Defendants (criminal proceedings)

Dánia

These factsheets explain what happens when a person is suspected or accused of a crime which is dealt with by a trial in court. For information on road traffic offences, which are usually dealt with by a fixed penalty like a fine, go to Factsheet 5. If you are the victim of a crime, you can find full information about your rights here.

Tartalomszolgáltató:
Dánia

Summary of the criminal process

The following is a summary of the usual stages of the criminal process.

  • The police investigate all criminal matters. This includes questioning suspects, victims and witnesses.
  • If the police suspect that you have committed a crime, you will be charged. Once you have been charged, you have certain fundamental rights, for example the right to legal advice in serious cases.
  • The police decide whether or not to arrest you.
  • If you have committed a serious crime, you may - after presentation of the case to a judge - be remanded in custody while the case is being investigated.
  • Once the investigation has been completed, the case is sent to the Prosecution Service, which decides whether the charges should be dropped or the case should go to trial.
  • If the Prosecution Service decides to proceed with the case, it can do so by issuing a fixed penalty notice, an indictment or a summons for directions.
  • Criminal cases are tried by the district courts as court of first instance. The number of judges depends on the gravity of the case and on whether you plead guilty or not guilty.
  • The court’s judgment can usually be appealed to the high court. You can either appeal for a retrial of your case or appeal against the sentence.
  • You will be entitled to compensation for false imprisonment if the case against you is withdrawn or if you are acquitted.
  • The Danish Prison and Probation Service answers questions concerning the serving of sentences.

You can find details about all stages of the criminal process and about your rights in the factsheets. The information is not a substitute for legal advice and is for guidance only.

The rules concerning the criminal process, including police investigations, the preparation of the trial by the prosecution and the trial itself, are set out in the Danish Administration of Justice Act.

Please note that special rules apply in Greenland and the Faroe Islands.

Under the Treaty of Lisbon, Denmark has opted out from EU justice and home affairs cooperation and consequently does not participate in such cooperation in the same way as the other Member States. In each individual case you must therefore find out whether specific EU legislation applies in Denmark.

Role of the European Commission

Please note that the European Commission has no role in criminal proceedings in Member States and cannot assist you if you have a complaint. These factsheets tell you where and how to complain.

Click on the links below to find the information that you need

1 - Getting legal advice

2 - My rights during the investigation of a crime

  • Preliminary charge, including questioning
  • Arrest (including European arrest warrant)
  • Preliminary statutory hearing and remand in custody
  • Intrusive measures
  • Decision on whether or not to bring charges against you
  • Preparing for trial by the defence

3 - My rights during the trial

4 - My rights after the trial

5 - Road traffic and other minor offences

Related links

The Danish legal system

Database of full-text legislation

Finding a Danish lawyer

Information on the serving of sentence:

Last update: 13/08/2019

The national language version of this page is maintained by the respective Member State. The translations have been done by the European Commission service. Possible changes introduced in the original by the competent national authority may not be yet reflected in the translations. The European Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice to see copyright rules for the Member State responsible for this page.
Member States in charge of the management of national content pages are in the process of updating some of the content on this website in the light of the withdrawal of the United Kingdom from the European Union. If the site contains content that does not yet reflect the withdrawal of the United Kingdom, it is unintentional and will be addressed.

1. Jogi tanácsadás igénybevétele

Nagyon fontos, hogy független jogi tanácsadást vegyen igénybe, ha valamilyen módon érintett a büntetőeljárásban. Az ismertetők tájékoztatást adnak arról, hogy ön mikor és milyen körülmények között jogosult ügyvéd általi képviseletre, valamint hogy mit tesz az ügyvéd az ön érdekében. Ez az általános ismertető útmutatást nyújt arról, hogyan találhat ügyvédet, és hogyan fedezhetők az ügyvédi költségek, ha ön nem tud az ügyvédi szolgáltatásokért fizetni.

Ügyvédkeresés

Joga van ahhoz, hogy az ön által választott ügyvéd képviselje. Az ügyvédnek jogosultnak kell lennie arra, hogy eljárjon a dán bíróságok előtt. Az összes dán ügyvédet tartalmazó listát A link új ablakot nyit megitt találja. A webhelyen az is fel van tüntetve, hogy az adott ügyvéd büntetőjogra, adójogra vagy olyan más jogágra specializálódott-e, amely releváns lehet az ön ügyében.

A dán Igazságügyminisztérium minden dán bírósághoz hozzárendelt egy olyan, helyi ügyvédekből álló csoportot, akik különleges büntetőügyi tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezek az ügyvédek független ügyvédek, akik saját ügyvédi irodával rendelkeznek. A bíróságtól beszerezhető ezen ügyvédek listája. Ha nem ragaszkodik egy adott ügyvédhez, akkor az ezen a listán szereplő ügyvédek közül rendelnek ki valakit önnek, amennyiben kötelező az ügyben jogi képviselőt kijelölni, például ha a rendőrség őrizetbe veszi önt.

Az ügyvédi költségek megfizetése

Ha a bíróság jelölt ki ügyvédet önnek, akkor az ügyvédi költségeket általában közpénzből fedezik. A végzésében a bíróság megállapítja az ügyvédi költségeket is. Az ügyvédi költségek meghatározására az olyan büntetőügyekben használt díjszabás alapján kerül sor, amelyekben jogi képviselőt jelölnek ki, függetlenül attól, hogy az ön által választott ügyvéd képviselte-e az ügyben.

A bíróság arról is dönt, hogy kinek kell megtérítenie az ügyvédi költségeket. Ha bűnösnek találják, akkor az esetek többségében önnek kell megtérítenie a költségeket a hatóságoknak (a dán államnak). Az állam törekedni fog arra, hogy behajtsa azt az összeget, amelyet ön meg tud téríteni.

Ha felmentik, vagy ha a bíróság ítélete jóval enyhébb annál, mint amit az ügyész várt, a bíróság általában úgy dönt, hogy a hatóságok fizessék meg az ügyvédi költségeket. A bíróság dönthet úgy is, hogy a hatóságok az ügyvédi költségek csak egy részét fizessék meg, például olyankor, ha önön kívül álló okokból feleslegesen tartották meg a bírósági tárgyalásokat.

Az ügyvédi költségek mértékére és a költségek megtérítésére vonatkozó döntés ellen a határozat meghozatalától számított két héten belül lehet a fellebbviteli bíróságnál fellebbezni.

Büntetőügyekben nem lehet ingyenes jogi segítségnyújtást kérni. Az ilyen jellegű jogi segítségnyújtást egyébként általában nem fedezik a jogi kiadásokra fordítható biztosítások.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA dán igazságszolgáltatási törvény 66. szakasza

A link új ablakot nyit megA dán ügyvédek listája

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

2. Jogaim bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során és mielőtt az ügy bírósághoz kerül

Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A bűnügyi nyomozásokat a rendőrség végzi. A rendőrség olyan esetben indít nyomozást egy ügyben, ha értesítik arról, hogy egy személy erőszak vagy lopás áldozatává vált, vagy ha a rendőrség, illetve egy állampolgár szemtanúja volt a bűncselekmény elkövetésének.

Előzetes vád

A rendőrség először annak megállapítására törekszik, hogy elkövettek-e bűncselekményt, és hogy van-e a bűncselekménnyel megvádolható gyanúsított. A rendőrség ilyen esetekben általában kikérdezi a gyanúsítottat.

Őrizetbe vétel

A rendőrség őrizetbe veheti a gyanúsítottat.

Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (ideértve az európai elfogatóparancsot)

Ha a rendőrség a rendőrségi nyomozás veszélyeztetésének elkerülése érdekében, vagy esetleg más okból, fogva kívánja tartani a gyanúsítottat, akkor az őrizetbe vételétől számított 24 órán belül bíróság elé kell állítani, hogy az ügye bíróság elé kerüljön.

Beavatkozó jellegű intézkedések

A gyanúsított és a lehetséges tanúk kikérdezésén kívül a rendőrség a nyomozás során beavatkozó jellegű intézkedések, például átkutatás, a távközlési rendszer megfigyelése, telefonlehallgatás stb., útján is szerezhet információkat. A legtöbb beavatkozó jellegű intézkedéshez bírósági jóváhagyás szükséges.

Döntés a gyanúsított elleni vádemelésről

A rendőrségi nyomozás célja az, hogy olyan információkat szolgáltasson, amelyek alapján az ügyész eldönti, hogy vádat emeljen-e a gyanúsított ellen. Ha nincs elegendő bizonyíték annak igazolására, hogy a gyanúsított bűncselekményt követett el, a vádhatóság lezárja az ügyet.

A rendőrség és az ügyészség közös helyi irányítás alatt áll, így az ügyészséget gyakran már az ügy korai szakaszába, például a nyomozás megtervezésébe is bevonják.

A védelem felkészülése a tárgyalásra

A nyomozásról való tájékoztatáshoz és a nyomozás befolyásolásához való jogról további információkat A link új ablakot nyit megitt talál.

Jogaim a nyomozás során

Az önt az ügy egyes szakaszaiban megillető jogokról az alábbi hivatkozásokra kattintva olvashat további információkat.

Előzetes vád, ideértve a kikérdezést (1)

Miért vádolnak bűncselekmény elkövetésével?

Azért vádolják, mivel a rendőrségnek alapos oka van arra, hogy önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítsa, ezért a rendőrségi nyomozás ettől kezdve önre fog koncentrálni, és nem más személyre.

Mit jelent az, hogy bűncselekménnyel vádolnak?

Azt jelenti, hogy tájékoztatást adnak önnek arról, hogy a rendőrség szerint milyen bűncselekményt követett el. A rendőrségnek közölnie kell önnel, hogy milyen jogszabályi rendelkezést sértett meg. Önnek joga van ahhoz, hogy ügyvédje révén nyomon kövesse a nyomozást, súlyos bűncselekmények esetén pedig jogosult arra, hogy bíróság által kinevezett ügyvéd lássa el a védelmét.

Miért akar kikérdezni a rendőrség?

A rendőrség azért akarja kikérdezni, hogy megállapítsa, valóban bűncselekményt követett-e el. A rendőrség felhasználja a vallomását a nyomozás további szakaszai során. Később az ügyész az ön vallomása alapján dönti el, hogy az ügyet beismeréses ügyként tárgyalják-e.

Hol és mikor kérdezhet ki a rendőrség?

Nincsenek különleges szabályok arra, hogy a rendőrség hol és mikor kérdezheti ki önt. A kikérdezést úgy kell lefolytatni, hogy az ön jogai ne sérüljenek. A rendőrség általában nem léphet kapcsolatba önnel az ön munkahelyén. A kikérdezés általában a tetthelyen kezdődik el. A rendőrség megkérheti önt, hogy jelenjen meg a rendőrségen részletesebb kihallgatás céljából.

Mi történik, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a helyi nyelvet, joga van tolmácsot igénybe venni. A tolmácsot a rendőrség biztosítja. Ön nem köteles semmit sem mondani mindaddig, amíg a tolmács meg nem érkezik.

Kötelező vallomást tennem a rendőrségnek?

Közölnie kell a rendőrséggel a nevét, a lakcímét és a születési idejét. Semmi mást nem kell mondania. Nem kell az igazat mondania. A rendőrségnek a kihallgatás előtt tájékoztatnia kell önt ezekről a jogokról. Az ügyétől és a vádak súlyosságától függ, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz a rendőrségnek. Ha nem tudja, hogy válaszoljon-e a kérdésekre, kérdezze meg az ügyvédjét.

Beszélhetek ügyvéddel?

Joga van ahhoz, hogy beszéljen az ön által választott ügyvéddel, mielőtt eldöntené, hogy beleegyezik-e a rendőrségi kihallgatásba. Ha nem ismer ügyvédet, a rendőrség keres önnek egyet.

Az ügyvédjének joga van ahhoz, hogy jelen legyen a kihallgatáson, de nem adhat tanácsot arra vonatkozóan, hogy hogyan válaszoljon a kérdésekre.

Ellenőrizhetem, hogy a rendőrség jól értette-e a vallomásomat?

A rendőrségnek írásba kell foglalnia az ön vallomását. Ön elolvashatja vagy felolvastathatja a jegyzőkönyvet, és észrevételeket fűzhet hozzá. Eldöntheti, hogy alá kívánja-e írni. Sok ügyvéd azt tanácsolja a védencének, hogy ne írja alá a jegyzőkönyvet, ha nem érti a nyelvet.

 

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ha bármi olyasmit mond, ami hátrányos lehet az ön számára, a rendőrség felhasználhatja azt a nyomozása során. Főszabály szerint a rendőrségi jegyzőkönyv nem számít bizonyítéknak és önmagában nem használható fel ön ellen a tárgyalás során. Az ügyész kérdéseket tehet fel a jegyzőkönyv tartalmáról. A vallomásának a megváltoztatása ronthatja az ön szavahihetőségét.

Őrizetbe vétel (2)

Miért vesznek őrizetbe?

Őrizetbe vehetik, ha a rendőrségnek oka van azt feltételezni, hogy ön bűncselekményt követett el. Az őrizetbe vételre annak érdekében kerül sor, hogy megakadályozzák, hogy más bűncselekményeket kövessen el, hogy biztosítsák a jelenlétét vagy azt, hogy ne beszéljen másokkal. Egy másik európai uniós tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján is őrizetbe vehetik.

A rendőrség bármilyen ügyben őrizetbe vehet?

Nem veszik őrizetbe, ha a szabályszegés súlyossága nem indokolja az őrizetbe vételt. Nagyon valószínűtlen például, hogy kisebb bírsággal büntethető bűncselekmény elkövetése esetén őrizetbe veszik.

Hol kerül sor az őrizetbe vételre?

Az őrizetbe vételre általában a helyi rendőrségen kerül sor. A gyanúsítottat rendszerint elzárva tartják mindaddig, amíg a rendőrség ki nem tudja kérdezni (lásd Előzetes vád, ideértve a kikérdezést (1)) című szakaszt.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha ön beteg, sérült vagy alkoholos vagy kábítószeres befolyás alatt áll, joga van találkozni egy orvossal. Tájékoztassa a rendőrséget arról, ha orvosra van szüksége, illetve ha speciális gyógyszereket kell szednie.

Kapcsolatba léphetek ügyvéddel?

Ha őrizetbe vették, jogosult kapcsolatba lépni az ön által választott ügyvéddel, mielőtt eldöntené, hogy beleegyezik-e a rendőrségi kihallgatásba. Bizonyos esetekben a rendőrség megtilthatja, hogy önt az ön által választott ügyvéd képviselje. Ez ellen a bíróságnál tehet panaszt.

A rendőrségnek és az ügyvédjének is tájékoztatnia kell önt arról, hogy lehet bíróság által kinevezett ügyvédje, és hogy ki téríti meg ezen ügyvéd költségeit.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Ha külföldi állampolgár, joga van kapcsolatba lépni országa nagykövetségével. A rendőrség segíthet abban, hogy felvegye a kapcsolatot a nagykövetséggel.

Kapcsolatba léphetek a családommal?

Joga van ahhoz, hogy tudassa a családjával vagy a munkáltatójával, hogy őrizetbe vették. A rendőrség megtagadhatja ezen kérését, ha úgy véli, hogy a kapcsolatfelvétel kedvezőtlenül befolyásolná az ügy menetét. A rendőrség dönthet úgy, hogy tájékoztatja a családját ön helyett.

 

Mennyi ideig tarthatnak őrizetben?

Szabadlábra kell helyezni önt, ha a fogva tartás oka megszűnik. Ha nem helyezik szabadlábra 24 órán belül, akkor bíróság elé kell állítani (kötelező előzetes meghallgatás), hogy a bíró dönthessen az ön szabadlábra helyezéséről vagy az őrizetben tartásának a meghosszabbításáról (ez legfeljebb 3 x 24 óráig lehetséges), illetve előzetes letartóztatásba helyezéséről (Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (3)).

Milyen esetben hosszabbítható meg az őrizetbe vétel 24 óra után?

Ha a kötelező előzetes meghallgatáson eljáró bíró a bemutatott bizonyítékok alapján nem tudja eldönteni, hogy az ön fogva tartása továbbra is szükséges-e, az ön őrizetben tartása az első meghallgatás végétől 3 x 24 órára meghosszabbítható.

Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (3)

Miért tartanak előzetes letartóztatásban?

Azért tartják előzetes letartóztatásban, mert a rendőrség úgy véli, hogy önt fogva kell tartani egy ideig, vagy mindaddig, amíg a nyomozás folyik. Akkor is fogva tarthatják, ha egy adott európai elfogatóparancs értelmében rendelkezésre kell állnia a kiadatáshoz.

Ki dönt arról, hogy előzetes letartóztatásban tartsanak-e?

A bíró dönt arról, hogy az adott feltételek alapján önt előzetes letartóztatásban kell-e tartani. Mielőtt a bíró döntene arról, hogy a rendőrség kérésének megfelelően fogva kell-e tartani önt, meghallgatást tartanak (kötelező előzetes meghallgatás). E meghallgatás során az ügyész ismerteti a rendőrségi nyomozati anyagot, és önnek is lehetősége van az álláspontja kifejtésére. A bíró eldönti, hogy ön előzetes letartóztatásba kerüljön-e, arról azonban nem dönt, hogy a vádak alapján bűnös-e.

Bármilyen típusú ügyben előzetes letartóztatásba kerülhetek?

A következő feltételek alapján kerülhet előzetes letartóztatásba:

  • A rendőrségnek meg kell tudnia magyarázni, hogy miért gyanúsítják önt olyan büntetendő cselekmény elkövetésével, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik.
  • A büntetésnek legalább 30 napnyi szabadságvesztésnek kell lennie.
  • A rendőrségnek meg kell győznie a bírót arról, hogy a rendőrségi nyomozás során ön az alábbi okok valamelyike miatt nem helyezhető szabadlábra:
  • A rendőrség úgy véli, hogy ön megpróbálja elkerülni a büntetést.
  • A rendőrség okkal véli úgy, hogy ön hasonló bűncselekményeket fog elkövetni a jövőben.
  • A rendőrség okkal véli úgy, hogy ön a szabadlábra helyezése esetén akadályozni fogja a nyomozást.
  • A bűncselekmény olyan súlyos, hogy mások számára sértő lenne, hogy ön szabadlábon védekezzen a tárgyalási szakasz megkezdéséig.

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy elkerülheti az előzetes letartóztatást, ha a fogva tartás rendkívül terhes lenne a személyes körülményeire, még akkor is, ha egyébként a fogva tartás feltételei teljesülnek. Fontos, hogy tájékoztassa az ügyvédjét az ilyen körülményekről.

Hol kerül sor a kötelező előzetes meghallgatásra?

A kötelező előzetes meghallgatásra a helyi bíróságon kerül sor. A gyanúsítottat általában elzárva tartják mindaddig, amíg a tárgyalóterembe nem kísérik.

Kötelező vallomást tennem a kötelező előzetes meghallgatáson?

Nem kell vallomást tennie és nem kell az igazat mondania. Az ügyének természetétől és a vádak súlyosságától függ, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz a bíróságon. Konzultáljon az ügyvédjével annak eldöntése érdekében, hogy a vallomástétel vagy annak megtagadása előnyösebb-e önnek.

Beszélhetek ügyvéddel?

A bíróság kijelöl egy ügyvédet önnek, aki a bíróság előtt képviseli önt. Ha nem ragaszkodik kifejezetten egy adott ügyvédhez, a bíróság a tárgyalás napján szolgálatot teljesítő ügyvédet jelöli ki. További információkat az A link új ablakot nyit meg1. ismertetőben talál.

Joga van ahhoz, hogy a meghallgatás előtt megvitassa az ügyet az ügyvédjével. Ha ön és az ügyvéd nem beszélik ugyanazt a nyelvet, ön jogosult tolmácsot kérni. Az ügyvédje az ön érdekeit védi a meghallgatáson, és kérdéseket is feltehet önnek.

Ellenőrizhetem, hogy a bíróság jól értette-e a vallomásomat?

A bíró rögzíti a vallomásának főbb elemeit a bírósági nyilvántartásban. Hangosan felolvassák a vallomását, hogy megállapítható legyen, hogy pontosan jegyezték-e le.

 

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

A bíróság előtt tett vallomása felhasználható bizonyítékként az ügyben.

Mennyi ideig tarthatnak előzetes letartóztatásban?

A meghallgatás során a bíró eldönti, hogy szabadlábra vagy előzetes letartóztatásba kell-e helyezni önt. Előfordulhat, hogy a bíró úgy dönt, hogy a fogva tartásának időtartamát 3 x 24 órával meg kell hosszabbítani (lásd Őrizetbe vétel (2)).

 

A bíróság legfeljebb négy hetes fogva tartási időszakot határozhat meg. Ez azt jelenti, hogy ezen időtartam lejárta előtt önt vagy szabadlábra kell helyezni, vagy az ügyét ismét bíró elé kell terjeszteni annak érdekében, hogy teljesüljenek a további fogva tartás feltételei. Nincs meghatározott időtartama annak, hogy ön meddig tartható előzetes letartóztatásban. Ez az ügy természetétől függ.

Azonnal szabadlábra kell helyezni önt, ha a fogva tartás okai megszűnnek.

Mi az a magánzárka?

A rendőrség egyes esetekben kérheti, hogy önt magánzárkában tartsák, hogy ne léphessen kapcsolatba más fogvatartottakkal. Csak rendőrségi felügyelet mellett írhat vagy telefonálhat másoknak. A bíró dönt arról, hogy magánzárkába kell-e zárni önt.

Fellebbezhetek az előzetes letartóztatásra és a magánzárkában tartásra vonatkozó végzés ellen?

Az előzetes letartóztatásra vagy a magánzárkában tartásra vonatkozó végzés ellen a fellebbviteli bírósághoz nyújthat be fellebbezést. Ezt úgy teheti meg, hogy az ügyét tárgyaló meghallgatáson nyilatkozik arról, hogy fellebbezni kíván.

Elkerülhetem az előzetes letartóztatást, ha átadom az útlevelemet vagy óvadékot teszek le?

A büntető törvénykönyv lehetővé teszi, hogy elkerülje a fogva tartást, ha átadja az útlevelét vagy óvadékot tesz le. Ez azonban ritka a gyakorlatban.

Beavatkozó jellegű intézkedések (4)

A rendőrség a nyomozás során többek között az alábbi beavatkozó jellegű intézkedések alkalmazásával szerezhet információkat.

Vehet tőlem ujjlenyomatot a rendőrség és készíthet fényképet rólam?

A rendőrség a következő feltételekkel vehet öntől ujjlenyomatot és készíthet fényképet önről:

  • Azzal gyanúsítják, hogy büntetendő cselekményt követett el, és az intézkedés szükséges a rendőrségi nyomozáshoz.
  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön olyan büntetendő cselekményt követett el, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik.

Vehet tőlem DNS- vagy vérmintát a rendőrség?

A rendőrség a következő feltételekkel vehet öntől DNS- vagy vérmintát:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön olyan büntetendő cselekményt követett el, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik, és az intézkedést a nyomozás szempontjából nagyon fontosnak ítélik meg.
  • Vehetnek vérmintát öntől, ha alkoholos vagy kábítószeres befolyás alatt állt azon bűncselekmény elkövetésekor, amellyel gyanúsítják.

Megmotozhat és átkutathatja a ruháimat a rendőrség?

A ruházat átkutatására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a fényképkészítésre.

Ellenőrizheti a rendőrség a mobiltelefonomat és átkutathatja az autómat?

A rendőrség az alábbi feltételekkel ellenőrizheti a telefonszámát és mobiltelefonjának IMEI-számát, valamint kutathatja át az autóját:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön büntetendő cselekményt követett el.
  • A rendőrség úgy véli, hogy az átkutatás nagyon fontos a nyomozáshoz.

 

Végezhet a rendőrség házkutatást az otthonomban?

A rendőrség a következő feltételekkel végezhet házkutatást önnél:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön büntetendő cselekményt követett el.
  • A rendőrség úgy véli, hogy a házkutatás nagyon fontos a nyomozáshoz.
  • A szabályszegés szabadságvesztéshez vezethet.
  • A rendőrség valószínűsíteni tudja, hogy találnak a bűncselekményhez kapcsolódó bizonyítékot vagy olyan tárgyat, amelyet a rendőrségnek más okokból kell elkoboznia.

Ki dönt arról, hogy beavatkozó jellegű intézkedést kell alkalmazni?

A bíróság dönt arról, hogy házkutatást tarthatnak-e az ön otthonában. Ha okkal tartanak attól, hogy a házkutatás késleltetése esetén bizonyítékok tűnhetnek el, akkor a rendőrség bírói végzés nélkül végezhet házkutatást önnél. A házkutatás eredményét 24 órán belül a bíróság elé kell terjeszteni. Ha írásban hozzájárul az otthonának átkutatásához, akkor a rendőrség is hozhat döntést a házkutatásról.

A rendőrség dönti el, hogy vesz-e öntől ujjlenyomatot, DNS- és vérmintát, valamint készít-e önről fényképet. A rendőrség jogosult arra is, hogy ellenőrizze az ön mobiltelefonját, átkutassa az autóját stb.

Tehetek panaszt?

Ha panaszt kíván tenni a rendőrség által lefolytatott nyomozás ellen, akkor a panaszát a bírósághoz nyújthatja be.

A kutatásra és a nyomozás menetére vonatkozó bírósági határozatok ellen a határozat meghozatalától számított két héten belül lehet a fellebbviteli bírósághoz fellebbezni.

Követelhetem-e, hogy a rendőrség semmisítse meg az ujjlenyomatokat, a fényképeket, a DNS-mintákat és a vérminta-eredményeket?

Ha a vádhatóság ejti a vádat, vagy ha felmentik önt, a rendőrségnek meg kell semmisítenie az önről készült fényképet. A rendőrség megtarthatja az ön ujjlenyomatát és DNS-mintáit, de bizonyos idő elteltével meg kell semmisítenie őket.

Kérhetek kártérítést?

Ha önt őrizetbe vették, fogva tartották vagy beavatkozó jellegű intézkedésnek vetették alá, és később kiderült, hogy az őrizetbe vétel, fogva tartás vagy beavatkozó jellegű intézkedés indokolatlan volt, ön az esetek többségében jogosult kártérítésre. A főügyész évente közleményt ad ki arról, hogy milyen díjszabást kell alkalmazni az ilyen kártérítések összegének megállapításakor.

Döntés az ön elleni vádemelésről (5)

Miután a rendőrség befejezte a nyomozást, az ön ügyét megküldik az ügyészségnek, amely dönt a további lépésekről.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Ha a rendőrségi nyomozás során ön bevallja, hogy bűnös az ön ellen felhozott legsúlyosabb vádpontokban, a vádhatóság általában megpróbálja elérni, hogy beismeréses ügyként kezeljék az ügyet.

 

Mi az a vádirat?

A vádirat képezi az ügy bírósági tárgyalásának az alapját. A vádiratnak meg kell határoznia azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek megsértésével vádolják önt, valamint tartalmaznia kell annak leírását, hogy ön hogyan követte el a szabályszegés(ek)et. A leírásnak olyan pontosnak kell lennie, hogy ön annak alapján felkészülhessen a védelemre.

 

Vádolhatnak más szabályszegésekkel is azokon kívül, amelyekkel a rendőrség megvádolt?

A vádiratot az ügyészség készíti el. Ha a vádhatóság üggyel kapcsolatos nézetei eltérnek a rendőrség nézeteitől, a vádirat tartalmazhat új vagy eltérő vádpontokat.

Kiegészülhet új vádpontokkal a vádirat?

A vádhatóság köteles összegyűjteni minden ön ellen felhozott, függőben lévő vádat, hogy a bíróság valamennyi vádpontban egyszerre hozhasson ítéletet. A vádirat ezért tartalmazhat új vádpontokat, amennyiben önt több alkalommal vádolták meg szabályszegéssel.

Speciális szabályok érvényesek akkor, ha önt európai elfogatóparancs vagy kiadatási egyezmény alapján adták ki Dániának. Ha új vádpontokban emelnek vádat ön ellen, konzultáljon ezekről az ügyvédjével.

Módosítható a vádirat?

A vádirat módosítható vagy kibővíthető, ha új vádiratot készítenek és nyújtanak be, amit a bírósági eljárás megkezdésének napjáig lehet megtenni.

Ha az ügyész úgy véli, hogy a vádpont alapján kiszabott büntetésnek szigorúbbnak kellene lennie a vádiratban szereplő büntetésnél, akkor a vádirat módosítása csak az ügyészségi szolgálat hozzájárulásával lehetséges. A vádirat módosítása esetén két hónapon belül értesíteni kell önt.

Miután megkezdődött a bírósági eljárás, a vádirat csak nagyon korlátozott mértékben módosítható. A módosításról a bíróság dönt.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel már megvádoltak egy másik tagállamban?

Nem zárható ki, hogy olyan büntetendő cselekménnyel vádolják meg, amellyel már megvádolták egy másik országban. Nem találhatják bűnösnek azonban olyan vádban, amelyért már elítélték vagy amely alól már felmentették egy másik országban.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról?

Az ügyész által benyújtott vádiratban a bizonyítékokon kívül szerepelnie kell a tanúk nevének is. Ügyvédje természetesen kap egy példányt a bizonyítékokat és a tanúk nevét tartalmazó listából. Önnek a legtöbb esetben joga van ahhoz, hogy megismerje a tanúk személyazonosságát.

A védelem előkészítése (6)

Mi alapján készíthetjük elő az ügyvédemmel a védelmemet?

Az ügyvédje valamennyi rendőrségi nyomozati anyag jegyzőkönyvéről kap másolatot. Önnek joga van ahhoz, hogy megtekintse az anyagokat. Az ügyvédje csak akkor adhatja át önnek az anyagok másolatát, ha a rendőrség ezt engedélyezi.

 

Jogom van minden, a rendőrség által összegyűjtött anyagot megtekinteni?

A rendőrség elrendelheti, hogy az ügyvédje ne adjon át önnek bizonyos információkat, ha más országok érdekeinek védelme vagy a bizonyítékok érdekében ezt szükségesnek tartja. Ilyen rendelkezést csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében hozhatnak, és csak addig lehet érvényben, amíg ön nem tanúskodik a bíróság előtt.

Ki dönt arról, hogy megtekinthetek-e minden anyagot?

A rendőrség benyújtja az anyagokat és eldönti, kell-e tiltó rendelkezést kiadni az ügy egy részére vagy egészére vonatkozóan. A rendőrség döntése megtámadható a bíróság előtt, amely határozatot hoz a kérdésben.

Részt vehetek az üggyel kapcsolatos minden meghallgatáson?

Ön a legtöbb esetben jogosult arra, hogy jelen legyen minden olyan bírósági meghallgatáson, ahol a bíróság arról dönt, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezzék-e, vagy amelyen bűntársakat vagy tanúkat hallgatnak ki a tárgyalást megelőzően.

Amennyiben a rendőrség ezt kéri, a bíróság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi önnek, hogy jelen legyen a meghallgatásokon. Ebben az esetben azonban joga van ahhoz, hogy megtudja, mi történt a meghallgatáson. A bíróság határozhat úgy, hogy ön nem kaphat ilyen információkat. Joga van ahhoz, hogy megtudja, mi történt azon a meghallgatáson, amelyen nem tudott jelen lenni. Legkésőbb a bíróság előtti tanúvallomása után kell tájékoztatást kapnia a meghallgatás menetéről.

Részt vehet az ügyvédem az ügy minden meghallgatásán?

Az ügyvédje jogosult arra, hogy az ügy minden meghallgatásán részt vegyen. Ez vonatkozik azokra a meghallgatásokra is, amelyeken a bíróság arról dönt, engedélyezi-e a helyiségek vagy a telefonok lehallgatását, az átkutatásokat vagy egyéb, előzetes bírósági jóváhagyáshoz kötött beavatkozó jellegű intézkedéseket.

Részt vehet az ügyvédem a rendőrségi nyomozásban?

Az ügyvédjét tájékoztatni kell a nyomozásról és jogosult arra, hogy részt vegyen a nyomozás azon részében, amely bizonyítékul szolgálhat ön ellen. Ilyenek például a szembesítési eljárások, a rekonstrukciós eljárások stb.

Folytathat az ügyvédem nyomozást?

Ha ön úgy véli, hogy nem gyűjtöttek be olyan információkat, amelyek előnyösek lehetnek az ön számára, az ügyvédje felkéri a rendőrséget további nyomozás lefolytatására. Ha a rendőrség megtagadja a további nyomozást, az ügy a bíróság elé vihető, amely elrendelheti, hogy a rendőrség folytassa a nyomozást.

Az ügyvédje dönthet úgy is, hogy saját maga végez nyomozást. Ez azonban ritka a gyakorlatban. Amennyiben az ügyvédje saját maga is folytat nyomozást az ügyben, nem akadályozhatja a rendőrségi nyomozást, és a nyomozást az ügyvédi etikai kódexeknek megfelelően kell végeznie.

Beidézhet az ügyvédem tanúkat, hogy tanúskodjanak a bíróság előtt?

Ügyvédje kérheti, hogy beidézzenek tanúkat, hogy tanúskodjanak a bíróság előtt. Ha a vádhatóság ellenzi, hogy a beidézett tanúkat meghallgassák, a bíróság dönti el, hogy az ügyhöz tartozik-e az érintett tanúk meghallgatása.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán igazságszolgáltatási törvény

A link új ablakot nyit megKözponti DNS-nyilvántartás létrehozásáról szóló dán törvény

A link új ablakot nyit megFőügyész

A link új ablakot nyit megDán kiadatási törvény

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

3. Jogaim a bíróság előtt

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalás nyilvános, és a helyi városi bíróságon kerül sor a megtartására. Ha ön beismeri, hogy elkövette azt a cselekményt vagy azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolják, a vádhatóság beismerésen alapuló eljárást kér. Ebben az esetben a bíróság csak egyetlen hivatásos bíróból áll. Ugyanez érvényes olyankor is, ha büntetésként csak pénzbüntetést indítványoznak.

Ha nem ismeri el a bűnösségét, az ügyét laikus bírók is tárgyalják, és ilyen esetben a bíróság egy hivatásos és két laikus bíróból áll.

Ha az ügyész négy évi vagy annál hosszabb szabadságvesztést kér, az ügyet esküdtszék tárgyalja. A bíróság ilyen esetben három hivatásos bíróból és hat esküdtből áll. Kivételt a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés és gazdasági bűnözés miatt indított eljárások képeznek, amelyeken a kért büntetéstől függetlenül hivatásos és laikus bírók is részt vesznek.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Ha az ügyet beismerésen alapuló ügyként tárgyalják, megállapodás születhet arról, hogy a vádakat ahhoz a bűncselekményhez igazítsák, amelyben ön bűnösnek vallja magát.

Az ügy tárgyalásának a megkezdése után a vádaknak csak kisebb elemeit lehet megváltoztatni. A vádakat az ön beleegyezése nélkül nem lehet kibővíteni.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Az egész tárgyalási szakaszban jelen kell lennie. A bíróság engedélyezheti, hogy miután megtette a saját vallomását, távozzon a meghallgatásról.

Ha értesítették önt a tárgyalásról, de nem jelenik meg a bíróságon, és nem igazolja a távolmaradása okát, a bíróság dönthet úgy, hogy a tanúkat az ön távollétében hallgatja ki. A bíróság meghozhatja a döntését az ön távollétében is, ha a vádhatóság legfeljebb hat hónapos szabadságvesztést kért, ön pedig beleegyezett abba, hogy lezárják a tárgyalási szakaszt. Ha legfeljebb három hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélik, akkor az ügy az ön beleegyezése nélkül is lezárható.

2009. november 1. óta van lehetőség arra, hogy videokapcsolat útján vegyen részt a jogi eljárásokban, ha a kért büntetés legfeljebb pénzbüntetés vagy egy évnyi szabadságvesztés. Nem minden bíróság rendelkezik azonban olyan felszereléssel, amellyel biztosítani lehet, hogy ön videokapcsolat útján vegyen részt a tárgyaláson.

Ha ön nem beszéli és nem érti a bíróság nyelvét, joga van ahhoz, hogy a tárgyalási szakaszban végig tolmács segítségét vegye igénybe. A tolmács akkor is segíti önt, ha a tárgyalás során beszélnie kell az ügyvédjével.

Ha még nincs ügyvédje, és ártatlannak vallja magát az ön ellen felhozott vádakban, és a kért büntetés szigorúbb, mint a pénzbüntetés, a bíróság kirendel önnek egy ügyvédet. Ha bűnösnek vallja magát egy olyan ügyben, amelyben a vádhatóság szabadságvesztést kér, a bíróság kirendel önnek egy ügyvédet, ha igényt tart rá. Ha nem ért egyet az ügyvédjével, vagy valamely más okból másik ügyvédet szeretne, akkor az esetek többségében lecserélheti ügyvédjét.

A tárgyaláson nem kell semmilyen kérdésre válaszolnia és nem kell az igazat mondania. Nem büntethetik meg azért, ha hamis bizonyítékkal szolgál a tárgyalás során. Az ügyvédje adhat tanácsot arról, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

A jog részletesen szabályozza az írásos bizonyítékok tárgyalás során való felhasználását. Más típusú bizonyítékokra azonban szinte egyáltalán nem vonatkoznak szabályok, ön szabadon benyújthat bármilyen típusú bizonyítékot. Ön és az ügyvédje kétségbe vonhatja a tanúk vagy a bizonyítékok elfogadhatóságát, különösen ha nem relevánsak az ügyében, illetve ha a bizonyítékokra jogszerűtlenül tettek szert. A bíróság dönt arról, hogy elfogadja-e az ön által kifogásolt tanúkat vagy bizonyítékokat. A legtöbb esetben a jogszerűtlenül szerzett bizonyítékokat a bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja. A bíróság a többi bizonyíték megtekintése után dönt arról, hogy a bizonyítékot milyen mértékben kell figyelembe venni az ügy során.

Ön kérheti, hogy tanúkat idézzenek be vallomástétel céljából, vagy hogy a védelmet támogató bizonyítékokat bemutassák. Ez lehet például egy olyan utaslista, amely bizonyítja, hogy a bűncselekmény elkövetésekor ön nem volt a tetthelyen. Ha a vádhatóság megkérdőjelezi egyes bizonyítékok relevanciáját, a bíróság dönt a kérdésben.

A tanúkat az a fél kérdezi ki először, aki a beidézésüket kérte. Ezután a másik félnek van lehetősége kérdéseket feltenni a tanúnak. A bíróság az ítélethozatal során mérlegeli a tárgyalási szakaszban tett tanúvallomások hitelességét és megbízhatóságát.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemet?

Figyelembe veszik a korábbi elmarasztaló ítéletekre vonatkozó információkat, amennyiben a szabályszegés leírásából kiderül, hogy a bűncselekményt visszaesőként követték el. Ritka esetekben hivatkozni lehet egy korábbi esetben jellemző elkövetési módra vonatkozó információkra annak érdekében, hogy a függőben lévő ügyben alátámasszák a bűnösséget vagy az ártatlanságot. Rendszerint befolyásolja a büntetése hosszát, ha önt korábban már elítélték hasonló cselekményért, vagy ha a szabályszegést felfüggesztett büntetést követő próbaidő alatt vagy feltételes szabadlábra helyezés során követte el.

Általában nem veszik figyelembe a korábbi, más tagállamban hozott elmarasztaló ítéletet.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Az ügy a bíróság döntésével ér véget. A következő ítéletek születhetnek:

  • felmentés;
  • pénzbüntetés;
  • felfüggesztett büntetés, amely lehet kezelés vagy közmunka elrendelése is;
  • letöltendő szabadságvesztés.

Felfüggesztett büntetés esetén a bíróság olyan büntetést szab ki, amelyet önnek nem kell letöltenie, ha az általában kiszabott egy vagy két évig tartó próbaidő során nem követ el újabb szabályszegést. A próbaidő feltételeként a bíróság megszabhatja, hogy maradjon pártfogó felügyelő felügyelete alatt, kezeljék túlzott alkoholfogyasztása vagy más szerrel való visszaélés miatt, kapjon pszichiátriai kezelést és/vagy teljesítsen fizetés nélküli, adott óraszámú közmunkát.

A fiatalkorú elkövetőkre (18 év alatti elkövetők) speciális szankciók vonatkoznak.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértettet az összes többi tanúhoz hasonlóan kezelik. Bizonyos esetekben azonban a sértett jogosult bíróság által külön kijelölt ügyvédre, és/vagy arra, hogy a tárgyalás során kártérítést ítéljenek meg neki, amennyiben a kártérítési igény egyszerű és jól dokumentált, valamint ha a kártérítés megítélése nem jár jelentős kiadásokkal.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán igazságszolgáltatási törvény

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

4. Jogaim a bíróság határozatának meghozatala után

Fellebbezhetek?

A bíróság tárgyaláson hoz döntést az ügyében. A határozat, az ítélet vagy a büntetés ellen a fellebbviteli bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani. Kérheti a felmentését vagy a büntetés enyhítését. Ha úgy véli, hogy a körzeti bíróságon az ügye tárgyalása során súlyos hibákat vétettek, kérheti, hogy az ügyet küldjék vissza a körzeti bírósághoz, és új bírókkal tárgyalják újra.

Az elmarasztalás, az ítélet vagy a büntetés ellen szóban fellebbezhet azon a tárgyaláson, amelyen a határozatot kihirdetik. Írásbeli fellebbezést is benyújthat a körzeti bírósághoz vagy az ügyészséghez. A fellebbezést a határozathozataltól számított két héten belül kell benyújtania. Ha van ügyvédje, akkor ő általában elvégzi az ön fellebbezésével kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Amennyiben a kiszabott pénzbüntetés nem több mint 3000 DKK, a Dán Fellebbezésengedélyezési Bizottság engedélye szükséges ahhoz, hogy ön fellebbezhessen a határozat ellen. A Fellebbezésengedélyezési Bizottságnak szóló kérelmet a döntéstől számított két héten belül kell benyújtani.

Mi történik, ha fellebbezek?

Ha fellebbez a bíróság döntése ellen, az ügyet a fellebbviteli bíróság tárgyalja. Ez a tárgyalás is nyilvános. Nincs meghatározott határideje annak, hogy a fellebbviteli bíróságnak mikorra kell kitűznie a meghallgatást.

Ha önt előzetes letartóztatásba helyezték, a fellebbviteli bíróságnak minden más ügy előtt kell tárgyalnia az ön ügyét. A fellebbviteli bíróságnak azt is el kell döntenie, hogy önt letartóztatásban kell-e tartani a fellebbezési eljárásig és az alatt.

Ha felmentésért fellebbez, a fellebbviteli bíróság újratárgyalja az ügyét. Ebben az esetben ön jogosult új bizonyítékokat benyújtani. A lehető leggyorsabban célszerű megvitatnia az ügyvédjével, milyen új bizonyítékot mutassanak be a fellebbezéses ügyben. Miután a vádhatóság ismerteti a fellebbviteli bírósági eljárás során figyelembe vett bizonyítékot, az ön ügyvédjének általában 14 napja van arra, hogy bemutassa a védelem bizonyítékait. Előfordulhat, hogy ön mentességet kaphat a 14 napos határidő alól.

Ha csak a büntetésének enyhítéséért fellebbez, a fellebbviteli bíróság csak a büntetést vizsgálja. Ilyen esetekben a felek nem mutatnak be bizonyítékokat a fellebbviteli bíróságnak, de az ön ügyvédje kérheti a bíróságot, hogy szerezzen be további, a büntetés megállapítása vagy a kiadatás szempontjából releváns információkat az ön személyes körülményeiről.

Mi történik a fellebbezési meghallgatáson?

Ha felmentésért fellebbez, a fellebbviteli bíróság újratárgyalja az ügyet. A fellebbviteli bíróság gyakran azzal kezdi, hogy felolvassa az ön és a tanúk által a körzeti bíróság előtti eljárás során tett vallomásokat. Ha ön és az ügyvédje nem értenek egyet ezzel az eljárással, meg kell ismételni a vallomástételt.

Ha a büntetése enyhítéséért fellebbez, a fellebbviteli bíróság a körzeti bíróságon bemutatott bizonyítékokat veszi figyelembe, és azok alapján hoz döntést a büntetésről.

A fellebbviteli bíróság a tárgyaláson hirdeti ki a határozatát. A fellebbviteli bíróság dönthet úgy, hogy helyben hagyja a körzeti bíróság ítéletét, súlyosbítja vagy enyhíti a büntetést, vagy felmenti önt. Ha felmentik, vagy enyhítik a büntetését, a fellebbezés költségeit közpénzből fedezik. Ugyanez érvényes olyankor is, ha a vádhatóság fellebbez az ítélet ellen, és a fellebbviteli bíróság csak helyben hagyja az ítéletet. Minden más esetben az a valószínű, hogy önt kötelezik a fellebbviteli eljárások költségeinek a megtérítésére.

Mi történik, ha a fellebbezés sikeres/sikertelen?

A fellebbviteli bíróság ítélete általában végleges és jogerős, és a körzeti bíróság ítéletének helyébe lép. Kivételes esetekben az ügy a Fellebbezésengedélyezési Bizottság engedélyével a Legfelsőbb Bíróság elé terjeszthető. Ilyen engedélyt rendszerint csak akkor adnak, ha az ügy elvi kérdésre vonatkozik, ezért precedens értékű, vagy más különleges okból. A Bizottság csak kevés büntetőügyben ad engedélyt arra, hogy az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerüljön. Kérjen tanácsot az ügyvédjétől arról, hogy milyen eséllyel kaphat ilyen engedélyt.

Ha önt felmentik, és a nyomozás során beavatkozó jellegű intézkedéseket, mint őrizetbe vételt, fogva tartást vagy átkutatást alkalmaztak, ön kártérítést kérhet. A kérelmet a bíróság határozatától számított két hónapon belül írásban kell benyújtania a regionális ügyésznek. Az ön ügyvédje általában elvégzi a kérelem benyújtásával kapcsolatos gyakorlati tennivalókat. Ne felejtse el tájékoztatni ügyvédjét arról, hogy ön hol érhető el az ön országában.

Más tagállam polgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Igen, visszaküldhetik önt egy másik tagállamba, hogy ott töltse le a büntetését. Erre általában csak akkor kerül sor, ha ön kéri, hogy küldjék vissza oda a büntetés letöltésére. Az erre vonatkozó kérelmet a dán Igazságügyminisztériumhoz kell benyújtania.

Ha elítélnek, ismét eljárás alá vonhatnak ugyanazért a bűncselekményért?

Dániában nem ítélhetik el kétszer ugyanazért a bűncselekményért. Ugyanez az elv érvényesül más európai országokban is. Mivel a büntetésre vonatkozó rendelkezések országonként eltérőek lehetnek, ezért az érintett országban érdeklődjön a hatályos rendelkezésekről.

A vádakra/elmarasztaló ítéletre vonatkozó információk

Miután egy adott ügyben határozat született, arról jelentést küldenek a Központi Bűnügyi Nyilvántartásnak. A dán büntető törvénykönyv megsértésére vonatkozó határozatokat a nyilvántartás döntéseket tartalmazó részében rögzítik. Az egyéb jogszabályok megsértésére vonatkozó határozatokat csak akkor rögzítik, ha önre szabadságvesztést szabnak ki vagy megfosztják valamely jogától. A határozat rögzítésekor feltüntetik a határozatot hozó bíróság nevét, a határozat dátumát, a bűncselekménnyel megsértett törvényi rendelkezéseket és a büntetést.

Korlátozások vonatkoznak arra, hogy az ön személyes használatára kiadható, a bűnügyi előéletére vonatkozó adatok között mely határozatok szerepelhetnek. Az adatokat elektronikus úton tárolják, az adatok törlésének a feltételei pedig a büntetés súlyosságától függnek. Panaszt tehet a nyilvántartással vagy törléssel kapcsolatos hibák miatt, de a határozat nyilvántartása miatt nem. A nyilvántartással kapcsolatos panaszokat a bűnügyi nyilvántartásokért felelős adatkezelő hatósághoz, a dán rendőrség nemzeti biztosának a hivatalához kell benyújtani.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megDán igazságszolgáltatási törvény

A link új ablakot nyit megA központi bűnügyi nyilvántartáson belüli személyesadat-feldolgozásról szóló végrehajtási rendelkezés

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

5. Kisebb szabályszegések

Hogyan kezelik a kisebb közúti közlekedési szabályszegéseket?

Ha megállítja önt a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok érvényesítéséért felelős közlekedési rendőrség, beismerheti vagy tagadhatja a bűnösségét. A rendőrségnek meg kell vádolnia önt azzal a szabályszegéssel, amelyet szerinte ön elkövetett. Önt a terheltekre vonatkozó jogok illetik meg, és nem köteles vallomást tenni a rendőrségnek.

A közúti közlekedési szabályszegés büntetése általában bírság. A közúti közlekedési szabályszegések esetében ugyanúgy járnak el, mint az egyéb olyan szabályszegések esetében, amelyekért a kiszabott büntetés bírság. A rendőrség fizetési felszólítást küld önnek a bírságról. Az összeg befizetésével ön elismeri a vádakat. Ha nem fizeti be az összeget, az ügy bíróság elé kerül. Ez esetben beidézik meghallgatásra, ahol bemutatják a szabályszegést igazoló bizonyítékokat.

A főügyész által kiadott A link új ablakot nyit megközlekedési szabályszegések büntetési jegyzékében ellenőrizheti, hogy az önre kiszabott bírság megfelel-e a hasonló közlekedési szabályszegések miatt általában kiszabott bírságoknak.

A A link új ablakot nyit megközúti közlekedési törvény értelmében a rendőrség lefoglalhatja az ön járművét, ha az ön lakóhelye Dánián kívül található, és az autóját nem Dániában vették nyilvántartásba. A jármű lefoglalása addig tarthat, amíg meg nem fizetik a bírságot, illetve amíg biztosítékot nem nyújtanak a bírság megfizetésére. Ha nem ért egyet azzal, hogy közúti közlekedési szabályszegést követett el, akkor bizonyos esetekben előfordulhat, hogy biztosítékot kell adnia a bírság megfizetésére és kérnie kell, hogy az ügyet bírósági eljárás keretében tárgyalják. A rendőrség gyakran él a járművek lefoglalásának a jogával.

A más skandináv országokból származó járművekre és vezetőkre speciális szabályok vonatkoznak.

Hogyan kezelik a parkolási szabályszegéseket?

A parkolási korlátozásokat rendszerint nem a rendőrség, hanem parkolási ellenőrök hajtják végre, akik egy helyi hatóságnak vagy magáncégnek dolgoznak. Ha szabálytalanul parkol, parkolási bírsággal sújtják. A parkolási bírságról szóló értesítést az autójára helyezik.

Ha találkozik a parkolási ellenőrrel, mielőtt az nyilvántartásba venné a parkolási szabályszegést, akkor közvetlenül neki tiltakozhat. A parkolási ellenőr dönthet úgy, hogy nem veszi nyilvántartásba a szabályszegést, de dönthet úgy is, hogy jegyzőkönyvbe veszi, hogy ön nem ismerte el a tettét. Ha parkolási bírságot szabnak ki önre, akkor tájékoztatást kell kapnia arról, hogy hogyan tehet panaszt a bírsággal kapcsolatban. Dániában nincs központi panaszkezelő testület.

A parkolási bírságokat ugyanúgy hajtják be, mint a többi polgári jogi követelést. Ha nem fizeti meg a bírságot, akkor a követelést megküldik egy behajtással foglalkozó szervnek az ön lakóhelye szerinti országban.

Megjelenik az ilyen típusú szabályszegés a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatok között?

A bűnügyi előéletére vonatkozó adatok rendszerint nem tartalmazzák a bírságokat. A bűncselekmények miatt kiszabott pénzbüntetések azonban megjelennek ezen adatok között.

A parkolási bírságokat nem tekintik büntetőjogi szankciónak, így azokat nem tartalmazzák az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok.

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.