Fellebbezhetek?

A körzeti bíróság határozata ellen joga van fellebbezni a fellebbviteli bírósághoz. Ha a körzeti bíróságnak a tárgyalás során hozott határozatai (pl. egy tanú meghallgatásának mellőzése) ellen kíván fellebbezni, ezt általában csak akkor teheti meg, amikor az ítélet ellen fellebbez.

Ha körzeti bírósági határozat ellen fellebbez a fellebbviteli bírósághoz, a fellebbezési határidő 30 nap. Hét napja van arra, hogy tájékoztassa a körzeti bíróságot arról, hogy nem elégedett a határozattal és fellebbezni kíván. A fellebbezést írásba kell foglalni. A fellebbviteli bírósághoz kell címezni, és az ügyben döntést hozó körzeti bíróságnak kell benyújtani.

Fellebbezhet a határozat ellen azért, mert úgy érzi, hogy a bíróság nem helyesen értékelte a bizonyítékokat, és/vagy azért, mert úgy véli, hogy a bíróság helytelenül értelmezte a jogot. Az ellenérdekű felek, azaz az ügyész és a sérelmet szenvedett felek (ha vannak ilyenek) ugyanolyan fellebbezési joggal rendelkeznek, mint ön.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez, a büntetését nem hajtják végre, kivéve akkor, ha a bíróság elrendeli annak végrehajtását. Ha a bíróság elrendeli az ön előzetes letartóztatását vagy előzetes letartóztatásának folytatását, ez ellen a határozat ellen rendkívüli fellebbezéssel élhet. A fellebbviteli bíróság az alapügytől külön, sürgősséggel bírálja el az előzetes letartóztatás kérdését.

Ha ön börtönben van, amikor benyújtja a fellebbezést, és szabadon bocsátását kéri, a fellebbviteli bíróság elrendelheti, hogy a fellebbviteli bíróság alapügyben történő határozathozataláig helyezzék önt szabadlábra.

Változó, hogy a fellebbviteli bíróság mennyi idő alatt dolgozza fel az ön fellebbezését. Ha előzetes letartóztatásban van, a fellebbezését általában gyorsabban dolgozzák fel. Ha nem ért egyet a bizonyítékok értékelésével, a fellebbviteli bíróságnak rendszerint főtárgyalást kell tartania, és ismét bizonyítást folytatnak le. Ez általában lelassítja a folyamatot. A fellebbviteli bíróságokon mindenesetre több hónapot vesz igénybe a fellebbezések feldolgozása.

Ha az ellenérdekű felek nem jelentették be, hogy elégedetlenek a körzeti bíróság határozatával, és ön úgy dönt, hogy fellebbez, akkor nekik nem kell bejelenteniük, hogy ezzel nem értenek egyet, de az eredeti fellebbezési határidő lejárta után tizennégy napon belül ekkor is benyújthatnak úgynevezett fellebbezési ellenkérelmet. A fellebbezési ellenkérelemben kérhetik például a büntetés vagy a kártérítés mértékének növelését. Ha ön visszavonja a fellebbezését, az esetleges fellebbezési ellenkérelmek érvényüket vesztik.

Fellebbezésének alátámasztására bemutathat új bizonyítékokat vagy megnevezhet új tanúkat. A büntetőeljárás során lehetőség van új bizonyítékok bemutatására, még a fellebbviteli bíróság előtti főtárgyaláson is.

Mi történik a fellebbezési eljárás során?

Miután ön benyújtotta a fellebbezést, azt tájékoztatásként megküldik az ellenérdekű feleknek – azaz az ügyésznek és a sérelmet szenvedett feleknek. Az ellenérdekű feleket felkérik, hogy egy meghatározott időpontig reagáljanak a fellebbezésre. Ha az ellenérdekű felek fellebbeztek, tájékoztatásul az ő fellebbezéseiket is megküldik önnek.

Az írásbeli fellebbezési szakaszt követően a fellebbviteli bíróság eldönti, hogy tart-e főtárgyalást. Főtárgyalást kell tartani, ha az egyik fél azt kéri, valamint ha a fellebbviteli bíróság határozata attól függ, hogy a körzeti bíróság helyesen értékelte-e a szóbeli vallomások hitelességét.

A bíróság a megfelelő vizsgálatot követően el is utasíthatja a fellebbezését, ha nincs szükség főtárgyalásra, és a fellebbviteli bíróság három tagjának meggyőződése, hogy helyes volt a körzeti bíróság határozata. Ebben az esetben a fellebbezését nem vizsgálják tovább, és a körzeti bíróság határozata jogerőssé válik.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres vagy sikertelen?

A fellebbviteli bíróság olyan mértékben vizsgálja meg a körzeti bíróság ítéletének helyességét, amilyen mértékben azt kérték. Ha ön úgy érzi, hogy a körzeti bíróság határozata teljes mértékben téves, a fellebbezésének lehet az eredménye az, hogy a fellebbviteli bíróság elutasít minden vádat és minden kártérítési kérelmet. A fellebbviteli bíróság részben is helyt adhat a fellebbezésének. Például a fellebbviteli bíróság is vélheti úgy, hogy ön bűnös, de enyhítheti a büntetését.

Ha elutasítják a fellebbezését, általában meg kell fizetnie a bizonyítás azon költségeit, amelyeket az államnak kellett állnia, valamint a sérelmet szenvedett felek jogi eljárással kapcsolatos minden kiadását is. Ha a fellebbezésének részben adnak helyt, akkor lehetséges, hogy nem kell megfizetnie ezeket a költségeket. Ha a fellebbezése sikeres, ön is kaphat kártalanítást a jogi eljárás önnél felmerült költségeiért, amennyiben azokat nem az állam fizeti.

Ha az ön fellebbezésének eredményeként a vádakat ejtik, és a fellebbviteli bíróság határozata marad jogerős, törlik a vonatkozó bejegyzéseket az ön büntetett előéletére vonatkozó adatok közül.

A bírósági ügy minden részes fele jogosult fellebbezni a fellebbviteli bíróság határozata ellen úgy, hogy fellebbezési engedélyt kér a Legfelsőbb Bíróságtól. Büntetőügyekben nagyon ritkán adnak fellebbezési engedélyt. A fellebbezési engedély megadásához az esetnek gyakorlatilag precedensértékűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy általánosabb jelentőséggel kell bírnia. Szinte soha nem adnak fellebbezési engedélyt egyszerűen csak azért, mert ön úgy érzi, hogy a fellebbviteli bíróság tévesen értékelte a bizonyítékokat.

Ha fellebbezési engedélyt kap, a Legfelsőbb Bíróság ismét felülvizsgálja az ügyét. Ez a felülvizsgálat lehet teljes mértékű vagy terjedhet addig, amilyen mértékben azt a fellebbezési engedély lehetővé teszi (pl. a büntetés kiszabását illetően). A Legfelsőbb Bíróság tárgyalásai fő szabály szerint írásbeliek. Az ítélet akkor válik jogerőssé, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy határoz, hogy nem ad fellebbezési engedélyt, vagy amikor megadja az engedélyt és ítéletet hoz. Ha senki nem fellebbez a körzeti bíróság vagy a fellebbviteli bíróság határozata ellen, a határozat legkésőbb akkor válik jogerőssé, amikor lejár a fellebbezési határidő. Az ítélet jogerőre emelkedése az a legkésőbbi időpont, amikor az ítéletet végrehajtják.

Más tagállamból származom. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Ha elítélik, megtagadhatják öntől a Finnországba történő belépést, vagy kiutasíthatják egy másik tagállamba. Ezt akkor tehetik meg, ha a hatóságok úgy vélik, hogy ön veszélyt jelent a közrendre vagy a közbiztonságra. A gyakorlatban csak akkor toloncolják ki az országból, ha meglehetősen súlyos bűncselekményért ítélték el. Önmagában egy bűncselekményben kimondott bűnössége nem lehet kitoloncolás indoka.

A Finn Bevándorlási Szolgálat dönti el, hogy kitoloncolják-e az országból. Ez a szerv egyben legfeljebb 15 évre megtilthatja önnek, hogy belépjen az országba. Ez ellen a határozat ellen a közigazgatási bírósághoz fellebbezhet.

A vádak nem kerülnek be a bűnügyi nyilvántartásba. Ha önt elítélik, a következő büntetések kerülnek be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé:

• letöltendő vagy feltételes szabadságvesztés,
• felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felügyelet,
• letöltendő szabadságvesztés helyett kiszabott közérdekű munka,
• fiatalkorúak büntetése vagy ahelyett kiszabott pénzbüntetés,
• köztisztviselői állásból való elbocsátás, vagy
• büntetés elmaradása a büntethetőség hiánya miatt.

A bűnügyi nyilvántartást a Jogi Nyilvántartási Központ vezeti. Az információk nem nyilvánosak, de a hatóságok a jogban meghatározott feltételek alapján láthatják azokat. Ezenkívül a kölcsönös bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján az információk kiküldhetők az EU-n/EGT-n kívülre is.

Miután meghatározott idő eltelt a jogerőssé vált határozat eredeti dátuma óta, a bűnügyi nyilvántartásban szereplő bejegyzést törlik. A letöltendő szabadságvesztéstől eltérő büntetésre vonatkozó bejegyzéseket öt év után törlik. A legfeljebb kétévi letöltendő szabadságvesztésre és közmunkára vonatkozó bejegyzéseket tíz év elteltével törlik. A legfeljebb kettőtől tíz évig terjedő letöltendő szabadságvesztésre vonatkozó bejegyzéseket húsz év után törlik. A több mint ötévi szabadságvesztésre vonatkozó bejegyzéseket akkor törlik, amikor a személy elhalálozik vagy betölti a 90. életévét.

Nem élhet kifogással az ellen, hogy információkat tárolnak a bűnügyi nyilvántartásban. Bizonyos korlátozások mellett azonban ellenőrizheti, milyen adatokat tárolnak önről a bűnügyi nyilvántartásban.

Kapcsolódó linkek

Büntetőeljárási törvény (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Büntető törvénykönyv (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Bűnügyi nyilvántartás (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Büntetés-végrehajtási Hivatal (svéd nyelven itt)

Az ügyek mérlegelése a fellebbviteli bíróságon (svéd nyelven itt)