Internetes honlapon közzétett ítélkezési gyakorlat

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény előírja, hogy 2012. január 1-jétől a Kúria (Magyarország legfelsőbb bírósági szerve), az öt ítélőtábla és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (ez utóbbiak csak abban az esetben, ha közigazgatási perben a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak) kötelesek az általuk az ügy érdemében hozott határozatot digitális formában közzétenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében. Jelenleg a Bírósági Határozatok Gyűjteménye elektronikusan az Anonim Határozatok Tára oldalon érhető el. (Korábban az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján volt köteles a Legfelsőbb Bíróság és az öt ítélőtábla 2007. július 1-jétől közzétenni az összes érdemi határozatát.)

Kivételt képeznek az alábbi eljárásokban hozott határozatok, amelyeket tehát nem kell közzétenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében:

• a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatok,
• a házassági perben, az apaság és származás megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a gondnokság alá helyezés iránti perben hozott határozat nem tehető közzé, ha valamely fél a közzététel mellőzését kérte,
• a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat nem tehető közzé, ha ahhoz a sértett nem járult hozzá.

Továbbá a Kúria köteles közzétenni a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat és az elvi bírósági döntéseket is. Ezek az Anonim Határozatok Tára oldalon keresztül is elérhetők.

A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül köteles közzétenni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.

A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, sorszámát, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.

Főszabály szerint a felek összes személyes adatát törölni kell a határozatokból („anonim határozat”), és az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni őket.

A határozatok felépítése / Címek

Nincsenek konkrét címek, mert a keresőprogram az eredmények összes vonatkozó adatát megadja. Az eredménylistában található egy azonosítószám, amely azokra az adatokra utal, amelyek szintén kiemelten szerepelnek az eredménylistában (bíróság, az eljárás típusa).

(A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat a 29/2007. (V. 31.) IRM rendelet tartalmazza.)

Formátumok

Az ítélkezési gyakorlat .rtf formátumban áll rendelkezésre.

Az érintett bíróságok

A Kúria és az ítélőtáblák az összes érdemi határozatot kötelesek közzétenni. Az ezekhez a határozatokhoz közvetlenül kapcsolódó alsóbb fokú bírósági határozatokat is közzé kell tenni.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok azon érdemi határozataikat kötelesek közzétenni, amelyeket egyfokú közigazgatási eljárásban hoztak, és amely ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak.

Ezen kívül a bíróságok elnökei elrendelhetik a bíróság által hozott más érdemi határozatok közzétételét is.

Központi honlap: Bíróság.

További eljárások

Közzétételi szabályok

Jogi adatbázisok

Az adatbázis neve és URL-címe

Magyar bíróságok portálja

Ingyenes az adatbázishoz való hozzáférés?

Igen, az adatbázishoz való hozzáférés ingyenes.

A tartalom rövid leírása

2007. július 1-jétől a Kúria (2012. január 1-je előtti neve: Legfelsőbb Bíróság) és az öt ítélőtábla összes érdemi határozata, továbbá 2012. január 1-jétől a közigazgatási és munkaügyi bíróságok közigazgatási perben - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak – az ügy érdemében hozott határozatai.

Az ezekhez a határozatokhoz közvetlenül kapcsolódó összes alsóbb fokú bírósági határozat.

A bíróság elnöke által meghatározott egyéb határozatok.

A felek összes személyes adatát törölni kell a határozatokból, és az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni őket. Nem kell azonban törölni:

• az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és - ha törvény kivételt nem tesz - az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,
• a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd nevét,
• az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van,
• a társadalmi szervezet vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét,
• a közérdekből nyilvános adatot.

Kapcsolódó linkek

Keresés a magyar bírósági határozatok gyűjteményében