A. Hol kerül sor a tárgyalásra?

Főszabályként a tárgyalást ott tartják, ahol az a bíróság található, amelynek a szóban forgó bűncselekmény vonatkozásában hatásköre és illetékessége van.

B. A vád módosítható? Amennyiben igen, hogyan érvényesül e tekintetben a tájékoztatáshoz való jogom?

Általánosságban véve, ha a tárgyalás során a tények az ügyet tárgyalásra utaló végzésben leírtaktól eltérőnek bizonyulnak, és nem tartoznak felsőbb bíróság hatáskörébe, az ügyész módosítja a vádat és egy új közléssel folytatódik az ügy; ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a tárgyalás során bűnhalmazatra, illetve bármilyen súlyosító körülményre derül fény. Főszabályként az ügyész a szokásos módon jár el, amennyiben a tárgyalás során olyan új tény merül fel a terhelt vonatkozásában, ami az eredeti tárgyalásra utaló végzésben nem szerepelt, és amellyel hivatalból kell foglalkozni. Az ügyész kérelmére azonban a bíróság a terhelt hozzájárulásával jóváhagyhatja a módosított vádak ugyanazon tárgyaláson való közlését, ha ez nem érinti az eljárási határidőket. Ha az ügyész közvetlenül folytatja az eljárást az új váddal, főszabályként a terhelt kérheti a tárgyalás felfüggesztését és új bizonyíték elfogadását.

C. Milyen jogaim vannak a bíróság előtti megjelenés során?

i. Jelen kell lennem a tárgyaláson? Milyen feltételek mellett maradhatok távol a bírósági tárgyalásról?

A terheltnek joga – de nem kötelessége – jelen lenni a tárgyaláson. A bíróság azonban elrendelheti, hogy a távolmaradó terhelttel szemben kényszerítő intézkedést alkalmazzanak, hogy megjelenjen, amennyiben a megjelenése a vizsgálaton túli bizonyításfelvételhez szükséges.

Jogosult vagyok tolmács igénybevételére és az iratok lefordíttatására?

Igen, a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 143. cikke értelmében jogosult.

iii. Jogosult vagyok ügyvédi képviseletre?

A terhelt legfeljebb két védőt jelölhet meg; azt a gyanúsítottat/vádlottat, aki nem jelölt meg vagy nem rendelkezik védővel, hivatalból kirendelt védő segíti.

iv. Milyen egyéb eljárási jogokról kell tudnom? (pl. gyanúsítottak bíróság előtti megjelenése)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 523. cikke értelmében a terheltet és védőjét, amennyiben kéri, megilleti a tárgyaláson az utolsó szó joga, amely hiányában az eljárás érvénytelen. Megjegyzendő továbbá, hogy az eljárás bármely szakaszában és fokán a felek és védőik előterjeszthetnek a bírósághoz írásban beadványt vagy kérelmet.

D. Lehetséges ítéletek

A bíró büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hoz, ha a terheltet az ellene felhozott vádakban minden kétséget kizáróan bűnösnek találja, és az ítélettel a bíró büntetést szab ki, és megelőző inzétkedést hozhat. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet meghozatala során a bíró határoz az esetlegesen felmerülő jóvátételi és kártérítési követelésekről is. Amennyiben a bíró úgy dönt, hogy a terheltnek kártérítést kell fizetnie, megállapítja annak összegét is, kivéve, ha ez egy másik bíróság hatáskörébe tartozik.