Öröklés

Málta
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

 

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

 

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

A tulajdonról halál esetére szóló rendelkezés háromféle módon történhet: a) végrendelettel – amely lehet férj és feleség közös végrendelete – vagy b) az örökhagyó által bíróságon vagy közjegyzőnél letétbe helyezett titkos végrendelettel, illetve ezek hiányában c) a vagyon törvény szerinti felosztásával (törvényes öröklés).

A végrendelet szólhat a teljes vagyonra vagy annak egy részére. Az a vagyon, amelyre a végrendelet nem terjed ki, a törvényben előírtak szerint osztandó fel. A végrendeletekben lehet általános jogcím szerinti rendelkezés, amellyel a végrendelkező teljes vagyonát egy vagy több személyre (az örökösökre) hagyja, és az egyedi jogcím szerinti rendelkezés; ez utóbbi jogcím szerint öröklő személyek a hagyományosok.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A végrendelet keltétől számított tizenöt napon belül a közjegyző felvételi jegyzéket készít és azt nyilvántartásba veteti a közhitelű nyilvántartás igazgatójánál. A végrendelkező titkos végrendeletet a polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportjának bírája vagy békebírája előtt tehet: ilyen végrendelet tehető személyesen közjegyző előtt is, akinek a végrendelkezéstől számított négy munkanap áll rendelkezésére, hogy a végrendeletet polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportjának bírósági titkáránál letétbe helyezze.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

A kötelesrészt a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ez az elhunyt hagyatékára vonatkozóan a túlélő feleséget vagy férjet terhelő, az elhunyt leszármazói számára törvényben biztosított jog. A törvénykönyv 616. cikkével összhangban a valamennyi gyermek számára – a házasságon kívül fogant vagy született, vagy örökbefogadott gyermekek számára is – fenntartott kötelesrész legfeljebb négy gyermek esetében a hagyaték értékének egyharmada, és legalább öt gyermek esetében a hagyaték értékének fele.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Ha nincsen végrendelet, vagy a végrendelet érvénytelen, vagy az örökösök nem kívánnak vagy nem tudnak örökölni, vagy az örökösök közötti növedékjog nem érvényesül, a törvényben előírtak szerint törvényes öröklésre kerül sor.

Ilyen esetekben az örökség a törvény szerint az elhunyt leszármazóira, felmenőire, oldalági rokonaira, feleségére vagy férjére és Málta kormányára száll át. Az öröklés a generációk száma által meghatározott rokonsági fok szerint alakul. Amennyiben az elhunyt személyt öröklésre jogosult személy nem éli túl, az örökség Málta kormányára száll át.

Törvényes öröklés esetében az örökség nem szállhat át olyan személyre, aki csalással vagy erőszakkal megakadályozta az elhunytat a végrendelkezésben, és aki ezért az öröklésre méltatlanná vált.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

Öröklési jogvitákban az általános hatáskörű máltai bíróságok döntenek. A hagyatékfelosztási törvényszék különleges hatáskörrel rendelkezik bizonyos különleges körülmények fennállása esetén, ha az örökösök nem tudnak megállapodni az örökség felosztásában.

Általánosságban, ha az öröklés tárgyában véleményeltérés vagy jogvita nincsen, a közjegyzők és az ügyvédek járnak el.

Bármely érdekelt a polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportjához fordulhat az öröklés javára történő megnyitásáról szóló végzés meghozatala érdekében.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A bírósági titkár és a közjegyzők.

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A bírósági titkár és a közjegyzők.

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A bírósági titkár és a közjegyzők.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Az öröklés azzal kezdődik, hogy az érdekelt a közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordul, és ez utóbbi a közhitelű nyilvántartásban kutatást végez közvégrendelet után, a bíróságon pedig titkos végrendelet után. Ezt követően megnyílik az öröklés folyamata: a közjegyző vagy az ügyvéd megállapítja az örökösök és hagyományosok személyét, és ha megvannak, értesíti őket a kutatás eredményéről. A vagyon ezt követően a végrendelkező végrendeletének megfelelően kerül felosztásra. Ha az elhunyt végrendeletet nem hagyott hátra, a vagyon a törvény rendelkezései szerint kerül felosztásra.

Az örökösök egyetértésével az ingó és ingatlan javak egyaránt értékesítésre kerülhetnek, és a befolyó összeget az örökösök között a végrendeletben megjelölt arányban kell felosztani.

A végrendelet eredetisége vagy az örökség felosztása miatti jogvita esetén az örökös a polgári bíróság első kollégiuma vagy a hagyatékfelosztási törvényszék előtt indíthat eljárást.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Az öröklés a haláleset időpontjában vagy azon a napon nyílik meg, amikor jogerőre emelkedik a hosszú ideje távol levő örökhagyót holtnak nyilvánító ítélet.

Senki nem köteles elfogadni a rá háruló örökséget. Az elfogadás lehet kifejezett vagy hallgatólagos. Hallgatólagos az elfogadás, ha az örökös az örökség elfogadásának szándékára utaló cselekményt tesz, és kifejezett, ha közokiratban vagy magánokiratban felvállalja az örökösi jogállást. A visszautasítás azonban nem vélelmezhető.

Hagyomány esetében a hagyományos az örökhagyó halálának napjától kezdve jogosult az örökösöktől a rá hagyományozott dolog birtokba adását kérni.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Igen, az örökösök a végrendelkező által meghatározott arányban és módon felelnek az elhunyt személy tartozásaiért. Ha az örökhagyó végrendelet hátrahagyása nélkül hal meg vagy a tartozásai felosztásáról nem rendelkezik, az örökösök örökrészük arányában fizetik a tartozásokat. A hagyatéki tartozásokért minden örökös személyesen felel.

Amennyiben bármelyik örökös a tartozás biztosítására jelzáloggal terhelt ingatlant birtokol, ezen ingatlan vonatkozásában a teljes tartozásért felel. Amennyiben valamelyik örökös a közös tartozásból a jelzálog miatt nagyobb részt fizetett, megtérítési joga van a többi örökössel szemben, azok örökrésze erejéig.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Az öröklési jog nem keletkeztet kötelezettséget az örökösök számára az örökölt ingatlan tulajdonjogának bejegyeztetésére. Az okiratokról és átruházásról szóló törvény szerint azonban az ingatlant öröklő személyeknek a halál esetére szóló ajándékozási nyilatkozatot (causa mortis) kell a közhitelű nyilvántartásban nyilvántartásba vetetniük. Ez a nyilatkozat lényegében tartalmazza a dátumot, az elhunyt személy és az örökös vagy hagyományos adatait, az elhalálozás helyét és időpontját, az örökölt vagyontárgy leírását, az átruházás jogcímét, az ingatlan értékét, a nyilatkozattétel helyét, és a nyilatkozatot tevő, illetve a közjegyző aláírását.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

A hagyatéki gondnok kijelölése nem kötelező.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

Az örökös a végrendeleti végrehajtó.

9.3 Mik a gondnok jogai?

A hagyatéki gondnok vagy a végrendeleti végrehajtó az örökséget leltárba veszi. Az örökséghez fűződő jogokat a hagyaték ellen indult perekben a perben állással, a hagyaték részét képező, vagy az ingó, illetve ingatlan vagyon értékesítéséből befolyó pénzeszközök letétbe helyezés terhével történő kezelésével, és az érintett személynek történő elszámolással gyakorolja.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

A kedvezményezett jogállását és jogait tanúsító okirat általában nem kerül kiállításra, mivel az örökség a halállal automatikusan száll át. Az érdekeltek azonban a polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportjához fordulhatnak az öröklés javukra történő megnyitása érdekében.

Utolsó frissítés: 06/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.