Please note that these factsheets apply only to England and Wales. If you want to know your rights in other parts of the United Kingdom, see the separate factsheets for Scotland and for Northern Ireland. These factsheets explain what happens if you are suspected or accused of a crime which is dealt with by a trial in court. For information on minor road traffic offences, which are usually dealt with by a fine, see Factsheet 5. If you are the victim of a crime, you can find full information about your rights here.
The normal stages in the criminal process are as follows:
The factsheets give details about these stages in the process and about your rights. This information is not a substitute for legal advice and is intended to be for guidance only.
Please note that the European Commission has no role in criminal proceedings in Member States and cannot assist you. Information is provided in these factsheets about how to complain and to whom.
2 - My rights during the investigation of a crime
3 - My rights during the trial
The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.
Fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha bűncselekménnyel gyanúsítják vagy vádolják. Ebből az ismertetőből megtudja, hogyan találhat ügyvédet, és kinek kell majd fedeznie a költségeket.
A rendőrségi kihallgatása során joga van ingyenes jogi tanácsadás kérésére, még akkor is, ha nem vették őrizetbe. Kérheti a rendőrséget arra, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ön választása szerinti ügyvédi irodával vagy a napi 24 órában elérhető ügyeletes ügyvéddel, aki a rendőrségtől független jogi tanácsadó. Bizonyos vétségek esetén független tanácsadók telefonon keresztül nyújtanak tanácsadást. Súlyosabb bűncselekmény esetén a jogi tanácsadó megjelenhet önnel együtt a rendőrségen.
Ha másik ügyvédet szeretne, a solicitorok ügyvédi kamaráján (Law Society), a barristerek ügyvédi kamaráján (Bar Council), az Állampolgári Tanácsadó Irodán (Citizens Advice Bureau) vagy a Polgári Jogi Tanácsadón (Civil Legal Advice) keresztül veheti fel a kapcsolatot más ügyvédekkel. Ha úgy dönt, hogy nem az ügyeletes ügyvéd szolgáltatásait veszi igénybe, előfordulhat, hogy bizonyos költségeket meg kell térítenie.
Ha jogi tanácsot kér, a rendőrségnek meg kell várnia, hogy ön a kihallgatása előtt beszéljen az ügyvédjével. Ha nem kér ügyvédet, de később meggondolja magát, bármikor lehetősége nyílik ingyenesen igénybe venni ügyvédet.
Ha ön nincs őrizetben, de bűncselekménnyel vádolják, a lehető leghamarabb vegye fel a kapcsolatot ügyvéddel. Ha nem ismer ügyvédet, a solicitorok ügyvédi kamaráján, a barristerek ügyvédi kamaráján, az Állampolgári Tanácsadó Irodán vagy a Polgári Jogi Tanácsadón keresztül veheti fel a kapcsolatot ügyvédekkel. Ön anyagi körülményeitől függően ingyenes jogi tanácsadásra lehet jogosult. Szükség esetén ügyvéd ad bővebb felvilágosítást arról, hogy ön erre jogosult-e, amelyhez önnek tájékoztatást kell adnia az anyagi helyzetéről (például fizetési jegyzékkel).
Ingyenes szolgáltatásokat csak a Költségmentességi Ügynökség (Legal Aid Agency) rendszerében regisztrált ügyvédek vagy a bizonyos városokban elérhető Közvédői Szolgálat (Public Defender Service) tagügyvédjei nyújtanak. A Polgári Jogi Tanácsadónál kérhet felvilágosítást az ingyenes szolgáltatási rendszerben részt vevő ügyvédekről.
Amennyiben ügye bíróság elé kerül, joga van a jogi képviselethez. Büntetőügyekben a költségmentesség jogi tanácsadást és képviseletet biztosít a tárgyaláson. Az ügy súlyától és a gyanúsított anyagi körülményeitől függ, hogy ez ingyenes-e. Ha önnek nincs ügyvédje, akkor a bíróságra érkezése után azonnal kérje, hogy találkozhasson az ügyeletes ügyvéddel.
A békebíróság (Magistrates Court) előtti jelentősebb ügyekben a jogi tanácsadás és a képviselet ingyenes; amennyiben nem ez a helyzet, akkor lehetséges, hogy hozzájárulást kell fizetnie a költségekhez, az ügytől, az ön életkorától és bevételétől függően. Ha ön még nem töltötte be 18. életévét vagy bizonyos állami ellátásokban részesül, jogosult ingyenes jogi képviseletre. Bővebb felvilágosítást a bíróság ügyeletes ügyvédjétől vagy a bírósági személyzet tagjaitól kaphat.
Amennyiben az ügyét a Koronabíróságon (Crown Court) tárgyalják, jogosult jogi tanácsadásra és képviseletre. Ha a háztartása rendelkezésére álló éves jövedelem £37,500-nak megfelelő vagy ennél magasabb összeg, ön nem jogosult költségmentességre. Anyagi körülményeitől függően lehetséges, hogy bevétel- és tőkealapú hozzájárulást is fizetnie a jogi képviseletért.
Ha a Koronabíróságon ártatlannak találják, visszatéríthetik a költségeit. Ha bűnösnek találják, előfordulhat, hogy hozzá kell járulnia a költségekhez.
A solicitorok ügyvédi kamarájának iránymutatása
Az Állampolgári Tájékoztató Hivatal útmutatói (Egyesült Királyság)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ezek az ismertetők a bűnügyi nyomozások során alkalmazott eljárásról, valamint arról adnak tájékoztatást, hogy mi történik a nyomozás után és a büntetőügyi tárgyalás előtt.
Bűnügyi nyomozás akkor kezdődik, ha a rendőrség azt gyanítja, hogy bűncselekmény elkövetésére kerülhetett sor. A rendőrség lefolytatja a nyomozást és bizonyítékokat gyűjt. Olyan súlyos esetekben, amikor a rendőrség úgy véli, hogy már van elég bizonyíték a vádemeléshez, egyeztet a Királyi Ügyészséggel. Általában ez a szerv dönt a vádemelésről, és kérheti a nyomozás folytatását is.
Ha a rendőrség gyanúsítottá minősíti önt, akkor az első fontos lépés, hogy önt őrizetbe veszik.
Miután egy ideig őrizetben tartják kikérdezés céljából, a következő fontos lépés a vádemelés. Ha a rendőrségnek további nyomozást kell folytatnia, és nem szükséges őrizetben tartani önt, akkor vádemelés nélkül vagy óvadék ellenében szabadon kell bocsátania, és utasítani arra, hogy egy későbbi időpontban jelenjen meg egy rendőrőrsön.
Ha azonban bűncselekménnyel fogják megvádolni, és a rendőrség úgy dönt, hogy önt továbbra is fogva kell tartani, akkor bíróság dönt arról, hogy a tárgyalás előtt óvadék ellenében szabadlábra helyezzék-e.
Ha terrorista bűncselekmények miatt folyik nyomozás ön ellen, akkor az ön jogai, valamint a rendőrség jogkörei az alábbiakban leírtaktól eltérően alakulnak (lásd a terrorizmusról szóló 2000. évi törvényt, amelyre ezen ismertetők nem térnek ki).
Ha ön 18 évnél fiatalabb, további védő rendelkezések is vonatkoznak önre. Kérje meg az ügyvédjét, hogy tájékoztassa ezekről.
Tesz fel nekem kérdéseket a rendőrség?
Ha a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy bűncselekményt követett el vagy információkkal rendelkezik a bűncselekményről, kérdéseket tehetnek fel önnek.
Kötelező megjelennem a rendőrőrsön?
A rendőrség megállíthatja, megmotozhatja és kérdéseket tehet fel önnek az utcán vagy egyéb nyilvános helyen. Ha kérdezik, közölnie kell a rendőrséggel a nevét és a lakcímét. Ha a rendőrség bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja, felszólíthatják, hogy önként jelentkezzen egy rendőrőrsön. Jogosultak arra is, hogy őrizetbe vegyék és akarata ellenére bevigyék a rendőrségre. Kötelesek tájékoztatni arról, hogy erre milyen okból kerül sor.
Elhagyhatom a rendőrőrsöt?
Ha gyanúsítottként vagy lehetséges tanúként tartózkodik a rendőrőrsön, és nincs őrizetben, akkor bármikor szabadon távozhat.
Mi történik, miután őrizetbe vesznek?
Ha a rendőrség a rendőrőrsön akarja tartani önt, őrizetbe kell önt vennie. Kötelesek tájékoztatni arról, hogy miért veszik őrizetbe, amelyre csak indokolt esetben kerülhet sor. A rendőrség megmotozhatja, ujjlenyomatot és DNS-mintát vehet öntől és elvégezheti az itt ismertetett egyéb fizikai vizsgálatokat is.
Mi történik, ha nem beszélem a nyelvet?
Ha nem ért angolul, a rendőrségnek ingyenesen kell tolmácsot biztosítania önnek. Ha nincs jelen tolmács, nem hallgathatják ki.
Fogadhatok ügyvédet?
Ha őrizetbe vették, joga van ahhoz, hogy ügyvéddel konzultáljon. Ha nem ismer ügyvédet, a rendőrség kapcsolatba lép az ügyeletes ügyvéddel. Lásd az 1. ismertetőt.
Mi történik akkor, ha ön 17 év alatti fiatalkorú vagy kiszolgáltatott felnőtt?
Ha ön 17 év alatti fiatalkorú vagy kiszolgáltatott felnőtt, akkor nem hallgathatják ki eljárásra jogosult nagykorú jelenléte nélkül. Erről a rendőrség gondoskodik.
Az eljárásra jogosult személy támogatja önt és ad tanácsot a rendőrséggel való kommunikáció során. Ez a személy nem ügyvéd és nem ad jogi tanácsot. Az eljárásra jogosult nagykorú személy lehet családtag, barát, önkéntes vagy szociális munkás/egészségügyi szakember.
Megmotozhat a rendőrség?
A rendőrség az őrizetbe vétele nélkül is megállíthatja és megmotozhatja önt vagy átkutathatja a járművét. Erre csak akkor kerülhet sor, ha alapos okkal gyanítják, hogy önnél lopott vagy tiltott tárgyak vannak, vagy hogy bűncselekményt követett el.
Vehet tőlem a rendőrség ujjlenyomatot vagy DNS-mintát?
Ha nem vették őrizetbe, nem kell ujjlenyomatot vagy más mintákat szolgáltatnia, és a rendőrség nem veheti le ezeket az ön beleegyezése nélkül. Ha azonban őrizetbe vették, akkor a rendőrség jogosult hozzájárulása nélkül is mintákat, például vért, nyálat vagy egyéb testszöveteket , venni öntől.
Részt kell vennem felismertetési eljáráson?
Ha őrizetbe veszik, a rendőrség felkérheti arra, hogy felismertetési eljáráson vegyen részt. Ha megtagadja a részvételt, akkor ezt a tárgyaláson felhasználhatják ön ellen. A felismertetési eljárás során rendszerint videofelvételeket vagy fényképeket mutatnak a sértettnek vagy a tanú(k)nak. Az ügyeletes ügyvéd tud tanácsot adni önnek ez ügyben.
Átkutathatja a rendőrség az autómat vagy az ingatlanomat?
Ha őrizetbe veszik, a rendőrség egy magas rangú tiszt engedélyével átkutathatja az ön autóját és ingatlanát, és lefoglalhatja a vagyontárgyait, ha az a nyomozás szempontjából fontos.
Kapcsolatba léphetek valamelyik családtagommal vagy barátommal?
Igen, közölheti velük, hogy hol van.
Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?
Ha orvosi segítségre van szüksége, joga van ahhoz, hogy orvosi segítséget kérjen.
Más tagállam polgára vagyok. Kapcsolatba léphetek az országom nagykövetségével?
Igen. A nagykövetség képviselője felkeresi a rendőrőrsöt vagy kapcsolatba lép önnel, hogy megtudja, szüksége van-e segítségre. Ha őrizetbe vették és fogva tartják önt, a rendőrség köteles kapcsolatba lépni a következő uniós országok konzulátusával: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.
Mi történik, ha európai elfogatóparancs alapján vesznek őrizetbe?
Ha valamely tagállam európai elfogatóparancsot ad ki ön ellen, egy másik tagállamban őrizetbe vehetik önt és a bírói meghallgatást követően visszaküldhetik az érintett országba. Jogosult ügyvédet és szükség esetén tolmácsot igénybe venni. Lásd az 1. ismertetőt.
Mikor vádol meg a rendőrség?
Ha a rendőrség úgy dönt, hogy elegendő bizonyíték áll a rendelkezésére ön ellen, megvádolhatja önt a bűncselekménnyel. A vádban szerepel, hogy a rendőrség szerint ön milyen bűncselekményt követett el. Miután megvádolták, a rendőrség nem tehet fel önnek további kérdéseket az adott bűncselekménnyel kapcsolatban.
Az őrizetbe vételt követően mennyi ideig tarthat fogva a rendőrség?
A rendőrség az ön őrizetbe vétele után legfeljebb 24 órán át tarthatja fogva a rendőrőrsön. Magas rangú tiszt döntése alapján ez az időtartam 36 órára meghosszabbítható, ha megítélése szerint ez ésszerűen szükséges a bizonyítékok összegyűjtéséhez, illetve ha a bűncselekmény súlyos, és a nyomozás a megfelelő módon folyik. Ezen idő elteltével vádat kell emelni ön ellen, vagy meg kell szüntetni a rendőrségi őrizetet. Ha a rendőrség ennél tovább kívánja fogva tartani, engedélyt kell szereznie a békebíróságtól. A bíróság legfeljebb 96 órára meghosszabbíthatja a fogva tartás időtartamát.
Panasztétel a rendőrség ellen
Ha úgy véli, hogy a rendőrség nem a megfelelő módon bánt önnel, panaszt nyújthat be a rendőrségnek vagy a Független Rendőrségi Panaszbizottságnak.
Mikor hallgathatnak ki?
Ha letartóztatják és őrizetben tartják a rendőrőrsön, a fogva tartásért felelős tisztnek biztosítania kell, hogy ön szellemileg és fizikailag megfelelő állapotban legyen ahhoz, hogy kihallgassák. Huszonnégy óránként legalább 8 órás folyamatos pihenőidőt kell kapnia, amelynek során nem kérdezhetik ki. A rendőrségnek a kihallgatás során kétóránként 15 perces rövid szünetet kell engedélyeznie önnek. A legtöbb esetben ön jogosult arra, hogy ügyvédje jelen legyen a kihallgatáson.
Válaszolnom kell a rendőrség kérdéseire?
Nem, nem kell válaszolnia a kérdésekre. Ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, a rendőrségnek hivatalosan figyelmeztetnie kell önt, mielőtt kérdéseket tenne fel. Arra figyelmeztetik, hogy nem kell válaszolnia a kérdésekre, de ha bármit mond, akkor az felhasználható bizonyítékként ön ellen a bíróságon. Arról is tájékoztatniuk kell, hogy ha ön elhallgat valamit, amire később hivatkozni kíván a bíróságon, akkor felhasználhatják ön ellen azt a tényt, hogy korábban nem említette az adott dolgot a rendőrségnek.
Hogyan zajlik a rendőrségi kihallgatás?
A kihallgatásra rendőrségi kihallgatószobában kerül sor. A kihallgatásról hangfelvétel készül. Minden esetben kötelesek tájékoztatni önt a kihallgatás előtt arról, hogy a kihallgatás során rögzítik a vallomását.
Mikor vádol meg a rendőrség?
Ha a rendőrség úgy dönt, hogy elegendő bizonyíték áll a rendelkezésére ön ellen, megvádolhatja önt a bűncselekménnyel. Ezután a rendőrség már nem tehet fel önnek további kérdéseket a bűncselekménnyel kapcsolatban. A vádak az eljárás egy későbbi szakaszában megváltoztathatók.
Mikor kell először megjelennem a bíróságon?
Ha rendőrségi őrizetben tartották, a következő bírósági ülésnapon bíróság elé kell állnia. Az első meghallgatásra rendszerint a békebíróságon kerül sor.
Jogom van ahhoz, hogy ügyvédet fogadjak?
Joga van ahhoz, hogy a bírósági eljárás során ügyvédet fogadjon. Ha nincs saját ügyvédje, az ügyeletes ügyvéd jár el az ön érdekében. Lásd az 1. ismertetőt.
Biztosítanak tolmácsot, ha nem beszélem a nyelvet?
Ha nem beszél angolul, ingyenesen biztosítanak önnek tolmácsot, aki a teljes bírósági eljárást tolmácsolja önnek.
Megszüntethetik az előzetes letartóztatásomat?
Ha őrizetben tartják, kérelmezheti a bíróságtól, hogy óvadék ellenében bocsássák szabadon. Ha engedélyezik az óvadékot, előfordulhat, hogy nem kell pénzt letennie.
Általában olyankor engedélyezik az óvadékot, ha a fogvatartott nem büntetett előéletű, és a bíróság úgy véli, hogy nem jelent kockázatot a társadalomra, nem befolyásolja a tanúkat és adott időben megjelenik a bíróságon. Az óvadéknak például olyan feltételei lehetnek, hogy a bejelentett lakcímen tartózkodjon, átadja az útlevelét a rendőrségnek vagy elektronikus nyomkövetőt viseljen.
Ha a bíróság nem engedélyezi az óvadékot, a tárgyalásig fogva tartják önt.
Fellebbezhetek az ellen a döntés ellen, hogy fogva tartsanak a tárgyalásig?
Igen. Kérjen tanácsot az ügyvédjétől.
Újra meg kell jelennem a bíróságon a tárgyalás előtt?
Igen. Az ügyvédje ad erről felvilágosítást.
Mennyi ideig tarthatnak fogva a tárgyalás előtt?
Fogva tartás esetén a tárgyalásra bizonyos határidőn belül sort kell keríteni.
A Koronabíróság előtti tárgyalásnak általában az ön fogva tartásának kezdetétől számított 182 napon belül kell megkezdődnie. Ha nem kezdődik meg, ön kérheti, hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. Kevésbé súlyos ügyekben a tárgyalást 56 napon belül kell megtartani. Ha nem tartják meg, óvadék ellenében szabadon bocsátják önt.
Mi történik a tárgyalás előtt?
A tárgyalása előtti időszakban a Királyi Ügyészség továbbra is ellenőrzi, hogy az ügy kellően megalapozott-e ahhoz, hogy indokolja a büntetőeljárást. Az ügyész ismerteti az ön ügyvédjével azokat a bizonyítékokat, amelyeket a tárgyalás során felhasználnak ön ellen. Ha tanúkat is bevonnak az eljárásba, akkor átadják önnek az írásos vallomásukat. Az ügyészségnek minden olyan anyagot meg kell osztania önnel, amely gyengítheti a vád érvelését vagy ön mellett szól. Az ügyészségnek folyamatosan felül kell vizsgálnia a bizonyítékokat, és meg kell osztania önnel minden felülvizsgált anyagot.
Más tagállam polgára vagyok. Angliában/Walesben kell tartózkodnom a tárgyalás előtt?
Ha nem tartják fogva vagy óvadék ellenében szabadon bocsátották, visszatérhet a hazájába. Lehetséges azonban, hogy olyan esetben nem engedélyezik az óvadékot, ha az ügyész megköveteli, hogy ön a nyomozás folyamán Angliában vagy Walesben tartózkodjon. A bíróság engedélyezheti az óvadékot azzal a feltétellel is, hogy ön Angliában marad. Ha nem teljesíti ezt a feltételt, büntetendő cselekményt követ el. Ha óvadék ellenében bocsátják szabadon, meg kell adnia egy egyesült királysági elérhetőséget. Ez lehet az ügyvédje címe is.
Ha hazautaztam a saját tagállamomba, vissza kell mennem Angliába/Walesbe a tárgyalás előtt?
Igen, lehetséges. Egyes előzetes meghallgatások esetén az ügyvédje kérheti, hogy önnek ne kelljen személyesen jelen lennie, illetve kérheti, hogy videokapcsolat útján vehessen részt.
Kötelező tárgyalást tartani az ügyemben?
Nem biztos, hogy ügye bíróság elé kerül. A Királyi Ügyészség dönthet az eljárás megszüntetéséről vagy javasolhat bírsággal járó feltételes figyelmeztetést. Az ítélet elfogadásával ön beismeri, hogy elkövette a bűncselekményt. A bűncselekmény bekerül a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé, és ön nem fellebbezhet.
Milyen fajta bizonyítékokat gyűjt az ügyészség?
A rendőrség kihallgatja a tanúkat, és emellett gyűjthet fizikai és igazságügyi szakértői bizonyítékokat is. Iratokat foglalhatnak le az otthonában vagy a munkahelyén, átkutathatják az autóját vagy gyűjthetnek öntől származó DNS-mintákat (pl. haj, nyál stb.) is.
Megakadályozhatom, hogy az ügyészség bizonyítékokat gyűjtsön?
A rendőrségnek bizonyos esetekben házkutatási engedélyt kell szereznie, amely megtámadható. Az engedélyekben általában pontosan meg kell határozni az engedély hatókörét. Ha a rendőrség nem tartja be az engedélyben foglaltakat, akkor előfordulhat, hogy a megszerzett bizonyítékokat nem fogadják el a tárgyaláson.
Kérnek adatokat a büntetett előéletemről?
Az ügyészség információkat gyűjt az ön büntetett előéletére vonatkozóan, ideértve az Egyesült Királyságon kívüli elmarasztaló ítéleteket is.
Megváltoztathatók az ellenem felhozott vádak a tárgyalás előtt?
Igen. Ez attól függ, hogy az ügyészség hogyan értékeli a bizonyítékokat. Az ügyvédje kérheti, hogy változtassák meg a vádakat.
Mi történik, ha már folyt ellenem eljárás ugyanazon bűncselekmény miatt egy másik tagállamban?
Ha az egyik tagállamban már született jogerős bírósági határozat ön ellen, akkor ugyanazon tények alapján nem járhatnak el ön ellen egy másik tagállamban.
Vallhatom magam bűnösnek a tárgyalás előtt?
Ha a tárgyalás előtt bűnösnek szeretné vallani magát a vád(ak)ban, ezt a legtöbb esetben megteheti. Ha bűnösnek vallja magát, akkor rendszerint sokkal enyhébb büntetést szabnak ki a bizonyításon alapuló tárgyaláson kiszabott ítéletnél. Ha úgy dönt, hogy bűnösnek vallja magát, nem fellebbezhet az ítélet ellen, és az megjelenik a büntetett előéletére vonatkozó adatok között.
A büntetőeljárásról és a nyomozásról szóló 1996. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőügyi igazságszolgáltatásról szóló 2003. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A rendőrségről és a büntetőügyi bizonyításról szóló 1984. évi törvény
Az óvadékról szóló 1976. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A bűnvádi eljárásról szóló 1985. évi törvény, 22. szakasz (jelenleg hatályos szöveg)
A súlyos szervezett bűnözésről és a rendőrségről szóló 2005. évi törvény
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Minden büntetőügy a békebíróságon kezdődik. Ezután három lehetséges módon folytatódhat.
Kisebb szabályszegések esetében a teljes tárgyalási szakaszt a békebíróságon kell lefolytatni három laikus békebíró vagy egy körzeti bíró előtt.
Súlyosabb büntetendő cselekmények esetében a tárgyalásra a békebíróságon vagy a koronabíróságon kerülhet sor egy bíró és 12 főből álló esküdtszék előtt.
A békebírók vagy a körzeti bíró az ön, ügyvédje által tett nyilatkozatának az ismertetését követően veszi fontolóra azt, hogy milyen típusú tárgyalás a legmegfelelőbb az ön ügyében. Amennyiben ez helyénvalónak tűnik, a békebíróságon tárgyalják az ügyet, ellenkező esetben, vagy ha ön ragaszkodik a koronabíróság előtt lefolytatott tárgyaláshoz, akkor az ügyet átteszik a koronabírósághoz. A felnőtt személyek ügyében tartott tárgyalások nyilvánosak.
Ha ön 18 évnél fiatalabb, és nem vádolják nagyon súlyos bűncselekménnyel, akkor a tárgyalásra a fiatalkorúak bíróságán kerül sor, egy bíró vagy három speciálisan képzett békebíró előtt. A tárgyalás nem nyilvános.
Az előzetes meghallgatáson megváltoztathatók a vádak, de a bizonyítási eljárás megkezdését követően általában már nem. A kevésbé súlyos vádakat a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon belül kell előterjeszteni. Ön bűnösnek vallhatja magát egyes vádpontokban vagy az összes vádpontban. Az ügyész elfogadhatja a vád szerinti bűncselekménynél enyhébb bűncselekményre vonatkozó beismerő vallomását is.
Ha nem jelenik meg az előírt időben a bíróságon, bűncselekményt követ el. Az eljárás azonban az ön távollétében is folytatódhat. Kisebb szabályszegések esetében gyakran van lehetőség arra, hogy ügyvédje útján legyen jelen, postai levélben vallja magát bűnösnek, illetve hogy hozzájáruljon, hogy a tárgyalás ön nélkül folyjon tovább. A koronabíróság előtti tárgyalást az esetek többségében nem lehet az ön távollétében megtartani. Ha azonban ön zavarja a tárgyalást vagy megszökik, a tárgyalás folytatódhat ön nélkül is. Ha (alapos ok nélkül) nem jelenik meg, bűncselekményt követ el.
Ez rendszerint nem lehetséges, bár egyes tárgyalásokra előállíthatják a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a rendőrőrsről videokapcsolat útján is. A békebírók, illetve a bíró és az ügyész a bíróságon tartózkodnak. Az ön jogi tanácsadója tartózkodhat a rendőrőrsön vagy a bíróságon, és a videokapcsolaton keresztül láthatja és hallhatja önt.
Ha nem ért angolul, a bíróság biztosít önnek tolmácsot.
Nem kötelező, de ajánlott, hogy ügyvéd képviselje a tárgyaláson. Bizonyos tárgyalásokon azonban kötelező, hogy ügyvéd védje; ilyenek a nemi erőszakkal kapcsolatos ügyek, valamint azok a tárgyalások, amelyeken fiatal tanúkat hallgatnak ki.
Igen, lásd az 1. ismertetőt.
Tehet vallomást a tárgyaláson, de nem kényszeríthetik erre. Az ügyvédje ad tanácsot arra vonatkozóan, hogy tegyen-e vallomást. Ha megfelelő indok nélkül nem tesz vallomást, ezt felhasználhatják ön ellen, azonban nem ítélhetik el kizárólag azért, mert nem tett vallomást a tárgyaláson.
Ha hozzájárul, akkor felolvashatják vagy röviden ismertethetik az ön ellen szóló bizonyítékokat. Ha ön vitatja a bizonyítékokat, akkor a tanúknak rendszerint vallomást kell tenniük a bíróságon, hogy ön kérdéseket tehessen fel, és így vitathassa a vallomásokat. Ha az ügyész iratokat használ fel ön ellen bizonyítékként, akkor erről tájékoztatnia kell az ön ügyvédjét a tárgyalás előtt. Ügyvédje élhet kifogással ezen dokumentumok ellen, és kikérdezheti az ön ellen valló tanúkat; ennek célja a tanúk állításainak kétségbe vonása.
Igen. A bizonyítékok lehetnek iratok vagy fizikai bizonyítékok. Ön felkérhet tanúkat arra, hogy ön mellett tanúskodjanak, a bíró pedig kötelezheti őket a bíróságon való megjelenésre. A tanúknak az ön ügyvédje és az ügyész tesznek fel kérdéseket.
A tárgyalás előtt a ügyész információkat gyűjt az ön büntetett előéletéről. Ennek részét képezhetik a más országokban hozott elmarasztaló ítéletek is. Bizonyos helyzetekben az információt felfedik a bíróság előtt, de az ön ügyvédje megtámadhatja az erre vonatkozó döntést. Még ha figyelembe veszik is a büntetett előéletére vonatkozó adatokat, nem ítélhetik el csak azért, mert büntetett előéletű.
A bizonyítékok ismertetése után döntés (ítélet) születik arról, hogy ön bűnös vagy nem bűnös. A békebíróságokon a békebírók hozzák az ítéletet. A koronabíróságon egyedül az esküdtszék hozza az ítéletet. Ha az ítélet szerint ön nem bűnös (önt felmentik), az ügy lezárul. Ha nincsenek további vádak, ön szabadon elhagyhatja a bíróságot. Ha az ítélet szerint ön bűnös (önt elítélik), az ügyvéd és az ügyész beadványokat nyújt be a büntetés kiszabására vonatkozóan. A büntetés kiszabása céljából külön bírósági meghallgatásra kerülhet sor.
A büntetés a bűncselekmény súlyosságától függ. A bíróság nemzeti iránymutatásokat követ. Minden büntetendő cselekményre van maximálisan kiszabható büntetés; némelyikre minimálisan kiszabható büntetés is vonatkozik.
A lehetséges büntetésekre vonatkozó további információk itt találhatók. Kiszabható büntetések lehetnek a következők:
A sértett nem részes fele az eljárásnak, de vallomást tehet az ön ügyének a tárgyalásán. A bíróság a büntetésről való döntés során figyelembe veszi a sértettnek a bűncselekmény hatásáról tett vallomását. A bíró nem kötelezheti önt polgári jogi kártérítésre, de büntetésként hozhat kártérítési rendelkezést. A sértett felléphet magánvádlóként ön ellen.
Jelenlét élő kapcsolaton keresztül
Büntetéskiszabási iránymutatások
A fogvatartottak családjának segélyvonala
Élet a büntetés-végrehajtási intézetben
A gyermekekről és fiatalokról szóló 1933. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A békebíróságokról szóló 1980. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőügyi igazságszolgáltatásról és a közrendről szóló 1994. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőeljárásról és a nyomozásról szóló 1996. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A bűncselekményekről és a rendzavarásról szóló 1998. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőbíróságok jogköreiről (a büntetéskiszabásról) szóló 2000. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőügyi igazságszolgáltatásról szóló 2003. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
Az Egyesült Királyság határairól szóló 2007. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőügyi igazságszolgáltatásról és a bevándorlásról szóló 2008. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A halottkémekről és az igazságszolgáltatásról szóló 2009. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ha békebíróságon ítélik el vagy szabnak ki önre büntetést, a helyi koronabírósághoz nyújthat be fellebbezést. A londoni Közigazgatási Bíróságnál is fellebbezhet, ha úgy véli, hogy a békebírók nem a megfelelő módon értelmezték az alkalmazandó jogot.
Ha koronabíróságon ítélik el vagy szabnak ki önre büntetést, csak akkor fellebbezhet, ha erre engedélyt kap, például azért, mert a bíró hibát követett el. Ilyen esetekben a londoni Fellebbviteli Bírósághoz nyújthat be fellebbezést.
Ha a tárgyalást békebíróságon tartották, akkor 21 napon belül kell benyújtania a fellebbezést. Ha a tárgyalásra koronabíróság előtt került sor, 28 napon belül kell fellebbeznie. Az ügyvédje ad tanácsot arra vonatkozóan, érdemes-e fellebbeznie, és ha igen, ennek mi a módja.
Joga van fellebbezni a békebíróság valamennyi határozata ellen a bíróságtól beszerezhető nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével.
A koronabíróság határozatai elleni fellebbezéshez formálisabb eljárás szükséges. A fellebbezéssel együtt részletes nyilatkozatot kell tennie az indokairól. Fellebbezési ok lehet többek között, ha
A büntetés elleni fellebbezés oka lehet többek között, ha
A békebíróság határozata elleni fellebbezést rendszerint két békebíróval (az ügyet eredetileg tárgyaló békebíróktól eltérő személyekkel) együtt ítélkező bíró tárgyalja. Ezen új meghallgatás során új vagy teljesen más bizonyítékokra és tényekre is lehet hivatkozni. Ha a fellebbezés csak a büntetésre vonatkozik, a koronabíróság enyhítheti, helyben hagyhatja vagy súlyosbíthatja a büntetést.
Ha ön a békebírók jogértelmezését támadja meg a Közigazgatási Bíróság előtt, és az eljáró bíróság úgy dönt, hogy a békebírók tévedtek, az ítéletet hatályon kívül helyezik. Bizonyos körülmények között az ügy újabb tárgyalás céljából visszaküldhető a békebíróságra.
A koronabíróság bűnösséget megállapító ítélete elleni fellebbezéseket a Fellebbviteli Bíróság tárgyalja. Ügyvédje és az ügyész érveket nyújthat be az ön fellebbezésének a tartalmával kapcsolatban. A bíróságnak jogában áll több bizonyítékot kérni. Ön általában nem hivatkozhat olyan bizonyítékra, amely a tárgyalás idején már rendelkezésre állt, de ön úgy döntött, hogy nem használja fel. A fellebbezési tárgyalás nyilvános.
Ha nem tartják fogva, joga van részt venni a fellebbezési meghallgatáson. Ha fogva tartják, akkor joga van megjelenni, amennyiben a fellebbezés nem kizárólag jogi kérdésekre vonatkozik. A bíróság engedélyezheti, hogy videokapcsolat útján vegyen részt a tárgyaláson.
A fellebbezés benyújtása után kérheti a szabadon bocsátását a fellebbezési meghallgatásig, bár ilyen körülmények között ritka, hogy szabadlábra helyeznek valakit. Ha óvadékot engedélyeznek, ez feltételekhez köthető.
A békebíróságok határozatai elleni, büntetést kifogásoló fellebbezések tárgyalására a gyanúsított fogva tartása esetén általában gyorsan sor kerül; egyéb esetben 3–6 hónapon belül. Magas rangú bíró engedélye szükséges ahhoz, hogy a koronabíróság határozata ellen fellebbezést nyújthasson be a Fellebbviteli Bírósághoz. Az elmarasztaló ítéletek elleni fellebbezéseket átlagosan 8, a büntetés elleni fellebbezéseket átlagosan 5 hónapon belül tárgyalják. A Büntetőügyi Fellebbezési Hivatalnak benyújtott nyilatkozatban bármikor elállhat a fellebbezéstől.
Ha a fellebbezés sikeres, a bíróság hatályon kívül helyezi az önt elmarasztaló ítéletet, és a büntetett előéletére vonatkozó adatokat törlik a nyilvántartásból. Bizonyos körülmények között a bíróság hatályon kívül helyezheti az ítéletet, ugyanakkor engedélyezheti az ügyésznek, hogy új eljárást kezdjen ön ellen.
Ha a fellebbezés sikertelen, rendszerint nem változtatják meg a tárgyaláson hozott ítéletet, de egyes esetekben a másodfokú bíróság enyhítheti az eljárás tárgyát képező bűncselekmény súlyosságát (ez általában nem tehető meg a békebíróság ítélete elleni fellebbezés esetén).
Ha a fellebbezés sikeres, a bíróság új büntetést szab ki. Ha a fellebbezés sikertelen, a bíróság helyben hagyhatja vagy súlyosbíthatja az eredeti büntetést.
Ha ön a békebíróság határozata ellen fellebbezett, és a fellebbezést a koronabíróság elutasítja, kérheti a Büntetőügyeket Felülvizsgáló Bizottságot arra, hogy küldjék vissza az ügyét a Fellebbviteli Bírósághoz. Erre ritkán kerül sor.
Ha ön a Közigazgatási Bírósághoz vagy a Fellebbviteli Bírósághoz nyújtotta be a fellebbezését, jogosult lehet további fellebbezésre az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságához, amennyiben a fellebbezése általános jelentőségű jogi kérdést vet fel.
Ennek az űrlapnak a kitöltésével két éven belül igényelhet kártérítést. A kormány dönt az ügyben. Az ügyvédje ad felvilágosítást önnek arról, hogyan működik a kártérítési rendszer.
Kivételes esetben van lehetőség újabb fellebbezést benyújtani, ha új fellebbezési ok merül fel. Ha új bizonyítékot kíván bemutatni, meg kell indokolnia, hogy miért nem terjesztette elő a tárgyaláson.
A Büntetőügyeket Felülvizsgáló Bizottsághoz is fordulhat, és kérheti annak kivizsgálását, hogy történt-e igazságszolgáltatási hiba. A Bizottság az illetékes másodfokú bírósághoz teheti át az ön ügyét. Ebben az esetben az ügyét rendes fellebbezésként tárgyalják.
Ha elítélik és szabadságvesztésre ítélik, lehetséges, hogy a szabadulása után kiutasítják az országból. Ha ön nem brit állampolgár, és a büntetés időtartama legalább 12 hónap, vagy ha önt bizonyos súlyos bűncselekmények miatt ítélik el, a kormány rendszerint elrendeli a kiutasítást a szabadságvesztés letöltése után.
Ha ön betöltötte 17. életévét, és a kiszabott büntetés akár szabadságvesztés is lehet, a bíró javasolhatja, hogy a büntetés letöltése után utasítsák ki az országból. Erre attól függetlenül is sor kerülhet, hogy önt szabadságvesztésre ítélik-e vagy sem. A kormány a bíró ajánlása alapján dönt. A bíró ajánlása részét képezi a büntetésnek, és a fent leírtak szerint megfellebbezhető. A kormány kiutasíthatja akár bírósági ajánlás nélkül is, ha ez a közérdeket szolgálja.
Ha ön más tagállam állampolgára, csak közrendvédelmi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet kiutasítani. A bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott elmarasztaló ítélet önmagában nem indokolja a kiutasítást. Joga van szakosított bírósághoz fellebbezést benyújtani a kiutasítását elrendelő döntés ellen.
Ha önt az Egyesült Királyság bármely részében lefolytatott tárgyalást követően bűnösnek találják a bűncselekmény elkövetésében, vagy felmentik, Angliában ugyanazért a bűncselekményért nem vonhatják újra eljárás alá, kivéve bizonyos különleges körülmények fennállása esetén. Ugyanez a szabály alkalmazandó a tárgyalást követően meghozott ítéletekre akkor is, ha a tárgyalást egy másik tagállamban tartották.
Az elmarasztaló ítéletekre vonatkozó információk
Az elmarasztaló ítéleteket és a figyelmeztetéseket az ön 100. születésnapjáig tartják nyilván a Nemzeti Rendőrségi Számítógépes Rendszerben. Ha úgy véli, hogy az ön büntetett előéletére vonatkozó adatok pontatlanok, élhet kifogással ellenük. Az ügyvédje tájékoztatja arról, hogyan teheti meg ezt. A bűncselekmény elkövetése szerint területileg illetékes rendőrkapitánynak is nyújthat be kérvényt, hogy módosítsa vagy törölje az információkat.
A figyelmeztetéseket, megrovásokat és utolsó figyelmeztetéseket elmarasztaló ítéletként kezelik.
Kérdés esetén (például munkakeresésnél) az elmarasztaló ítélet tényét a büntetés letöltése után is mindaddig be kell vallania, amíg nem mentesül a kiszabott büntetéshez fűződő hátrányok alól. Az, hogy erre mennyi idő elteltével kerül sor, a bűncselekmény típusától és a büntetéstől függ.
Ha rögzített összegű bírságot szabnak ki önre vagy rendzavarás miatt bírságolják meg, akkor ezek nem kerülnek be a büntetett előéletére vonatkozó adatok közé.
Útmutató a fellebbviteli bírósági eljárás megindításához
Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága
Büntetőügyeket Felülvizsgáló Bizottság
A büntetőügyi fellebbezésről szóló 1968. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
Az elkövetők rehabilitációjáról szóló 1974. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
Az óvadékról szóló 1976. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A békebíróságokról szóló 1980. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A fellebbviteli bíróságokról szóló 1981. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A büntetőügyi fellebbezésről szóló 1995. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A rendőrségről szóló 1997. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
Az emberi jogokról szóló 1998. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
A rendőrségről és az igazságszolgáltatásról szóló 2006. évi törvény (jelenleg hatályos szöveg)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Ha a közutakon tilosban parkol, parkolási bírságot szabhatnak ki Önnel szemben. Különböző helyeken különféle szervezetek juttatják érvényre a parkolási szabályokat és szabnak ki parkolási bírságot. Ezek közé tartoznak a helyi önkormányzatok, a rendőrség, különböző magáncégek és a Transport for London (Londoni Közlekedési Vállalat). Az utcai parkolást a legtöbb helyen az önkormányzat alkalmazásában álló parkolási ellenőrök felügyelik, akik a polgári igazságszolgáltatási rendszer keretében állítanak ki bírságcédulákat. A parkolóőrök a rendőrség alkalmazásában állnak, ezért olyan területeken működnek, ahol a parkolási szabályok érvényre juttatása még mindig a büntetőjog körébe tartozik. Ők a büntető igazságszolgáltatási rendszer keretében rögzített összegű bírságokat szabnak ki.
A bírságcédulát rendszerint a jármű szélvédőjére teszik, vagy átadják a járműért feltehetően felelős személynek. A bírságcédulák postai úton is kiküldhetők. A jogsértőnek általában 28 napja van arra, hogy befizesse a bírságot, vagy kifogással éljen ellene. Ha gyorsan befizeti a kiszabott összeget, a bírság mértéke csökkenthető. Az informális fellebbezést írásban is be lehet nyújtani: ha szeretne fellebbezni, akkor ebben a szakaszban ne fizesse be a bírságot, mert utólag szinte lehetetlen a visszatérítés.
Az angliai és walesi önkormányzatok bizonyos körülmények között elvontathatják a járművet vagy kerékbilincset tehetnek rá. A bírságcédula kiállítását követően legkorábban 30 perccel helyezhetnek kerékbilincset a járművére. Ha úgy gondolja, hogy jogtalanul tettek kerékbilincset az autójára, fellebbezést nyújthat be. A kerékbilincs leszereléséhez előbb fizetnie kell, és később fellebbezhet. Ha fellebbezést nyújt be, és az önkormányzat a kézhezvételtől számított 56 napon belül nem válaszol, akkor az önkormányzatnak érvénytelenítenie kell a bírságcédulát, és vissza kell térítenie Önnek a kerékbilincs leszereléséért befizetett díjat.
A magánterületen felhelyezett kerékbilincsekkel kapcsolatos teendőkről itt talál tudnivalókat.
Ha az önkormányzat elutasítja a parkolási bírsággal szembeni informális fellebbezését, hivatalos fellebbezést is benyújthat. Az önkormányzat tájékoztatja ennek módjáról. Ha az önkormányzat elutasítja a fellebbezését, Önt mint tulajdonost felszólítják, hogy fizesse be az eredetileg kiszabott összeget. A felszólításban arról is tájékoztatják, hogy hogyan nyújthat be további fellebbezést független vitarendezési fórumokhoz. Parkolási ügyekben különféle vitarendezési szolgálatok léteznek: a PATAS Londonban, a Traffic Penalty Tribunal (közlekedési bírságokkal foglalkozó törvényszék) pedig Anglia és Wales többi részén látja el az ilyen feladatokat.
A tulajdonosnak a felszólítás kézbesítésétől számítva 28 napja van arra, hogy befizesse a bírságcédulán szereplő összeget, vagy hivatalos fellebbezést nyújtson be a bírság ellen. Ha egyiket sem teszi meg, az önkormányzat 50%-kal megemelheti a bírság összegét. Ha Ön ebben az esetben sem fizet, az önkormányzat formálisabb jellegű polgári eljárást indíthat a bírság behajtása érdekében.
A rendőrtisztek vagy a rendőrség alkalmazásában álló parkolóőrök által kiszabott, rögzített összegű bírságokkal a büntető igazságszolgáltatási rendszer foglalkozik. Az ilyen parkolási bírság ellen az egyetlen hivatalos jogorvoslati lehetőség az, ha az ügye bíróság elé kerül, és ott ártatlannak vallja magát. Egyes rendőri szerveknél azonban informális jogorvoslatra is van lehetőség. Ilyen esetben írásban kell nyilatkoznia arról, miért gondolja úgy, hogy nem kell megfizetnie a bírságot. Ha erre az adott területen lehetőség van, a rögzített összegű bírságra vonatkozó bírságcédula tartalmazza a vonatkozó részleteket.
Ha ön túllépi a megengedett sebességhatárt, és ezért megállítja a rendőrség, vagy tettét rögzíti egy biztonsági kamera, akkor a rendőrség a következőket teheti:
A rendőrség jogosult megállítani minden járművezetőt. A megállás elmulasztása büntetendő cselekmény. Ha megállítja a rendőrség, megkérhetik, hogy mutassa be a jogosítványát, biztosítását és járműve forgalmi engedélyét. Ha ezek nincsenek önnél, 7 napja van arra, hogy egy rendőrőrsön bemutassa a dokumentumokat.
Ha közlekedési szabályszegést követett el, és megállítják önt, a rendőrség rögzített összegű bírságot szabhat ki vagy a jármű hiányosságainak orvoslására vonatkozó felszólítást adhat.
Ha kisebb közúti közlekedési szabályszegést követett el, például nem volt bekötve a biztonsági öve vagy nem működő fényszóróval vezetett, a rendőrség rögzített összegű bírságot szabhat ki önre. A rendőrség nem jogosult arra, hogy a helyszínen fizettesse meg a bírságokat. Önnek 28 napja van arra, hogy befizesse a rögzített összegű bírságot vagy meghallgatást kérjen, egyéb esetben a bírság összege 50%-kal megemelkedik. Ha az automata kamerák által észlelt szabályszegés miatt kiszabott rögzített összegű bírságot 28 napon belül nem fizeti be, feljelentést tesznek ön ellen.
A jármű hiányosságainak orvoslására vonatkozó felszólítást akkor adhatnak ki, ha a járműve műszakilag hiányos, például nem működik az egyik irányjelzője.
A rendőrség megszondáztathatja önt (kilégzési vizsgálatot végeztethet önnel), ha azt gyanítja, hogy ön ivott. Ha a szondáztatás során kiderül, hogy ön valóban ivott, a rendőrség beviszi a rendőrőrsre, ahol büntetendő cselekménnyel vádolják meg, a bizonyítékot (a szondát) pedig megőrzik. Mindaddig nem ülhet vissza a volán mögé, amíg ittas állapotban van, vagy az ön beleegyezésével más vezető is vezetheti a járművet. Ha ön épphogy csak túllépte a határértéket, vérvizsgálatra kerülhet sor. Ha nem fújja meg a szondát, büntetendő cselekményt követ el. Az ittas vezetési szabályszegések járművezetéstől való kötelező eltiltást eredményeznek.
A bűnügyi nyilvántartást a Bűnügyi Nyilvántartó Iroda vezeti. Minden elmarasztaló bírósági ítélet büntetett előéletet eredményez. Ha nem bíróság ítéli el, nem lesz büntetett előéletű: a rögzített összegű bírságok tehát csak akkor kerülnek be a bűnügyi nyilvántartásba, ha önt bíróság ítéli el.
Parkolási bírságcédulák és az ön jogai
További információk a parkolásról
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.