Vádlottak (büntetőeljárás)

Dánia

Tartalomszolgáltató:
Dánia

Hol kerül sor a tárgyalásra?

A tárgyalás nyilvános, és a helyi városi bíróságon kerül sor a megtartására. Ha ön beismeri, hogy elkövette azt a cselekményt vagy azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolják, a vádhatóság beismerésen alapuló eljárást kér. Ebben az esetben a bíróság csak egyetlen hivatásos bíróból áll. Ugyanez érvényes olyankor is, ha büntetésként csak pénzbüntetést indítványoznak.

Ha nem ismeri el a bűnösségét, az ügyét laikus bírók is tárgyalják, és ilyen esetben a bíróság egy hivatásos és két laikus bíróból áll.

Ha az ügyész négy évi vagy annál hosszabb szabadságvesztést kér, az ügyet esküdtszék tárgyalja. A bíróság ilyen esetben három hivatásos bíróból és hat esküdtből áll. Kivételt a kábítószerekhez kapcsolódó bűnözés és gazdasági bűnözés miatt indított eljárások képeznek, amelyeken a kért büntetéstől függetlenül hivatásos és laikus bírók is részt vesznek.

Megváltoztathatók a vádak a tárgyalási szakaszban?

Ha az ügyet beismerésen alapuló ügyként tárgyalják, megállapodás születhet arról, hogy a vádakat ahhoz a bűncselekményhez igazítsák, amelyben ön bűnösnek vallja magát.

Az ügy tárgyalásának a megkezdése után a vádaknak csak kisebb elemeit lehet megváltoztatni. A vádakat az ön beleegyezése nélkül nem lehet kibővíteni.

Milyen jogaim vannak a tárgyalási szakasz során?

Az egész tárgyalási szakaszban jelen kell lennie. A bíróság engedélyezheti, hogy miután megtette a saját vallomását, távozzon a meghallgatásról.

Ha értesítették önt a tárgyalásról, de nem jelenik meg a bíróságon, és nem igazolja a távolmaradása okát, a bíróság dönthet úgy, hogy a tanúkat az ön távollétében hallgatja ki. A bíróság meghozhatja a döntését az ön távollétében is, ha a vádhatóság legfeljebb hat hónapos szabadságvesztést kért, ön pedig beleegyezett abba, hogy lezárják a tárgyalási szakaszt. Ha legfeljebb három hónapos letöltendő szabadságvesztésre ítélik, akkor az ügy az ön beleegyezése nélkül is lezárható.

2009. november 1. óta van lehetőség arra, hogy videokapcsolat útján vegyen részt a jogi eljárásokban, ha a kért büntetés legfeljebb pénzbüntetés vagy egy évnyi szabadságvesztés. Nem minden bíróság rendelkezik azonban olyan felszereléssel, amellyel biztosítani lehet, hogy ön videokapcsolat útján vegyen részt a tárgyaláson.

Ha ön nem beszéli és nem érti a bíróság nyelvét, joga van ahhoz, hogy a tárgyalási szakaszban végig tolmács segítségét vegye igénybe. A tolmács akkor is segíti önt, ha a tárgyalás során beszélnie kell az ügyvédjével.

Ha még nincs ügyvédje, és ártatlannak vallja magát az ön ellen felhozott vádakban, és a kért büntetés szigorúbb, mint a pénzbüntetés, a bíróság kirendel önnek egy ügyvédet. Ha bűnösnek vallja magát egy olyan ügyben, amelyben a vádhatóság szabadságvesztést kér, a bíróság kirendel önnek egy ügyvédet, ha igényt tart rá. Ha nem ért egyet az ügyvédjével, vagy valamely más okból másik ügyvédet szeretne, akkor az esetek többségében lecserélheti ügyvédjét.

A tárgyaláson nem kell semmilyen kérdésre válaszolnia és nem kell az igazat mondania. Nem büntethetik meg azért, ha hamis bizonyítékkal szolgál a tárgyalás során. Az ügyvédje adhat tanácsot arról, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz.

Milyen jogaim vannak az ellenem szóló bizonyítékokkal kapcsolatban?

A jog részletesen szabályozza az írásos bizonyítékok tárgyalás során való felhasználását. Más típusú bizonyítékokra azonban szinte egyáltalán nem vonatkoznak szabályok, ön szabadon benyújthat bármilyen típusú bizonyítékot. Ön és az ügyvédje kétségbe vonhatja a tanúk vagy a bizonyítékok elfogadhatóságát, különösen ha nem relevánsak az ügyében, illetve ha a bizonyítékokra jogszerűtlenül tettek szert. A bíróság dönt arról, hogy elfogadja-e az ön által kifogásolt tanúkat vagy bizonyítékokat. A legtöbb esetben a jogszerűtlenül szerzett bizonyítékokat a bíróság elfogadhatatlannak nyilvánítja. A bíróság a többi bizonyíték megtekintése után dönt arról, hogy a bizonyítékot milyen mértékben kell figyelembe venni az ügy során.

Ön kérheti, hogy tanúkat idézzenek be vallomástétel céljából, vagy hogy a védelmet támogató bizonyítékokat bemutassák. Ez lehet például egy olyan utaslista, amely bizonyítja, hogy a bűncselekmény elkövetésekor ön nem volt a tetthelyen. Ha a vádhatóság megkérdőjelezi egyes bizonyítékok relevanciáját, a bíróság dönt a kérdésben.

A tanúkat az a fél kérdezi ki először, aki a beidézésüket kérte. Ezután a másik félnek van lehetősége kérdéseket feltenni a tanúnak. A bíróság az ítélethozatal során mérlegeli a tárgyalási szakaszban tett tanúvallomások hitelességét és megbízhatóságát.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemet?

Figyelembe veszik a korábbi elmarasztaló ítéletekre vonatkozó információkat, amennyiben a szabályszegés leírásából kiderül, hogy a bűncselekményt visszaesőként követték el. Ritka esetekben hivatkozni lehet egy korábbi esetben jellemző elkövetési módra vonatkozó információkra annak érdekében, hogy a függőben lévő ügyben alátámasszák a bűnösséget vagy az ártatlanságot. Rendszerint befolyásolja a büntetése hosszát, ha önt korábban már elítélték hasonló cselekményért, vagy ha a szabályszegést felfüggesztett büntetést követő próbaidő alatt vagy feltételes szabadlábra helyezés során követte el.

Általában nem veszik figyelembe a korábbi, más tagállamban hozott elmarasztaló ítéletet.

Mi történik a tárgyalási szakasz végén?

Az ügy a bíróság döntésével ér véget. A következő ítéletek születhetnek:

  • felmentés;
  • pénzbüntetés;
  • felfüggesztett büntetés, amely lehet kezelés vagy közmunka elrendelése is;
  • letöltendő szabadságvesztés.

Felfüggesztett büntetés esetén a bíróság olyan büntetést szab ki, amelyet önnek nem kell letöltenie, ha az általában kiszabott egy vagy két évig tartó próbaidő során nem követ el újabb szabályszegést. A próbaidő feltételeként a bíróság megszabhatja, hogy maradjon pártfogó felügyelő felügyelete alatt, kezeljék túlzott alkoholfogyasztása vagy más szerrel való visszaélés miatt, kapjon pszichiátriai kezelést és/vagy teljesítsen fizetés nélküli, adott óraszámú közmunkát.

A fiatalkorú elkövetőkre (18 év alatti elkövetők) speciális szankciók vonatkoznak.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalási szakaszban?

A sértettet az összes többi tanúhoz hasonlóan kezelik. Bizonyos esetekben azonban a sértett jogosult bíróság által külön kijelölt ügyvédre, és/vagy arra, hogy a tárgyalás során kártérítést ítéljenek meg neki, amennyiben a kártérítési igény egyszerű és jól dokumentált, valamint ha a kártérítés megítélése nem jár jelentős kiadásokkal.

Kapcsolódó linkek

Dán igazságszolgáltatási törvény

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit