Vádlottak (büntetőeljárás)

Ciprus

Tartalomszolgáltató:
Ciprus

A. Ha külföldi állampolgár vagyok, ez befolyásolja-e a nyomozást?

Nem.

B. Melyek a nyomozás szakaszai?

i. Bizonyítékgyűjtési szakasz / A nyomozók jogköre

Minden nyomozó tisztviselő előírhatja, hogy bármely személy, akiről okkal feltételezhető, hogy ismeri a nyomozó által vizsgált bűncselekmények tényállását vagy körülményeit, megjelenjen a nyomozó által előírt időben és helyen a vizsgálat lefolytatása és a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatos nyilatkozat megtétele céljából.

ii. Rendőri őrizet

  • A letartóztatott és fogva tartott személynek joga van kérni, hogy ő maga vagy ügyvédje kellő időben betekinthessen az adott ügy szempontjából releváns és az ügyészség birtokában lévő lényeges iratokba, amelyek szükségesek a letartóztatás és a fogva tartás jogszerűségének érdemi megtámadásához.
  • „Lényeges iratok”: az elfogatóparancs és a fogvatartási parancs másolata, valamint a kérelem és az affidavit (eskü alatt tett nyilatkozat) másolata, amelynek alapján az elfogatóparancsot kibocsátották.
  • Amennyiben a bíró számára bizonyítást nyer, hogy nem fejeztek be egy olyan bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos nyomozást, amely miatt egy személyt letartóztattak, a főfelügyelői vagy magasabb rangú rendőr indítványára a bírónak – amennyiben a bíróság megítélése szerint ez helyénvaló – a törvény értelmében mindenkor el kell tudnia rendelni, függetlenül attól, hogy a bíró rendelkezik-e illetékességgel a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény ügyében, hogy az őrizetbe vett személyt nyolc napot meg nem haladó rendőri őrizetben tartsák; a rendőri őrizet első napja a rendőri őrizetre vonatkozó határozatot követő nap.

iii. Kihallgatás

  • A nyomozó tisztviselő feljegyezheti a kihallgatott személy tanúvallomását, amelyet ezt követően felolvasnak az említett személynek, aki azt aláírja, vagy ha a személy írástudatlan, azt megkülönböztető jelzéssel látja el. Ha az érintett személy megtagadja az ilyen eljárást, a nyomozó tisztviselő a vallomás végén rögzíti az elutasítást, megjelölve az elutasítás indokát is, amennyiben azt megerősítették, majd ezt követően a tanúvallomást a nyomozó tisztviselő aláírja.
  • Minden ilyen tanúvallomást – feltéve, hogy az bizonyítottan önkéntes volt – bizonyítékként el kell fogadni a vallomást tevő személy elleni bármely büntetőeljárásban.
  • Aki alapos ok nélkül megtagadja a megjelenést a nyomozó tisztviselő által meghatározott helyen és időpontban, bűncselekményt követ el, és legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve ezer fontot meg nem haladó pénzbüntetéssel, vagy mindkettővel büntethető.
  • A bűncselekmény kivizsgálása során, amennyiben a nyomozó tisztviselő úgy ítéli meg, hogy egy dokumentum szükséges vagy kívánatos a nyomozáshoz, a tisztviselő írásbeli végzést adhat ki azon személy részére, akinek az említett dokumentum ténylegesen vagy feltételezhetően a birtokában van vagy rendelkezésére áll, és felkéri az említett személyt, hogy az iratot a végzésben meghatározott észszerű helyen és időpontban mutassa be. Az írásbeli végzéssel az irat bemutatására kötelezett személyt akkor is úgy kell tekinteni, hogy eleget tett a végzésnek, ha az irat bemutatásáról az e célból történő személyes megjelenés helyett más módon gondoskodik.
  • Aki alapos ok nélkül megtagadja bármely irat bemutatását, amelyre vonatkozóan e cikk szerint végzést adtak ki, bűncselekményt követ el, és legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve ezerötszáz fontot meg nem haladó pénzbüntetéssel, vagy mindkettővel büntethető.

iv. Előzetes őrizet

Bármely bíróság, amennyiben helyénvalónak ítéli, elhalaszthat bármely elé terjesztett ügyet, és e halasztás alapján az általa észszerűnek ítélt feltételek mellett szabadon bocsáthatja a vádlottat, vagy elrendelheti a vádlott őrizetben tartását a tárgyalásig.

C. Milyen jogaim vannak a nyomozás során?

i. Milyen jogok illetnek meg a tolmácsolással és a fordítással kapcsolatban?

Azon gyanúsítottak, akik nem értik a rendőrség vagy más

illetékes hatóság nyelvét, ingyenes tolmács segítségére jogosultak. A tolmács

segítheti a gyanúsítottakat abban, hogy ügyvédjükkel beszéljenek, és e kommunikáció tartalmát bizalmasan kell kezelniük. Ezen túlmenően a következő jogok illetik meg a gyanúsítottakat:

  • A rendőrőrsön kívül történő letartóztatás esetén, ha az őrizetbe vételt végző rendőr nem beszéli azt a nyelvet, amelyet a gyanúsított megért, azaz amelyen tájékoztatni tudná a gyanúsítottat, vagy nem rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel a rendőrőrsön kívül, a rendőr tájékoztatja a nyomozót, aki intézkedik a gyanúsítottak haladéktalan, de minden esetben a nyomozás megkezdése előtt történő tájékoztatásáról.
  • Ha a gyanúsítottak nem tudnak az általuk választott ügyvéddel az általuk értett nyelven kommunikálni, az említett ügyvéd kérésére tolmács vagy más személy jelen lehet a kihallgatásokon annak érdekében, hogy a gyanúsítottak ügyvédje az általuk értett nyelven kommunikálhasson velük.
  • Továbbá, ha a gyanúsítottak nem tudnak kommunikálni az orvossal az általuk értett nyelven, tolmács vagy más személy jelen lehet az orvosi vizsgálaton, kezelésen és nyomon követésen annak érdekében, hogy a gyanúsítottak orvosa az általuk értett nyelven kommunikálhasson velük.
  • Ezen túlmenően joguk van az összes lényeges irat (elfogatóparancs és/vagy őrizetbe vételi parancs, vádirat, az eljárás során hozott bármely bírósági határozat és végzés, valamint az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt bármely egyéb irat) ingyenes fordításához. Bizonyos esetekben a lényeges iratok szóbeli fordítása és/vagy szóbeli összefoglalása bocsátható rendelkezésre.

ii. Milyen jogok illetnek meg a tájékoztatáshoz és az iratbetekintéshez való joggal kapcsolatban?

A letartóztatást és őrizetbe vételt követően a gyanúsítottaknak vagy ügyvédjüknek joguk van hozzáférni azokhoz a lényeges iratokhoz (az elfogatóparancs és az őrizetbe vételi parancs másolata, a kérelem és az eskü alatt tett nyilatkozat másolata, amelyek alapján az elfogatóparancsot kibocsátották), amelyek szükségesek ahhoz, hogy megtámadják a gyanúsítottak letartóztatásának vagy őrizetben tartásának jogszerűségét. Ha az ügyet bíróság elé viszik, a gyanúsítottaknak vagy ügyvédjüknek jogukban áll betekinteni az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás során beszerzett tanúvallomásokba és iratokba.

iii. Milyen jogok illetnek meg az ügyvéd igénybevételével és azzal kapcsolatban, hogy egy harmadik felet tájékoztassak a helyzetemről?

Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog

A gyanúsítottaknak joguk van ahhoz, hogy bizalmasan beszéljenek ügyvéddel. Az ügyvéd független a rendőrségtől, amely segíthet a gyanúsítottnak az ügyvéddel való kapcsolatfelvételben.

A törvény értelmében a gyanúsítottak a következő jogokkal is rendelkeznek:

  • Közvetlenül a letartóztatás után és indokolatlan késedelem nélkül jogukban áll, hogy az általuk választott ügyvéddel telefonon felvegyék a kapcsolatot anélkül, hogy a telefonbeszélgetésnél más személy jelen lenne.
    Joguk van ügyvédi segítség igénybevételéhez a következő időpontokban, attól függően, melyik a korábbi:

a) a rendőrség általi kihallgatás vagy bármely más illetékes hatóság általi nyomozás előtt;

b) kellő időben, mielőtt bíróság elé kerülnének;

c) a rendőrség vagy bármely más illetékes hatóság által folytatott nyomozás vagy bizonyítékgyűjtés során;

d) a szabadságuktól való megfosztást követően haladéktalanul.

  • Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog magában foglalja a következőket:

a) a gyanúsított bármikor magánmegbeszélést tarthat az őt képviselő ügyvéddel, és felveheti vele a kapcsolatot;

b) kérheti ügyvédje jelenlétét és részvételét a kihallgatáson annak érdekében, hogy felvilágosítást kapjon a követett eljárásról, és tanácsot kapjon a kihallgatással kapcsolatos eljárási jogairól;

c) kérheti ügyvédje jelenlétét a nyomozás vagy bizonyítékgyűjtés során, amennyiben jogosult arra, hogy ügyvéd jelen legyen az érintett kihallgatás során.

A rendőrségnek tiszteletben kell tartania a gyanúsított és ügyvédje közötti kommunikáció titkosságát a találkozók, a levelezés, a telefonbeszélgetések, valamint a gyanúsított és ügyvédje közötti, minden egyéb engedélyezett formában történő kommunikáció során.

  • A „szakmai tevékenységet gyakorló ügyvédek nyilvántartásában” bejegyzett ügyvédek nevét és telefonszámát tartalmazó listát a gyanúsított letartóztatását követően azonnal, vagy rendőrőrsön kívül történő letartóztatás esetén közvetlenül a rendőrőrsbe való belépését követően azonnal a gyanúsított rendelkezésére kell bocsátani.
  • A rendőri őrizet során a gyanúsítottak jogosultak arra, hogy védelmük érdekében bármely napon, bármely időpontban bizalmas megbeszéléseket tartsanak ügyvédjükkel abban a fogdában, ahol fogva tartják őket, egy külön erre a célra kijelölt helyen, ahol rendőrségi tisztviselő nem látja és hallhatja őket, valamint arra, hogy ügyvédjüktől a kihallgatás során bizalmas írásbeli vagy szóbeli utasításokat kapjanak.
  • Amennyiben nem kívánják ügyvéddel képviseltetni magukat, a megfelelő formanyomtatvány kitöltése útján írásban közlik ezt a fogda vezetéséért felelős személlyel. Ezen túlmenően tájékoztatni kell őket arról, hogy az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogukról való lemondás befolyásolhatja védekezésük hatékonyságát.
  • Ha az érintett személy tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, a kihallgatásra ügyvédje jelenlétében kerül sor. Ezen túlmenően az érintett személy szüleinek vagy gyámjának joga van ahhoz, hogy az érintett személy ügyvédjével együtt jelen legyenek a kihallgatásokon.
  • Amennyiben bármely mentális elégtelenség vagy testi fogyatékosság miatt az érintett személy segítség nélkül nem tudja gyakorolni az ügyvédi segítséghez való jogát, a gyanúsított jogosult e jogát az állami orvosi és/vagy szociális szolgálat tisztviselőjének segítségével és/vagy jelenlétében gyakorolni, amelyet a gyanúsított számára a letartóztatását követően a lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell. Továbbá, ha a gyanúsított mentális elégtelenség miatt nem érti a jogait, ügyvédje jelenlétében hallgatják ki.

Ideiglenes eltérés az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól

A gyanúsított azon jogától, hogy a szabadságától való megfosztását követően haladéktalanul ügyvédi segítséget vegyen igénybe, ideiglenes eltérés csakis rendkívüli körülmények fennállása esetén és kizárólag a tárgyalást megelőző szakaszban megengedett, amennyiben földrajzi elszigeteltség miatt lehetetlen biztosítani az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogot.

  • Ezen túlmenően az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogtól való ideiglenes eltérés – rendkívüli körülmények fennállása esetén, a tárgyalást megelőző szakaszban, amennyiben az ügy sajátos körülményei ezt indokolják – az alábbi kényszerítő okok egyike alapján megengedett:

i. a személyek életére, szabadságára vagy testi épségére gyakorolt súlyos káros hatást kell megelőzni;

ii. sürgős szükség van a rendőrség azonnali fellépésére a büntetőeljárás súlyos veszélyeztetésének megelőzése érdekében.

  • A fenti ideiglenes eltéréseknek azonban:

i. arányosnak kell lenniük, és nem léphetik túl a szükséges mértéket;

ii. szigorúan időhöz kötöttnek kell lenniük;

iii. nem alapulhatnak kizárólag az állítólagos bűncselekmény típusán vagy súlyosságán; és

iv. nem sérthetik az eljárás egészében vett méltányos jellegét.

  • Ha a gyanúsítottak nem gyakorolhatják a következőkkel kapcsolatos jogaikat:

i. ügyvéd igénybevételéhez való jog a gyanúsított szabadságtól való megfosztását követően haladéktalanul;

ii. személyes megbeszélés és kapcsolattartás az ügyvédjével; és

iii. ügyvédje jelenléte és részvétele a kihallgatás során, valamint a nyomozás vagy bizonyítékgyűjtés során; akár a bíróság előtti első megjelenéskor, akár az ügyük első tárgyalásának időpontjában kérhetik a bíróságot, hogy vizsgálja meg azokat az okokat, amelyek miatt nem gyakorolhatták e jogaikat.

Harmadik fél tájékoztatása az Ön letartóztatásáról vagy őrizetéről / Konzulátusának vagy nagykövetségének tájékoztatása

Letartóztatását vagy őrizetbe vételét követően a gyanúsított telefonon tájékoztatja a rendőrséget, ha kapcsolatba kíván lépni valakivel, azaz valamelyik családtagjával vagy a munkáltatójával, hogy tájékoztassa őket az őrizetbe vételéről. A gyanúsított ahhoz való joga, hogy az őrizetbe vételről egy másik személyt tájékoztasson, bizonyos esetekben átmenetileg korlátozható. Ilyen esetekben a rendőrség tájékoztatja erről a szóban forgó személyeket.

Külföldi állampolgárok esetében a gyanúsított közli a rendőrséggel, ha maga kíván telefonon kapcsolatba lépni az országa konzuli képviseletével vagy nagykövetségével. Ezenkívül azt is a gyanúsítottnak kell közölnie a rendőrséggel, ha országa konzuli képviseletének vagy nagykövetségének tisztviselőjével kíván kapcsolatba lépni. E tekintetben tájékoztatni kell a gyanúsítottat arról, hogy a konzuli képviselete vagy nagykövetsége tájékoztatásához és a velük való kapcsolatfelvételhez való jogról történő lemondás személyükben érintheti őket.

A törvény értelmében a gyanúsítottak a következő jogokkal is rendelkeznek:

  • Jogukban áll, hogy letartóztatásukat követően haladéktalanul, indokolatlan késedelem nélkül, rendőr jelenlétében személyesen vagy telefonon kapcsolatba lépjenek egy hozzátartozójukkal, munkáltatójukkal vagy más, általuk választott személlyel – valamint, amennyiben tizennyolcadik életévüket még nem töltötték be, szülőjükkel vagy gyámjukkal –, és tájékoztassák őt a letartóztatásukról, valamint tudassák vele, hogy melyik rendőrőrsön vagy fogdában tartják őket fogva, illetve fogják fogva tartani.
  • Amennyiben bármely mentális elégtelenség vagy testi fogyatékosság miatt az érintett személy nem tud élni az említett személyekkel való kapcsolatfelvételhez való jogával, a gyanúsított jogosult e jogát az állami orvosi és/vagy szociális szolgálat tisztviselőjének segítségével és/vagy jelenlétében gyakorolni, amelyet a gyanúsított számára a letartóztatását követően a lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell.
  • Külföldi állampolgárok esetében az érintett állampolgárnak jogában áll, hogy rendőr jelenlétében haladéktalanul, a letartóztatását követő lehető legrövidebb időn belül telefonon kapcsolatba lépjen a Ciprusi Köztársaságban működő konzuli vagy diplomáciai képviseletével, hogy tájékoztassa őket a letartóztatásáról vagy őrizetbe vételéről, és tudassa velük, hogy melyik rendőrőrsön vagy fogdában tartják fogva vagy fogják fogva tartani. Amennyiben a Ciprusi Köztársaságban nincs megfelelő konzuli vagy diplomáciai képviselet, a Ciprusi Köztársaság közigazgatásért és az emberi jogok védelméért felelős biztosához (ombudsman) fordulhat. Ha az érintett személy 2 (két) vagy több állam állampolgára, megválaszthatja, hogy melyik konzuli vagy diplomáciai képviseletet kívánja tájékoztatni a szabadságától való megfosztásáról, azaz melyik képviselettel kíván kapcsolatba lépni. Ezen túlmenően jogában áll, hogy amennyiben kívánja, a szóban forgó hatóság kapcsolatba lépjen vele, meglátogassa, beszéljen vele és levelezés útján is tartsa a kapcsolatot vele, valamint gondoskodjon a képviseletéről, amennyiben e hatóság nem emel kifogást e tekintetben.
  • Amennyiben a személy mentális elégtelensége miatt egyértelműen lehetetlen megértetni vele, hogy a fenti kapcsolatfelvételi jogokkal rendelkezik, vagy lehetetlen őt tájékoztatni ezekről a jogokról, vagy lehetetlen megértetni vele teljes mértékben az e jogok gyakorlásához való jogát, a rendőrnek tájékoztatnia kell erről a konzuli vagy diplomáciai képviseletet, illetve adott esetben a Ciprusi Köztársaság közigazgatásért és az emberi jogok védelméért felelős biztosát (ombudsman).
  • Arról is tájékoztatni kell a gyanúsítottat, hogy a harmadik személyek, hozzátartozók, a gyanúsított munkáltatója vagy az illetékes konzuli hatóságok tájékoztatásához és a velük való kapcsolatfelvételhez való jogról való lemondás személyesen érintheti őt.
  • Ha az egyén mentális elégtelensége miatt egyértelműen lehetetlen megértetni vele, hogy a fenti kapcsolatfelvételi jogokkal rendelkezik, vagy lehetetlen őt tájékoztatni ezekről a jogokról, vagy lehetetlen megértetni vele teljes mértékben az e jogok gyakorlásához való jogát, a rendőrségnek a letartóztatást követően haladéktalanul fel kell hívnia a letartóztatott személy egyik hozzátartozóját, hogy tájékoztassa őt a letartóztatásról és tudassa vele, hogy melyik rendőrőrsön vagy fogdában tartják őt fogva, illetve fogják fogva tartani.

Ideiglenes eltérés a hozzátartozókkal / az Ön által választott személlyel / a munkáltatójával való kapcsolatfelvételi jogtól

  • A hozzátartozókkal, a kiválasztott személlyel vagy a munkáltatóval való kapcsolatfelvételi jogot, valamint a szülői felügyeletet gyakorló személyek tájékoztatásához való jog (a 18. életévét be nem töltött személy esetében) a letartóztatást követően azonnal nem biztosítják, amennyiben ezt az eset sajátos körülményei indokolják, az alábbi kényszerítő okok valamelyike miatt:

a) a személyek életére, szabadságára vagy testi épségére gyakorolt súlyos káros hatást kell megelőzni; vagy

b) sürgősen meg kell előzni azt a helyzetet, amelyben jelentős kockázat merülhet fel a büntetőeljárásra nézve, feltéve, hogy az eltérés:
i. arányos és nem lépi túl a szükséges mértéket;
ii. szigorúan időhöz kötött;
iii. nem kizárólag az állítólagos bűncselekmény típusán vagy súlyosságán alapul; valamint
iv. nem sérti az eljárás egészében vett méltányos jellegét.

  • Amennyiben ezt sürgős igény vagy azzal egyenértékű operatív követelmények indokolják, a letartóztatás után azonnal nem biztosítható a gyanúsított számára a harmadik személlyel (hozzátartozókkal, munkáltatóval vagy más, általa választott személlyel) való kapcsolatfelvétel joga.
  • Ha a gyanúsított nem gyakorolhatja az alábbiakhoz való jogát:
    i. hozzátartozók, az általa választott személy vagy a munkáltató tájékoztatása és a velük való kapcsolatfelvétel;
    ii. a szülői felügyeletet gyakorló személyek tájékoztatása a 18 éven aluli személy letartóztatásáról, akkor akár a bíróság előtti első megjelenéskor, akár az ügye első tárgyalásának időpontjában a gyanúsított kérheti a bíróságot, hogy vizsgálja meg azokat az okokat, amelyek miatt nem gyakorolhatta e jogait.
  • Tizennyolc éven aluli személy esetében, amennyiben a fenti ideiglenes eltérések alkalmazandók, a rendőrség haladéktalanul tájékoztatja a szociális jóléti szolgálatokat, a gyermekek jogainak védelméért felelős biztost, valamint a gyermekek védelméért és jólétéért felelős bármely más hatóságot az említett személy szabadságától való megfosztásról.

iv. Mit jelent az, hogy jogom van a költségmentességhez?

Ha a gyanúsított nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy gyakorolja

az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogát a tárgyalást megelőző szakaszban, a megfelelő formanyomtatvány aláírását követően bejelentheti ezt a kihallgatásért felelős rendőrnek. Ezt követően megkapja az ügyvédi szolgáltatást nyújtó ügyvédek nevét és telefonszámát tartalmazó listát. A gyanúsított ellenőrzi, hogy megkapta-e a listát. A rendőr ennek megfelelően tájékoztatja a gyanúsított által választott ügyvédet.

Amennyiben a gyanúsított ingyenes ügyvédi szolgáltatást kíván igénybe venni, megfelelő kérelmet nyújthat be a bírósághoz azt követően, hogy bíróság elé kerül, a bíróság pedig megvizsgálja a kérelmet.

v. Tudnivalók a következőkről:

  1. Az ártatlanság vélelme

Minden olyan személyt, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak, mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg a törvény szerint bűnösnek nem nyilvánítják.

Az ártatlanság vélelmére vonatkozó jogelvet kell alkalmazni a büntetőeljárásban érintett természetes személyre attól a pillanattól kezdve, hogy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják vagy vádolják, egészen az eljárás befejezéséig, azaz a jogerős bírósági határozat meghozataláig.

  1. A hallgatáshoz való jog és az önvádra kötelezés tilalma

Amikor a rendőrség vagy más illetékes hatóság kihallgatja a gyanúsítottat, a gyanúsított nem köteles válaszolni az állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatos kérdésekre. Továbbá ha a gyanúsítottat nyilatkozattételre vagy kérdések megválaszolására kérik,

nem köteles olyan bizonyítékok vagy dokumentumok bemutatására, illetve olyan információ szolgáltatására, amellyel önmagát vádolná.

  1. A bizonyítási teher

A rendőrség feladata azon bizonyítékok összegyűjtése, amelyek alapján a nyomozás tárgyát képező bűncselekmények minden kétséget kizáróan megállapíthatók. A terheltnek jogában áll, hogy saját szemszögéből előadja a tényállást, és tanúvallomást tegyen vagy ellenkérelmet terjesszen elő a nyomozó hatóságok felé az általa előadott tényállás alátámasztására vagy ártatlanságának igazolására.

vi. Melyek a gyermekekre vonatkozó különleges biztosítékok?

  1. Büntetőjogi felelősség

A 14. életévét be nem töltött személy nem tartozik büntetőjogi felelősséggel semmilyen cselekményért vagy mulasztásért (154. fejezet, 14. cikk), ezért nem lehet őrizetbe venni. Ha jelenlétét szükségesnek tartják, az ilyen személyt felkérik, hogy szülei/gyámja kíséretében jelenjen meg a rendőrőrsön.

2. Őrizetbe vétel

  • Amennyiben lehetséges, el kell kerülni a kiskorú őrizetbe vételét. A kiskorú őrizetbe vételét a törvénynek megfelelően kell végrehajtani, csak végső eszközként lehet alkalmazni, és időtartamát a lehető legrövidebb időre kell korlátozni.
  • Kiskorú letartóztatása esetén a letartóztatási eljárást követik (tájékoztatás, igazságszolgáltatási szabályok, jogokról szóló levél stb.). Felhívjuk figyelmét, hogy a letartóztatás során
  • figyelembe kell venni a gyermek életkorát, érettségét és kiszolgáltatottságát.
  • Ezenkívül a gyermek elfogására vonatkozó határozatnak a gyermek mindenek felett álló érdekén kell alapulnia.
  • A letartóztatott gyermekeket érthető módon, életkorukat és érettségüket figyelembe véve kell tájékoztatni arról, hogy milyen eljárásokra kerül sor.
  • Bilincs nem használható, kivéve, ha ez feltétlenül szükséges, figyelembe véve az 5/39. sz. rendőrségi rendeletben meghatározott feltételeket.
  • Gumibot használata végső megoldásként, és csakis az 5/38. sz. rendőrségi rendeletben meghatározott feltételek mellett megengedett.
  • A motozást azonos nemű rendőrnek kell végeznie.
  1. Jogi képviselet és más jogok
  • A kiskorú tájékoztatása arról a jogáról, hogy az általa választott ügyvéddel telefonon kapcsolatba léphet anélkül, hogy más személy jelen lenne
  • A kiskorú tájékoztatása a költségmentességhez való jogáról, amennyiben nem rendelkezik elegendő anyagi fedezettel
  • A kiskorú tájékoztatása arról, hogy egy rendőr jelenlétében telefonon kapcsolatba léphet szüleivel/gyámjával, tájékoztathatja őket a letartóztatásról, és tudathatja velük, hogy melyik rendőrőrsön vagy fogdában tartják őrizetben vagy fogják őrizetben tartani
  • A szülőket/gyámot haladéktalanul tájékoztatni kell. A szülőkkel/gyámmal tájékoztatás céljából történő kapcsolatfelvétel késleltethető, arra a letartóztatást követő 12 órán belül kerülhet sor, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a közvetlenül a letartóztatást követően történő kapcsolatfelvétel:
    a) a bűncselekmény tisztázásához kapcsolódó bizonyítékok megsemmisítéséhez vagy elrejtéséhez vezethet; vagy
    b) megakadályozhatja más személynek a bűncselekménnyel összefüggésben történő letartóztatását vagy kihallgatását, vagy a szóban forgó személy szökését eredményezheti; vagy
    c) más bűncselekmény elkövetéséhez, vagy bármely személy halálához vagy fizikai sérüléséhez vezethet; vagy
    d) a Ciprusi Köztársaság biztonságával vagy az alkotmányos vagy közrenddel kapcsolatos érdekek sérelméhez, vagy az igazságszolgáltatásba való beavatkozáshoz vezethet.
  • A rendőrség (kiegészítésképpen) a kiskorú szüleit/gyámját is tájékoztatja a letartóztatásról és a fogva tartás (tervezett) helyéről. Ennek megtörténtét rögzíti a nyomozati anyagban.
  • Amennyiben szükségesnek ítélik és ez szolgálja a kiskorú érdekét, az állam szociális szolgálatai is tájékoztatást kaphatnak a letartóztatásról.
  1. Kihallgatás
  • A nyomozó tisztviselő nem kezdheti meg a kihallgatást, mielőtt az ilyen tájékoztatás és/vagy értesítés megtörténik, továbbá azelőtt, hogy a kiskorú a kérésnek megfelelően gyakorolta volna a kapcsolatfelvételhez való jogát.
  • A 18. életévüket be nem töltött személyeket ügyvédjük jelenlétében hallgatják ki.
  • Ha a kihallgatott személy nem érti vagy nem beszéli a nyelvet, tolmács igénybevételére jogosult.
  • A kihallgatást mindig a törvény, az igazságszolgáltatási szabályok és a vonatkozó rendőrségi rendeletek (PR 3/3, PR 3/4, PR 5/18) rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.
  • A fogva nem tartott kiskorúakat szüleik vagy gyámjuk jelenlétében kell kihallgatni, és a tanúvallomásukat is így kell felvenni.
  • A rendőrségnek biztosítania kell, hogy a kihallgatásra a lehető leghamarabb, de mindenképpen 24 órán belül sor kerüljön annak érdekében, hogy főszabály szerint ne kelljen a bíróságtól szabadságvesztés elrendelését kérni (a gyermekek jogainak védelméért felelős biztos 2014. június 11-i levele).
  1. Kiskorú diákok letartóztatása / kihallgatása / a büntetőeljárás lefolytatása velük szemben
  • A kiskorú diákok iskolai intézményben történő letartóztatását és kihallgatását kerülni kell. Szükség esetén azonban a rendőröknek polgári ruhába öltözve, jelölés nélküli rendőrségi járművel kell menniük az iskolába.
    • A letartóztatást és a kihallgatást az iskolaigazgató jelenlétében kell lefolytatni, akit erről előzetesen tájékoztatni kell (PR 5/18, 6. § (3) bekezdés).
  • Ha egy kiskorú diák ellen büntetőeljárást indítanak, a helyettes biztos (Astinomikos Diefthintis) csak akkor köteles tájékoztatni az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, ha ez feltétlenül szükséges, és ha úgy ítéli meg, hogy ez az értesítés a Ciprusi Köztársaság büntető- vagy büntetés-végrehajtási politikájának igényeit szolgálja, és természetesen figyelembe veszi:
    – a bűncselekmény jellegét, feltéve, hogy az említett intézkedés célja más diákok / a nemzetőrség tagjai (ethnofrouri) védelme,
    – a ciprusi társadalom jelenlegi problémáit, valamint
    – az egyes esetek sajátos körülményeit.
  • Tilos közzétenni az iskola nevét és/vagy címét és/vagy fényképét vagy bármely olyan információt, amelynek alapján a fiatalkorúak bírósága (Dikastirio anilikon) előtt megjelenő fiatal személy azonosítható, kivéve, ha a közzététel a bíróság engedélyével történik.
  1. Az őrizet körülményei

Az összes fogvatartottnak biztosított jogokon túl (2005. évi 163(I) törvény) a 18. életévüket be nem töltött fogvatartottakat az alábbi kiegészítő jogok illetik meg a fogva tartásuk tekintetében:

  • A kiskorúakat a többi fogvatartottól elkülönített cellában kell elhelyezni. Azt is biztosítani kell, hogy a kiskorúak ne találkozzanak felnőtt fogvatartottakkal a közös használatú helyiségekben.
  • A szabadságuktól megfosztott kiskorúakat kifejezetten ilyen korú személyek számára kialakított fogdában kell őrizetben tartani, ahol az igényeiknek megfelelő tevékenységeket végezhetnek, és a személyzet speciális képzésben részesült. Az ilyen létesítményeknek megfelelő méretűnek, megfelelően megvilágítottnak és szellőztetettnek, megfelelően felszereltnek és megfelelően díszítettnek kell lenniük, emellett megfelelő vizuális ingereket kell biztosítaniuk. Végezetül a kiskorúak észszerű számú (a CPT, azaz az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága által meghatározott szabályok szerinti) személyes tárgyat tárolhatnak cellájukban, kivéve, ha ebből fakadóan biztonsági problémák merülnek fel. Emellett a többi szolgálattal való együttműködés révén biztosítani kell, hogy a gyermekek egészségesen töltsék el idejüket (a gyermekek jogainak védelméért felelős biztos 2014. november 7-i levele).
  • A kiskorú szüleinek vagy gyámjának joga van ahhoz, hogy a kiskorú ügyvédjével együtt jelen legyenek a kihallgatásokon.
  • A kiskorú szüleinek vagy gyámjának jelen kell lennie a kiskorú minden orvosi vizsgálatánál, kezelésénél és utánkövetési vizsgálatánál.
  • A fogda felelős vezetőjének minden fogvatartottat, az általuk választott bármely hozzátartozót vagy más személyt, valamint 18 év alatti fogvatartottak esetében a fogvatartott szüleit vagy gyámját is az általuk értett nyelven tájékoztatnia kell arról, hogy rendőr jelenlétében minden nap jogukban áll találkozni a fogvatartottal a fogdában, egy elkülönített helyen, naponta összesen legfeljebb egy órán át.

vii. Melyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyanúsítottakra vonatkozó különleges biztosítékok?

A gyermekek kiszolgáltatott személynek tekintendők, ezért az előző vi. pontban említett különleges biztosítékokat is alkalmazni kell rájuk.

A letartóztatott és fogva tartott személyek jogairól szóló törvény (2005. évi 163(I) törvény) alkalmazásában a „kiszolgáltatott személy” „az a gyanúsított vagy vádlott, aki életkora, szellemi vagy testi állapota vagy fogyatékossága miatt nem érti a büntetőeljárást vagy ténylegesen nem tud részt venni abban.

Mentális elégtelenséggel vagy testi fogyatékossággal élő személy letartóztatása esetén az érintett személynek a 2005. évi 163(I) törvényből eredő jogairól szóló tájékoztatást egyszerű és érthető nyelven kell nyújtani, figyelembe véve e személyek sajátos szükségleteit.

Ilyen esetben egy olyan személy szolgáltatásait is biztosítani kell, aki a vonatkozó információkat közölni tudja a letartóztatott személlyel vagy a többi érintettel olyan módon, hogy megértsék azokat, figyelemmel a nehézségre, illetve fogyatékosságra, amellyel ezek a személyek élnek.

Továbbá olyan személy letartóztatása esetén, aki bármilyen szellemi vagy testi fogyatékosság miatt nyilvánvalóan képtelen gyakorolni a törvényben (2005. évi 163(I) törvény) meghatározott kapcsolatfelvételi jogot, az érintett személy az állam egészségügyi és/vagy szociális szolgálata tisztviselőjének segítségével és/vagy jelenlétében élhet ezzel a jogával, és ezt a segítséget a letartóztatását követően azonnal, de minden esetben a lehető leghamarabb biztosítani kell a számára.

D. Melyek a jogi határidők a nyomozás során?

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, letartóztatott személyt a letartóztatását követő 24 órán belül bíró elé kell állítani, ha a letartóztatás alapját képező bűncselekményre vonatkozó kihallgatás nem fejeződött be. A bíró előtti megjelenés célja az, hogy a rendőrség meghatározott időtartamra kérje a letartóztatott személy fogva tartását; ez az időtartam nem haladhatja meg a 8 napot és összesen a 3 hónapot.

Az őrizetbe vételt elrendelő határozat lejártát követően, ha a kihallgatás és a nyomozás nem fejeződött be, a rendőrségnek lehetősége van arra, hogy a végzés további nyolc napra történő meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz, és ez a fogva tartás meghosszabbítása után nyolcnaponta megismételhető; a szabadságelvonás időtartama összesen legfeljebb 3 hónap lehet.

Általában szükségesnek tartják a gyanúsított őrizetbe vételét, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított szabadon bocsátása esetén tanúkat befolyásolhat vagy bizonyítékokat semmisíthet meg. A rendőrséget terheli annak bizonyítása a bíróság előtt, hogy a fogva tartást elrendelő végzés kibocsátásának feltételei teljesülnek.

E. Melyek a tárgyalást megelőző előkészületek, az előzetes letartóztatás alternatíváit és a származási államnak való átadás (az igazságügyi felügyeletet elrendelő európai határozat) lehetőségét is beleértve?

A büntetőeljárás lefolytatására joghatósággal rendelkező bíróság saját mérlegelési jogkörében elrendelheti a vádlott őrizetbe vételét az ügyének tárgyalása során. A büntetőeljárásról szóló törvény (155. fejezet) 48. cikkével összhangban a kerületi bíróság gyorsított eljárás alkalmazására vonatkozó hatásköre minden alkalommal, amikor az ügyet elnapolják, legfeljebb nyolc napra korlátozódik. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság vagy az esküdtbíróság azon hatásköre tekintetében, amely a vádlott büntetőeljárása során történő őrizetbe vételének elrendelésére vonatkozik, nincs ilyen korlátozás.

A törvény 157. cikkének (1) bekezdése (155. fejezet) kimondja, hogy a büntetőbíróság engedélyezheti a fogvatartott óvadék ellenében történő szabadon bocsátását. Ha a bíróság úgy határoz, hogy a vádlottat szabadon bocsátja, ennek érdekében különleges feltételeket szabhat meg, és az óvadékkal kapcsolatos irat aláírására kötelezheti a vádlottat. A bíróság e hatásköre a Büntetőeljárási kódex 48. cikkének és 157. cikke (1) bekezdésének együttes rendelkezéseiből következik.

A felügyeleti intézkedést elrendelő bírósági határozat továbbításának feltételei

A Ciprusi Köztársaság illetékes hatósága továbbíthatja a felügyeleti intézkedések tárgyában általa hozott határozatot annak a tagállamnak az illetékes azonosító hatóságához, amelyben az érintett személy jogszerű és szokásos tartózkodási helye található, amennyiben az érintett személy – miután tájékoztatták a vonatkozó intézkedésekről – beleegyezik az adott tagállamba való visszatérésbe.

A Ciprusi Köztársaság illetékes kibocsátó hatósága e személy kérelmére

az adott személy jogszerű és szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságához is

továbbíthatja a felügyeleti intézkedést elrendelő határozatot, feltéve, hogy annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a személy nem rendelkezik jogszerű és szokásos tartózkodási hellyel,

hozzájárul az ilyen továbbításhoz.

A Ciprusi Köztársaság illetékes azonosító hatósága kötelezettséget vállal arra, hogy az olyan személlyel szemben hozott felügyeleti intézkedést elrendelő határozatot, aki nem rendelkezik jogszerű és szokásos tartózkodási hellyel a Ciprusi Köztársaságban, csak akkor továbbítja, ha

az említett személy legalább három (3) hónapja a területén tartózkodik.

A Ciprusi Köztársaság illetékes kibocsátó hatósága az a büntető joghatóságot gyakorló esküdtbíróság vagy kerületi bíróság, amely joghatósággal rendelkezik a bűncselekmény tekintetében, vagy amely felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatot hozott.

Egy másik tagállam felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatai tekintetében a Ciprusi Köztársaság illetékes azonosító hatósága:

a) az a kerületi bíróság (Eparchiako Dikastirio), amelynek illetékességi területén lakóhellyel rendelkezik az a személy, akire vonatkozóan egy másik tagállam felügyeleti intézkedést elrendelő határozatot hozott;

b) a nicosiai kerületi bíróság (Eparchiako Dikastirio Lefkosias), ha az érintett személy lakóhelye ismeretlen, vagy az érintett személy nem rendelkezik lakóhellyel a Ciprusi Köztársaságban.

Utolsó frissítés: 11/03/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.