Benyújthatok fellebbezést?

Kihágások esetében ön a rendőrbíróság és a helyi bíróságok bizonyos ítéletei ellen a kihirdetésüktől számított 10 napon belül fellebbezhet a Chambre des appels correctionnels-nél (Fellebbviteli Bíróság, büntetőügyi fellebbezési részleg).

Vétségek esetében a vétségekkel foglalkozó bíróság ítéletei ellen a kihirdetésüktől számított 10 napon belül fellebbezhet a Fellebbviteli Bíróság büntetőügyi fellebbezési részlegénél.

Bűntettek esetében az ítélet kihirdetésétől 10 napon belül fellebbezhet a Cour d’Assises (a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó bíróság) által hozott, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet ellen egy másik Cour d’Assises-nál.

A büntetőeljárásban (a bűnösség megállapításával kapcsolatban) hozott ítélet vagy a polgári jogi igény (a sértettnek megítélt kártérítés és kamat) tárgyában hozott ítélet ellen is fellebbezhet.

Emellett fellebbezést nyújthat be a Semmítőszék bűnügyi részlegéhez is a fellebbviteli bíróság fellebbezés alapján hozott ítéletei és a más jogorvoslattal meg nem támadható ítéletek ellen, a vitatott ítélet kihirdetésének dátumától számított öt napon belül.

A Semmítőszék mint legfelsőbb bíróság meghatározott időn belül döntést hoz arról, hogy elfogadható-e a fellebbezés; ha elfogadhatónak tartják, akkor a Semmítőszék csak a jogszabályok alkalmazását vizsgálhatja, tehát nem dönt érdemben az ügyben.

A fellebbezést a vitatott határozatot kihirdető bíróság hivatalának, vagy ha önt fogva tartják, akkor a büntetés-végrehajtási intézet vezetőjének kell átadni.

Minden esetben elengedhetetlen, hogy ön aláírja a fellebbezést.

Mi történik, ha fellebbezést nyújtok be?

A Fellebbviteli Bírósághoz való fellebbezés és az előtte lefolytatott eljárás vagy a Semmítőszékhez való fellebbezés és az előtte lefolytatott eljárás során a vitatott határozat végrehajtását elvileg felfüggesztik.

Ha azonban önt szabadságvesztéssel járó büntetéssel sújtották és utána fogva tartották, akkor a vitatott határozat elleni fellebbezésnek nincs olyan hatása, amely a további döntésig véget vethetne a fogva tartásnak.

A fellebbezésről szóló értesítésnek az üggyel foglalkozó bíróság általi nyilvántartásba vétele után a meghallgatást „ésszerű” időn belül kell megtartani.

Mi történik a Fellebbviteli Bíróság vagy a Semmítőszék előtti meghallgatáson?

Mivel a büntetőeljárások szóbeliek, önnek lehetősége van arra, hogy jelen legyen és új bizonyítást és bizonyítékokat mutasson be a fellebbezési eljárás alatt, amelynek során mindkét oldal teljes körűen érvelhet.

Fellebbezés esetén a Fellebbviteli Bíróság büntetőügyi fellebbezési részlege vagy a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó bíróság helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti a vitatott határozatot.

Bizonyos esetekben, különösen ha az ügyész fellebbezést vagy jogkérdésre vonatkozó fellebbezést nyújtott be, ön a fellebbezés eredményeképp súlyosabb büntetést kaphat, mint az eredeti ítéletben, és növelhetik a magánfél (sértett) által kért kártérítés és kamat összegét is.

A jogszabályok alkalmazását vizsgáló Semmítőszék megsemmisítheti és hatályon kívül helyezheti a vitatott határozatot, és dönthet úgy, hogy az ügyet a Fellebbviteli Bíróság elé utalja vissza.

Bírósági határozat csak akkor válik jogerőssé, amikor lejárnak a jogorvoslatok gyakorlására vonatkozó határidők.

Ha az eredeti, büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet elleni fellebbezés lezárásaként önt a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szabadlábra helyezik vagy felmentik, akkor bizonyos feltételekkel kérelmezheti az „önkényes” fogva tartás miatt önnek okozott anyagi veszteség, fájdalom és szenvedés miatti károk megtérítését.

Az önt szabadlábra helyező vagy felmentő határozat közlésekor tájékoztatást kap a kártérítéshez való jogról.

Ez esetben az önt szabadlábra helyező vagy felmentő határozattól számítva hat hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy kérelmet nyújtson be annak a Fellebbviteli Bíróságnak az elnökéhez, amelynek illetékességi területén kihirdették a határozatot.

Az elnök a kártérítési igényről indokolt határozatban hoz döntést, amelyet nyilvános meghallgatás után hirdet ki. E meghallgatás során ön kérhet személyes vagy az ügyvédje útján történő meghallgatást is.

A Fellebbviteli Bíróság elnökének határozata a Commission Nationale de réparation des détentions (CNR – az indokolatlan fogva tartás miatti kártérítési igényeket kezelő nemzeti szervezet) előtt benyújtott fellebbezéssel, a határozat közlésétől számított 10 napon belül támadható meg.

A CNR szuverén alapon hoz döntéseket, és a határozatai ellen nem lehet fellebbezni.

A megítélt kártérítést az államnak kell kifizetnie.

Milyen információkat tartalmaz a bűnügyi nyilvántartás?

Amennyiben a Fellebbviteli Bírósághoz vagy a Semmítőszékhez benyújtott fellebbezés lezárását követően jogerősen szabnak ki büntetést önre, a büntetőjogi felelősséget megállapító ítélet bekerül az ön bűnügyi előéletére vonatkozó adatok közé, amelyeket az ön származási országának igazságügyi igazgatása tart nyilván.

Uniós tagállam állampolgára vagyok. Visszaküldhetnek oda a tárgyalás után?

Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983. március 21-i egyezmény értelmében az ön származási országába való átszállítását a származási országa vagy az ítéletet kiszabó állam, ez esetben Franciaország kérheti.

Az átszállítás végrehajtásához azonban szükséges az ön szabad akaratából történő, előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezése, ami azt jelenti, hogy önt teljes körűen és pontosan tájékoztatni kell az átszállítás következményeiről.

Ezenkívül ön önként kérheti a származási országába való átszállítását. Kérelme bizonyos feltételek teljesülése esetén fogadható el.

Ha elítélnek, elítélhetnek ismét ugyanazért a cselekményért?

A francia büntetőjogra érvényes „non bis in idem” elv folytán ha az ön ügyét egy adott tagállamban jogerős ítélettel már elbírálták és önt elítélték, akkor ugyanazért a cselekményért egy másik tagállamban nem vonhatják ismét eljárás alá és nem ítélhetik el.