Vádlottak (büntetőeljárás)

Dánia

Tartalomszolgáltató:
Dánia

Milyen szakaszai vannak a bűnügyi nyomozásnak?

A bűnügyi nyomozásokat a rendőrség végzi. A rendőrség olyan esetben indít nyomozást egy ügyben, ha értesítik arról, hogy egy személy erőszak vagy lopás áldozatává vált, vagy ha a rendőrség, illetve egy állampolgár szemtanúja volt a bűncselekmény elkövetésének.

Előzetes vád

A rendőrség először annak megállapítására törekszik, hogy elkövettek-e bűncselekményt, és hogy van-e a bűncselekménnyel megvádolható gyanúsított. A rendőrség ilyen esetekben általában kikérdezi a gyanúsítottat.

Őrizetbe vétel

A rendőrség őrizetbe veheti a gyanúsítottat.

Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (ideértve az európai elfogatóparancsot)

Ha a rendőrség a rendőrségi nyomozás veszélyeztetésének elkerülése érdekében, vagy esetleg más okból, fogva kívánja tartani a gyanúsítottat, akkor az őrizetbe vételétől számított 24 órán belül bíróság elé kell állítani, hogy az ügye bíróság elé kerüljön.

Beavatkozó jellegű intézkedések

A gyanúsított és a lehetséges tanúk kikérdezésén kívül a rendőrség a nyomozás során beavatkozó jellegű intézkedések, például átkutatás, a távközlési rendszer megfigyelése, telefonlehallgatás stb., útján is szerezhet információkat. A legtöbb beavatkozó jellegű intézkedéshez bírósági jóváhagyás szükséges.

Döntés a gyanúsított elleni vádemelésről

A rendőrségi nyomozás célja az, hogy olyan információkat szolgáltasson, amelyek alapján az ügyész eldönti, hogy vádat emeljen-e a gyanúsított ellen. Ha nincs elegendő bizonyíték annak igazolására, hogy a gyanúsított bűncselekményt követett el, a vádhatóság lezárja az ügyet.

A rendőrség és az ügyészség közös helyi irányítás alatt áll, így az ügyészséget gyakran már az ügy korai szakaszába, például a nyomozás megtervezésébe is bevonják.

A védelem felkészülése a tárgyalásra

A nyomozásról való tájékoztatáshoz és a nyomozás befolyásolásához való jogról további információkat itt talál.

Jogaim a nyomozás során

Az önt az ügy egyes szakaszaiban megillető jogokról az alábbi hivatkozásokra kattintva olvashat további információkat.

Előzetes vád, ideértve a kikérdezést (1)

Miért vádolnak bűncselekmény elkövetésével?

Azért vádolják, mivel a rendőrségnek alapos oka van arra, hogy önt bűncselekmény elkövetésével gyanúsítsa, ezért a rendőrségi nyomozás ettől kezdve önre fog koncentrálni, és nem más személyre.

Mit jelent az, hogy bűncselekménnyel vádolnak?

Azt jelenti, hogy tájékoztatást adnak önnek arról, hogy a rendőrség szerint milyen bűncselekményt követett el. A rendőrségnek közölnie kell önnel, hogy milyen jogszabályi rendelkezést sértett meg. Önnek joga van ahhoz, hogy ügyvédje révén nyomon kövesse a nyomozást, súlyos bűncselekmények esetén pedig jogosult arra, hogy bíróság által kinevezett ügyvéd lássa el a védelmét.

Miért akar kikérdezni a rendőrség?

A rendőrség azért akarja kikérdezni, hogy megállapítsa, valóban bűncselekményt követett-e el. A rendőrség felhasználja a vallomását a nyomozás további szakaszai során. Később az ügyész az ön vallomása alapján dönti el, hogy az ügyet beismeréses ügyként tárgyalják-e.

Hol és mikor kérdezhet ki a rendőrség?

Nincsenek különleges szabályok arra, hogy a rendőrség hol és mikor kérdezheti ki önt. A kikérdezést úgy kell lefolytatni, hogy az ön jogai ne sérüljenek. A rendőrség általában nem léphet kapcsolatba önnel az ön munkahelyén. A kikérdezés általában a tetthelyen kezdődik el. A rendőrség megkérheti önt, hogy jelenjen meg a rendőrségen részletesebb kihallgatás céljából.

Mi történik, ha nem beszélem a nyelvet?

Ha nem beszéli a helyi nyelvet, joga van tolmácsot igénybe venni. A tolmácsot a rendőrség biztosítja. Ön nem köteles semmit sem mondani mindaddig, amíg a tolmács meg nem érkezik.

Kötelező vallomást tennem a rendőrségnek?

Közölnie kell a rendőrséggel a nevét, a lakcímét és a születési idejét. Semmi mást nem kell mondania. Nem kell az igazat mondania. A rendőrségnek a kihallgatás előtt tájékoztatnia kell önt ezekről a jogokról. Az ügyétől és a vádak súlyosságától függ, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz a rendőrségnek. Ha nem tudja, hogy válaszoljon-e a kérdésekre, kérdezze meg az ügyvédjét.

Beszélhetek ügyvéddel?

Joga van ahhoz, hogy beszéljen az ön által választott ügyvéddel, mielőtt eldöntené, hogy beleegyezik-e a rendőrségi kihallgatásba. Ha nem ismer ügyvédet, a rendőrség keres önnek egyet.

Az ügyvédjének joga van ahhoz, hogy jelen legyen a kihallgatáson, de nem adhat tanácsot arra vonatkozóan, hogy hogyan válaszoljon a kérdésekre.

Ellenőrizhetem, hogy a rendőrség jól értette-e a vallomásomat?

A rendőrségnek írásba kell foglalnia az ön vallomását. Ön elolvashatja vagy felolvastathatja a jegyzőkönyvet, és észrevételeket fűzhet hozzá. Eldöntheti, hogy alá kívánja-e írni. Sok ügyvéd azt tanácsolja a védencének, hogy ne írja alá a jegyzőkönyvet, ha nem érti a nyelvet.

 

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

Ha bármi olyasmit mond, ami hátrányos lehet az ön számára, a rendőrség felhasználhatja azt a nyomozása során. Főszabály szerint a rendőrségi jegyzőkönyv nem számít bizonyítéknak és önmagában nem használható fel ön ellen a tárgyalás során. Az ügyész kérdéseket tehet fel a jegyzőkönyv tartalmáról. A vallomásának a megváltoztatása ronthatja az ön szavahihetőségét.

Őrizetbe vétel (2)

Miért vesznek őrizetbe?

Őrizetbe vehetik, ha a rendőrségnek oka van azt feltételezni, hogy ön bűncselekményt követett el. Az őrizetbe vételre annak érdekében kerül sor, hogy megakadályozzák, hogy más bűncselekményeket kövessen el, hogy biztosítsák a jelenlétét vagy azt, hogy ne beszéljen másokkal. Egy másik európai uniós tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján is őrizetbe vehetik.

A rendőrség bármilyen ügyben őrizetbe vehet?

Nem veszik őrizetbe, ha a szabályszegés súlyossága nem indokolja az őrizetbe vételt. Nagyon valószínűtlen például, hogy kisebb bírsággal büntethető bűncselekmény elkövetése esetén őrizetbe veszik.

Hol kerül sor az őrizetbe vételre?

Az őrizetbe vételre általában a helyi rendőrségen kerül sor. A gyanúsítottat rendszerint elzárva tartják mindaddig, amíg a rendőrség ki nem tudja kérdezni (lásd Előzetes vád, ideértve a kikérdezést (1)) című szakaszt.

Kérhetek orvosi segítséget, ha szükségem van rá?

Ha ön beteg, sérült vagy alkoholos vagy kábítószeres befolyás alatt áll, joga van találkozni egy orvossal. Tájékoztassa a rendőrséget arról, ha orvosra van szüksége, illetve ha speciális gyógyszereket kell szednie.

Kapcsolatba léphetek ügyvéddel?

Ha őrizetbe vették, jogosult kapcsolatba lépni az ön által választott ügyvéddel, mielőtt eldöntené, hogy beleegyezik-e a rendőrségi kihallgatásba. Bizonyos esetekben a rendőrség megtilthatja, hogy önt az ön által választott ügyvéd képviselje. Ez ellen a bíróságnál tehet panaszt.

A rendőrségnek és az ügyvédjének is tájékoztatnia kell önt arról, hogy lehet bíróság által kinevezett ügyvédje, és hogy ki téríti meg ezen ügyvéd költségeit.

Kapcsolatba léphetek országom nagykövetségével, ha más ország polgára vagyok?

Ha külföldi állampolgár, joga van kapcsolatba lépni országa nagykövetségével. A rendőrség segíthet abban, hogy felvegye a kapcsolatot a nagykövetséggel.

Kapcsolatba léphetek a családommal?

Joga van ahhoz, hogy tudassa a családjával vagy a munkáltatójával, hogy őrizetbe vették. A rendőrség megtagadhatja ezen kérését, ha úgy véli, hogy a kapcsolatfelvétel kedvezőtlenül befolyásolná az ügy menetét. A rendőrség dönthet úgy, hogy tájékoztatja a családját ön helyett.

 

Mennyi ideig tarthatnak őrizetben?

Szabadlábra kell helyezni önt, ha a fogva tartás oka megszűnik. Ha nem helyezik szabadlábra 24 órán belül, akkor bíróság elé kell állítani (kötelező előzetes meghallgatás), hogy a bíró dönthessen az ön szabadlábra helyezéséről vagy az őrizetben tartásának a meghosszabbításáról (ez legfeljebb 3 x 24 óráig lehetséges), illetve előzetes letartóztatásba helyezéséről (Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (3)).

Milyen esetben hosszabbítható meg az őrizetbe vétel 24 óra után?

Ha a kötelező előzetes meghallgatáson eljáró bíró a bemutatott bizonyítékok alapján nem tudja eldönteni, hogy az ön fogva tartása továbbra is szükséges-e, az ön őrizetben tartása az első meghallgatás végétől 3 x 24 órára meghosszabbítható.

Kötelező előzetes meghallgatás és előzetes letartóztatás (3)

Miért tartanak előzetes letartóztatásban?

Azért tartják előzetes letartóztatásban, mert a rendőrség úgy véli, hogy önt fogva kell tartani egy ideig, vagy mindaddig, amíg a nyomozás folyik. Akkor is fogva tarthatják, ha egy adott európai elfogatóparancs értelmében rendelkezésre kell állnia a kiadatáshoz.

Ki dönt arról, hogy előzetes letartóztatásban tartsanak-e?

A bíró dönt arról, hogy az adott feltételek alapján önt előzetes letartóztatásban kell-e tartani. Mielőtt a bíró döntene arról, hogy a rendőrség kérésének megfelelően fogva kell-e tartani önt, meghallgatást tartanak (kötelező előzetes meghallgatás). E meghallgatás során az ügyész ismerteti a rendőrségi nyomozati anyagot, és önnek is lehetősége van az álláspontja kifejtésére. A bíró eldönti, hogy ön előzetes letartóztatásba kerüljön-e, arról azonban nem dönt, hogy a vádak alapján bűnös-e.

Bármilyen típusú ügyben előzetes letartóztatásba kerülhetek?

A következő feltételek alapján kerülhet előzetes letartóztatásba:

  • A rendőrségnek meg kell tudnia magyarázni, hogy miért gyanúsítják önt olyan büntetendő cselekmény elkövetésével, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik.
  • A büntetésnek legalább 30 napnyi szabadságvesztésnek kell lennie.
  • A rendőrségnek meg kell győznie a bírót arról, hogy a rendőrségi nyomozás során ön az alábbi okok valamelyike miatt nem helyezhető szabadlábra:
  • A rendőrség úgy véli, hogy ön megpróbálja elkerülni a büntetést.
  • A rendőrség okkal véli úgy, hogy ön hasonló bűncselekményeket fog elkövetni a jövőben.
  • A rendőrség okkal véli úgy, hogy ön a szabadlábra helyezése esetén akadályozni fogja a nyomozást.
  • A bűncselekmény olyan súlyos, hogy mások számára sértő lenne, hogy ön szabadlábon védekezzen a tárgyalási szakasz megkezdéséig.

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy elkerülheti az előzetes letartóztatást, ha a fogva tartás rendkívül terhes lenne a személyes körülményeire, még akkor is, ha egyébként a fogva tartás feltételei teljesülnek. Fontos, hogy tájékoztassa az ügyvédjét az ilyen körülményekről.

Hol kerül sor a kötelező előzetes meghallgatásra?

A kötelező előzetes meghallgatásra a helyi bíróságon kerül sor. A gyanúsítottat általában elzárva tartják mindaddig, amíg a tárgyalóterembe nem kísérik.

Kötelező vallomást tennem a kötelező előzetes meghallgatáson?

Nem kell vallomást tennie és nem kell az igazat mondania. Az ügyének természetétől és a vádak súlyosságától függ, hogy előnyös-e az ön ügyére nézve, ha vallomást tesz a bíróságon. Konzultáljon az ügyvédjével annak eldöntése érdekében, hogy a vallomástétel vagy annak megtagadása előnyösebb-e önnek.

Beszélhetek ügyvéddel?

A bíróság kijelöl egy ügyvédet önnek, aki a bíróság előtt képviseli önt. Ha nem ragaszkodik kifejezetten egy adott ügyvédhez, a bíróság a tárgyalás napján szolgálatot teljesítő ügyvédet jelöli ki. További információkat az 1. ismertetőben talál.

Joga van ahhoz, hogy a meghallgatás előtt megvitassa az ügyet az ügyvédjével. Ha ön és az ügyvéd nem beszélik ugyanazt a nyelvet, ön jogosult tolmácsot kérni. Az ügyvédje az ön érdekeit védi a meghallgatáson, és kérdéseket is feltehet önnek.

Ellenőrizhetem, hogy a bíróság jól értette-e a vallomásomat?

A bíró rögzíti a vallomásának főbb elemeit a bírósági nyilvántartásban. Hangosan felolvassák a vallomását, hogy megállapítható legyen, hogy pontosan jegyezték-e le.

 

Mi történik, ha olyasmit mondok, ami hátrányos számomra?

A bíróság előtt tett vallomása felhasználható bizonyítékként az ügyben.

Mennyi ideig tarthatnak előzetes letartóztatásban?

A meghallgatás során a bíró eldönti, hogy szabadlábra vagy előzetes letartóztatásba kell-e helyezni önt. Előfordulhat, hogy a bíró úgy dönt, hogy a fogva tartásának időtartamát 3 x 24 órával meg kell hosszabbítani (lásd Őrizetbe vétel (2)).

 

A bíróság legfeljebb négy hetes fogva tartási időszakot határozhat meg. Ez azt jelenti, hogy ezen időtartam lejárta előtt önt vagy szabadlábra kell helyezni, vagy az ügyét ismét bíró elé kell terjeszteni annak érdekében, hogy teljesüljenek a további fogva tartás feltételei. Nincs meghatározott időtartama annak, hogy ön meddig tartható előzetes letartóztatásban. Ez az ügy természetétől függ.

Azonnal szabadlábra kell helyezni önt, ha a fogva tartás okai megszűnnek.

Mi az a magánzárka?

A rendőrség egyes esetekben kérheti, hogy önt magánzárkában tartsák, hogy ne léphessen kapcsolatba más fogvatartottakkal. Csak rendőrségi felügyelet mellett írhat vagy telefonálhat másoknak. A bíró dönt arról, hogy magánzárkába kell-e zárni önt.

Fellebbezhetek az előzetes letartóztatásra és a magánzárkában tartásra vonatkozó végzés ellen?

Az előzetes letartóztatásra vagy a magánzárkában tartásra vonatkozó végzés ellen a fellebbviteli bírósághoz nyújthat be fellebbezést. Ezt úgy teheti meg, hogy az ügyét tárgyaló meghallgatáson nyilatkozik arról, hogy fellebbezni kíván.

Elkerülhetem az előzetes letartóztatást, ha átadom az útlevelemet vagy óvadékot teszek le?

A büntető törvénykönyv lehetővé teszi, hogy elkerülje a fogva tartást, ha átadja az útlevelét vagy óvadékot tesz le. Ez azonban ritka a gyakorlatban.

Beavatkozó jellegű intézkedések (4)

A rendőrség a nyomozás során többek között az alábbi beavatkozó jellegű intézkedések alkalmazásával szerezhet információkat.

Vehet tőlem ujjlenyomatot a rendőrség és készíthet fényképet rólam?

A rendőrség a következő feltételekkel vehet öntől ujjlenyomatot és készíthet fényképet önről:

  • Azzal gyanúsítják, hogy büntetendő cselekményt követett el, és az intézkedés szükséges a rendőrségi nyomozáshoz.
  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön olyan büntetendő cselekményt követett el, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik.

Vehet tőlem DNS- vagy vérmintát a rendőrség?

A rendőrség a következő feltételekkel vehet öntől DNS- vagy vérmintát:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön olyan büntetendő cselekményt követett el, amelyért legalább 18 havi szabadságvesztésre ítélhetik, és az intézkedést a nyomozás szempontjából nagyon fontosnak ítélik meg.
  • Vehetnek vérmintát öntől, ha alkoholos vagy kábítószeres befolyás alatt állt azon bűncselekmény elkövetésekor, amellyel gyanúsítják.

Megmotozhat és átkutathatja a ruháimat a rendőrség?

A ruházat átkutatására ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a fényképkészítésre.

Ellenőrizheti a rendőrség a mobiltelefonomat és átkutathatja az autómat?

A rendőrség az alábbi feltételekkel ellenőrizheti a telefonszámát és mobiltelefonjának IMEI-számát, valamint kutathatja át az autóját:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön büntetendő cselekményt követett el.
  • A rendőrség úgy véli, hogy az átkutatás nagyon fontos a nyomozáshoz.

 

Végezhet a rendőrség házkutatást az otthonomban?

A rendőrség a következő feltételekkel végezhet házkutatást önnél:

  • A rendőrségnek alapos oka van azt gyanítani, hogy ön büntetendő cselekményt követett el.
  • A rendőrség úgy véli, hogy a házkutatás nagyon fontos a nyomozáshoz.
  • A szabályszegés szabadságvesztéshez vezethet.
  • A rendőrség valószínűsíteni tudja, hogy találnak a bűncselekményhez kapcsolódó bizonyítékot vagy olyan tárgyat, amelyet a rendőrségnek más okokból kell elkoboznia.

Ki dönt arról, hogy beavatkozó jellegű intézkedést kell alkalmazni?

A bíróság dönt arról, hogy házkutatást tarthatnak-e az ön otthonában. Ha okkal tartanak attól, hogy a házkutatás késleltetése esetén bizonyítékok tűnhetnek el, akkor a rendőrség bírói végzés nélkül végezhet házkutatást önnél. A házkutatás eredményét 24 órán belül a bíróság elé kell terjeszteni. Ha írásban hozzájárul az otthonának átkutatásához, akkor a rendőrség is hozhat döntést a házkutatásról.

A rendőrség dönti el, hogy vesz-e öntől ujjlenyomatot, DNS- és vérmintát, valamint készít-e önről fényképet. A rendőrség jogosult arra is, hogy ellenőrizze az ön mobiltelefonját, átkutassa az autóját stb.

Tehetek panaszt?

Ha panaszt kíván tenni a rendőrség által lefolytatott nyomozás ellen, akkor a panaszát a bírósághoz nyújthatja be.

A kutatásra és a nyomozás menetére vonatkozó bírósági határozatok ellen a határozat meghozatalától számított két héten belül lehet a fellebbviteli bírósághoz fellebbezni.

Követelhetem-e, hogy a rendőrség semmisítse meg az ujjlenyomatokat, a fényképeket, a DNS-mintákat és a vérminta-eredményeket?

Ha a vádhatóság ejti a vádat, vagy ha felmentik önt, a rendőrségnek meg kell semmisítenie az önről készült fényképet. A rendőrség megtarthatja az ön ujjlenyomatát és DNS-mintáit, de bizonyos idő elteltével meg kell semmisítenie őket.

Kérhetek kártérítést?

Ha önt őrizetbe vették, fogva tartották vagy beavatkozó jellegű intézkedésnek vetették alá, és később kiderült, hogy az őrizetbe vétel, fogva tartás vagy beavatkozó jellegű intézkedés indokolatlan volt, ön az esetek többségében jogosult kártérítésre. A főügyész évente közleményt ad ki arról, hogy milyen díjszabást kell alkalmazni az ilyen kártérítések összegének megállapításakor.

Döntés az ön elleni vádemelésről (5)

Miután a rendőrség befejezte a nyomozást, az ön ügyét megküldik az ügyészségnek, amely dönt a további lépésekről.

Vallhatom magam bűnösnek valamennyi vádpontban vagy egyes vádpontokban a tárgyalás előtt?

Ha a rendőrségi nyomozás során ön bevallja, hogy bűnös az ön ellen felhozott legsúlyosabb vádpontokban, a vádhatóság általában megpróbálja elérni, hogy beismeréses ügyként kezeljék az ügyet.

 

Mi az a vádirat?

A vádirat képezi az ügy bírósági tárgyalásának az alapját. A vádiratnak meg kell határoznia azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek megsértésével vádolják önt, valamint tartalmaznia kell annak leírását, hogy ön hogyan követte el a szabályszegés(ek)et. A leírásnak olyan pontosnak kell lennie, hogy ön annak alapján felkészülhessen a védelemre.

 

Vádolhatnak más szabályszegésekkel is azokon kívül, amelyekkel a rendőrség megvádolt?

A vádiratot az ügyészség készíti el. Ha a vádhatóság üggyel kapcsolatos nézetei eltérnek a rendőrség nézeteitől, a vádirat tartalmazhat új vagy eltérő vádpontokat.

Kiegészülhet új vádpontokkal a vádirat?

A vádhatóság köteles összegyűjteni minden ön ellen felhozott, függőben lévő vádat, hogy a bíróság valamennyi vádpontban egyszerre hozhasson ítéletet. A vádirat ezért tartalmazhat új vádpontokat, amennyiben önt több alkalommal vádolták meg szabályszegéssel.

Speciális szabályok érvényesek akkor, ha önt európai elfogatóparancs vagy kiadatási egyezmény alapján adták ki Dániának. Ha új vádpontokban emelnek vádat ön ellen, konzultáljon ezekről az ügyvédjével.

Módosítható a vádirat?

A vádirat módosítható vagy kibővíthető, ha új vádiratot készítenek és nyújtanak be, amit a bírósági eljárás megkezdésének napjáig lehet megtenni.

Ha az ügyész úgy véli, hogy a vádpont alapján kiszabott büntetésnek szigorúbbnak kellene lennie a vádiratban szereplő büntetésnél, akkor a vádirat módosítása csak az ügyészségi szolgálat hozzájárulásával lehetséges. A vádirat módosítása esetén két hónapon belül értesíteni kell önt.

Miután megkezdődött a bírósági eljárás, a vádirat csak nagyon korlátozott mértékben módosítható. A módosításról a bíróság dönt.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amellyel már megvádoltak egy másik tagállamban?

Nem zárható ki, hogy olyan büntetendő cselekménnyel vádolják meg, amellyel már megvádolták egy másik országban. Nem találhatják bűnösnek azonban olyan vádban, amelyért már elítélték vagy amely alól már felmentették egy másik országban.

Kapok tájékoztatást az ellenem valló tanúkról?

Az ügyész által benyújtott vádiratban a bizonyítékokon kívül szerepelnie kell a tanúk nevének is. Ügyvédje természetesen kap egy példányt a bizonyítékokat és a tanúk nevét tartalmazó listából. Önnek a legtöbb esetben joga van ahhoz, hogy megismerje a tanúk személyazonosságát.

A védelem előkészítése (6)

Mi alapján készíthetjük elő az ügyvédemmel a védelmemet?

Az ügyvédje valamennyi rendőrségi nyomozati anyag jegyzőkönyvéről kap másolatot. Önnek joga van ahhoz, hogy megtekintse az anyagokat. Az ügyvédje csak akkor adhatja át önnek az anyagok másolatát, ha a rendőrség ezt engedélyezi.

 

Jogom van minden, a rendőrség által összegyűjtött anyagot megtekinteni?

A rendőrség elrendelheti, hogy az ügyvédje ne adjon át önnek bizonyos információkat, ha más országok érdekeinek védelme vagy a bizonyítékok érdekében ezt szükségesnek tartja. Ilyen rendelkezést csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében hozhatnak, és csak addig lehet érvényben, amíg ön nem tanúskodik a bíróság előtt.

Ki dönt arról, hogy megtekinthetek-e minden anyagot?

A rendőrség benyújtja az anyagokat és eldönti, kell-e tiltó rendelkezést kiadni az ügy egy részére vagy egészére vonatkozóan. A rendőrség döntése megtámadható a bíróság előtt, amely határozatot hoz a kérdésben.

Részt vehetek az üggyel kapcsolatos minden meghallgatáson?

Ön a legtöbb esetben jogosult arra, hogy jelen legyen minden olyan bírósági meghallgatáson, ahol a bíróság arról dönt, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezzék-e, vagy amelyen bűntársakat vagy tanúkat hallgatnak ki a tárgyalást megelőzően.

Amennyiben a rendőrség ezt kéri, a bíróság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi önnek, hogy jelen legyen a meghallgatásokon. Ebben az esetben azonban joga van ahhoz, hogy megtudja, mi történt a meghallgatáson. A bíróság határozhat úgy, hogy ön nem kaphat ilyen információkat. Joga van ahhoz, hogy megtudja, mi történt azon a meghallgatáson, amelyen nem tudott jelen lenni. Legkésőbb a bíróság előtti tanúvallomása után kell tájékoztatást kapnia a meghallgatás menetéről.

Részt vehet az ügyvédem az ügy minden meghallgatásán?

Az ügyvédje jogosult arra, hogy az ügy minden meghallgatásán részt vegyen. Ez vonatkozik azokra a meghallgatásokra is, amelyeken a bíróság arról dönt, engedélyezi-e a helyiségek vagy a telefonok lehallgatását, az átkutatásokat vagy egyéb, előzetes bírósági jóváhagyáshoz kötött beavatkozó jellegű intézkedéseket.

Részt vehet az ügyvédem a rendőrségi nyomozásban?

Az ügyvédjét tájékoztatni kell a nyomozásról és jogosult arra, hogy részt vegyen a nyomozás azon részében, amely bizonyítékul szolgálhat ön ellen. Ilyenek például a szembesítési eljárások, a rekonstrukciós eljárások stb.

Folytathat az ügyvédem nyomozást?

Ha ön úgy véli, hogy nem gyűjtöttek be olyan információkat, amelyek előnyösek lehetnek az ön számára, az ügyvédje felkéri a rendőrséget további nyomozás lefolytatására. Ha a rendőrség megtagadja a további nyomozást, az ügy a bíróság elé vihető, amely elrendelheti, hogy a rendőrség folytassa a nyomozást.

Az ügyvédje dönthet úgy is, hogy saját maga végez nyomozást. Ez azonban ritka a gyakorlatban. Amennyiben az ügyvédje saját maga is folytat nyomozást az ügyben, nem akadályozhatja a rendőrségi nyomozást, és a nyomozást az ügyvédi etikai kódexeknek megfelelően kell végeznie.

Beidézhet az ügyvédem tanúkat, hogy tanúskodjanak a bíróság előtt?

Ügyvédje kérheti, hogy beidézzenek tanúkat, hogy tanúskodjanak a bíróság előtt. Ha a vádhatóság ellenzi, hogy a beidézett tanúkat meghallgassák, a bíróság dönti el, hogy az ügyhöz tartozik-e az érintett tanúk meghallgatása.

Kapcsolódó linkek

Dán igazságszolgáltatási törvény

Központi DNS-nyilvántartás létrehozásáról szóló dán törvény

Főügyész

Dán kiadatási törvény

Utolsó frissítés: 13/08/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit