Ez a rész áttekintést ad a magyar ítélkezési gyakorlatról, valamint leírást és linkeket közöl az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisokhoz.
Információk keresése régiónként
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény előírja, hogy 2012. január 1-jétől a Kúria (Magyarország legfelsőbb bírósági szerve), az öt ítélőtábla és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (ez utóbbiak csak abban az esetben, ha közigazgatási perben a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak) kötelesek az általuk az ügy érdemében hozott határozatot digitális formában közzétenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében. Jelenleg a Bírósági Határozatok Gyűjteménye elektronikusan az Anonim Határozatok Tára oldalon érhető el. (Korábban az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján volt köteles a Legfelsőbb Bíróság és az öt ítélőtábla 2007. július 1-jétől közzétenni az összes érdemi határozatát.)
Kivételt képeznek az alábbi eljárásokban hozott határozatok, amelyeket tehát nem kell közzétenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében:
Továbbá a Kúria köteles közzétenni a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat és az elvi bírósági döntéseket is. Ezek az Anonim Határozatok Tára oldalon keresztül is elérhetők.
A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül köteles közzétenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.
A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, sorszámát, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.
Főszabály szerint a felek összes személyes adatát törölni kell a határozatokból („anonim határozat”), és az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni őket.
Nincsenek konkrét címek, mert a keresőprogram az eredmények összes vonatkozó adatát megadja. Az eredménylistában található egy azonosítószám, amely azokra az adatokra utal, amelyek szintén kiemelten szerepelnek az eredménylistában (bíróság, az eljárás típusa).
(A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat a 29/2007. (V. 31.) IRM rendelet tartalmazza.)
Az ítélkezési gyakorlat .rtf formátumban áll rendelkezésre.
A Kúria és az ítélőtáblák az összes érdemi határozatot kötelesek közzétenni. Az ezekhez a határozatokhoz közvetlenül kapcsolódó alsóbb fokú bírósági határozatokat is közzé kell tenni.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok azon érdemi határozataikat kötelesek közzétenni, amelyeket egyfokú közigazgatási eljárásban hoztak, és amely ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak.
Ezen kívül a bíróságok elnökei elrendelhetik a bíróság által hozott más érdemi határozatok közzétételét is.
Központi honlap: Bíróság.
Kúria |
Egyéb bíróságok |
|
Van-e információ a fellebbezésekkel kapcsolatban |
Nem |
Nem |
|
Nem |
Nem |
|
Nem |
Nem |
|
Igen |
Igen |
egy másik hazai bíróság előtt (Alkotmánybíróság…)? az Európai Bíróság előtt? az Emberi Jogok Bírósága előtt? |
Nem Nem Nem |
Nem Nem Nem |
nemzeti szinten? |
a bíróságok szintjén? |
|
Vannak-e kötelező szabályok az ítélkezési gyakorlat közzétételére vonatkozóan? |
Igen |
Igen |
Kúria |
Egyéb bíróságok |
|
A teljes ítélkezési gyakorlatot közzéteszik, vagy csak válogatást közölnek? |
Teljes ítélkezési gyakorlat |
Csak válogatás |
Válogatás esetén milyen kritériumokat alkalmaznak? |
Az öt ítélőtábla az összes érdemi határozatot közzéteszi. Az ezekhez a határozatokhoz közvetlenül kapcsolódó alsóbb fokú bírósági határozatokat is közzé kell tenni. Ezen kívül a bíróságok elnökei elrendelhetik a bíróság által hozott más érdemi határozatok közzétételét is. 2007. július 1-jétől. |
Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.
2007. július 1-jétől a Kúria (2012. január 1-je előtti neve: Legfelsőbb Bíróság) és az öt ítélőtábla összes érdemi határozata, továbbá 2012. január 1-jétől a közigazgatási és munkaügyi bíróságok közigazgatási perben - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak – az ügy érdemében hozott határozatai.
Az ezekhez a határozatokhoz közvetlenül kapcsolódó összes alsóbb fokú bírósági határozat.
A bíróság elnöke által meghatározott egyéb határozatok.
A felek összes személyes adatát törölni kell a határozatokból, és az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni őket. Nem kell azonban törölni:
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.