Öröklés

Finnország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

A tájékoztatók elkészítésében közreműködött az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).

1 Hogyan készül a végintézkedés (végrendelet, közös végrendelet, öröklési szerződés)?

Az öröklési kérdéseket az öröklési törvénykönyv szabályozza (40/1965). Halál esetén a hagyaték sorsát csak végrendelet határozhatja meg. A végrendeletet írásban és két tanú jelenlétében kell elkészíteni. Az örökhagyónak a végrendeletet annak elkészítésekor kell aláírnia, vagy korábbi aláírását sajátjának kell elismernie. Az örökhagyó általi aláírás vagy aláírásának sajátjaként történő elismerése után a tanúknak aláírásukkal kell a végrendeletet hitelesíteniük. Bizonyos körülmények fennállása esetén a szóbeli végrendelet is kötelező erejű lehet.

Lehetőség van kölcsönös végrendelet tételére is, amelyet legtöbbször házastársak a tulajdonjog egymás közötti átruházása céljából tesznek. A kölcsönös végrendeletekre a többi végrendelettel azonos alaki követelmények vonatkoznak. A házastársak közötti kölcsönös végrendeletekre vonatkozó szabályok az élettársi kapcsolatban élők kölcsönös végrendeletére is irányadóak.

2 Nyilvántartásba kell-e vetetni a végintézkedést, és ha igen, hogyan?

A finn hatóságok nem vezetnek végrendeleti nyilvántartást.

3 Korlátozott-e a végintézkedési szabadság (van-e például kötelesrész)?

Az örökösnevezés szabadsága az elhunyt közvetlen leszármazóira és házastársára korlátozódik. Az egyenes ági leszármazók, továbbá az örökbe fogadott gyermekek és azok leszármazói az elhunyt hagyatékának törvényben meghatározott részére jogosultak. A törvényben meghatározott rész a hagyatékból az adott örökösre a törvényes öröklés rendje szerint jutó rész felének felel meg.

A házastárs védelmet élvez az elsőként elhalálozó házastárs végrendeletével szemben. A túlélő házastárs megtarthatja az elhunyt házastárs teljes hagyatékát, amennyiben az egyenes ági leszármazó hagyaték felosztása iránti kérelméből vagy az elhunyt végrendeletéből más nem következik. A túlélő házastárs minden esetben megtarthatja a házastársak közös lakhelyeként használt lakóingatlan, illetve a szokásos háztartási berendezések osztatlan birtokát, kivéve, ha a túlélő házastárs tulajdonában lakás céljára alkalmas lakóingatlan van.

4 Ki mennyit örököl végintézkedés hiányában?

Az elsődleges kedvezményezettek az egyenes ági leszármazók, akik a hagyatékból egyenlő arányban részesednek. Ha a gyermek elhunyt, helyébe a gyermek leszármazója lép, és a család minden ága egyenlő részt örököl.

Ha az elhunyt házas volt és nincs túlélő egyenes ági leszármazója, első helyen a túlélő házastárs örökli az elhunyt házastárs hagyatékát. A bejegyzett élettársak a házastársakkal azonos feltételek mellett örökölnek.

Ha az elhunytnak nincs túlélő egyenes ági leszármazója és halálakor nem volt házas, az elhunyt apja és anyja egyaránt a hagyaték felét örökli. Ha az elhunyt apja vagy anyja már meghalt, a része az elhunyt testvérei között oszlik meg. Ha a testvér meghalt, helyébe annak leszármazói lépnek, és a család minden ága egyenlő részt örököl. Ha az elhunyt mindkét szülője életben van, testvérek, illetve azok leszármazói hiányában a teljes hagyatékot a szülők öröklik.

Ha a fent említett örökösök közül már senki sincsen életben, az elhunyt anyjának és apjának szülei öröklik a teljes hagyatékot. Ha az elhunyt apai nagyapja, apai nagyanyja, anyai nagyapja, vagy anyai nagyanyja elhunyt, a hagyaték adott nagyszülőre jutó részét gyermekei öröklik. Az unokatestvéreknek öröklési joguk nincsen.

5 Melyik hatóság illetékes a következőkben?

5.1 öröklési ügyek

Az öröklési ügyekkel kapcsolatos feladatok több hatóság között oszlanak meg. Az elhunyt vagyontárgyairól és tartozásairól kötelezően felveendő hagyatéki leltárt (perukirja) meg kell küldeni azon helység adóhivatalának, ahol az elhunyt a hagyatéki leltár felvételét megelőző egy hónapon belül élt. A Digitális és Népességügyi Információs Hivataltól, vagy, Åland tartomány esetében annak Kormányhivatalától kérhető azon személyek jegyzékének megerősítése, akik a hagyatéki leltár szerint a hagyatékból részesednek. Az állam vagyonszerzésével kapcsolatos ügyekben az államkincstár a központi illetékes hatóság. A hagyatékkal kapcsolatos ügyekben az a kerületi bíróság (käräjäoikeus) rendelkezik hatáskörrel, amelynek illetékességi területén az elhunyt lakott.

5.2 az örökség elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az örökség elfogadható a szóban forgó vagyontárgy tényleges átvételével. Az örökös tehet külön elfogadó nyilatkozatot is. Ha a hagyaték felosztásra került, az elfogadó nyilatkozatot a kedvezményezett(ek) tekintetében kell elkészíteni. Ha a hagyaték felosztása nem történt meg, a nyilatkozatot a hagyatékot kezelő személy vonatkozásában kell elkészíteni. A nyilatkozatot a bíróságnak is be kell mutatni.

Az öröklés visszautasítása önkéntes, de a nyilatkozatot írásban kell megtenni. A visszautasító nyilatkozat szólhat az elhunyt hagyatékában részesülő személy, a hagyatéki gondnok, a hagyatékot felosztó személy, a végrendeleti végrehajtó, vagy az elhunyt örökösévé váló bármelyik leszármazó javára. Ahhoz, hogy a visszautasítás az adott örökrész tekintetében hatályos legyen, az örökösnek tájékoztatási célból írásbeli visszautasító nyilatkozatot kell tennie az elhunyt hagyatékára vonatkozóan, vagy a visszautasító nyilatkozatot szabályszerű nyilvántartásba vétel céljából letétbe kell helyeznie a Digitális és Népességügyi Információs Hivatalnál, vagy, Åland tartomány esetében annak Kormányhivatalánál (a végrehajtási törvénykönyv 4. fejezetének 81. szakasza).

5.3 a hagyomány elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

A végrendelet kedvezményezettjeivel kapcsolatos szándék bejelentése előírt alakiságokhoz nem kötött. A kedvezményezettnek a hagyaték tényleges gondnokához vagy a végrendeleti végrehajtóhoz intézett nyilatkozata a végrendelet kedvezményezettjéhez intézett nyilatkozatnak tekinthető, akárcsak a szóban forgó vagyontárggyal kapcsolatos megfelelő intézkedések megtétele. Az örökösök értesítése tekintetében elegendő annak jelzése, hogy a kedvezményezett a végrendelet alapján kívánja jogait érvényesíteni.

A hagyomány visszautasítására vonatkozó nyilatkozatot írásban kell megtenni. Ahhoz, hogy a visszautasítás az adott örökrész tekintetében hatályos legyen, az örökösnek tájékoztatási célból írásbeli visszautasító nyilatkozatot kell tennie az elhunyt hagyatékára vonatkozóan, vagy a visszautasító nyilatkozatot szabályszerű nyilvántartásba vétel céljából letétbe kell helyeznie a Digitális és Népességügyi Információs Hivatalnál, vagy, Åland tartomány esetében annak Kormányhivatalánál (a végrehajtási törvénykönyv 4. fejezetének 81. szakasza).

5.4 a kötelesrész elfogadását vagy visszautasítását kimondó nyilatkozat átvétele

Az örökösnek az őt jog szerint megillető örökrész iránti igényét a végrendeletről való értesülést követő hat hónapon belül kézbesítő útján vagy más igazolható módon kell a kedvezményezett felé bejelentenie. A jogos örökrész iránti igény bejelenthető a fenti határidőn belül megjelenő hivatalos lapban közzétett hirdetmény útján is, amennyiben az igényt azért nem jelentették be a kedvezményezettnek, mert feltételezhető volt, hogy az igénybejelentéssel kapcsolatban nem szolgáltatna információkat, vagy mert a címe nem volt ismert.

6 Az öröklés rendezésére vonatkozó, tagállami jog szerinti eljárás rövid leírása, beleértve a hagyaték felszámolását és az eszközök felosztását (indít-e például hivatalból örökösödési eljárást a bíróság vagy más illetékes hatóság)

Finnországban a hatóságok öröklési ügyben nem indítanak eljárást hivatalból. A haláleseteket követően elsőként a hagyatéki dokumentáció, ennek részeként a hagyatéki leltár elkészítésére kerül sor. A hagyatéki leltár az elhunyt hagyatékának helyzetét bemutató irat, amely felsorolja az elhunyt vagyontárgyait és kötelezettségeit. A hagyatéki leltárban feltüntetésre kerülnek mindazok, akik részesednek az elhunyt hagyatékában, továbbá a túlélő házastárs vagyontárgyai és kötelezettségei, valamint a házastársi közös vagyon körébe tartozó vagyontárgyak és kötelezettségek. A hagyatéki dokumentációt a halál időpontjától számított három hónapon belül kell elkészíteni, de az adóhivatal ezt a határidőt különleges okok fennállása miatt meghosszabbíthatja.

A hagyatéki dokumentáció elkészítésének kötelezettsége a hagyatékban részesülő és a hagyatékot alkotó vagyon kezeléséért felelős személy, illetve a hagyatéki gondnok vagy a végrendeleti végrehajtó feladata. Ennek a személynek a hagyatéki dokumentáció elkészítéséhez két megbízottat kell kiválasztania. A hagyatéki leltárhoz mellékelni kell az elhunyt családfáját. Finnországban az anyakönyvi nyilvántartás egyházi és állami népesség-nyilvántartás keretében is történik, és a nyilvántartásokból hivatalos kivonat kérhető a Digitális és Népességügyi Információs Hivataltól, vagy, Åland tartomány esetében annak Kormányhivatalától, vagy azon egyházközösségtől, amelynek nyilvántartásában az elhunyt szerepelt. A hagyatéki leltárt a hagyatéki dokumentáció elkészítését követő egy hónapon belül meg kell küldeni a finn adóhivatalnak (Verohallinto).

Ha valaki végrendelet hátrahagyásával hal meg, a végrendelet kedvezményezettjének tájékoztatási célból – kézbesítő útján vagy más igazolható módon – meg kell küldenie a végrendeletet az örökösöknek, és át kell adnia számukra a végrendelet hiteles másolatát. Ha valamely örökös a végrendeletet meg kívánja támadni, a végrendeletről való értesítését követő hat hónapon belül kell panaszt benyújtania.

A hagyaték felosztása csak a felszámolásának befejezését követően kezdődhet meg. A hagyaték felszámolásának része a hagyatékban lévő vagyontárgyak mennyiségének meghatározása, az elhunytat és a hagyatékot terhelő tartozásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, és a hagyományosok jogainak meghatározása. A hagyaték felszámolásának céljából a hagyatékot alkotó teljes vagyon a hagyatékban részesedők közös tulajdonába kerül, kivéve, ha a vagyon kezelésére más rendelkezés irányadó. A hagyatékban részesedők a közös kezelés helyett kérhetik a bíróságtól gondnok rendelését az elhunyt hagyatékának kezelésére. A hagyaték gondnoknak történő átadását követően megszűnik a hagyatékban részesedők általi közös kezelés, és a továbbiakban az elhunyt hagyatékával kapcsolatos intézkedésekre nem lesznek jogosultak. A hagyatéki gondnok kötelezettsége a hagyaték felszámolásával kapcsolatos intézkedések megtétele. A hagyaték felszámolása után a hagyatéki gondnoknak értesítenie kell a hagyatékban részesedőket, és gondnoki nyilatkozatot kell készítenie.

A hagyaték felosztását annak felszámolása után a hagyatékban részesedő bármely személy kérheti. Ha az elhunyt házasságban vagy élettársi kapcsolatban élt, a vagyont az örökösök közötti felosztás előtt meg kell osztani. A hagyatékban részesedők megállapodásuk szerinti módon oszthatják meg a hagyatékot. A hagyaték felosztásáról felosztási okiratot kell készíteni, és azt a hagyatékban részesedőknek alá kell írniuk, továbbá annak valódiságát és helytállóságát két pártatlan tanúnak kell igazolnia.

A hagyaték felosztását végző személy kérheti, hogy a bíróság a hagyatékot végzésben ossza meg. Erre rendszerint akkor kerül sor, ha a hagyatékban részesedők a hagyaték felosztásában nem tudnak megállapodni. Eltérő rendelkezés hiányában a hagyaték felosztását a hagyatéki gondnok vagy a végrendeleti végrehajtó végzi, ha a hagyatékban nem részesedik, és a hagyatékban részesedők felkérik a hagyaték felosztására, továbbá ha a hagyaték felosztására más személyt nem jelöltek ki.

A hagyaték felosztását végző személynek meg kell határoznia a hagyaték felosztásának helyét és időpontját, és a felosztásra igazolható módon meg kell hívnia a hagyatékban részesedőket. A hagyaték felosztását végző személynek törekednie kell annak biztosítására, hogy a hagyatékban részesedők a felosztás tárgyában megállapodásra jussanak. Ha ilyen megállapodás születik, a hagyatékot ennek megfelelően kell felosztani. Megállapodás hiányában a hagyaték felosztását végző személynek a hagyatékot úgy kell felosztania, hogy a hagyatékban részesedő valamennyi személy részt kapjon a teljes tulajdonból. Ha a hagyaték másként nem osztható fel, a bíróság a hagyaték felosztását végző személy kérésére elrendelheti, hogy a hagyaték felosztását végző személy értékesítsen egyes vagyontárgyakat, vagy szükség esetén a hagyatékot alkotó teljes vagyont. A hagyaték felosztását végző személy elkészíti és aláírja a felosztási jegyzőkönyvet (perinnönjakokirja). A hagyaték felosztását végző személy általi felosztást a felosztástól számított hat hónapon belül a hagyatékban részesedő bármely személy vitathatja a hagyatékban részesedő többi személlyel szembeni panasz benyújtásával.

7 Hogyan és mikor válik valaki örökössé, illetve hagyományossá?

Az örökös (perillinen) olyan személy, aki az elhunyttal törvényben meghatározott családi, házassági vagy örökbefogadás útján létrejövő rokoni kapcsolatban állt. A hagyományos (testamentinsaaja) lehet természetes vagy jogi személy.

Örökös vagy kedvezményezett az elhunyttal vagy végrendelkezővel a halál időpontjában együtt élő személy lehet. Kivétel ez alól az elhunyt halála előtt fogant gyermek, a későbbi élve születés feltételével.

A jogait érvényesíteni kívánó örökösnek vagy kedvezményezettnek el kell fogadnia az öröklést, vagy igényét be kell jelentenie azon személyek felé, akik az öröklést elfogadták. Ha az örökség felosztása nem történt meg, az igényt a hagyatékot kezelő személyhez kell benyújtani. Az igény a bíróságon is beterjeszthető. Az örökösnek vagy kedvezményezettnek meg kell óvnia a kapott örökséget vagy a végrendeletet, ha egyedül vagy más személyekkel együtt a hagyatékot kezelésre átvette, részt vett a hagyatéki dokumentáció elkészítésében vagy a felosztásban, vagy a szóban forgó vagyontárggyal kapcsolatban bármely más intézkedést tett.

8 Felelős-e az örökös az elhunyt adósságaiért, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Az elhunyt hagyatékában részesedő személy az elhunyt tartozásaiért nem tartozik felelősséggel. Az elhunyt hagyatékában részesedő személy, aki a hagyatéki dokumentáció elkészítésére köteles, csak akkor tartozik felelősséggel az elhunyt tartozásaiért, ha a hagyatéki dokumentációt határidőre nem nyújtja be.

Az elhunyt tartozásait és hagyatékát a hagyatéki vagyontárgyakból kell kiegyenlíteni. Az elhunyt hagyatékában részesedők azonban személyes felelősséggel tartoznak a hagyatékba általuk felvett tartozásokért vagy kötelezettségekért.

9 Milyen dokumentumokat és/vagy információkat kell benyújtani rendszerint az ingatlan bejegyzéséhez?

Az ingatlan bejegyzéséhez szükséges dokumentumok köre változó, attól függően, hogy az adott ingatlan megszerzése törvényes örökléssel vagy végrendeleti rendelkezés folytán történt. A törvényes öröklés alapján történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a hagyatéki leltárt, a hagyaték felosztásáról felvett jegyzőkönyvet, az elhunyt adatainak igazolását, a hagyaték felosztásával kapcsolatos iratokat és az örökölt ingatlan átadásával kapcsolatos iratokat. A kérelmezőnek a hagyatékban részesdő valamennyi személy aláírásával ellátott elfogadó okirat vagy az elhunyt lakóhelye szerint illetékes bíróság által kiadott jogerős tanúsítvány benyújtásával bizonyítania kell azt is, hogy a hagyaték felosztása joghatályosan megtörtént.

A végrendeleti öröklésen alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a hagyatéki leltárt, az elhunyt adatainak igazolását, az eredeti végrendeletet, a végrendelet joghatályosságát igazoló tanúsítványt, valamint annak bizonyítékát, hogy a végrendeletről valamennyi örököst értesítették. Ha a hagyatékban részesedők jegyzékének valódiságát és helytállóságát a Digitális és Népességügyi Információs Hivatalnak, vagy, Åland tartomány esetében annak Kormányhivatalának kell igazolnia; a kérelemhez származási igazolást nem kell csatolni.

9.1 Kötelező vagy megkeresés alapján kötelező-e a hagyatéki gondnok kijelölése? Ha igen, milyen lépéseket kell tenni?

A hagyatéki gondnok rendelésének kérelmezése nem kötelező. Ha a bírósághoz hagyatéki gondnok rendelése iránti kérelmet nyújtanak be, akkor a bíróságnak a hagyaték kezelésének biztosítására hagyatéki gondnokot kell rendelnie. A kérelmet a hagyatékban részesedő bármely személy, vagy a végrendeleti végrehajtó, vagy a végrendelet kedvezményezettje terjesztheti be. A hagyatékot alkotó vagyont akkor is át lehet adni hagyatéki gondnok általi kezelésre, ha azt a hagyaték vagy az elhunyt hitelezője, vagy az elhunyt tartozásaiért felelősséggel tartozó személy kéri.

9.2 Ki jogosult végrehajtani az elhunyt végintézkedését és/vagy kezelni a hagyatékot?

A hagyaték kezelésére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a hagyatékot alkotó vagyont az elhunyt hagyatékában részesedők közösen kezelik. Az elhunyt hagyatékában részesedők megállapodhatnak a hagyaték közös kezelésében, és abban, hogy a hagyaték további értesítésig vagy meghatározott időpontig nem kerül felosztásra.

Az elhunyt hagyatékát bírósági határozattal lehet a hagyatéki gondnoknak kezelésre átadni. Ha erre kerül sor, megszűnik a hagyatékban részesedők általi közös kezelés, és ezt követően az elhunyt hagyatéka tekintetében még egyhangú döntéssel sem hozhatnak döntéseket.

Az elhunyt végrendeletében meghatározott személyt nevezhet meg a hagyaték végrehajtóként történő kezelésére. A végrendeleti végrehajtó feladata a hagyaték felszámolásának és a végrendelet végrehajtásának biztosítása. Ilyen esetekben a végrendeleti végrehajtó látja el mindazokat a teendőket, amelyek egyébként a hagyatékban részesedőkre vagy a hagyatéki gondnokra hárulnának. A végrendeleti végrehajtó nevezése nem akadályozza meg hagyatéki gondnok rendelését. Ha a végrendeletben végrehajtót neveztek meg, őt rendelik ki hagyatéki gondnoknak, amennyiben ez ellen nyomós érv nem szól.

9.3 Mik a gondnok jogai?

Az általános kezelési forma az elhunyt hagyatékának közös kezelése, amely alól csak a különleges esetek képeznek kivételt. Az elhunyt hagyatékának közös kezelése esetében a hagyatékban részesedők képviselik a hagyatékot harmadik személyek irányában, a hagyatékkal kapcsolatban együttesen indíthatnak pert, illetve együttesen perelhetők. A sürgős intézkedéseket azonban olyan esetben is meg kell hozni, ha ahhoz a hagyatékban részesedő összes személy hozzájárulása nem szerezhető be. A hagyatékban részesedők a hagyaték ügyeinek intézésére egy személyt is felhatalmazhatnak.

Hagyatéki gondnok kirendeléséről a bíróság okiratot állít ki, amelyben meghatározza, hogy a kirendelés mely hagyatékra vonatkozik. A hagyatéki gondnok hatásköre csak arra a hagyatékra terjed ki, amelyre őt a bíróság kirendelte. Az elhunyt hagyatékának a hagyatéki gondnok kezelésébe adását követően a hagyatéki gondnok képviseli a hagyatékot harmadik személyek irányában, a hagyatékkal kapcsolatban pert indíthat, illetve perelhető. A hagyatéki gondnok feladata a hagyaték felszámolásával kapcsolatos intézkedések megtétele. A hagyatéki gondnoknak ki kell kérnie a hagyatékban részesülők véleményét mindazon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek közülük egy vagy több személy számára jelentőséggel bírnak. A hagyatéki gondnok intézkedésének azonban még ilyen esetekben sem feltétele a hagyatékban részesedők hozzájárulása.

A felszámolási folyamatban a végrendeleti végrehajtó jogosítványai a végrendelet tartalmától függenek. Eltérő végrendeleti intézkedés hiányában a végrendeleti végrehajtó jogosítványai megegyeznek a hagyatéki gondnok jogosítványaival.

10 Milyen dokumentumokat állítanak ki rendszerint a hagyatéki eljárás során vagy azt követően a tagállami jog szerint a kedvezményezettek jogállásának és jogainak bizonyítására? Rendelkeznek ezek bizonyító erővel?

A hagyatéki leltár és a hagyaték felosztásáról felvett jegyzőkönyv a hagyományos vagy kedvezményezett jogállását meghatározó, a hagyatéki eljárás során elkészítendő okirat.

A hagyatéki leltárba fel kell venni az elhunyt hagyatékában, az elhunyt vagyontárgyaiban és kötelezettségeiben részesedőket, a kedvezményezetteket és a túlélő házastársat (ha a házastárs a hagyatékból nem részesedik).

A hagyaték felosztásának alapját a hagyaték felosztásáról szóló jegyzőkönyv képezi. Ez azonban nem végrehajtható okirat olyan értelemben, hogy annak alapján végrehajtási eljárást vagy a vagyonkezelés átengedését lehetne kezdeményezni. A végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban jogerős bírósági ítéletre van szükség.

Finnországban nem ismeretes az iratok bizonyító erejének fogalma.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 15/02/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.