Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Defendants (criminal proceedings)

These factsheets explain what happens when a person is suspected of or accused of a crime.

Summary of the criminal process

The following is a summary of the stages in the normal criminal process against adults.

Details about all of these stages in the process and about your rights can be found in the factsheets. This information is not a substitute for legal advice and is only intended to be for guidance.

The process starts when the police or the Public Prosecutor comes to know about a fact that might be considered an offence or a crime.

Once the investigation has ended, the Public Prosecutor starts prosecution in order to set off the criminal process unless he thinks the case can be dismissed.

For those crimes which have to be dealt by the Collegiate Court, the Court of “Assise” [similar to Crown Courts in UK; Federal Judicial District in USA], and in some cases by the Single Judge Court, the Public Prosecutor submits a request for trial to the Judge for the preliminary hearing.

Once the preliminary hearing is over the judge can either commit the defendant for trial or abandon prosecution.

For those crimes which fall under the competence of the Single Judge Court or the Justice of the Peace, the Public Prosecutor will serve a summons for trial or a direct summons for trial.

Then there are some special processes: the summary trial, the sanction requested by the parties (plea bargaining), the immediate or summary judgment, the procedure by criminal decree of conviction.

A criminal proceeding usually takes place in three stages: the first instance (Court of “Assise”, Collegiate Court, Single Judge Court, and Justice of the Peace), Appeal, and Court of Cassation [Highest Court].

At first instance all evidence - witnesses and documents - is obtained, and it ends with either conviction or acquittal.

You can appeal against the first instance sentence.

The Court of Appeals takes its decision by either confirming the first instance sentence, or by reversing it partially or totally, or it may quash it by sending it back to the first judge.

You challenge the decision of the Court of Appeals by petitioning the Court of Cassation [the Highest Court].

The Court of Cassation pronounces the judgment by which it states that either the petition is not admissible or rejects it, or even quashes the sentence without sending it back, or finally, it may quash the sentence and send it to the trial judge.

Once all the stages of judgment are over, the sentence is final. If there is a conviction with a sentence, the sentence becomes enforceable at this point.

Details about all of these stages in the process and about your rights can be found in the factsheets. This information is not a substitute for legal advice and is intended to be for guidance only.

For information on minor offences like road traffic offences, which are usually dealt with by a fixed penalty like a fine, go to Factsheet 5.

If you are the victim of a crime, you can find full information about your rights here.

Role of the European Commission

Please note that the European Commission has no role in criminal proceedings in the Member States and cannot assist you if you have a complaint. Information is provided in these Factsheets about how to complain and to whom.

Click on the links below to find the information that you need

1 - Getting legal advice

2 - My rights during the investigation of a crime

  • Looking for evidence
  • Questioning
  • Arrest, detention, preventive custody and European Arrest Warrant
  • End of the preliminary investigation and pre-trial hearing.

3 - My rights during the trial

4 - My rights after the trial

5 - Road traffic offences and other minor offences

Related links

Ministry of Justice

General law issues

Penal law issues

Italian Chambers of Criminal Lawyers

Human Rights

Last update: 24/02/2020

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.

1 – Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tehet az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tudja ezeket megfizetni.

Ügyvédkeresés

Ha ön őrizetben, vizsgálati fogságban vagy előzetes letartóztatásban van, azonnal saját ügyvédet fogadhat, és közvetlenül az őrizetbe vétel, a vizsgálati fogság vagy előzetes letartóztatás elrendelése után találkozhat vele.

Ha óvadék ellenében szabadlábon van, saját ügyvédet fogadhat, és bármikor beszélhet vele.

A következő honlapokon találhat ügyvédet:

A link új ablakot nyit megOrszágos Ügyvédi Kamara

A link új ablakot nyit megBüntetőjog több nyelven

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

Ha nem jelöl ki ügyvédet, az Igazságügyi Hatóság rendel ki önnek egyet egy különleges nyilvántartásból.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Általában önnek kell fizetnie az önt segítő ügyvédet, akár saját maga választotta őt, akár a bíróság rendelte ki önnek.

Igénybe vehetem ingyenesen ügyvéd szolgáltatásait?

Kérelmezhet költségmentességet – ekkor az állam fizeti a jogi segítségnyújtást –, amennyiben az adóköteles jövedelme nem haladja meg a 10 628,16 eurót. Ha házastárssal vagy más rokonokkal él együtt, akkor az adóköteles jövedelmet az egyes családtagok összes jövedelmének összeadásával számítják ki. Ilyen esetben a jövedelmi határ megemelkedik további 1 032,91 euróval, és azt az érintett féllel együtt élő minden családtagra kiszámítják.

Vannak olyan körülmények, amelyek kizárják a költségmentességet?

Kizárt a költségmentesség:

  • adócsaláshoz kapcsolódó büntetőeljárás során;
  • ha a kérelmezőt több ügyvéd segíti;
  • azok számára, akiket jogerősen elítéltek maffia-bűnszervezethez, dohánycsempészéshez vagy kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó bűncselekmények miatt.

Mit tehetek azért, hogy költségmentességet kapjak?

Annak az igazságügyi tisztviselőnek a hivatalához kell benyújtania a kérelmét, ahol az ügy folyamatban van.

Ki kell töltenie és alá kell írnia a kérelmet, valamint be kell nyújtania a következő információkat:

  • költségmentesség engedélyezésének kérése;
  • az ön és valamennyi családtagja keresztneve, vezetékneve, születési helye és ideje, adószáma;
  • a kérelmét megelőző évi jövedelmének igazolása (írásbeli kimutatások);
  • arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy a jövedelmében bekövetkezett minden fontos változást közöl annak érdekében, hogy juttatást engedélyezzenek önnek.

A kérelmét vagy személyesen nyújthatja be, mellékelve az érvényes személyi igazolványának fénymásolatát, vagy benyújthatja az ügyvédje útján is, akinek hitelesítenie kell az ön aláírását. Elküldheti tértivevényes ajánlott levélben is, mellékelve a személyi igazolványának fénymásolatát.

Ha fogva tartják, kérelmét benyújthatja a büntetés-végrehajtási intézetből is.

Ha házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van, a bűnügyi rendőrség egy tisztjének adhatja át a kérelmét.

Ha ön az EU-n kívüli harmadik ország állampolgára, a kérelméhez csatolnia kell az illetékes konzuli hatóságnak az ön külföldi jövedelmére, valamint a kérelmében foglalt adatok valódiságára vonatkozó igazolását.

Ha ez nem lehetséges, ez az igazolás saját nyilatkozattal is helyettesíthető. Ha ön külföldi, és biztonsági okokból büntetés-végrehajtási intézetben tartják fogva, vagy ha őrizetben vagy házi őrizetben van, akkor az országának konzulátusától származó igazolást a kérelmének benyújtásától számított húsz napon belül ügyvédje vagy egy rokona is benyújthatja, vagy az helyettesíthető írásbeli nyilatkozattal is.

Mi történik, ha költségmentességet engedélyeznek számomra?

Ha a bíró helyt ad a kérelmének, akkor választhat egy magánügyvédet az ügyvédi kamarák különleges nyilvántartásaiban szereplő ügyvédek közül. Ezeket a nyilvántartásokat az egyes ügyvédi kamarák hivatalában tekintheti meg.

A költségmentességhez kapcsolódó kiadásokat és az eljáráshoz kapcsolódó összes kiadást – ideértve a tolmácsolási szolgáltatást – az állam fizeti.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÖnkéntes Ügyvédek

A link új ablakot nyit megBelügyminisztérium

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

A link új ablakot nyit megTrivenetói Ügyvédi Kamara

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és az ügy bíróság elé utalását megelőzően

Mi a nyomozás?

A nyomozás olyan cselekmények sorozata, amelyeket az ügyész és a bűnügyi rendőrség végez közvetlenül egy jogsértésről történő értesülés után. A jogsértésről az ügyész vagy a bűnügyi rendőrség közvetlenül, illetve a panaszos vagy mások által indított eljárás útján értesül.

Mi a bűnügyi nyomozás célja?

Az előzetes nyomozás célja, hogy megbizonyosodjanak arról, valóban történt-e bűncselekmény/jogsértés, megtalálják a felelős személyt, valamint bizonyítékokat gyűjtsenek, hogy folytatódhasson a nyomozás és az eljárás.

Ki végzi a nyomozást?

Az ügyész, a bűnügyi rendőrség és a terhelt ügyvédje végzik a nyomozást. Szerepet játszik az előzetes nyomozást felügyelő bíró is, aki garantálja az eljárási szabályok betartását és a felek jogainak tiszteletben tartását.

Melyek az előzetes nyomozás fő szakaszai?

Bizonyítékok keresése

Az ügyész és a bűnügyi rendőrség szervezhet és végezhet keresést, ellenőrzést, tárgyak és iratok lefoglalását, tanúk kihallgatását, telefonlehallgatást, elektronikus megfigyelést és helyszíni szemlét. E lépések célja bizonyítékok keresése és megszerzése. A terhelt ügyvédje felkutathatja a terhelt mellett szóló bizonyítékokat.

Kihallgatás

A gyanúsított személyt a bűnügyi rendőrség vagy az ügyész beidézheti kikérdezés céljából. A kihallgatás célja annak megállapítása, hogy a személy érintett-e egy bűncselekményben/szabálysértésben.

Őrizet, vizsgálati fogság, büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatás és európai elfogatóparancs

A rendőrség őrizetbe veheti azt, akit tetten érnek egy bűncselekmény/szabálysértés elkövetése közben, vagy őrizetbe vehetik a bűncselekmény elkövetése után, ha fennáll a szökés veszélye. Az őrizetbe vétel célja, hogy elkerüljék további bűncselekmények elkövetését, valamint hogy előzetes letartóztatásba helyezzék az elkövetőt. Az őrizetbe vétel célja annak biztosítása, hogy a gyanúsított ne szökjön meg.

Az előzetes nyomozást felügyelő bíró dönthet úgy, hogy a gyanúsítottat büntetés-végrehajtási intézetben kell előzetes letartóztatásban tartani. Ennek az a célja, hogy elkerüljék további bűncselekmények elkövetését, hogy beszerezhessék a szükséges bizonyítékokat, valamint hogy a gyanúsított ne szökhessen meg.

Végül a rendőrség őrizetbe vehet valakit azért is, hogy végrehajtson egy európai elfogatóparancsot. Az ilyen elfogatóparancs célja, hogy a személy fogva tartását az elfogást kérő állam vegye át.

Az előzetes nyomozás lezárása és az előzetes meghallgatás

Az előzetes nyomozás végét követően az ügyész büntetőeljárást indít, kivéve, ha az ügy megszüntetését kérte.

A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a tárgyalás megkezdése előtt előzetes meghallgatásra kerül sor a bíró előtt. Ennek a meghallgatásnak az a célja, hogy szűrőként működjön a vád alapjainak értékelése céljából, és elkerüljék a felesleges tárgyalásokat. A terhelt választhatja azt is, hogy alternatív eljárásban, tárgyalás mellőzésével hozzanak ítéletet az ügyében, és a büntetőjogi felelősség megállapítása esetén csökkentsék a szabadságvesztés-büntetését.

Jogaim a nyomozás során

Az alábbi hivatkozásokra kattintva megtudhatja, milyen jogok illetik meg a nyomozás egyes szakaszai során.

Bizonyítékok keresése (1)

Végezhet a rendőrség szemlét és átkutathatja az otthonomat, autómat vagy gazdasági helyiségeimet?

Igen. A rendőrség a saját kezdeményezésére vagy az ügyész kérésére végezhet szemlét és helyszíni átkutatást, hogy felkutassa és átadja az elkövetett bűncselekmény/jogsértés bizonyítékait.

Megmotozhatnak?

Igen. A motozáshoz ügyészi utasítás szükséges. A rendőrség azonban saját kezdeményezésére is megállíthat és átvizsgálhat valakit.

Elvihet a rendőrség olyan dokumentumokat és tárgyakat, amelyek nálam vagy az otthonomban, autómban vagy gazdasági helyiségeimben vannak?

Igen. A rendőrség a saját kezdeményezésére vagy az ügyész utasítására lefoglalhat olyan dokumentumokat és tárgyakat, amelyek tárgyi bizonyítéknak tekinthetők, és amelyek szükségesek egy tény bizonyításához.

Milyen jogaim vannak helyszíni szemle, átkutatás és lefoglalás esetén?

Ha motozásnak vetik alá vagy átvizsgálják, akkor segítheti egy, az Ön bizalmát élvező személy, amennyiben ez a személy azonnal rendelkezésre áll. A motozást az ön méltóságát tiszteletben tartva kell végezni.

Utasítás alapján végzett helyszíni szemle vagy lefoglalás esetén a rendőrség köteles átadni önnek az utasítás másolatát. Ha az adott pillanatban ön nincs jelen, akkor a rendőrség az adott időben a helyszínen jelen lévő valamennyi személy részére köteles átadni az utasítást. Önnek joga van ahhoz, hogy ügyvéd segítse, de a rendőrségnek nem kell előre értesítenie az ügyvédet.

Van jogom kifogásolni a lefoglalást?

Igen, a lefoglalás / zár alá vétel elrendelését követő tíz napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A döntést a hatáskörrel rendelkező bíróság hozza meg.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot vagy DNS-mintát (haj, nyál, testnedvek)?

Igen. Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, a rendőrség kérhet DNS-mintát és ujjlenyomatokat az ön azonosítása érdekében. Ha nem egyezik bele, a rendőrség akkor is eljárhat, egyszerűen szóbeli engedélyt kérve az ügyésztől az ujjlenyomatok vagy minták levételére.

Kérhetnek öntől bizonyítékként ujjlenyomatokat és DNS-mintákat, de csak akkor, ha súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják; ekkor bírói végzésre vagy – sürgős esetben – ügyészi engedélyre, majd annak bírói megerősítésére van szükség.

Kérhetem, hogy végezzenek a védekezésemet alátámasztó nyomozási cselekményeket?

Az ügyvédje jogosult nyomozást végezni az ön érdekében a védekezése alátámasztása céljából, még magánnyomozó útján is.

Az ügyvéd rögzíthet továbbá tanúvallomásokat, megtekinthet helyszíneket, meghatalmazhat szakértőket és kérhet iratokat a közigazgatási szervektől.

Az ügyvédje átadhatja a tanúvallomásokat és a dokumentumokat az előzetes nyomozást felügyelő bírónak, az ügyésznek és a „Tribunale del Riesame” nevű bíróságnak (különleges bíróság, amelynek az a feladata, hogy a terhelt kérelmére felülvizsgálja azokat a végzéseket, amelyek olyan kényszerintézkedéseket rendelnek el, mint például a házi őrizet vagy a kiutasítás).

Ezeket figyelembe veszik a bíróság határozatának meghozatalakor.

Kihallgatás (2)

Miért hallgathatnak ki?

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett volt egy bűncselekményben, akkor behívhatják, hogy kikérdezzék az állítások/vádak ellenőrzése céljából.

Ön is kérheti saját kihallgatását, hogy tisztázza a szerepét.

Ha őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van, kattintson ide.

Kapok tájékoztatást a vádakról a kihallgatás előtt?

Igen. Az ön elleni vádakhoz kapcsolódó tények leírását a kihallgatásra való idézés tartalmazza. A kihallgatás megkezdése előtt közlik önnel, hogy mivel vádolják, és hogy milyen bizonyítékok vannak ön ellen.

Válaszolnom kell a kérdésekre?

Nem. A kihallgatás megkezdése előtt a rendőrségnek és az ügyésznek figyelmeztetnie kell önt arra, hogy nem köteles válaszolni a kérdésekre. Mindazonáltal felelnie kell a személyes adataira és a büntetőjogi felelősségét megállapító korábbi ítéletekre vonatkozó kérdésekre.

Mi történik, ha nem értem a helyi nyelvet?

Joga van ahhoz, hogy ingyenesen igénybe vegye tolmács segítségét. A tolmács lefordítja a kérdéseket és az ön válaszait.

Lehet ügyvédem?

Amikor behívják a kihallgatásra, elmondják önnek, hogy joga van ügyvéd segítségét igénybe venni. Ha nincs ügyvédje, a bíróság kirendel önnek egyet. Az ügyvéd igénybe vételével kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben találja.

A kihallgatásának teljes ideje során egy ügyvédnek kell segítenie önt; ez lehet akár a saját ügyvédje, akár a bíróság által kirendelt ügyvéd.

Közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után a rendőrség feltehet önnek néhány kérdést akkor is, ha nincs jelen az ügyvédje, de ön nem köteles válaszolni. Ha válaszol, az elmondottak felhasználhatók bizonyítékként a nyomozás folytatása érdekében.

Őrizet, vizsgálati fogság, büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatás és az európai elfogatóparancs (3)

Miért vehetnek őrizetbe?

A rendőrség őrizetbe veheti, ha tetten érik egy bűncselekmény elkövetése közben, azaz miközben ténylegesen bűncselekményt követ el, vagy ha üldözték, akkor közvetlenül azután.

A rendőrség vizsgálati fogságban is tarthatja bűncselekmény elkövetése közbeni tetten érés után, ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, és valós veszélye áll fenn annak, hogy ön megszökik.

Az előzetes nyomozás során a bíró elrendelheti, hogy önt büntetés-végrehajtási intézetben tartsák előzetes letartóztatásban, ha komoly bizonyítékok vannak arra, hogy ön bűnös lehet egy bűncselekményben, és fennáll a veszélye, hogy valahogyan beavatkozhatna az igazságszolgáltatásba vagy akadályozhatná azt, más bűncselekményeket követhetne el, vagy szökni készül.

Beszélhetek ügyvéddel?

Igen. Közvetlenül az őrizetbe vétel, vizsgálati fogságba helyezés vagy az után, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben értesítették az előzetes letartóztatást elrendelő végzésről, a rendőrségnek tájékoztatnia kell önt arról, hogy kijelölhet ügyvédet. A rendőrségnek azonnal fel kell hívnia az ön ügyvédjét, vagy ha nincs ilyen, akkor a bíróság által kirendelt ügyvédet. Az ügyvéd igénybe vételével kapcsolatos információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben találja.

Joga van ahhoz, hogy azonnal beszéljen az ügyvédjével.

Ha különleges okai vannak a fogva tartásának, akkor az igazságügyi hatóságok őrizetbe vétel vagy vizsgálati fogság esetén legfeljebb 48 órával, előzetes letartóztatás esetén pedig legfeljebb 5 nappal elhalaszthatják az ön és az ügyvédje közötti megbeszélést.

Kapcsolatba léphetek egy családtagommal?

Igen. A rendőrség felveszi a kapcsolatot a rokonaival, ha ön felkéri őket erre.

Kikérdeznek? Szolgáltassak információkat?

Ha őrizetbe veszik vagy vizsgálati fogságba helyezik, a rendőrség az ügyvédje jelenlétében kikérdezheti, de ön nem köteles válaszolni a kérdésekre.

Közlik önnel, hogy mik a vádak és milyen bizonyítékok szólnak ön ellen.

A vizsgálati fogságra vonatkozó meghallgatáson kihallgathatja a bíró, de ön nem köteles válaszolni. Ön is kérheti, hogy hallgassák ki.

Büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatás esetén a bírónak az ilyen letartóztatás kezdetétől számított 5 napon belül ki kell hallgatnia önt (úgynevezett előzetes letartóztatási kihallgatás). Kötelező az ügyvédje és egy tolmács jelenléte, és ön nem köteles válaszolni.

További információkért lásd: Kihallgatás (2).

Mi történik, ha nem értem a nyelvet?

Joga van ingyenesen tolmács segítségét igénybe venni. A tolmács lefordítja a kérdéseket és az ön válaszait.

Mennyi ideig tarthat fogva a rendőrség?

Az őrizetbe vétele vagy vizsgálati fogságba helyezése után legfeljebb 24 órán át tarthatják a rendőrőrsön. Ezen idő letelte előtt a rendőrségnek büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítania önt. Az őrizetbe vételtől számított 48 órán belül meghallgatást tartanak egy bíró előtt az őrizetbe vétel vagy vizsgálati fogság megerősítése érdekében. A meghallgatás végeztével a bíró vagy elrendeli, hogy azonnal bocsássák önt szabadon, vagy személyes fogva tartási intézkedésről határoz.

Fellebbezhetek az engem előzetes letartóztatásba helyező végzés ellen?

Igen. A végzés végrehajtásától számított 10 napon belül kérheti az illetékes, tanácsban eljáró bíróságot, hogy vizsgálja felül a végzést. Meghallgatást tartanak, amelyen ön jogosult megjelenni, és kérheti, hogy hallgassák meg. A bíróság határozata ellen az annak meghozatalától számított 10 napon belül fellebbezhet a Semmítőszékhez.

Mi történik, ha európai elfogatóparancs alapján vesznek őrizetbe?

Ha valamely tagállam európai elfogatóparancsot adott ki, önt őrizetbe vehetik egy másik tagállam területén, és a fellebbviteli bíróság előtti meghallgatást követően átadhatják az elfogást kérő államnak.

A rendőrség saját kezdeményezésére vagy a fellebbviteli bíróság által kibocsátott, előzetes letartóztatásba helyező végzést követően veheti őrizetbe.

Joga van ahhoz, hogy ügyvédet jelöljön ki. Ha nincs ügyvédje, a bíróság kirendel önnek egyet. Az ügyvédjét és az ön országának nagykövetségét haladéktalanul értesíteni kell.

A rendőrség általi őrizetbe vételtől számított 48 órán belül vagy az előzetes letartóztatást elrendelő végzés végrehajtásától számított 5 napon belül az ügyvédje és egy tolmács jelenlétében meghallgatja önt egy bíró.

Az őrizetbe vételétől számított 20 napon belül fellebbviteli bíróság előtti meghallgatásra kerül sor. Azon a meghallgatáson határoznak arról, hogy önt át kell-e adni vagy sem. Ez ellen a határozat ellen a Semmítőszékhez fellebbezhet.

Az előzetes nyomozás vége és az előzetes meghallgatás (4)

Mi történik, miután véget ér az előzetes nyomozás?

Ha az ügyész nem kéri az ügy megszüntetését, akkor értesíti önt arról, hogy véget ért az előzetes nyomozás. Ha a bűncselekmény a békebíró hatáskörébe tartozik, ön nem kap értesítést.

Ön betekinthet az előzetes nyomozás adataiba és megismerheti az ön elleni vallomások átiratát. Beadványokat és bizonyítékokat nyújthat be a védelmében, és kérheti, hogy ismét hallgassák ki.

Az előzetes nyomozás lezárultára vonatkozó értesítést követően az ügyész – hacsak nem kéri az ügy megszüntetését – büntetőeljárást indít. Enyhébb büntetendő cselekmények esetén az ügyész közvetlenül tárgyalásra idézi önt. Egyéb esetben tárgyalás iránti kérelmet nyújt be az előzetes nyomozást felügyelő bírónak.

Mi az előzetes meghallgatás?

Az előzetes meghallgatás célja az ön elleni vádak ellenőrzése.

A nyilvánosság kizárásával folytatják le, az ügyész és az ön ügyvédje részvételével, és ha szeretne, akkor ön is részt vehet rajta, és meghallgathatják önt. A bíró meghallgathatja a tanúkat és beszerezhet iratokat. A meghallgatás végén a bíró vagy megszünteti az ügyet, vagy az „Assise” bíróság előtti tárgyalásra küldi azt.

Jogom van ahhoz, hogy ügyvédet fogadjak?

Igen, kötelező ügyvédi segítséget igénybe vennie.

További információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben talál.

Mi történik, ha nem értem a nyelvet?

Az ügyének tárgyalásra történő bocsátására vonatkozó indítványt, valamint a vádakat le kell fordítani az ön nyelvére. Ha ön jelen van a meghallgatáson, biztosítanak önnek tolmácsot.

Jelen kell lennem?

Nem. Dönthet úgy, hogy távol marad.

Elkerülhetem a tárgyalást?

Igen. Az előzetes meghallgatáson kérheti a bírótól, hogy egyszerűsített tárgyalás útján hozzanak ítéletet az ügyében. A tárgyalásokat a nyilvánosság kizárásával tartják, a határozatot az írásbeli bizonyítékok alapján hozzák meg. Ha elítélik, a büntetése harmadával csökken.

Elkerülheti a tárgyalást úgy is, hogy az ügyésszel csökkentett mértékű büntetésben állapodik meg (vádalku).

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

3. Jogaim a tárgyalási szakasz során

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalást a területileg illetékes és az ügy tárgyában hatáskörrel rendelkező bíró előtt tartják.

Enyhébb büntetendő cselekmények esetében a békebíró és az egyesbíróként eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel. Súlyosabb bűncselekmények esetében a tanácsban eljáró bíróság foglalkozik az üggyel. A társadalmilag súlyosan fenyegetőnek tartott bűncselekmények (emberölés és terrorizmus) esetében az „Assise” bíróság rendelkezik hatáskörrel.

A tárgyalást nyilvánosan kell tartani. A nem nyilvános tárgyalást érvénytelennek tekintik.

A bíró dönthet úgy, hogy a tárgyalást vagy annak egyes részeit bizonyos esetekben zárt ajtók mögött tartsák. Ön kérheti, hogy egy tanút a nyilvánosság kizárásával hallgassanak meg, ha a nyilvános meghallgatása az eljáráshoz nem kapcsolódó tényekre tekintettel sértené az ön magánéletét.

A bírói döntést ugyanaz a bíró hozza meg, aki a tárgyalást vezeti. Az „Assise” bíróságon tartott tárgyalásokon a bírói döntést esküdtszékkel együtt hozzák meg.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Az ön elleni vádak megváltoztathatók a tárgyalási szakaszban.

Az ügyész újabb vádakat hozhat fel ön ellen, ha kiderül, hogy a bűncselekmény eltér a vádiratban ismertetett bűncselekménytől, vagy ha egy egyidejű bűncselekmény/szabálysértés vagy súlyosító körülmény merül fel.

Ön kérhet bizonyos időt védekezésének előkészítésére.

Mi történik, ha bűnösnek vallom magamat?

Az olasz jogrendszerben a vádlottnak nem kell bűnösnek vallania magát.

Ha nem szeretné, hogy tárgyalást tartsanak az ügyében, és csökkentett büntetést szeretne, akkor kérnie kell az ügyésztől, hogy állapodjanak meg a büntetésről (vádalku). A kérelmet az előzetes meghallgatáson kell előterjesztenie, vagy ha nem tartanak előzetes meghallgatást, akkor rögtön a tárgyalás kezdetekor.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Nem kell jelen lennie a bíróságon.

Bizonyos cselekményekhez – például egy tanú általi azonosításhoz – szükséges lehet az ön jelenléte.

Ilyen esetekben – ha ön nem jelenik meg önszántából – a bíró elrendelheti, hogy kötelezően jelenjen meg a tárgyaláson.

Ha jelen kíván lenni, de súlyos akadály (betegség) merül fel, az ügyvédje kérheti a tárgyalás elhalasztását.

Az is lehetséges, hogy csak bizonyos meghallgatásokon vegyen részt. Ha egyszer is elmulasztja a megjelenést, akkor a bíróság a távollétében hoz ítéletet.

Ha nem érti a nyelvet, tolmács igénybevétele kötelező.

Kötelező az ügyvéd igénybevétele, és az ügyvédnek jelen kell lennie a tárgyaláson.

Joga van ahhoz, hogy saját ügyvédje legyen. Ha nem áll módjában megfizetni saját ügyvédet, kérelmezhet költségmentességet (az állam által finanszírozott védelmet).

Ha nem jelöl ki saját ügyvédet, a bíróság kirendel önnek egyet.

További információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben talál. Bármikor visszavonhatja az ügyvédje megbízását. A bíróság által kirendelt ügyvéd leváltásához önnek bírói végzést kell szereznie, amely megjelöli a leváltás indokait.

A teljes tárgyalási szakaszban megilleti a hallgatás joga.

Ha akár az ügyész, akár valamelyik fél azt kéri, hogy kérdezzék ki önt, beleegyezhet ebbe vagy megtagadhatja a válaszadást.

A tárgyalás folyamán bármikor tehet nyilatkozatokat.

Joga van ahhoz, hogy kikérdezzék.

Ha nem mond igazat, azt nem szankcionálják, viszont a bíró figyelembe veheti ezt az ön terhére.

Ha másokat hibáztat vagy vádol, biztosnak kell lennie abban, hogy az állításai igazak. Ha hazudik, hamis vád elkövetésével vádolhatják meg.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Rögtön a tárgyalás megkezdésekor az ügyész, az ön ügyvédje és bármelyik másik fél bizonyítás felvételét indítványozhatja a bírónál.

Az ügyvédje visszautasíthatja a többi fél által kért bizonyítást.

Az ügyvédje kérheti, hogy hallgassanak meg tanúkat és szakértőket, és kérheti dokumentumok beszerzését. Ezek olyan bizonyítékok, amelyeket az ügyvédje az ön védelmében folytatott nyomozás során szerezhetett. További információkat a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőben talál. A tanúkat és szakértőket a felek kikérdezése során hallgatják meg.

Az ügyvédje feltehet kérdéseket mind a vád, mind az ön tanúinak.

Ügyvédje megcáfolhatja a tanúk összes korábban tett kijelentését. A korábban tett és a bíróságon tett vallomások közötti eltéréseket a bíró figyelembe veszi annak megállapításához, hogy szavahihető-e a tanú.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

A bíró figyelembe veheti az ön büntetőjogi felelősségét megállapító valamennyi korábbi ítéletet.

Vádolhatják azzal, hogy visszaeső. Ebben az esetben súlyosabb büntetést szabnak ki önre, ha elítélik.

A büntetőjogi felelősséget megállapító, más tagállamokban hozott korábbi ítéleteket figyelembe lehet venni, ha azokat az olasz állam elismeri.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Miután a tárgyalás véget ér, az ügyész, az ön ügyvédje és minden más fél megteszi utolsó nyilatkozatát és előterjeszti a kérelmét.

A bíró közli az ítéletét, és azonnal felolvassa a vádpontokat.

Az ítélet felmentés vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása lehet.

A büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a büntetés pénzbüntetés, szabadságvesztés vagy mindkettő lehet.

A bíró engedélyezheti a büntetés végrehajtásának felfüggesztését is.

A fel nem függesztett szabadságvesztés-büntetés csak akkor válik végrehajthatóvá, amikor az ítélet jogerőre emelkedik.

Ha a bíró szükségesnek tartja, beleegyezhet büntetés-végrehajtási intézetben végrehajtott előzetes letartóztatásba vagy házi őrizetbe, vagy kérheti ezeket. További információkat a A link új ablakot nyit meg2. ismertetőben talál.

A békebíró előtti tárgyalások esetében a lehetséges büntetések: pénzbüntetés, lakhelyelhagyási tilalom és közérdekű munka.

Felfüggesztett büntetés nem alkalmazható.

A békebíró a büntetés helyett kiutasítást rendelhet el.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A szabálysértés/bűncselekmény sértettje ügyvéd segítségével vehet részt a büntetőeljárásban.

Az ügyvéd részt vesz a tárgyaláson, kérhet bizonyítást, kérdéseket intézhet a tanúkhoz és a szakértőkhöz.

Ha megállapítják az ön büntetőjogi felelősségét, a bíróság elrendelheti, hogy ön fizessen kártérítést a kárt szenvedett félnek.

A bíróság dönthet úgy, hogy a kártérítést azonnal meg kell fizetni a kárt szenvedett félnek.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megÁltalános jogi kérdések

A link új ablakot nyit megBüntetőjogi kérdések

A link új ablakot nyit megBüntetőjogászok Olaszországi Kamarái

A link új ablakot nyit megEmberi jogok

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

4 - Jogaim a tárgyalási szakasz után

Fellebbezhetek?

Ön és az ügyvédje fellebbezhet az ítélet ellen minden olyan büntetés miatt, amely nem pénzbüntetés.

A fellebbezést az önt elítélő bíróhoz kell benyújtani, változó határidővel: az ítélettől vagy az ítélet nyilvántartásba vételétől számított 15–45 napon belül.

A fellebbezésében meg kell jelölnie a fellebbezés indokait és a fellebbezéssel megtámadott ítélet hibáit.

A tárgyalásra a fellebbviteli bíróság vagy a „Corte d’Assise d’Appello” előtt kerül sor.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez az ítélet ellen, a büntetést mindaddig nem hajtják végre, amíg a határozat jogerőre nem emelkedik.

Az ön által benyújtott fellebbezés ténye nem jelenti azt, hogy szabadon bocsátják, ha a fellebbezéskor büntetés-végrehajtási intézetben van. Ha előzetes letartóztatásban van, a fellebbviteli bíróság rövid időn belül megtárgyalja a fellebbezését. Az időtartam minden más esetben a bíróság munkaterhétől függ.

A fellebbviteli bíróság határoz a meglévő bizonyítékokról.

A bíróság dönthet új tárgyalás tartása mellett, de csak kivételes esetekben. Csak akkor dönthet úgy, hogy a meglévő bizonyítékokra támaszkodik, ha elengedhetetlennek véli azokat a döntéshozatalhoz. Ön kérheti, hogy a fellebbezési szakaszban vegyenek figyelembe olyan váratlan vagy újonnan felmerült bizonyítékokat, amelyek az elsőfokú ítélet után kerültek napvilágra.

Ha nem jelent meg az elsőfokú tárgyaláson, és bizonyítani tudja, hogy a részvétel lehetetlen volt az ön számára, vagy nem tudott róla, hogy tárgyalást tartottak, akkor a bíróság dönthet úgy, hogy újrakezdi a tárgyalást.

Mi történik a fellebbezési tárgyaláson?

Az ügyvédjének jelen kell lennie a tárgyaláson. Ön részt vehet, de ez nem kötelező.

Joga van tolmácsot igénybe venni.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy újrakezdi a tárgyalást, akkor újra megvizsgál minden bizonyítékot.

A felek záró nyilatkozatát követően a bíróság ítéletet hirdet.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

Ha a bíróság helyt ad a fellebbezésnek, akkor teljesen vagy részben hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja az ítéletet.

Ha a bíróság nem ad helyt a fellebbezésnek, akkor helyben hagyja az ügyet először tárgyaló bíróság ítéletét.

Ha a fellebbezési szakaszban felmentik önt a vádak alól, akkor általában nem hoznak olyan rendelkezést, amely szerint kártérítést kellene kapnia.

Fellebbezhetek a fellebbviteli bíróság ítélete ellen?

A fellebbezés ügyében hozott határozat ellen a Semmítőszékhez fellebbezhet.

A fellebbezést benyújthatja saját maga vagy az ügyvédje is, amennyiben ő szerepel az „Albo dei patrocinanti in Cassazione” nevű nyilvántartásban (a Semmítőszék előtti képviseletre vonatkozó speciális nyilvántartás).

A fellebbezést különféle határidőkkel (15–45 napon belül) kell benyújtani a fellebbviteli bírósághoz.

A fellebbezési okok szigorúan meghatározottak és csak jogi hibákhoz kapcsolódnak.

A tárgyalások lehetnek zártak vagy nyilvánosak is.

A Semmítőszék a bíróság rendelkezésére álló iratok alapján dönt.

A Semmítőszék a fellebbezést elfogadhatatlannak nyilváníthatja vagy elutasíthatja, illetve – tárgyalásra utalással vagy anélkül is – hatályon kívül helyezheti a fellebbezéssel megtámadott ítéletet. Újratárgyalás elrendelése esetén az ügyet visszautalják az eredeti bíróhoz.

Mi történik az ítélet jogerőre emelkedése után?

Az ítélet jogerőre emelkedik, kivéve, ha ön a törvényben meghatározott határidőkön belül a fellebbviteli bírósághoz vagy a Semmítőszékhez fellebbez. Az ítélet a Semmítőszéknek a fellebbezést elutasító határozatát követően is jogerőre emelkedik.

Amikor az ítélet jogerőre emelkedik, akkor végrehajthatóvá válik.

Az ítéletet a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnál tartják nyilván.

Ha a büntetés pénzbüntetés, akkor önnek meg kell fizetnie a Hivatal által kirótt összeget.

Ha szabadságvesztés-büntetést kapott, és az nem felfüggesztett, akkor az ügyész végrehajtható végzést hoz.

Ha három évi vagy annál rövidebb szabadságvesztést kell letöltenie, akkor az ügyész felfüggesztheti a büntetés végrehajtását és értesítheti önt erről a döntéséről.

Ön 30 napon belül kérelmezheti, hogy a „Tribunale di Sorveglianza” (feltételes szabadságra bocsátással foglalkozó testület) a szabadságvesztés helyett más intézkedést szabjon ki önnel szemben. Ha teljesülnek az előfeltételek, kérheti, hogy helyezzék egy szociális munkás felügyelete alá, házi őrizetbe vagy egy rehabilitációs és megelőzési központ felügyelete alá.

Ha nem nyújt be kérelmet vagy elutasítják a kérelmét, akkor meg kell kezdenie a büntetés letöltését.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

A bíró alkalmazhat biztonsági intézkedésként kiutasítást, ha önt több mint két évi szabadságvesztésre ítélték.

A bíró a szabadságvesztés helyett visszatérési tilalommal együttes kiutasítást szabhat ki, ha önt két évi szabadságvesztésre ítélték vagy vádalku keretében ilyen büntetést szabtak ki önre, és nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a büntetés végrehajtásának felfüggesztését. A kiutasítás azonnali, még akkor is, ha az ítélet nem jogerős. A hatáskörrel rendelkező hatóság a „Questore” (az állami rendőrség tartományi parancsnoka).

Akkor is kiutasíthatják, ha már büntetés-végrehajtási intézetben van, és két évnél rövidebb büntetést kell letöltenie. A végzést a „Tribunale di Sorveglianza” igazságügyi tisztviselője hozza meg. A határozat ellen a „Tribunale di Sorveglianzához” fellebbezhet.

 

Bekerülnek a vádra és/vagy a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletre vonatkozó információk a büntetett előéletemre vonatkozó adatok közé?

A jogerős ítéleteket nyilvántartják a bűnügyi nyilvántartásban.

Az adatokat az ön 80. életévének betöltését vagy halálát követően törlik.
Akkor is törlik őket, ha az ügyet felülvizsgálják.

A békebíró által kiszabott büntetéseket pénzbüntetés esetén öt évvel, más büntetés esetén tíz évvel a kiszabás dátumát követően törlik, ha a megállapított határidőn belül nem követtek el további bűncselekményt/szabálysértést.

Ön kérheti az illetékes bíróságtól, hogy javítsák ki a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal adatait vagy az általa kiadott igazolásokat. Ha ön külföldön született, akkor a római bíróság illetékes.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Ha Olaszországban ítélték el, akkor az ítélet jogerős, és nem vonhatják újra eljárás alá Olaszországban ugyanazért a bűncselekményért.

Ha külföldön ítélték el egy Olaszországban elkövetett bűncselekményért/szabálysértésért, újra eljárás alá vonhatják Olaszországban.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÁltalános jogi kérdések

A link új ablakot nyit megBelügyminisztérium

A link új ablakot nyit megÁltalános kérdések nem olasz állampolgárok számára

A link új ablakot nyit megBüntetőjogi kérdések

A link új ablakot nyit megÁllami rendőrség

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

5. Közúti közlekedési és egyéb kisebb szabálysértések

Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabálysértéseket?

A közúti közlekedési szabályok megsértésének két kategóriája létezik: szabálysértések és közigazgatási kihágások.

Az ittas vezetéshez hasonló szabálysértések esetében az elbírálás és a büntetéskiszabás ugyanazon szabályok szerint történik, mint egy büntetőügyben.

A kisebb szabálysértésekre (mint a gyorshajtás vagy a parkolási szabályok megszegése) külön közigazgatási eljárás létezik, amelyről ez az ismertető ad tájékoztatást.

Ki jár el ilyen szabálysértések esetén?

A közúti járőrszolgálat, az állami rendőrség, a „Carabinieri”, a „Guardia di Finanza” (pénzügyőrség) és a „Polizia Municipale” (önkormányzati rendőrség) foglalkozik a közúti közlekedési szabálysértésekkel. Bizonyos esetekben az „ausiliari del traffico” (közúti közlekedési önkéntesek) is megbírságolhatják önt.

Mi az eljárás menete?

Ha lehetséges, azonnal kiállítanak egy büntetési lapot, és személyesen adják azt át önnek.

Ha ez nem lehetséges, az elkövető vagy a bírság megfizetéséért felelős személy (általában a tulajdonos) azonosítását követő 150 napon belül küldik meg önnek a jegyzőkönyvet.

Milyen büntetések szabhatók ki?

Általában bírságot kell fizetnie.

Lehetnek egyéb közigazgatási szankciók is, például örökre vagy bizonyos időre eltilthatják a vezetéstől.

Más tagállamból származom. Vannak különleges szabályok erre az esetre?

Ha külföldi rendszámú autót vezet, azonnal megfizethet egy csökkentett összegű bírságot (minimális büntetést), amennyiben erre lehetőség van. Ilyen esetekben nem fellebbezhet.

Egy másik lehetőség, hogy „cauzionét” (letétet) fizethet, amely megegyezik a minimális büntetés összegével, ha a járművet az egyik uniós tagállamban vették nyilvántartásba, más esetben pedig a maximális büntetés felének felel meg. Akkor is fellebbezhet, ha megfizette a „cauzionét”.

Ha nem fizeti meg a „cauzionét”, a járművét ideiglenesen lefoglalják. Ha ez történik, fizetnie kell a lefoglalásért, és nem használhatja a járművet, amíg meg nem fizeti az egyik fenti összeget.

Ha a járművet nem foglalják le, a külföldön élő személyeket a jegyzőkönyv megírásától számított 360 napon belül értesítik.

Mi a „verbale” (közlekedési rendőrségi jegyzőkönyv)?

A „verbale” egy nyilvános jegyzőkönyv, amelyben tényeket rögzítenek és büntetéseket állapítanak meg.

Ez bizonyítékul szolgál a rendőrtiszt által rögzített tényekre vonatkozóan.

Megtagadhatja az aláírását vagy átvételét. Az aláírás vagy átvétel megtagadását fel kell jegyezni, de ez nem érinti a jegyzőkönyv érvényességét.

Fellebbezhetek?

A jegyzőkönyvön névvel szereplő személy fellebbezhet, akár az elkövetőről, akár a jármű tulajdonosáról van szó.

A prefektushoz vagy a békebíróhoz lehet fellebbezni.

A prefektushoz való fellebbezést személyesen vagy tértivevényes ajánlott levél útján, 60 napon belül kell benyújtani az elkövetés helye szerinti elöljárói hivatalhoz vagy az elbíráló hatósághoz.

A békebíróhoz való fellebbezést személyesen vagy tértivevényes ajánlott levél útján, a cselekményről való értesítéstől számított 60 napon belül kell benyújtani az elkövetés helye szerinti békebírói hivatalhoz. Önnek személyesen vagy az ügyvédje útján meg kell jelennie a bíróságon, ennek hiányában az eljárás érvénytelen.

Megjelennek ezek a szabálysértések a büntetett előéletemre vonatkozó adatok között?

Mivel ezek közigazgatási szabálysértések, nem jelennek meg a büntetett előéletére vonatkozó adatok között.

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.