Mi a célja a bűnügyi nyomozásnak?
A bűnügyi nyomozás célja annak megállapítása, hogy elkövették-e a bűncselekményt, illetve, hogy mik voltak a bűncselekmény körülményei. A nyomozás során összegyűjtik az állítólagos bűncselekmény bizonyítékait, megállapítják a körülményeket, és határoznak arról, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll‑e rendelkezésre ahhoz, hogy vádat emeljenek Ön ellen.
Melyek a bűnügyi nyomozás szakaszai?
A büntetőeljárás megindítása
A büntetőeljárást a nyomozó hatóság (a rendőrség vagy más ilyen hatáskörrel rendelkező állami szerv) vagy az ügyészség indítja meg. A büntetőeljárás akkor indul, amikor információk jutnak a rendőrség vagy az ügyészség tudomására az állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatban.
Őrizetbe vétel és letartóztatás
Amennyiben a nyomozó hatóság alapos okkal feltételezi, hogy bűncselekményt követett el, legfeljebb 48 órára gyanúsítottként őrizetbe veheti Önt. Őrizetbe vétel esetén a nyomozó hatóságnak azonnal ki kell hallgatnia Önt.
Amennyiben a nyomozás során egyértelművé válik, hogy az őrizetbe vétel nem indokolt, Önt haladéktalanul szabadon kell bocsátani. Amennyiben az ügyészség álláspontja szerint Önt a továbbiakban is fogva kell tartani annak érdekében, hogy ne szökjön meg a nyomozás elől, vagy ne kövessen el újabb bűncselekményt, a bíróságtól kérniük kell letartóztatásának elrendelését.
Ilyen esetben az őrizetbe vételt követő 48 órán belül bíróság elé kell Önt állítani. A bíróság dönt arról, hogy helye van-e a letartóztatásnak. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy a letartóztatás nem indokolt, Önt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése
A nyomozás célja olyan bizonyítékok összegyűjtése, amelyek megerősítik a bűncselekmény elkövetésének körülményeit. Ennek érdekében kihallgatják a gyanúsítottat, a sértettet és a tanúkat, összegyűjtik a bizonyítékokat, szakértői elemzéseket végeznek, valamint megfigyelési tevékenységet folytatnak. A bizonyítékok összegyűjtése érdekében végzett valamennyi cselekményt a törvénynek megfelelően dokumentálni kell. Az Önnel szembeni vádemeléshez csak a törvény által előírt és törvényesen összegyűjtött bizonyítékokat lehet felhasználni.
Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése
A büntetőügy iratai tartalmazzák a bűnügyi nyomozással és a bizonyítékokkal kapcsolatos részletes adatokat. A bűnügyi nyomozás befejezését követően az ügyészség átadja a büntetőügy iratainak másolatát a védőnek. Ügyvédje ismerteti Önnel az összegyűjtött bizonyítékokat és az Ön ellen emelt vád alapját.
Ön és védője jogosult indítványokat intézni az ügyészséghez (például, hogy szerepeltessen további bizonyítékokat az iratok között, zárja le a büntetőeljárást, stb.). Az ügyészségnek döntenie kell ezekről az indítványokról. Amennyiben az ügyészség nem ad helyt valamely indítványnak, ugyanezt az indítványt a tárgyalás során a bíróságnak újra előterjesztheti.
Amennyiben az iratok ismertetését és az összes indítvánnyal kapcsolatos döntést követően az ügyészség úgy véli, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre Önnel szemben, összeállítják a vádiratot.
Ez olyan dokumentum, amely tartalmazza a vád alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. Az ügyészség a vádiratot ismerteti a védővel és megküldi a bíróságnak. A vádirat alapján a bíró megkezdi a tárgyalást.
Jogaim a nyomozás során
A büntetőeljárás megindulása (1)
Miért indul meg a büntetőeljárás?
A büntetőeljárás azért indul meg, mert a nyomozó hatóságnak bűncselekmény elkövetésére utaló információ jutott a tudomására. Ez az információ alapulhat feljelentésen vagy olyan tény felfedezésén, amely bűncselekmény elkövetésére utal.
A büntetőeljárás célja annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, és amennyiben igen, rendelkezésre áll-e kellő mennyiségű bizonyíték a gyanúsított elleni vádemeléshez.
Ki folytatja le a bűnügyi nyomozást?
A büntetőeljárást az ügyészség vezeti, és egy nyomozóhatóság folytatja le az ügyészség utasításainak megfelelően. Általában a rendőrség folytatja le a nyomozást. A nyomozást a Belbiztonsági Hivatal, az adó- és vámhatóság, a Környezetvédelmi Felügyelőség, az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási osztálya és büntetés-végrehajtási szolgálata, a katonai rendőrség és a versenyhatóság is lefolytathatja.
A nyomozó hatóságok egyes eljárási cselekményeket csak az ügyészség vagy a bíróság engedélyével végezhetnek.
Hogyan szerzek tudomást a büntetőeljárás megindulásáról?
A büntetőeljárás az első eljárási cselekménnyel kezdődik. Amennyiben bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a büntetőeljárás megindulásáról akkor szerez tudomást, amikor gyanúsítottként őrizetbe veszik vagy a nyomozó elé idézik, és kihallgatják.
Miért gyanúsíthatnak bűncselekmény elkövetésével?
Akkor kezelhetik gyanúsítottként, ha a nyomozó hatóság alapos gyanú alapján feltételezi, hogy bűncselekményt követett el. Az alapos gyanúnak több oka lehet, például:
- a bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tetten érték;
- a bűncselekmény tanúja vagy sértettje Önt azonosította elkövetőként;
- a bűncselekmény bizonyítékai vagy egyéb információk arra utalnak, hogy Ön az elkövető.
Milyen jogaim vannak gyanúsítottként?
Gyanúsítottként főbb jogai a következők:
- joga van ahhoz, hogy ismertessék Önnel, hogy mivel gyanúsítják, joga van vallomást tenni a gyanúsítással kapcsolatban, vagy megtagadni a vallomást;
- joga van tudomást szerezni arról, hogy a vallomásait felhasználhatják Ön ellen;
- joga van tolmács segítségének igénybevételére;
- joga van védő segítségének igénybevételére;
- joga van négyszemközt tanácskozni a védőjével;
- joga van ahhoz, hogy védője jelenlétében hallgassák ki;
- joga van ahhoz, hogy részt vegyen a letartóztatására irányuló indítvány bírósági tárgyalásán;
- joga van bizonyítékok előterjesztésére;
- joga van indítványok és panaszok előterjesztésére;
- joga van valamely eljárási cselekmény jegyzőkönyvébe betekintetni, és megállapításokat tenni az eljárási cselekmény feltételeit, lefolytatását és eredményeit, illetve e jegyzőkönyveket érintően; e megállapításait szintén jegyzőkönyvezik; joga van továbbá beleegyezni a peren kívüli eljárás alkalmazásába, ezen eljárás egyeztetésein részt venni, az alkalmazandó szankció típusára és mértékére javaslatot tenni, és a peren kívüli egyezséget elfogadni vagy elutasítani.
Mik a kötelezettségeim?
Köteles
- a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság felhívására megjelenni;
- részt venni az eljárási cselekményeken és betartani a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság utasításait.
Miről tájékoztatnak a folyamatban levő eljárással kapcsolatban?
Amennyiben Ön a gyanúsított, a nyomozó hatóságnak ismertetnie kell jogait és kötelezettségeit. Fel fogják szólítani, hogy írja alá a kihallgatási jegyzőkönyvet, ezzel megerősíti, hogy ismertették jogait és kötelezettségeit.
Ezt követően tájékoztatják arról, hogy mivel gyanúsítják. Ez azt jelenti, hogy röviden ismertetik azt a cselekményt, amelynek elkövetésével gyanúsítják. Emellett tájékoztatják azon jogszabály részleteiről, amely ezt a cselekményt bűncselekménynek minősíti. Sem a nyomozó hatóság, sem az ügyészség nem köteles Önnek ennél több információt szolgáltatni a tárgyalást megelőző eljárás befejezéséig.
Mikor beszélhetek az ügyvédemmel?
Attól kezdve, hogy büntetőeljárás gyanúsítottjává válik, joga van találkozni és beszélni az ügyvédjével. Joga van beszélni az ügyvédjével azt megelőzően, hogy a nyomozó hatóság megkezdené a kihallgatását.
Őrizetbe vétel és letartóztatás (2)
Milyen körülmények között vehetnek őrizetbe?
Gyanúsítottként őrizetbe vehetik, ha:
- a bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tetten érték;
- a bűncselekmény tanúja vagy sértettje Önt azonosította elkövetőként;
- a bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok arra utalnak, hogy Ön az elkövető.
Emellett akkor is őrizetbe vehetik, ha a nyomozó hatóság egyéb olyan információval rendelkezik, amely alapján Ön a gyanúsított és:
- megpróbált megszökni;
- személyazonosságát nem állapították meg;
- a nyomozó hatóság úgy véli, hogy további bűncselekményeket követhet el, elszökhet a büntetőeljárás elől vagy azt bármely más módon akadályozhatja.
Őrizetbe vehetik és letartóztathatják továbbá másik országnak való átadás vagy kiadatás céljából is (lásd Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése (3)).
Ki vehet őrizetbe?
A nyomozó hatóság jogosult őrizetbe venni Önt. Amennyiben a bűncselekmény elkövetése közben vagy közvetlenül utána tetten érték, vagy megpróbált elmenekülni, bárki elfoghatja és átadhatja a rendőrségnek őrizetbe vétel céljából.
Hogyan tudom meg, hogy őrizetbe vettek, és mi történik ezután?
Amikor őrizetbe veszik, a nyomozó hatóság valamely tisztviselőjének tájékoztatnia kell Önt az őrizetbe vétel okáról, valamint ismertetnie kell jogait és kötelezettségeit. A tisztviselő okiratot állít ki az őrizetbe vételről, amely tartalmazza őrizetbe vételének jogalapját és azon bűncselekmény körülményeit, amelynek elkövetésével gyanúsítják. Joga van indítványokat előterjeszteni és kérni, hogy ezeket szerepeltessék az őrizetbe vételről szóló okiratban.
Ha nem beszélem a helyi nyelvet, hogyan érthetem meg, hogy mi történik?
A nyomozó hatóságnak az Ön által érthető nyelven és módon azonnal tájékoztatnia kell Önt őrizetbe vételének okáról és jogairól. A nyomozó hatóságnak tolmácsot kell biztosítania az Ön részére, amennyiben erre szüksége van. Csak tolmácsot biztosítanak (írásos fordítást nem).
Tájékoztathatom hozzátartozóimat az őrizetbe vételemről?
Joga van legalább egy Ön által kiválasztott hozzátartozó tájékoztatásához. Az értesítés a nyomozó hatóságon keresztül történik. Ez azt jelenti, hogy joga van azt kérni, hogy értesítsék az Ön által kiválasztott személyt, ezt az értesítést pedig a nyomozóhatóság végzi.
Amennyiben a nyomozóhatóság úgy véli, hogy az Ön által kiválasztott személy tájékoztatása őrizetbe vételéről sértheti a nyomozás érdekeit, megtagadhatja az értesítést. Az ilyen megtagadást az ügyészségnek engedélyeznie kell.
Milyen hosszan tarthatnak őrizetben?
Legfeljebb 48 óráig tarthatják őrizetben. Amennyiben az őrizetbe vételétől számított 48 órán belül a bíróság nem rendelte el letartóztatását, a nyomozó hatóságnak haladéktalanul szabadon kell bocsátania Önt.
Milyen körülmények között tartóztathatnak le?
Az ügyészség indítványára tartóztathatják le, amennyiben alapos okkal feltehető, hogy elszökik a büntetőeljárás elől vagy újabb bűncselekményeket követ el. Csak bíró adhat engedélyt a letartóztatásra.
Hogyan döntenek a letartóztatásomról?
A nyomozó hatóság bíróság elé állítja Önt, hogy az rendelje el letartóztatását. Az ügyészt, és amennyiben kívánja, ügyvédjét szintén a bíróság elé idézik. A bíró elolvassa büntetőügyének iratait és kikérdezi Önt a letartóztatás okainak ellenőrzése érdekében. Az ügy résztvevőinek meghallgatást követően a bíróság helyt ad a letartóztatás iránti indítványnak vagy elutasítja azt. Amennyiben a letartóztatást elutasítják, haladéktalanul szabadon kell bocsátani Önt.
Mennyi ideig tarthat a letartóztatásom?
A tárgyalást megelőző eljárásban legfeljebb 6 hónapig tarthatják fogva. Kivételes esetekben ez a határidő meghosszabbítható. Minden kéthónapos időszak elteltével joga van annak kérelmezésére, hogy a bíróság vizsgálja felül a letartóztatás okait, a bíróságnak pedig 5 napon belül döntenie kell arról, hogy a további letartóztatás indokolt-e vagy nem. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a további letartóztatás nem indokolt, Önt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
Óvadék ellenében szabadlábra helyezhetnek?
Joga van azt kérni, hogy a letartóztatás helyett óvadék letétbe helyezésére kötelezzék. Ennek érdekében kérelmet kell előterjesztenie a bírósághoz. Olyan bíró elé állítják, aki dönt az óvadékra irányuló kérelemről, és meg kell hallgatnia az Ön és ügyvédje álláspontját.
Amennyiben a bíróság egyetért a kérelemmel, az óvadék összegének a bíróság számlájára való átutalását követően a fogvatartásból szabadon bocsátják.
Jogosult vagyok fellebbezni a letartóztatásom elrendelésével szemben?
Joga van fellebbezni letartóztatása elrendelésével szemben. Ennek érdekében Önnek vagy ügyvédjének írásbeli fellebbezést kell benyújtania a körzeti bírósághoz, azon a bíróságon keresztül, amely eredetileg elrendelte a letartóztatást. A fellebbezést a letartóztatás elrendeléséről való tudomásszerzést követő 10 napon belül kell benyújtania.
Kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtése (3)
Mi a célja a kihallgatásnak és a bizonyítékok összegyűjtésének?
A kihallgatás és a bizonyítékok összegyűjtésének célja az állítólagos bűncselekmény körülményeinek megállapítása, illetve e körülmények írásbeli rögzítése, annak érdekében, hogy azokat a bíróságon megvizsgálhassák. A nyomozóhatóság és az ügyészség köteles összegyűjteni azokat az információkat is, amelyek arra utalnak, hogy Ön részese volt a bűncselekménynek, és az Ön javára szolgáló információkat is. Ártatlanságát nem kell bizonyítania.
Fognak információkat kérni tőlem?
Amennyiben gyanúsított, a nyomozóhatóságnak haladéktalanul ki kell hallgatnia Önt.
Köteles vagyok információt szolgáltatni a nyomozóhatóságnak?
Nem köteles információt szolgáltatni a nyomozóhatóságnak, vagy válaszolni az általuk feltett kérdésekre. Joga van hallgatni. A hallgatás semmiképpen nem értelmezhető a bűnösség beismerésének. Nem kényszeríthetik arra, hogy önmaga vagy hozzátartozója ellen bizonyítékot szolgáltasson.
Hogyan zajlik a kihallgatás?
A kihallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell Önt arra, hogy megtagadhatja a vallomást, és hogy vallomása felhasználható Ön ellen. Először azt kérdezik meg Öntől, hogy elkövette-e a bűncselekményt, amivel gyanúsítják.
Lehetőséget biztosítanak Önnek, hogy nyilatkozzon arról, mit tud a nyomozás alatt álló bűncselekményről. Emellett kérdéseket tesznek fel Önnek. A kihallgatásról írásbeli jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv aláírása előtt joga van azt elolvasni. Joga van ahhoz, hogy észrevételei szerepeljenek a jegyzőkönyvben.
Mi történik akkor, ha olyasmit mondok, ami hátrányos a bírósági ügyemre nézve?
A megtett vallomás bizonyítékként felhasználható Ön ellen.
A tárgyalás előtt elismerhetem bűnösségemet egy vagy több vádpontban?
A kihallgatás során elismerheti bűnösségét valamennyi vagy egyes vádpontokban. Ehhez joga van továbbá bármikor a kihallgatást követően, akkor is, ha a kihallgatás során azt állította, hogy nem bűnös.
A büntetőeljárás nem ér véget abban az esetben, ha beismeri bűnösségét. A nyomozóhatóságnak továbbra is meg kell állapítania a bűncselekmény körülményeit, és bizonyítania kell azokat. Pusztán vallomása alapján nem ítélhetik el bűncselekmény elkövetése miatt.
Jogom van később a vallomásom visszavonására?
Amennyiben beismerte bűnösségét, joga van visszavonni korábbi vallomását, és tagadni bűnösségét a büntetőeljárás későbbi szakában, illetve a bíróság előtt is. Ugyanakkor ilyen esetben korábbi vallomása ismertethető a bíróságon, és bizonyítékként felhasználható Ön ellen. Amennyiben egyéb bizonyítékok megerősítik bűnösségét, az, hogy visszavonta vallomását, figyelmen kívül hagyható, mivel az nem megbízható.
Kaphatok tájékoztatást az ellenem tanúskodó tanúkról?
A bűnügyi nyomozás során a nyomozóhatóság nem köteles tájékoztatást adni Önnek arról, hogy mely tanúk tanúskodtak Ön ellen, illetve, hogy e tanúk milyen tartalmú vallomást tettek. A tanúkkal és vallomásukkal kapcsolatban csak akkor kap tájékoztatást, amikor megismerheti a bűnügy iratait a nyomozás végén (lásd Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése (4)).
Tesznek fel kérdéseket az általam korábban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban?
Intézhetnek kérdéseket Önhöz korábban elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, de megtagadhatja az erre vonatkozó választ. A nyomozóhatóság különböző adatbázisok segítségével jogosult annak megállapítására, hogy követett-e el korábban bűncselekményt. Bármilyen korábbi bűncselekmény szerepelni fog a vádiratban.
Átvizsgálhatják a testemet?
A nyomozóhatóság jogosult testének átvizsgálására annak érdekében, hogy megtalálja a bűncselekmény nyomait, megállapítsa testének egyedi sajátosságait, illetve egyéb, a bűnügyi nyomozás szempontjából fontos információkat.
Felkérhetnek, hogy szolgáltassak ujjlenyomatot, illetve vehető tőlem DNS-minta (például haj, nyál), illetve egyéb belőlem származó testnedv?
A nyomozóhatóság jogosult bizonyítékokat és mintákat venni Öntől, beleértve az ujjlenyomatokat és biológiai anyagokat a DNS-elemzés céljából.
Amennyiben megtagadja a mintaadást, a nyomozóhatóság jogosult azt kikényszeríteni. Ugyanakkor amennyiben megtagadja a mintaadást vagy az veszélyezteti testi épségét, ez csak a nyomozó hatóság határozata alapján végezhető el. Jogosult megismerni ezt a határozatot.
Átkutatható a lakásom, üzleti helyiségem, autóm, stb.?
Lakása, üzleti helyisége, autója átkutatható a bűncselekmény bizonyítékának vagy egyéb, a bűnügy megoldásához szükséges tárgynak a megtalálása érdekében. Az ügyészségnek vagy a bíróságnak házkutatási parancsot kell kiadnia a kutatáshoz. Amennyiben a kutatás sürgős, az engedélyezhető a nyomozóhatóság parancsa alapján is.
Annak a személynek, akinek a tulajdonában álló dolgon a kutatás folyik, be kell mutatni a házkutatási parancsot, és fel kell szólítani, hogy adja elő az abban megjelölt dolgot. Amennyiben a dolgot nem adja elő, a nyomozóhatóság tisztviselői elvégzik a házkutatást.
Élhetek panasszal, ha megsértik a jogaimat?
Amennyiben megsértik a jogait, joga van a nyomozóhatóság tevékenységét kifogásolni és panaszt terjeszteni az ügyészség elé. Amennyiben a panasz az ügyészség tevékenységére vonatkozik, azt az államügyészségséghez kell benyújtani. A panaszt 30 napon belül el kell bírálni. A határozat egy példányát megküldik az Ön számára. Amennyiben nem ért egyet az államügyészségség határozatával, 10 napon belül panaszt nyújthat be a bírósághoz.
Iratismertetés, az indítványok előadása és a vád ismertetése (4)
Mi a célja az iratismertetésnek?
A bűnügyi nyomozás során összegyűjtött valamennyi bizonyíték, illetve a tárgyalást megelőző szakasz összefoglalása, amely ismerteti a bűncselekmény körülményeit, bekerül a bűnügy iratai közé. Az Önnek mint gyanúsítottnak biztosított iratismertetés ahhoz szükséges, hogy tudomást szerezzen az Ön elleni vádakról, illetve azok megalapozásának módjáról.
Mikor ismerhetem meg a bűnügy iratait?
Amennyiben Ön gyanúsított, a büntetőügy iratait a bűnügyi nyomozás befejezése után ismerheti meg.
Hogyan biztosítják az iratok megismerését?
Az iratok Önnek való ismertetésének időpontjában rendelkeznie kell ügyvéddel (lásd az 1. ismertetőt). Az ügyészség átadja a büntetőügy iratainak másolatát az ügyvédjének. Ügyvédje tájékozatja Önt a bűnügyi iratok tartalmáról.
Mennyi időm van a büntetőügy iratainak tanulmányozására?
Az iratok tanulmányozására nincs meghatározva konkrét időtartam. Amennyiben az ügyészség az iratok tanulmányozásának elhúzódását állapítja meg, meghatározhat ilyen határidőt. Kellő időt kell adni annak biztosításához, hogy ténylegesen gyakorolhassa védelemhez való jogát.
Mi a célja az indítványok előterjesztésének?
Miután tanulmányozta a büntetőügyi iratait, Ön és ügyvédje jogosultak indítványokat előterjeszteni az ügyészségnek. Az indítványok előterjesztésének célja annak biztosítása, hogy a bűnügyi nyomozást alaposan és tisztességesen folytassák le.
Joga van kérni a következőket:
- folytassanak további nyomozati eljárást;
- az Ön által benyújtott új bizonyítékot szerepeltessék a büntetőügy iratai között;
- az ügy szempontjából nem jelentős anyagokat távolítsák el az iratok közül, stb.
Emellett joga van azt kérni, hogy az ügyészség szüntesse meg a büntetőeljárást, amennyiben az Ön álláspontja szerint nincs alap annak folytatására. Emellett joga van azt kérni, hogy az ügyet törvény által előírt egyszerűsített eljárásban kezeljék (pl. megállapodásos eljárásban), teljes tárgyalás nélkül.
Hogyan kell indítványokat előterjeszteni?
Az indítványokat írásban kell benyújtani az ügyészséghez, a büntetőügy iratainak megismerését követő 10 napon belül. Amennyiben a büntetőügy jelentős és bonyolult, az ügyészség ezt a határidőt 15 napra meghosszabbíthatja. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 225. szakasza, amely 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba.)
Hogyan bírálják el a beadványokat?
Az ügyészség 10 napon belül megvizsgálja a beadványokat. Amennyiben az ügyészség valamilyen igénynek nem ad helyt, erről határozatot hoz, amelynek egy példányát megküldi Önnek. Amennyiben indítványát ebben a szakaszban elutasítják, azt a tárgyalás során ismét előterjesztheti.
Mikor ismertetik a vádat?
Miután megismerte a büntetőügy iratait, és az ügyészség döntött indítványairól, vádat emelnek Ön ellen, amennyiben az ügyészség meggyőződött arról, hogy kellő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre az Ön elleni tárgyaláshoz.
Hogyan ismertetik a vádat?
Az ügyészség összeállítja a vádiratot. A vádirat olyan dokumentum, amely tartalmazza a vád alapjául szolgáló tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Az ügyészség átadja Önnek és ügyvédjének a vádiratot, valamint megküldi azt a bíróságnak.
Megváltoztatható a vád a tárgyalás előtt?
A bíróság csak vádiraton alapuló ügyet tárgyalhat. Az ügyészség megváltoztathatja vagy kiegészítheti a vádat, de ebben az esetben új vádiratot kell benyújtania.
Ugyanazon vád alapján már volt tárgyalásom más országban. Ilyenkor mi történik?
Amennyiben ugyanazon vád alapján más országban bűnösnek találták, vagy a váddal kapcsolatban a büntetőeljárást megszüntették, ugyanazzal a bűncselekménnyel nem vádolhatják meg ismét. Ilyen helyzetben, ha az Ön elleni büntetőeljárás Észtországban indult, akkor azt meg kell szüntetni, anélkül, hogy Önnel szemben vádat emelnének.
Megoldható az ügyem megállapodással?
Miután megismerte a büntetőügy iratait, joga van azt kérni, hogy az ügyészség kezdje meg a tárgyalásos eljárást. Amennyiben az ügyészség egyetért, tárgyalás kezdődik Önnel és ügyvédjével azon cselekmény jogi minősítéséről, amellyel vádolják, illetve annak büntetéséről.
Amennyiben a tárgyalás eredményeként megállapodásra jutnak, azt írásba foglalják, és jóváhagyás céljából bíróság elé terjesztik. Amennyiben a bíróság jóváhagyja a megállapodást, a bűncselekményért a megállapodásuk szerinti elítélésben részesül.
További információk nem belföldi lakosok számára (5)
Mi az az európai elfogatóparancs?
Az európai elfogatóparancs az Európai Unió egyik tagállamának hatósága által egy másik tagállamhoz intézett megkeresés egy meghatározott személy őrizetbe vétele, letartóztatása vagy a megkereső tagállamnak való átadása iránt, annak érdekében, hogy ez az ország büntetőeljárást tudjon folytatni, vagy börtönbe zárja az érintett személyt.
Milyen jogaim vannak, ha európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vesznek?
Őrizetbe vételekor ismertetni kell Önnel az őrizetbe vétel alapját, valamint tájékoztatni kell arról, hogy hozzájárulhat egy másik tagállamnak való átadásához. Amennyiben hozzájárul az átadáshoz, döntését később nem változtathatja meg. Őrizetbe vételétől kezdve ingyenes jogi segítségre és tolmács közreműködésére jogosult.
Hogyan döntenek egy másik tagállamnak való átadásomról?
Az átadásról vagy az átadás megtagadásáról bíróság dönt. Ön, ügyvédje és az ügyészség részt vesz a tárgyaláson. A bíróságnak meg kell hallgatnia véleményét az átadással kapcsolatban. A bíróság határozat hoz átadásának engedélyezéséről vagy megtagadásáról. E határozat kézhezvételét követően három napon belül fellebbezhet a körzeti bírósághoz. A körzeti bíróság 10 nap alatt dönt a fellebbezésről, e határozata jogerős.
Milyen gyorsan döntenek egy másik tagállamnak való átadásomról?
Amennyiben hozzájárult az átadáshoz, 10 napon belül határozatot kell hozni. Amennyiben nem járult hozzá az átadáshoz, az átadásról vagy az átadás megtagadásáról szóló végső határozatot a letartóztatásától számított 60 napon belül meg kell hozni. Kivételes esetekben ez a határidő 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az átadásáról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedett, 10 napon belül át kell adni a megkereső országnak. Amennyiben e határidőn belül nem adják Önt ki, akkor szabadon kell bocsátani.
Milyen körülmények között adhatnak ki egy másik országnak?
Amennyiben egy másik ország büntetőeljárást indított és letartóztatási parancsot bocsátott ki, vagy valamely ebben az országban található bíróság szabadságvesztésre ítélte Önt, ez az ország kérheti az Ön kiadatását. Amennyiben Észtországhoz egy másik ország kiadatás iránti kérelme, vagy letartóztatás iránti kérelem érkezett az Interpolon keresztül, Ön a kiadatási eljárás tartamára őrizetbe vehető és letartóztatható. A kiadatási eljárás során Ön legfeljebb egy évig tartható letartóztatásban. A bíróság dönt arról, hogy a kiadatás engedélyezhető-e.
Ha letartóztatnak, kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével?
Amennyiben külföldi ország állampolgára, az Önre vonatkozó letartóztatási parancs másolatát megküldik a külügyminisztériumnak. A külügyminisztérium tájékoztatja országa nagykövetségét vagy konzuli képviseletét az Ön letartóztatásáról. Joga van találkozót kérni országa konzuli tisztviselőjével.
Biztosítanak számomra tolmácsot, ha nem beszélem a helyi nyelvet?
A nyomozóhatóságnak és az ügyészségnek biztosítania kell tolmács segítségét az Ön számára. A tolmácsnak minden olyan eljárási cselekménynél jelen kell lennie, amelyen Ön részt vesz. A tolmács köteles pontosan és teljes körűen lefordítani mindent, ami az eljárási cselekménnyel kapcsolatos. Csak tolmácsolást biztosítanak (írásbeli fordítást nem).
Kérheti, hogy a vádiratot írásban fordítsák le anyanyelvére vagy az Ön által beszélt más nyelvre. A büntetőeljárásban szereplő többi iratot nem fordítják le írásban.
Az országban kell tartózkodnom a büntetőeljárás folyamán? Elhagyhatom az országot?
Nem kell az országban tartózkodnia a büntetőeljárás folyamán, és elhagyhatja az országot, de idézésre köteles megjelenni a nyomozóhatóság előtt, annak érdekében, hogy az elvégezzen valamilyen eljárási cselekményt. A nyomozóhatóság megtilthatja Önnek, hogy a hatóság engedélye nélkül elhagyja lakóhelyét.
Amennyiben lakóhelyét 24 órát meghaladóan el kívánja hagyni, a nyomozóhatóság előzetes engedélyét kell kérnie. Amennyiben idézésre nem jelenik meg a nyomozóhatóság előtt, vagy megsérti a lakóhelyelhagyási tilalmat, letartóztatásba helyezhető.
Kihallgathatnak egy másik országban távközlési eszköz, például videokapcsolat segítségével?
A nyomozóhatóság lefolytathatja kihallgatását külföldön, élő videokapcsolat segítségével. Ilyen kihallgatásra csak hozzájárulása esetén van lehetőség.
Kapcsolódó linkek
A büntetőeljárásról szóló törvény
A büntetőeljárásról szóló törvény angolul (nem tartalmaz minden módosítást)
