Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata finn nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Vádlottak (büntetőeljárás)

Finnország

Tartalomszolgáltató:
Finnország

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A büntetőügyi tárgyalásokat általában egy elsőfokú általános bíróságon tartják. Ezeket körzeti bíróságoknak nevezik. Általában annak a területnek a bírósága tárgyalja az ügyet, ahol az állítólagos bűncselekményt elkövették. A tárgyalások rendszerint nyilvánosak. Ez azt jelenti, hogy bárki jelen lehet az ön tárgyalásán. A bíróság azonban elrendelheti, hogy bizonyos – például szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos – ügyeket teljesen vagy részben a nyilvánosság jelenléte nélkül tárgyaljanak. Ugyanez alkalmazandó abban az esetben is, ha ön a vádemeléskor még nem töltötte be tizennyolcadik életévét.

A bíróság összetétele az ügy jellegétől függ. Az ügyét tárgyalhatja egy bíró, egy bíró és három ülnök, két bíró és három vagy négy ülnök, vagy három bíró. Az összetétel fő szabály szerint a bűncselekmény súlyosságától függ.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

A vád a vádemelést követően általában nem változtatható meg. Az ügyész azonban kiterjesztheti a vádat annak érdekében, hogy az egy másik cselekményre is vonatkozzon, amennyiben a bemutatott bizonyítékokra tekintettel a bíróság ezt helyénvalónak tartja.

A következők nem jelentik a vád megváltoztatását: ha az ügyész korlátozza a vádat, az idézési kérelemben nem említett új jogszabályhelyet jelent be, vagy új tényt von be a vád alátámasztására.

Ha ön a tárgyalás során minden vádpontban vagy egyes vádpontokban bűnösnek vallja magát, akkor lehetséges, hogy a bíróságnak nem kell olyan sok bizonyítékot megvizsgálnia. Egyszerű büntetőügyekben a terhelt beismerése általában elég ahhoz, hogy ítéletet hozzanak. Minél súlyosabb azonban a bűncselekmény, annál több bizonyítékra van szükség a beismerés mellett.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Önnek mindig joga van ahhoz, hogy jelen legyen a tárgyaláson, kivéve, ha az ügyében zárt ajtók mögött, írásbeli eljárásban hoznak döntést. Ebben az esetben önt legfeljebb kilenc hónapi szabadságvesztésre ítélhetik. Ha azonban a büntetés hat hónapi szabadságvesztésnél súlyosabb, a bíróságnak lehetővé kell tennie az ön számára, hogy szóbeli nyilatkozatot tegyen.

Egyes kisebb büntetendő cselekmények esetén akkor is elítélhetik, ha nincs jelen. Ebben az esetben a büntetés pénzbüntetés vagy legfeljebb három hónapi szabadságvesztés, valamint legfeljebb 10 000 EUR elkobzása lehet.

Ha a tárgyaláson való személyes megjelenésre idézik meg, az egész tárgyaláson jelen kell lennie, kivéve, ha a bíróság engedélyezi önnek, hogy távozzon. Ha tolmácsra van szüksége, keresnek önnek egyet. A nyelvhasználati jogaival kapcsolatos további információkat a 2. ismertetőben talál.

Joga van ahhoz, hogy saját maga lássa el a védelmét. Joga van ahhoz is, hogy ügyvédet vegyen igénybe. Ha ügyvéd nélkül érkezik a tárgyalásra, és a bíróság úgy találja, hogy nem képes ellátni a saját védelmét, a bíróság akár az ön akarata ellenére is kirendelhet egy ügyvédet, hogy legyen az ön védőügyvédje. Elviekben bármikor joga van lecserélni az ügyvédjét.

Jogosult, de nem köteles felszólalni a tárgyaláson. Mint terhelt, önnek nem kell segítenie a bíróságot abban, hogy megállapítsa az ön bűnösségét. Ha meg kíván szólalni az ügyben, nem kell igazat mondania, kivéve a személyes adatai és a jövedelme tekintetében. A bíróság összeveti az ön által elmondottakat az ügyben meghallgatott más személyek által elmondottakkal és a bizonyítékokkal, és azután mérlegeli, mennyire megbízható az ön vallomása.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

Joga van ahhoz, hogy tanulmányozza a bizonyítékokat, amennyiben ez nem hátrányos a bűnügyi nyomozásra nézve. Elviekben bármilyen ön ellen szóló bizonyíték felhasználható a bíróságon. A bíróság azonban jogosult korlátozni az olyan bizonyítékok bemutatását és az olyan tanúk meghallgatását, amelyek vagy akik nyilvánvalóan semmilyen hatással nem lehetnek az ítéletre.

Ön is jogosult saját bizonyítékokat benyújtani, illetve jogosult arra, hogy beidéztesse a saját tanúit. A lehető leghamarabb fel kell kutatnia és be kell mutatnia az ilyen bizonyítékokat vagy tanúkat, de első alkalommal bemutathatja azokat a főtárgyaláson, vagy akár a fellebbezés során is. Ha azonban nagyon késői szakaszban mutat be új tanúkat vagy bizonyítékokat, a bíróságnak az ön bűnössége értékelésekor kétségei támadhatnak azok fontosságát illetően.

Önnek és az ügyvédjének joga van kérdéseket intézni az ügy összes tanújához. Ha ügyvédet vesz igénybe, általában ő teszi fel a kérdéseket a bíróságon az ön nevében.

A finn bíróságok szabadon mérlegelhetik a bizonyítékokat. Ez azt jelenti, hogy a bíróság határozza meg az egyes bizonyítékok vagy tanúk fontosságát.

Figyelembe veszik a büntetett előéletemre vonatkozó adatokat?

Ha ön büntetett előéletűnek minősül Finnországban, ezt figyelembe veszik a büntetés kiszabásakor. A büntetett előélet befolyásolhatja azt, hogy az ön büntetése letöltendő vagy felfüggesztett szabadságvesztés lesz-e. Továbbá súlyosabbá teheti a büntetését, amennyiben a bíróság az ön korábbi bűncselekményei alapján úgy véli, hogy ön nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.

Egy korábbi finnországi büntetés enyhítheti is az ön büntetését, amennyiben a most tárgyalt vádat lehetett volna együtt tárgyalni a korábbi vádakkal. A bíróság figyelembe vehet más tagállamban kiszabott letöltendő szabadságvesztést és közérdekű munkát is a büntetés szintjének megállapítása céljából.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

A tárgyalási szakasz az ítélettel zárul, amelyet vagy ugyanazon a napon, vagy később, zárt ajtók mögött hoznak meg. Az ítélet bűnösnek találhatja önt a vádban említett minden bűncselekményben vagy egyes bűncselekményekben, vagy a vádak elutasításáról is szólhat.

Ha a bíróság bűnösnek találja, a következő büntetések lehetségesek:

Letöltendő szabadságvesztés

A letöltendő szabadságvesztés tizennégy naptól életfogytig tarthat. Ha a büntetés több mint kétévi szabadságvesztés, akkor az mindig letöltendő.

Felfüggesztett szabadságvesztés

A legfeljebb kétévi szabadságvesztés felfüggeszthető, ha a bíróság ezt indokoltnak tartja. A felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabhatnak önre pénzbüntetést is, vagy ha a feltételes szabadságvesztés egy évnél hosszabb időre szól, akkor 20–90 óra közérdekű munkát is.

A felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés mindig együtt jár egy legalább egy és legfeljebb hároméves időtartamú próbaidővel. Ha ebben az időszakban nem követ el új bűncselekményeket, a szabadságvesztés-büntetését nem hajtják végre. Ha ezen időszak alatt újabb bűncselekményt követ el, és azért letöltendő szabadságvesztésre ítélik, a bíróság elrendelheti a felfüggesztett büntetésének végrehajtását is.

Közérdekű munka

A legfeljebb nyolc hónapi letöltendő szabadságvesztés-büntetés átváltható közérdekű munkára. Ehhez általában az szükséges, hogy önnek legyen lakóhelye Finnországban. Ha önt korábban letöltendő szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítélték, akkor lehetséges, hogy nincs lehetőség közérdekű munkára.

Fiatalkorúak büntetése

Ha ön tizennyolc éven aluli, és bűncselekményt követ el, ítélhetik fiatalkorúak büntetésére. Ez egy speciális büntetés a fiatal elkövetők számára. Súlyosabb, mint a pénzbüntetés, de enyhébb, mint a letöltendő szabadságvesztés.

Pénzbüntetés

Kisebb büntetendő cselekményekért pénzbüntetésre ítélhetik. A pénzbüntetéseket egységenként szabják ki. Az egységek minimális száma egy, maximális száma 120. Ha egyszerre több bűncselekményért ítélik pénzbüntetésekre, akkor több is lehet a maximum.

Egy egység összege attól függ, mennyi az ön jövedelme a tárgyalás idején. Jelenleg a legkisebb egység 6 EUR.

Ha nem fizeti meg a bíróság által kiszabott pénzbüntetést, azt szabadságvesztésre váltják át. Három meg nem fizetett egység egynapi szabadságvesztésnek felel meg.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

Finnországban a sértett vagy a sérelmet szenvedett fél szerepe meglehetősen erős a tárgyalási szakaszban. A sérelmet szenvedett fél csatlakozhat az ügyész által emelt vádhoz, vagy benyújthat eltérő vádat. A sértett is jogosult vádat emelni, ha az ügyész úgy döntött, hogy ejti a vádakat. Ezenkívül a sérelmet szenvedett fél kártérítést is követelhet a bűncselekménnyel gyanúsított személytől.

A sérelmet szenvedett felet általában megkérdezik a bűnügyi nyomozás során, hogy kér-e büntetést a gyanúsítottra és/vagy kér-e kártérítést a bűncselekményért. A sérelmet szenvedett fél a fő tárgyaláson is benyújthatja követeléseit.

Kapcsolódó linkek

Az általános bíróságok előtti eljárások nyilvánosságáról szóló törvény (angol nyelven) (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Büntetőeljárási törvény (angol nyelven) (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Büntető törvénykönyv (angol nyelven) (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója a körzeti bíróságok előtti büntetőeljárásokról (svéd nyelven)

Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatója bűncselekmények sértettjei számára

Bírósági eljárási törvénykönyv (svéd nyelven itt – nem hivatalos fordítás)

Jogi Nyilvántartási Központ

Utolsó frissítés: 15/01/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.