Mi a bűnügyi nyomozás és a vizsgálat célja?

Az enquête judiciaire (bűnügyi nyomozás) a nyomozási részleg által bírói felügyelettel végzett nyomozás, amelynek célja a bűncselekmény felderítése.

A bűnügyi nyomozás, amelynek része a büntetendő cselekmény megállapítása, a bizonyítékgyűjtés és az elkövetők felkutatása, a tárgyalás előtti vizsgálattól függetlenül is lefolytatható.

Különbséget tesznek enquête de flagrance (sürgős nyomozás) és enquête préliminaire (előzetes nyomozás) között. Az előbbit akkor folytatják le, ha a büntetendő cselekményt éppen elkövetik vagy nemrég követték el. Sürgős nyomozás során a rendőrség kényszerítő eszközöket is bevethet. Minden más esetben előzetes nyomozást folytatnak le, amelynek eredetileg kevésbé kényszerítő jellegű intézkedései a közelmúltban alkotott jogszabályok eredményeképpen sokkal közelebb kerültek a sürgős nyomozás intézkedéseihez.

Összetettebb ügyekben végezhető nyomozás a tárgyalás előtti vizsgálatok részeként is, ilyenkor a nyomozás a vizsgálóbíró utasításainak a teljesítéséből áll. A tárgyalás előtti vizsgálatnak konkrétabb célja van: meg kell állapítania, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy a büntetendő cselekmény elkövetőjének ügyében tárgyalást tartsanak, és hogy szükség esetén előkészítsék az ügyet ítélethozatalra.

Ez csak büntetőügyekben kötelező.

Milyen szakaszai vannak a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálatnak?

Sürgős nyomozás akkor indulhat, ha a büntetendő cselekményt éppen elkövetik vagy nemrég követték el, illetve ha valakit azzal gyanúsítanak, hogy érintett egy adott büntetendő cselekményben. A nyomozás nyolc napig tart, és az ügyész bizonyos feltételekkel legfeljebb nyolc nappal hosszabbíthatja meg.

Sürgős nyomozás során a nyomozó elsősorban a következőket teheti: ellátogathat a bűncselekmény helyszínére; tényeket állapíthat meg; bármilyen olyan tárgyat vagy bizonyítékot lefoglalhat, amely az igazság megállapítását szolgálja; átkutathatja azon személyek otthonát, akik vélhetően szerepet játszottak a bűncselekményben, vagy rendelkeznek az eseményekkel kapcsolatos iratokkal vagy információkkal; bárkit kikérdezhet, aki valószínűleg információt szolgáltathat a tényállásról, valamint rendőrségi őrizetbe vehet bárkit, akit azzal gyanúsít, hogy érintett a bűncselekményben.

Előzetes nyomozás során a nyomozó tájékoztatja az ügyészt, ha azonosították a büntetendő cselekmény lehetséges elkövetőjét.

A tárgyalás előtti vizsgálat során a bíró megvizsgálja a vád és a védelem érveit, és mindent megtesz, amit hasznosnak tart az igazság megállapítása érdekében. Tehet lépéseket hivatalból vagy az ügyész vagy a felek kérésére is (például a tetthely megtekintése, meghallgatások, átkutatások stb.). A bírónak meg kell indokolnia a kérések elutasítását. A bíró döntése megfellebbezhető.

Jogsegély iránti kérelmek esetében a vizsgálóbíró nyomozókat bízhat meg e feladatok elvégzésével.

Ha a vizsgálóbíró úgy véli, hogy a tárgyalás előtti vizsgálat befejeződött, értesíti a feleket és az ügyvédjüket. Ha az érintettet megvádolják, az ügyésznek és a feleknek ezután egy hónapjuk, egyéb esetben három hónapjuk van arra, hogy észrevételeket vagy indokolt kérelmeket küldjenek a vizsgálóbírónak.

Ezen időszak letelte után a vádhatóságnak 10 nap (ha a vádlottat fogva tartják) vagy egy hónap (egyéb esetekben) áll rendelkezésére ahhoz, hogy megküldje a vizsgálóbírónak a megkapott információkkal kapcsolatos érveit vagy további észrevételeit.

A vizsgálóbíró ezután a következőket rendeli el:

• megszünteti az eljárást, ha úgy véli, hogy az elé terjesztett tényállás nem igazol bűntettet, vétséget (a francia jog szerinti bűntettnek nem minősülő enyhébb bűncselekmény) vagy kihágást, ha az elkövető ismeretlen vagy ha nincs elegendő bizonyíték ellene; vagy
• tárgyalásra bocsátja az ügyet (vétségek és kihágások esetén) vagy vádiratot kér (bűntetteket érintő ügyekben), ha elegendő bizonyíték van arra, hogy büntetendő cselekménnyel vádolják a terheltet.

Jogaim a nyomozás és a tárgyalás előtti vizsgálat során

• Jogaim a rendőrségi őrizet alatt (1)
• Jogaim az első bírósági kihallgatás során (2)
• Vád alatt és témoin assisté (jogi képviselettel rendelkező tanú) státusz (3)
• A tárgyalás előtti vizsgálat lezárása (4)
• Az európai elfogatóparancs (5)
• Az ügy védelem általi előkészítése (6)

Jogaim a rendőrségi őrizet alatt (1)

Ha azzal gyanúsítják, hogy érintett büntetendő cselekmény elkövetésében, a nyomozó őrizetbe veheti önt. A nyomozónak azonnal értesítenie kell az ügyészt vagy adott esetben a vizsgálóbírót.

Köztörvényes bűncselekmény miatt nem tarthatják őrizetben 24 óránál tovább. Az ügyész a nyomozással kapcsolatban, a vizsgálóbíró pedig a tárgyalás előtti vizsgálattal kapcsolatban egy alkalommal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot további 24 órával.

Vannak azonban kivételek ezek alól a rendőrségi őrizetre vonatkozó szabályok alól. Fiatalkori bűnözés vagy szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem vagy terrorizmus esetében hosszabbak a fogva tartási időszakok. Kiskorúak esetében általában véve szigorúbban szabályozottak a rendőrségi őrizetbe vételre és az intézkedés meghosszabbításának lehetőségére vonatkozó feltételek.

Ha nem tartják be a rendőrségi őrizetre vonatkozó határidőt, akkor érvénytelenné válhat az intézkedés és minden olyan további cselekmény, amelynek az a szükségszerű alapját képezi.

Milyen tájékoztatást kapok a rendőrségi őrizet feltételeiről?

A rendőrségi őrizetben tartottak jogai alapjogok. Azonnal tájékoztatni kell önt a nyomozás alapjául szolgáló büntetendő cselekmény jellegéről, a rendőrségi őrizet időtartamáról, valamint a jogairól. Ezt a tájékoztatást ön által beszélt nyelven kell biztosítani. Ehhez ingyenesen veheti igénybe tolmács szolgáltatásait.

A tájékoztatást és e jogok gyakorlását jegyzőkönyvben rögzítik.

• Önhöz közel álló személy értesítéséhez való jog

Ön jogosult arra, hogy értesítsenek egy olyan, önhöz közel álló személyt (akivel ön életvitelszerűen együtt él, a vérrokonát, az egyik testvérét vagy a munkáltatóját), akit a nyomozó az ön őrizetbe vételétől számított 3 órán belül telefonon felkeres.

• Orvosi ellátáshoz való jog

Ön jogosult arra, hogy a rendőrségi őrizet során 24 óránként orvosi vizsgálatot kérjen. Az orvost a nyomozó vagy az ügyész választja ki.

• Ügyvédi konzultáció igényléséhez való jog

Kérheti, hogy konzultálhasson ügyvéddel, amelynek időtartama legfeljebb 30 perc lehet. Ez a beszélgetés bizalmas. Az ügyvéd írásbeli észrevételeket tehet, amelyek bekerülnek az ügy aktájába.

Kiválaszthat egy ön által ismert ügyvédet, vagy kérheti, hogy az ügyvédi kamara elnöke hivatalból jelöljön ki egyet önnek („kirendelt” ügyvéd).

Ha köztörvényes bűncselekményért veszik rendőrségi őrizetbe, akkor a rendőrségi őrizet kezdetekor, illetve ha azt meghosszabbítják, akkor a hosszabbítás kezdetekor konzultálhat az ügyvédjével.

Nem beszélhet azonban az ügyvédjével a 48. vagy 72. óráig, ha fiatalkori bűnözéshez, szervezett bűnözéshez, kábítószer-kereskedelemhez vagy terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény miatt veszik őrizetbe.

Ha a nyomozó mindent megtesz azért, hogy kapcsolatba lépjen az ügyvéddel, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a kötelességét.

• A hallgatáshoz való jog

A nyomozó nem tájékoztatja erről a jogról, de ettől függetlenül joga van hallgatni, és ahhoz, hogy ne mondjon olyat, ami terhelő lenne önre nézve.

• Annak az igényléséhez való jog, hogy az őrizetbe vételéről tájékoztassák a származási országának a konzulátusát

Mi történik, ha nem értek egyet azzal, ahogyan a nyilatkozataimat írásban rögzítették?

Megtagadhatja a nyilatkozatait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását.

Mi történhet a rendőrségi őrizet időtartamának végén?

Az ügyész vagy adott esetben a vizsgálóbíró bármikor megszüntetheti a rendőrségi őrizetet. Szabadon bocsáthatják, vagy ha nyomozás során vették rendőrségi őrizetbe, vizsgálóbíró elé állíthatják tárgyalás előtti vizsgálat megindítása céljából, vagy a tribunal correctionnel (vétségekkel foglalkozó bíróság) elé állíthatják.

Ha tárgyalás előtti vizsgálatot indítanak, első bírósági meghallgatást tartanak, azután megvádolhatják önt, vagy jogi képviselettel rendelkező tanú (azaz nem egyszerűen tanú, hanem bizonyos mértékig gyanúsított is, ami azt jelenti, hogy vannak olyan jogai is, amelyekkel a közönséges tanúk nem rendelkeznek) státuszt engedélyezhetnek önnek. Ha megvádolják, jogi korlátozásokkal szabadon bocsáthatják vagy előzetes letartóztatásba helyezhetik.

Ha vétségekkel foglalkozó bíróság elé állítják, akkor az a helyzetétől függően azonnali ítéletet hozhat az ügyben, vagy időt adhat önnek arra, hogy kérése esetén ön előkészítse a védelmét. Ebben az esetben döntést hoznak arról, hogy önt előzetes letartóztatásba helyezik vagy jogi korlátozások mellett szabadon bocsátják-e.

Kérnek tőlem ujjlenyomatot, DNS-mintákat vagy más testnedveket? Milyen jogaim vannak?

Ha ön büntetőeljárás tanúja vagy gyanúsítottja, akkor az ügyész felhatalmazásával külső mintavételnek (genetikai ujjlenyomatának elemzése céljából például nyálmintavétel) és azonosítási eljárásoknak (ujjlenyomat, tenyérlenyomat levétele vagy az ön lefényképezése) vethetik alá.

Ön ezt megtagadhatja, azonban ha a fent említett műveleteket a jogi feltételek betartásával végzik, akkor a megtagadásuk bizonyos körülmények között egy év szabadságvesztéssel járhat, és 15 000 EUR összegű pénzbüntetéssel büntetendő jogsértésnek minősülhet.

Alávethetnek motozásnak?

A nyomozó általában biztonsági ellenőrzést végez (ruhán keresztül végzett motozás), amelynek célja, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs önnél olyan tárgy, amely veszélyt jelent önre vagy bárki másra nézve.

Biztonsági okokból vagy a nyomozás érdekei miatt a nyomozó elrendelhet teljes vagy részleges levetkőztetéssel járó motozást. Testüregmotozást csak orvos végezhet el önön.

Ezeket a műveleteket csak önnel azonos nemű nyomozó végezheti el.

Minden személyes tárgyat jegyzőkönyvbe vesznek, és a rendőrségi őrizet időtartama után, szabadon bocsátása esetén visszaadják önnek.

Átkutathatják az otthonomat, irodámat, autómat stb.?

Átkutatásra csak 6 és 21 óra között kerülhet sor. A 21 óra előtt megkezdett átkutatás azonban éjszaka is folytatódhat.

Bírói engedéllyel kivételt képezhet ez alól a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kerítés és kábítószer-kereskedelem.

Minden olyan lakóhely átkutatható, ahol esetleg olyan tárgyak találhatók, amelyek megtalálása segíthet az igazság megállapításában.

Ez lehet az ön vagy más személy otthona, ahol vélhetően találhatók a cselekményhez kapcsolódó tárgyak.

Lakóhelynek minősül az egyén tartózkodási helye, illetve az a hely, amelyet jogosult otthonának hívni, függetlenül attól, hogy ott él-e.

Ebből következően különféle, tartózkodásra alkalmas helyek (például a szállodai szobák) és azok melléképületei is lakóhelynek minősülnek.

A lakóhely fogalmának a megállapítása az adott bíróság feladata. Ez azt jelenti, hogy bár járművet általában nem tekintenek lakóhelynek, mégis annak minősülhet, ha ön benne él.

Benyújthatok fellebbezést?

A fenti formai követelmények be nem tartása esetén megsérül a védelemhez való jog, és ebben az esetben eljárás indulhat az átkutatás és a lefoglalások érvénytelenítése érdekében.

Előzetes vizsgálat: Jogaim az első bírósági kihallgatás során (2)

Az első bírósági kihallgatáson kikérdezik az ön ellen felhozott vádakkal kapcsolatban.

A személyazonosságának ellenőrzése után a vizsgálóbíró emlékezteti önt az elé tárt cselekményekre és azok jogi minősítésére.

A vizsgálóbíró tájékoztatja önt a jogairól:

• Jogosult hiteles tolmácsot igénybe venni.
• Jogosult (egy ön által választott vagy kirendelt) ügyvéd segítségét igénybe venni.

A meghallgatáson megjelenhet az ügyvédjével, ebben az esetben azonnal kikérdezik. Egyéb esetekben a vizsgálóbíró köteles ismét tájékoztatni önt arról, hogy jogosult – szükség esetén kirendelt ügyvéd általi – jogi segítségre.

Ha úgy dönt, hogy igénybe vesz ügyvédi segítséget, az ügyvéd betekinthet az ügyiratokba és bizonyos feltételekkel beszámolhat önnek a tartalmukról.

Megilleti a hallgatás joga.

Ha azok a cselekmények, amelyekkel kapcsolatban eljárást indítanak ön ellen, bűntettnek minősülnek, önt audiovizuális technikával történő kihallgatás alá vethetik.

Vallhatom magam bűnösnek a tárgyalás előtt egyes vádpontokban vagy az összes vádpontban?

Beismerheti a vádakat vagy azok egy részét. Ez stratégiai kérdés, amelyet az ügyvédjével kell megvitatnia.

Megváltoztathatók a vádak/vádirat a tárgyalás előtt?

Az ön mellett vagy ellen szóló bizonyítékok tárgyalás előtti vizsgálata során megváltozhat a vizsgálóbíró elé terjesztett cselekmények minősítése (bűntett vétséggé, vagy vétség bűntetté minősítése).

Amennyiben a tárgyalás előtti vizsgálat során további büntetendő cselekményekre derül fény, a bíró az ügyész kérésére kivizsgálhatja az új fejleményeket.

Vádolhatnak olyan büntetendő cselekménnyel, amely miatt egy másik tagállamban már eljárást indítottak ellenem?

Ha egy másik tagállamban eljárást indítottak ön ellen, de nem hoztak ítéletet, akkor kikérdezhetik francia területen is az esetet illetően.

Ha viszont az eljárás során egy másik tagállamban már ítélet született az ügyében, akkor a non bis in idem (nem hozhatnak ítéletet kétszer ugyanazon bűncselekmény ügyében) elv értelmében nem vonhatják önt eljárás alá Franciaországban, és nem hozhatnak ítéletet az ügyében.

Tájékoztatnak az ellenem valló tanúkról és a meglévő terhelő bizonyítékokról?

A felek megfelelő meghallgatásának elve alapján ismertetik önnel a bizonyítékokat (tanúvallomások, tárgyi bizonyítékok), hogy a lehető legjobban készíthesse elő a védelmét, és megtehesse az észrevételeit.

Ezek a bizonyítékok megjelennek az ügyiratokban, amelyekről azután, hogy a bíró engedélyt ad rá, ön az ügyvédje útján másolatokat kaphat.

Önnek és az ügyvédjének tartózkodnia kell attól, hogy ezeket az iratokat átadja harmadik feleknek, és ezzel kockáztassa, hogy megsérüljön a tárgyalás előtti vizsgálat titkossága.

Kérnek információt az esetleges büntetett előéletemről?

A tárgyalás előtti vizsgálat aktájában mindenképp szerepelnie kell az önre vonatkozó korábbi elmarasztaló ítéletek összefoglalójának vagy egy olyan nyilatkozatnak, amely szerint nincs ilyen ítélet.

Más ország állampolgára vagyok. Jelen kell lennem a tárgyalás előtti vizsgálat során?

Az ön jogi korlátozásokkal történő szabadon bocsátásakor esetlegesen megállapított kötelezettségek miatt nem hagyhatja el a francia területeket a tárgyalás előtti vizsgálat során.

Vád alatt és jogi képviselettel rendelkező tanú státusz (3)

Az első bírósági meghallgatást követően a vizsgálóbíró közli önnel, hogy megvádolják, vagy hogy jogi képviselettel rendelkező tanú státuszt biztosít önnek.

Az, hogy büntetendő cselekmény elkövetésével vádolják, azt jelenti, hogy megalapozott vagy egybehangzó bizonyítékok állnak rendelkezésre ön ellen, amelyek arra engednek következtetni, hogy ön érintett volt a büntetendő cselekmény elkövetésében. Ön valóban részes fele a büntetőeljárásnak, ami nem igaz a jogi képviselettel rendelkező tanúkra.

A „jogi képviselettel rendelkező” tanú státusz azt jelenti, hogy van némi bizonyíték, de nem kellően egyértelmű ahhoz, hogy vádat emeljenek ön ellen. Ebben a tekintetben, bár nem részes felei a büntetőeljárásnak, a jogi képviselettel rendelkező tanúk hozzáférhetnek az ügy irataihoz, joguk van védelemhez és kérhetik a vizsgálóbírót, hogy hajtson végre bizonyos intézkedéseket.

A két helyzet eltérő következményekkel jár. Csak azt lehet indokolt bírói határozattal jogi korlátozások mellett szabadon bocsátani, – ezt contrôle judiciaire alá helyezésnek hívják – (és ezáltal megtiltani neki, hogy elhagyja a francia területeket), előzetes letartóztatásba helyezni, vagy bíróság elé állítani, aki ellen vádat emeltek.

Az illető csak ezután kérelmezheti feltételes szabadlábra helyezését.

Ha „jogi képviselettel rendelkező tanú” státuszban van, akkor az eljárás során bármikor kérheti, hogy emeljenek vádat ön ellen.

Mik a feltételes szabadlábra helyezés feltételei?

Abban az esetben lehet jogi korlátozásokkal szabadon bocsátani önt, ha szabadságvesztés vagy súlyosabb büntetés vár önre.

A jogi korlátozásokat a tárgyalás előtti vizsgálat érdekei indokolják (például hogy megakadályozzák, hogy ön külföldre szökjön), vagy biztonsági intézkedésként szükségesek (például a sértettel való találkozás tilalma). A feltételes szabadlábra helyezés kapcsán elfogadott intézkedések többségének célja, hogy megakadályozza az elkövető szökését.

Ez az intézkedés a vizsgálóbíró határozatával – az ügyész utasítására vagy az ön kérésére – bármikor megszüntethető.

Ha ilyen kérelemmel él, a vizsgálóbírónak öt napon belül határozatot kell hoznia.

Ha a jogi korlátozások elkerülésére törekszik, azt kockáztatja, hogy előzetes letartóztatásba helyezhetik.

Végül pedig meg is támadhatja az önt feltételes szabadlábra helyező végzést olyan módon, hogy fellebbezést nyújt be a Chambre de l’instruction joghatósághoz (vizsgálatokat végző kamara, másodfokú joghatóság).

Milyen feltételei vannak az előzetes letartóztatásnak?

Csak abban az esetben helyezhetik előzetes letartóztatásba, ha egy bizonyos szintnél súlyosabb büntetést, azaz legalább háromévi vagy annál hosszabb szabadságvesztést kell kiszabni önre.

Előzetes letartóztatás csak akkor rendelhető el, ha csak ilyen módon lehet megőrizni az igazság megállapításához szükséges bizonyítékokat vagy tárgyi bizonyítási eszközöket; megelőzni, hogy a tanúkra, a sértettekre vagy a családjukra nyomást gyakoroljanak; megelőzni, hogy a megvádolt személy és a többi elkövető vagy bűnrészes összejátsszon; megvédeni a megvádolt személyt, valamint biztosítani, hogy továbbra is az igazságszolgáltatási rendszer rendelkezésére álljon; véget vetni a bűncselekménynek vagy megelőzni a bűnismétlést; valamint bűntettek esetében véget vetni a közrend kivételes, folyamatos megsértésének, amelyet a bűncselekmény súlyossága okoz.

A kihirdetésétől számított 10 napon megtámadhatja az önt előzetes letartóztatásba helyező végzést az önt fogva tartó büntetés-végrehajtási intézmény vezetőjének vagy a határozatot kiadó bíróság hivatalának eljuttatott nyilatkozat révén.

A tárgyalás előtti vizsgálat lezárása (4)

A tárgyalás előtti vizsgálat többféle bírói végzéssel érhet véget:

Az eljárás megszüntetése

A bíró elrendelheti az eljárás megszüntetését azért, mert nem gyűjtött össze elég bizonyítékot ön ellen. A megszüntetés lehet teljes vagy részleges.

Részleges megszüntetés esetén a vizsgálóbíró a fennmaradó vádakkal kapcsolatban tárgyalásra bocsátást vagy vádirat készítését rendeli el.

Ha teljes megszüntetést rendel el, és ön előzetes letartóztatásban volt, akkor szabadon bocsátják, az elkobzott tárgyakat pedig visszaadják önnek.

Önnek joga van kártalanítási eljárást kezdeményezni.

Ne feledkezzen meg azonban arról, hogy magánfél a közléstől számított 10 napon belül fellebbezhet a végzés ellen a határozatot kihirdető bíróság hivatalánál.

Tárgyalásra bocsátás

Ha a bíró úgy véli, hogy elegendő bizonyítéka van ön ellen, dönthet úgy, hogy tárgyalásra bocsátja az ön ügyét.

Ha jogi korlátozások mellett szabadlábon vagy előzetes letartóztatásban volt, ez a végzés megszünteti ezeket az intézkedéseket.

A bíró azonban további, konkrét indokolással ellátott végzés útján dönthet úgy, hogy legfeljebb két hónapos időszakra fenntartja az intézkedéseket. Ha ezen időszak végéig ön nem jelenik meg az illetékes bíróság előtt, akkor szabadon bocsátják.

A bíró kizárólag „kivételes esetben”, két alkalommal, alkalmanként két hónapra rendelhet el meghosszabbítást olyan végzés kibocsátásával, amely megindokolja, miért lehetetlen két hónapon belül döntést hozni az ügyben. Ha a hat hónapos időszak végéig nem hoztak ítéletet, akkor szabadon bocsátják önt.

Nincs jogorvoslati lehetősége ez ellen a végzés ellen, kivéve ha úgy véli, hogy a vétségekkel foglalkozó bíróság elé terjesztett cselekmény olyan bűntett (és nem vétség), amelyre vonatkozóan vádiratot kellett volna benyújtani a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozó büntetőbíróságnak. Ez a jogorvoslati lehetőség a magánfél előtt is nyitva áll.

Vádirat

Ezt a végzést a vizsgálóbíró bűntettekkel kapcsolatban bocsáthatja ki.

Ha ön jogi korlátozások mellett szabadlábon van a bírói végzés kibocsátásakor, akkor fenntartják az intézkedést.

Ön mint az a személy, aki ellen a vádirat szól, jogosult fellebbezni a végzés ellen.

Az európai elfogatóparancs (5)

Az európai elfogatóparancs olyan eljárás, amelynek célja, hogy felváltsa a tagállamok közötti kiadatási eljárást.

Ez tulajdonképpen olyan bírósági határozat, amelyet az Európai Unió egy adott tagállama bocsát ki azzal a céllal, hogy egy másik tagállam letartóztasson és átadjon egy olyan személyt, akit bűncselekmény miatt köröznek, vagy akire börtönbüntetés vár, illetve őrizetbe vételére megelőző intézkedésként van szükség.

Bármely tagállam megteheti a szükséges és arányos kényszerintézkedéseket a körözött személlyel szemben.

A körözött személy letartóztatásakor jogosult arra, hogy tájékoztassák az elfogatóparancs tartalmáról, valamint hogy igénybe vegye ügyvéd és tolmács szolgáltatásait.

A végrehajtó hatóság minden esetben jogosult úgy dönteni, hogy fogva tartja a személyt, vagy bizonyos feltételekkel szabadon bocsátja.

A végrehajtó hatóság döntéshozatal előtt meghallgatja az érintett személyt. A végrehajtó igazságügyi hatóságnak legkésőbb az elfogás után hatvan nappal végleges döntést kell hoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról. Ezután azonnal értesítenie kell a parancsot kibocsátó hatóságot a döntéséről. Ha azonban a szolgáltatott információk nem elegendőek, a végrehajtó hatóság kérhet további információkat a kibocsátó hatóságtól.

Az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos fogva tartási időszakokat le kell vonni a kiszabott szabadságvesztés teljes időtartamából.

Az ügy védelem általi előkészítése (6)

Az ön és az ügyvédje közötti kapcsolat kölcsönös bizalmon alapul; az ügyvéd tulajdonképpen az ön bizalmasa. Ebben a tekintetben az ügyvédjét szakmai titoktartás köti.

Éppen ezért kérdezzen meg minden ön számára fontosnak ítélt kérdést az ügyvédjétől, és járjon utána minden szükséges magyarázatnak a félreértések elkerülése érdekében.

Az első találkozásukkor adja át az ügyével kapcsolatos iratokat és információkat az ügyvédnek, hogy a lehető legjobb módon készíthesse elő az ön védelmét.

Beszéljék át az ön összes kérdését, különösen az eljárás menetével, az eljárás kiválasztásával kapcsolatosan követendő stratégiával, valamint az ügyét kezelő bírók által majd nagy valószínűséggel feltett kérdések típusával kapcsolatban.

Mindenképpen tegye fel az eljárás kimenetelével, az önre váró büntetésekkel és a rendelkezésre álló ítélethozatali lehetőségekkel kapcsolatos kérdéseit.