Defendants (criminal proceedings)

Franciaország

These fact sheets explain what happens when someone is suspected or accused of an offence resulting in trial before a court. For information on minor offences such as breaches of the traffic regulations, usually liable to fixed penalties such as a fine, see fact sheet 5. If you are the victim of a crime, you will find full information on your rights here.

Tartalomszolgáltató:
Franciaország

General introduction

The four types of court with jurisdiction to hear cases in France are:

  • The Tribunal de police (police court)

Decisions are made by a single judge in this court which mainly deals with petty offences in category five (e.g. breaches of regulations liable to specific penalties). Appeals can be filed with the Chambre des appels correctionnels (Court of Appeal) but only in certain cases.

  • The Juridiction de proximité (local or community court)

Decisions are made by a single judge in this court which deals with petty offences in the first four categories.

Appeals are governed by the same rules as appeals against police court judgments.

  • The Tribunal correctionnel (criminal court dealing with lesser offences)

Three judges are normally present at this court, which mainly deals with délits (offences not classed as "crimes", the latter being defined as criminal acts punishable by over 10 years of prison, under French law).

Proceedings can be brought in the court within whose jurisdiction the offence was committed, or the court where the accused person or persons reside or where the accused person was arrested.

Appeals against judgments of first instance may be filed before the Chambre des appels correctionnels (Court of Appeal).

  • The Cour d’assises (criminal court dealing with the most serious offences)

This court has jurisdiction over crimes committed by adults that do not come under the jurisdiction of a specialist court.

Cases are heard by three professional judges and nine jurors selected at random amongst French citizens.

Appeals against convictions may be filed by the prosecution service and convicted defendants before a Cour d’assises comprising 12 citizen jurors and three professional judges. The defendant and the public prosecutor may appeal against decisions pronounced by the Cour d'assises, whether these are convictions or acquittals. The civil claimant (partie civile) in the action may only appeal as regards damages and interest awarded by the court.

Summary of criminal procedure

Please find below a summary of the normal stages of criminal proceedings

The inquiry

Conducted by the police or gendarmerie, its aim is to establish that an offence has been committed, to gather evidence and seek the perpetrators. It is conducted under the supervision of the public prosecutor. There will always be an inquiry when the action has been brought by the public prosecutor.

There are two types: the enquête de flagrance (investigation of a recently committed offence) and the enquête préliminaire (preliminary inquiry) conducted ex officio by a CID officer or on the instructions of the public prosecutor.

In all cases, the inquiry is secret and ex parte (i.e. the defendant is not heard).

The pre-trial investigation

The investigation conducted by the examining judge is designed to gather evidence of the commission of an offence and seek its perpetrator. It determines whether there is sufficient evidence to send the perpetrator before the court. It prepares the case for judgment. It is secret, but persons party to the proceedings have access to the case file and can lodge requests for investigations under certain conditions.

The judgment

The judgment phase takes place with due hearing of the parties, in public, oral proceedings. The judges' deliberations result in a decision subject to a remedy at law.

You will find details of all the stages of proceedings and your rights in the fact sheets. This information cannot replace consultation of a lawyer and should only be seen as guidance.

The role of the European Commission

Please note that the European Commission plays no role in criminal proceedings in the Member States and cannot help you if you wish to complain. These fact sheets tell you how and where you can complain.

Click on the links below to find the information you need.

1 – Consulting a lawyer

2 - My rights during the investigation of a crime

  • My rights in police custody
  • My rights during first appearance questioning
  • Being charged and témoin assisté (legally-represented witness) status
  • The completion of the pre-trial investigation
  • The European arrest warrant
  • Preparation of the case by the defence

3 – My rights during the trial

4 – My rights after the trial

5 –  Breaches of the traffic regulations and other petty offences

Related links

Your Rights

Last update: 30/01/2017

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.

1. Ügyvédi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független ügyvédi tanácsadásban részesüljön, ha bármilyen módon érintett büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy hogyan segíti önt az ügyvéd. Ez az általános ismertető bemutatja, hogyan találjon ügyvédet, és hogyan fedezik az ügyvédi díjakat, ha ön nem képes megtéríteni őket.

Ügyvédkeresés

A francia jog meghatározása szerinti bűntettek esetét kivéve az ügyvédi segítség nem kötelező, de ajánlott.

Az ügyvédválasztás szabadsága alapelv.

Szabadon választhatja az ön által ismert ügyvédet, vagy kérheti, hogy jelöljenek ki valakit önnek.

Választhat ismerősei, barátai vagy rokonai által ajánlott ügyvédet is.

Megtekintheti a lakóhelyéhez közeli ügyvédek listáját a városában lévő Tribunal d’instance elsőfokú bíróságnál, a legtöbb városházán vagy a lakóhelyéhez legközelebbi ügyvédi kamaránál.

Kereshet ügyvédet telefonkönyvben vagy interneten keresztül is.

Számos honlap kínál interneten hozzáférhető, szakterületenként összeállított ügyvédjegyzéket:

Sok ügyvédi kamarának van bírósági, városházi vagy Maisons de justice et du Droit-ban (igazságügyi és jogi tájékoztató központban) dolgozó kapcsolattartója.

Ha fogva tartják önt, több lehetősége is van arra, hogy ügyvédet válasszon.

Az ügyvédek jegyzékét kifüggesztik az előzetes letartóztatást végrehajtó intézményekben.

A büntetés-végrehajtási intézetekben működő szervezetek (Nemzetközi Börtönmegfigyelő Szervezet, Börtönlátogatók Egyesülete stb.) tudnak tanácsot adni és segíteni az ügyvédválasztásban.

A származási országának konzuli szolgálatai is segíthetnek az ügyvéd kiválasztásában.

Megkérheti az ön illetékességi területén működő ügyvédi kamara elnökét is arra, hogy jelöljön ki ügyvédet önnek.

Az ügyvédi költségek megtérítése

Ha ügyvédet bíz meg, díjat kell fizetnie neki. Az ügyvédi díjakat szabadon, az önnel kötött megállapodás értelmében állapítják meg.

Aláírhat díjazási megállapodást az ügyvéddel, aki jogosult azt kérni, hogy ön fizessen előleget a képviseletért.

Ha azonban jövedelme nem ér el egy adott szintet, bizonyos feltételekkel részesülhet A link új ablakot nyit megköltségmentességben.

A jövedelmétől függően az állam tehát fedezheti a bíróság által kirendelt ügyvéd díját vagy annak egy részét. Ha ön nem jogosult költségmentességre, akkor a bíróság által kirendelt ügyvéd a választása szerinti ügyvéddé válik, és ilyen esetben az ügyvéddel közösen kell megállapítania a díj összegét.

Ha csak részleges költségmentességre jogosult, meg kell fizetnie a különbözetet az ügyvédnek.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

2. Jogaim a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálat során, mielőtt az ügy bírósághoz kerül

Mi a bűnügyi nyomozás és a vizsgálat célja?

Az enquête judiciaire (bűnügyi nyomozás) a nyomozási részleg által bírói felügyelettel végzett nyomozás, amelynek célja a bűncselekmény felderítése.

A bűnügyi nyomozás, amelynek része a büntetendő cselekmény megállapítása, a bizonyítékgyűjtés és az elkövetők felkutatása, a tárgyalás előtti vizsgálattól függetlenül is lefolytatható.

Különbséget tesznek enquête de flagrance (sürgős nyomozás) és enquête préliminaire (előzetes nyomozás) között. Az előbbit akkor folytatják le, ha a büntetendő cselekményt éppen elkövetik vagy nemrég követték el. Sürgős nyomozás során a rendőrség kényszerítő eszközöket is bevethet. Minden más esetben előzetes nyomozást folytatnak le, amelynek eredetileg kevésbé kényszerítő jellegű intézkedései a közelmúltban alkotott jogszabályok eredményeképpen sokkal közelebb kerültek a sürgős nyomozás intézkedéseihez.

Összetettebb ügyekben végezhető nyomozás a tárgyalás előtti vizsgálatok részeként is, ilyenkor a nyomozás a vizsgálóbíró utasításainak a teljesítéséből áll. A tárgyalás előtti vizsgálatnak konkrétabb célja van: meg kell állapítania, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a büntetendő cselekmény elkövetőjének ügyében tárgyalást tartsanak, és hogy szükség esetén előkészítsék az ügyet ítélethozatalra.

Ez csak büntetőügyekben kötelező.

Milyen szakaszai vannak a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálatnak?

Sürgős nyomozás akkor indulhat, ha a büntetendő cselekményt éppen elkövetik vagy nemrég követték el, illetve ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy érintett egy adott büntetendő cselekményben. A nyomozás nyolc napig tart, és az ügyész bizonyos feltételekkel legfeljebb nyolc nappal hosszabbíthatja meg.

Sürgős nyomozás során a nyomozó elsősorban a következőket teheti: ellátogathat a bűncselekmény helyszínére; tényeket állapíthat meg; bármilyen olyan tárgyat vagy bizonyítékot lefoglalhat, amely az igazság megállapítását szolgálja; átkutathatja azon személyek otthonát, akik vélhetően szerepet játszottak a bűncselekményben, vagy rendelkeznek az eseményekkel kapcsolatos iratokkal vagy információkkal; bárkit kikérdezhet, aki valószínűleg információt szolgáltathat a tényállásról, valamint rendőrségi őrizetbe vehet bárkit, akit azzal gyanúsít, hogy érintett a bűncselekményben.

Előzetes nyomozás során a nyomozó tájékoztatja az ügyészt, ha azonosították a büntetendő cselekmény lehetséges elkövetőjét.

A tárgyalás előtti vizsgálat során a bíró megvizsgálja a vád és a védelem érveit, és mindent megtesz, amit hasznosnak tart az igazság megállapítása érdekében. Tehet lépéseket hivatalból vagy az ügyész vagy a felek kérésére is (például a tetthely megtekintése, meghallgatások, átkutatások stb.). A bírónak meg kell indokolnia a kérések elutasítását. A bíró döntése megfellebbezhető.

Jogsegély iránti kérelmek esetében a vizsgálóbíró nyomozókat bízhat meg e feladatok elvégzésével.

Ha a vizsgálóbíró úgy véli, hogy a tárgyalás előtti vizsgálat befejeződött, értesíti a feleket és az ügyvédjüket. Ha az érintettet megvádolják, az ügyésznek és a feleknek ezután egy hónapjuk, egyéb esetben három hónapjuk van arra, hogy észrevételeket vagy indokolt kérelmeket küldjenek a vizsgálóbírónak.

Ezen időszak letelte után a vádhatóságnak 10 nap (ha a vádlottat fogva tartják) vagy egy hónap (egyéb esetekben) áll rendelkezésére ahhoz, hogy megküldje a vizsgálóbírónak a megkapott információkkal kapcsolatos érveit vagy további észrevételeit.

A vizsgálóbíró ezután a következőket rendeli el:

  • megszünteti az eljárást, ha úgy véli, hogy az elé terjesztett tényállás nem igazol bűntettet, vétséget (a francia jog szerinti bűntettnek nem minősülő enyhébb bűncselekmény) vagy kihágást, ha az elkövető ismeretlen vagy ha nincs elegendő bizonyíték ellene; vagy
  • tárgyalásra bocsátja az ügyet (vétségek és kihágások esetén) vagy vádiratot kér (bűntetteket érintő ügyekben), ha elegendő bizonyíték van arra, hogy büntetendő cselekménnyel vádolják a terheltet.

Jogaim a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálat során

Jogaim a rendőrségi őrizet alatt (1)

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett büntetendő cselekmény elkövetésében, a nyomozó őrizetbe veheti önt. A nyomozónak azonnal értesítenie kell az ügyészt vagy adott esetben a vizsgálóbírót.

Köztörvényes bűncselekmény miatt nem tarthatják őrizetben 24 óránál tovább. Az ügyész a nyomozással kapcsolatban, a vizsgálóbíró pedig a tárgyalás előtti vizsgálattal kapcsolatban egy alkalommal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot további 24 órával.

Vannak azonban kivételek ezek alól a rendőrségi őrizetre vonatkozó szabályok alól. Fiatalkori bűnözés vagy szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem vagy terrorizmus esetében hosszabbak a fogva tartási időszakok. Kiskorúak esetében általában véve szigorúbban szabályozottak a rendőrségi őrizetbe vételre és az intézkedés meghosszabbításának lehetőségére vonatkozó feltételek.

Ha nem tartják be a rendőrségi őrizetre vonatkozó határidőt, akkor érvénytelenné válhat az intézkedés és minden olyan további cselekmény, amelynek az a szükségszerű alapját képezi.

Milyen tájékoztatást kapok a rendőrségi őrizet feltételeiről?

A rendőrségi őrizetben tartottak jogai alapjogok. Azonnal tájékoztatni kell önt a nyomozás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény jellegéről, a rendőrségi őrizet időtartamáról, valamint a jogairól. Ezt a tájékoztatást ön által beszélt nyelven kell biztosítani. Ehhez ingyenesen veheti igénybe tolmács szolgáltatásait.

A tájékoztatást és e jogok gyakorlását jegyzőkönyvben rögzítik.

  • Önhöz közel álló személy értesítéséhez való jog

Ön jogosult arra, hogy értesítsenek egy olyan, önhöz közel álló személyt (akivel ön életvitelszerűen együtt él, a vérrokonát, az egyik testvérét vagy a munkáltatóját), akit a nyomozó az ön őrizetbe vételétől számított 3 órán belül telefonon felkeres.

  • Orvosi ellátáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a rendőrségi őrizet során 24 óránként orvosi vizsgálatot kérjen. Az orvost a nyomozó vagy az ügyész választja ki.

  • Ügyvédi konzultáció igényléséhez való jog

Kérheti, hogy konzultálhasson ügyvéddel, amelynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet. Ez a beszélgetés bizalmas. Az ügyvéd írásbeli észrevételeket tehet, amelyek bekerülnek az ügy aktájába.

Kiválaszthat egy ön által ismert ügyvédet, vagy kérheti, hogy az ügyvédi kamara elnöke hivatalból jelöljön ki egyet önnek („kirendelt” ügyvéd).

Ha köztörvényes bűncselekményért veszik rendőrségi őrizetbe, akkor a rendőrségi őrizet kezdetekor, illetve ha azt meghosszabbítják, akkor a hosszabbítás kezdetekor konzultálhat az ügyvédjével.

Nem beszélhet azonban az ügyvédjével a 48. vagy 72. óráig, ha fiatalkori bűnözéshez, szervezett bűnözéshez, kábítószer-kereskedelemhez vagy terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény miatt veszik őrizetbe.

Ha a nyomozó mindent megtesz azért, hogy kapcsolatba lépjen az ügyvéddel, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a kötelességét.

  • A hallgatáshoz való jog

A nyomozó nem tájékoztatja erről a jogról, de ettől függetlenül joga van hallgatni, és ahhoz, hogy ne mondjon olyat, ami terhelő lenne önre nézve.

  • Annak az igényléséhez való jog, hogy az őrizetbe vételéről tájékoztassák a származási országának a konzulátusát

Mi történik, ha nem értek egyet azzal, ahogyan a nyilatkozataimat írásban rögzítették?

Megtagadhatja a nyilatkozatait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását.

Mi történhet a rendőrségi őrizet időtartamának végén?

Az ügyész vagy adott esetben a vizsgálóbíró bármikor megszüntetheti a rendőrségi őrizetet. Szabadon bocsáthatják, vagy ha nyomozás során vették rendőrségi őrizetbe, vizsgálóbíró elé állíthatják tárgyalás előtti vizsgálat megindítása céljából, vagy a tribunal correctionnel (vétségekkel foglalkozó bíróság) elé állíthatják.

Ha tárgyalás előtti vizsgálatot indítanak, első bírósági meghallgatást tartanak, azután megvádolhatják önt, vagy jogi képviselettel rendelkező tanú (azaz nem egyszerűen tanú, hanem bizonyos mértékig gyanúsított is, ami azt jelenti, hogy vannak olyan jogai is, amelyekkel a közönséges tanúk nem rendelkeznek) státuszt engedélyezhetnek önnek. Ha megvádolják, jogi korlátozásokkal szabadon bocsáthatják vagy előzetes letartóztatásba helyezhetik.

Ha vétségekkel foglalkozó bíróság elé állítják, akkor az a helyzetétől függően azonnali ítéletet hozhat az ügyben, vagy időt adhat önnek arra, hogy kérése esetén ön előkészítse a védelmét. Ebben az esetben döntést hoznak arról, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezik vagy jogi korlátozások mellett szabadon bocsátják-e.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintákat vagy más testnedveket? Milyen jogaim vannak?

Ha ön büntetőeljárás tanúja vagy gyanúsítottja, akkor az ügyész felhatalmazásával külső mintavételnek (genetikai ujjlenyomatának elemzése céljából például nyálmintavétel) és azonosítási eljárásoknak (ujjlenyomat, tenyérlenyomat levétele vagy az ön lefényképezése) vethetik alá.

Ön ezt megtagadhatja, azonban ha a fent említett műveleteket a jogi feltételek betartásával végzik, akkor a megtagadásuk bizonyos körülmények között egy év szabadságvesztéssel járhat, és 15 000 EUR összegű pénzbüntetéssel büntetendő jogsértésnek minősülhet.

Alávethetnek motozásnak?

A nyomozó általában biztonsági ellenőrzést végez (ruhán keresztül végzett motozás), amelynek célja, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs önnél olyan tárgy, amely veszélyt jelent önre vagy bárki másra nézve.

Biztonsági okokból vagy a nyomozás érdekei miatt a nyomozó elrendelhet teljes vagy részleges levetkőztetéssel járó motozást. Testüregmotozást csak orvos végezhet el önön.

Ezeket a műveleteket csak önnel azonos nemű nyomozó végezheti el.

Minden személyes tárgyat jegyzőkönyvbe vesznek, és a rendőrségi őrizet időtartama után, szabadon bocsátása esetén visszaadják önnek.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat, autómat stb.?

Átkutatásra csak 6 és 21 óra között kerülhet sor. A 21 óra előtt megkezdett átkutatás azonban éjszaka is folytatódhat.

Bírói engedéllyel kivételt képezhet ez alól a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kerítés és kábítószer-kereskedelem.

Minden olyan lakóhely átkutatható, ahol esetleg olyan tárgyak találhatók, amelyek megtalálása segíthet az igazság megállapításában.

Ez lehet az ön vagy más személy otthona, ahol vélhetően találhatók a cselekményhez kapcsolódó tárgyak.

Lakóhelynek minősül az egyén tartózkodási helye, illetve az a hely, amelyet jogosult otthonának hívni, függetlenül attól, hogy ott él-e.

Ebből következően különféle, tartózkodásra alkalmas helyek (például a szállodai szobák) és azok melléképületei is lakóhelynek minősülnek.

A lakóhely fogalmának a megállapítása az adott bíróság feladata. Ez azt jelenti, hogy bár járművet általában nem tekintenek lakóhelynek, mégis annak minősülhet, ha ön benne él.

Benyújthatok fellebbezést?

A fenti formai követelmények be nem tartása esetén megsérül a védelemhez való jog, és ebben az esetben eljárás indulhat az átkutatás és a lefoglalások érvénytelenítése érdekében.

Előzetes vizsgálat: Jogaim az első bírósági kihallgatás során (2)

Az első bírósági kihallgatáson kikérdezik az ön ellen felhozott vádakkal kapcsolatban.

A személyazonosságának ellenőrzése után a vizsgálóbíró emlékezteti önt az elé tárt cselekményekre és azok jogi minősítésére.

A vizsgálóbíró tájékoztatja önt a jogairól:

  • Jogosult hiteles tolmácsot igénybe venni.
  • Jogosult (egy ön által választott vagy kirendelt) ügyvéd segítségét igénybe venni.

A meghallgatáson megjelenhet az ügyvédjével, ebben az esetben azonnal kikérdezik. Egyéb esetekben a vizsgálóbíró köteles ismét tájékoztatni önt arról, hogy jogosult – szükség esetén kirendelt ügyvéd általi – jogi segítségre.

Ha úgy dönt, hogy igénybe vesz ügyvédi segítséget, az ügyvéd betekinthet az ügyiratokba és bizonyos feltételekkel beszámolhat önnek a tartalmukról.

Megilleti a hallgatás joga.

Ha azok a cselekmények, amelyekkel kapcsolatban eljárást indítanak ön ellen, bűntettnek minősülnek, önt audiovizuális technikával történő kihallgatás alá vethetik.

Vallhatom magam bűnösnek a tárgyalás előtt egyes vádpontokban vagy az összes vádpontban?

Beismerheti a vádakat vagy azok egy részét. Ez stratégiai kérdés, amelyet az ügyvédjével kell megvitatnia.

Megváltoztathatók a vádak/vádirat a tárgyalás előtt?

Az ön mellett vagy ellen szóló bizonyítékok tárgyalás előtti vizsgálata során megváltozhat a vizsgálóbíró elé terjesztett cselekmények minősítése (bűntett vétséggé, vagy vétség bűntetté minősítése).

Amennyiben a tárgyalás előtti vizsgálat során további büntetendő cselekményekre derül fény, a bíró az ügyész kérésére kivizsgálhatja az új fejleményeket.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amely miatt egy másik tagállamban már eljárást indítottak ellenem?

Ha egy másik tagállamban eljárást indítottak ön ellen, de nem hoztak ítéletet, akkor kikérdezhetik francia területen is az esetet illetően.

Ha viszont az eljárás során egy másik tagállamban már ítélet született az ügyében, akkor a non bis in idem (nem hozhatnak ítéletet kétszer ugyanazon bűncselekmény ügyében) elv értelmében nem vonhatják önt eljárás alá Franciaországban, és nem hozhatnak ítéletet az ügyében.

Tájékoztatnak az ellenem valló tanúkról és a meglévő terhelő bizonyítékokról?

A felek megfelelő meghallgatásának elve alapján ismertetik önnel a bizonyítékokat (tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok), hogy a lehető legjobban készíthesse elő a védelmét, és megtehesse az észrevételeit.

Ezek a bizonyítékok megjelennek az ügyiratokban, amelyekről azután, hogy a bíró engedélyt ad rá, ön az ügyvédje útján másolatokat kaphat.

Önnek és az ügyvédjének tartózkodnia kell attól, hogy ezeket az iratokat átadja harmadik feleknek, és ezzel kockáztassa, hogy megsérüljön a tárgyalás előtti vizsgálat titkossága.

Kérnek információt az esetleges büntetett előéletemről?

A tárgyalás előtti vizsgálat aktájában mindenképp szerepelnie kell az önre vonatkozó korábbi elmarasztaló ítéletek összefoglalójának vagy egy olyan nyilatkozatnak, amely szerint nincs ilyen ítélet.

Más ország állampolgára vagyok. Jelen kell lennem a tárgyalás előtti vizsgálat során?

Az ön jogi korlátozásokkal történő szabadon bocsátásakor esetlegesen megállapított kötelezettségek miatt nem hagyhatja el a francia területeket a tárgyalás előtti vizsgálat során.

Vád alatt és jogi képviselettel rendelkező tanú státusz (3)

Az első bírósági meghallgatást követően a vizsgálóbíró közli önnel, hogy megvádolják, vagy hogy jogi képviselettel rendelkező tanú státuszt biztosít önnek.

Az, hogy büntetendő cselekmény elkövetésével vádolják, azt jelenti, hogy megalapozott vagy egybehangzó bizonyítékok állnak rendelkezésre ön ellen, amelyek arra engednek következtetni, hogy ön érintett volt a büntetendő cselekmény elkövetésében. Ön valóban részes fele a büntetőeljárásnak, ami nem igaz a jogi képviselettel rendelkező tanúkra.

A „jogi képviselettel rendelkező” tanú státusz azt jelenti, hogy van némi bizonyíték, de nem kellően egyértelmű ahhoz, hogy vádat emeljenek ön ellen. Ebben a tekintetben, bár nem részes felei a büntetőeljárásnak, a jogi képviselettel rendelkező tanúk hozzáférhetnek az ügy irataihoz, joguk van védelemhez és kérhetik a vizsgálóbírót, hogy hajtson végre bizonyos intézkedéseket.

A két helyzet eltérő következményekkel jár. Csak azt lehet indokolt bírói határozattal jogi korlátozások mellett szabadon bocsátani, – ezt contrôle judiciaire alá helyezésnek hívják – (és ezáltal megtiltani neki, hogy elhagyja a francia területeket), előzetes letartóztatásba helyezni, vagy bíróság elé állítani, aki ellen vádat emeltek.

Az illető csak ezután kérelmezheti feltételes szabadlábra helyezését.

Ha „jogi képviselettel rendelkező tanú” státuszban van, akkor az eljárás során bármikor kérheti, hogy emeljenek vádat ön ellen.

Mik a feltételes szabadlábra helyezés feltételei?

Abban az esetben lehet jogi korlátozásokkal szabadon bocsátani önt, ha szabadságvesztés vagy súlyosabb büntetés vár önre.

A jogi korlátozásokat a tárgyalás előtti vizsgálat érdekei indokolják (például hogy megakadályozzák, hogy ön külföldre szökjön), vagy biztonsági intézkedésként szükségesek (például a sértettel való találkozás tilalma). A feltételes szabadlábra helyezés kapcsán elfogadott intézkedések többségének célja, hogy megakadályozza az elkövető szökését.

Ez az intézkedés a vizsgálóbíró határozatával – az ügyész utasítására vagy az ön kérésére – bármikor megszüntethető.

Ha ilyen kérelemmel él, a vizsgálóbírónak öt napon belül határozatot kell hoznia.

Ha a jogi korlátozások elkerülésére törekszik, azt kockáztatja, hogy előzetes letartóztatásba helyezhetik.

Végül pedig meg is támadhatja az önt feltételes szabadlábra helyező végzést olyan módon, hogy fellebbezést nyújt be a Chambre de l’instruction joghatósághoz (vizsgálatokat végző kamara, másodfokú joghatóság).

Milyen feltételei vannak az előzetes letartóztatásnak?

Csak abban az esetben helyezhetik előzetes letartóztatásba, ha egy bizonyos szintnél súlyosabb büntetést, azaz legalább háromévi vagy annál hosszabb szabadságvesztést kell kiszabni önre.

Előzetes letartóztatás csak akkor rendelhető el, ha csak ilyen módon lehet megőrizni az igazság megállapításához szükséges bizonyítékokat vagy tárgyi bizonyítási eszközöket; megelőzni, hogy a tanúkra, a sértettekre vagy a családjukra nyomást gyakoroljanak; megelőzni, hogy a megvádolt személy és a többi elkövető vagy bűnrészes összejátsszon; megvédeni a megvádolt személyt, valamint biztosítani, hogy továbbra is az igazságszolgáltatási rendszer rendelkezésére álljon; véget vetni a bűncselekménynek vagy megelőzni a bűnismétlést; valamint bűntettek esetében véget vetni a közrend kivételes, folyamatos megsértésének, amelyet a bűncselekmény súlyossága okoz.

A kihirdetésétől számított 10 napon megtámadhatja az önt előzetes letartóztatásba helyező végzést az önt fogva tartó büntetés-végrehajtási intézmény vezetőjének vagy a határozatot kiadó bíróság hivatalának eljuttatott nyilatkozat révén.

A tárgyalás előtti vizsgálat lezárása (4)

A tárgyalás előtti vizsgálat többféle bírói végzéssel érhet véget:

Az eljárás megszüntetése

A bíró elrendelheti az eljárás megszüntetését azért, mert nem gyűjtött össze elég bizonyítékot ön ellen. A megszüntetés lehet teljes vagy részleges.

Részleges megszüntetés esetén a vizsgálóbíró a fennmaradó vádakkal kapcsolatban tárgyalásra bocsátást vagy vádirat készítését rendeli el.

Ha teljes megszüntetést rendel el, és ön előzetes letartóztatásban volt, akkor szabadon bocsátják, az elkobzott tárgyakat pedig visszaadják önnek.

Önnek joga van kártalanítási eljárást kezdeményezni.

Ne feledkezzen meg azonban arról, hogy magánfél a közléstől számított 10 napon belül fellebbezhet a végzés ellen a határozatot kihirdető bíróság hivatalánál.

Tárgyalásra bocsátás

Ha a bíró úgy véli, hogy elegendő bizonyítéka van ön ellen, dönthet úgy, hogy tárgyalásra bocsátja az ön ügyét.

Ha jogi korlátozások mellett szabadlábon vagy előzetes letartóztatásban volt, ez a végzés megszünteti ezeket az intézkedéseket.

A bíró azonban további, konkrét indokolással ellátott végzés útján dönthet úgy, hogy legfeljebb két hónapos időszakra fenntartja az intézkedéseket. Ha ezen időszak végéig ön nem jelenik meg az illetékes bíróság előtt, akkor szabadon bocsátják.

A bíró kizárólag „kivételes esetben”, két alkalommal, alkalmanként két hónapra rendelhet el meghosszabbítást olyan végzés kibocsátásával, amely megindokolja, miért lehetetlen két hónapon belül döntést hozni az ügyben. Ha a hat hónapos időszak végéig nem hoztak ítéletet, akkor szabadon bocsátják önt.

Nincs jogorvoslati lehetősége ez ellen a végzés ellen, kivéve ha úgy véli, hogy a vétségekkel foglalkozó bíróság elé terjesztett cselekmény olyan bűntett (és nem vétség), amelyre vonatkozóan vádiratot kellett volna benyújtani a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróságnak. Ez a jogorvoslati lehetőség a magánfél előtt is nyitva áll.

Vádirat

Ezt a végzést a vizsgálóbíró bűntettekkel kapcsolatban bocsáthatja ki.

Ha ön jogi korlátozások mellett szabadlábon van a bírói végzés kibocsátásakor, akkor fenntartják az intézkedést.

Ön mint az a személy, aki ellen a vádirat szól, jogosult fellebbezni a végzés ellen.

Az európai elfogatóparancs (5)

Az európai elfogatóparancs olyan eljárás, amelynek célja, hogy felváltsa a tagállamok közötti kiadatási eljárást.

Ez tulajdonképpen olyan bírósági határozat, amelyet az Európai Unió egy adott tagállama bocsát ki azzal a céllal, hogy egy másik tagállam letartóztasson és átadjon egy olyan személyt, akit bűncselekmény miatt köröznek, vagy akire börtönbüntetés vár, illetve őrizetbe vételére megelőző intézkedésként van szükség.

Bármely tagállam megteheti a szükséges és arányos kényszerintézkedéseket a körözött személlyel szemben.

A körözött személy letartóztatásakor jogosult arra, hogy tájékoztassák az elfogatóparancs tartalmáról, valamint hogy igénybe vegye ügyvéd és tolmács szolgáltatásait.

A végrehajtó hatóság minden esetben jogosult úgy dönteni, hogy fogva tartja a személyt, vagy bizonyos feltételekkel szabadon bocsátja.

A végrehajtó hatóság döntéshozatal előtt meghallgatja az érintett személyt. A végrehajtó igazságügyi hatóságnak legkésőbb az elfogás után hatvan nappal végleges döntést kell hoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról. Ezután azonnal értesítenie kell a parancsot kibocsátó hatóságot a döntéséről. Ha azonban a szolgáltatott információk nem elegendőek, a végrehajtó hatóság kérhet további információkat a kibocsátó hatóságtól.

Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos fogva tartási időszakokat le kell vonni a kiszabott szabadságvesztés teljes időtartamából.

Az ügy védelem általi előkészítése (6)

Az ön és az ügyvédje közötti kapcsolat kölcsönös bizalmon alapul; az ügyvéd tulajdonképpen az ön bizalmasa. Ebben a tekintetben az ügyvédjét szakmai titoktartás köti.

Éppen ezért kérdezzen meg minden ön számára fontosnak ítélt kérdést az ügyvédjétől, és járjon utána minden szükséges magyarázatnak a félreértések elkerülése érdekében.

Az első találkozásukkor adja át az ügyével kapcsolatos iratokat és információkat az ügyvédnek, hogy a lehető legjobb módon készíthesse elő az ön védelmét.

Beszéljék át az ön összes kérdését, különösen az eljárás menetével, az eljárás kiválasztásával kapcsolatosan követendő stratégiával, valamint az ügyét kezelő bírók által majd nagy valószínűséggel feltett kérdések típusával kapcsolatban.

Mindenképpen tegye fel az eljárás kimenetelével, az önre váró büntetésekkel és a rendelkezésre álló ítélethozatali lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseit.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

3. Jogaim az eljárás során

Ha ön nagykorú, beismeri az ön elleni vádakat, és jogsértése pénzbüntetéssel vagy legfeljebb ötévi szabadságvesztéssel büntethető, akkor jogosult az úgynevezett „comparution immédiate sur reconnaissance préalable de culpabilité” eljárásra (a bűnösség elismerése utáni azonnali bíróság elé állítás). Kötelező ügyvédi segítséget igénybe vennie. E gyorsított eljárás eredményeképpen enyhébb büntetésekre számíthat.

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A joghatóság köre a büntetendő cselekmény jellegétől és a területi illetékességtől függ. A kihágásokkal kapcsolatban az elkövetés helye szerinti vagy az ön lakóhelye szerinti rendőrbíróság vagy helyi bíróság illetékes.

Vétségek (enyhébb bűncselekmények) esetében az elkövetés helye szerinti vagy az ön lakóhelye vagy őrizetbe vételének helye szerinti tribunal correctionnel (vétségekkel foglalkozó bíróság) rendelkezik illetékességgel.

Bűntett elkövetése esetén az elkövetés helye szerinti vagy az ön lakóhelye vagy őrizetbe vételének helye szerinti cour d’assises (a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság) illetékes.

A büntetőügyi tárgyalásokon az eljárás szóbeli és nyilvános. Kivételes esetben a tárgyalás megtartható zártan is, fiatalkori bűnözéssel foglalkozó ügyekben vagy a sértett kérésére a nemi erőszakkal, kínzással és szexuális bántalmazással kísért kegyetlenkedéssel foglalkozó ügyekben.

Vétségek és kihágások esetén a határozatot egy vagy több hivatásos bíró hozza meg, míg a kilenc polgári esküdtből és három hivatásos bíróból álló, a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróság nyolcfős minősített többséggel hoz döntést.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Csak az eljárást megindító iratban leírt vádakat terjesztik bíróság elé, amely nem vehet figyelembe egyéb vádakat.

A bíróság a meghallgatás során azonban jogosult arra, hogy átminősítse az elé tárt cselekményeket, azzal a feltétellel, hogy önnek volt lehetősége benyújtani az új vádakkal kapcsolatos észrevételeit. Ha ez az átminősítés azzal jár, hogy a bíróság új fejleményekkel is foglalkozik, akkor önnek önként bele kell egyeznie, hogy azokat illetően is megjelenjen a bíróság előtt.

Franciaországban nem létezik bűnösség beismeréséhez kapcsolódó eljárás. Csak arra van lehetőség, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a tárgyalási szakasz előtt gyorsított eljárás igénybevételét kérje (a bűnösség elismerése utáni azonnali bíróság elé állítás). Ha beismerést tesz, a bírók ugyanúgy vizsgálják és értékelik a beismerését az eljárás során, mint bármilyen más bizonyítékot.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Az egész tárgyalási szakaszban kötelező jelen lennie. Hacsak nincs nyomós indoka, a távollétében hoznak ítéletet az ügyében, kivéve ha a bíróság beleegyezik abba, hogy az ön visszatértéig elhalassza a meghallgatást. A bíróságnak azonban nem kötelessége teljesíteni a halasztás iránti kérését. Mindazonáltal ha az ügyvédje jelen van, meghallgathatják, és képviselheti önt. A francia jog szerinti bűntetteket érintő ügyekben elfogatóparancsot adhatnak ki ön ellen.

A videokonferencia használata kizárólag a tanúk, magánfelek és szakértők meghallgatásához engedélyezett Franciaországban.

Ha nem érti a bíróság nyelvét, tolmácsot rendelnek ki önnek.

Ha az ügy bűntettre vonatkozik, kötelező ügyvéd segítségét igénybe venni. Vétségek és kihágások esetén eldöntheti, hogy fogad-e ügyvédet. Természetesen lecserélheti az ügyvédjét a tárgyalási szakaszban.

Lehetőséget adnak önnek arra, hogy felszólaljon a tárgyalás során. Ugyanakkor mindvégig joga van a hallgatáshoz is. Vegye figyelembe, hogy hozzáállása befolyásolhatja a bírókat az ítélethozatalban.

Nem ítélhetik el csupán azért, mert hazudott a meghallgatáson. A hazugság azonban befolyásolja a bíróság döntését, továbbá veszélyeztetheti az ügyvédje stratégiáját is.

Milyen jogaim vannak az ellenem előterjesztett bizonyítékokkal kapcsolatban?

A mindkét fél birtokában álló bizonyítékokat átfogó értékelésre kell előterjeszteni, hogy ezáltal önnek lehetősége legyen vitatni őket. A francia büntetőjogban szabad bizonyítás érvényesül, bizonyítékot pedig minden körülmények között elő lehet terjeszteni. Tehát ön minden szükséges bizonyítékot előterjeszthet, különösen a magánnyomozó által begyűjtött bizonyítékokat. Az egyetlen korlátozás az, hogy a bizonyításnak jogszerűnek kell lennie.

Kérheti tanúk meghallgatását is. Közvetlenül vagy az ügyvédjén keresztül kérdéseket tehet fel a tanúknak a meghallgatáson, és bármilyen módon vitathatja az általuk szolgáltatott bizonyítékokat.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

A bírók megvizsgálják, hogy ön büntetett előéletű-e. Az eljárás során mindvégig az akta részét képezi az erre vonatkozó nyilatkozat. Az ön ügyével foglalkozó illetékes igazságügyi hatóság kérhet másik tagállamtól kivonatot az ön büntetett előéletére vonatkozó adatokról.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalásának kimenetelét elviekben már előre átgondolták az ügyvédjével, feltéve hogy ön teljes körűen tájékoztatta az ügyvédet a helyzetéről. A kimenetel szabadlábra helyezés, felmentés vagy elmarasztalás lehet.

Elmarasztalás esetén a lehetséges büntetések a következők:

Szabadságvesztés:

  • Bűntettek esetében életfogytig tartó vagy határozott időtartamú szabadságvesztés lehet az ítélet. Ez utóbbi esetében a büntető törvénykönyv legfeljebb 10 és 30 év közötti időtartamot határoz meg.
  • Vétségek elkövetése esetén legfeljebb 10 év szabadságvesztés szabható ki.

A szabadságvesztéssel járó, nem nem enyhíthetőnek minősülő büntetések megváltoztathatók: például feltételes szabadon bocsátásra, nappali kimenő melletti szabadságvesztésre módosíthatók vagy mérsékelhetők.

Egyéb büntetések:

  • Minden esetben kiszabható az egyes bűncselekményekre megállapított mértékű büntetés.
  • Vétségek és kihágások esetén elrendelhető kártérítés, azaz ítélhetik arra, hogy kárpótolja a sértettet a veszteségért.
  • Kiszabhatók kiegészítő büntetések is, mint például közmunka (az ön beleegyezésével), bizonyos jogoktól (vezetői engedély stb.) való megfosztás, vagyonelkobzás, létesítménybezárás, polgári jogok (szavazati jog stb.) megvonása, vagy számlák kibocsátásának tilalma. Ezenkívül elrendelhető francia területről (ha ön külföldi) vagy a francia területek egyes részeiről való kitiltás is.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértettek jelen lehetnek vagy képviseltethetik magukat a tárgyaláson. Ennek hiányában úgy tekintik, hogy a sértett elállt az igényétől. A sértettnek joga van eljárást kezdeményezni. A sértettnek vagy ügyvédjének a tárgyaláson történő jelenléte biztosítja a sértett érdekeinek védelmét és azt, hogy kártérítést kérhessen az elszenvedett kárért.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

4. Jogaim az eljárás után

Benyújthatok fellebbezést?

Kihágások esetében ön a rendőrbíróság és a helyi bíróságok bizonyos ítéletei ellen a kihirdetésüktől számított 10 napon belül fellebbezhet a Chambre des appels correctionnels-nél (Fellebbviteli Bíróság, büntetőügyi fellebbezési részleg).

Vétségek esetében a vétségekkel foglalkozó bíróság ítéletei ellen a kihirdetésüktől számított 10 napon belül fellebbezhet a Fellebbviteli Bíróság büntetőügyi fellebbezési részlegénél.

Bűntettek esetében az ítélet kihirdetésétől 10 napon belül fellebbezhet a Cour d’Assises (a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó bíróság) által hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet ellen egy másik Cour d’Assises-nál.

A büntetőeljárásban (a bűnösség megállapításával kapcsolatban) hozott ítélet vagy a polgári jogi igény (a sértettnek megítélt kártérítés és kamat) tárgyában hozott ítélet ellen is fellebbezhet.

Emellett fellebbezést nyújthat be a Semmítőszék bűnügyi részlegéhez is a fellebbviteli bíróság fellebbezés alapján hozott ítéletei és a más jogorvoslattal meg nem támadható ítéletek ellen, a vitatott ítélet kihirdetésének dátumától számított öt napon belül.

A Semmítőszék mint legfelsőbb bíróság meghatározott időn belül döntést hoz arról, hogy elfogadható-e a fellebbezés; ha elfogadhatónak tartják, akkor a Semmítőszék csak a jogszabályok alkalmazását vizsgálhatja, tehát nem dönt érdemben az ügyben.

A fellebbezést a vitatott határozatot kihirdető bíróság hivatalának, vagy ha önt fogva tartják, akkor a büntetés-végrehajtási intézet vezetőjének kell átadni.

Minden esetben elengedhetetlen, hogy ön aláírja a fellebbezést.

Mi történik, ha fellebbezést nyújtok be?

A Fellebbviteli Bírósághoz való fellebbezés és az előtte lefolytatott eljárás vagy a Semmítőszékhez való fellebbezés és az előtte lefolytatott eljárás során a vitatott határozat végrehajtását elvileg felfüggesztik.

Ha azonban önt szabadságvesztéssel járó büntetéssel sújtották és utána fogva tartották, akkor a vitatott határozat elleni fellebbezésnek nincs olyan hatása, amely a további döntésig véget vethetne a fogva tartásnak.

A fellebbezésről szóló értesítésnek az üggyel foglalkozó bíróság általi nyilvántartásba vétele után a meghallgatást „ésszerű” időn belül kell megtartani.

Mi történik a Fellebbviteli Bíróság vagy a Semmítőszék előtti meghallgatáson?

Mivel a büntetőeljárások szóbeliek, önnek lehetősége van arra, hogy jelen legyen és új bizonyítást és bizonyítékokat mutasson be a fellebbezési eljárás alatt, amelynek során mindkét oldal teljes körűen érvelhet.

Fellebbezés esetén a Fellebbviteli Bíróság büntetőügyi fellebbezési részlege vagy a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó bíróság helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti a vitatott határozatot.

Bizonyos esetekben, különösen ha az ügyész fellebbezést vagy jogkérdésre vonatkozó fellebbezést nyújtott be, ön a fellebbezés eredményeképp súlyosabb büntetést kaphat, mint az eredeti ítéletben, és növelhetik a magánfél (sértett) által kért kártérítés és kamat összegét is.

A jogszabályok alkalmazását vizsgáló Semmítőszék megsemmisítheti és hatályon kívül helyezheti a vitatott határozatot, és dönthet úgy, hogy az ügyet a Fellebbviteli Bíróság elé utalja vissza.

Bírósági határozat csak akkor válik jogerőssé, amikor lejárnak a jogorvoslatok gyakorlására vonatkozó határidők.

Ha az eredeti, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet elleni fellebbezés lezárásaként önt a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szabadlábra helyezik vagy felmentik, akkor bizonyos feltételekkel kérelmezheti az „önkényes” fogva tartás miatt önnek okozott anyagi veszteség, fájdalom és szenvedés miatti károk megtérítését.

Az önt szabadlábra helyező vagy felmentő határozat közlésekor tájékoztatást kap a kártérítéshez való jogról.

Ez esetben az önt szabadlábra helyező vagy felmentő határozattól számítva hat hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kérelmet nyújtson be annak a Fellebbviteli Bíróságnak az elnökéhez, amelynek illetékességi területén kihirdették a határozatot.

Az elnök a kártérítési igényről indokolt határozatban hoz döntést, amelyet nyilvános meghallgatás után hirdet ki. E meghallgatás során ön kérhet személyes vagy az ügyvédje útján történő meghallgatást is.

A Fellebbviteli Bíróság elnökének határozata a Commission Nationale de réparation des détentions (CNR – az indokolatlan fogva tartás miatti kártérítési igényeket kezelő nemzeti szervezet) előtt benyújtott fellebbezéssel, a határozat közlésétől számított 10 napon belül támadható meg.

A CNR szuverén alapon hoz döntéseket, és a határozatai ellen nem lehet fellebbezni.

A megítélt kártérítést az államnak kell kifizetnie.

Milyen információkat tartalmaz a bűnügyi nyilvántartás?

Amennyiben a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés lezárását követően jogerősen szabnak ki büntetést önre, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet bekerül az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok közé, amelyeket az ön származási országának igazságügyi igazgatása tart nyilván.

Uniós tagállam állampolgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983. március 21-i egyezmény értelmében az ön származási országába való átszállítását a származási országa vagy az ítéletet kiszabó állam, ez esetben Franciaország kérheti.

Az átszállítás végrehajtásához azonban szükséges az ön szabad akaratából történő, előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezése, ami azt jelenti, hogy önt teljes körűen és pontosan tájékoztatni kell az átszállítás következményeiről.

Ezenkívül ön önként kérheti a származási országába való átszállítását. Kérelme bizonyos feltételek teljesülése esetén fogadható el.

Ha elítélnek, elítélhetnek ismét ugyanazért a cselekményért?

A francia büntetőjogra érvényes „non bis in idem” elv folytán ha az ön ügyét egy adott tagállamban jogerős ítélettel már elbírálták és önt elítélték, akkor ugyanazért a cselekményért egy másik tagállamban nem vonhatják ismét eljárás alá és nem ítélhetik el.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

5. Közlekedési szabályok megsértése és egyéb kihágások

Franciaországban több kihágást, főként a közlekedési szabályok megsértését közvetlenül a közigazgatási szervek kezelik, nem pedig az igazságügyi hatóságok. Az alkalmazandó eljárások biztosítják az ön alapvető jogainak, különösen a védelemhez fűződő jogoknak a védelmét. Igazgatási jellegű büntetés soha nem járhat szabadságvesztéssel.

A büntetést közvetlenül a jogszabályi kötelezettség megszegését észlelő igazgatási hatóság szabja ki hivatalból. Minden büntetést kiszabó határozatot meg kell indokolni, amelyet ön vitathat. A büntetés azonnal végrehajtható, még akkor is, ha ön úgy dönt, hogy fellebbezést nyújt be.

Hogyan kezelik a kisebb súlyosságú közlekedési szabályszegéseket?

A közlekedési szabályok megsértését közvetlenül a cselekmény konkrétumait észlelő tisztviselő, rendőr vagy csendőr kezeli. Ha büntetendő cselekményt követett el, azonnal közlik önnel, mi a kiszabandó büntetés. Először elmagyarázzák önnek a büntetés indokait, ami után észrevételeket tehet. Ezt követően átadják a határozatot önnek, amely tartalmazza az ön által elkövetett jogsértést és a kiszabott büntetést. A büntetést rögtön a kiszabása után meg kell fizetnie.

A büntetés lehet rögzített összegű bírság és egyes esetekben a jármű közlekedésből történő kivonása.

Másik tagállam polgáraként önt is megbüntethetik Franciaországban a közlekedési szabályok megszegéséért. Ha Franciaország elhagyása előtt nem fizeti meg a büntetést, lehetséges, hogy jogi lépéseket tesznek ön ellen.

Ha nem ért egyet a döntéssel, két hónapon belül élhet fellebbezéssel ellene. A kiszabott büntetés mértéke nem növelhető a fellebbezési eljárás során.

A vitás eseteket tárgyalás nélkül közvetlenül a közigazgatás kezeli. A fellebbezést a büntetést eredetileg kiszabó hatósághoz kell benyújtani (felülvizsgálati kérelem). Ha a fellebbezést elutasítják, a vitás kérdést az eggyel magasabb szintű hatóság elé viheti (fellebbezés magasabb szintű hatósághoz).

A követendő eljárást az önnek átadott határozat tartalmazza.

A közigazgatási bírósághoz csak ezen fellebbezési szakaszok után fordulhat.

Hogyan kezelik az egyéb kihágásokat?

A súlyosabb, a pénzügyi piacok szabályozásához, a versenyjoghoz, az adószabályokhoz vagy a bevándorlási szabályozáshoz kapcsolódó egyéb kihágásokat a közigazgatási jog kezeli.

Megjelennek ezek a szabályszegések a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A közigazgatási jog alapján kezelt, különösen a közlekedési szabályok megszegéséhez kapcsolódó büntetendő cselekményeket nem tartják nyilván Franciaországban az ön büntetett előéletére vonatkozó adatok között.

Utolsó frissítés: 30/01/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.