Az igazságszolgáltatási rendszer felépítése – bírósági rendszerek

Az észt Alkotmány előírja, hogy az igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok végzik, amelyek tevékenységükben függetlenek. A bíróságoknak az Alkotmánnyal és az egyéb jogszabályokkal összhangban kell végezniük az igazságszolgáltatást. Az Alkotmány értelmében az igazságszolgáltatás az észtországi bírósági rendszer kizárólagos hatáskörébe tartozik. Feladatai ellátása során a bíróság mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom területétől elkülönül.

Észtország bírósági rendszere háromszintű. A megyei és a közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságok.

Észtországban négy megyei bíróság működik: a Harju megyei bíróság, a Viru megyei bíróság, a Tartu megyei bíróság és a Pärnu megyei bíróság. Észtországban két közigazgatási bíróság működik: a tallinni közigazgatási bíróság és a tartui közigazgatási bíróság. A megyei és a közigazgatási bíróságok további bíróságokra oszlanak.

A körzeti bíróságok másodfokú bíróságok, amelyek az elsőfokú bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el. Két körzeti bíróság van: a tallinni körzeti bíróság és a tartui körzeti bíróság.

A legmagasabb szintű bíróság a Legfelsőbb Bíróság, amely a másodfokú bíróságok határozataival szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmeket bírálja el. Az észt bírósági rendszerben nincs elkülönült alkotmánybíróság. Az alkotmányossági felülvizsgálatot végző bíróság feladatát a Legfelsőbb Bíróság látja el.

A bíróságok igazgatása

Az első- és másodfokú bíróságok igazgatását az Igazságügyi Minisztérium a Bíróságok Igazgatási Tanácsával együttesen végzi. A Bíróságok Igazgatási Tanácsa a bírósági rendszer működtetésére létrehozott tanácsadó testület; munkáját a Legfelsőbb Bíróság elnöke irányítja. Az első- és másodfokú bíróságok működését az állami költségvetésből, az Igazságügyi Minisztérium költségvetésén keresztül finanszírozzák. A Legfelsőbb Bíróság önállóan végzi saját igazgatását, és saját költségvetéssel rendelkezik.

A Bíróságok Igazgatási Tanácsának tagjai:

• a Legfelsőbb Bíróság elnöke (egyben a Tanács elnöke is);
• öt bíró, akiket valamennyi bíró együttes ülésén (en banc), három évre jelölnek ki;
• az észt parlament két tagja;
• egy ügyvéd, akit az ügyvédi kamara elnöksége jelöl ki;
• a legfőbb ügyész vagy egy általa kijelölt másik ügyész;
• az igazságügyi biztos vagy az általa kijelölt képviselő;
• az igazságügyi miniszter vagy az általa kijelölt képviselő, aki részt vesz a tanács ülésein, és felszólalási joggal rendelkezik.

Az igazságügyi miniszter összehívhatja az üléseket, de szavazati joggal nem rendelkezik.

A Tanács hagyja jóvá:

• a bíróságok illetékességének, szervezetének, a bíróságok és bírósági épületek pontos helyének, a bíróságokon tartósan szolgálatot teljesítő bírák számának, valamint az ülnökök számának meghatározását;
• a bíróságok elnökeinek e tisztségre való jelölését és felmentését;
• a bíróságok belső szabályzatait;
• a bírójelöltek számát;
• a bírósági épületek kezelőinek kiegészítő díjazását;
• a bírósági információs rendszerből származó nyilvántartási adatok összegyűjtésére és benyújtására vonatkozó eljárást;
• az ülnökök díjazásának módját és mértékét.

A Tanácsnak:

• előzetes véleményt kell nyilvánítania a bíróságok éves költségvetésének megállapítása és módosítása során alkalmazott elvekről;
• véleményt kell nyilvánítania a Legfelsőbb Bíróság megüresedett bírói tisztségére jelentkező jelöltekről;
• véleményt kell nyilvánítania a bírák felmentéséről;
• előzetesen meg kell tárgyalnia a Legfelsőbb Bíróság elnöke által a parlamentnek benyújtandó, a bíróságok igazgatását és az igazságszolgáltatást, valamint az egységes jogalkalmazást érintő áttekintő jelentést;
• a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy az igazságügyi miniszter kezdeményezésére egyéb ügyeket is meg kell tárgyalnia.

A bírósági hierarchia

Észtország bírósági rendszere háromszintű:

• A megyei bíróságok és a közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságok.
• A körzeti bíróságok (fellebbviteli bíróságok) másodfokú bíróságok.
• A Legfelsőbb Bíróság a legfelsőbb szintű fellebbviteli bíróság (semmítőszék).

Általános hatáskörű bíróságként a megyei bíróságok polgári, büntető- és szabálysértési ügyeket tárgyalnak. A közigazgatási bíróságok elsőfokú bíróságként a törvény által hatáskörükbe utalt közigazgatási ügyeket tárgyalják. A körzeti bíróságok másodfokú bíróságok, amelyek a megyei és közigazgatási bíróságok határozatait vizsgálják meg fellebbezés esetén. A Legfelsőbb Bíróság a legmagasabb szintű bíróság, amely a körzeti bírósági határozatok ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmeket bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság egyben az alkotmányossági felülvizsgálatot végző bíróság is.

Jogi adatbázisok

Az észt jogrendszerről szóló általános információk megtalálhatók az Igazságügyi Minisztérium weboldalán.

Az észt bírósági rendszer áttekintése megtalálható a bírósági weboldalon.

Ingyenes-e az adatbázishoz való hozzáférés?

Az észt jogrendszerre és bírósági rendszerre vonatkozó információk ingyenesen hozzáférhetők.