A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).
1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?
A szlovák jogban az öröklési szerződés és a közös végrendelet nem megengedett.
A végrendelkezésnek többféle módja van:
(1) A végrendelkező által saját kezűleg írt végrendeletnek a végrendelkező saját aláírását és a keltezést kell tartalmaznia. Az így írt végrendeletet tanúknak nem kell aláírniuk.
(2) A más módon (számítógéppel, írógéppel vagy más személy kézírásával) leírt végrendeletet két tanú előtt kell aláírni, akik úgyszintén aláírják a végrendeletet, ezzel tanúsítva, hogy a dokumentum valóban a végrendelkező végakaratának kifejezése. Az így készült végrendeletnek tartalmaznia kell továbbá a végrendelkező aláírását és a dátumot.
(3) Közjegyzői végrendelet. A végrendelet e fajtája esetében a tartalmi és alaki követelmények betartása a közjegyző feladata. A közjegyző által hitelesített végrendeletet a végrendeletek központi közjegyzői nyilvántartásában kell nyilvántartásba venni.
(4) A végrendelet egy sajátos formája használható akkor, ha a végrendelkező egészségi állapota rossz, nem lát vagy hall, vagy írásra, illetve olvasásra képtelen. Ilyen esetekben három tanúnak kell a végrendelkezéskor jelen lennie. Ők a végrendelet meghallgatását és leírását követően azt tanúként aláírják. Az okiratban fel kell tüntetni az azt leíró és felolvasó személyt, továbbá azt, hogy miként igazolták azt, hogy az okirat a végrendelkező valós végakaratát tartalmazza.
Tanúként csak cselekvőképes személy járhat el. Nem járhat el tanúként vak, siket, néma, illetve a végrendelet nyelvét nem ismerő személy, továbbá az, akinek javára a végrendelet rendelkezést tartalmaz.
A végrendelet érvényességéhez abban fel kell tüntetni készítésének napját, hónapját és évét. Természetesen fontos tartalmi elem a kedvezményezettek megjelölése, akik a hagyaték egészét, egy arányos részét, vagy meghatározott vagyontárgyakat örökölnek (ki mit fog kapni).
Amennyiben a végrendeletet a végrendelkező saját kezűleg írta, ajánlatos, hogy a hozzá közel álló személyekkel közölje, hogy a végrendeletet hova tette letétbe.
A végrendeletben kikötött feltétel hatálytalan.
2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?
A közjegyzőknek az általuk hitelesített végrendeletet a végrendeletek közjegyzői kamara által vezetett központi közjegyzői nyilvántartásában hivatalból nyilvántartásba kell venniük. A fenti (1), (2) és (4) pont szerint készült végrendeleteket nem kell nyilvántartásba venni, de a végrendelkező vagy más személy kérésére a közjegyző azt megőrzésre átveheti. A közjegyzőnek a megőrzésre így átvett végrendeletet nyilvántartásba kell vennie a végrendeletek központi közjegyzői nyilvántartásában.
3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?
Igen, a Polgári Törvénykönyv (a 40/1964. sz. törvény) 479. cikke rendelkezik a hagyatéki kötelesrészről és az arra jogosult örökösökről: „A kiskorú leszármazóknak meg kell kapniuk legalább a törvényes örökrészüket, a nagykorú leszármazóknak pedig törvényes örökrészük felét. Amennyiben a végrendelet ennek ellentmondó rendelkezést tartalmaz, a végrendelet adott része érvénytelen, kivéve, ha a megjelölt leszármazókat az öröklésből kitagadták”.
4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?
Az öröklés a törvény erejénél fogva, végrendelettel, vagy e két módon együttesen történik. Ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet, vagy vannak a végrendeletben nem érintett vagyontárgyak, az öröklés a törvényes öröklés rendje szerint, kedvezményezetti osztályok alapján történik.
1. osztály
Az első osztályban az elhunyt gyermekei és házastársai egyenlő arányban örökölnek. Ha a gyermek nem örököl, a gyermek örökrésze egyenlő arányban e gyermek gyermekei között oszlik meg. Ha e gyermekek vagy közülük bármelyik nem örököl, helyette leszármazói(k) örökölnek egyenlő arányban.
Ha az elhunytnak leszármazói nincsenek vagy leszármazói nem örökölnek (azaz az öröklést mindegyikük visszautasította vagy egyik sem örökölhet, vagy valamennyiüket érvényesen kitagadták az öröklésből vagy nem kell őket figyelembe venni), akkor az öröklésben a kedvezményezettek második osztálya következik.
2. osztály
Ha az elhunyt leszármazói nem örökölnek, akkor a kedvezményezettek második osztályába tartozók örökölnek: a házastárs, az elhunyt szülei, és mindenki más, aki az elhunyttal annak halála előtt legalább egy évig közös háztartásban élt, és aki emiatt a közös háztartásról gondoskodott, vagy akit az elhunyt eltartott. A második osztályba tartozó kedvezményezettek egyenlő arányban örökölnek, a házastársnak azonban mindig legalább a hagyaték fele jár.
3. osztály
Ha nem örököl sem a házastárs, sem a szülők, a harmadik osztályba tartozó kedvezményezettek örökölnek egyenlő arányban, ideértve az elhunyt testvéreit és mindenki mást, aki az elhunyttal annak halála előtt legalább egy évig közös háztartásban élt, és aki emiatt a közös háztartásról gondoskodott, vagy akit az elhunyt eltartott. Ha az elhunyt valamelyik testvére nem örököl, a testvér gyermekei egyenlő arányban kapják a testvér részét.
4. osztály
Ha a harmadik osztályban örökös nincsen, a negyedik osztályban az elhunyt nagyszülei örökölnek egyenlő arányban, és ha a nagyszülők egyike sem örököl, a nagyszülők gyermekei egyenlő arányban örökölnek.
Kedvezményezett hiányában a hagyaték végső soron az államra száll át.
5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?
5.1 öröklési ügyek
Az a kerületi bíróság, amelynek illetékességi területén az elhunyt utolsó lakhelye volt; ha lakhelye nem volt vagy az nem állapítható meg, akkor az a kerületi bíróság, amelynek illetékességi területén az elhunyt utoljára tartózkodott; ilyen bíróság hiányában pedig az elhunyt vagyontárgyainak helye szerint illetékes bíróság. A kerületi bíróság megbízza a közjegyzőt a teljes hagyatéki eljárás lefolytatására. A közjegyző cselekményei a bíróság cselekményeinek tekintendők. A külföldi jogsegély iránti kérelmek nem tartoznak közjegyzői hatáskörbe.
5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
A kedvezményezettek az öröklés elfogadásáról vagy visszautasításáról a közjegyző előtt szóban nyilatkoznak, vagy pedig a hagyatéki bíróságnak attól az időponttól számított egy hónapon belül írásbeli nyilatkozatot küldenek, hogy az öröklés visszautasítására vagy elfogadására fennálló jogukról és a nyilatkozat jogkövetkezményeiről szóló bírósági értesítést kézhez vették.
5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
A szlovák jog hagyományról nem rendelkezik.
5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele
A kötelesrész visszautasítása vagy elfogadása tekintetében külön nyilatkozat nem létezik. Az eljárás az öröklés elfogadására vagy visszautasítására vonatkozó eljárással azonos, azonban eljárás esetén az egyhónapos határidő nem érvényesül.
6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)
Az anyakönyvi hivatal értesíti az illetékes kerületi bíróságot a kerületben történt halálesetekről. A bíróság a halálesetről vagy holtnak nyilvánításról való tudomásszerzéskor erre irányuló kérelem nélkül is megindítja az eljárást. A bíróság először a végrendeletek központi közjegyzői nyilvántartásában ellenőrzi, hogy az elhunyt hagyott-e hátra végrendeletet, az örökségből kitagadó nyilatkozatot vagy ezen okiratok visszavonását, és megállapítja, hogy ezek az okiratok melyik közjegyzőnél kerültek letétbe helyezésre. A bíróság előzetes vizsgálatot folytat a kedvezményezettek, valamint az elhunyt hagyatékának és tartozásainak felkutatására, és az öröklés biztosítása érdekében minden sürgős intézkedést megtesz. Az öröklés elbírálásához tárgyalást nem kell tartani.
A közjegyző a bíróság felhatalmazott megbízottjaként a kedvezményezettek egyetértésével kiállítja az öröklési bizonyítványt, ha
- a hagyatéknak egyetlen kedvezményezettje van,
- a hagyaték végső soron az államra száll,
- a kedvezményezettek a felosztásról egymás között megállapodtak, vagy
- a kedvezményezettek és az elhunyt hitelezői megállapodtak abban, hogy a túl sok tartozással terhelt hagyatékot a tartozások kiegyenlítése fejében átruházzák.
A jogerős öröklési bizonyítvány a kedvezményezettek számára az átruházási jogcímet testesíti meg.
Amennyiben a hagyatéki eljárás nem öröklési bizonyítvány kiállításával zárul (például jogvita esetében), akkor a közjegyző készíti el a bíróság végzésének meghozatalához szükséges iratokat, ideértve a végzés tervezetét, és számlát állít ki kiadásairól és a munkadíjáról.
Amennyiben a hagyaték túl sok tartozással terhelt, és a kedvezményezettek és az elhunyt hitelezői nem kötnek megállapodást a hagyaték tartozások kiegyenlítése fejében történő átruházásáról, a bíróság elrendelheti a hagyaték felszámolását. A felszámolást elrendelő végzésben a bíróság felkéri a hitelezőket igényüknek megadott határidőn belüli bejelentésére, egyébként az igények elévülnek.
A bíróság (a közjegyző a bíróság megbízottjaként) a túl sok tartozással terhelt hagyatékot az elhunyt összes vagyontárgyának a hasonló vagyontárgyakéhoz hasonló áron történő értékesítésével számolja fel. A vagyontárgyak értékesítésekor a bíróság megbízottja a felek képviseletében saját nevében jár el, de figyelembe veszi a felek által az eszközök felszámolásához adott kedvezőbb ajánlatokat. Ha egyes vagyontárgyak megmaradnak, azok az államra szállnak át az elhunyt halálának napjával.
7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?
Az örökség az elhunyt halálával száll át. Az öröklési bizonyítvány vagy a bíróság végzése a múltban történt tény tekintetében csak deklaratív hatályú. A hagyatékkal azonban csak a jogerős öröklési bizonyítvány vagy bírósági végzés birtokában lehet teljes körűen rendelkezni.
Az elhunyt halálának napja halotti bizonyítvánnyal, illetve szlovák állampolgár külföldön bekövetkezett halála esetében a szlovák Belügyminisztérium különleges nyilvántartója által kiállított haláleseti értesítéssel igazolható; eltűnt személy esetében pedig a holtnak nyilvánítási eljárásban hozott bírósági határozattal, amelyben a bíróság megállapítja a halál időpontját. Szlovák állampolgárt csak szlovák bíróság nyilváníthat holtnak. A szlovák bíróságok külföldi állampolgárt holtnak nyilváníthatnak, de a jogkövetkezmények csak a szlovákiai állandó lakóhellyel rendelkező személyekre és csak a Szlovákiában fellelhető vagyontárgyakra vonatkoznak.
8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?
Igen, a kedvezményezettek felelnek az elhunyt tartozásaiért, de csak örökrészük értéke erejéig. A kedvezményezettek nem kötelesek az elhunyt tartozásainak saját vagyonukból történő kifizetésére.
9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés annál a kerületi hatóságnál történik, amelynek illetékességi területén az ingatlan található. A hatóság a bejegyzést hivatalból, vagy a tulajdonos, illetve más feljogosított személy kérelmére végzi el. A kérelmet írásban kell beterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a) a kérelmező nevét (cégnevét) és állandó lakóhelyét (székhelyét), b) a kerületi hatóság megnevezését, amelyhez a kérelmet benyújtják, c) a kérelmező ingatlanra vonatkozó jogcímét tanúsító hivatalos igazolást vagy más hivatalos okiratot, és d) a mellékletek jegyzékét.
9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?
Hagyatéki gondnok kijelölése nem kötelező. Ha azonban a közérdek vagy a felek jelentős érdeke úgy kívánja, a bíróság hivatalból sürgős intézkedést hoz a hagyaték biztosítására, és hagyatéki gondnokot is rendelhet. Leggyakrabban a kedvezményezettek egyike vagy az elhunythoz közel álló más személy a hagyatéki gondnok, de lehet a szóban forgó hagyatéki eljárásban a bíróság megbízottjaként eljáró közjegyzőtől eltérő más közjegyző is.
A szlovák jog szerint rendelt hagyatéki gondnok szerepe eltér a common law alapján kirendelt hagyatéki gondnoktól.
9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?
A végrendeletet a bíróság megbízottjaként kijelölt közjegyző hajtja végre. Az örökléssel megszerzett hagyatékot a kedvezményezettek kezelik, de a hagyatéki vagyontárgyakkal való rendelkezéshez és a szokásos gazdálkodás körét meghaladó egyéb cselekményekhez a bíróság engedélyére van szükségük.
9.3 Mik a gondnok jogai?
A hagyatéki eljárás alatt a hagyatéki gondnok a bíróság által megszabott korlátokon belül megteszi a hagyatékot alkotó vagyontárgyak állagmegóvásához szükséges intézkedéseket. Felhatalmazásának terjedelmét a bíróság úgy határozza meg, hogy a hagyatéki gondnok számára lehetséges legyen a hagyatékot alkotó vagyontárgyak állagmegóvása. A törvényben vagy a bíróság által előírt kötelezettségek megszegésével okozott károkért a hagyatéki gondnok felel. A hagyatéki eljárás végén a hagyatéki gondnok zárójelentést nyújt be a kedvezményezetteknek, a bíróság pedig dönt a hagyatéki gondnok díjáról és költségtérítéséről, amelyeket a hagyatékot megszerző kedvezményezett fizeti ki.
10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?
A hagyatéki eljárás végén a közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki, amely bírósági végzésnek minősül. A bizonyítvány feltünteti a kedvezményezettek nevét és megjelöli az egyes kedvezményezetteket megillető vagyontárgyakat és örökrészt.
A kedvezményezett kérésére a közjegyző a hagyatéki eljárás során igazolást állíthat ki az örökösök egyes csoportjai számára. Ez az ügy irataiból ismert tények megerősítése a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző által kiállított közokirat formájában, főként a kedvezményezett vagy olyan más személyek jogállásának igazolására, akire az elhunyt valamely joga átszáll (pl.: biztosítási kötvény alapján kifizetésre kerülő kártalanítás, folyamatban lévő eljárásokban eljárási jogállás stb.).
