Vádlottak (büntetőeljárás)

Finnország

Tartalomszolgáltató:
Finnország

Mi a bűnügyi nyomozás célja?

A rendőrség kötelessége, hogy bűnügyi nyomozást indítson, ha okkal gyanítható, hogy bűncselekményt követtek el. Lehetséges, hogy a rendőrség a bűncselekmény sértettjétől értesül erről a gyanúról. Tudomást szerezhet bűncselekmények gyanújáról más módokon is, és ekkor nyomozást kell kezdenie (például a rendőr maga is észreveheti, hogy bűncselekmény elkövetése van folyamatban).

Melyek a nyomozás szakaszai?

A bűnügyi nyomozásban megkísérelnek információkat szerezni az elkövetett bűncselekményről és az érintett személyekről, és megpróbálják összegyűjteni a bizonyítékokat, amelyekre a vádak mérlegelése és később a tárgyalás során szükség van. A bűnügyi nyomozást a rendőrség, vagy egyes esetekben a finn határőrség, a katonaság vagy a finn vámhatóság végzi. Ezek az ismertetők minden, nyomozás végzésére feljogosított hatóságot „rendőrség” néven említenek.

Kihallgatás

A rendőrség a rendőrőrsre hívhatja önt kihallgatás céljából, vagy telefonon is kihallgathatja. A kihallgatás célja annak megállapítása, hogy okkal feltételezhető-e, hogy bűncselekményre került sor, és hogy azt ön követte el.

Őrizetbe vétel

Ha kihallgatásra hívják, engedelmeskednie kell. Ha nem teszi, a rendőrség önért mehet és beviheti kihallgatásra. Ebben az esetben őrizetbe is vehetik.

Első bírósági meghallgatás

Ha a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér önre vonatkozóan, az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatást az ön elfogása után négy napon belül meg kell tartani. A bíróság az előzetes letartóztatás elrendelése céljából meghallgatást tart és eldönti, hogy önt előzetes letartóztatásba kell-e helyezni vagy szabadon kell-e bocsátani. Ha előzetes letartóztatásba helyezik, a bíróság megállapítja azt a legkésőbbi időpontot is, ameddig vádat kell emelni.

Ha a rendőrség nem kér előzetes letartóztatási parancsot, akkor lehetséges, hogy az ön esetében tartott első bírósági meghallgatás a bírósági főtárgyalás lesz.

A vádak ügyész általi mérlegelése a főtárgyalás előtt

A főtárgyalás előtt a rendőrség elvégzi a bűnügyi nyomozást, és bűnügyi nyomozási jelentésben összefoglalót készít valamennyi összegyűjtött anyagról. A bűnügyi nyomozási jelentést átadják az ügyésznek. Az ügyész ezután eldönti, hogy megalapozottan gyanítható-e, hogy bűncselekményre került sor, és hogy azt ön követte el.

A rendőrségnek tájékoztatnia kell önt és az ügyvédjét a bűnügyi nyomozás előrehaladásáról, valamint azokról a bizonyítékokról, amelyeket az ön bűncselekményben való bűnösségét illetően találtak. Ön saját maga vagy az ügyvédje segítségével is gyűjthet a bűnössége ellen szóló bizonyítékokat, és kérheti azok felvételét a bűnügyi nyomozás anyagai közé.

A tényleges főtárgyalás előtt több kihallgatást tarthatnak. Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából több meghallgatásra is sor kerülhet.

Jogaim a nyomozás során

A nyomozás szakaszai során önt megillető jogokra vonatkozó további információkért kattintson az alábbi hivatkozásokra:

Kihallgatás (1)

Miért akarhat kihallgatni a rendőrség?

Ha a rendőrség azt gyanítja, hogy ön tud valamit egy állítólagos bűncselekményről, akkor kihallgathatják. A kihallgatás célja, hogy információkat szerezzenek az állítólagos bűncselekményről és annak elkövetőjéről. Kihallgathatják azért is, mert a rendőrség meg akarja tudni, milyen előnyöket eredményezett a bűncselekmény, még ha nem is önt gyanúsítják azzal.

Milyen tájékoztatást kapok a jogaimról?

A rendőrségnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kihallgatás megkezdése előtt tájékoztatnia kell önt arról, hogy milyen minőségben hallgatják ki (sértett/gyanúsított/tanú). Ha ön sértett vagy gyanúsított, főszabály szerint joga van ahhoz, hogy önnel legyen egy ügyvéd a kihallgatás során. Ha gyanúsítottként hallgatják ki, a rendőrségnek közölnie kell önnel azt is, hogy mivel gyanúsítják.

Ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a rendőrség elfogta önt, illetve ha őrizetbe vették vagy előzetes letartóztatásba helyezték, a rendőrségnek késedelem nélkül tájékoztatnia kell önt arról a jogáról, hogy ügyvédet vehet igénybe. Ha ügyvédet kér, általában nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amíg az ügyvédje meg nem érkezik. Mindig meg kell azonban adnia a kihallgatást végző személynek a valós személyes adatait, még akkor is, ha nincs jelen az ügyvédje.

A rendőrségnek kötelessége önt nyugodt és higgadt bánásmódban részesíteni a kihallgatás során. A rendőrség nem tehet szándékosan hamis nyilatkozatokat és ígéreteket, és nem állíthat valótlanságokat semmilyen különleges előnnyel kapcsolatban, nem fáraszthatja ki, nem fenyegetheti vagy kényszerítheti a kihallgatott személyt, és nem alkalmazhat semmilyen más meg nem engedett eszközt vagy módszert a személy akaratának, emlékezetének, ítélőképességének vagy döntési szabadságának befolyásolására abból a célból, hogy vallomást csikarjon ki vagy befolyásolja a megtett vallomást.

Mi történik, ha nem beszélem a helyi nyelvet?

Ha nem beszél finnül vagy svédül, a rendőrség gondoskodik arról, hogy tolmács segítse önt a kihallgatás során. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a Nyelvhasználati jogok (6) című részben talál. Előfordulhat, hogy egyes rendőrtisztek az angol nyelvet használják a kihallgatás során. Nem kell fizetnie a tolmácsért. A tolmácsnak le kell fordítania a rendőrség kérdéseit és az ön válaszait.

Ezenkívül a kihallgatás végén ön és a tolmács együtt elolvassák a kihallgatási jelentést, és ekkor ön rámutathat, ha a rendőrség valamit helytelenül rögzített. Nagyon fontos, hogy alaposan nézzék át a jelentést a tolmáccsal, mert a tartalmát felhasználhatják ön ellen a tárgyaláson.

Igénybe vehetek ügyvédet?

Fő szabály szerint mindig jogosult arra, hogy ügyvédet vegyen igénybe a kihallgatás során, függetlenül attól, hogy őrizetbe vették vagy sem. Általában nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amíg az ügyvédje meg nem érkezik. Ha tolmácsra van szüksége, az ügyvédjével folytatott megbeszélésekhez is igénybe vehet tolmácsot.

Ha ismer ügyvédet, akit igénybe kíván venni, megkérheti a rendőrséget, hogy lépjen kapcsolatba vele. Ha nem ismer egy ügyvédet sem, a rendőrség kereshet önnek egyet. A rendőrség továbbá átadhatja önnek azon ügyvédek jegyzékét, akik gyakran foglalkoznak büntetőügyekkel, vagy akik tagjai a Finn Ügyvédi Kamarának. Ezután saját maga választhat egy ügyvédet, a rendőrség pedig felveszi vele a kapcsolatot.

Válaszolnom kell a rendőrség kérdéseire?

Mindig meg kell adnia a rendőrségnek a valós személyes adatait. Semmilyen más kérdésre nem kell válaszolnia. Ha tud valami olyasmit, ami segíthet megoldani a bűncselekmény ügyét és elterelni önről a gyanút, ésszerű válaszolni a kérdésekre. Beszélje meg az ügyvédjével, hogy válaszoljon-e a kérdésekre vagy sem.

A rendőrségnek be kell tartania a törvényt arra vonatkozóan is, hogy mikor lehet kihallgatást tartani. Kihallgatás fő szabály szerint nem tartható este 10 és reggel 7 óra között. Arról, hogy mikor lehet kihallgatást tartani, további információkat itt talál.

Végezhet a rendőrség motozást? Vehetnek tőlem ujjlenyomatot?

Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, a rendőrség jogosult ujjlenyomatot venni öntől. A rendőrség jogosult személymotozást végezni – azaz ellenőrizni, mi van az ön ruházatában vagy más módon a birtokában –, ha önt olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelynek maximális büntetése legalább hat hónapi szabadságvesztés, vagy az állítólagos bűncselekményt megemlíti a kényszerintézkedésekről szóló törvény 5. fejezetének 10. szakasza.

A rendőrség jogosult testmotozást végezni, ideértve vérminta vételét vagy az ön testének más vizsgálatát, ha önt olyan bűncselekménnyel gyanúsítják, amelynek maximális büntetése több mint hat hónapi szabadságvesztés, vagy a bűncselekményt megemlíti a kényszerintézkedésekről szóló törvény 5. fejezetének 11. szakasza. A gyakorlatban a közönséges bűncselekmények, például a lopás, a súlyos testi sértés és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetén végezhető motozás; ez jelentheti azt, hogy DNS-mintát vesznek.

Őrizetbe vétel (2)

Miért vehet őrizetbe a rendőrség?

Az őrizetbe vétel célja a bűnügyi nyomozás védelme. A rendőrség őrizetbe veheti, ha olyan súlyos bűncselekménnyel gyanúsítják, amelynek minimális büntetése kétévi szabadságvesztés. Ebben az esetben nem kell más ok az őrizetbe vételre, csak az, hogy kellően megalapozott legyen a gyanú, hogy ön követte el a bűncselekményt.

Ha azt gyanítják, hogy ön kevésbé súlyos bűncselekményt követett el, például súlyos testi sértést vagy lopást, akkor abban az esetben vehetik őrizetbe, ha az állítólagos bűncselekményen kívül okkal gyanítják azt is, hogy ön:

  • megszökik vagy más módon kibújik a nyomozás alól,
  • megnehezíti az ügy nyomozását, vagy
  • további bűncselekményeket követ el.

Ezenkívül a rendőrség őrizetbe veheti akkor is, ha nem ismerik önt és ön nem közli a nevét vagy címét, vagy nyilvánvalóan hamis nevet vagy címet ad meg.Ha nem rendelkezik állandó lakóhellyel Finnországban, és valószínű, hogy a nyomozás, a tárgyalás vagy a büntetés végrehajtásának elkerülése céljából elhagyja az országot, szintén őrizetbe veheti a rendőrség.

Az őrizetbe vételéről egy olyan köztisztviselő dönt, aki jogosult ilyen döntéseket hozni, bírósági végzésre nincs szükség. Az őrizetbe vételről döntést hozni jogosult köztisztviselők közé tartoznak a magasabb rangú rendőrtisztek, az ügyész és a magasabb rangú vám- és határőrtisztek. A kényszerintézkedésekről szóló törvény 1. fejezetének 6. szakasza tartalmazza az őrizetbe vételre jogosult köztisztviselőkre vonatkozó jogi előírásokat.

Milyen tájékoztatást kapok az őrizetbe vételemről?

A rendőrségnek azt követően, hogy elfogatóparancs alapján tájékoztatják önt az őrizetbe vételről vagy az elfogásról, a lehető leghamarabb közölnie kell önnel, miért vették őrizetbe. Az ön kérésére az őrizetbe vételről tájékoztatniuk kell egy családtagot vagy egyéb közel álló személyt, kivéve, ha ez nehézséget okoz a nyomozásban.

Nem beszélem a helyi nyelvet. Jogosult vagyok tolmácsra?

Ha nem beszél finnül vagy svédül, a rendőrség gondoskodik arról, hogy legyen tolmácsa. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a Nyelvhasználati jogok (6) című részben talál. Előfordulhat, hogy a rendőrtisztek angolul folytatják le a kihallgatást, ha mindkét fél úgy érzi, hogy boldogul angol nyelven. Nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amíg a tolmács meg nem jelenik.

Találkozhatok az ügyvédemmel?

Ha őrizetbe vették, mindig jogosult találkozni az ügyvédjével. Az ön kérésére védőügyvédet is kijelölnek önnek. A védőügyvéd díját az állam fizeti. Ön maga választhatja meg az ügyvédjét, de az ügyvédnek jogi diplomával kell rendelkeznie.

Joga van ahhoz, hogy a rendőrség jelenléte nélkül beszéljen az ügyvédjével, és a beszélgetésüket nem lehet meghallgatni vagy rögzíteni. Ha tolmácsra van szüksége, a tolmács is jelen lehet, amikor ön az ügyvédjével beszél.

Válaszolnom kell a rendőrség kérdéseire?

Nem kell válaszolnia semmilyen kérdésre, amelyet a rendőrség feltesz önnek, de meg kell adnia a személyes adatait. Egyes esetekben a saját érdekében áll, hogy válaszoljon a kérdésekre, mert ez segíthet tisztázni a történteket, és mérséklődhet az ön elleni gyanú. Amikor a bíróság az ön bűnösségét mérlegeli, figyelembe veheti, hogy ön nem válaszolt a kérdésekre. Azonban önmagában az, hogy nem válaszol a kérdésekre, soha nem elegendő ok ahhoz, hogy elítéljék.

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos lehet számomra?

Alapvető joga, hogy nem köteles segíteni a bűnössége megállapítását. Ez azt jelenti, hogy nem köteles olyasmit mondani, ami a saját bűnösségét támasztja alá.

Ha azonban úgy dönt, hogy csak a bíróság előtt beszél bizonyos dolgokról, fel kell készülnie arra, hogy megmagyarázza, korábban miért nem mondott semmit. A bíróság jogosult figyelembe venni, hogy ön csak a tárgyaláson mondta el, hogy valahol máshol volt, amikor a bűncselekményt elkövették. Ez hátrányosan befolyásolhatja az ön által elmondottak hitelességét.

Ha a kihallgatás során olyasmit említ, ami később hátrányosnak bizonyul az ügye szempontjából, felhasználhatják ön ellen az elmondottakat. Ha a tárgyaláson mást mond, mint amit a kihallgatáson, akkor meg kell tudnia magyarázni, hogy mi ennek az oka, különben a bíróság gondolhatja úgy, hogy nem hihető, amit elmondott.

Kapcsolatba léphetek a családtagjaimmal?

Joga van ahhoz, hogy kapcsolatot tartson az önhöz közel állókkal, például a közeli családtagjaival, kivéve, ha a rendőrségnek alapos indoka van arra, hogy korlátozza, kikkel lép kapcsolatba. A rendőrségnek továbbá késedelem nélkül tájékoztatnia kell a hozzátartozóit az ön őrizetbe vételéről, kivéve, ha ez nehézséget okoz a nyomozásban.

Más tagállamból származom. Kapcsolatba léphetek az országom nagykövetségével?

Joga van ahhoz, hogy kapcsolatba lépjen az országa nagykövetségével, kivéve, ha a rendőrségnek alapos indoka van arra, hogy korlátozza, kikkel lép kapcsolatba. A nagykövetséget általában legkésőbb akkor tájékoztatják, amikor a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér önre vonatkozóan.

Vehet tőlem ujjlenyomatot a rendőrség? Nyilvántarthatják a DNS-mintámat?

Ha őrizetbe vették, a rendőrség általában mindig vehet öntől ujjlenyomatot és nyilvántarthatja a DNS-ét.

Alávethet a rendőrség személymotozásnak?

A rendőrség elrendelheti, hogy motozzák meg. A motozás lehet személymotozás, amelynek célja, hogy megtudják, mi van az ön ruházatában vagy más módon a birtokában, vagy lehet testmotozás, amelynek része az ön testének átkutatása, vérminta vétele vagy a testének másfajta vizsgálata.

Ha a testmotozás orvosi szakértelmet igényel, azt csak orvos végezheti el. Egyéb esetben a rendőrség vagy egy egészségügyi szakember végzi el.

A jogszabályok tartalmaznak feltételeket arra vonatkozóan, hogy mikor megengedett a testmotozás; ilyen feltétel például a megalapozott gyanú. A gyakorlatban a rendőrségnek minden közönséges bűncselekmény (lopás, súlyos testi sértés vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények) esetén lehetősége van testmotozást végezni.

Mi történik, ha európai elfogatóparancs alapján vesznek őrizetbe?

Ha egy másik tagállam európai elfogatóparancsot bocsátott ki ön ellen, akkor önt őrizetbe vehetik és fogva tarthatják, hogy kiadják az elfogatóparancsot kibocsátó államnak. Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatás során ön jogosult arra, hogy védőügyvédet és tolmácsot kérjen. A díjukat az állam fizeti, és önnek nem kell visszafizetnie ezt az összeget az államnak. Ugyanúgy saját maga választhat ügyvédet, mint amikor más módon gyanúsítják bűncselekménnyel.

Első bírósági meghallgatás (3)

Miért tartják meg az első bírósági meghallgatást?

Ha a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér önre vonatkozóan, a bíróságnak kell döntenie az előzetes letartóztatásról. Ha önt nem vették őrizetbe és a rendőrség nem kér előzetes letartóztatási parancsot, az első bírósági meghallgatás általában az ügy tényleges fő tárgyalása lesz.

Ha önt őrizetbe vették, a rendőrségnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ön elfogását követő harmadik napon tizenkét óra előtt kérnie kell az önre vonatkozó előzetes letartóztatási parancsot. Ha nem teszik, önt szabadon kell bocsátani. A bíróságnak késedelem nélkül foglalkoznia kell az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelemmel.

Ha ön őrizetben van, az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelemmel legkésőbb az ön elfogásának napjától számított négy napon belül kell foglalkozni. A bíróság az előzetes letartóztatás elrendelése céljából meghallgatást tart és eldönti, hogy önt előzetes letartóztatásba kell-e helyezni vagy szabadon kell-e bocsátani. Ahelyett, hogy az ön előzetes letartóztatását rendelné el, a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat is megállapíthat önre vonatkozóan.

Az előzetes letartóztatással együtt a bíróság elrendelheti az ön kapcsolattartásának korlátozását is. Ez azt jelenti, hogy az előzetes letartóztatásának kezdetén lehetséges, hogy az ügyvédjén kívül senkivel nem veheti fel a kapcsolatot.

Finnországban nincs óvadéki rendszer; azaz ön nem tehet le a bíróságnál egy pénzösszeget, amely lehetővé tenné, hogy szabadlábon legyen, amíg a fő tárgyalásra vár.

Jogom van ahhoz, hogy ügyvédet fogadjak?

Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatáson jogosult arra, hogy legyen ügyvédje. Kérésére az ügyvédet ki kell nevezni az ön védőügyvédjévé, ami azt jelenti, hogy elsődlegesen az állam állja az ügyvéd díját. Joga van ahhoz is, hogy saját maga lássa el a védelmét, de ha a rendőrség előzetes letartóztatási parancsot kér, önnek ajánlatos ügyvédet igénybe vennie. Saját maga választhatja meg az ügyvédjét.

Jogosult vagyok tolmácsra, ha nem értem a nyelvet?

Ha nem ért finnül vagy svédül, a bíróság keres önnek egy tolmácsot. A tolmács díját az állam fizeti. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a Nyelvhasználati jogok (6) című ismertetőben talál. A meghallgatáson lefordítják önnek az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelmet, amennyiben a meghallgatás előtt ön nem nézte át azt az ügyvédjével és a tolmáccsal. A meghallgatáson szükség szerint mindent tolmácsolnak, ami elhangzik.

Fel kell szólalnom a bíróság előtt?

Nem kell felszólalnia a bíróság előtt. Ha van ügyvédje, ő is válaszolhat az előzetes letartóztatási parancs iránti kérelemre az ön nevében. Önnek joga van azonban ahhoz, hogy kérésére személyesen hallgassák meg.

Kell más információkat szolgáltatnom a bíróság előtt?

A bíróságon – ahogyan egyébként a büntetőeljárás során sem – nem kell semmilyen információt szolgáltatnia az állítólagos bűncselekményről. Azonban gyakran hasznos lehet, ha megteszi. Az ügyvédje segít eldönteni, hogy ajánlatos-e beszélnie és információkat adnia.

A meghallgatás után előzetes letartóztatásba helyeznek vagy szabadon bocsátanak?

Ha a bíróság úgy dönt, hogy indokolt az ön előzetes letartóztatása, és nem elég a helyelhagyási tilalom, önt előzetes letartóztatásba helyezik. Ha nincs állandó finnországi lakcíme, a lakhelyelhagyási tilalom a gyakorlatban nem megvalósítható.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy nem indokolt az ön előzetes letartóztatása, elrendeli az ön azonnali szabadon bocsátását. Finnországban nincs lehetőség arra, hogy garanciaként (óvadékként) meghatározzanak egy pénzösszeget. Az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatás végén önt előzetes letartóztatásba helyezik, lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el önre vonatkozóan, vagy szabadon bocsátják. Még ha a bíróság úgy is dönt, hogy önt előzetes letartóztatásba kell helyezni, az intézkedés nem foganatosítható, ha például az ön egészségi állapota miatt ez ésszerűtlen lenne.

Ha előzetes letartóztatásba helyezik, a bíróság meghatároz egy időpontot, ameddig az ügyésznek vádat kell emelnie. Az ügyész kérésére ez az időpont kitolható. A vádemelésre vonatkozóan nincs maximális határidő, de az időtartam nem lehet hosszabb, mint amennyi idő a bűnügyi nyomozás befejezéséhez és a vádak előkészítéséhez szükséges.

Ha kiderül, hogy a vádemelésre megállapított határidő túl rövid, a bíróság az ügyész kérésére meghosszabbíthatja azt. A bíróságnak lehetőséget kell adnia önnek és az ügyvédjének arra, hogy meghallgassák önöket a kéréssel kapcsolatban.

Nyilvános az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatás?

A bírósági ülések fő szabály szerint nyilvánosak, ez az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatásokra is igaz. Általában azonban nyomozási okokból a rendőrség kéri, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatást a nyilvánosság kizárásával tartsák meg, és hogy az ügy anyagai legyenek titkosak a vádak mérlegeléséig. A meghallgatás végeredménye mindig nyilvános.

Fellebbezhetek, ha a bíróság elrendeli az előzetes letartóztatásomat?

Az előzetes letartóztatási parancs ellen a fellebbviteli bíróságon fellebbezhet; erre nincs meghatározott fellebbezési idő. A fellebbviteli bíróság sürgős ügyként mérlegeli az ön fellebbezését. A fellebbviteli bíróság tárgyalásai fő szabály szerint írásbeliek.

A bíróságnak az ön kérésére újra meg kell fontolnia az ön előzetes letartóztatását, még akkor is, ha ön nem fellebbezett az előzetes letartóztatás elrendelése ellen. Nem kell azonban újra megfontolni az előzetes letartóztatás ügyét, ha még nem telt el két hét az első meghallgatástól számítva.Az ügyvédje ad további tájékoztatást arról, milyen feltételek mellett lehet előnyösebb az újbóli megfontolást kérnie. Az előzetes letartóztatásának újbóli megfontolására videokapcsolat útján is sor kerülhet. Ekkor ön egyedül vagy az ügyvédjével a büntetés-végrehajtási intézetben, a bíró pedig egyedül vagy az ön ügyvédjének jelenlétében a bíróságon tartózkodik, és videokapcsolat köti össze önöket.

Elhagyhatom az országot a tárgyalás előtt?

Ha a bíróság az előzetes letartóztatás elrendelése céljából tartott meghallgatáson úgy dönt, hogy önt szabadon kell bocsátani, akkor ön szabadon elhagyhatja az országot. Ha a bíróság lakhelyelhagyási tilalom alá helyezi önt, a bírósági végzés határozza meg a tilalom konkrét tartalmát. Ha folytatódik az ön elleni nyomozás, és ön elhagyta az országot, távollétében elrendelhetik az előzetes letartóztatását, és ha ön elérhetetlen, európai elfogatóparancsot bocsátanak ki ön ellen.

A vádak ügyész általi mérlegelése a főtárgyalás előtt (4)

Mi történik a főtárgyalás előtt?

A rendőrség lefolytatja a bűnügyi nyomozást, majd amikor az befejeződik, megküldi a bűnügyi nyomozási jelentést az ügyésznek. Ha védőügyvédet jelöltek ki önnek, a jelentést neki is megküldik.

Ön és az ügyvédje jogosultak arra, hogy további nyomozást kérjenek, ha úgy vélik, hogy a nyomozás valamilyen értelemben nem teljes. Joga van ahhoz, hogy megkapja a bűnügyi nyomozási jelentés másolatát. Ha nem jelöltek ki önnek védőügyvédet, nem küldik meg önnek vagy az ügyvédjének automatikusan a nyomozási anyagokat.

Ezt követően az ügyész dönt a vádemelésről. Ha vádat emelnek, ön megkapja az idézési kérelem másolatát, és önt is megidézik a fő tárgyalásra. Az idézési kérelem felsorolja a vádakat, valamint a bizonyítékokat és a tanúkat, akiket az ügyész szólítani fog, hogy ésszerű kétséget kizáróan bizonyítsa az ön bűnösségét.

Joga van ahhoz, hogy saját tanúkat vagy bizonyítékokat nevezzen meg. Általában véve jobb, ha a rendőrség a bűnügyi nyomozás során, a bírósági tárgyalás előtt kérdezi ki az embereket. Az ügyvédjét kell megkérdeznie, mi a teendő, ha olyan személyt kíván tanúként szólítani, akit az ügyész nem nevezett meg.

Mindig sor kerül főtárgyalásra?

Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy nem támasztja alá valószínű indok az ön bűnösségét, akkor úgy dönt, hogy ejti a vádakat (nem emel vádat), és az ügy általában ezzel befejeződik. Ha ez történik, és ön előzetes letartóztatásban van, azonnal szabadlábra helyezik.

Az ügyész dönthet úgy is, hogy ejti a vádakat, bár bűnösnek tekinti önt. Ebben az esetben az ügyész úgy gondolja, hogy nincs szükség tárgyalásra. Ez azért lehet, mert kisebb büntetendő cselekményről van szó, vagy mert ön fiatal. Ha az ügyész vélekedésével ellentétben ön úgy érzi, hogy nem bűnös a bűncselekményben, önnek joga van az ügyet határozathozatal céljából bíróság elé terjeszteni.

A sértett is jogosult vádat emelni, ha az ügyész úgy döntött, hogy ejti az ön elleni vádakat.

Bizonyos enyhébb jogsértések megoldhatók írásbeli eljárás útján is, ez azt jelenti, hogy nem tartanak tényleges fő tárgyalást. Írásbeli eljárásra kerülhet sor például akkor, ha ön beismerte a bűnösségét és hozzájárul az eljáráshoz.

Beismerhetem a bűnösségemet a tárgyalás előtt?

Beismerheti a rendőrségnek, hogy bűnös a bűncselekményben. Az ügyében ekkor is tarthatnak fő tárgyalást, ha az ügyész vádat emel, és nem lehetséges az írásbeli eljárás. Ha ön beismerő vallomást tesz és segíti a bűncselekmény nyomozását, ez egyes esetekben elősegítheti a büntetése mérséklését, de ez a bíróság mérlegelésétől függ.

A beismerés nem befolyásolja az ön fellebbezési jogát, és bármikor vissza is vonhatja a beismerő vallomást. Azonban még ha vissza is vonta a beismerést, a bíróság azt akkor is figyelembe veheti annak mérlegelésekor, hogy ön bűnös-e.

Megváltoztatható a vádak megnevezése a tárgyalás előtt?

Attól függően, hogy hogyan halad a nyomozás, a vádak elnevezése megváltozhat a bűnügyi nyomozás folyamán. Az ügyész megvádolhatja olyan bűncselekménnyel is, amely eltér a gyanúsításban szereplő cselekménytől, feltéve, hogy a bűnügyi nyomozás során megállapították a bűncselekmény fő pontjait (például a rendőrség szándékos emberöléssel gyanúsította önt, de az ügyész gondatlan emberöléssel vádolja meg). Az ügyész akár a vádemelést követően is kiegészítheti további részletekkel a vádakat.

Vádolhatnak olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádoltak?

Fő szabály szerint nem vádolhatják olyan bűncselekménnyel, amellyel egy másik tagállamban már megvádolták. Ehhez azonban az szükséges, hogy a másik tagállamban meghozott határozat jogerős legyen, valamint teljesüljön az alábbi feltételek egyike:

  • a vádakat ejtették,
  • önt bűnösnek találták, de nem szabtak ki büntetést önre,
  • a büntetést végrehajtották, illetve folyik a végrehajtása, vagy
  • a büntetést kiszabó ország jogszabályai alapján a büntetés elévült.

Ha úgy érzi, hogy olyan bűncselekménnyel vádolták meg, amelynek ügyében egy másik tagállamban már vádat emeltek ön ellen, erről mindenképpen beszéljen az ügyvédjével.

Panasz a rendőrség fellépésével kapcsolatban (5)

Úgy érzem, a rendőrség helytelenül járt el velem szemben. Kinél tehetek panaszt?

Ha úgy érzi, hogy kötelességeinek teljesítése közben egy rendőrtiszt helytelenül járt el önnel szemben, igazgatási panaszt tehet. Ekkor kivizsgálják a rendőr cselekményeit.

Az igazgatási panaszt egy magasabb rangú rendőrtisztnek vagy a jog legmagasabb szintű védelmezőjének nyújtják be. A jog legmagasabb szintű védelmezői az igazságügyi biztos és a parlamenti ombudsman. A panaszt írásban kell megtenni, de egyebekben a formájára nincsenek megkötések.

Ha azt gyanítja, hogy egy rendőrtiszt bűncselekményt követett el, feljelentést tehet ellene. A rendőrségnek mindig kötelessége nyilvántartásba venni a feljelentést az öntől kapott információk alapján. Az ügyész mindig nyomozást folytat, ha egy rendőrtisztet bűncselekménnyel gyanúsítanak. Ebben az esetben csak az ügyész jogosult eldönteni, hogy okkal gyanítható-e, hogy bűncselekményt követtek el, és hogy bűnügyi nyomozást kell-e folytatni. A rendőrségnek késedelem nélkül meg kell küldenie a feljelentés másolatát a megfelelő ügyésznek, hogy vezető nyomozót nevezhessenek ki. Ön is jogosult arra, hogy megtudja, indul-e bűnügyi nyomozás, és hogy az hogyan halad.

Ha a rendőrség nem megfelelően kezeli önt, mindig kérjen tanácsot az ügyvédjétől arra vonatkozóan, hogy mit tegyen ez ellen.

Nyelvhasználati jogok (6)

Ha bűncselekménnyel gyanúsítják, joga van ahhoz, hogy a büntetőeljárás minden szakaszában használja a finn vagy a svéd nyelvet. Ha nem beszél finnül vagy svédül, megszervezik, hogy legyen tolmácsa mind a kihallgatás, mind a tárgyalás során. Ön akkor is jogosult tolmácsra, amikor a kihallgatásokkal kapcsolatban az ügyvédjével beszél. Nem kell fizetnie a tolmácsért.

Előfordulhat, hogy egyes rendőrtisztek angol nyelvet használják a kihallgatás során; kivételes esetekben lehetséges, hogy más nyelveket is tudnak használni. Ha úgy érzi, hogy nyelvi nehézségek miatt nem értik egymást a rendőrtiszttel, joga van tolmácsot kérni. Nagyon fontos, hogy megértse a kihallgatás tartalmát, hogy a saját nevében aláírhassa a kihallgatási jegyzőkönyvet.

A hatóságoknak nem kötelességük lefordítani a bűnügyi nyomozás során gyűjtött valamennyi anyagot valamely ön által megértett nyelvre. A bűnügyi nyomozási anyagot általában nem fordítják le. Ezért fontos, hogy olyan ügyvédje legyen, aki érti a bűnügyi nyomozás során használt nyelvet. Az idézési kérelmet lefordítják vagy szóban tolmácsolják önnek.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi rendszer

Igazságügyi Minisztérium

A bűnügyi nyomozásról szóló törvény svéd nyelven

Büntetőeljárási törvény

Büntetőeljárási törvény svéd nyelven (nem hivatalos fordítás)

A kényszerintézkedésekről szóló törvény svéd nyelven

Rendőrséghttps://www.poliisi.fi/en

Az előzetes letartóztatásról szóló törvény svéd nyelven

A Finnország és az Európai Unió tagállamai közötti, bűncselekmény alapján történő kiadatásról szóló törvény

A kiadatásról szóló törvény svéd nyelven (nem hivatalos fordítás)

További információk a kényszerintézkedésekről

További információk a kényszerintézkedésekről svéd nyelven

Panasz a rendőrség fellépésével kapcsolatban

Panasz a rendőrség fellépésével kapcsolatban (svéd nyelven)

A nyelvtörvényről szóló ismertető svéd nyelven

Utolsó frissítés: 30/06/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit