A. Hol kerül sor a tárgyalásra?

Ha a büntetőügy 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vagy bűncselekményekre vonatkozik, a tárgyalást a kerületi bíróságon (Eparchiako Dikastirio) (egyesbíró jár el) kell lefolytatni. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a legfőbb ügyész (Genikos Eisaggeleas) írásbeli hozzájárulásával a kerületi bíróság öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény ügyét is tárgyalhatja.

Amennyiben a bűncselekmény 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, a tárgyalást az esküdtbíróságon (háromtagú tanács jár el) folytatják le.

B. A vád módosítható? Amennyiben igen, hogyan érvényesül e tekintetben a tájékoztatáshoz való jogom?

A vád a tárgyalás elején vagy alatt módosítható. A büntetőeljárásról szóló törvény 155. fejezetének 83., 84. és 85. cikke rendelkezik a vád módosítására vonatkozó eljárásról és a vádlott jogairól.

83. – (1) Ha a bíróság a tárgyalás bármely szakaszában bizonyítékok alapján úgy határoz, hogy a vádirat vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány valamilyen módon – akár tartalmilag, akár formailag – hibás, a bíróság végzést hozhat a vádirat vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány módosítására, amely vagy módosítással, vagy új vádirattal/vádindítvánnyal, vagy az eredeti vádirat/vádindítvány új vádakkal való kiegészítésével történhet, ahogyan azt a bíróság szükségesnek tartja annak érdekében, hogy a vád tükrözze az ügy tényállását.

(2) Amennyiben a vádiratot vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt ilyen módon módosítják, a módosító végzést rögzíteni kell a vádiratban, illetve az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványban, és az ilyen iratokat minden kapcsolódó eljárás vonatkozásában úgy kell felhasználni, mintha a módosított formában nyújtották volna be őket.

84. – (1) Ha a vádiratot vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt a 83. cikk rendelkezéseinek megfelelően módosítják, a bíróság haladéktalanul felhívja a vádlottat, hogy adja elő védekezését a bíróság előtt és nyilatkozzon arról, hogy kész-e arra, hogy ügyét a módosított vádirat vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány alapján tárgyalják.

(2) Ha a terhelt úgy nyilatkozik, hogy nem áll készen, a bíróság megvizsgálja az előadott indokokat, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eljárás azonnali folytatása valószínűsíthetően nem befolyásolja hátrányosan a vádlott védelmét vagy az ügy ügyész általi kezelését, a bíróság úgy folytathatja le a tárgyalást, mintha már eredetileg is a módosított vádiratot vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt nyújtották volna be.

(3) Ha a módosított vádirat vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány olyan, hogy a tárgyalás azonnali folytatása a bíróság véleménye szerint hátrányosan érintheti a vádlottat vagy az ügyészt, a bíróság új tárgyalást rendelhet el, vagy a tárgyalást az általa szükségesnek ítélt idővel elhalaszthatja.

(4) Amennyiben a vádiratot vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt a bíróság a tárgyalás megkezdését követően módosítja, a tárgyalás során tett tanúvallomás új meghallgatás nélkül is felhasználható, de a felek számára lehetővé kell tenni, hogy ismételt vallomástételre behívják vagy újabb idézést küldjenek bármely olyan tanúnak, aki már tanúvallomást tett, és kérdéseket tegyenek fel neki a szóban forgó módosítással kapcsolatban.

85. – (1) Ha a vádiratnak vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványnak csak egy része bizonyítható, és a megállapított rész bűncselekménynek minősül, a vádlott a vádirat vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány módosítása nélkül elítélhető az általa bizonyítottan elkövetett bűncselekményért.

(2) Ha egy személyt bűncselekménnyel vádolnak, a személy az említett bűncselekmény elkövetésének kísérlete miatt elítélhető anélkül, hogy a vádiratot vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt módosítani kellene.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy személy a terhére rótt bűncselekmény elkövetése céljából valamilyen cselekményt követett el, és a cselekmény ilyen szándékkal történő elkövetése bűncselekménynek minősül, az említett személy – amennyiben a fent említett bűncselekménnyel még nem vádolták meg – az említett bűncselekmény miatt elítélhető anélkül, hogy a vádiratot vagy az esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt módosítani kellene.

(4) Amennyiben a tárgyalás végén a bíróság úgy látja, tanúvallomással bizonyítást nyert, hogy a vádlott olyan bűncselekményt vagy bűncselekményeket követett el, amelyek nem szerepelnek a vádiratban vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványban, és amelyek miatt a vádlottat a vádirat vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány módosítása nélkül nem lehet elítélni, és ha ilyen bűncselekmény miatt elítélték, a vádlottal szemben nem lehetne szigorúbb büntetést kiszabni, mint amelyet a vádirat vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítvány alapján ki lehetne róni rá, és ebből következően a vádlott védekezését ez nem érintené kedvezőtlenül, a bíróság elrendelheti, hogy a vádiratot vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványt egészítsék ki a szóban forgó bűncselekménnyel/bűncselekményekkel kapcsolatos váddal vagy vádakkal, és a bíróság úgy hoz határozatot ezekről, mintha az ilyen vád(ak) szerepelt(ek) volna az eredeti vádiratban vagy esküdtbírósághoz benyújtott vádindítványban.

C. Milyen jogaim vannak a bíróság előtti megjelenés során?

i. Meg kell jelennem a bíróságon? Milyen feltételekkel maradhatok távol a bírósági tárgyalástól?

A tárgyaláson való jelenlét jogát az Alkotmány 12. és 30. cikkének, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének rendelkezései biztosítják a vádlott számára. Sőt a vádlott köteles jelen lenni a tárgyaláson, kivéve, ha távolléte a büntetőeljárásról szóló törvény 155. fejezete 45. cikkének (1) bekezdésében és 63. cikkének (3) bekezdésében foglalt kivételek közé tartozik.

45. cikk (1) bekezdés

Elfogadott, hogy a bíró, vagy a bűncselekmények fenti kategóriái esetében a kerületi bíróság (Eparchiako Dikastirio) elnöke általános végzéssel, a kinevezett hivatalvezető (Protokollitis) pedig az idézésben külön végzéssel mentesítheti a vádlottat a személyes megjelenés kötelezettsége alól; és

a) lehetővé teheti a vádlott számára, hogy megjelenjen és ügyvédi képviselet mellett válaszoljon a vádakra, amely esetben a vádlott megjelenhet, és így válaszolhat.

Kiemelendő, hogy amennyiben a vádlottat kizárólag a társaság igazgatójaként vagy titkáraként vádolják, és személyesen semmilyen bűncselekmény elkövetésével nem vádolják, nem kell személyesen megjelennie a bíróságon sem a vádra való reagálás érdekében, sem bármely más szakaszban, kivéve az ügy tárgyalási szakaszát, hanem joga van ahhoz, hogy ügyvéddel képviseltesse magát;

b) lehetővé teheti a vádlott számára, hogy – amennyiben elismeri bűnösségét – ezt a választ küldje meg a bíróságnak az idézéssel együtt, amelyre a válasz vonatkozik, mely válasziratot a hivatalvezető vagy egy tisztviselő (lochias), a Rendőrségi törvény szerinti rendőrtiszt vagy magas rangú rendőr, vagy a hatósági tisztviselőkről szóló törvény szerinti hatósági tisztviselő, vagy az Ügyvédi törvény szerinti ügyvéd szabályszerűen – e célra a teljes nevét és címét egyértelműen feltüntető személyes pecsétjét használva – hitelesíti és bélyegzőjével ellátja, vagy a közösség egyik vezetője (koinotarchis) hitelesíti és bélyegzőjével ellátja, mely esetben a válaszirat az eljárás szempontjából a bűnösség elismerésének minősül.

63. – (1) A vádlottnak joga van ahhoz, hogy az eljárás teljes időtartama alatt jelen legyen a bíróságon, feltéve, hogy megfelelően viselkedik.

(2) Amennyiben az alperes nem viselkedik megfelelően, a bíróság – saját mérlegelési jogkörében – elrendelheti, hogy távolítsák el a tárgyalóteremből és tartsák őrizetben, és a bíróság a távollétében folytassa a tárgyalást,

megtéve mindazon intézkedéseket, amelyek a bíróság véleménye szerint elegendőek ahhoz, hogy a vádlott tájékoztatást kapjon mindenről, ami a tárgyalás során történt, és kidolgozza a védekezését.

(3) A bíróság, amennyiben helyénvalónak ítéli, engedélyezheti a vádlott számára, hogy a bíróság által megfelelőnek tartott feltételek mellett a tárgyalás egésze vagy annak egy része alatt a tárgyalótermen kívül maradjon.

A ciprusi ítélkezési gyakorlat alapján a vádlott távollétében is sor kerülhet tárgyalásra, ha ez az igazságszolgáltatás érdekét szolgálja.

ii. Milyen jogaim vannak a tolmács igénybevételével és a lefordított dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban?

A tolmácshoz való jogot mind az Alkotmány, mind a büntetőeljárás során a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2014. évi törvény (2014. évi 18(I) törvény) biztosítja. Ezenkívül a tolmács igénybevételéhez való jogról a büntetőeljárásról szóló törvény 155. fejezetének 65. cikke rendelkezik.

Az Alkotmány 12. cikke (5) bekezdésének a) és e) pontja kimondja, hogy:

Minden bűncselekménnyel vádolt személy legalább a következőkre jogosult:

a) hogy azonnali és részletes tájékoztatást kapjon egy általa értett nyelven a vád jellegéről és annak okairól;

e) hogy ingyenesen tolmácsot vehessen igénybe, ha nem érti vagy nem beszéli a bíróságon használt nyelvet.

Az Alkotmány 30. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy minden vádlottnak joga van ingyenes tolmács segítségét igénybe venni, ha nem érti vagy nem beszéli a bíróságon használt nyelvet.

A büntetőeljárás során a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2014. évi törvény (2014. évi 18(I) törvény) a következőkről rendelkezik:

Tolmács igénybevételéhez való jog

4. – (1) Az illetékes hatóság a nyomozó és/vagy igazságügyi hatóságok előtti büntetőeljárás során – beleértve a rendőrségi kihallgatást, valamennyi bírósági tárgyalást és minden szükséges közbenső tárgyalást – haladéktalanul gondoskodik a tolmácsolási szolgáltatásokról azon gyanúsított vagy vádlott számára, aki nem beszéli és/vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen a büntetőeljárást lefolytatják.

(2) Az európai elfogatóparancsnak az európai elfogatóparancsról és a keresett személyeknek az Európai Unió tagállamai közötti kiadatására vonatkozó eljárásokról szóló törvény 11. cikke szerinti végrehajtásáért felelős igazságügyi hatóság gondoskodik arról, hogy haladéktalanul tolmácsolást biztosítsanak minden olyan keresett személy számára, aki nem beszéli és/vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen a kapcsolódó eljárást lefolytatják.

(3) Amennyiben ez a tisztességes eljárás biztosítása érdekében szükséges, az illetékes hatóság tolmácsolási szolgáltatásokat biztosít a gyanúsított, a vádlott és/vagy a keresett személy és annak ügyvédje közötti kommunikáció biztosítása érdekében, amennyiben az ilyen kommunikáció közvetlenül kapcsolódik a büntetőeljárás során történő kihallgatáshoz és/vagy tárgyaláshoz és/vagy az európai elfogatóparancs végrehajtásához és/vagy fellebbezés és/vagy egyéb eljárási igények előterjesztéséhez, beleértve az óvadék iránti kérelmet is.

(4) E cikk szerint a tolmácsolást:

a) a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy anyanyelvén vagy bármely más, általa beszélt és/vagy értett nyelven kell biztosítani; és

b) a tolmácsolás fogalmába adott esetben további segítségnyújtás is beleértendő, például jelnyelv használata a hallás- és/vagy beszédproblémákkal küzdő gyanúsítottak, vádlottak vagy keresett személyek igényeinek kielégítése érdekében.

(5) Az illetékes hatóság az általa megfelelőnek ítélt módon ellenőrzi, hogy a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy beszéli és érti-e a büntetőeljárásban vagy az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárásban használt nyelvet, és szüksége van-e tolmács segítségére.

(6) Az e cikkben előírt tolmácsolási szolgáltatásoknak a tisztességes eljárás biztosításához megfelelő minőségűnek kell lenniük, különösen annak biztosítása révén, hogy a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy megértse az ellene indított ügyet annak érdekében, hogy gyakorolni tudja a védelemhez való jogát. E célból az illetékes hatóságnak különös figyelmet kell fordítania a tolmács segítségével folytatott kommunikáció sajátosságaira.

(7) Szükség esetén az illetékes hatóság gondoskodhat arról, hogy a tolmácsolási szolgáltatásokat kommunikációs technológiák – például videokonferencia, telefon és/vagy internet – alkalmazásával biztosítsák, kivéve, ha a tisztességes eljárás biztosításához a tolmács fizikai jelenléte szükséges.

(8) Az (5) bekezdés rendelkezéseinek jobb végrehajtása érdekében rendeletben határozható meg az annak ellenőrzésére szolgáló eljárás vagy mechanizmus, hogy a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy beszéli és érti-e a büntetőeljárás vagy az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás során használt nyelvet.

Fordításhoz való jog

5. – (1) A tisztességes eljárás, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsított vagy vádlott gyakorolni tudja a védelemhez való jogát, az illetékes hatóság észszerű határidőn belül az adott büntetőeljárás során használt nyelvet nem értő gyanúsított vagy vádlott rendelkezésére bocsátja az összes lényeges irat írásbeli fordítását.

(2) E törvény alkalmazásában a lényeges okiratok a következők:

a) minden esetben az elfogatóparancs és/vagy az őrizetbe vételi parancs, a vádirat, valamint az eljáráshoz kapcsolódó bármely bírósági határozat és végzés; és

b) az illetékes hatóság által hivatalból vagy a gyanúsított vagy vádlott, illetve a gyanúsított vagy vádlott ügyvédjének indokolt kérésére lényegesnek ítélt bármely egyéb irat.

(3) Az illetékes hatóságoknak nem kell biztosítaniuk az olyan lényeges iratok kivonatainak fordítását, amelyek nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a gyanúsított vagy vádlott megértse az ellene felhozott vádat.

(4) A tisztességes eljárás biztosítása érdekében az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló eljárás során az illetékes hatóság észszerű időn belül eljuttatja e dokumentum írásbeli fordítását azon keresett személy számára, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az európai elfogatóparancsot kiállították, vagy amelyre azt a kibocsátó tagállam lefordította.

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezései ellenére az illetékes hatóság írásbeli fordítás helyett szóbeli fordítást és/vagy a lényeges iratok szóbeli összefoglalását is rendelkezésre bocsáthatja, feltéve, hogy az ilyen szóbeli fordítás és/vagy szóbeli összefoglalás nem befolyásolja az eljárás tisztességességét.

(6) A gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy lemondhat az e cikkben előírt írásbeli és/vagy szóbeli fordítás és/vagy szóbeli összefoglaló átvételének jogáról, amennyiben az illetékes hatóság elegendő bizonyítékot kap arra vonatkozóan, hogy:

a) az érintett személy előzetesen ügyvéddel konzultált, és/vagy más módon teljes mértékben tisztában van a lemondás következményeivel; és

b) a lemondás jogilag érvényes és önkéntes.

(7) Az e cikkben előírt írásbeli és/vagy szóbeli fordítást és/vagy szóbeli összefoglalót a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy anyanyelvén vagy bármely más, általa beszélt és/vagy értett nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(8) Az e cikkben előírt tolmácsolási szolgáltatásoknak a tisztességes eljárás garantálásához megfelelő minőségűnek kell lenniük, különösen annak biztosítása révén, hogy a gyanúsított, a vádlott vagy a keresett személy megértse az ellene indított ügyet annak érdekében, hogy gyakorolni tudja a védelemhez való jogát.

A büntetőeljárásról szóló törvény 155. fejezete 65. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy:

amennyiben a tanúvallomást olyan nyelven teszik, amelyet a vádlott nem ért, és ő jelen van, a nyílt tárgyaláson egy tolmácsnak tolmácsolnia kell a vádlott számára olyan nyelven, amelyet a vádlott megért.

Magától értetődik, hogy amennyiben van védőügyvéd, a tolmácsolás az ügyvéd hozzájárulásával elhagyható.

(2) Amennyiben hivatalos bizonyítékként dokumentumok benyújtására kerül sor, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a szükségesnek ítélt mértékben tolmácsolja a dokumentumok tartalmát.

iii. Van-e jogom ügyvédi segítséghez?

Az Alkotmány 12. cikke értelmében:

Minden bűncselekménnyel vádolt személy legalább a következőkre jogosult:

c) személyesen vagy az általa választott ügyvéd segítségével védekezhessen, vagy ha nem engedhet meg magának ügyvédet, térítésmentesen jogi segítségnyújtásban részesüljön, amennyiben az igazságszolgáltatáshoz erre szükség van;

Az Alkotmány 30. cikkének (3) bekezdése kimondja továbbá, hogy:

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy:

d) a törvényekkel összhangban saját választása szerinti védőügyvédje legyen, és ingyenes jogi segítségnyújtásban részesüljön, amennyiben az igazságszolgáltatáshoz erre szükség van.

Továbbá a jogi segítségnyújtásról szóló törvénnyel, azaz a 2002. évi 165(I) törvénnyel összhangban, feltéve, hogy az abban foglalt feltételek teljesülnek, a vádlottnak a meghallgatás során joga van az általa választott ügyvédhez és ingyenes jogi segítségnyújtáshoz.

iv. Milyen egyéb eljárási jogokról kell tudnom? (pl. gyanúsítottak bíróság előtti megjelenése)

A vádlott megjelenése a bíróság előtt

Ha a gyorsított eljárásban a vádlott a megjelölt időpontban nem jelenik meg, és bizonyítást nyert, hogy kézbesítették számára az idézést, a bíróság lefolytathatja az ügy tárgyalását, és a vádlott távollétében határozatot hozhat, vagy ha szükségesnek ítéli, elhalaszthatja a tárgyalást, és elfogatóparancsot adhat ki a vádlott ellen.

Elfogadott, hogy a bíró, vagy a bűncselekmények fenti kategóriái esetében a kerületi bíróság (Eparchiako Dikastirio) elnöke általános végzéssel, a kinevezett hivatalvezető (Protokollitis) pedig az idézésben külön végzéssel mentesítheti a vádlottat a személyes megjelenés kötelezettsége alól; és

a) lehetővé teheti a vádlott számára, hogy megjelenjen és ügyvédi képviselet mellett válaszoljon a vádra, mely esetben a vádlott megjelenhet és ennek megfelelően reagálhat a vádra;

b) lehetővé teheti a vádlott számára, hogy – amennyiben elismeri bűnösségét – ezt a választ küldje meg a bíróságnak az idézéssel együtt, amelyre a válasz vonatkozik, mely válasziratot a hivatalvezető vagy egy tisztviselő (lochias), a Rendőrségi törvény szerinti rendőrtiszt vagy magas rangú rendőr, vagy a hatósági tisztviselőkről szóló törvény szerinti hatósági tisztviselő, vagy az Ügyvédi törvény szerinti ügyvéd szabályszerűen – e célra a teljes nevét és címét egyértelműen feltüntető személyes pecsétjét használva – hitelesíti és bélyegzőjével ellátja, vagy a közösség egyik vezetője (koinotarchis) hitelesíti és bélyegzőjével ellátja, mely esetben a válaszirat az eljárás szempontjából a bűnösség elismerésének minősül.

Kiemelendő, hogy amennyiben a vádlottat kizárólag a társaság igazgatójaként vagy titkáraként vádolják, és személyesen semmilyen bűncselekmény elkövetésével nem vádolják, nem kell személyesen megjelennie a bíróságon sem a vádra való reagálás érdekében, sem bármely más szakaszban, kivéve az ügy tárgyalási szakaszát, hanem joga van ahhoz, hogy ügyvéddel képviseltesse magát.

A vádak megválaszolása

Ha a vádlottat felkérik arra, hogy válaszoljon a vádakra, bűnösnek vagy ártatlannak vallhatja magát, vagy konkrét ellenkérelmet terjeszthet elő, és válaszát a bíróságnak jegyzőkönyvbe kell vennie.

A konkrét ellenkérelemnek a következő nyilatkozatokat kell tartalmaznia:

a) Az a bíróság, amely előtt a vádlottat a vád megválaszolására kérik fel, a vádlott személyére vagy a vád tárgyát képező bűncselekményre való tekintettel nem jogosult eljárni, hanem egy másik bíróságra tartozik az ügy elbírálása. Amennyiben ezt az állítást a bíróság elfogadja, az ügyet a Ciprusi Köztársaság azon bíróságához utalja, amely az elkövető és az adott bűncselekmény tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

b) Korábban a vádlottat ugyanazon bűncselekménnyel összefüggésben – ugyanazon tényállás alapján – egyszer már elítélték vagy felmentették.

c) A bűncselekmény vonatkozásában a vádlott korábban kegyelemben részesült.

Ha a bíróság úgy határoz, hogy a vádlott által előadott tények nem bizonyítják az állítást, vagy hogy az állítás hamis, a vádlottnak válaszolnia kell a vádra.

Ha a vádlott bűnösnek vallja magát, és a bíróság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a vádlott megértette válaszának lehetséges következményeit, a bíróság úgy járhat el, mintha a vádlottat bírósági határozattal elítélték volna.

Ha a vádlott a bűnösségét nem ismeri el, a bíróság lefolytatja az ügy tárgyalását. Ha a vádlott megtagadja a válaszadást, vagy nem válaszol azonnal, vagy testi fogyatékosság miatt nem tud válaszolni, a bíróság úgy jár el, mintha a vádlott nem ismerte volna el a bűnösségét.

D. Lehetséges ítéletek

A kerületi bíróság a törvény által öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel vagy 85 000 eurót meg nem haladó pénzbüntetéssel vagy mindkettővel büntetendő bűncselekményeket tárgyalja gyorsított eljárásban.

Az esküdtbíróság (Kakourgiodikeio) az öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeket tárgyalja.