Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Vádlottak (büntetőeljárás)

Németország

Ebben a tájékoztatóban a nyomozati eljárásról talál információkat, amely a bűnüldöző hatóságok általi előzetes vizsgálattal kezdődik, és vagy vádemeléssel, vagy az eljárás ügyészség általi felfüggesztésével, illetve megszüntetésével zárul.

Tartalomszolgáltató:
Németország
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Melyek a bűnügyi nyomozás szakaszai?

A bűnüldöző hatóságok (az ügyészség vagy a rendőrség) nyomozást indítanak Ön ellen, ha fennáll annak konkrét gyanúja, hogy Ön bűncselekményt követett el. A nyomozás során azt kell megállapítani, hogy megalapozott-e a gyanú Ön ellen. A bűnüldöző hatóságoknak ki kell vizsgálniuk az enyhítő körülményeket is. Ha az ügyészség úgy véli, hogy a gyanú megalapozott, akkor vádat emel (vagy egyszerűsített határozat kibocsátását kéri).

A rendőrség és az ügyészség különféle nyomozati cselekményeket hajthat végre. Az intézkedések típusa és időzítése a konkrét eset körülményeitől függően változik. Előfordulhat például, hogy Önt a bűncselekmény elkövetése után azonnal őrizetbe vették. Az őrizetbe vételt előzetes letartóztatás követheti.

Az Önt hátrányosan érintő nyomozati intézkedéseket – akár visszamenőleg is – megtámadhatja a bíróság előtt.

A bűnüldöző hatóságok lekérhetik a korábbi nyomozásokra és büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információkat is. Az erre vonatkozó részletes információk itt találhatók.

Jogaim a nyomozás során

A teljes nyomozati eljárás során joga van ügyvédhez. Az ügyvédkeresésről és a kapcsolódó költségekről itt talál információkat. Ha nem beszél németül, kérelme alapján tolmácsot kell kirendelni Önnek a védőügyvédjével való találkozókra.

Nincs iratbetekintési joga. Engedélyezhetik azonban Önnek, hogy tájékoztatást kapjon az ügy iratairól, ha ez nem veszélyezteti a nyomozást és nem sérti harmadik fél jogait. A nyomozás befejezése után engedélyezik védőügyvédjének az iratbetekintést. Ez korábban csak akkor lehetséges, ha nem veszélyezteti a nyomozás célját.

Az alábbi ismertetőkben talál tájékoztatást arról, hogy milyen jogok illetik meg Önt, ha a következő nyomozati intézkedések valamelyikét alkalmazzák Önnel szemben:

Hogyan befolyásolja a nyomozati eljárást, ha külföldi állampolgár vagyok?

Általában jogosult elhagyni Németországot a bűnügyi nyomozati eljárás ideje alatt. Csak akkor nem teheti meg ezt, ha őrizetbe veszik, vagy ha az elfogatóparancs felfüggesztésére azzal a feltétellel került sor, hogy a bíróság engedélye nélkül nem hagyhatja el lakóhelyét.

Ha tud arról, hogy nyomozás folyik Ön ellen, biztosítania kell, hogy az ügyészség és a bíróság levelezés útján tarthassa Önnel a kapcsolatot.

A nyomozás során bármikor kapcsolatba léphet saját országa konzulátusával.

A gyanúsított kihallgatása (1)

Ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a rendőrség vagy az ügyészség kikérdezi Önt a váddal kapcsolatban, hogy biztosítsák az Ön megfelelő kihallgatását. Bizonyos esetekben – az ügyészség kérelmére – bíró is kihallgathatja Önt.

Mit kell tennem, ha kihallgatásra hívtak?

Ha az ügyészség vagy bíróság kihallgatásra idézte be, meg kell azon jelennie. Ha nem reagál az idézésre, elővezethető. Ha a rendőrség idézi be kihallgatásra, nem kötelező megjelennie.

Miről tájékoztatnak a kihallgatás előtt?

Kihallgatása előtt közlik Önnel, milyen cselekménnyel gyanúsítják, és a véleményük szerint Ön milyen jogszabályokat sértett meg. Azt is közölniük kell Önnel, hogy jogában áll hallgatni, hogy már a kihallgatás előtt konzultálhat ügyvéddel, és hogy kérheti az Ön javára szolgáló bizonyítékok bemutatását.

Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem elég jó a német nyelvtudása, ingyenesen biztosítanak tolmácsot Önnek. A tolmács jelen van az egész kihallgatáson, és lefordítja a kérdéseket, az Ön válaszait és a kihallgatás írásbeli jegyzőkönyvét.

Beszélhetek ügyvéddel?

Gyanúsítottként mindenkor, még a kihallgatás előtt is beszélhet védőügyvéddel, négyszemközt vagy tolmács jelenlétében. Ha az ügyészség vagy bíró hallgatja ki, jelen lehet a védőügyvéd, rendőrségi kihallgatás esetén azonban nem.

Kikérdeznek a nyomozás során? Szolgáltassak információkat?

A rendőrségnek vagy az ügyészségnek legkésőbb a nyomozás vége előtt ki kell hallgatnia Önt, kivéve ha az eljárást felfüggesztették vagy megszüntették. Egyszerű ügyekben kikérdezhetik írásban is.

Kihallgatás esetén (írásbeli kihallgatás esetén is) meg kell adnia a személyes adatait, amelyek a következők: keresztneve(i), vezetékneve, születési neve, születési helye és ideje, családi állapota, foglalkozása, lakcíme és állampolgársága.

Nem kötelező azonban semmit mondania a gyanúsításról, és nem kötelező információkat szolgáltatnia az ügyre vonatkozóan. Hogy mit és mennyit mond, arról Ön dönt, adott esetben az ügyvédjével való konzultáció után.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Mindent rögzítenek, amit a kihallgatás során mond. Ha olyasmit mond, ami hátrányos Önre nézve, arról a vádemelés után az ügyét tárgyaló bíróság is tudni fog. A bíróság bármit figyelembe vehet az ítélethozatal során, amit Ön korábban mondott, még akkor is, ha Ön később nem kíván vallomást tenni vagy vissza kívánja vonni korábbi vallomását.

Tájékoztatnak a nyomozás állásáról a kihallgatás során?

A nyomozó hatóság szabadon dönthet arról, hogy miről tájékoztatja Önt a nyomozás állásával kapcsolatban, de semmiképpen nem adhat Önnek félrevezető információkat.

Milyen módszerek nem alkalmazhatók?

A kihallgatás során nem kerülhet sor visszaélésre, és egyéb módon sem alkalmazhatnak fizikai erőszakot Önnel szemben. Senki nem fenyegetheti meg Önt vagy ígérhet Önnek jogszabályilag meg nem engedett előnyt. Az e tilalom megszegésével tett vallomás nem vehető figyelembe, még akkor sem, ha Ön ebbe egyébként beleegyezne.

További információk

A kihallgatásra vonatkozó szabályokról a büntetőeljárási törvénykönyv 136., 136a. és 163a. szakasza rendelkezik.

Azonosítási eljárás/motozás/vérvétel stb. (2)

Az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról további részleteket itt találhat.

Mivel jár az azonosítási eljárás? Mikor kerül sor erre?

Az azonosítási eljárás célja, hogy azok segítségével a soron következő büntetőeljárásban igazolható legyen az Ön bűnössége vagy ártatlansága. Ebből a célból fényképeket készíthetnek, ujj- vagy tenyérlenyomatot vehetnek Öntől, vagy különös ismertetőjegyekről, például tetoválásokról készíthetnek felvételt.

Az azonosítási eljárást a bíróság, az ügyész vagy a rendőrség kezdeményezheti. Az eljárást rendszerint a rendőrség folytatja le.

Az azonosítási eljárás az Ön akarata ellenére is lefolytatható, ami azt jelenti, hogy a rendőrség lefoghatja Önt, és például ujjlenyomatvétel érdekében kényszerítheti arra, hogy kinyújtsa a karját és az ujjait.

Lefolytathatnak azonosítási eljárást akkor is, ha gyakorlatilag nincs szükség rá (például ha nyilvánvaló, hogy én vagyok az elkövető)?

Az azonosítási eljárás lefolytatható jövőbeli büntetőeljárások céljából is, vagyis lehetséges, hogy az azonosítási eljárásra nem a mostani eljáráshoz van szükség, hanem hogy az adatokat egyéb jövőbeli eljárásokhoz készítsék elő. Ez azt jelenti, hogy a bűnüldöző hatóságoknak okkal kell feltételezniük, hogy Ön ellen a jövőben is büntetőeljárás folyhat majd.

Megengedett a motozás?

Elrendelhető motozás a büntetőeljárás szempontjából lényeges tények megállapítása érdekében.

Az egyszerű rendőrségi motozás során átvizsgálják az Ön testét, hogy megállapítsák, van-e idegen test bármelyik testüregében. Ha Ön zavarba ejtőnek találja a testüregmotozást, akkor azt azonos nemű személy vagy orvos végzi el. A motozás előtt tájékoztatni kell Önt arról, hogy a motozás során jelen lehet olyan személy, akiben Ön megbízik, valamint hogy jogos érdek fennállása esetén Ön jogosult megválasztani, hogy milyen nemű személy végezze a motozást. Köteles eltűrni a motozást, de senki nem kényszerítheti arra, hogy aktívan közreműködjön benne.

Vehetnek tőlem vérmintát, egyéb testnedveket vagy DNS-t (például hajat vagy nyálat)?

Vehetnek vért és egyéb testnedveket és -szöveteket Öntől, például azért hogy ellenőrizzék, van-e alkohol a vérében, vagy hogy összehasonlítsák a DNS-ét a bűncselekmény helyszínén talált DNS-nyomokkal. Ezeket a mintákat csak orvos veheti le, a rendőrség nem. Ha már nincs szükség a mintákra a büntetőeljáráshoz, meg kell semmisíteni őket. A DNS-mintázatát azonban megőrizhetik, ha okkal feltételezhető, hogy a jövőben súlyos bűncselekményért indulhat eljárás Ön ellen.

Ha nem egyezik bele a motozásba vagy a DNS-tesztbe, akkor a bíróságnak kell elrendelnie ezeket az eljárásokat. Közvetlen veszély esetén, azaz például sürgős esetben az ügyész és a rendőrség felhatalmazással rendelkezik erre. A tesztek kényszerítéssel is elvégezhetőek.

További információk

Az azonosítási eljárások a büntetőeljárási törvénykönyv (StPO) 81b., a motozások és a vérminták a 81a. és 81d., a DNS-tesztek pedig a 81e., 81f. és 81g. szakaszának hatálya alá tartoznak.

Átkutatás/elkobzás/lehallgatás (3)

Az ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról további részleteket itt találhat.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat vagy autómat stb.?

Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, az ügyész és a rendőrség átkutathatja az otthonát és egyéb helyiségeit, ideértve az autóját is, ha arra számítanak, hogy ott bizonyítékot találnak, vagy ha őrizetbe kell venniük Önt.

Az átkutatást a bíróságnak kell elrendelnie. Az ügyész vagy a rendőrség csak közvetlen veszély esetén, azaz sürgős esetben bocsáthatja ki az engedélyt.

Ön jelen lehet az átkutatásnál, amelyen a védőügyvédje is megjelenhet. Ha bíró vagy ügyész nem tud jelen lenni az átkutatásnál, lehetőség szerint két hatósági tanút kell kirendelni. Ön azonban lemondhat a jelenlétükről. Az átkutatás után az Ön kérésére a hatóságoknak át kell adniuk Önnek azt az iratot, amely tartalmazza az átkutatás indokait, és hogy milyen büntetendő cselekménnyel vádolják.

Elkobozhatják a tulajdonomat?

A bűnüldöző hatóságok lefoglalhatják az Ön birtokában lévő tárgyakat, ha azok fontos bizonyítékok. Ha nem adja át önként őket, elkobozhatók. Az elkobzást főszabály szerint a bíróságnak kell elrendelnie, az ügyész vagy a rendőrség csak közvetlen veszély esetén, azaz sürgős esetben teheti ezt meg. Ön bármikor kérelmezheti, hogy az elrendelés tárgyában bíróság döntsön, akár az átkutatást követően is.

Ha az átkutatás során foglalnak le vagy koboznak el tárgyakat Öntől, akkor kérésére jogosult megkapni az elkobzott tárgyak jegyzékét.

Bevonhatják a vezetői engedélyemet?

Csak bíróság vonhatja be teljesen az Ön vezetői engedélyét, ha meggyőző okok alapján feltételezhető, hogy közlekedési szabályszegéssel kapcsolatos ítéletben azt be fogják vonni. Általában ez a helyzet, ha olyan közlekedési szabályszegést követ el, amely bizonyítja, hogy nem alkalmas járművezetésre. A vezetői engedélyének bíróság által történő ideiglenes bevonása alapján elkobozható a vezetői engedélye. Közvetlen veszély esetén a rendőrség vagy az ügyész elkobozhatja a jogosítványát, ha sürgős okok indokolják a járművezetéshez való jogának megvonását.

Megengedett a lehallgatás?

Az otthonában lefolytatott (például telefonos) kommunikáció vagy beszélgetés lehallgatásához vagy rögzítéséhez szigorú jogi feltételeknek kell teljesülniük; illetve súlyos vagy nagyon súlyos bűncselekmény gyanújának kell fennállnia. Mindkét intézkedést a bíróság rendelheti el. Közvetlen veszély esetén, illetve sürgős esetben ügyész is elrendelhet lehallgatást. Utólag tájékoztatni kell Önt a lehallgatási intézkedésekről.

További információk

Az átkutatásra és az elkobzásra a büntetőeljárási törvénykönyv 102. és azt követő, valamint a 94. és azt követő szakaszai, a járművezetési jogosultság ideiglenes felfüggesztésére (vezetői engedély elkobzására) a 111a. szakasza, a kihallgatásra pedig a 100a. és azt követő szakaszai alkalmazandók.

Őrizetbe vétel (4)

Az ügyész és a rendőrség őrizetbe veheti Önt, ha a bűncselekmény idején a helyszínen tartózkodott, vagy eljárás folyt Ön ellen és azt gyanítják, hogy szökést kísérelhet meg. Az ügyész akkor is őrizetbe veheti, ha fennállnak a közvetlen veszély vagy sürgősség esetén kiadható elfogatóparancs kibocsátásának feltételei. Erre akkor kerülhet sor, ha Ön megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, és konkrét őrizetbe vételi okok állnak fenn. Előfordulhat, hogy az ön őrizetbe vételekor már van ügyész által kiadott elfogatóparancs, vagy az ügyész kérelmezte a bírótól annak kibocsátását.

Fontolóra veszik a fogva tartást akkor is, ha egyedi nyomozati intézkedéseket, például kihallgatást vagy motozást kell lefolytatni.

Tájékoztatnak arról, hogy miért vettek őrizetbe?

Mindig tájékoztatják a fogva tartásának okáról. Ha elfogatóparancsot adtak ki, a hatóságnak át kell adnia önnek az ön őrizetbe vételekor.

Mennyi ideig tarthatnak fogva?

Ha már kiadott vagy a jövőben kérelmezendő elfogatóparancs alapján tartják fogva, a fogva tartására ezek a határidők vonatkoznak.

Ha kihallgatás céljából vették őrizetbe, a kihallgatást azonnal le kell folytatni, és utána szabadon kell bocsátani önt. A fogva tartás időtartama ügytől függően változik. Minden esetben legfeljebb az őrizetbe vételét követő nap végéig tarthatják fogva önt.

Ha fogva tartják, és kiderül, hogy az önre korábban kiszabott szabadságvesztést még nem töltött le, akkor az őrizetbe vételi időszak lejárta után letartóztatásba helyezhetik.

Kapcsolatba léphetek valakivel?

Ha fogva tartják, bármikor kérhet saját maga által választott védőügyvédet. Értesítheti egy családtagját vagy valakit, akiben megbízik, ha ezzel nem hátráltatja a nyomozást. Kérheti azt is, hogy értesítsék az országának a konzulátusát.

Kaphatok orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Kérheti, hogy vizsgálja meg a választása szerinti orvos.

Mi az európai elfogatóparancs és mit tehetek ellene?

Az európai elfogatóparancs célja az Európai Unióban körözött személyek elfogása és átadása eljárás lefolytatása, börtönbüntetés vagy egyéb szabadságvesztés letöltése céljából. Ha európai elfogatóparancsot adnak ki ön ellen, akkor bármelyik tagállamban őrizetbe vehetik önt és átadhatják az elfogatóparancsot kiadó tagállamnak.

Ha Németországban tartják fogva európai elfogatóparancs alapján, akkor először helyi bíróság elé állítják, hogy fellebbezhessen a lehetséges kiadatás ellen. Erről a fellebbviteli bíróság dönt.

Ön az eljárás minden szakaszában jogosult jogi képviseletre.

Ha beleegyezik a kiadatásba, azonnal kiadják önt („egyszerűsített kiadatási eljárás”). Tájékoztatják arról is, ha megtagadják öntől a „specialitás elvének” alkalmazását. Ha beleegyezik a kiadatásba, más, az európai elfogatóparancs által nem érintett eljárások szerint folytathatnak ön ellen eljárást. Miután beleegyezett az egyszerűsített kiadatásba, és/vagy lemondott a specialitás elvéről, nem vonhatja vissza beleegyezését.

Ha nem egyezik bele a kiadatásba, a fellebbviteli bíróság 60 napon belül dönt a kiadatás alkalmazhatóságáról. Ilyen esetben nincs fellebbezési joga.

További információkat itt és itt talál.

Előzetes letartóztatás (5)

Mikor kell tájékoztatni engem az elfogatóparancsról?

Ha elfogatóparancs alapján fogták el, a parancsot az őrizetbe vétel alkalmával kell átadni önnek. Ha ideiglenesen vették őrizetbe, legkésőbb az őrizetbe vétel napján meg kell jelennie a bíróság előtt. Ha a bíróság ezután letartóztatási parancsot ad ki, közli önnel. Ha a bíróság nem ad ki letartóztatási parancsot, szabadon bocsátják önt.

Mikor helyeznek előzetes letartóztatásba?

Akkor helyezhetik előzetes letartóztatásba, ha meggyőző okok állnak fenn az ön gyanúsítására és indokolt a fogva tartása. Ilyen okok lehetnek többek között a súlyos bűncselekmények, a szökés, a szökés veszélye, a bűnismétlés veszélye, vagy hogy ön például bizonyítékok megsemmisítésével vagy a tanúk befolyásolásával megnehezítené a nyomozást. Ha nincs állandó lakhelye, tartós munkahelye vagy közvetlen szociális környezete, akkor valószínűsíthetik a szökését.

Mit tehetek az előzetes letartóztatást elrendelő parancs ellen?

Az előzetes letartóztatást elrendelő parancs ellen az eggyel magasabb szintű bírósághoz nyújthat be fellebbezést. Fellebbezés helyett kérhet felülvizsgálatot (Haftprüfung) is. A felülvizsgálatot a parancsot kibocsátó bíróság végzi el. Ha felülvizsgálatot kér, akkor nem fellebbezhet.

Mennyi ideig kell előzetes letartóztatásban maradnom?

A büntetőeljárás végéig tarthatják előzetes letartóztatásban. Korábban is véget érhet a fogva tartása, ha visszavonják a parancsot, vagy ha óvadék ellenében szabadon bocsátják önt. Ha óvadékot engedélyeznek önnek, megkövetelhetik, hogy biztosítékként fizessen pénzösszeget, vagy rendszeresen jelenjen meg a rendőrségen.

Hat hónapnál tovább csak meghatározott, az ügyész és a bíróság által hivatalból megállapított körülmények esetében (például ha különös nehézségek merülnek fel, a nyomozás szokatlanul összetett vagy más fontos okból) tarthatják előzetes letartóztatásban.

Miről tájékoztatnak az őrizetbe vételkor?

Az őrizetbe vételekor egy ön által beszélt nyelven közölni kell önnel, hogy

  • azonnal, vagy legkésőbb az őrizetbe vétele után egy nappal bíróság elé kerül;
  • joga van kifejteni a véleményét a váddal kapcsolatban, és joga van ahhoz, hogy ne mondjon semmit az ügyről;
  • kérheti bizonyíték felvételét a felmentése érdekében, és semmit nem kell mondania az ügyről;
  • bármikor konzultálhat a választása szerinti ügyvéddel, akár az őrizetbe vétele előtt is;
  • jogosult kérni, hogy vizsgálja meg a választása szerinti orvos, valamint
  • értesítheti egy családtagját vagy valaki mást, amennyiben ez nem veszélyezteti a nyomozást.

Közölni kell önnel, hogy ingyenesen kérhet tolmácsolási szolgáltatást és kérheti, hogy tájékoztassák az országának konzulátusát, amely levelezhet önnel. Ezenkívül a bírósági meghallgatás során tájékoztatni kell önt az esetleges terhelő körülményekről. Lehetővé kell tenni önnek, hogy cáfolja a gyanúsítás és az őrizetbe vétel indokait, és tényeket hozzon fel a saját javára. Végül tájékoztatni kell arról is, hogy joga van megtámadni az őrizetbe vételét és fellebbezni ellene.

Fogadhatok látogatókat, kaphatok leveleket, viselhetem a saját ruhámat, stb., amíg fogva tartanak?

Általában kaphat levelet, amíg előzetes letartóztatásban van. Vonatkozhatnak azonban bizonyos korlátozások önre. Előírhatják például, hogy kérjen engedélyt a látogatók fogadásához és távközlési eszközök használatához. Követelmény lehet, hogy ellenőrizni kell a távközlési eszköz útján történő kommunikációját és minden önnek érkező levelet vagy csomagot, vagy hogy engedély kell ahhoz, hogy a látogatások során tárgyakat kaphasson. Ön kifogásolhat minden ilyen előírást. Ugyanakkor általában nem vonatkoznak korlátozások a védőügyvédjével való szóbeli vagy írásbeli kommunikációra. Az előzetes letartóztatásra vonatkozó jogszabályok szövetségi tartományonként eltérőek.

Vádemelés (6)

Ha az ön ellen folytatott nyomozás elegendő indokot szolgáltat arra, hogy megvádolják, az ügyész vádiratot terjeszt elő vagy rövidített eljárás lefolytatását kéri a megfelelő bíróságtól. Ha nem ez történik, akkor az ügyet megszüntetik. A vádiratban az ügyész összefoglalja, mivel vádolták meg önt, milyen jogszabályokat sértett meg és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.

Mit jelent, ha a bíróság vádiratot küld nekem?

Ez azt jelenti, hogy a bíróság közbenső eljárásban fog dönteni arról, hogy eljárást indít-e ön ellen. Erről a vádiratban tájékoztatják. A vádirat felkéri önt továbbá arra, hogy bizonyos időn belül nyilatkozzon arról, ha további, ön mellett szóló bizonyítást kellene felvenni, vagy ha kifogással kíván élni az eljárás megindítása ellen.

A gyorsított eljárásokban máshogyan kezelik a vádat, lásd itt.

Mit tehetek, ha nem értem a vádat, mert nem beszélek németül?

Ha olyan nyelven vádolják meg, amelyet nem ért, kérheti, hogy fordítsák le térítésmentesen a vádiratot, és ismét kézbesítsék önnek.

Mit tehetek, ha úgy vélem, tévesek a vádak?

A bíróság bizonyos időt hagy önnek arra, hogy megjelölje, milyen indokok alapján véli úgy, hogy valótlan a vád. Kérheti, hogy vegyenek fel olyan bizonyítást, amely véleménye szerint felmenti önt.

Elutasíthatja a bíróság a vádat?

Ha a bíróság úgy véli, hogy a vádirat alapján önt valószínűleg nem marasztalják el, például ha úgy gondolja, hogy nincs elegendő bizonyíték, akkor nem terjeszti elő az ügyet tárgyalásra. Az ügyész azonnal fellebbezhet ez ellen a döntés ellen.

Megváltoztatható a vádirat a tárgyalási szakasz előtt?

Az ügyész bármikor visszavonhatja és megváltoztathatja a vádiratot, mielőtt a bíróság előterjeszti az ügyet tárgyalásra. A teljes büntetőeljárás folyamán bármikor előállhat új bizonyítékkal is.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Az, hogy egy másik tagállamban megvádolták, nem jelenti azt, hogy Németországban nem emelhetnek vádat ön ellen. Ha ugyanazon cselekményért már elítélték, akkor nem folytatnak ismét eljárást ön ellen.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról és az ellenem szóló bizonyítékokról?

A vádiratban az ügyész felsorolja a vádat alátámasztó bizonyítékokat. A védőügyvédje legkésőbb a nyomozás végén, de még a vádemelés előtt, megtekintheti az iratokat. Ön jogosult tájékozódni az iratokból, és kaphat saját másolatot róluk.

Utolsó frissítés: 30/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.