A bíróságok igazgatása

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke

A bíróságok központi igazgatását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el, munkáját egy általános elnökhelyettes, továbbá elnökhelyettesek és az OBH segíti. Az OBH elnökének igazgatási munkáját az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli. Az OBH elnöke felelős a központi igazgatásért, annak hatékonyságáért, és azért, hogy a feladatait – miként ezt a törvény rögzíti – a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával lássa el. A jogkörei gyakorlása során az OBH elnöke határozatot hoz, szabályzatot és ajánlást ad ki.

Az OBH elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az OBH elnökévé csak bíró választható.

Az Országos Bírói Tanács

A bíróságok központi igazgatásának felügyeletét – testületként – az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el. Az OBT székhelye Budapest, létszáma 15 fő. Hivatalból tagja a Kúria elnöke, a további 14 bíró tagot a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

A bírósági szervezet

A Magyarországon az igazságszolgáltatást az alábbi bíróságok gyakorolják:

• a Kúria;
• az ítélőtáblák;
• a törvényszékek;
• a járásbíróságok és
• a közigazgatási és munkaügyi bíróságok.

A bíróságok illetékességi területe általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, és a bíróság neve jelzi a bíróság székhelyét.

Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben, de egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, és csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el tisztségükből. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, nem lehetnek politikai pártok tagjai, illetve nem folytathatnak politikai tevékenységet.

A bírósági hierarchia

Járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróságok

A járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróságok első fokon tárgyalják az ügyeket (2012. december 31-ig a helyi bíróságok és munkaügyi bíróságok).

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, valamint munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó ügyeket (és a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyeket) tárgyalnak.

A járásbíróságokon és közigazgatási és munkaügyi bíróságokon csoportok létesíthetők meghatározott jellegű ügyek intézésére.

Törvényszékek

A törvényszékek a törvényben meghatározott ügyekben első fokon járnak el, valamint a járásbíróságok és közigazgatási és munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket bírálják el.

A törvényszékeken tanácsok, csoportok, valamint büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási-munkaügyi kollégiumok működnek. A különböző kollégiumok összevontan is működhetnek.

Meghatározott ügyeket katonai tanácsok tárgyalnak a kijelölt törvényszékeken és illetékességi területtel.

Ítélőtáblák

Ítélőtáblák Debrecenben, Szegeden, Budapesten, Győrben és Pécsett működnek. Az ítélőtáblák feladata a járásbíróságok és a törvényszékek határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása a törvényben meghatározott ügyekben, továbbá a törvény által hatáskörükbe utalt egyéb ügyek tárgyalása.

Az ítélőtáblákon tanácsok, illetve büntető és polgári kollégiumok működnek.

Illetékességi területek

• Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye;
• Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye;
• Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
• Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye;
• Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér megye, Heves megye, Pest megye, Nógrád megye.

A Kúria

A Kúria Magyarország legfőbb bírói szerve, székhelye Budapest. A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és e feladata ellátása érdekében jogegységi határozatokat hoz, amelyek a bíróságokra kötelezőek.

A Kúria elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A Kúria elnökévé csak bíró választható. A Kúria elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökhelyetteseit.

A Kúria

• elbírálja (törvényben meghatározott ügyekben) a törvényszékek és az ítélőtáblák határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat;
• elbírálja a felülvizsgálati kérelmeket;
• a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz;
• joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát;
• elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé;
• dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
• dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és
• eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

A Kúrián ítélkező és jogegységi, önkormányzati, valamint elvi közzétételi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási-munkaügyi kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.