetendő cselekményben bűnös.

A bűntettek szankciói:

  • életfogytig tartó vagy 5 és 30 év közötti időtartamra szóló szabadságvesztés;
  • legalább 251 EUR összegű pénzbüntetés;
  • speciális elkobzás;
  • címtől, fokozattól, tisztségtől, munkától és közhivataltól való megfosztás;
  • bizonyos polgári és politikai jogok megvonása;
  • üzlet vagy létesítmény bezárása;
  • a bűnösséget kimondó határozatnak vagy kivonatának a bűnös fél költségén történő közzététele vagy kifüggesztése;
  • bizonyos szakmai tevékenységek végzésétől való eltiltás.

A vétségek szankciói:

  • (8 naptól 5 évig terjedő) szabadságvesztés;
  • legalább 251 EUR összegű pénzbüntetés;
  • speciális elkobzás;
  • bizonyos polgári és politikai jogok megvonása;
  • üzlet vagy létesítmény bezárása;
  • a bűnösséget kimondó határozat közzététele vagy kifüggesztése;
  • bizonyos szakmai tevékenységek végzésétől való eltiltás;
  • bizonyos járművek vezetésétől való eltiltás;
  • ha a szabadságvesztés kevesebb mint 6 hónapra szól, a bírónak lehetősége van arra, hogy 40-től 240 óráig terjedő közmunkára változtassa meg.

A kihágások szankciói:

  • 25 és 250 EUR közötti pénzbüntetés, kivéve ha a jog más összeget határoz meg;
  • speciális elkobzás;
  • bizonyos járművek vezetésétől való eltiltás.

Ha szabadságvesztést szabnak ki önre, milyen lehetőségei vannak annak letöltésére?

Luxemburgban az államügyész dönti el, bírói részvétel nélkül, hogy hogyan kell letölteni a szabadságvesztéseket.

Különféle lehetőségek vannak:

A büntetés részletekben való letöltése

A büntetés részletekben való letöltése lehetővé teszi a veszélyt nem jelentő rab számára, hogy megállapodás szerinti szakaszokban töltse le a büntetését.

Részleges fogva tartás

Ez a rendszer lehetővé teszi a rab számára, hogy a büntetés-végrehajtási intézeten kívül végezze a szakmai tevékenységét, vagy folytassa az oktatást vagy képzést.

Feltételes szabadlábra helyezés

Ez lehetővé teszi a rab számára, hogy a büntetés felénél szabadon bocsássák.

Kimenő

A kimenő a büntetés-végrehajtási intézmény elhagyására vonatkozó engedély, amely a nap egy részére, vagy huszonnégy órás időtartamokra szól, és beleszámít a büntetésbe.

Felfüggesztett büntetés

Feltételes vagy állandó szabadlábra helyezés céljából felfüggesztett büntetés engedélyezhető azoknak a raboknak, akiknek a korábban engedélyezett kimenő során tanúsított magatartását jónak értékelték.

Elektronikus karkötő

Még egyetlen jogszabály sem szabályozza a használatát.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértett kihallgatható tanúként, de indíthat polgári pert is, azaz igényelhet kártérítést. A sértett észrevételt tehet a szóban forgó bűncselekménnyel és annak következményeivel kapcsolatban, emellett fellebbezhet az ítéletek ellen, de csak a saját polgári érdekeihez kapcsolódóan.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA bíróságok szervezeti felépítése

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv

Utolsó frissítés: 05/04/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

4. Jogaim az eljárás után

Fellebbezhetek?

Ön jogosult a bíróságnak tett nyilatkozat útján az ítélet meghozatalától számított negyven napon belül fellebbezni az ítélet ellen. Ez a fellebbezés korlátozódhat a büntetés mértéke vagy a polgári jogi igény elleni fellebbezésre.

Hatáskörök

  • Kihágás = a fellebbezést a rendőrbírósághoz kell benyújtani, és a büntetőbíróság tárgyalja.
  • Vétség = a fellebbezést a büntetőbírósághoz kell benyújtani, és a Fellebbviteli Bíróság tárgyalja.
  • Bűntett = a fellebbezést a körzeti bíróság büntetőtanácsához kell benyújtani, és a Fellebbviteli Bíróság büntetőtanácsa tárgyalja.

Mi történik, ha fellebbezek?

A fellebbezést tárgyaló bíróság államügyészét a fellebbezéstől számított huszonnégy órán belül értesítik. Kitűzik a fellebbezés tárgyalásának dátumát és közlik önnel.

Mennyi időt vesz igénybe a fellebbezés megtárgyalása?

A fellebbezést több hónap múlva tárgyalják meg.

Nyújthatok be új bizonyítékot a fellebbezéshez? Milyen szabályok érvényesek?

Jogosult arra, hogy a fellebbezés részeként új bizonyítékot nyújtson be. A bizonyítás szabályai alkalmazandók. A bíróság elfogad minden jogszerűen benyújtott bizonyítékot. Nem fogadja el azonban az eljárásjogi bizonyítékokat, például az iratok érvénytelenségét, amire az eredeti tárgyaláson kellett volna hivatkozni.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson, és milyen döntéseket hozhat a bíróság?

A bírók újraértékelik a tényeket, de elvileg nem hallgatnak meg ismét tanúkat, kivéve ha a bíróság szükségesnek tartja, mert ebben az esetben új tanúk is meghallgathatók.

A másodfokú bíróság nem emelheti meg az alsóbb szintű bíróság által kiszabott büntetés mértékét abban az esetben, ha csak a vádlott támadta meg az ítéletet. Ilyenkor a bíróság csak fenntarthatja vagy csökkentheti a vádlott büntetését. A büntetés növelése csak akkor lehetséges, ha az államügyész is fellebbezett az ítélet ellen; általában ez a helyzet, ha a vádlott megtámadja az ítélet büntetőjogi részét.

Mi történik, ha a fellebbezésnek helyt adnak vagy elutasítják?

Jogosult arra, hogy felülvizsgálati kérelemmel éljen. A Semmítőszék csak a jogkérdések ellenőrzésére korlátozza a tevékenységét, ténybeli kérdésekkel nem foglalkozik.

Ha az első határozat téves volt, kapok kártérítést? Milyen összegű kártérítést kapok? Hogyan?

Csak alaptalan fogva tartás esetén jogosult kártérítésre. Ez a jogosultság mindenki előtt nyitva áll, akit több mint három napig tartanak fogva, amennyiben a fogva tartás vagy annak folytatása nem az ön saját hibájából történt.

Ha helyt adnak a fellebbezésemnek, továbbra is szerepel a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet a büntetett előéletemre vonatkozó adatok között?

Amennyiben helyt adnak a fellebbezésének, és ez az ön felmentését eredményezi, az ön büntetőjogi felelősségét megállapító ítélet nem kerül be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé.

Van lehetőség további fellebbezésre, ha az elsőt elutasítják? Kihez és milyen körülmények között nyújthatok be fellebbezést?

A jogerős ítéletben bűntett vagy vétség elkövetőjeként azonosított személyek is kérhetnek felülvizsgálatot, a következő feltételekkel:

  • ha bűntettért vagy vétségért való elítélést követően hozott új jogi határozat egy másik személyt ítél el ugyanazért a cselekményért, és a két ítélet összeegyeztethetetlen; ebben az esetben az ítéletek ellentmondása bizonyítja az egyik vagy a másik személy ártatlanságát;
  • ha a meghallgatott tanúkat később hamis tanúzásért ítélik el;
  • ha a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet követően olyan tény merül fel vagy olyan ismeretlen bizonyítékok kerülnek napvilágra, amelyek egészben vagy részben megalapozzák az ön ártatlanságát;
  • ha emberölésért való elítélést követően olyan bizonyítékot mutatnak be, amely elegendő arra utaló jelet tartalmaz, hogy az emberölés vélelmezett áldozata életben van;
  • ha az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondja, hogy a büntetőügyi ítéletet az említett egyezmény megsértésével hozták meg.

A felülvizsgálati kérelmekről Semmítőszékként eljárva a Legfelsőbb Bíróság határoz.

Mikor válik jogerőssé a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet?

A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet akkor válik jogerőssé, ha kimerítettek minden rendelkezésre álló fellebbezési lehetőséget, ideértve többek között, ha lejártak a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidők.

Kiutasíthatnak a tárgyalás után, ha más tagállam állampolgára vagyok?

Mint más tagállam állampolgárát, önt a közrend fenntartásának folyamatos, súlyos megzavarása esetén kiutasíthatják a tárgyalás után. Harmadik ország állampolgára kérheti, hogy a szabadságvesztés letöltésének a felénél bocsássák szabadon, amennyiben írásban vállalja, hogy soha többé nem tér vissza az országba.

Az ön kiutasítását elrendelő bevándorlási minisztériumi határozat ellen a közigazgatási bírósághoz nyújthat be fellebbezést.

Mi történik a vádakra/elítélésre vonatkozó információkkal?

Az ön elítélésére vonatkozó információk bekerülnek a bűnügyi nyilvántartásnak abba az adatbázisába, amelyben a luxemburgi büntetőbíróságok büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteit tartják nyilván.

Hogyan és hol tartják nyilván ezeket az adatokat?

A bűnügyi nyilvántartást a főállamügyész felügyeletével a legfőbb ügyészség vezeti, számítógépes adatbázis formájában. Az adatbázisban ön a vezetéknevével és a keresztnevével, az édesanyja és édesapja, adott esetben a házastársa vezeték- és keresztnevével, a születési idejével és helyével, a lakóhelyével és a foglalkozásával vagy azonosító szám alapján jelenik meg.

Mennyi ideig őrzik meg az adatokat?

A luxemburgi bíróságok által meghozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítéleteket törlik a bűnügyi nyilvántartásból, ha önt úgy tekintik, mint aki jogi vagy bírói rehabilitációban részesült.

A hozzájárulásom nélkül is nyilvántarthatják az adatokat?

Az információk bűnügyi nyilvántartásban való megőrzése kötelező és az ön hozzájárulása nélkül is megtehető.

Kifogásolhatom az adatok nyilvántartását? Hogyan és kinél tehetem meg ezt?

Ön jogosult kifogásolni a bűnügyi nyilvántartásban szereplő bejegyzéseket. Fellebbezését a körzeti bírósági Bírói Tanácshoz jogosult benyújtani.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megBűnügyi nyilvántartás

A link új ablakot nyit megBüntető törvénykönyv

A link új ablakot nyit megBüntetőeljárási törvénykönyv

Utolsó frissítés: 05/04/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

5 - Kisebb szabályszegések

A közlekedési szabályokat a közúti közlekedési szabályzat határozza meg, amely különösen alkoholfogyasztáshoz és sebességtúllépéshez, valamint baleset esetén tanúsított magatartáshoz kapcsolódó szabályszegéseket tartalmaz.

Melyek az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó szabályszegések?

Különbséget kell tenni az alkoholszintek között. Az alkoholfogyasztás büntethetővé válik, ha a véralkohol szintje literenként eléri a 0,5 g-ot. E felett literenként 1,2 g-os véralkoholszintig a rendőrbíróság rendelkezik hatáskörrel (súlyos kihágás), ezt meghaladóan pedig a büntetőbíróság (vétség).

A jogszabály megemlíti az olyan esetet is, amikor nyilvánvaló jelei vannak az ittasságnak. Ha az ön véralkoholszintje nem éri el a literenkénti 0,5 g-ot, de ön az ittasság nyilvánvaló jeleit mutatja, akkor úgy kezelik, mintha véralkoholszintje legalább 0,5 g lett volna. Ha a véralkoholszint literenként 0,5 és 1,2 g között van, de a járművezető az ittasság nyilvánvaló jeleit mutatja, akkor úgy kezelik, mintha véralkoholszintje literenként legalább 1,2 g lett volna.

Melyek a lehetséges büntetések?

A lehetséges büntetések a következők: szabadságvesztés, pénzbüntetés, vezetői engedély bevonása (ideiglenes, tartós, azonnali bevonás) vagy elkobzás. A szankciók a szabályszegés súlyosságának megfelelően változnak.

Melyek a sebességhez kapcsolódó szabályszegések?

Három sebességhez kapcsolódó szabályszegés létezik:

Egyszerű kihágás

Ezek az olyan gyorshajtási esetek, amelyek nem tartoznak a többi kategória egyikébe sem. Az egyszerű kihágás büntetése a bírság felszólításra való megfizetése, amivel az ügy lezárul.

Súlyos kihágás

A büntetés 25-től 500 EUR-ig terjedő pénzbüntetés.

Gyorshajtás vétsége (csak egy korábbi, súlyos kihágást követő visszaesés esetében)

A büntetés 500-tól 10 000 EUR-ig terjedő pénzbüntetés és 8 naptól 3 évig terjedő szabadságvesztés, vagy e büntetések egyike.

A gyorshajtáshoz kapcsolódó küszöbértékekre és azok súlyosság szerinti kategorizálására vonatkozó további információkat lásd: A link új ablakot nyit megKözlekedési Minisztérium.

Melyek a baleset esetén tanúsított magatartáshoz kapcsolódó szabályszegések?

A helyszín elhagyásának vétsége

Baleset esetén (függetlenül a kár jellegétől vagy mértékétől) önnek a baleset helyszínén kell maradnia, amíg minden vizsgálat be nem fejeződik, különben a baleset helyszínének elhagyása vétséget követi el.

A baleset helyszínének elhagyásával elkövetett vétség esetében szabadságvesztésre, pénzbüntetésre és járművezetéstől való eltiltásra ítélhetik.

Veszélyben lévő személyek megsegítésének elmulasztása

A veszélyben lévő személyek megsegítésének elmulasztása akkor büntetendő, ha anélkül, hogy azzal súlyosan veszélyeztetné önmagát vagy másokat, ön nem siet önként súlyos veszélyben lévő személy segítségére, függetlenül attól, hogy a veszélyben levő személyt ön fedezte-e fel vagy a helyzetet az ön segítségét kérő személyek írták-e le önnek.

Ha elmulasztja a segítségnyújtást, 8 naptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és 251 és 10 000 EUR közötti pénzbüntetéssel, vagy e szankciók egyikével büntethető.

Nem szándékosan okozott sérülések és halál

Az ügyet a bíróság mint külön, nem járművezetéshez kapcsolódó esetet kezeli.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megKözlekedési osztály, gyorshajtás

A link új ablakot nyit megÚj fejlemények a közúti közlekedésben

Utolsó frissítés: 05/04/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.