Hol kerül sor az eljárásra?

• A legkevésbé súlyos ügyeket (a többek között a mezőgazdasági törvénykönyv megsértése miatt 1 EUR és 25 EUR közötti összegű bírsággal büntethető cselekményeket) és a közlekedési szabályok megsértését (halálos balesetek stb.) a rendőrbíróságok tárgyalják;
• a törvény által szabálysértéssé minősített bűntetteket vagy vétségeket (amelyekre azonnali enyhítő körülmények vonatkoztak) a büntetőbíróságok tárgyalják;
• a legsúlyosabb bűncselekményeket (amelyekre vonatkozóan nem lehetséges vagy nem kívánatos, hogy enyhítő körülményeket vegyenek figyelembe) az esküdtbíróság tárgyalja.

Nyilvános a tárgyalás?

A tárgyalás elvileg nyilvános és olyan teremben kerül rá sor, amely mindenki számára látogatható (nézők, újságírók), kivéve ha ez biztonsági okokból nem lehetséges.

Ha ön szexuális bűncselekményben (például erőszakos közösülés) érintett, kérheti, hogy a bíróság zártan tárgyalja az ügyet, azaz a bírósági tárgyalóterembe való belépést a tárgyalásban érintett személyekre korlátozza.

Ha az ügy olyan elkövető fogva tartását érinti, aki súlyos elmezavar miatt nem felelős a cselekményeiért, az elkövető kérheti az ügy zárt tárgyalását, ami ellen az ügyész kifogást emelhet.

Ki tárgyalja az ügyet?

A rendőrbíróságok vagy büntetőbíróságok esetében hivatásos bírók. Az esküdtbíróság előtt azonban 12 esküdt dönt arról, hogy bűnös-e a vádlott. Ezután három bíróval együtt határoznak a büntetésről.

Megváltoztathatók a vádak az eljárás során?

Az ön ellen felhozott tényeket az ügyészség és a bíró is különbözőképpen kezelheti. Például ha ön betörte egy autó ablakát, akkor lehetséges, hogy az ügyészség lopási kísérlet miatt folytat eljárást ön ellen, míg ön valójában csak az ablakot akarta betörni. A bíróság minősítheti másként a történteket és vélheti úgy, hogy károkozási esetről van szó. Erről azonban értesítenie kell önt, hogy ön ezen új vád alapján védekezhessen.

Mi történik, ha az eljárás során bűnösnek vallom magam egyes vádpontokban vagy minden vádpontban?

A büntetést nem enyhítik automatikusan.

Milyen jogaim vannak az eljárás során?

Jelen kell lennem a tárgyaláson? Végig jelen kell lennem a teljes tárgyalási szakaszban?

Mindig képviselheti ügyvéd. Kivételes esetekben személyesen kell megjelennie, ha a bíróság ezt végzés útján szükségesnek ítéli. A bíróságnak biztosítania kell, hogy ön a meghallgatás előtt megkapja a végzést.

Sor kerülhet a tárgyalásra a távollétemben?

Ha ön nincs jelen, vagy nem képviseli ügyvéd, hogy feleljen a vádakra, a tárgyalást ön nélkül tartják meg, és a távollétében hoznak ítéletet.

Ha más tagállamban élek, részt vehetek a tárgyaláson videokapcsolat útján is?

Nem.

Biztosítanak tolmácsom, ha nem értem a bíróság nyelvét?

Igen.

Kell, hogy legyen ügyvédem?

Nem, kivéve az esküdtbíróság előtt.

Biztosítanak nekem ügyvédet?

Igen, bizonyos feltételekkel (lásd az 1. ismertetőt).

Lecserélhetem az ügyvédemet?

Igen, akár indokolás nélkül is.

Felszólalhatok a tárgyaláson?

Igen.

Kötelező felszólalnom a tárgyaláson?

Nem, nem kötelező felszólalnia.

Mi a következménye annak, ha nem mondok igazat az eljárás során?

Joga van ahhoz, hogy ne mondjon olyat, ami terhelő lenne önre nézve, és hogy belátása szerint dolgozza ki védelmi stratégiáját. Ebbe beletartozik a hallgatás joga is.

Milyen jogaim vannak az ellenem felhozott bizonyítékokkal kapcsolatban?

Megtámadhatom az ellenem benyújtott bizonyítékokat?

Igen.

Hogyan?

Úgy, hogy a meghallgatáson kéri a bírótól, hogy folytassák a nyomozást.

Miért?

Hogy igazolják a vádak valószínűtlenségét.

Milyen fajta bizonyítékot nyújthatok be a védelmemben?

Bármilyen iratot benyújthat, kérhet szakértői másodvéleményt, kérheti új tanú meghallgatását, stb.

Igénybe vehetek magánnyomozót, hogy mellettem szóló bizonyítékokat gyűjtsön?

Igen.

Elfogadható az ilyen bizonyíték?

Igen.

Megkérhetek tanúkat arra, hogy mellettem tanúskodjanak?

Igen.

Én vagy az ügyvédem tehetünk fel kérdéseket más tanúknak az ügyben?

Igen, a rendőrség vagy a bíró útján.

Én vagy az ügyvédem megkérdőjelezhetjük azt, amit mondanak?

Igen.

Figyelembe veszik a bűnügyi előéletemre vonatkozó adatokat?

Igen.

• Milyen típusú adatokat vesznek figyelembe?

A korábbi elmarasztaló ítéleteket.

• Milyen körülmények között? Melyik szakaszban?

Az adatok alapján megduplázhatják a maximális büntetést, és megakadályozhatják önnek kedvező intézkedések alkalmazását.

• Figyelembe veszik a más tagállamban született korábbi elmarasztaló ítéleteket?

Igen, ezeket továbbítani lehet a bírónak.

Mi történik az eljárás végén?

Milyen lehetséges kimenetelei lehetnek az eljárásnak?

• A tárgyalást érvényteleníthetik, ha fontos szabályt sértettek meg. Új tárgyalást írhatnak ki;
• vagy felmenthetik, ha nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy ésszerű kétséget kizáró módon igazolják az ön bűnösségét;
• emellett elmarasztaló ítélet is születhet.

Elmarasztaló ítélet esetében a bírónak a bűncselekmények természetétől és az ön bűnügyi előéletétől függően 5 lehetősége van:

• szabadságvesztés kiszabása;
• közérdekű munkára kötelezés: egy éven belüli ingyen munkavégzés a közösség számára, ellenkező esetben szabadságvesztés vagy bírság kiszabása;
• bírság kiszabása;
• a büntetés végrehajtásának vagy az ítélethozatalnak feltételekkel (tartózkodás további büntetendő cselekmények elkövetésétől, képzésben való részvétel, távolmaradás bizonyos területektől stb.) vagy feltétel nélkül, 1-től 5 évig terjedő időtartamra történő felfüggesztése;
• a bűnösség egyszerű megállapítása.

Milyen szerepe van a sértettnek a tárgyalás során?

A sértett hozzászólhat a rá vonatkozó tényekhez, és pénzbeli kártérítést igényelhet.

Hogyan?

Szóban vagy írásbeli igény benyújtásával.

Melyik szakaszban?

A meghallgatáson, rögtön azután, hogy a bíró kikérdezte önt.

További információkat a sértettek jogairól szóló részben talál.

Kapcsolódó linkek

A bíróságok címe

Az Igazságügyi Minisztérium honlapja

A büntetés-végrehajtási intézmények címe