Uniós ítélkezési gyakorlat

Az Európai Bíróság három bíróságból áll: a Bíróságból, az (1988-ban létrehozott) Törvényszékből és a (2004-ben létrehozott) Közszolgálati Törvényszékből.

A Bíróság alkotja az Európai Unió igazságszolgáltatási szervét, és a tagállami bíróságokkal és törvényszékekkel együttműködve biztosítja az Európai Unió jogának alkalmazását és egységes értelmezését. Többnyelvű intézmény, mivel egy-egy eljárás nyelve az Európai Unió bármely hivatalos nyelve lehet. A Bíróságnak biztosítania kell ítélkezési gyakorlatának terjesztését a tagállamokban.

Megalapítása óta az Európai Bíróság három bírósága nagyjából 15 000 ítéletet hozott.

Az 1997. június 17. utáni ítélkezési gyakorlat az EU minden hivatalos nyelvén elérhető a bíróság honlapján. Adatbázisa tartalmazza az ítéleteknek, a Bíróság véleményeinek, a főtanácsnoki indítványoknak és az uniós bíróságok végzéseinek a teljes szövegét. Az adatbázisban ügyszám, dátum, a felek neve, a szövegben található kulcsszavak stb. alapján lehet keresni. Az adatbázis továbbá összefoglalókat tartalmaz a határozatokról, tájékoztatást a határozatok tárában közzé nem tett határozatokról, valamint tartalmazza az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményeket.

Az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos egyéb fontos adatbázisok:

• EUR-Lex, az Európai Unió jogi adatbázisa: uniós ítélkezési gyakorlat az EU minden hivatalos nyelvén, ideértve az 1997. június 17. előtti időszak ítélkezési gyakorlatát is.
• JURIFAST, az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA Europe) oldala, amely az Európai Bíróság által meghozott előzetes döntéseket és a tagállami bíróságok által előzetes döntéshozatalra előterjesztett megfelelő kérdéseket tartalmazza (ez az adatbázis angol és francia nyelven működik).
• JURE, az Európai Bizottság által létrehozott adatbázis, polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatoknak a meghozataluk államától eltérő államban való elismerésére és végrehajtására vonatkozó ítélkezési gyakorlatot tartalmazza. Ide tartozik az alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel (vagyis az 1968. évi Brüsszeli Egyezmény és az 1988. évi Luganói Egyezmény) kapcsolatos, valamint az uniós és a tagállami ítélkezési gyakorlat is.