Öröklés

Hollandia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

Néhány különleges eset kivételével (a polgári törvénykönyv [Burgerlijk Wetboek] 4:97–107. cikke) végrendelet csak közjegyzői okiratban vagy a közjegyzőnek megőrzésre átadott írásbeli magánokiratban tehető (a BW 4:94. cikke). Két vagy több végrendelkező nem tehet egyetlen végrendeletet (a BW 4:93. cikke). Jövőbeli örökségre vonatkozóan nem köthető megállapodás. A BW 4:4. cikkének (2) bekezdése értelmében a még meg nem nyílt hagyaték egészével vagy egy részével való rendelkezésre irányuló megállapodások semmisek.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendeletet elkészítő közjegyzőnek az ezt követő első munkanapon be kell jegyeznie az információt a végrendeletek központi nyilvántartásába (CTR).

Lásd továbbá: http://www.centraaltestamentenregister.nl/. A végrendeletek megőrzésével, nyilvántartásba vételével és keresésével kapcsolatos információk a Végintézkedések Nyilvántartásainak Európai Hálózata Egyesület (ARERT) honlapján is elérhető az „Információs lap” menüpontban: http://www.arert.eu/

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

Csak az örökhagyó leszármazói (a gyermekek vagy – ha a gyermekek előbb elhaláloztak – az ő gyermekeik) jogosultak kötelesrészre. Sem a házastárs, sem a felmenők nem jogosultak kötelesrészre. A kötelesrész a hagyaték felének felel meg, lásd a BW 4:64. cikkét. Ha valamelyik leszármazó bejelenti igényét a kötelesrészére, a továbbiakban már nem örökösnek, hanem hitelezőnek tekintendő.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Végrendelet hiányában az alábbi elvek vonatkoznak a különböző helyzetekre:

Ha az örökhagyónak nem volt házastársa és nem voltak gyermekei, főszabály szerint a szülők és a testvérek örökölnek egyenlő arányban azzal, hogy a szülők minden esetben legalább egy negyed részt örökölnek.

Ha az örökhagyónak nem volt házastársa, de vannak gyermekei, a hagyaték egyenlő arányban oszlik meg a gyermekek között.

Ha az örökhagyó házastársat hagy hátra, és nincsenek gyermekei, az utolsó túlélő házastárs örökli a teljes hagyatékot.

Ha az örökhagyó házastársat és gyermekeket hagy hátra, a gyermekek és a házastárs egyenlő arányban örökölnek, de a törvény erejénél fogva a túlélő házastárs szerzi meg a hagyatéki vagyontárgyakat. A hagyaték felszámolására a házastárs nevében kerül sor. Örökösként törvény szerint mindegyik gyermeket pénzbeli követelés illeti meg a túlélő házastárssal szemben. A pénzbeli követelés a gyermeket a hagyatékból megillető hányadnak felel meg. E követelés végrehajthatóvá válik, ha a túlélő házastársat fizetésképtelennek nyilvánítják, vagy adósságátütemezés alá vonják (lásd a természetes személyek adósságának átütemezéséről szóló törvényt [Wet schuldsanering natuurlijke personen] is), vagy meghal (a BW 4:13. cikke).

A házas házastársak és a bejegyzett élettársak azonos elbírálás alá esnek.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az öröklési jog tekintetében Hollandiában a közjegyző a hatáskörrel rendelkező hatóság. A felek szabadon választhatnak közjegyzőt, tekintet nélkül az örökhagyó utolsó lakóhelyére.

Az örökösnek három lehetőség áll rendelkezésére. Ha az örökös egyszerűen el kívánja fogadni az örökséget, ezt hallgatólagosan vagy kifejezetten is megteheti, különleges alakiságok nélkül. Az örökség elfogadásának következményeként az örököst korlátlan személyes felelősség terheli a hagyatéki tartozásokért. Az örökös mindazonáltal korlátozhatja felelősségét, ha az örökséget kifejezetten azzal a feltétellel fogadja el, hogy a hagyatéki tartozások nem haladják meg a jogosultságot. Ha az örökös vissza kívánja utasítani az örökséget, vagy azzal a feltétellel fogadja el azt, hogy a terhek nem haladják meg a jogosultságot, nyilatkozatot kell benyújtania a bírósághoz. Az utóbbi esetben a bíróság határidőt szab az örökség elfogadására.

A hagyomány különleges alakiságok nélkül elfogadható vagy visszautasítható. A holland jog szerint hagyomány nem fogadható el korlátozottan.

A törvényes örökös egyszerűen azzal mondhat le a kötelesrészhez való jogáról, hogy nem jelenti be arra vonatkozó igényét. A jog nem írja elő e célból különleges nyilatkozatok megtételét. Ha a törvényes örökösök lemondanak kötelesrészükről, ez nyilatkozatban rögzíthető.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Az esetek többségében, különösen ha házassági szerződés vagy végrendelet áll rendelkezésre, egy közjegyző szolgáltatásainak igénybevétele jelenti a hagyaték felszámolásának legmegfelelőbb módját. Az örökösök mindegyike vagy – ha van ilyen – a végrendeleti végrehajtó közjegyzőhöz fordulhat Hollandiában. A felek szabadon választhatnak közjegyzőt, tekintet nélkül az örökhagyó utolsó lakóhelyére. A közjegyző segítséget nyújt az örökösöknek a hagyaték rendezéséhez. Megállapítja, hogy kik az örökösök, majd ellenőrzi, hogy van-e végrendelet, és tanácsot ad a kedvezményezettek számára azt illetően, hogy el kell-e fogadniuk az örökséget, vagy esetleg jobban járnak, ha visszautasítják azt. A hagyatéki leltárt is elkészíti, és megtervezi a hagyaték felosztását. Adófizetési kötelezettségeik teljesítéséhez is segítséget nyújthat az örökösöknek. A bíróság csak néhány esetben jut szerephez az örökség felszámolásában. Ez akkor fordulhat elő, ha a hagyaték felszámolása vitatott, vagy ha az örökösök egyike (például mivel kiskorú) képtelen érdekeit érvényesíteni.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Hollandiában nincs bírósági eljárás előírva. Mindazonáltal létezik egy eszköz, az öröklési nyilatkozat (Verklaring van Erfrecht) (lásd a BW 4:188. cikkét), amelyet a holland közjegyző állít ki (lásd a BW 3:31. cikkét) minden érintett fél, mégpedig az örökösök részére. A végrendeleti végrehajtó szintén kérhet öröklési nyilatkozatot. Az öröklési nyilatkozatban a közjegyző a hatásköre alapján feltünteti az öröklésre jogosult személyeket, az örökségből őket megillető hányadot és – adott esetben – a végrehajtó nevét. Az öröklési nyilatkozat segítségével az örökösök / a végrehajtó képesek azonosítani magukat a hagyatéki adósok előtt és rendelkezési joghoz jutni a bankkövetelések stb. felett. Közjegyzői okiratra van szükség az ingatlanok vagy ingatlanokon fennálló jogok valamelyik örökösre történő átruházásához.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Ha az örökös feltétel nélkül fogadta el az örökséget, teljes mértékben felelős az örökhagyó tartozásaiért (a BW 4: 182. cikke). Ha az örökséget leltár szerint fogadta el, az örökös csak annyiban felelős a tartozásokért, amennyiben azokat fedezi hagyatéki részesedése. Az örökös személyesen nem felelős.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Az öröklési nyilatkozat bejegyezhető az állami ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanokon fennálló tulajdonjog vagy az azok feletti jogok átruházásához külön közjegyzői okiratra van szükség.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

A holland jog szerint nem kötelező hagyatéki gondnokot kijelölni.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

A végrendelkezők a hagyatékot felszámoló végrendeleti végrehajtót jelölhetnek ki. Leltár szerinti elfogadás esetén a bíróság különleges gondnokot rendelhet ki.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A végrendeletben megnevezett végrehajtó általánosságban korlátozott hatáskörökkel rendelkezik a BW 4:144. cikke alapján. Kezelheti a hagyatékot, és rendezheti a hagyatéki tartozásokat. A végrendelkezők több joggal is felruházhatják a végrehajtót, feljogosíthatják például arra, hogy az örökösök engedélye nélkül ruházza át a hagyatéki vagyontárgyakat. Ha a végrehajtót különleges végrehajtóként (a hagyatékot felszámoló meghatalmazottként) jelölték ki, vagyontárgyakat ruházhat át, és a hagyaték felosztásával kapcsolatos minden döntést meghozhat.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

Az örökösök közjegyzői okirat formájában felosztási okiratot készíthetnek. Erre akkor van szükség, ha az egyik örökös (kiskorúsága vagy gondnokság / bíróság általi vagyonkezelés miatt) nem rendelkezik jogképességgel. Közjegyzői okiratra van szükség ingatlanok vagy ingatlanokon fennálló jogok hollandiai átruházásához; lásd a fenti 7. kérdésre adott választ. Az összes többi esetben nincs szükség hagyatékfelosztási okiratra. Az öröklési nyilatkozat elegendő a vagyontárgyak, mint például a bankszámlák és egyéb ingóságok átruházásához.

Utolsó frissítés: 01/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.