National justice systems

The Member State judicial systems are very diverse, reflecting differences in national judicial traditions.

Courts

In most Member States, there are different branches of courts. Generally, three main types of courts can be identified:

The ordinary courts usually deal with disputes in civil matters (i.e. disputes between citizens and/or businesses) and/or criminal matters. In addition, many Member States have established courts for specific matters, such as disputes between public authorities and citizens or businesses (administrative matters, etc.).

Moreover, various Member States have an institution or court to ensure that their constitution is respected. Many of these courts or institutions can be asked to verify whether a certain law or legislation is in line with the constitutional requirements. Some of them can hear individual cases, but usually only as a last resort.

Beyond the information provided in the country-specific pages (see the list of flags on the right side), you can find valuable information on the following European websites (the following list may not be exhaustive):

Finding the right court

If you are involved in a judicial proceeding, or if you expect to be involved in one, you will need to identify the court that is competent to deal with your case or, in other words, which has jurisdiction. If you address the wrong court or if there is a dispute over the question of jurisdiction you run the risk of a considerable delay in the proceedings or even of a dismissal of your case because of a lack of jurisdiction.

If a court case has a cross-border dimension and involves, for example, parties living in different Member States, you will first have to identify in which Member State the proceedings should take place. The portal section "Going to Court " can guide you through this process.

Other judicial authorities and institutions

Beyond the courts, in most Member States, the judicial system comprises other judicial authorities and institutions that exercise public authority, such as public prosecutors or in certain cases state attorneys, public notaries or bailiffs. As for private lawyers, notaries and related professions with important functions in the judicial system, please see the page on legal professions.

The public prosecutors' office or prosecution service, which is regarded as part of the judiciary in many Member States, plays an essential role in criminal proceedings. The responsibilities and status of public prosecutors vary considerably among Member States. Related information can be found by selecting a relevant Member State flag in the section on ordinary courts, and also at the following websites:

Last update: 06/10/2020

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Belgium

Ebben a részben áttekintést talál a bíróságok szervezetéről.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszer

A belga jogrendszer polgári jogi hagyományokkal rendelkező rendszer, amely a bírák által alkalmazott és értelmezett kodifikált jogszabályok összességéből áll.

Belgiumban a bíróságok felállítása kizárólagos szövetségi hatáskör.

Alapelvek

A belgiumi bírósági rendszer bemutatása előtt célszerű áttekinteni néhány, az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó alkotmányos és általános alapelvet.

Az Alkotmány a törvényhozó és a végrehajtó hatalom mellett létrehozta a bíróságok által gyakorolt igazságszolgáltató hatalmat. A bíróságok így a többi alkotmányos hatalmi ággal együtt független hatalmat jelentenek.

Az igazságszolgáltató hatalmat az alkotmányos és törvényi rendelkezéseknek megfelelően a bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltató hatalom feladata az ítélkezés. Az ítélkezés során a jogot alkalmazza: dönt polgári jogi jogvitákban, a jogsértést elkövető személyekre pedig a büntetőjogot alkalmazza. Megkülönböztetjük az alsóbb és felsőbb szintű bíróságokon ítélkező bírákat (la magistrature assise/de zittende magistratuur, vagyis „ülő” bírák) és a lényegében ügyészségi feladatokat ellátó Államtanácsi Hivatalban dolgozó bírákat (la magistrature debout/de staande magistratuur, ministère public/openbaar ministerie, „álló” bírák, avagy a parquet/parket, ahogy a tárgyalóterem ügyészeknek fenntartott részét nevezik).

Az Alkotmány 144. és 145. cikkének rendelkezései értelmében a polgári jogi tárgyú jogviták kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartoznak, és – a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve – a bíróságok hatáskörébe tartoznak a politikai jogokkal kapcsolatos jogviták is.

Bíróságot, illetve ítélet meghozatalára jogosult egyéb szervet kizárólag törvény alapján lehet létrehozni. A belga alkotmány 146. cikke értelmében sem rendkívüli bíróságok, sem ilyen bizottságok nem hozhatók létre, bármi legyen is az elnevezésük.

A bírósági tárgyalások nyilvánosak, amennyiben ez nem jelent veszélyt a közrendre és a közerkölcsre; ha igen, azt a bíróság határozatban állapítja meg (az Alkotmány 148. cikkének (1) bekezdése). A tárgyalások nyilvánosságának elve lehetővé teszi az igazságszolgáltatás átláthatóságát.

Minden ítéletnek tartalmaznia kell a meghozatalának alapjául szolgáló indoklást. Az ítéleteket nyilvánosságra kell hozni (az Alkotmány 149. cikke). Az Alkotmány, valamint a polgári perrendtartás (Code Judiciaire/Gerechtelijk Wetboek) 780. cikke által előírt indokolási kötelezettség azt jelenti, hogy a bíróságnak válaszolnia kell a felek indítványaiban szereplő ténybeli és jogi érvekre. Az indokolásnak mindenre kiterjedőnek, egyértelműnek, pontosnak és kielégítőnek kell lennie. Az ítéletek indokolásának kötelezettsége az igazságszolgáltatás függetlenségéhez hasonlóan biztosítékot jelent a jogalanyok számára az esetleges önkényes intézkedéssel szemben, és lehetővé teszi számukra, hogy az indokolás alapján eldöntsék, hogy benyújtanak-e fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz vagy a Semmítőszékhez (Cour de cassation/Hof van Cassatie).

Az Alkotmány 151. cikkének (1) bekezdése biztosítja, hogy a bírák bírói tisztségük ellátása során, valamint az Államtanácsi Hivatal az egyes esetekben lefolytatott nyomozások és büntetőeljárások során függetlenséget élvezzenek, az illetékes miniszter ugyanakkor jogosult a büntetőeljárásokat elrendelni és büntetőpolitikai tárgyú kötelező iránymutatásokat kiadni, ideértve a nyomozási és büntetőeljárási politikát is.

A bírákat az Alkotmány 151. cikkének (4) bekezdése alapján – a törvény által meghatározott feltételekkel és módon – a király nevezi ki.

A bírák élethosszig tartó kinevezést kapnak. A törvény által meghatározott életkorban nyugdíjazzák őket, és szintén a törvény által meghatározott nyugellátásban részesülnek. A bírákat csak ítélettel lehet a tisztségüktől megfosztani, vagy felfüggeszteni. Egy bíró áthelyezése csak új kinevezéssel és a bíró beleegyezésével lehetséges (az Alkotmány 152. cikke). Az Államtanácsi Hivatal tisztviselőit is a király nevezi ki és hívja vissza (az Alkotmány 153. cikke).

Az igazságszolgáltatási rendszer tagjainak illetményét a törvény határozza meg (az Alkotmány 154. cikke).

A bírák nem fogadhatnak el a kormánytól fizetett tisztséget, hacsak nem ellenszolgáltatás nélkül látják el azt, és ha az nem jár a törvényben meghatározott összeférhetetlenséggel (az Alkotmány 155. cikke).

A bíróságok típusai

Belgium öt nagy bírósági zónára tagolódik a következő öt fellebbviteli bíróság illetékességi területének megfelelően: Brüsszel, Liège, Mons, Gent és Antwerpen.

Ezek a zónák bírósági kerületekre (arrondissements judiciaires) tagolódnak, amelyek mindegyikében működik egy-egy elsőfokú bíróság (tribunal de première instance). Belgiumban összesen 12 bírósági kerület van. A brüsszeli bírósági kerületben két elsőfokú bíróság működik: egy holland és egy francia nyelvű.

Ezenfelül a bírósági kerületekben 9 munkaügyi bíróság (tribunaux du travail) és 9 kereskedelmi bíróság (tribunaux de commerce) is található.

A kerületeket bírósági körzetekre (canton judiciaire) oszthatjuk, amelyek mindegyikében egy-egy békebíróság (justice de paix) működik. Belgium területén 187 bírósági körzet található.

Mind a tíz tartomány és a Brüsszel fővárosi közigazgatási kerület is rendelkezik egy-egy esküdtbírósággal (cour d’assises). Az esküdtbíróság nem állandó bíróság. Csak akkor hívják össze, ha egy vádlottnak meg kell jelennie előtte.

Az eljáró bíróság típusát a jogsértés természete és súlyossága, a jogvita természete, valamint a szóban forgó összegek nagysága határozza meg.

Bizonyos esetekben a jogvita természete határozza meg, hogy mely bíróságnak kell eljárnia. Szomszédjogi jogvitákban például a békebíróság, a házasság felbontásával kapcsolatban pedig az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel. Más esetekben a felek minősége a meghatározó szempont. A vállalkozók közötti jogviták a legtöbb esetben a kereskedelmi bíróság elé kerülnek.

A hatáskörrel rendelkező bíróság típusának meghatározása után ki kell jelölni az ügy vizsgálatának helyét.

Polgári ügyekben az alperes lakóhelye szerinti bíróságon, a szerződéskötés helye szerinti bíróságon vagy a szerződés teljesítési helye szerinti bíróságon kell keresetet indítani.

Büntetőügyekben a jogsértés elkövetésének helye szerinti bíróság és a gyanúsított tartózkodási helye vagy feltételezett tartózkodási helye szerinti bíróság egyaránt illetékes. Jogi személyek esetében a társaság székhelye és telephelye szerinti bíróság jár el.

A bíróságok és a bírósági hierarchia

A rendes bíróságok hierarchikus rendszerben épülnek fel. A bíróságok szerkezete a következő:

4

SEMMÍTŐSZÉK

3

Fellebbviteli bíróságok

Munkaügyi fellebbviteli bíróságok

Esküdtbíróságok

2

Elsőfokú bíróságok

Munkaügyi bíróságok

Kereskedelmi bíróságok

1

Békebíróságok

Rendőrbíróságok

Az alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek megnevezése jugements/vonnissen. A fellebbviteli bíróságok, munkaügyi fellebbviteli bíróságok, esküdtbíróságok és a Semmítőszék ítéleteinek megnevezése arrêts/arresten.

A polgári bíróságok elsősorban a természetes személyek és jogi személyek közötti magánjellegű jogvitákkal foglalkoznak.

A büntetőbíróságok célja, hogy a büntetendő cselekmények elkövetőit a törvény által előírt büntetésekkel (börtönbüntetés, közmunka, pénzbüntetés stb.) sújtsa.

Előfordul, hogy az egyik fél nem ért egyet a bíróság ítéletével. A peres felek, illetve bizonyos esetekben harmadik felek új ítélet meghozatala érdekében többféle jogorvoslattal élhetnek. Kétféle jogorvoslati eljárást különböztetünk meg: a rendes jogorvoslati eljárást és a rendkívüli jogorvoslati eljárást.

A rendes jogorvoslati eljárás két típusa ismert: a kifogás (opposition/oppositie) és a fellebbezés (appel/hoger beroep).
A kifogás lehetővé teszi az alperes számára, hogy az ítélettel szemben kifogást emeljen. Ebben az esetben az ügyet az ítéletet meghozó bíróság újratárgyalhatja.
A fellebbezés jogát – bizonyos korlátozott számú ügytől eltekintve – minden érdekelt fél gyakorolhatja. Az elítéltnek, a kártérítési igényt benyújtó félnek, a felperesnek, az alperesnek vagy az Államtanácsi Hivatalnak lehetősége van arra, hogy az ügyet újratárgyalják. A fellebbezést minden esetben az első ítéletet meghozó bíróságnál magasabb szintű bíróság bírálja el.

A következő táblázat áttekintést ad a fellebbezés tárgyát képező ítéletet meghozó bíróságtól függően a fellebbezések alapján eljáró bíróságokról:

Ítélet

Fellebbezés

Békebíró

polgári ügyek

Elsőfokú bíróság (polgári ügyszak)

kereskedelmi ügyek

Kereskedelmi bíróság

Rendőrbíróság

büntetőügyek

Elsőfokú bíróság (büntetőbíróság)

polgári ügyek

Elsőfokú bíróság (polgári bíróság)

Munkaügyi bíróság

Munkaügyi fellebbviteli bíróság

Elsőfokú bíróság

Fellebbviteli bíróság

Kereskedelmi bíróság

Fellebbviteli bíróság

Másodfokon a bírák (az elsőfokú bíróság vagy a fellebbviteli bíróság bírái) második és egyben utolsó alkalommal érdemben megvitatják az ügyet, és végső fokon döntést hoznak. A feleknek azonban továbbra is van lehetőségük semmisségi kérelem (pourvoi en cassation/cassatieberoep) előterjesztésére.

Az említett rendes jogorvoslati eljárásokon kívül tehát léteznek „rendkívüli” jogorvoslati eljárások, amelyek közül a legfontosabb a semmisségi kérelem. Az e kérelem alapján lefolytatott eljárás nem minősül harmadfokú bírósági eljárásnak. A Semmítőszék nem a tényállást, hanem a jogszabályok betartását vizsgálja.

Az előbbiekben említett bíróságokon kívül a bíróságoknak két további típusa is létezik Belgiumban. Ezek az ellenőrző szerepet betöltő bíróságok az Államtanács (Conseil d'Etat/Raad van State) és az Alkotmánybíróság (Cour Constitutionnelle/Constitutionele Hof). Az Államtanács felső szintű közigazgatási bíróság, amely a közigazgatást ellenőrzi. Olyan beadványok esetében jár el, amikor az állampolgár úgy ítéli meg, hogy egy közigazgatási szerv nem tartotta tiszteletben a törvényeket. Az Alkotmánybíróság szerepe az, hogy biztosítsa a törvények, rendeletek és rendelkezések alkotmánynak való megfelelését, és felügyelje a hatáskörök hatóságok közötti megfelelő megosztását.

Jogi adatbázisok

A link új ablakot nyit megA belga bírósági portál hozzáférést biztosít többek között az ítéletekhez, a jogszabályokhoz és a Hivatalos Közlönyhöz (Moniteur belge/Belgisch Staatsblad).

Ingyenes-e az adatbázisokhoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Szolgálat

Utolsó frissítés: 03/08/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata bolgár nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Bulgária

Ez a rész a bolgár igazságszolgáltatási rendszerről szóló információkat tartalmaz.

Az igazságszolgáltatás felépítése – a bírósági rendszer

Bulgária bírósági rendszere három szintű. A bíróságok olyan állami szervek, amelyek polgári, büntető- és közigazgatási ügyekben látják el az igazságszolgáltatási feladatokat.

Az alábbi bíróságok működnek Bulgáriában:

  • kerületi bíróságok – 113
  • regionális bíróságok – 28
  • közigazgatási bíróságok – 28
  • szakosított büntetőbíróság – 1
  • fellebbviteli bíróságok – 5
  • szakosított fellebbviteli büntetőbíróság – 1
  • katonai bíróságok – 5
  • katonai fellebbviteli bíróság – 1
  • Legfelsőbb Semmítőszék – 1
  • Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság – 1

A bíróságok igazgatása

A bolgár bíróságok felépítését és tevékenységét az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény állapítja meg, amely meghatározza az igazságszolgáltatási szervek szerkezetét és működési elveit, a közöttük lévő együttműködést, valamint az igazságszolgáltatási, a jogalkotó és végrehajtó szervek közötti együttműködést.

A 64/2007 sz. állami közlönyben kihirdetett, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény értelmében a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács a legmagasabb szintű közigazgatási hatóság, amely a bíróságok irányításáért felelős, és biztosítja annak függetlenségét. A Tanács meghatározza a bíróságok összetételét és szervezetét, és az érintett szervek függetlenségének sérelme nélkül igazgatja annak tevékenységét.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács az igazságügyi miniszter javaslata alapján és – katonai bíróságok esetében – a védelmi miniszterrel konzultálva meghatározza a bírósági körzetek számát, valamint a kerületi, a regionális, a közigazgatási és fellebbviteli bíróságok székhelyét.

A kerületi, a regionális, a közigazgatási, a katonai és a fellebbviteli bírósági körzetek nem feltétlenül esnek egybe az ország területének közigazgatási felosztásával.

A bíróságok típusai – rövid leírás

Kerületi bíróságok – A kerületi bíróságok az általános hatáskörű elsőfokú bíróságok. Határozataik ellen az illetékes regionális bíróságokhoz lehet fellebbezést benyújtani.

Regionális bíróságok – A regionális bíróságok első- és másodfokú bíróságok. Elsőfokú bíróságként az ügyek pontosan meghatározott – jelentős perértékű vagy társadalmi kérdést érintő – körét vizsgálják. Másodfokon (fellebbviteli fórumként) eljárva a kerületi bíróságok határozatait vizsgálják felül.

Közigazgatási bíróságok – A közigazgatási bíróságok a következő ügyekben rendelkeznek hatáskörrel: közigazgatási aktusok kibocsátása, módosítása, visszavonása vagy megsemmisítése; a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján született egyezségek érvénytelenítése vagy megsemmisítése; jogorvoslat az indokolatlan közigazgatási intézkedésekkel, és mulasztásokkal szemben; védelem a jogtalan, kényszerrel történő végrehajtás ellen; a közigazgatási hatóságok és tisztviselők jogtalan aktusaiból, cselekményéből vagy mulasztásából eredő károk megtérítése; a kényszerrel történő végrehajtásból eredő károk megtérítése; a közigazgatási bíróságok által hozott ítéletek érvénytelenítése, megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése; a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapján született közigazgatási aktusok nem hiteles jellegének megállapítása.

Bármely érdekelt fél keresetet indíthat közigazgatási jogosultság vagy jogviszony fennállásának vagy hiányának megállapítása érdekében, ha ehhez érdeke fűződik, és nem áll rendelkezésre más jogorvoslati lehetőség.

Az ügyeket azon közigazgatási bíróság vizsgálja, amelynek illetékességi területén a megtámadott közigazgatási aktust kibocsátó hatóság székhelye található. Ha az említett székhely külföldön található, akkor Szófia városi közigazgatási bírósága jár el.

Jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában a nemzeti kül-, védelmi és biztonságpolitikát közvetlenül végrehajtó közigazgatási aktusok ellen nem lehet bírósági jogorvoslattal élni.

Más szakosított bíróságok

Az első fokon eljáró katonai bíróságok a feltételezetten a bolgár hadsereg tábornokai, tisztjei, tisztesei és sorkatonái, a Védelmi Minisztérium polgári személyzete, más minisztériumok hivatalnokai, valamint a Védelmi Minisztérium alá tartozó intézményrendszer hivatalainak beosztottai, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat polgári személyzete által szolgálat idején vagy azzal kapcsolatban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőügyeket vizsgálják. Ezekben az ügyekben másodfokon a katonai fellebbviteli bíróság jár el. A büntetőeljárásról szóló törvény meghatározza a katonai bíróságok hatáskörét. E bíróságok a regionális bíróságokkal azonos jogállással rendelkeznek.

Csak egy katonai fellebbviteli bíróság működik, amely országos szinten bírálja el a katonai bíróságok által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket és kifogásokat.

A fellebbviteli bíróságok a regionális bíróságok által illetékességi körükben hozott első fokú határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket és kifogásokat bírálják el.

A szófiai székhelyű szakosított büntetőbíróság regionális bíróságnak felel meg. Hatáskörét jogszabály határozza meg. A szakosított büntetőbíróság hatáskörébe tartozó büntetőügyek – alapvetően a szervezett bűnözői csoportok által vagy részükre elkövetett bűncselekmények – körét a büntetőeljárásról szóló törvény 411a. cikke tételesen felsorolja.

A szakosított fellebbviteli büntetőbíróság a szakosított büntetőbíróság által hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket és kifogásokat bírálja el.

A Legfelsőbb Semmítőszék a legmagasabb szintet jelenti büntető- és polgári ügyekben. Illetékessége a Bolgár Köztársaság egész területére kiterjed. Feladata a megfelelő és egységes joggyakorlat biztosítása valamennyi bíróságra nézve. Székhelye Szófiában található.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság feladata a megfelelő és egységes joggyakorlat biztosítása valamennyi közigazgatási bíróságra nézve.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság vizsgálja a miniszterek tanácsa, a miniszterelnök, a miniszterelnök-helyettes, a miniszterek, a miniszterek tanácsa közvetlen alárendeltségében működő más intézmények vezetői, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a Bolgár Nemzeti Bank, a kerületi kormányzók által kibocsátott aktusok, valamint a jogszabály által meghatározott más intézkedések elleni panaszokat és kifogásokat; határozatot hoz a másodlagos jogi aktusok jogszerűségével kapcsolatos jogvitákban; semmitőszéki minőségében megvizsgálja a bíróságok jogi aktusait, határozatot hoz közigazgatási ügyekben, és megvizsgálja a közigazgatási ügyekben hozott jogerős bírósági határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmeket.

A bolgár kereskedelmi és iparkamara mellett működő választottbíróság

A választottbíróság polgári jogi vitákban, valamint a szerződésekben előforduló hibák orvoslásával és a szerződéseknek a megváltozott körülményeknek megfelelő módosításával kapcsolatos vitákban határoz, függetlenül attól, hogy egyik vagy mindkét fél bulgáriai vagy külföldi székhellyel vagy lakhellyel rendelkezik-e.

A Bolgár Köztársaság Alkotmánybírósága

A bolgár A link új ablakot nyit megAlkotmánybíróság garantálja a Bulgáriában végbement demokratikus folyamatok visszafordíthatatlanságát, amelyek megvalósítása az Alkotmány fő célkitűzése. Ez a bíróság nem az igazságszolgáltatási rendszer része, hanem független szerv, amelynek jogköre közvetlenül az Alkotmányon alapul, és amelynek tevékenységét külön jogszabály szabályozza. Az alkotmánybíróság határozatai – többek között az állampolgárok emberi jogainak és jogi érdekeinek védelmével, a hatalmi ágak szétválasztásával, a magántulajdon sérthetetlenségével, a vállalkozási szabadsággal, a média függetlenségével, a cenzúra tilalmával, valamint az Alkotmánynak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban – jelentős nyilvános és nemzetközi visszhangot kaptak.

Jogi adatbázis

Minden bolgár bíróság rendelkezik weboldallal, amely tájékoztatást nyújt a bíróság felépítéséről és tevékenységéről, valamint a folyamatban lévő és lezárt ügyekről.

A A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács weboldala tartalmazza a bolgár bíróságok részletes listáját, a bíróságok címét és weboldalait (csak bolgár nyelven).

A legfontosabb bírósági holnapok a következők:

Elektronikus jogi adatbázisok:

  1. Kereskedelmi
  1. Ingyenes
  1. A link új ablakot nyit megElektronikus Hivatalos Közlöny (Elektronen Darzhaven Vestnik)

Más hasznos, jogi információkat nyújtó weboldalak:

Utolsó frissítés: 25/08/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Csehország

Az igazságszolgáltatás szervezete / bírósági rendszerek

A Cseh Köztársaság bírósági rendszere a Cseh Köztársaság Alkotmánybíróságából és a „rendes” bírósági rendszerből áll.

A rendes bírósági rendszert a következők alkotják: a Legfelsőbb Bíróság (nejvyšší soud), a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (nejvyšší správní soud), a felsőbíróságok (vrchní soudy), a regionális bíróságok (krajské soudy) és a körzeti bíróságok (okresní soudy).

A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatásáért felelős központi államigazgatási szerv a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

A bíróságokról és a bírákról szóló 6/2002. törvény által meghatározott keretek között az Igazságügyi Minisztérium igazgatja – közvetlenül vagy az adott bíróság elnökén keresztül – a felsőbíróságokat, a regionális bíróságokat és a körzeti bíróságokat; a körzeti bíróságok igazgatását az Igazságügyi Minisztérium a regionális bíróságok elnökein keresztül is gyakorolhatja.

Bizonyos központi kormányzati feladatokat a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke (vagy adott esetben alelnöke) és a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságának elnöke (vagy adott esetben alelnöke) lát el.

A bíróságok állami igazgatása során figyelembe veszik a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán, a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságán, a felsőbíróságokon, a regionális bíróságokon és a körzeti bíróságokon létesített igazságszolgáltatási tanácsok megfigyeléseit.

Bizonyos igazgatási tevékenységeket a bíróság igazgatója végez, akinek munkáját a bíróság elnöke felügyeli.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A rendes bírósági rendszert négy szervezeti szint alkotja:

  • a körzeti bíróságok; a prágai (fővárosi) kerületi bíróságok (obvodní soudy) és a brnói városi bíróság jogállása a körzeti bíróságokéval azonos
  • Brno, České Budějovice, Hradec Králové, Ostrava, Plzeň, Prága, Ústí nad Labem regionális bírósága és a prágai városi bíróság
  • Prága és Olomouc felsőbírósága
  • a brnói székhelyű Legfelsőbb Bíróság és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság.

A különbíróságok rendszerét kizárólag a Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága alkotja.

Bírósági hierarchia

A Cseh Köztársaságban a bírósági eljárás kétfokú, ami meghatározó tényező a jogorvoslati rendszer felépítését illetően. Erre tekintettel a bíróságok közötti hierarchikus kapcsolatnak három szintje van, a bírósági rendszeren belüli elhelyezkedéstől függően.

További információk a Cseh Köztársaság rendes bírósági rendszeréről szóló szakaszban találhatók.

A bíróságokról és a bírákról szóló 6/2002. törvény értelmében:

A körzeti bíróságok

a) járnak el elsőfokú bíróságként, kivéve, ha a bírósági eljárási törvények ettől eltérően rendelkeznek

b) járnak el a törvényben meghatározott egyéb ügyekben.

A regionális bíróságok

a) járnak el másodfokú bíróságként a bírósági eljárási törvényekben meghatározott azon ügyekben, amelyekben első fokon az illetékességi területükön található körzeti bíróságok jártak el;

b) járnak el elsőfokú bíróságként a bírósági eljárási törvényekben meghatározott ügyekben;

c) járnak el a törvényben meghatározott közigazgatási bírósági ügyekben;

d) járnak el a törvényben meghatározott egyéb ügyekben.

A felsőbíróságok

a) járnak el másodfokú bíróságként a bírósági eljárási törvényben meghatározott azon ügyekben, amelyekben első fokon az illetékességi területükön található regionális bíróságok jártak el;

b) járnak el a törvényben meghatározott egyéb ügyekben.

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

A bíróságok polgári és büntető joghatóságához kapcsolódó ügyekben eljáró legfelsőbb bírói fórumként a Cseh Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a következők útján biztosítja a határozatok összhangját és törvényességét:

a) a bírósági eljárási törvényben meghatározott ügyekben benyújtott rendkívüli jogorvoslati kérelmek elbírálása;

b) a külön jogszabályban vagy a parlament által megerősített – a Cseh Köztársaságra nézve kötelező és kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb ügyek elbírálása.

Emellett a Legfelsőbb Bíróság határoz:

a) a külföldi bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, amennyiben ezt külön jogszabály vagy a parlament által megerősített – a Cseh Köztársaságra nézve kötelező és kihirdetett – nemzetközi szerződés előírja;

b) a külön jogszabályban vagy a parlament által megerősített – a Cseh Köztársaságra nézve kötelező és kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb ügyekben.

A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel kíséri és értékeli a polgári és büntetőügyekben született jogerős bírósági határozatokat, és ez alapján – a bírósági döntések összhangjának biztosítása érdekében – véleményeket bocsát ki a meghatározott ügytípusokban történő bírósági határozathozatalra vonatkozóan.

A közigazgatási eljárási törvénykönyvről szóló 150/2002. törvény értelmében:

A Cseh Köztársaság Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága

A bíróságok közigazgatási joghatóságához kapcsolódó ügyekben eljáró legfelsőbb bírói fórumként a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a következők útján biztosítja a határozatok összhangját és törvényességét: a törvényben meghatározott ügyekben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek elbírálása, valamint eljárás az e törvényben vagy külön törvényben meghatározott ügyekben.

A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság figyelemmel kíséri és értékeli a közigazgatási ügyekben született jogerős bírósági határozatokat, és ez alapján – a bírósági döntések összhangjának biztosítása érdekében – véleményeket bocsát ki a meghatározott ügytípusokban történő bírósági határozathozatalra vonatkozóan.

A közigazgatási hatóságok jogszerű és következetes döntéshozatala érdekében a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság – az e törvényben meghatározott ügyekben és eljárások szerint – döntéshozatali tevékenysége keretében elvi határozatokat fogadhat el.

Jogi adatbázisok

A link új ablakot nyit megIgazságügyi portál

A link új ablakot nyit megKözigazgatási portál

Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?

Mindkét internetes portál ingyenesen hozzáférhető.

A tartalom rövid leírása

Az A link új ablakot nyit megIgazságügyi portál tartalmazza az Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyes bíróságok és ügyészségek elérhetőségi adatait és a rájuk vonatkozó egyéb információkat.

A hivatalos kormányzati portál tartalmazza a Cseh Köztársaság jogszabálygyűjteményében közzétett jogszabályokat.

Utolsó frissítés: 15/06/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Dánia

Ez az oldal Dánia bírósági rendszeréről nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A dán bírósági rendszer felépítése a következő:

  • a Legfelsőbb Bíróság
  • a két felsőbíróság
  • a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság
  • az Ingatlan-nyilvántartási Bíróság
  • a 24 körzeti bíróság
  • a Feröer-szigetek és Grönland bíróságai
  • a Fellebbezéseket Engedélyező Tanács
  • a Különleges Vád- és Felülvizsgálati Bíróság
  • a Dán Bírói Kinevező Tanács és
  • a Dán Bírósági Igazgatóság.

A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatását a Dán Bírósági Igazgatóság végzi, amelyet 1999. július 1-jén hoztak létre új, független intézményként. Ez a testület biztosítja a bíróságok és a Fellebbezéseket Engedélyező Tanács költségvetésének, személyzetének, épületeinek és informatikai rendszereinek igazgatását.

A Dán Bírósági Igazgatóságot kormányzótanács és igazgató irányítja. A Dán Bírósági Igazgatóság az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik, a miniszternek azonban nincs utasítási jogköre, valamint a Dán Bírósági Igazgatóság által hozott határozatokat sem változtathatja meg.

A fő irányító szerv a kormányzótanács, amely a Dán Bírósági Igazgatóság tevékenységéért általános felelősséggel tartozik. A napi irányításért az igazgató felel, akinek kinevezéséről és felmentéséről a kormányzótanács dönt. Az igazgató esetében a jogi végzettség nem feltétel.

A szervezet kormányzótanácsának összetételét a Dán Bírósági Igazgatóságról szóló törvény határozza meg. A kormányzótanácsnak 11 tagja van, közülük nyolc tanácstag a bíróságok képviseletét látja el, egy ügyvéd, ketten pedig vezetői és szociális területen szerzett szakismeretükkel járulnak hozzá a testület munkájához.

Jogi adatbázisok

További információkat a A link új ablakot nyit megdán bírósági rendszerről szóló oldalon találhat, amely folyamatosan frissített áttekintést és leírást nyújt.

Kapcsolódó linkek

3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN" "http://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd">Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Dánia

<taxonomy>16</taxonomy>

<country>DK</country>

<language>hu</language>

<heading>

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Dánia

</heading>

<introduction>

Ez az oldal Dánia bírósági rendszeréről nyújt áttekintést.

</introduction>

<content>

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A dán bírósági rendszer felépítése a következő:

  • a Legfelsőbb Bíróság
  • a két felsőbíróság
  • a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság
  • az Ingatlan-nyilvántartási Bíróság
  • a 24 körzeti bíróság
  • a Feröer-szigetek és Grönland bíróságai
  • a Fellebbezéseket Engedélyező Tanács
  • a Különleges Vád- és Felülvizsgálati Bíróság
  • a Dán Bírói Kinevező Tanács és
  • a Dán Bírósági Igazgatóság.

A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatását a Dán Bírósági Igazgatóság végzi, amelyet 1999. július 1-jén hoztak létre új, független intézményként. Ez a testület biztosítja a bíróságok és a Fellebbezéseket Engedélyező Tanács költségvetésének, személyzetének, épületeinek és informatikai rendszereinek igazgatását.

A Dán Bírósági Igazgatóságot kormányzótanács és igazgató irányítja. A Dán Bírósági Igazgatóság az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik, a miniszternek azonban nincs utasítási jogköre, valamint a Dán Bírósági Igazgatóság által hozott határozatokat sem változtathatja meg.

A fő irányító szerv a kormányzótanács, amely a Dán Bírósági Igazgatóság tevékenységéért általános felelősséggel tartozik. A napi irányításért az igazgató felel, akinek kinevezéséről és felmentéséről a kormányzótanács dönt. Az igazgató esetében a jogi végzettség nem feltétel.

A szervezet kormányzótanácsának összetételét a Dán Bírósági Igazgatóságról szóló törvény határozza meg. A kormányzótanácsnak 11 tagja van, közülük nyolc tanácstag a bíróságok képviseletét látja el, egy ügyvéd, ketten pedig vezetői és szociális területen szerzett szakismeretükkel járulnak hozzá a testület munkájához.

Jogi adatbázisok

További információkat a A link új ablakot nyit megdán bírósági rendszerről szóló oldalon találhat, amely folyamatosan frissített áttekintést és leírást nyújt.

</content>

<disclaimer>Disclaimer</disclaimer>

Utolsó frissítés: 03/06/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Németország

Ez a szakasz a németországi bírósági rendszerről nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi felépítése miatt a bírósági rendszer is a szövetségi szintekhez igazodik. Az igazságszolgáltatás feladatait a szövetségi bíróságok és a 16 szövetségi állam (Land) bíróságai látják el. Az igazságügyi igazgatás legnagyobb munkaterhe a Land-okra hárul.

A német bírósági rendszer öt független igazságszolgáltatási szakágra tagozódik:

  • rendes bíráskodás
  • munkaügyi bíráskodás
  • közigazgatási bíráskodás
  • adóügyi bíráskodás
  • szociális bíráskodás.

E szakosított bíróságokon kívül létezik még az alkotmánybíráskodás, amelynek szervezetét a Szövetségi Alkotmánybíróság és a Land-ok alkotmánybíróságai alkotják.

A bíróságok felépítéséről a A link új ablakot nyit megNémet Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapján található áttekintés.

A bíróságok igazgatása

A Land-ok bíróságainak igazgatásával kapcsolatos feladatokat általában a tartományi igazságügyi minisztériumok látják el. Szövetségi szinten a Szövetségi Igazságügyi Miniszter irányítása alá tartozik a A link új ablakot nyit megSzövetségi Legfelsőbb Bíróság, a A link új ablakot nyit megSzövetségi Közigazgatási Bíróság és a A link új ablakot nyit megSzövetségi Pénzügyi Bíróság. A Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá tartozik a A link új ablakot nyit megSzövetségi Munkaügyi Bíróság és a A link új ablakot nyit megSzövetségi Szociális Bíróság.

A felelős minisztériumok a szükséges költségvetési források kezelését is ellátják. Az egyetlen kivétel a A link új ablakot nyit megSzövetségi Alkotmánybíróság, amely független alkotmányos szervként szervezeti autonómiát élvez. A saját bírósági költségvetését maga nyújtja be jóváhagyásra.

A bíróságok típusai – rövid leírás

Németországban a bírósági rendszer rendes bíróságokra és szakosított bíróságokra tagolódik. A rendes bíráskodást a polgári és a büntetőbíróságok látják el. A szakosított bíróságok a közigazgatási bíróságok, a pénzügyi bíróságok, a munkaügyi bíróságok és a szociális bíróságok. Ezenkívül létezik még az alkotmánybíráskodás, amelynek szervezetét a Szövetségi Alkotmánybíróság és a Land-ok alkotmánybíróságai alkotják.

A bírósági hierarchia

Lásd a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által közzétett A link új ablakot nyit megbírósági hierarchia (áttekintés) oldalt.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium honlapja

A link új ablakot nyit megSzövetségi Legfelsőbb Bíróság

A link új ablakot nyit megSzövetségi Közigazgatási Bíróság

A link új ablakot nyit megSzövetségi Pénzügyi Bíróság

A link új ablakot nyit megSzövetségi Munkaügyi Bíróság

A link új ablakot nyit megSzövetségi Szociális Bíróság

A link új ablakot nyit megSzövetségi Alkotmánybíróság

A link új ablakot nyit megSzövetségi Igazságügyi Minisztérium

Utolsó frissítés: 20/02/2013

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Észtország

Ez a szakasz áttekintést nyújt az észtországi bírósági rendszerről.

Az igazságszolgáltatási rendszer felépítése – bírósági rendszerek

Az észt Alkotmány előírja, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok végzik, amelyek tevékenységükben függetlenek. A bíróságoknak az Alkotmánnyal és az egyéb jogszabályokkal összhangban kell végezniük az igazságszolgáltatást. Az Alkotmány értelmében az igazságszolgáltatás az észtországi bírósági rendszer kizárólagos hatáskörébe tartozik. Feladatai ellátása során a bíróság mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom területétől elkülönül.

Észtország bírósági rendszere háromszintű. A megyei és a közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságok.

Észtországban négy megyei bíróság működik: a Harju megyei bíróság, a Viru megyei bíróság, a Tartu megyei bíróság és a Pärnu megyei bíróság. Észtországban két közigazgatási bíróság működik: a tallinni közigazgatási bíróság és a tartui közigazgatási bíróság. A megyei és a közigazgatási bíróságok további bíróságokra oszlanak.

A körzeti bíróságok másodfokú bíróságok, amelyek az elsőfokú bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el. Két körzeti bíróság van: a tallinni körzeti bíróság és a tartui körzeti bíróság.

A legmagasabb szintű bíróság a Legfelsőbb Bíróság, amely a másodfokú bíróságok határozataival szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket bírálja el. Az észt bírósági rendszerben nincs elkülönült alkotmánybíróság. Az alkotmányossági felülvizsgálatot végző bíróság feladatát a Legfelsőbb Bíróság látja el.

A bíróságok igazgatása

Az első- és másodfokú bíróságok igazgatását az Igazságügyi Minisztérium a Bíróságok Igazgatási Tanácsával együttesen végzi. A Bíróságok Igazgatási Tanácsa a bírósági rendszer működtetésére létrehozott tanácsadó testület; munkáját a Legfelsőbb Bíróság elnöke irányítja. Az első- és másodfokú bíróságok működését az állami költségvetésből, az Igazságügyi Minisztérium költségvetésén keresztül finanszírozzák. A Legfelsőbb Bíróság önállóan végzi saját igazgatását, és saját költségvetéssel rendelkezik.

A Bíróságok Igazgatási Tanácsának tagjai:

  • a Legfelsőbb Bíróság elnöke (egyben a Tanács elnöke is);
  • öt bíró, akiket valamennyi bíró együttes ülésén (en banc), három évre jelölnek ki;
  • az észt parlament két tagja;
  • egy ügyvéd, akit az ügyvédi kamara elnöksége jelöl ki;
  • a legfőbb ügyész vagy egy általa kijelölt másik ügyész;
  • az igazságügyi biztos vagy az általa kijelölt képviselő;
  • az igazságügyi miniszter vagy az általa kijelölt képviselő, aki részt vesz a tanács ülésein, és felszólalási joggal rendelkezik.

Az igazságügyi miniszter összehívhatja az üléseket, de szavazati joggal nem rendelkezik.

A Tanács hagyja jóvá:

  • a bíróságok illetékességének, szervezetének, a bíróságok és bírósági épületek pontos helyének, a bíróságokon tartósan szolgálatot teljesítő bírák számának, valamint az ülnökök számának meghatározását;
  • a bíróságok elnökeinek e tisztségre való jelölését és felmentését;
  • a bíróságok belső szabályzatait;
  • a bírójelöltek számát;
  • a bírósági épületek kezelőinek kiegészítő díjazását;
  • a bírósági információs rendszerből származó nyilvántartási adatok összegyűjtésére és benyújtására vonatkozó eljárást;
  • az ülnökök díjazásának módját és mértékét.

A Tanácsnak:

  • előzetes véleményt kell nyilvánítania a bíróságok éves költségvetésének megállapítása és módosítása során alkalmazott elvekről;
  • véleményt kell nyilvánítania a Legfelsőbb Bíróság megüresedett bírói tisztségére jelentkező jelöltekről;
  • véleményt kell nyilvánítania a bírák felmentéséről;
  • előzetesen meg kell tárgyalnia a Legfelsőbb Bíróság elnöke által a parlamentnek benyújtandó, a bíróságok igazgatását és az igazságszolgáltatást, valamint az egységes jogalkalmazást érintő áttekintő jelentést;
  • a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy az igazságügyi miniszter kezdeményezésére egyéb ügyeket is meg kell tárgyalnia.

A bírósági hierarchia

Észtország bírósági rendszere háromszintű:

  • A megyei bíróságok és a közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságok.
  • A körzeti bíróságok (fellebbviteli bíróságok) másodfokú bíróságok.
  • A Legfelsőbb Bíróság a legfelsőbb szintű fellebbviteli bíróság (semmítőszék).

Általános hatáskörű bíróságként a megyei bíróságok polgári, büntető- és szabálysértési ügyeket tárgyalnak. A közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságként a törvény által hatáskörükbe utalt közigazgatási ügyeket tárgyalják. A körzeti bíróságok másodfokú bíróságok, amelyek a megyei és közigazgatási bíróságok határozatait vizsgálják meg fellebbezés esetén. A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb szintű bíróság, amely a körzeti bírósági határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság egyben az alkotmányossági felülvizsgálatot végző bíróság is.

Jogi adatbázisok

Az észt jogrendszerről szóló általános információk megtalálhatók az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium weboldalán.

Az észt bírósági rendszer áttekintése megtalálható a A link új ablakot nyit megbírósági weboldalon.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Az észt jogrendszerre és bírósági rendszerre vonatkozó információk ingyenesen hozzáférhetők.

Utolsó frissítés: 03/08/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Írország

Ez a rész Írország bírósági rendszeréről ad áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – Írország

Az 1998. évi bírósági szolgálati törvénnyel (Courts Service Act, 1998) létrehozott és 1999 novembere óta önálló jogi személyként működő A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat törvényes feladatai a következők:

  1. a bíróságok irányítása,
  2. segítségnyújtás a bírák számára,
  3. a nyilvánosság tájékoztatása a bírósági rendszerről,
  4. a bíróságok számára épületek biztosítása, ezek üzemeltetése és karbantartása,
  5. a bíróságokhoz forduló személyek számára különféle szolgáltatások nyújtása.

Írország alkotmánya értelmében az igazságszolgáltatást törvény által létrehozott bíróságokon dolgozó bírák végzik, akiket a kormány javaslatára az elnök nevez ki; az Alkotmány értelmében igazságszolgáltatási feladatainak ellátása során valamennyi bíró teljes mértékben független. A bíró csak akkor mozdítható el hivatalából, ha a magatartási szabályokat bizonyított módon megszegte, vagy ha feladatának ellátására nem képes; az elmozdításhoz az Oireachtas (parlament) mindkét háza által elfogadott határozatra van szükség.

Bírósági hierarchia

A bírósági rendszer általános felépítését az Alkotmány határozza meg. A rendszer egy végső fellebbviteli bíróságból, a Legfelsőbb Bíróságból (Supreme Court) és elsőfokú bíróságokból áll. Utóbbiak közé tartozik a valamennyi büntető és polgári ügyben teljes hatáskörrel eljáró Felsőbíróság (High Court), valamint a korlátozott hatáskörrel eljáró, regionális alapon szervezett körzeti bíróság (Circuit Court) és kerületi bíróság (District Court).

A büntetőeljárások tekintetében a 38. cikk kimondja: „Valamennyi büntetőeljárást törvényben meghatározott módon kell lefolytatni.” A kisebb súlyú bűncselekmények ügyében az egyszerűsített eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróságok járnak el, míg súlyosabb bűncselekményekkel vádolt személy ellen a büntetőeljárás kizárólag esküdtszék előtt folytatható le Az igazságszolgáltatás hatékony működtetésének biztosítása érdekében az Alkotmány szakosított bíróságok létrehozásáról is rendelkezik olyan esetekben, amikor a rendes bíróságok e feladatnak nem tudnának eleget tenni.

Valamennyi bírósági tárgyalás nyilvános, kivéve azokat, amelyek zárt ülésen (in camera), vagyis a nyilvánosság kizárásával zajlanak.

A polgári ügyeket tárgyaló bíróságok rendszere a következőképpen épül fel:

Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court)

Felsőbíróság (High Court)

(Székhelye: Dublin)
fellebbviteli bíróság

(Székhelye: Dublin)
Teljes hatáskörrel jár el első fokon, valamint elbírálja a körzeti bíróságok és bizonyos egyéb bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

Körzeti bíróság (Circuit Court)

Kerületi bíróság (District Court)

(A 26 megyeszékhely mindegyikén egy-egy)
Első fokon jár el a legfeljebb 38 092,14 EUR perértékű ügyekben, valamint elbírálja a kerületi bíróságok és bizonyos egyéb bíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

(24 kerületben)
Első fokon jár el a legfeljebb 6 348,69 EUR perértékű ügyekben
(ide tartozik a kis értékű követelések eljárása is bizonyos, legfeljebb 1 269,74 EUR összegű fogyasztói követelések esetén).

Utolsó frissítés: 08/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Görögország

Ez a szakasz a görög bírósági rendszerről nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatási rendszer felépítése – bírósági rendszerek

Az igazságszolgáltatás Görögországban a három államhatalmi funkció egyike. A hatalommegosztás elvével összhangban az igazságszolgáltatás független a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A görögországi bíróságok a következő főbb kategóriákba sorolhatók:

  • közigazgatási bíróságok (Διοικητικά δικαστήρια)
  • polgári bíróságok (Πολιτικά δικαστήρια)
  • büntetőbíróságok (Ποινικά δικαστήρια)
  • katonai bíróság (στρατοδικείο), tengerészeti bíróság (ναυτοδικείο) és a légierő bírósága (αεροδικείο)
  • Legfelsőbb különbíróság (Ανώτατο Ειδικό Δικαστήριο)
  • korrupciós pereket tárgyaló különbíróság
  • a miniszteri felelősséggel foglalkozó különbíróság
  • az igazságügyi tisztviselők javadalmazásával kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó különbíróság

A bíróságok igazgatása

Minden bíróságot bírák igazgatnak: egy elnök vagy egy három tagú tanács.

A bírósági hierarchia

Polgári bíróságok

  • járási polgári bíróságok (ειρηνοδικεία), elsőfokú bíróságok (πρωτοδικεία), fellebbviteli bíróságok (εφετεία), Legfelsőbb Bíróság (Άρειος Πάγος)
  • Büntetőbíróságok
  • járási büntetőbíróságok (πταισματοδικεία), békebíróságok (πλημμελειοδικεία), fellebbviteli bíróságok, Legfelsőbb Bíróság
  • Közigazgatási bíróságok
  • elsőfokú közigazgatási bíróságok, közigazgatási fellebbviteli bíróságok, Államtanács (Συμβούλιο της Επικρατείας)

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÁllamtanács

A link új ablakot nyit megAthéni Közigazgatási Bíróság

A link új ablakot nyit megJárási bíróságok mellett működő ügyészségek

A link új ablakot nyit megGörög Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium

A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróság

Utolsó frissítés: 03/07/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Spanyolország

Ez a szakasz áttekintést nyújt a spanyol bírósági rendszerről.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A bíróságok igazgatása

Napjaink jogrendszerei között a spanyol rendszert az ún. kontinentális modell sajátosságai jellemzik.

E modell alapvető vonásai:

  • a jogrendszerben a közjog és a magánjog elhatárolása, amelyek alkotmányos, büntető, közigazgatási, adójogi, polgári, kereskedelmi, munkajogi és eljárásjogi jogágakra oszlanak;
  • a törvény és az írott jog elsődlegessége a polgári törvénykönyv által meghatározott jogforrások – a törvény, a szokásjog és az általános jogi alapelvek – rendszerében;
  • hierarchikusan szervezett bírósági rendszer, bírói jogorvoslati rendszerrel.

A bíróságok típusai – rövid leírás

Az 1978. évi spanyol Alkotmány kimondja, hogy Spanyolország szociális és demokratikus jogállam, jogrendjének legnagyobb értékei a szabadság, az igazság, az egyenlőség és a politikai pluralizmus.

Az Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és az összetartást közöttük.

Az Alkotmány VI. címe foglalkozik a bírói hatalommal és 117. cikkében kimondja, hogy a bíróságok szervezeti és működési alapja az egységes ítélkezés elve.

Ezeken az elveken alapul a spanyol bíróságok szervezete és jött létre a rendes bíróságokból álló egységes igazságszolgáltatás.

A munkán számos bíróság osztozik a hatáskör-megosztás alábbi kritériumai szerint: tárgy, perérték, személy, funkció vagy terület – mivel az egységes ítélkezés nem tiltja az eltérő hatáskörökkel rendelkező különböző bíróságok működését.

Az 1978. évi Alkotmány 122. cikke alapján a rendes bíróságok működését a bírói hatalomról szóló sarkalatos törvény szabályozza.

Három alapvető szempontot kell megkülönböztetni:

  1. illetékesség;
  2. egyesbíróként vagy tanácsban jár el a bíróság;
  3. hatáskör.

Illetékesség

A bírói hatalomról szóló, 1985. július 1-i 6/1985. sz. sarkalatos törvény indokolásával összhangban az állam az igazságszolgáltatás tekintetében területileg helységek, körzetek (partidos), tartományok és autonóm közösségek szerint szerveződik, amelyek területén a békebíróságok (Juzgados de Paz), az elsőfokú és vizsgálóbíróságok (Juzgados de Primera Instancia e Instrucción), a közigazgatási bíróságok (Juzgados de lo Contencioso-Administrativo), a szociális ügyekkel foglalkozó bíróságok (Juzgado de lo Social), a büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróságok (Juzgados de Vigilancia Penitenciaria), a kiskorúak bíróságai (Juzgados de Menores), a tartományi törvényszékek (Audiencias Provinciales) és az autonóm közösségek felsőbíróságai (Tribunales Superiores de Justicia) az illetékesek. A Nemzeti Törvényszék (Audiencia Nacional), a Legfelsőbb Bíróság (Tribunal Supremo), a központi vizsgálóbíróságok (Juzgados Centrales de Instrucción) és a központi közigazgatási bíróságok (Juzgados Centrales y de lo Contencioso-administrativo) illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Egyesbíróként vagy tanácsban eljáró bíróság

A Legfelsőbb Bíróság, a Nemzeti Törvényszék, az autonóm közösségek felsőbíróságai és a tartományi törvényszékek kivételével valamennyi bíróságon egyesbíró jár el.

A Legfelsőbb Bíróság tagjai az elnök, a tanácselnökök (presidentes de sala), valamint az egyes tanácsokhoz a jogszabályok által kijelölt felsőbírák (magistrados). A Legfelsőbb Bíróságon öt tanács tevékenykedik: a polgári tanács, a büntető tanács, a közigazgatási tanács, a szociális ügyekkel foglalkozó tanács és a katonai tanács.

A Nemzeti Törvényszék (Audiencia Nacional) tagjai az elnök, a tanácselnökök, valamint az egyes tanácsokhoz a jogszabályok által kijelölt felsőbírák (fellebbviteli, büntető, közigazgatási és szociális ügyekkel foglalkozó felsőbírák).

Az autonóm közösségek felsőbíróságait (Tribunales Superiores de Justicia) négy tanács alkotja: a polgári, a büntető, a közigazgatási és a szociális ügyekkel foglalkozó tanács. Tagjai: az elnök (aki egyben a polgári és a büntető tanács elnöke is), a tanácselnökök, valamint az egyes tanácsokhoz sa jogszabályok által kijelölt felsőbírák.

A tartományi törvényszékek (Audiencias Provinciales) tagjai az elnök és legalább két felsőbíró. E törvényszékek polgári és büntető ügyeket tárgyalnak, adott esetben ilyen csoportok (Sección) keretében.

Bírósági Hivatal

A bírói hatalomról szóló sarkalatos törvény meghatározása szerint a Bírósági Hivatal (Oficina Judicial) a bírák és a bíróságok igazságügyi munkájának támogatására létrehozott igazgatási szervezet.

A szervezet célja a bírósági eljárások hatékonyságának, eredményességének és átláthatóságának növelése, az ügyek megoldásának ésszerűsítése és a közigazgatási szervek közötti együttműködés és koordináció előmozdítása. E Hivatal létrehozása tehát választ ad arra a kötelezettségvállalásra, hogy emberközeli, az alkotmányos értékeket tisztelő és az állampolgárok tényleges igényeivel lépést tartó, minőségi közszolgáltatásokat tudjanak biztosítani.

Ez egy új szervezeti modell, amely különböző igazgatási szervezeti egységek kombinációján alapuló modern irányítási technikákat vezet be. Ezek az egységek a következők: a régi bíróságokkal (juzgados) megegyező, a bírósági eljárások során a bírónak feladatai ellátásához közvetlen segítséget nyújtó egységek, továbbá a hivatalvezetők (Secretarios Judiciales) által vezetett közös eljárási szolgálatok, amelyek a bírósági tevékenységekhez szorosan nem kapcsolódó feladatokról – iratok átvétele, idézések kezelése, határozatok végrehajtása, bíróságon kívüli eljárások lefolytatása, tárgyalás tartása iránti kérelmek befogadása, a felek értesítése, az eljárási hiányosságok jogorvoslata stb. – döntenek és végzik el azokat.

A közös eljárási szolgálat három fajtáját különböztetjük meg:

  • közös általános szolgálat;
  • közös ügyviteli szolgálat;
  • közös végrehajtási szolgálat.

Az új szervezeti modellt Burgosban és Murciában vezették be 2010 novemberében. 2011 februárjában Cáceresben és Ciudad Realban, 2011 júniusában pedig Leónban, Cuencában és Méridában is létrehozták a Bírósági Hivatalt. Ceutában és Melillában 2013-ban hozták létre a Hivatalt. A modell a Spanyolország egyéb részein működő régi bírósági modellel (juzgados és tribunales) párhuzamosan létezik.

Hatáskör

Az illetékességi szemponton túl a bíróságok által tárgyalható különböző tárgykörök vagy ügyek alapján négy bírósági rendszer állapítható meg:

Polgári bíróságok: azokat a peres ügyeket tárgyalják, amelyek nem tartoznak kifejezetten egy másik bírósági rendszerhez. Ezért ezek rendes bíróságokként tarthatóak számon.

Büntető bíróságok: a büntetőügyekkel és büntető eljárásokkal foglalkoznak. A spanyol jog egyik megkülönböztető jegye, hogy a bűncselekmény elkövetése miatt indított polgári peres eljárás egyesíthető a büntetőeljárással. Ebben az esetben a büntetőbíróság dönt a bűncselekményből vagy a kötelességszegésből fakadó károk és hátrányok után járó kártalanításról.

Közigazgatási bíróságok: a hatóságok tevékenységének ellenőrzésével és azok tulajdonosi felelősségét számon kérő reklamációkkal foglalkoznak.

Szociális ügyekkel foglalkozó bíróságok: ezek tárgyalják a szociális jog körébe tartozó kereseteket mind a munkavállaló és a munkáltató között a munkaszerződés kapcsán, mind a kollektív tárgyalások során kialakult vitás ügyek vonatkozásában, továbbá ez tárgyalja a szociális biztonság területére vonatkozó reklamációkat, és az állam munkaügyi felelősségét számon kérő kereseteket.

E négy bírósági rendszeren túl Spanyolországban léteznek katonai bíróságok is.

A katonai igazságszolgáltatás kivételt képez az egységes bíráskodás elve alól.

További információt a spanyolországi rendes bíróságok weboldalán kaphat.

Spanyolországban különleges bíróságok nincsenek, de említést érdemel, hogy az említett bírósági rendszereken belül létrehozták a szakosított bíróságokat (Juzgados especializados); ilyenek például a nők elleni erőszakkal foglalkozó bíróságok (Juzgados de Violencia sobre la Mujer), a büntetésvégrehajtás-felügyeleti bíróságok (Juzgados de vigilancia penitenciaria) és a kiskorúak ügyeivel foglalkozó bíróságok (Juzgados de vigilancia de menores). Ezek adott ügykörökre szakosodott rendes bíróságok. További információt a „Szakosított bíróságok – Spanyolország” című szakasz tartalmaz.

A bíróságok hierarchiája

A fellebbvitel rendszere a bíróságok jogorvoslati rendszeren belüli hierarchiáját hozta létre.

Ahhoz, hogy megismerjük a lehetséges jogorvoslatokat és azokat a bíróságokat, amelyekhez fordulhatunk, tudnunk kell, milyen hatásköröket rendel a spanyol jogrend az egyes bírósági szervekhez. További információt a spanyolországi rendes bíróságok ismertetője tartalmaz.

Jogi adatbázisok

Az adatbázisokhoz való hozzáférés ingyenes?

Igen, a hozzáférés ingyenes.

Az adatbázis tartalmának rövid összefoglalása

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit megBÍRÓI TESTÜLETEK ÁLTALÁNOS TANÁCSA
Utolsó frissítés: 11/03/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Franciaország

Ebben a szakaszban a bíróságok szervezetének áttekintését találja meg.

A bíróságok szervezete – rendes bíróságok és közigazgatási bíróságok

A bíróságok hierarchiája

Rendes bíróságok

1. Elsőfokú bíróságok

Polgári bíróságok

  • Megyei bíróság (tribunal de grande instance)
  • Járásbíróság (tribunal d’instance)
  • Szakosított polgári bíróságok (munkaügyi bíróság (conseil de prud’hommes), kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce) stb.)

Büntetőbíróságok

  • Rendőrbíróság (tribunal de police): szabálysértésekkel (contraventions) foglalkozik
  • Büntetőbíróság (tribunal correctionnel): vétségekkel (délits) foglalkozik
  • Esküdtbíróság (cour d’assises): súlyos bűncselekményekkel (crimes) foglalkozik

2. Másodfokú bíróságok: fellebbviteli bíróságok (cours d’appel)

3. Semmítőszék (Cour de cassation)

Közigazgatási bíróságok

1. Elsőfokú bíróságok

  • Közigazgatási bíróság (tribunal administratif)
  • Szakosított közigazgatási bíróságok: pénzügyi bíróságok, például a regionális számvevői testületek (chambres régionales des comptes); szociális jóléti bíróságok (juridictions d’aide sociale); fegyelmi bíróságok (juridictions disciplinaires)

2. Másodfokú bíróságok

  • Közigazgatási fellebbviteli bíróságok (cours administratives d’appel)
  • Szakosított közigazgatási fellebbviteli bíróságok (juridictions administratives d’appel spécialisées), például a Számvevőszék (Cour des comptes) vagy a Szociális Jóléttel Foglalkozó Központi Bizottság (Commission centrale d’aide sociale)

3. Államtanács (Conseil d’État)

További információk az A link új ablakot nyit megÁllamtanács honlapján találhatók.

Jogi adatbázisok

Franciaországban a jogi adatbázisokhoz való hozzáférést az interneten közszolgáltatás keretében biztosítják. A A link új ablakot nyit megLégifrance honlapon a következők találhatók meg:

Ingyenes-e az adatbázisokhoz való hozzáférés?

Igen, ezekhez az adatbázisokhoz ingyenes a hozzáférés.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA megfelelő bíróság megtalálása

A link új ablakot nyit megIgazságügyi szervezet – Franciaország

Utolsó frissítés: 19/05/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Horvátország

A Horvát Köztársaság igazságügyi rendszere

A Horvát Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy Horvátországban az államhatalom a hatalmi ágak elválasztásának megfelelően szervezett, így a törvényhozást a horvát parlament, a végrehajtó hatalmat a horvát kormány, az igazságszolgáltatást pedig Horvátország bíróságai gyakorolják. A bírói hatalmat gyakorló bíróságok az Alkotmánynak, a törvényeknek és rendeleteknek, valamint a Horvátország által aláírt és ratifikált nemzetközi szerződéseknek megfelelően szolgáltatnak igazságot. Az igazságszolgáltatási feladatokat az Állami Bírói Tanács által kinevezett bírák látják el. Igazságszolgáltatási feladataik gyakorlása során a bírák függetlenül és önállóan járnak el, és a jogszabályoknak megfelelően mentelmi jog illeti meg őket. A bírói hivatal állandó, a bírák pedig más feladatokat nem láthatnak el.

A horvát igazságügyi rendszer szervezete

A Horvát Köztársaság igazságügyi minisztériuma a következő feladatokat látja el:

  • jogi és más feladatok a következőkhöz kapcsolódóan:

polgári jogi, büntetőjogi és kereskedelmi jogszabályok, valamint közigazgatási bíráskodás irányítása, a bírák, ügyészek és bírósági, szabálysértési ügyekben eljáró ügyészségi, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtásáért felelős hivatali alkalmazottak rendszerének felépítése, működése, és e személyek szakképzése, a közjegyzők és ügyészek munkájához kapcsolódó közigazgatási és más feladatok, bírósági és közjegyzői illetékek, nemzetközi jogsegély és a jogi segítségnyújtás más formái, büntetőjogi szankciók végrehajtása, kegyelem és feltételes szabadságra bocsátás, az igazságszolgáltatáson belül a sértettek és tanúk számára nyújtott támogatási rendszer digitalizálása, intézményesítése és koordinálása, a sértettek és tanúk számára nyújtott információk és támogatás biztosításához kapcsolódó tevékenységek, a jogtalanul őrizetbe vett és jogtalanul elítélt személyek számára kifizetett kártérítésekhez kapcsolódó ügyek, valamint a bűncselekmények sértettjei számára nyújtott pénzbeli kártérítésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok;

  • az igazságszolgáltatási rendszeren, az ügyészségen és a szabálysértési eljárásokat lefolytató szervezeteken belüli igazságszolgáltatás teljesítményének felügyelete;
  • igazgatási és más feladatok a következőkhöz kapcsolódóan:

tulajdonjog, kisajátításhoz és már tulajdonjogi korlátozásokhoz kapcsolódó tulajdonjogi kérdések, építkezéssel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések, mezőgazdasági és erdészeti földek, birtokrendezés, a más kormányzati szervek hatáskörébe nem tartozó földterületek és épületek adásvétele, valamint mezőgazdasági műveletek, külföldiek tulajdona, a más kormányzati szervek hatáskörébe nem tartozó, a jugoszláv kommunista rezsim alatt elkobzott tulajdonért biztosított kártalanítás, valamint az egykori Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság tulajdonával, jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jogutódlás;

  • a Horvát Köztársaság kormányának a nemzetközi büntetőbíróságokkal való együttműködéséhez kapcsolódó igazgatási és szakmai feladatai, a Horvát Köztársaság képviselete a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, a Nemzetközi Büntetőbíróság és más nemzetközi bíróságok előtt, hacsak a horvát kormány kifejezett döntése másként nem rendelkezik, továbbá az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelméhez kapcsolódó feladatok;
  • a minisztérium hatáskörébe tartozó kérdésekben Horvátország európai uniós szervekben való részvételéhez kapcsolódó feladatok;
  • külön jogszabállyal a minisztérium hatáskörébe utalt más feladatok.

Igazságügyi Akadémia

Az Igazságügyi Akadémia egy független közintézmény, amely minőségi kezdeti szakképzést biztosít az igazságügyi szervek gyakornokai, valamint az Igazságügyi Tisztviselők Állami Iskolája hallgatói számára, továbbá az igazságügyi szervek tisztviselői és tanácsadói számára az élethosszig tartó tanulást szervezi és folyamatosan javítja.

Szerkezet

  1. Igazságügyi Tisztviselők Állami Iskolája
  2. A gyakornokok, igazságügyi tanácsadók és tisztviselők szakképzési igazgatósága
    • Regionális központok a megyei bíróságokon Zágrábban, Splitben, Fiuméban, Eszéken és Varasdon
    • Az Igazságügyi Akadémiát bírák, ügyészek, egyetemi professzorok és más szakértők irányítják.

Az Igazságügyi Akadémia kedvezményezettként és résztvevőként egyaránt aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésben és az európai uniós projektekben. Ezek a projektek az Akadémia intézményi megerősítésére, valamint célcsoportjainak szakmai fejlesztésére irányulnak.

A link új ablakot nyit megAz Igazságügyi Akadémiáról szóló törvény

A Horvát Köztársaság bíróságai

A bíróságokról szóló törvény szabályozza a bíróságok szervezetét, hatáskörét és illetékességét.

A Horvát Köztársaságban a bírói hatalmat a bíróságok mint különálló állami szervek gyakorolják. Feladataikat a jogszabály által előírt körben és hatáskörrel, önállóan és függetlenül látják el.

A bíróságok védik Horvátország alkotmányban, jogszabályokban és nemzetközi szerződésekben meghatározott jogrendjét, valamint biztosítják a jog egységes alkalmazását, valamint a törvény előtti egyenlőséget.

A bíróságok döntenek az alapvető emberi jogokkal és kötelezettségekkel, a Horvát Köztársaság, valamint a helyi és regionális önkormányzati szervek, továbbá más jogi személyek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos ügyekben, szankciókat és más intézkedéseket alkalmaznak a bűnelkövetőkkel, szabálysértőkkel, valamint a törvények és egyéb jogszabályok által meghatározott jogsértések elkövetőivel szemben, felülvizsgálják a közigazgatási hatóságok általános és egyedi döntéseinek jogszerűségét, eldöntik az állampolgárok személyi viszonyaival kapcsolatos, továbbá munkajogi, kereskedelmi jogi, tulajdonjogi és más polgári jogi jogvitákat, valamint elbírálják a jogszabály által meghatározott egyéb jogi ügyeket.

A bíróságok az Alkotmánynak, a törvényeknek, a nemzetközi szerződéseknek és más hatályos jogforrásoknak megfelelően szolgáltatnak igazságot.

A Horvát Köztársaságban az igazságszolgáltatást rendes és szakosított bíróságok, valamint a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága biztosítja.

A rendes bíróságok a városi és megyei bíróságok.

A szakosított bíróságok a kereskedelmi, a közigazgatási, a szabálysértési bíróságok, továbbá a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósága, Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, valamint Legfelsőbb Szabálysértési Bírósága.
A városi és a szabálysértési bíróságok illetékessége egy vagy több város, kisváros vagy városi terület részeinek területére, a megyei, kereskedelmi és közigazgatási bíróságok illetékessége pedig egy vagy több megye területére terjed ki.
A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósága, Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága, Legfelsőbb Szabálysértési Bírósága, valamint Legfelsőbb Bírósága Horvátország egész területére nézve illetékességgel bír.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a legmagasabb szintű bíróság Horvátországban.

A jogszabály más rendes vagy szakosított bíróságot is létrehozhat adott tárgykörre vagy jogterületre fennálló hatáskörrel.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

Megyei bíróságok (15)

Legfelsőbb Kereskedelmi Bíróság (1)

Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (1)

Legfelsőbb Szabálysértési Bíróság (1)

Városi bíróságok (67)

Kereskedelmi bíróságok (7)

Közigazgatási bíróságok (4)

Szabálysértési bíróságok (61)

Megjegyzés: egy új, 24 városi bíróságból és nyolc kereskedelmi bíróságból álló bírósági rendszer jön létre 2015. április 1-jétől. 2015. július 1-jén egy 22 szabálysértési bíróságból álló új rendszer létesül. Ezeket aA link új ablakot nyit meg bírósági (illetékességi területekről és székhelyekről szóló) törvény (NN 128/14) szabályozza.
Az itt megadott információk jelenleg naprakészek és pontosak, de 2015. április 1-jét és július 1-jét követően módosulnak.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának székhelye Zágrábban található.

  1. Biztosítja a jog egységes alkalmazását, valamint a jogalkalmazás során megvalósuló törvény előtti egyenlőséget,
  2. Dönt a külön jogszabály által meghatározott rendes jogorvoslatokról,
  3. Dönt a horvát bíróságok jogerős határozataival szembeni rendkívüli jogorvoslatokról,
  4. Dönt a külön jogszabály által meghatározott hatásköri és illetékességi vitákban,
  5. Megvitatja az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos aktuális jogi kérdéseket, elemzi a bírák, tanácsadók és bírósági gyakornokok szakmai fejlődésének szükségleteit, valamint más, jogszabály által előírt tevékenységeket folytat.

A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
Trg Nikole Šubića Zrinskog 3
10 000 Zágráb
tel.: +385 1 486 22 22, +385 1 481 00 36
fax: +385 1 481 00 35
e-mail: A link új ablakot nyit megvsrh@vsrh.hr
A link új ablakot nyit meghttp://www.vsrh.hr/

A link új ablakot nyit megA bíróságokról szóló törvény

A link új ablakot nyit megA bírósági (illetékességi területekről és székhelyekről szóló) törvény

E törvények jelenleg is hatályosak.
Az új bírósági (illetékességi területekről és székhelyekről szóló) törvényt elfogadták és kihirdették a Hivatalos Közlöny (NN) 128/14. számában; a törvény 2015. április 1-jén vagy 2015. július 1-jén lép hatálybaA link új ablakot nyit meghttps://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2014_10_128_2430.html, ekkor felváltja a jelenleg hatályos törvényeket.

Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal

A Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal egy szakosított ügyészség, amely a Horvát Köztársaság egész területén illetékességgel rendelkezik a korrupciós és szervezett bűnözéssel kapcsolatos bűncselekmények ügyében az ügyészi feladatok ellátására.

Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni HivatalGajeva 30a
10 000 Zágrábtel.: +385 4591 874
fax: + 385 1 4591 878
e-mail: A link új ablakot nyit megtajnistvo@uskok.dorh.hr

A link új ablakot nyit meg
A Korrupció és a Szervezett Bűnözés Elleni Hivatalról szóló törvény

Utolsó frissítés: 20/07/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Olaszország

Ez a szakasz Olaszország bírósági rendszeréről nyújt áttekintést.

Igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Az olasz bírósági rendszer a római ius civile-n alapul.

A bírói és az ügyészi funkciót az igazságszolgáltatási szervezet tagjai látják el. Az igazgatási funkciót az Igazságügyi Minisztérium látja el.

A bíráskodás a következő területekre osztható fel:

  • rendes polgári és büntető,
  • közigazgatási,
  • állami pénzügyi és gazdasági
  • katonai,
  • adóügyi bíráskodás.

A közigazgatási ügyekben az igazságszolgáltatást a regionális közigazgatási bíróságok (Tribunali Amministrativi Regionali vagy TAR) és az Államtanács (Consiglio di Stato) végzik.

Az állami pénzügyi és gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatást az Állami Számvevőszék (Corte dei conti) gyakorolja. Ezen ügyek főügyészének hivatala a számvevőszék mellett működik.

Az adóügyekben az igazságszolgáltatást a megyei adóügyi bizottságok és a helyi adóügyi bizottságok végzik.

A katonai ügyekben az igazságszolgáltatást a katonai bíróságok, a katonai fellebbviteli bíróság, a végrehajtást felügyelő katonai bíróság, a katonai bíróságokon működő katonai ügyészek, a katonai fellebbviteli bíróságon működő katonai főügyészek és a Semmítőszéken működő főügyész látják el.

A rendes polgári jogi és büntetőjogi ügyekben az igazságszolgáltatási feladatot az igazságszolgáltatási szervezet tagjai látják el, amely egyrészről az ítélkezési funkciót betöltő bírákat, másrészről az ügyészi hivatal nyomozási feladatot ellátó igazságügyi tisztviselőit jelenti.

A bíróságok igazgatása

Az Alkotmány a kormányzati szervek közül – különleges funkciója, szerepe és az igazságszolgáltatással való kapcsolata miatt – az Igazságügyi Minisztérium feladatává teszi a bírósági rendszer igazgatását.

Egy nagyon nehéz állami vizsgát követően a bírákat a saját döntésüknek megfelelő hatáskörű bíróságra jelölik ki. Nem jelölhetők ki, léptethetők elő, mozdíthatók el, helyezhetők át vagy vonhatók felelősségre a Consiglio Superiore della Magistratura vagy CSM (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács) döntése nélkül, és ebben az esetben is csak a különleges védelem biztosítékai mellett.

Minden bírákra vonatkozó ügy elbírálása a CSM hatáskörébe tartozik, amely biztosítja a bírák és jogállásuk függetlenségét.

Az Olasz Köztársaság elnöke egyben a CSM elnöke is.

Az Igazságügyi Minisztérium két szinten gyakorolja igazgatási és szervezési funkcióját:

  • A központi szervezetrendszeren belül (dipartimenti), főképpen Rómában, különös hatáskörök tekintetében pedig helyi szinten is,
  • Az igazságügyi hivatalokban, bíróságokon, fellebbviteli bíróságokon stb.

Az igazgatási szerep egyben az igazságszolgáltatási tevékenységet végző személyi állományért való felelősséget is jelenti.

A bíróságok (vagy ügyészségek) élén a következő személyek állnak:

  • A főtisztviselő, aki az igazságügyi tisztviselőkért (a bírákért vagy ügyészekért) felelős, és meghozza a hivatali döntéseket.
  • A bíróság igazgatója (dirigente), akinek feladata a lakosság számára nyújtandó igazságszolgáltatási tevékenységek megszervezése, valamint a bírák és ügyészek számára nyújtandó belső szervezeti támogatás biztosítása. A bíróság igazgatója áll az ügyviteli személyi állomány élén.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A bíróságok az alábbiak szerint tagolódnak:

Elsőfokú bíróságok

  • Békebírák (giudici di pace) – tiszteletbeli (nem hivatásos) bírák. Kisebb jelentőségű polgári és büntető ügyeket tárgyalnak.
  • Bíróságok (tribunali) – súlyosabb ügyeket tárgyalnak.
  • A büntetés-végrehajtást felügyelő hivatal (ufficio di sorveglianza) – első fokon büntetőügyeket tárgyal (elítéléssel, elítéltekkel kapcsolatos kérdések stb.).
  • Fiatalkorúak bírósága (tribunale per i minorenni).

Másodfokú bíróságok

Az elsőfokú döntéssel szemben tény- vagy jogkérdésben fellebbezés nyújtható be:

  • Fellebbviteli bíróság (corte d’appello)
  • Büntetés-végrehajtást felügyelő bíróságok (tribunale di sorveglianza) – másodfokú (és néhány különleges esetben elsőfokú) bíróság büntetőügyekben

Harmadfokú bíróságok

A legmagasabb fokú bíróság előtt jogsértés miatt lehet jogorvoslattal élni:

  • Legfelsőbb bíróság (corte di cassazione) – országos illetékességgel rendelkezik, és legfelsőbb fórumként ítélkezik.

A bíróságokon belül különleges egységek is vannak. Az esküdtek részvételével működő bíróság (corti d’assise) két hivatásos bíróból és hat esküdtből áll. Az esküdteket rövid időre az állampolgárok közül választják, hogy közreműködjenek az igazságszolgáltatásban, és a társadalom különböző rétegeit képviseljék. Ezek a bíróságok a súlyosabb bűncselekményekről döntenek (emberölés, súlyos erőszakos bűncselekmények és ehhez hasonló ügyek).

Az igazságügyi tisztviselők, akik a bírósági eljárás során az ügyész szerepét töltik be:

  • Első fokon eljáró ügyészek (procuratore della Repubblica presso il Tribunale) és helyettes ügyészek (sostituti procuratori)
  • Másodfokon eljáró főügyészek (procuratore generale presso la Corte d’appello) és helyettes főügyészek (sostituti procuratori generali)
  • A legfelsőbb bírósági főügyész (procuratore generale presso la Corte di cassazione) és helyettesei (sostituti procuratori generali)

Olaszországban az ügyészi funkciót igazságügyi tisztviselők töltik be, akik a hivatalvezető ügyész felügyelete alatt végzik tevékenységüket. Ez egyfajta hierarchiát eredményez, ami azonban csak az ügyészségekre jellemző.

A bírósági hierarchia

Polgári igazságszolgáltatás

Büntető igazságszolgáltatás

Fiatalkorúak igazságszolgáltatása

Büntetés-végrehajtást felügyelő igazságszolgáltatás

Első fok

Békebíró

Békebíró

Fiatalkorúak bírósága

Büntetés-végrehajtást Felügyelő Hivatal/Bíróság

Másodfok

Bíróság

Bíróság

A fellebbviteli bíróság különleges egysége

Büntetés-végrehajtást Felügyelő Bíróság

Fellebbviteli bíróság

Fellebbviteli bíróság

Jogsértésen alapuló jogorvoslat

Legfelsőbb bíróság (vagy Semmítőszék)

Legfelsőbb bíróság (vagy Semmítőszék)

Legfelsőbb bíróság (vagy Semmítőszék)

Legfelsőbb bíróság (vagy Semmítőszék)

Jogi adatbázisok

Az A link új ablakot nyit megolasz Igazságügyi Minisztérium honlapja az igazságszolgáltatásra, az Igazságügyi Minisztériumra, a különböző hivatalok feladataira és elérhetőségeire vonatkozó információkat tartalmaz.

A A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács honlapja olaszul, angolul és franciául nyújt tájékoztatást az olasz igazságszolgáltatási rendszerről.

Mindkét honlap ingyenesen elérhető.

Utolsó frissítés: 24/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Ciprus

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A bíróságok igazgatása

Ciprus 1960-ig brit gyarmat volt, így az ország jogrendszere szinte teljes egészében az angol jogrendszeren alapul; a jogszabályok elfogadására a common law, valamint a méltányosság elve alapján került sor.

A Ciprusi Köztársaság megalapítása óta hatályban lévő jogrendszer megtartotta az angol jogrendszer befolyását. A Ciprusi Köztársaság bíróságai a következő törvényeket alkalmazzák:

  • a Ciprusi Köztársaság alkotmánya (Σύνταγμα της Κυπριακής Δημοκρατίας),
  • az alkotmány 188. §-a alapján megtartott törvények,
  • a common law és a méltányosság elve,
  • a Képviselőház (Βουλή των Αντιπροσώπων) által elfogadott törvények.

A Ciprusi Köztársaság Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozását követően a Ciprusi Köztársaság alkotmányát az európai jog felsőbbségének elismerése érdekében módosították.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A ciprusi bírósági rendszer kétfokú: a Legfelsőbb Bíróság (Ανώτατο Δικαστήριο) (másodfok) és az alább felsorolt, különböző elsőfokú bíróságok alkotják:

  • LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (ΑΝΩΤΑΤΟ ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΟ)
  • KÖRZETI BÍRÓSÁGOK (ΕΠΑΡΧΙΑΚΑ ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΑ)
  • BÜNTETŐBÍRÓSÁGOK (ΚΑΚΟΥΡΓΙΟΔΙΚΕΙΑ)
  • CSALÁDJOGI BÍRÓSÁGOK (ΟΙΚΟΓΕΝΕΙΑΚΑ ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΑ)
  • BÉRLETI JOGVITÁK BÍRÓSÁGA (ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΑ ΕΛΕΓΧΟΥ ΕΝΟΙΚΙΑΣΕΩΝ)
  • MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG (ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΑ ΕΡΓΑΤΙΚΩΝ ΔΙΑΦΟΡΩΝ)
  • KATONAI BÍRÓSÁG (ΣΤΡΑΤΙΩΤΙΚΟ ΔΙΚΑΣΤΗΡΙΟ)

Jogi adatbázisok

Még nincs hivatalos jogi adatbázis. Számos magánszolgáltató által üzemeltetett jogi adatbázis létezik, amelyek közül egyesek előfizetés alapján, mások ingyenesen vehetők igénybe.

Ezek a bírósági ítéletekről és az elsődleges jogszabályokról tartalmaznak információkat.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megCiprus Legfelsőbb Bírósága (Ανώτατο Δικαστήριο Κύπρου)

Utolsó frissítés: 02/07/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Lettország

Ez a rész Lettország bírósági rendszeréről ad áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ág mellett Lettországban független, három szintű bírósági rendszer működik. Az alkotmány értelmében a bírói hatalmat a kerületi és a városi bíróságok, a regionális bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság, illetve – hadiállapot vagy szükségállapot esetén – a katonai bíróságok gyakorolják.

A bíróságok igazgatása

A A link új ablakot nyit megbírói hatalomról szóló törvény értelmében a bíróságok igazgatására hivatott fő állami szerv az Igazságügyi Minisztérium.

Az Igazságügyi Minisztérium:

  1. belső rendelkezéseket adhat ki a kerületi és városi bíróságok, a regionális bíróságok és a földhivatalok adminisztratív munkájának megszervezésére vonatkozóan;
  2. felhívhatja a kerületi és a városi bíróságokat, a regionális bíróságokat és a földhivatalokat azon információk közlésére, amelyekre törvényben és rendeletben meghatározott feladatainak ellátásához szüksége van;
  3. felelős a kerületi és városi bíróságok, a regionális bíróságok és a földhivatalok intézményi irányításáért;
  4. vizsgálatokat folytat le a kerületi és városi bíróságokon, a regionális bíróságokon és a földhivatalokban.

A Bírósági Hivatal (Tiesu administrācija) megszervezi és biztosítja a kerületi és városi bíróságok, a regionális bíróságok és a földhivatalok adminisztratív munkáját. Az igazságügyi miniszter felügyelete alatt működik, a miniszter pedig az Igazságügyi Minisztérium útján jár el.

A Legfelsőbb Bíróság (Augstākā tiesa) igazgatási szempontból nem kapcsolódik kerületi, városi, vagy regionális bíróságokhoz. A Legfelsőbb Bíróság munkáját a Legfelsőbb Bíróság elnöke szervezi. A Legfelsőbb Bíróságnál az adminisztratív feladatokat önálló részleg, a Legfelsőbb Bíróság Igazgatási Hivatala (Augstākās tiesas Administrācija) látja el.

Az Igazságszolgáltatási Tanács (Tieslietu padome) a bírósági rendszerre vonatkozó szakpolitika és stratégia kialakítása, valamint a bírósági rendszer munkájának jobb megszervezése érdekében tevékenykedő testületi szerv.

A bíróságok típusai: rövid leírás és hierarchia

Rendes bíróságok: elsőfokú bíróságok és fellebbviteli bíróságok

A kerületi és városi bíróságok (rajonu (pilsētu) tiesas) a polgári, közigazgatási és büntetőügyekben eljáró elsőfokú bíróságok. A kerületi vagy városi bíróságnak az adott kerületen vagy városon belül több helyen lehet szervezeti egysége. A kerületi vagy városi bíróságoknak lehet földhivatala. A földhivatal vezeti az ingatlan-nyilvántartást (amelyben az ingatlanokat és a hozzájuk kapcsolódó jogokat tartják nyilván), és elbírálja a nem vitatott követelések végrehajtása, a fizetési meghagyás és az árverési nyilatkozatok jóváhagyása iránti kérelmeket.

A regionális bíróságok (apgabaltiesas) három regionális bírósági bíróból álló tanácsban járnak el fellebbviteli fórumként, polgári, közigazgatási és büntetőügyekben. A regionális bíróságnak az illetékességi területén belül több helyen lehet szervezeti egysége.

A A link új ablakot nyit megbírói hatalomról szóló törvény értelmében katonai bíróságok hadiállapot vagy szükségállapot esetén működhetnek. A A link új ablakot nyit megkatonai bíróságokról szóló törvény értelmében a katonai bíróságok felállítását az igazságügyi miniszter rendeli el. Ilyen esetben egy vagy több elsőfokú katonai bíróság és egy katonai fellebbviteli bíróság kezdi meg működését.

Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróságot (Augstākā tiesa) a Szenátus – és annak három kollégiuma (departamenti) (Polgári Kollégium, Büntető Kollégium és Közigazgatási Kollégium) –, valamint két tanács (palātas) (Polgári Tanács és Büntetőtanács) alkotja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Legfelsőbb Bíróság jogkérdésben jár el fellebbviteli fórumként (kasācijas instance). A Legfelsőbb Bíróságnak 2014. december 31-ig két tanácsa volt (Polgári Tanács és Büntetőtanács), 2015. január 1-től 2016. december 31-ig azonban csak a polgári tanács működik.

A teljes ülés (plēnums) a Legfelsőbb Bíróság bíráinak általános ülése. Megvitatja a jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos, sürgős kérdéseket, emellett megválasztja a Fegyelmi Bíróság (Disciplinārtiesa) tagjait is. A Fegyelmi Bíróságot a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak hat bírája alkotja. A Fegyelmi Bíróságot a Bírói Fegyelmi Bizottság (Tiesnešu disciplinārkolēģija) által hozott határozatok jogszerűségének felülvizsgálata céljából hívják össze. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos sürgős kérdéseket nemcsak a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése vitathatja meg, hanem az érintett tanács vagy kollégium teljes ülése is.

Az Alkotmánybíróság (Satversmes tiesa) független igazságszolgáltatási szerv, amely az Alkotmányban és az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott jogkörén belül elbírálja a törvények és egyéb jogszabályok alkotmányosságával kapcsolatos ügyeket. Emellett az Alkotmánybíróságról szóló törvény által a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben is eljár.

Jogi adatbázisok

Lettországban a következő jogi adatbázisok érhetők el:

  1. Az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium weboldala, amely a bírósági rendszerre és annak tagjaira (közjegyzők, bírósági végrehajtók) vonatkozó információkat, valamint a bírósági rendszerhez kapcsolódó más weboldalakra mutató linkeket tartalmaz.
  2. Lettország nemzeti portálja: A link új ablakot nyit megLatvija.lv

A Latvija.lv weboldalról elérhetők a központi kormányzati és a helyi önkormányzati szervek internetes anyagai. Az információk témakörök szerint vannak rendezve.

A portál „e-szolgáltatások” (E-pakalpojumi) című szakasza olyan elektronikus szolgáltatásokhoz biztosít hozzáférést, amelyeket általában erre a célra rendszeresített, központi infrastruktúra segítségével nyújtanak. Ez a szakasz egy virtuális munkafelületet is tartalmaz, ahol a felhasználók központi kormányzati és helyi önkormányzati e-szolgáltatásokat igényelhetnek és vehetnek igénybe, figyelemmel kísérhetik e szolgáltatások teljesítését, és tájékoztatást kaphatnak az eredményekről.

A szolgáltatáskereső szakasz („Szolgáltatáskatalógus”, Pakalpojumu katalogs) a központi kormányzati és a helyi önkormányzati szolgáltatások központosított hozzáférési pontja. A „Szolgáltatáskatalógus” segítségével alapvető információk szerezhetők a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok szolgáltatásairól, a szolgáltatások igénylésének és igénybevételének feltételeiről, valamint a szolgáltatások költségeiről és leírásáról. Az online szolgáltatások leírása a vonatkozó forrásra mutató linket is tartalmaz (információ, weboldal, közvetlen link vagy e-szolgáltatás). A felhasználó a – különböző élethelyzetek szerint rendszerezett – katalóguson keresztül, vagy a portál keresőfunkcióinak használatával férhet hozzá az információkhoz. A központosított katalógus tartalmát a szolgáltatásokat nyújtó kormányzati szervek tartják karban.

A A link új ablakot nyit megLatvija.lv címen elérhető lett nemzeti portál célja, hogy a lettországi és a külföldi lakosok számára hozzáférést biztosítson a lett kormányzati szervek internetes anyagaihoz, valamint az intézmények széles köre által nyújtott e-szolgáltatások központi hozzáférési pontjaként szolgáljon.

A portálhoz való hozzáférés ingyenes.

Linkek

A link új ablakot nyit megNemzeti bírósági portál, A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróság, A link új ablakot nyit megAlkotmánybíróság, A link új ablakot nyit megBírósági Hivatal, A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

Utolsó frissítés: 15/06/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Litvánia

Ez az oldal Litvánia bíróságairól nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Litvániában 22 rendes és 3 szakosított (közigazgatási) bíróság létezik.

A bíróságok igazgatása

A bírósági önigazgatás legfőbb szerve a Bírói Közgyűlés (Visuotinis teisėjų susirinkimas), amelynek Litvánia valamennyi bírája tagja.

A bírósági önigazgatás végrehajtó szerve a 23 tagú litván Bírósági Tanács (Teisėjų taryba), amely biztosítja a bíróságok és a bírák függetlenségét.

A Bírák Fegyelmi Bírósága (Teisėjų garbės teismas) a bírósági önigazgatás azon intézménye, amely a bírák elleni fegyelmi ügyeket és a bírák által becsületsértés miatt tett bejelentéseket tárgyalja.

A Bíróságok Nemzeti Igazgatási Hivatala (Nacionalinės teismų administracija) biztosítja, hogy az igazságszolgáltatási intézmények hatékonyan működjenek, és segít a bíróságok és a bírák függetlenségének, valamint a bíróságok szervezeti autonómiájának szavatolásában.

Utolsó frissítés: 18/11/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata francia nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Luxemburg

Ebben a fejezetben a luxemburgi első- és másodfokú bíróságok felépítéséről adunk áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszer

A Luxemburgi Nagyhercegség igazságszolgáltatási rendszere egyrészt rendes bíráskodási ágra, másrészt közigazgatási bíráskodási ágra tagolódik. E két rendszert az Alkotmánybíróság egészíti ki.

Rendes bíróságok

Az első- és másodfokú bíróságok alkotmányos feladata a bírói hatalom gyakorlása, valamint az általános és helyi rendeletek alkalmazása annyiban, amennyiben ezek megfelelnek a törvényeknek.

1. Rendes bíróságok

Legfelsőbb Bíróság

A bírósági rendszer hierarchiájának csúcsán a Legfelsőbb Bíróság található, melySemmítőszékből, Fellebbviteli Bíróságból, valamint Főügyészségbőláll. Luxembourg városban található.

Kerületi bíróságok

A Luxemburgi Nagyhercegség két igazságszolgáltatási kerületre van felosztva, melyekben egy-egy kerületi bíróság működik, egy Luxembourg városban, egy pedig Diekirch-ben.

Békebíróságok

Luxemburgban három békebíróság működik, egy Luxembourg városban, egy Esch-sur-Alzette-ben (Luxembourg igazságszolgáltatási kerület), és egy Diekirch-ben (Diekirch igazságszolgáltatási kerület).

2. Különbíróságok

Legfelsőbb Társadalombiztosítási Tanács

A Legfelsőbb TársadalombiztosításiTanács (Conseil supérieur des assurances sociales) egy elnökből, a bírók által kinevezett tanácsadókból, és az Országos Egészségbiztosítási Alap (Caisse Nationale de Santé - CNS) két megbízottjából áll.

Társadalombiztosítási Választottbírósági Tanács

A Választottbírósági Tanács (Conseil arbitral de la sécurité sociale) egy elnökből és az Országos Egészségbiztosítási Alap (CNS) két megbízottjából áll.

Közigazgatási ághoz tartozó bíróságok

Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság

A Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság öt bíróból áll, egyetlen, három bíróból álló tanácsban jár el.

Közigazgatási Bíróság

A Közigazgatási Bíróság tíz bíróból áll, és három, három bíróból álló tanácsban jár el.

Jogi adatbázisok

Az Igazságügyi Minisztériumra, a jogi szakmákra, a törvényhozásra, a bíróságokra, a börtönökre, valamint a polgároknak nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó információk megtalálhatók az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium honlapján, ahol formanyomtatványokat és híreket is találhat az érdeklődő.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megLegilux

A link új ablakot nyit megIgazságszolgáltatási Portál

A link új ablakot nyit megKözigazgatási bíróságok

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

A link új ablakot nyit megLuxemburg Kormánya

Utolsó frissítés: 04/02/2015

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Magyarország

Ez a rész Magyarország bírósági rendszeréről ad áttekintést.

A bíróságok igazgatása

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke

A bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el, munkáját egy általános elnökhelyettes, továbbá elnökhelyettesek és az OBH segíti. Az OBH elnökének igazgatási munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli. Az OBH elnöke felelős a központi igazgatásért, annak hatékonyságáért, és azért, hogy a feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el. A jogkörei gyakorlása során az OBH elnöke határozatot hoz, szabályzatot és ajánlást ad ki.

Az OBH elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az OBH elnökévé csak bíró választható.

Az Országos Bírói Tanács

A bíróságok központi igazgatásának felügyeletét – testületként – az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el. Az OBT székhelye Budapest, létszáma 15 fő. Hivatalból tagja a Kúria elnöke, a további 14 bíró tagot a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

A bírósági szervezet

A Magyarországon az igazságszolgáltatást az alábbi bíróságok gyakorolják:

  • a Kúria;
  • az ítélőtáblák;
  • a törvényszékek;
  • a járásbíróságok és
  • a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.

A bíróságok illetékességi területe általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, és a bíróság neve jelzi a bíróság székhelyét.

Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben, de egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, és csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el tisztségükből. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, nem lehetnek politikai pártok tagjai, illetve nem folytathatnak politikai tevékenységet.

A bírósági hierarchia

Járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróságok

A járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokon tárgyalják az ügyeket (2012. december 31-ig a helyi bíróságok és munkaügyi bíróságok).

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, valamint munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyeket (és a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyeket) tárgyalnak.

A járásbíróságokon és közigazgatási és munkaügyi bíróságokon csoportok létesíthetők meghatározott jellegű ügyek intézésére.

Törvényszékek

A törvényszékek a törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, valamint a járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el.

A törvényszékeken tanácsok, csoportok, valamint büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A különböző kollégiumok összevontan is működhetnek.

Meghatározott ügyeket katonai tanácsok tárgyalnak a kijelölt törvényszékeken és illetékességi területtel.

Ítélőtáblák

Ítélőtáblák Debrecenben, Szegeden, Budapesten, Győrben és Pécsett működnek. Az ítélőtáblák feladata a járásbíróságok és a törvényszékek határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása a törvényben meghatározott ügyekben, továbbá a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyek tárgyalása.

Az ítélőtáblákon tanácsok, illetve büntető és polgári kollégiumok működnek.

Illetékességi területek

  • Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye;
  • Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye;
  • Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
  • Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye;
  • Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér megye, Heves megye, Pest megye, Nógrád megye.

A Kúria

A Kúria Magyarország legfőbb bírói szerve, székhelye Budapest. A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és e feladata ellátása érdekében jogegységi határozatokat hoz, amelyek a bíróságokra kötelezőek.

A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A Kúria elnökévé csak bíró választható. A Kúria elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökhelyetteseit.

A Kúria

  • elbírálja (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszékek és az ítélőtáblák határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat;
  • elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket;
  • a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz;
  • joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát;
  • elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé;
  • dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
  • dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
  • eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

A Kúrián ítélkező és jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.

Utolsó frissítés: 12/04/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Málta

Ez a szakasz a máltai bírósági rendszerről nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A máltai bírósági rendszer alapvetően kétszintű rendszer, amely bíró vagy törvényszéki bíró elnöklete alatt működő elsőfokú bíróságokból, valamint fellebbviteli bíróságokból áll. A felsőbírósági hatáskörben eljáró fellebbviteli bíróság három bírából áll, és az egyesbíró által elnökölt elsőfokú bíróság határozatai elleni fellebbezéseket bírálja el. Az alsóbb szintű bírósági hatáskörben eljáró fellebbviteli bíróság egyesbíró elnökletével jár el, és a törvényszéki bíró által elnökölt elsőfokú bíróság határozatai elleni fellebbezéseket bírálja el. Léteznek olyan, különböző mértékű hatáskörökkel rendelkező törvényszékek is, amelyek konkrét jogterületekre szakosodtak. Az e törvényszékek határozatai elleni fellebbezések szinte mindegyikét az alsóbb szintű bírósági hatáskörben eljáró fellebbviteli bíróság tárgyalja, a többi fellebbezést pedig a felsőbírósági hatáskörben eljáró fellebbviteli bíróság.

A bíróságok igazgatásáért a miniszterelnök által kinevezett, a bíróságokért felelős főigazgató felel. Őt a polgári bíróságok és törvényszékek hivatalvezetője, a büntetőbíróságok és törvényszékek hivatalvezetője, a gozói bíróságok és törvényszékek hivatalvezetője, valamint a támogatási szolgáltatásokért felelős igazgató segíti.

A bíróságokért felelős főigazgató viseli a felelősséget a bírósági részleg irányításáért és igazgatásáért (ideértve a nyilvántartásokat, az irattárakat és más szolgáltatásokat), valamint ő a bírósági részleg vezetője. A bírósági részlegen feladatokat ellátó valamennyi vezető bírósági tisztségviselő a bíróságokért felelős főigazgató utasításai alapján végzi munkáját, és neki tartozik elszámolással.

A bíróságok típusai – rövid leírás

Az alábbi táblázat az egyes bíróságok rövid bemutatását tartalmazza.

A bírósági hierarchia

fellebbviteli bíróság

másodfok

fellebbviteli fórum

A fellebbviteli bíróság a polgári bíróságok felsőbírósági és alsóbb szintű bírósági hatáskörében hozott határozatai elleni fellebbezéseket tárgyalja.

(i) ez a bíróság tárgyalja a polgári bíróság első kollégiuma és a polgári bíróság családjogi csoportjának határozatai elleni fellebbezéseket.

(ii) szintén ez a bíróság tárgyalja a törvényszék polgári jogi hatáskörében hozott, valamint a kisösszegű perek törvényszéke és a közigazgatási törvényszékek határozatai elleni fellebbezéseket.

(i) három bírából áll.

(ii) egyesbíróként jár el.

fellebbviteli büntetőbíróság

másodfok

fellebbviteli fórum

Ez a bíróság felsőbírósági hatáskörében eljárva a büntetőbíróság által elítélt személyek fellebbezéseit bírálja el.

Ez a bíróság alsóbb szintű bírósági hatáskörében eljárva a büntetőbíróságként eljáró törvényszék által elbírált ügyekben előterjesztett fellebbezéseket tárgyalja.

három bírából áll

egyesbíróként jár el

büntetőbíróság

első fok

Ez a bíróság büntetőbíróságként jár el, és a törvényszék hatáskörét meghaladó büntetőügyeket tárgyalja.

egyesbíró elnökletével jár el, akit kilencfős esküdtszék segíthet

polgári bíróság:

a polgári bíróság első kollégiuma

a polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportja

a polgári bíróság családjogi csoportja

első fok

A polgári bíróság első kollégiuma jár el azon polgári és/vagy kereskedelmi jogi ügyekben, amelyek meghaladják a törvényszék hatáskörét. Alkotmányjogi hatáskörében eljár továbbá az alkotmány, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény által védett emberi jogok és alapvető szabadságok megsértésével kapcsolatos ügyekben.

A polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportja önkéntes illetékességi kikötés alapján eljáró bíróság, amely szellemi fogyatékkal élő személyek cselekvőképességének korlátozása vagy cselekvőképtelenné nyilvánítása ügyében jár el, gondnokot rendel ki e személyek részére, dönt az örökség megnyitásáról, és megerősíti a végrendeleti végrehajtót. Feladata továbbá a titkos végrendeletek őrzése.

Ez a bíróság jár el az összes családjogi ügyben, így a házasság érvénytelenítése, a különválás, a házasság felbontása, a tartás és a gyermekek feletti felügyeleti jog kérdésében.

egyesbíró elnökletével jár el

egyesbíró elnökletével jár el

egyesbíró elnökletével jár el

törvényszék

első fok

Polgári ügyekben a törvényszék csak alsóbb szintű elsőfokú hatáskörrel rendelkezik, ami általában a legfeljebb 15 000 EUR összegű követelésekre korlátozódik.

Büntetőügyekben a bíróság hatásköre kettős: a saját hatáskörébe tartozó ügyekben büntetőbíróságként, a büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében pedig vizsgálóbíróságként jár el.

(i) Büntetőbíróság – ez a bíróság a legfeljebb hathavi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények ügyében jár el.

(ii) Vizsgálóbíróság – ez a bíróság folytatja le az előzetes vizsgálatot a büntetendő cselekmények ügyében, és az ügy iratait továbbítja a főügyésznek. Ha a vádlott nem emel kifogást, a főügyész a legfeljebb tízévi szabadságvesztéssel büntetendő ügyekben tárgyalás és elbírálás céljából visszautalhatja az ügyet a büntetőbíróságként eljáró törvényszékhez.

egy törvényszéki bíró elnökletével jár el

gozói törvényszék

első fok

Polgári ügyekben a gozói törvényszék kettős hatáskörrel rendelkezik:

alsóbb szintű hatásköre azonos a Málta szigetén működő megfelelő bíróság hatáskörével; felsőbírósági hatásköre pedig – az alkotmányjogi hatáskörön kívül – azonos a máltai polgári bíróság első kollégiumának, valamint a polgári bíróság önkéntes illetékességi csoportjának hatáskörével.

Büntetőügyekben a gozói törvényszék hatásköre azonos a máltai – büntetőbíróságként és vizsgálóbíróságként eljáró – törvényszék hatáskörével.

egy törvényszéki bíró elnökletével jár el

fiatalkorúak bírósága

első fok

A fiatalkorúak bírósága tárgyalja a 16 év alatti kiskorúak elleni vádakat, és jár el a velük kapcsolatos egyéb eljárásokban, továbbá gondozást elrendelő végzéseket is hozhat.

egy törvényszéki bíró elnökletével és két tag részvételével jár el

kisösszegű perek törvényszéke

első fok

Ez a törvényszék egyszerűsített eljárásban, méltányossági és jogi elvek alapján dönt a 5 000 EUR összegnél alacsonyabb pénzkövetelések ügyében.

egy döntőbíró elnökletével jár el

Jogi adatbázisok

Több online szolgáltatás is elérhető az A link új ablakot nyit megIgazságügyi, Kulturális és Helyi Önkormányzati Minisztérium hivatalos kormányzati honlapján keresztül. A máltai és angol nyelven elérhető honlap a minisztériumról, a bíróságokról, a bírósági rendszerről és a bírákról, a Főügyészi Hivatalról, a bírósági szolgáltatásokról és a jogi szolgáltatásokról tartalmaz információkat.

Az alábbi linkek az igénybe vehető, különböző bírósági és jogi szolgáltatásokra mutatnak:

A link új ablakot nyit megIgazságügyi, Kulturális és Helyi Önkormányzati Minisztérium
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások - ítéletek online
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások - bírósági eljárások
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások - teremhasználat
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások - statisztikák
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások - bírósági árverés
A link új ablakot nyit megBírósági szolgáltatások - polgári jogi nyomtatványok (máltai nyelven)
A link új ablakot nyit megBírósági szakértők
A link új ablakot nyit megJogi szolgáltatások (máltai jogszabályok)
Utolsó frissítés: 04/05/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Hollandia

Ez a szakasz a hollandiai bírósági rendszert tekinti át.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A bíróságok igazgatása

Az Igazságszolgáltatási Tanács a bírósági rendszer része, magának a tanácsnak az igazságszolgáltatás azonban nem feladata. A Tanács számos feladatot vett át az igazságügyi minisztertől. Ezek operatív jellegű feladatok, így többek között a költségvetés-elosztás, a pénzügyi gazdálkodás felügyelete, a személyzeti politika, az információs és kommunikációs technológiák és az elhelyezés. A Tanács segíti a bíróságokat az e területeken felmerülő feladataik végrehajtásában. Emellett feladata a bírósági rendszer minőségének előmozdítása és az olyan új jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadás, amelyek az igazságszolgáltatásra is kihatással vannak. A Tanács nyilvános és politikai vitákban a bírói kar szóvivőjeként is eljár.

A Tanács feladatai (a szó legtágabb értelmében vett) operatív kérdésekhez, költségvetési kérdésekhez, valamint az igazságszolgáltatás minőségi szempontjaihoz kapcsolódnak.

A Tanács kulcsszerepet tölt be a bírósági rendszer költségvetésének előkészítésében, végrehajtásában és az azzal való elszámolásban. A költségvetési rendszer alapja a Tanács által fenntartott munkateher-mérési rendszer. A Tanács ösztönzi és felügyeli a bíróságok napi működését érintő operatív eljárások kidolgozását. A szóban forgó konkrét feladatok közé a személyzeti politika, az elhelyezés, az információs és kommunikációs technológiák és a külkapcsolatok tartoznak. A Tanács számos jogszabályban foglalt hatásköre lehetővé teszi számára e feladatok végrehajtását. A Tanács például a működési politika tekintetében hatáskörrel rendelkezik kötelező erejű általános utasítások kiadására, igaz, e hatáskörét a lehető legritkábban gyakorolja.

A Tanács felelősségi körébe tartozik az igazságügyi és a bírósági tisztviselők felvétele, kiválasztása és képzése. E területeken feladatait a bírósági tanácsokkal rendszeresen konzultálva látja el. A Tanácsnak jelentős befolyása van a bírósági tanács tagjainak kinevezésében is.

A bírósági rendszer minősége tekintetében a Tanács feladatai közé tartozik az egységes jogalkalmazás előmozdítása és az igazságszolgáltatás minőségének javítása. A bírósági határozatok tartalmában mutatkozó átfedésekre figyelemmel e területen a Tanács nem rendelkezik kötelező hatáskörrel.

A Tanácsnak általános tanácsadó feladata is van. Tanácsot ad a kormánynak azokkal az új jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek kihatással vannak a bírósági rendszerre. Ez a bírósági tanácsok tagjaival folytatott folyamatos konzultáció alapján zajlik.

Bár a Tanács formális hatáskörökkel is rendelkezik, a Tanács és a bíróságok közötti kapcsolat nem tekintendő hierarchikusnak. A Tanács elsődleges céljának azt tekinti, hogy a bíróságokat feladataik végrehajtásában támogassa. A különböző feladatok megfelelő teljesítésének érdekében a Tanács rendszeresen konzultál a bírósági elnökökkel, operatív igazgatókkal, részlegvezetőkkel és a képviselők bizottságával (a bíróságok képviselőiből álló tanácsadó testület).

A bíróságok típusai – rövid ismertető

Kerületi bíróságok

Hollandia 11 kerületre oszlik, melyek mindegyike saját bírósággal rendelkezik. Mindegyik bírósághoz több alkerületi bíróság tartozik. A kerületi bíróság legfeljebb öt részlegből áll. Ezek között mindig szerepel a közigazgatási, a polgári, a büntetőügyi és az alkerületi részleg. A családjogi és ifjúsági ügyeket gyakran, valamint néha az idegenrendészeti ügyeket is külön részlegbe sorolják. A bíróság elnöksége szabadon dönt ezekben a kérdésekben.

Részlegek

Alkerület

Az állampolgárok viszonylag egyszerűen tudják ügyeiket az alkerületi részleg elé vinni. Ez azt jelenti, hogy jogukban áll saját ügyükben érvelni, és nem szükséges ügyvéddel képviseltetni magukat a bíróságon. A polgári jog tekintetében minden bérleti, részletvételi és foglalkoztatási ügyet, és minden, legfeljebb 25 000 eurót érintő jogvitát az alkerületi bíró tárgyal.

A büntetőjog területén az alkerületi bíró csak kisebb bűncselekményekkel foglalkozik. Ezek gyakran olyan ügyek, amelyekben a rendőrség vagy az ügyész egyezséget javasolt. Ha e javaslatot a vádlott elutasítja, akkor az ügy az alkerületi bíró elé kerül. Az alkerületi bíró általában közvetlenül az ülést követően szóbeli ítéletet hirdet.

Büntetőjog

A büntetőügyi részleghez tartozó bírák elé azok a büntetőügyek kerülnek, amelyekkel nem alkerületi bíró foglalkozik. Ezeket az ügyeket egyesbíró vagy három bíróból álló teljes tanács tárgyalja. A teljes összetételű tanács a bonyolultabb ügyek mellett minden olyan ügyet tárgyal, amelyben az ügyész egy évnél hosszabb börtönbüntetést kér.

Polgári jog / családjog

A polgári részleg olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyek nem tartoznak az alkerületi bíró hatáskörébe. Ezek többségében egyesbíró hoz határozatot, de a bonyolultabb ügyekkel itt is három bíróból álló teljes tanácsok foglalkoznak. Számos kerületi bíróságnak külön részlege van családi és ifjúsági ügyekre, ha az ilyen ügyek száma jelentős.

Közigazgatási jog

Kevés kivételtől eltekintve a közigazgatási jogvitákat a kerületi bíróság tárgyalja; sok esetben a közigazgatási jogi részleg előtti tárgyalást a közigazgatási hatóságok előtti kifogásolási eljárás előzi meg. Ezeket az ügyeket általában egyesbíró tárgyalja, de a kerületi bíróság itt is dönthet úgy, hogy a bonyolult vagy alapvető kérdéseket érintő ügyekhez három bírát jelöl ki. Ha a kérdéses kerületi bíróságnak nincs külön részlege az idegenrendészeti ügyek kezelésére, az ilyen ügyekkel a közigazgatási jogi részleg vagy annak valamely osztálya foglalkozik. A köztisztviselőket és a szociális biztonsági kérdéseket érintő ügyekben a fellebbezés egy szakosított fellebbviteli bíróság – a központi fellebbviteli bíróság – hatáskörébe, míg a legtöbb egyéb esetben az Államtanács államigazgatási jogi részlegének hatáskörébe tartozik.

Courts of Appeal

A 11 kerület négy fellebbviteli bírósági illetékességi területre oszlik, melyek a következők: Hága, Amszterdam, Arnhem-Leeuwarden, valamint 's-Hertogenbosch. A büntetőjog és a polgári jog vonatkozásában a fellebbviteli bíróságok bírái csak olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyekben a kerületi bíróság által hozott ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be. A fellebbviteli bíróság újra megvizsgálja az ügy tényállását és levonja saját következtetéseit. A legtöbb esetben a fellebbviteli bíróság határozata Hollandia legfelsőbb bíróságához benyújtott semmisségi kérelem útján megtámadható. A büntetőügyek és a polgári ügyek mellett a fellebbviteli bíróság – közigazgatási bírósági minőségében – az adómegállapítások elleni valamennyi fellebbezéssel is foglalkozik.

Szakosított bíróságok

A Központi Fellebbviteli Bíróság olyan fellebbviteli fórum, amely elsősorban a szociális biztonsággal és a közszolgálattal kapcsolatos jogi területeken jár el. E területeken a Központi Fellebbviteli Bíróság a legfelsőbb bírói fórum. A bíróság székhelye Utrechtben van.

A Kereskedelmi és Ipari Fellebbviteli Bíróság olyan szakosított közigazgatási bíróság, amely a társadalmi-gazdasági tárgyú közigazgatási jog területén felmerülő jogvitákban dönt. Emellett ez a fellebbviteli bíróság egyes törvényekhez – például a versenyjogi vagy a távközlési törvényhez – kapcsolódó fellebbezésekben is dönt. A bíróság székhelye Hágában van.

A legfelsőbb bíróság

Hollandia Legfelsőbb Bírósága – amelynek székhelye Hágában van – azt vizsgálja, hogy az alacsonyabb szintű bíróság határozata meghozatala során megfelelően alkalmazta-e a jogot. Ebben a szakaszban az alacsonyabb szintű bíróság által megállapított tényállást már nem vizsgálják. A semmisségi kérelem ezért jelentős szerepet tölt be a jog egységességének előmozdításában.

Jogi adatbázisok

Információk A link új ablakot nyit mega hollandiai bírósági rendszernek szentelt weboldalon találhatók.

Az ítélkezési gyakorlatot egy A link új ablakot nyit megjogi adatbázis tartalmazza.

Az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes?

Igen, a hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA holland bírósági rendszer

Utolsó frissítés: 07/03/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Ausztria

Ez az oldal az ausztriai bíróságokról nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – a bírósági rendszer

A törvényhozó és a végrehajtó hatalom mellett a jogállam harmadik hatalmi ága az igazságszolgáltatás. A szövetségi alkotmány értelmében a rendes bíróságok a szövetségi szinthez tartoznak. Az igazságszolgáltatás minden szinten elválik a végrehajtástól. Külön szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás minden olyan területére, amelyen független bírói testületek járnak el.

Ausztria igazságszolgáltatási rendszere – a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium mellett – a rendes bíróságokat, az ügyészséget, az előzetes letartóztatásukat és a tényleges büntetésüket töltő személyeket őrző büntetés-végrehajtási intézeteket, valamint a próbára bocsátási rendszer – döntően magánfenntartású – létesítményeit foglalja magában.

  1. A rendes bíróságok (ordentliche Gerichte) állami intézmények, amelyek formális eljárás keretében polgári jogi igényekről és kötelezettségekről, valamint büntetőjogi vádakról döntenek. A törvény alapján létrehozott bíróságokon szolgáló bírák függetlenek, pártatlanok és elmozdíthatatlanok, és csak a jogszabályoknak vannak alárendelve.
  2. Az ügyészségek (Staatsanwaltschaften) különleges, a bíróságoktól különálló szervek. Elsődleges feladatuk a közérdek védelme a büntető igazságszolgáltatás terén. Ezen belül feladatuk a nyomozások lefolytatása, a vádemelés, valamint a büntetőeljárásban a vád képviselete. Az ügyészek a rendes bírósági rendszerhez tartoznak.
  3. A büntetés-végrehajtási intézetek az ítéletek végrehajtásáért felelnek.
  4. A próbára bocsátással foglalkozó szolgálatok létesítményei szintén az igazságszolgáltatási rendszer részei. Felügyelik a feltételesen elítélt és a feltételesen szabadságra bocsátott személyeket. Ezeket a feladatokat nagyrészt magánszervezetek látják el, a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt.

Az igazságszolgáltatás igazgatásának csúcsán a szövetségi igazságügyi miniszter áll; a miniszter irányítása alatt működő Szövetségi Igazságügyi Minisztérium a legfelsőbb szintű szövetségi közigazgatási szervek egyike. A szövetségi igazságügyi miniszter a szövetségi kormány tagja; feladata az összes kapcsolódó szolgálat politikai koordinálása, irányítása és általános felügyelete.

Ausztriában a rendes bíróságokon kívül Alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof), Közigazgatási Törvényszék (Verwaltungsgerichtshof), valamint – 2014. január 1. óta – közigazgatási bíróságok is működnek. Szövetségi szinten működik a Szövetségi Közigazgatási Bíróság (Bundesverwaltungsgericht) és a Szövetségi Adóügyi Bíróság (Bundesfinanzgericht); mindkettő székhelye Bécsben található, de más városokban is vannak regionális irodáik. Emellett minden tartománynak van saját tartományi közigazgatási bírósága (Landesverwaltungsgericht). Ezek a bíróságok Ausztriában nem tartoznak az igazságszolgáltatási rendszerhez.

A rendes bíróságok szintjei

  • körzeti bíróságok (Bezirksgerichte),
  • tartományi bíróságok (Landesgerichte), amelyeket „elsőfokú törvényszékeknek” (Gerichtshöfe erster Instanz) is neveznek,
  • tartományi felsőbíróságok (Oberlandesgerichte), amelyeket „másodfokú törvényszékeknek” (Gerichtshöfe zweiter Instanz) is neveznek, valamint
  • a Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof).

Jogi adatbázisok

Az A link új ablakot nyit megosztrák igazságügyi portál általános tájékoztatást nyújt az osztrák jogrendszerről.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az A link új ablakot nyit megosztrák igazságügyi portálhoz való hozzáférés ingyenes.

Utolsó frissítés: 29/08/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Lengyelország

Ez az oldal Lengyelország bírósági rendszeréről ad áttekintését.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A lengyel alkotmány VIII. fejezete foglalkozik a bíróságokkal és törvényszékekkel, és felsorolja a Lengyelországban az igazságszolgáltatás ellátásával megbízott szerveket, amelyek a következők:

  • a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy)
  • a rendes bíróságok (sądy powszechne)
  • a közigazgatási bíróságok (sądy administracyjne)
  • a katonai bíróságok (sądy wojskowe).

A bíróságok igazgatása

A bíróságok típusai – rövid leírás

A rendes bíróságok közé a fellebbviteli bíróságok (sądy apelacyjne), valamint a területi (sądy okręgowe) és a kerületi (sądy rejonowe) bíróságok tartoznak. Ezek a bíróságok többek között büntető, polgári, családjogi, fiatalkorúakkal kapcsolatos, kereskedelmi jogi, munkajogi és társadalombiztosítási ügyekben ítélkeznek – mindazon ügyek kivételével, melyek különleges bíróság (pl. katonai bíróság) hatáskörébe tartoznak. Szintén a rendes bíróságok vezetik a földhivatali és jelzálog-nyilvántartásokat, valamint a zálogjogi nyilvántartást, az országos bírósági nyilvántartást és az országos bűnügyi nyilvántartást.

A közigazgatási bíróságok közé a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Naczelny Sąd Administracyjny) és a regionális közigazgatási bíróságok – vajdaságonként vagy régiónként egy bíróság (wojewódzkie sądy administracyjne) – tartoznak.

A Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) Lengyelország legfőbb bírósági szerve. Az egyéb bíróságok határozatainak felülvizsgálata útján biztosítja a jogszabály-értelmezés és a jogalkalmazás következetességét. A Legfelsőbb Bíróság nem rendes bíróság.

A lengyel jogrendszerben az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) nem tartozik a rendes bíróságok közé. Az Alkotmánybíróság az alábbi kérdésekben ítélkezik:

  • a nemzeti jogszabályok és a nemzetközi szerződések alkotmányossága
  • a nemzeti jogszabályok azon nemzetközi szerződéseknek való megfelelése, amelyeket ratifikálásuk előtt a parlamentnek jóvá kell hagynia
  • a központi állami szervek által alkotott jogi rendelkezések, a ratifikált nemzetközi szerződések és a nemzeti törvények alkotmánynak való megfelelése
  • a politikai pártok céljainak és tevékenységének alkotmányossága
  • alkotmányossági panaszok.

Az Állambíróság (Trybunał Stanu) a legmagasabb állami funkciókat betöltő (vagy a múltban betöltött) személyek ellen az alkotmány vagy más jogszabály megsértése miatt indított ügyekben ítélkezik.

A bírósági hierarchia

  • Kerületi bíróságok (sądy rejonowe) – általában elsőfokú bíróság
  • Területi bíróság (sądy okręgowe) – fellebbviteli, illetve egyes esetekben elsőfokú bíróság
  • Fellebbviteli bíróság (sądy apelacyjne) - fellebbezés
  • Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy) – legfőbb igazságszolgáltatási szerv.

Jogi adatbázisok

A rendes bíróságokról szóló információkra, a bíróságok internetes oldalaira és elérhetőségükre (cím, telefonszám, e-mail stb.) mutató linkeket a A link új ablakot nyit megLengyel Igazságügyi Minisztérium (tájékoztató a bíróságokról) weboldalán találja.

Utolsó frissítés: 10/12/2012

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Portugália

Ez a szakasz a portugál bírósági rendszerről nyújt áttekintést.

Bíróságok – Általános alapelvek

A portugál alkotmány 202. és azt követő cikkei meghatározzák az igazságszolgáltatásra vonatkozó alapelveket és a portugál bíróságok tevékenységét. A bíróságok független szervek, amelyek hatáskörébe tartozik a nép nevében történő igazságszolgáltatás. Feladatuk az állampolgárok jogainak és jogos érdekeinek védelme, a demokratikus jogállamiságot sértő cselekmények megtiltása, valamint a köz- vagy magánjogi jogviták eldöntése.

A bíróságok függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Határozataik kötelező erővel bírnak az összes köz- és magánjogi jogalanyra, és elsőbbséget élveznek minden más hatóság döntésével szemben.

A bírósági tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha az emberi méltóság, a közerkölcs védelme, vagy az eljárás megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében az érintett bíróság indokolt, írásos végzés útján másként dönt.

Az igazságszolgáltatás szervezete – a bírósági rendszer

Az Alkotmány 209. és ezt követő cikkei alapján Portugáliában kétféle bíróság működik: a polgári bíróságok és a közigazgatási bíróságok. Rendelkezik továbbá más bíróságokról is: az Alkotmánybíróságról (Tribunal Constitucional), a Számvevőszékről (Tribunal de Contas), választottbíróságokról (tribunais arbitrais) és békebíróságokról (julgados de paz).

A polgári és büntető hatáskörrel bíró rendes bíróságok rendszere három szintre tagolódik. A hierarchiában fentről lefelé haladva, csökkenő illetékességi terület szerint ezek a következők: a Legfelsőbb Bíróság (Supremo Tribunal de Justiça, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed), a fellebbviteli bíróságok (tribunais da relação, bírósági kerületenként egy, valamint kettő a portói bírósági kerületben) és a körzeti bíróságok (tribunais de comarca, első fokon).

Az elsőfokú rendes bíróságok három kategóriába tartoznak a kereset tárgyától és a perértéktől függően: általános hatáskörű bíróságok, szakosított hatáskörű bíróságok (büntetőügyek, családjogi ügyek, kiskorúak ügyei, munkajogi ügyek, kereskedelmi jogi ügyek, tengerészeti ügyek és a büntetés-végrehajtás) vagy különleges hatáskörűek (polgári, büntető vagy összevont divíziók, polgári vagy büntető ügyszakok; kiskorúak ügyeivel foglalkozó polgári vagy büntető ügyszakok).

A közigazgatási bíróságok közé tartoznak az elsőfokú közigazgatási és adóügyi bíróságok, a központi közigazgatási bíróságok (északi és déli), valamint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság (Supremo Tribunal Administrativo, országos illetékességgel).

A bíróságok közötti hatásköri és illetékességi összeütközéseket jogszabályi előírások alapján a Tribunal de Conflitos oldja fel.

A bíróságok típusai – rövid ismertető

A portugál jogrendszerben a következő típusú bíróságok működnek:

  • Az Alkotmánybíróság, amelynek fő feladata a törvények és egyéb jogszabályok alkotmányosságának vagy jogszerűségének megítélése, valamint a mulasztásos alkotmánysértés megállapítása;
  • A Számvevőszék a legmagasabb szintű testület, amelynek hatáskörébe a közkiadások jogszerűségének vizsgálata, valamint jogszabályi előírások alapján hozzá benyújtandó pénzügyi beszámolók ellenőrzése tartozik;
  • A rendes bíróságok, amelyek polgári- és büntetőügyekben általános hatáskörrel bírnak, minden más olyan ügyben is eljárnak, amelyek nem tartoznak más bíróság hatáskörébe. Ide tartozik a Legfelsőbb Bíróság, a másodfokú bíróságok (főszabály szerint a fellebbviteli bíróságok) és az elsőfokú bíróságok (főszabály szerint a körzeti bíróságok).
  • A közigazgatási és adóügyi bíróságok, amelyek feladata a közigazgatási és adóügyi jogviták eldöntése. Ide tartozik a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, a központi közigazgatási bíróságok, a körzeti közigazgatási bíróságok és az adóügyi bíróságok.
  • A békebíróságok sajátos bíróságok, amelyek az 15 000 eurót meg nem haladó pertárgyértékű polgári jogviták elbírálására rendelkeznek hatáskörrel.
  • Háború idején haditörvényszékek (tribunais militares) is felállíthatók.

Hasznos linkek

A link új ablakot nyit megAlkotmánybíróság

A link új ablakot nyit megSzámvevőszék

A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróság

A link új ablakot nyit megLisszaboni Fellebbviteli Bíróság

A link új ablakot nyit megPortói Fellebbviteli Bíróság

A link új ablakot nyit megCoimbrai Fellebbviteli Bíróság

A link új ablakot nyit megGuimarãesi Fellebbviteli Bíróság

A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Közigazgatási Bíróság

A link új ablakot nyit megDéli Központi Közigazgatási Bíróság

Utolsó frissítés: 13/09/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Románia

A portál e szakasza áttekintést nyújt Románia bíróságairól.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszer

A romániai bírósági rendszer alapelveit, felépítését és szervezetét a román alkotmány és a bíróságok szervezetéről szóló 304/2004. sz. törvény határozza meg.

A bírósági rendszer az alábbi bíróságokból épül fel:

  • Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék;
  • fellebbviteli bíróságok;
  • törvényszékek;
  • szakosított törvényszékek;
  • körzeti bíróságok, valamint
  • katonai bíróságok.

A bíróságok hierarchiája

A A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Románia legfelsőbb bíróságaként működik. Gondoskodik a jogszabályok egyéb bíróságok általi egységes értelmezéséről és alkalmazásáról.

  • A 15 fellebbviteli bíróság illetékességi területén törvényszékek és szakosított törvényszékek működnek.
  • A 42 törvényszék a megyék szintjén, valamint Bukarestben került felállításra, székhelyük főszabály szerint a megyeszékhelyeken található.
  • A 4 szakosított törvényszék a gyermekeket érintő és családjogi ügyek, illetve a kereskedelmi ügyek elbírálására létrehozott különleges bíróságként működik (1, illetve 3).
  • A törvényszékek illetékességi területén 176 körzeti bíróság működik.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A 42 törvényszék mindegyikének illetékességi területén több bíróság végez igazságszolgáltatási tevékenységet.

A 176 működő bíróság mindegyike megyei szinten, illetve Bukarest kerületeiben került felállításra.

Az egyes bíróságokat az irányítási jogkörrel felruházott elnök vezeti. A bíróságok szakosított kollégiumait a kollégium elnöke vezeti. A bíróság irányításával kapcsolatos általános kérdésekről minden bíróságon egy-egy vezető bizottság határoz.

A katonai bíróságok a következők: 4 katonai törvényszék, bukaresti területi katonai törvényszék és bukaresti katonai fellebbviteli bíróság. Minden katonai törvényszék a katonai egységek jogállásával rendelkezik.

  • A A link új ablakot nyit megMagisztratúra Legfelsőbb Tanácsa a bírák függetlenségét garantáló alkotmányos szerv. Gondoskodik továbbá a jogszabályok, valamint az alkalmassági és szakmai etikai követelmények betartásáról a bírói és az ügyészi hivatás gyakorlása során.
  • Az A link új ablakot nyit megigazságügyi minisztérium hozzájárul a bírósági rendszer megfelelő működéséhez, biztosítja az igazságszolgáltatás mint közszolgáltatás megfelelő feltételekkel történő működését, valamint védelmezi a jogrendet, az állampolgárok jogait és szabadságait.

Jogi adatbázisok

Az alábbi jogi adatbázisok érhetők el az interneten:

Ingyenes-e a jogi adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, a jogi adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megAz igazságszolgáltatás szervezete – Románia

A link új ablakot nyit megA hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megtalálása

Utolsó frissítés: 10/02/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Szlovénia

Ez az oldal Szlovénia bírósági rendszeréről nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A Szlovák Köztársaságban minden bíróság rendes bíróság, és az alkotmányosság, a függetlenség és a jogállamiság elvével összhangban ítélkeznek.

A bíróságok típusai – rövid leírás

Az egységes bírósági rendszer általános hatáskörű, illetve szakosított bíróságokból épül fel.

  • Az általános hatáskörű bíróságok közé tartozik 44 helyi, 11 körzeti és 4 felsőbíróság, valamint a Legfelsőbb Bíróság.
  • A szakosított bíróságok közé tartozik 3 munkaügyi bíróság, 1 munkaügyi és szociális bíróság és egy munkaügyi és szociális felsőbíróság (amelyek munkaügyi és társadalombiztosítási jogvitákban döntenek), valamint a közigazgatási bíróság, amely közigazgatási jogvitákban nyújt jogvédelmet és felsőbírósági jogállással bír.

Az államügyészség különleges helyet foglal el az igazságszolgáltatás rendszerében, mivel független állami hatóság, de a végrehajtó hatalmi ágnak is része. A legfőbb államügyészt a Nemzetgyűlés nevezi ki.

Az Alkotmánybíróság a legfőbb bírói hatóság az alkotmányosság, a jogérvényesség, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmében. Hatalmában áll jogszabályokat megsemmisíteni valamely jogi aktus egészének vagy részének hatályon kívül helyezésével.

Az alkotmánybírákat a Nemzetgyűlés nevezi ki a köztársasági elnök javaslata alapján. Kilenc bírát választanak kilencéves időtartamra, és a bírák nem választhatók újra. Állami hatóságok nem jogosultak beavatkozni az Alkotmánybíróság, a szakosított és általános hatáskörű bíróságok bíráinak munkájába és ítéleteibe.

Jogi adatbázisok

A szlovéniai bíróságokra vonatkozó további információk A link új ablakot nyit mega Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának hivatalos weboldalán találhatók.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságszolgáltatási szervek

Utolsó frissítés: 02/11/2016

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata szlovák nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Szlovákia

Ez a rész Szlovákia bírósági rendszeréről ad áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Igazságszolgáltatás

Szlovákiában az igazságszolgáltatást a rendes bíróságok és a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága gyakorolja.

A bírói hatalmat független és pártatlan bíróságok gyakorolják. A bírósági ügyek valamennyi szinten elkülönülnek a többi nemzeti hatóság ügyeitől.

Az igazságszolgáltatásért a bíróság elnöke felelős.

A bíróságok igazgatása

A szlovákiai bíróságok igazgatását a törvényeknek megfelelően a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma mellett a bírósági elnökök látják el, akik egyben a bíróságok vezetői is. A bíróságok igazgatását jogszabály által előírt mértékben a bírósági igazgatási vezetők is ellátják.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A rendes bírósági rendszer

  • körzeti bíróságok (54)
  • regionális bíróságok (8)
  • A Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
  • Szakosított Büntetőbíróság

A bírósági hierarchia

A bíróságokról és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 757/2004 sz. törvény értelmében:

  1. A körzeti bíróságok elsőfokú bíróságként járnak el polgári és büntetőügyekben, kivéve, ha a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályok eltérően rendelkeznek.
  2. A körzeti bíróságok járnak el választási ügyekben is, amennyiben külön jogszabály ezt írja elő.
  3. A regionális bíróságok járnak el másodfokú bíróságként a körzeti bíróságok által első fokon elbírált polgári és büntetőügyek esetében.
  4. A bírósági eljárásokra vonatkozó szabályok határozzák meg, hogy a regionális bíróságok mely polgári és büntetőügyekben járnak el elsőfokú bíróságként.
  5. A regionális bíróságok járnak el elsőfokú bíróságként közigazgatási ügyekben, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.
  6. A regionális bíróságok egyéb ügyekben is eljárnak, amennyiben külön törvény eltérően nem rendelkezik (a személyes adatoknak az informatikai berendezések jogosulatlan használatával szembeni védelméről és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 166/2003 sz. törvény és a lehallgatás elleni védelemről szóló törvény).
  7. A Legfelsőbb Bíróság jár el és határoz a következő ügyekben:
    • a regionális bíróságok és a Szakosított Büntetőbíróság határozatai elleni rendes fellebbezések,
    • a körzeti bíróságok, regionális bíróságok, a Szakosított Büntetőbíróság és a Legfelsőbb Bíróság határozatai elleni rendkívüli fellebbezések,
    • bíróságok és hatóságok közötti, az ügy tárgya alapján megállapított hatáskörre vonatkozó viták,
    • valamely ügynek az illetékes bíróságtól eltérő bírósághoz utalása, amennyiben az eljárási jogszabályok ezt írják elő,
    • egyéb esetekben, amennyiben azt törvény vagy nemzetközi szerződés írja elő.

A Legfelsőbb Bíróság végzi a jogszerűen lezárt esetekben a bíróságok határozathozatalának felülvizsgálatát.

A Legfelsőbb Bíróság előmozdítja továbbá a törvények és egyéb jogilag kötelező erejű rendelkezések egységes értelmezését és következetes alkalmazását:

  • saját ítélkezési tevékenységén keresztül,
  • a törvények és egyéb általános jogilag kötelező erejű rendelkezések értelmezésének egységesítését célzó vélemények elfogadásával,
  • a különös fontossággal bíró, jogerős bírósági határozatoknak a Legfelsőbb Bíróság „véleményeinek gyűjteményében” és a Szlovák Köztársaság bírósági határozatai között történő közzétételével.

Jogi adatbázisok

További információkat a A link új ablakot nyit megSzlovák Igazságügyi Minisztérium weboldalán olvashat.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium

Utolsó frissítés: 18/05/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Finnország

Ez a rész a finnországi bírósági rendszerről nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Tág értelemben véve a finn bírósági rendszer a következőkből áll:

  • független bíróságok; általános, közigazgatási és szakosított bíróságok;
  • bűnüldöző hatóságok;
  • a végrehajtással foglalkozó hatóságok (amelynek feladata az ítéletek végrehajtása);
  • a szabadságvesztéssel foglalkozó hatóságok (amelybe beletartozik a szabadságvesztést kiszabó ítéletek végrehajtása is);
  • állami jogi segítségnyújtás, ügyvédek és engedéllyel rendelkező jogi tanácsadók.

Az igazságszolgáltatás utalhat kizárólag a bíróságokra.

A finn Alkotmány 98. cikke sorolja fel a különböző bíróságokat. A rendes bíróságok a következők: a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbviteli bíróságok és a körzeti bíróságok. Az általános közigazgatási bíróságok a következők: a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság és a helyi közigazgatási bíróságok.

A legfelsőbb igazságszolgáltatási hatáskört polgári és büntetőügyekben A link új ablakot nyit mega Legfelsőbb Bíróság, közigazgatási ügyekben pedig A link új ablakot nyit mega Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság gyakorolja. A két legfelsőbb bíróság működési körében emellett felügyeletet gyakorol a jogszabályok alkalmazása fölött.  Finnországban szakosodott bíróságok is vannak, ezekről külön törvények rendelkeznek.

A bírák független és autonóm helyzetét az Alkotmány egyik rendelkezése biztosítja, amely szerint bíró csak bírósági határozattal mozdítható el hivatalából. A bírák beleegyezésük nélkül csak akkor helyezhetők át másik álláshelyre, ha az áthelyezés a bírósági rendszer átszervezésének részét képezi.

Az Alkotmány 21. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét – késedelem nélkül és megfelelő módon – törvényes hatáskörrel rendelkező bíróság vagy valamely más hatóság tárgyalja. A 21. cikk (2) bekezdése értelmében a nyilvánosságra hozatal, a meghallgatáshoz és az indokolással ellátott határozathoz való jog, valamint az adott határozat megfellebbezéséhez való jog a tisztességes bírósági eljárás és a megfelelő ügyintézés egyéb garanciáihoz hasonlóan a törvény erejénél fogva biztosított. Ez a cikk a bírói tevékenység tekintetében egyes minőségi követelményeket is meghatároz.

A bíróságok igazgatása

A bírósági igazgatással és a bíróságokat érintő fejlesztésekkel kapcsolatos kötelezettségek és feladatok jelentős része elsősorban az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik.

Kiegészítő információk

A link új ablakot nyit megA finn bíróságok honlapja tartalmaz információt a finn bírósági rendszerről. Ez egy egyablakos portál azok számára, akik a bíróságokra, ügyészekre, végrehajtókra, jogsegélyirodákra vonatkozóan keresnek tájékoztatást.

A honlapon például a fellebbviteli és közigazgatási bíróságok legfrissebb ítélkezési gyakorlata is megtalálható.

Az ingyenes A link új ablakot nyit megFinlex adatbázisban a bíróságok ítélkezési gyakorlata, a finnországi törvények eletronikus változata, továbbá a finn törvények és határozatok fordítása is megtalálható.

Utolsó frissítés: 09/02/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata svéd nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Svédország

Ez az oldal a svédországi bírósági rendszerről nyújt tájékoztatást.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

A bíróságok típusai – rövid leírás

Igazságszolgáltatási rendszer alatt általában a jogállamiságért és jogbiztonságért felelős hatóságokat és szerveket szokás érteni. Az igazságszolgáltatási rendszer oszlopai a bíróságok, de ide sorolhatók a bűnmegelőzésért és nyomozásért felelős hatóságok is, köztük a következők:

Az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos feladatokat más hatóságok is elláthatnak, így például a A link új ablakot nyit megVégrehajtási Szolgálat.

A bírósági hierarchia

Svédországban két bírósági rendszer működik egymás mellett:

  • a rendes bíróságok, amelyek polgári és büntetőügyekben járnak el, valamint
  • az általános közigazgatási bíróságok, amelyek a közigazgatással kapcsolatos ügyekben járnak el.

A rendes bíróságok szervezetrendszere háromszintű: körzeti bíróságok, fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság.

A közigazgatási bíráskodás rendszere szintén háromszintű: közigazgatási bíróságok, közigazgatási fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság. Dessutom finns det några specialdomstolar som avgör tvister inom olika specialområden.

A bíróságok igazgatása

A bíróságokkal kapcsolatos ügyekkel az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium foglalkozik, beleértve az eljárási szabályokat és a bíróságok szervezetét is. Sem a kormánynak, sem más szervnek nincs azonban beleszólása abba, hogy a bíróságok az egyes ügyekben hogyan járjanak el.

A A link új ablakot nyit megBíróságok Országos Igazgatási Testülete az állami bíróságok, az állami közigazgatási bíróságok, a bérleti és a haszonbérleti ügyekkel foglalkozó regionális döntőbíróságok és az A link új ablakot nyit megOrszágos Költségmentességi Hatóság központi igazgatási szerve.

Utolsó frissítés: 06/11/2012

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Anglia és Wales

Ez a rész az angliai és a walesi bíróságokról nyújt rövid áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Az Egyesült Királyságon belül három joghatósági terület van: Anglia és Wales, Skócia, valamint Észak-Írország. Ezen az oldalon az Anglia és Wales joghatósága alá tartozó bíróságokkal foglalkozunk.

A bíróságok igazgatása

Az igazgatási jogkört Anglia és Wales számos bírósága tekintetében a Her Majesty’s Courts and Tribunals Service (A link új ablakot nyit megHMCTS – Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata) gyakorolja. A HMCTS az A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium, vagyis az angliai és walesi igazságszolgáltatási rendszerért felelős tárca egyik hivatala.

A bíróságok típusai és a bírósági hierarchia – rövid leírás

Angliában és Walesben a büntetőügyeket a békebíróságok (magistrates' courts), a Koronabíróság (Crown Court), a Felsőbíróság kollégiumai (divisional courts of the High Court) és a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) büntető kollégiuma tárgyalják.

Angliában és Walesben a polgári ügyeket a megyei bíróságok (county courts), a Felsőbíróság (High Court) és a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) polgári kollégiuma tárgyalják.

Az Egyesült Királyságban a végső fellebbviteli fórum büntető- és polgári ügyekben egyaránt az Egyesült Királyság új Legfelsőbb Bírósága (Supreme Court), skót büntetőügyekben azonban nem lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezni.

Az angliai és a walesi bíróságokról részletesebb információk az angliai és a walesi rendes bíróságokat ismertető oldalon, valamint a A link új ablakot nyit megHer Majesty's Courts and Tribunals Service (Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata) honlapján találhatók. Az egyes angliai és walesi közigazgatási döntőbíróságokra és szakosított bíróságokra vonatkozó információk az angliai és walesi szakosított bíróságokat bemutató oldalon találhatók.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megHMCTS, A link új ablakot nyit megIgazságügyi Minisztérium, A link új ablakot nyit megHer Majesty’s Courts and Tribunals Service

Utolsó frissítés: 12/06/2017

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Észak-Írország

Ez az oldal az észak-írországi bíróságokról ad áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Az Egyesült Királyság területe három joghatóságra oszlik: Anglia és Wales, Skócia, valamint Észak-Írország.

A bíróságok típusai – rövid leírás

A Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court)

2009-ben az Egyesült Királyság új Legfelsőbb Bírósága vette át a Lordok Háza Fellebbviteli Bizottságának (Appellate Committee) hatáskörét. Ez a bíróság vette át a királyi Államtanács Igazságügyi Bizottságára (Judicial Committee of the Privy Council) átruházott feladatokat is (amely bizottság a Nemzetközösség több független országában, az Egyesült Királyság tengerentúli területein és a brit koronagyarmatokon a legmagasabb fokú fellebbviteli bíróság).

A Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Királyság végső fellebbviteli fóruma büntető- és polgári ügyekben egyaránt, jóllehet skót büntetőügyekben a Legfelsőbb Bírósághoz nem lehet fellebbezni. Ilyen ügyekben általában csak akkor engedélyezik a Legfelsőbb Bírósághoz történő fellebbezést, ha a köz számára jelentős jogkérdésről van szó.

Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal)

A Fellebbviteli Bíróság tárgyalja a Koronabíróság (Crown Court) büntetőügyekben hozott határozataival, illetve a Felsőbíróság (High Court) polgári ügyekben hozott határozataival szembeni fellebbezéseket.

A Felsőbíróság (High Court)

A Felsőbíróság polgári ügyekben, valamint másodfokon büntetőügyekben jár el, és jogosult magánszemélyek vagy szervezetek tevékenységének felülvizsgálatára, azok jogszerű és tisztességes eljárásának ellenőrzése érdekében. A Felsőbíróság általában olyan ügyekben jár el, amelyekben a keresetben foglalt követelés értéke meghaladja a 30 000 GBP-t. Egyes esetekben a 30 000 GBP-t meghaladó ügyeket a Felsőbíróság a megyei bíróság (county court) elé utalhatja, és viszont, a 30 000 GBP-nál kisebb értékű ügyeket a megyei bíróság is átteheti a Felsőbíróság elé.

A Felsőbíróság három kollégiumra tagolódik, amelyek a következők:

  • Családjogi Kollégium (Family Division)
    A Családjogi Kollégium összetett, ellenkérelemmel érintett bontópereket, gyámsági, örökbefogadási ügyeket, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeket stb. tárgyal. Hatáskörébe tartoznak a békebíróságok (Magistrates’ Court) és a megyei bíróságok házassági jogi ügyekben hozott határozataival szembeni fellebbezések, a mentális betegségben szenvedő személyeket érintő ügyek és az egyszerű hagyatéki ügyek.
  • Királynői Fellebbviteli Kollégium (Queen's Bench Division)
    A Királynői Fellebbviteli Kollégium nagyobb és/vagy összetett kártérítési igényeket tárgyal. Korlátozott számban foglalkozik a békebíróságoktól vagy a Koronabíróságtól érkező fellebbezésekkel, működésük ellenőrzése céljából felülvizsgálja a szervezetek jogszerű tevékenységeit, továbbá sajtóperekben, becsületsértési és rágalmazási ügyekben jár el.
  • Kancelláriai Kollégium (Chancery Division)
    A Kancelláriai Kollégium letéti ügyletekkel, vitatott végrendeletekkel, társaságok felszámolásával, csődeljárásokkal, jelzáloghitelekkel, jótékonysági szervezetekkel, vitatott jövedelmekkel (általában jövedelemadóval) stb. kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

Koronabíróság (Crown Court)

A Koronabíróság a következő ügyekkel foglalkozik:

  • súlyosabb bűncselekmények, amelyeket bíró és esküdtszék tárgyal;
  • a békebíróságok általi elítélések, amelyeket követően az ügyek a büntetés kiszabása céljából a Koronabíróság elé kerülnek.

A Koronabíróság súlyosabb szabadságvesztés-büntetést és bírságot szab ki, mint a békebíróság.

Megyei bíróságok (County Courts)

A megyei bíróságok polgári ügyeket tárgyalnak, bíró vagy körzeti bíró (district judge) előtt. A megyei bíróságok előtti ügyek értéke általában 30 000 GBP alatti (illetve 45 000 GBP alatti méltányosság alapján elbírált ügyekben). A magasabb értékű ügyeket a Felsőbíróság tárgyalja (lásd fentebb). Értéküktől függetlenül megyei bíróság előtt kell megindítani a szabályozott hitelmegállapodásokkal kapcsolatos kereseteket.

A megyei bíróságok által tárgyalt ügyek például:

  • a bérbeadó és a bérlő közötti viták: például birtok (birtokvisszaszerzés), bérletidíj-hátralék, javítások;
  • fogyasztóvédelmi ügyek: például hibás áruk vagy hiányos szolgáltatások;
  • személyi sérüléssel kapcsolatos keresetek (gondatlanságból eredő sérülések): például közlekedési balesetek, az útburkolati lyukakba eséses balesetek, munkahelyi balesetek;
  • ellenkérelemmel nem érintett bontóperek, de csak néhány megyei bíróságon;
  • faji és nemi alapon történő megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek;
  • adósságproblémák: például hitelezők kifizetés iránti igénye;
  • munkaügyi problémák: például esedékes bér vagy végkielégítés;
  • a békebíróságoktól érkező fellebbezések, amelyeket bíró tárgyal (és legalább két laikus bíró, ha az alperes fiatalkorú);

Kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyek

A megyei bíróságok kis értékű követelésekkel kapcsolatos ügyeket is tárgyalnak. Általában kis értékű követelésnek minősül a legfeljebb 3000 GBP értékű követelés.

Békebíróságok (Magistrate's Court)

A békebíróságok büntetőügyekkel és egyes polgári ügyekkel foglalkoznak. Az ügyeket körzeti (békebírósági) bíró tárgyalja.

  • Büntetőügyek a békebíróság előtt
    A békebíróságok olyan bűncselekményeket tárgyalnak, ahol a vádlott esküdtszék előtti tárgyalásra nem jogosult. Ezek az úgynevezett kisebb bűncselekmények. A kisebb bűncselekmények esetén a maximálisan kiszabható büntetés hathónapos szabadságvesztés-büntetés és/vagy 5 000 GBP-ig terjedő bírság.
    A békebíróságok olyan bűncselekményeket is tárgyalnak, ahol a vádlott választhatná az esküdtszék előtti tárgyalást, de úgy dönt, hogy ügyét a békebíróság tárgyalja. Ha a vádlott az esküdtszék előtti tárgyalást választja, az ügyet átteszik a Koronabírósághoz.
  • Fiatalkorúak bírósága (Youth Court)
    A fiatalkorúak bírósága 10–17 éves fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozik. A fiatalkorúak bírósága a békebíróság részét képezi, az ügyeket körzeti (békebírósági) bíró tárgyalja, valamint két szakképzett laikus bíró. Amennyiben a fiatalkorút olyan, nagyon súlyos bűncselekménnyel vádolják, amelynek esetében a felnőttekre kiszabható büntetés 14 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés-büntetés, a fiatalkorúak bírósága átadhatja őt a Koronabíróságnak.
  • Polgári ügyek a békebíróság előtt
    A békebíróságok csak korlátozott számú, a következő típusú polgári ügyekkel foglalkoznak:
    • egyes polgári jogi tartozások: például jövedelemadó-hátralékok, társadalombiztosítási járulékok, héa-hátralékok, kamatlábak;
    • engedélyek: például sörözők és klubok engedélyeinek megadása, megújítása vagy visszavonása;
    • egyes házassági jogi problémák: például tartás vagy házastárs kitiltása a közös otthonból;
    • gyermekjólét: például helyi hatóság általi gondozásba vétellel vagy felügyelettel kapcsolatos végzések, örökbefogadási eljárások és a gyermek lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos végzések.

Halottkémi bíróságok (Coroners’ Courts)

A hirtelen, erőszakos vagy természetellenes halálesetek körülményeit vizsgálják ki.

A bírósági hierarchia

További részletek és az észak-írországi bírósági struktúra szervezeti ábrája az A link új ablakot nyit megÉszak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján található.

A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatásáért az Észak-Írország joghatósága szerinti területen az A link új ablakot nyit megÉszak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat (Northern Ireland Courts and Tribunals Service) felelős.

Ez azt jelenti, hogy a Szolgálat:

  • igazgatási segítséget nyújt az észak-írországi bíróságok és bírák számára;
  • végrehajtja a polgári bíróságok ítéleteit az Ítélet-végrehajtó Hivatal (Enforcement of Judgements Office) által nyújtott, központosított végrehajtó szolgálat révén;
  • igazgatási segítséget nyújt a különböző törvényszékek számára.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÉszak-ír Bírósági és Törvényszéki Szolgálat

Utolsó frissítés: 28/08/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata angol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Igazságszolgáltatási rendszerek a tagállamokban - Skócia

Ez a rész a skóciai bíróságokról nyújt áttekintést.

Az igazságszolgáltatás szervezete – bírósági rendszerek

Az Egyesült Királyságon belül három joghatósági terület van: Anglia és Wales, Skócia, valamint Észak-Írország.

A bíróságok igazgatása

Skóciában a A link új ablakot nyit megSkót Bírósági Szolgálat (Scottish Court Service) felelős a bíróságok igazgatásáért. A Skót Bírósági Szolgálat független jogi személy, elnöke a Lord President, Skócia legfelsőbb bírája.

A bíróságok típusai és a bírósági hierarchia – a főbb bíróságok rövid bemutatása

A skóciai bíróságok szervezete a következőképpen épül fel:

A büntetőbíróságok előtti eljárás lehet „esküdtszéki eljárás” (ezt a legsúlyosabb esetekben alkalmazzák, amikor is az ügyet esküdtszék előtt tárgyalják) vagy „egyszerűsített eljárás” (ezt kevésbé súlyos esetekben alkalmazzák, ilyenkor az ügyet egyesbíró tárgyalja).

A Legfelsőbb Büntetőbíróság (High Court of Justiciary) vezetője a vezető főbíró (Lord Justice General), aki egyúttal a bíróság elnöke (Lord President) is. Ez az ország legfelsőbb szintű büntetőbírósága, amely a legsúlyosabb – pl. emberöléssel vagy nemi erőszakkal kapcsolatos – ügyekben jár el. A bíróság egyúttal büntetőügyekben a végső fellebbviteli fórum.

A legtöbb büntetőügyben (esküdtszéki és egyszerűsített ügyekben egyaránt) a rendőrbíróság (Sheriff Court), a kevésbé súlyos egyszerűsített ügyekben pedig a békebíróság (Justice of the Peace Court) jár el. Ez utóbbi békebírákból áll (akik jogvégzett tanácsadóval együtt eljáró laikus bírák, vagy jogvégzett, fizetett békebírák).

A polgári bíróságok számos jogvitában eljárnak, ideértve a követelésbehajtást, a családjogi pereket és a kereskedelmi ügyeket. Skóciában a polgári ügyekben eljáró legfelsőbb szintű bíróság a Legfelsőbb Polgári Bíróság (Court of Session). A Legfelsőbb Polgári Bíróság egyrészt a Külsőházból (Outer House) áll, amely a fellebbviteli szakaszt megelőzően jár el az ügyekben, másrészt pedig a Belsőházból (Inner House), amely elsősorban fellebbezésekkel foglalkozik. Vezető bírája az elnök (Lord President).

Jogkérdésben az Egyesült Királyság új Legfelsőbb Bíróságához (Supreme Court) lehet fellebbezést benyújtani.

A rendőrbíróságok a Legfelsőbb Polgári Bíróság előtt felmerülő ügyekhez hasonló ügyekkel foglalkoznak, emellett pedig egyszerűsített eljárást is lefolytathatnak jogi képviseletet nem igénylő olyan ügyekben, ahol a pertárgy értéke nem haladja meg az 5 000 GBP összeget.

A Skóciai bíróságokra vonatkozó részletes tájékoztatás a A link új ablakot nyit megSkót Bírósági Szolgálat weboldalán található.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSkót Bírósági Szolgálat, A link új ablakot nyit megSkót kormány

Utolsó frissítés: 18/05/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.