Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata lengyel nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Öröklés

Lengyelország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

A lengyel jog szerint végintézkedés kizárólag végrendelet formájában készíthető. A közös végrendelet ugyanakkor nem megengedett. A végrendelet következő formái elfogadottak:

  • holográf (saját kezűleg írt) végrendelet, amelyet teljes egészében saját kezűleg az örökhagyó ír, majd keltez és aláír;
  • közjegyzői okiratba foglalt végrendelet;
  • szóbeli végrendelet, amelyet két tanú jelenlétében a település polgármestere (wójt) (a város polgármestere (burmistrz) vagy a városi tanács vezetője (prezydent miasta)) előtt tesznek;
  • három tanú jelenlétében tett szóbeli végrendelet (ilyen csak akkor tehető, ha a végrendelkező életét fenyegető helyzetben van, és a fenti módokon lehetetlen vagy rendkívül nehéz lenne végrendelkezni).

Az örökléssel összefüggő megállapodások közül csak az öröklésről való lemondásra irányuló megállapodás elfogadott. E megállapodás a jövőbeni örökhagyó és a törvényes örökös között jön létre, érvényességéhez pedig közjegyzői okiratba foglalás szükséges.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendelet nyilvántartásba vétel nélkül is érvényes. A közjegyzői okirat formájában készített vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végrendelet nyilvántartásba vehető a Közjegyzők Nemzeti Tanácsánál (Krajowa Rada Notarialna).

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A lengyel jog szerint az örökösnevezésre vonatkozó végintézkedési szabadság nem korlátozott. A kötelesrész szintén nem korlátozza az örökhagyó azon szabadságát, hogy tulajdonáról rendelkezzen, azonban védi az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának érdekét, akik meghatározott pénzösszegre jogosultak.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Végrendelet hiányában a következő szabályokat kell alkalmazni:

Ha az elhunyt nem élt házasságban és nem voltak gyermekei, szülei örökölnek utána. Amennyiben az öröklés megnyíltakor az egyik szülő már nem él, e szülő örökrészét egyenlő arányban kell megosztani az örökhagyó testvérei között. Ha az örökhagyó valamelyik testvére már nem él az öröklés megnyíltakor, de e testvérnek vannak leszármazói, örökrészét egyenlő arányban kell megosztani leszármazói között. Ha nincsenek testvérek vagy azoknak leszármazói, a teljes hagyatékot egyenlő arányban kell megosztani az örökhagyó nagyszülei között. Amennyiben az öröklés megnyíltakor az egyik nagyszülő már nem él, e nagyszülő örökrészét leszármazói öröklik. Ha e nagyszülőnek nincsenek leszármazói, örökrészét egyenlő arányban kell megosztani a többi nagyszülő között. Ha a törvényes rend szerint nincsenek öröklésre jogosult rokonok, a hagyaték az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti települést illeti. Ha nem lehet meghatározni, hogy az örökhagyó hol rendelkezett utoljára lakóhellyel Lengyelországban, vagy amennyiben az örökhagyó külföldön rendelkezett lakóhellyel, a hagyaték az Államkincstárhoz kerül.

Ha az elhunyt nem élt házasságban, de voltak gyermekei, kizárólag gyermekei örökölnek utána.

Ha az elhunyt után túlélő házastárs marad hátra, leszármazók, szülők, testvérek vagy a testvérek leszármazói hiányában e házastárs lesz a kizárólagos örökös.

Ha az elhunyt után házastárs és leszármazók is maradnak, a hagyatékot egyenlő arányban kell megosztani közöttük. Ugyanakkor a házastárs legalább a hagyaték egynegyedére jogosult. Ha az elhunyt után olyan házastárs marad, akivel törvény alapján vagyonösszesítő rendszerben élt, a túlélő házastárs a közös tulajdon felét a közös tulajdon megszűnése okán megkapja, míg a vagyon másik fele képezi az elhunyt hagyatékát.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

A kérelmezőnek a közjegyzőhöz vagy az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell fordulnia.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az örökség elfogadásával vagy visszautasításával kapcsolatos nyilatkozatokat a nyilatkozatot benyújtó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságon vagy közjegyzőnél kell benyújtani. Külföldi lakóhellyel rendelkezők esetén ilyen nyilatkozat a konzulátuson tehető.

Az előző kérdésnél megjelölt szervek.

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A lengyel jog alapján a hagyatéknak nincs meghatározott célra fenntartott része. Ugyanakkor a kötelesrész (megfelelő pénzösszeg) megfizetését lehet igényelni. A kötelesrész visszautasítására vagy elfogadására nem tesznek nyilatkozatot.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Annak a személynek, aki örökösi minőségét elismerő dokumentumot kíván beszerezni, kérelmet kell benyújtania a hagyaték megszerzését kimondó bírósági nyilatkozat iránt, vagy az öröklést megerősítő közjegyzői okiratot kell beszereznie. Ha több örökös van, a hagyaték kérelmükre a hagyaték felszámolására irányuló bírósági eljárásban, vagy a hagyaték közjegyző általi felszámolásával kapcsolatos, közjegyzői okiratba foglalt megállapodás útján osztható fel.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Adott személy az öröklés törvény szerinti megnyíltával válik örökössé vagy hagyományossá (az örökség ugyanakkor visszautasítható).

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Főszabály szerint az örökös korlátlan felelősséget visel az elhunyt tartozásaiért. Az örökös e felelősségét az örökség hagyatéki leltározás kedvezményével történő elfogadásával tudja korlátozni. Ebben az esetben az örökös az öröklésről való tudomásszerzést követő hat hónapon belül megfelelő nyilatkozatot tesz a közjegyző vagy az illetékes bíróság előtt. Az örökösök együttesen felelnek az elhunyt tartozásaiért.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Annak érdekében, hogy az örökös a hagyaték részét képező ingatlant bejegyeztethesse a földhivatali nyilvántartásba, főszabály szerint elő kell terjesztenie az örökösi minőségét elismerő dokumentumokat, azaz az hagyaték megszerzését megerősítő bírósági nyilatkozatot vagy a közjegyzői öröklési bizonyítványt.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

Először is: a lengyel jog értelmében hagyatéki gondnok kijelölhető hivatalból vagy kérelemre, ha bármilyen okból fennáll annak kockázata, hogy a hagyatékot nem a szándékolt módon osztják fel. Ebből a célból az érdekelt félnek kérelmet kell benyújtania az örökhagyó vagyona szerint illetékes bírósághoz annak igazolása érdekében, hogy ő az örökös vagy a hagyományos, vagy a kötelesrészre jogosult. A kérelmet a végrendeleti végrehajtó, a vagyon társtulajdonosa, az örökhagyó jogainak társjogosultja, az örökhagyó tartozásának okirati bizonyítékával rendelkező hitelező vagy az adóhivatal is benyújthatja.

Másodszor: uratlan hagyaték esetén a bíróság hivatalból vagy kérelemre hagyatéki gondnokot jelöl ki.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

Végrendeletében az örökhagyó végrendeleti végrehajtót jelölhet ki, aki az örökhagyó halála után kezeli a hagyatékot.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A végrendeleti végrehajtó kezeli a hagyatékot, kifizeti a hagyatéki tartozásokat, teljesíti a hagyományokat és az utasításokat, majd a végrendeletnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a hagyaték felszámolása után haladéktalanul felosztja a hagyatékot az örökösök között.

A végrendeleti végrehajtó pert indíthat és perelhető a hagyaték, annak része vagy egy adott vagyontárgy kezelésével kapcsolatos kérdésekben. Emellett pert indíthat a hagyaték tárgyát képező jogosultságokkal összefüggő kérdésekben, és perelhető a hagyatéki tartozásokat érintő ügyekben.

A végrendeleti végrehajtó köteles kiadni a konkrét hagyományt annak a személynek, akinek a javára a hagyományt tették.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

A törvényes örökösnek be kell nyújtania a családi állapotot igazoló megfelelő dokumentumokat (pl.: születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat), hogy bizonyítsa az elhunyttal fennálló kapcsolatát. Az örökösnek és a hagyományosnak be kell mutatnia a végrendeletet, hogy igazolják a hagyatékra való jogosultságukat.

Utolsó frissítés: 20/05/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.